Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-04 / 55. szám
nEüMGYflRORSZBG Vasárnap. 1956. március 4. Mi történt a külpolitikában ? Selwyn Lloyd és Nasszer tárgyaltak a közép-keleti helyzetről JORDÁNIA, ez a 95 ezer uúgyzetkilométcr kiterjedést — tehát Magyarországgal körülbelül azonos nagyságú — közép-keleti arab ország ismét tsz érdeklődés középpontjában áll. Lakossága pár .hónappal ezelőtt bátor magatartásával megakadályozta, liogy oz ország csatlakozzék a támadójellegű bagdadi egyezményhez. Legújabban pedig azzal hívta, jel magára a világ figyelmét, hogy kiráiya, Husszein — tiibb más angol tiszttel együtt — elmozdította az Arab Légió néven ismert jordániai hadsereg parancsnokát, (Hűbb pasát és c tisztséget a továbbiakban Rodi Hnnab jordániai tábornok látja cl. Pedig az 1920-ban megalakított Arab Légió összeforrt 'Glubb nevévej, aki 1939 óta főparancsnoka o hadseregnek és mint angol állompolgár. mindent meglett — bosszú esztendőkig teljes sikerrel — annak érdekében, hogy az \rab Légió az angol közép-keleti befolyás legfőbb biztosítéka legyen. Azt lehet mondani, bogv- korlátlan hatalma volt Jordániában. Egyik napról a másikra történt elmozdítása azzal hozható összefüggésbe, hogy a bagdadi paktum megkötése és a .lordtiniára gyakorolt londoni nyomás nagyon népszerűtlenné telte az angolokat. Húszéin király n tömegek növekvő iingolcllencsségének hatása alatt szánta el magát Glubb elbocsátására. Glubb „pasa" leváltásával tehát megrendüli az angolok jordániai helyzete, amely egyelőre fel sem mérhető következményekkel járhat Nagy-Britannia közép-keleti politikájában. SELWYN LLOYD angol külügyminiszter — aki az elkövetkező napokban több középkeleti országot felkeres — csütörtökön megkezdte tanácskozásait Kasszer egyiptomi miniszterelnökkel. A csütörtöki megbeszélés 5 óra hosszat tartott. Elsősorban a bagdadi paktummal foglalkoztak Tájékozott körök szerint csütörtökön mindkét államférfi lényegileg csak álláspontjának kifejtésére szorítkozott. Pénteken Selwyn Lloyd és Nasszer folytatta megbeszéléseit azokról a véleménykülönbségekről, amelyek elválasztják Egyiptomot és a nvugali hatalmakat a közép-keleti kérdésekben. A megbeszélés utón Selwyn Lloyd sajtóértekezletet tartott. A többi között kijelentette, hogy az egyiptomi miniszterelnökkel őszinte, tanácskozást folytatott az angal—egyiptomi viszonyról. -4s angol külügyminiszter megjegyezte, hogy „volt közlük némi félreértés a bagdadi szerződés kérdésében", majd hágzájűzte, hogy pillanatnyilag nincs sró arról, hogy más országokat is felszólítanak a szerződéshez s>aló csatlakozásra"t Kérdést tettek fel Selwyn Llvdnak Glubb tábornok elmozdításával kapcsolatban is, ehhez a kérdéshez azonban nem volt hajlandó kommentárt fűzni. , A sajtóértekezlet befejezése ntáo az angol külügyminiszter elutazott Kairóból. VoroxHov fogadta Uanxen dán miniszterei itö köt Moszkva (TASZSZ). K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfel! ső Tanácsa' elnökségének elnö! kc március 3-án fogadta a Moszkvában tartózkodó flansen dán miniszterelnököt és külügyminisztert. Ma : tartományi választások Baden-Württen bergben Franciaország megerősítette Marokkó függetlenségét Párizs (MTI) Christian Pineau francia külügyminiszter és Szí Bekkai marokkói miniszterelnök péntekien délután a francia külügyminisztériumba!), •áláírta a-francia— marokkói közös nyilatkozatot. A közös nyilatkozat megállapítja: a Francia Köztársaság kormánya ünnepélyesen megerősíti, hogy elismeri Marokkó függetlenségét, ami magában foglalja azt, hogy Marokkó saját diplomáciával és hadsereggel rendelkezik majd, továbbá azt az akaratát, hogy tiszteletben tart ja és tiszteletben tartatja Marokkónak a nemzetközi szerződésekben biztosított területi sérthetetlenségét. A francia kormány az egyezményt ratifikálás végett a parlament elé terjeszti. A magyar parlamenti küldöttség ünnepi előadáson vett részt a Prágai Nemzeti Színházban Prága (CTK) A Prágai Nemzeti Színházban pénteken ünnepi előadás keretébon mutatták be Bedrich Smetana »Libuse« című operáját, a nagy zeneszerző születésének 132. évfordulója alkalmából. Az ünnepi előadáson megjelent a magyar országgyűlés küldöttsége, Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének vezetésével. Jelen voltak az előadáson a csehszlovák kormány tagjai, a csehszlovák nemzet-. gyűlés képviselői, Zdenek Fierlinger elnökkel az élen. Ott voltalt a köztársaság politikai és kulturális életének képviselői. Megtekintette az előadást Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség többi tagja. Az előadás megkezdése előtt Jozef Burda, a színház igazgatója üdvözölte a magyar vendégeket. Moszkva (TASZSZ) Március 2-án Moszkvába érkezett Wilhelm Haas, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A vnukovoi repülőtéren Wilhelm Haast L. F. Tyeplov, a Szovjetunió külügyminisztériuma protokollosztályának ideiglenes vezetője fogadta. Zürich (MTI) Züridhben pénteken megkezdődött a Szocialista Internacionálé Tanácsának ülésszaka. A pénteki ülésen határozati javaslatot fogadtak el a leszerelésről. A határozati javaslatban a tanács felhívja a világ szocialista pártjait, fokozzák erőfeszítéseiket, hassanak a kormányokra, hogy azok belássák a leszerelés fontosságát.. A 'kormámjoklcal fogadtassanak el leszerelési terveket, amelyek szerint ne legyen sem ellenőrzés leszerelés nélkül, sem leszerelés ellenőrzés nélkül; a leszerelést fokozatosan ellenőrizzél;. * Washington (MTI) Az amerikai rádió jelenti, hogy Dulles külügyminiszter javában készül kéthetes távolkeleti útjára és pénteken délelőtt ebben az ügvben megbeszélést tartott Eisenhoweel nőkkel. Itrdei Ferenc szombat esli | » rádióbeszéde Erdei Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese szombat esti rádióbeszéde során beszélt a mezőgazdaság előtt álló tavaszi feladatokról. Ebben az esztendőben nagy munka vár mindnyájunkra — mondotta többek között —, a mezőgazdaság minden dolgozójára s azokra is, akik fontos ipari termékekkel járulnak hozzá a mezőgazdasági termeléshez. Azt kell elérnünk, hogy még több kenyérnekvalót, húst, zsírt, tejet, vajat, tojást, rizst cukrot, zöldséget és gyümölcsöt termeljünk népünk fokozódó szükségleteinek ellátására s hogy a szükséget vagy a hiányt falun — városon egyaránt száműzzük minden fontos élelmiszerben. Ezt tűzte ki célul a Központi Vezetőség mezőgazdasági határozata és ezt foglalja magában 1956. évi tervünk. Ennek a célnak az elérése, ilyen célt szolgáló tervcink teljesítése azt jelenti, hogy ebben az esztendőben meghaladjuk a tavalyi jó termést. Ehhez a múlt esztendőnél jobb, szervezettebb, előrelátóbb és gazdaságosabb munka kell. Sok évtizedes tapasztalataink szerint a mi viszonyaink között különösen döntő a vetés ideje. Ezért a vetés legjobb idejét — mint az orvos az orvosság beadását — a szakembernek, a tapasztalt gazdának kell megtalálni a helyi viszonyok és az időjárás szerint, de akkor késlekedés nélkül, gyorsan el is kell végezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a legjobb vetési időt és körülményeket ölbetett kezekkel lehet várni. Nem, azt talajmunkával. a víz elvezetésével nagymértékben kormányozni is lehet s a korszerű mezőgazdaság nem is törődhet bele a tétlen várakozásba. Állattenyésztésünk fejlesztése. az állami terméshozamok növelése (különösen kiemelkedő gondunkká teszi a takarmánytermelés növelését. Ez nem utolsósorban a legelőkkel és a rétekkel való jó gazdálkodással érhető cl. Ezért a legelők javítását, tisztítását, trágyázását feltétlenül javítani keli ÍJA DEN-WCRTTENBERG, a | Német Szövetaégi Köztársaság harmadik legnagyobb tartománya a kilenc közül ma fontos esemény színhelye: a tartomány |7 milliónyi lakosságából csaknem 5 millió választópolgár já! nd az urnák elé, hogy megváI lassza a tartomány gyűlést, illetj ve annal; 123 képviselőjét. A j Bandcn-Wiirttenberg-i larloj mánvgyölésben eddig Adenauer (pártjának, a Keresztény Demokrata Uniónál; 50, a Kcmet Szociáldemokrata Pártnál; 39, a Szabad Demokrata Pártnál; 25, az Áttelepültek Pártjának 6, a Kémet Kommunista Pártnál; pedig 4 mandátuma volt. A mai Baden-Wüitlenl»erg-i tartományi választást — amelyen a felsorolt pártokon kívül a Németek Szövetsége, az Ossznémet Képpárt. és a Kémet Közösség nevű pártok jelöltjei is indulnak — reakciós választási törvény alapján tartják meg. E választási törvény — amelyet a Keresztény Demokrata Unió I kezdeményezésére 1955 áprilisában fogadtak el — értelmében ugyanis a mandátumok closztéisánál csal; azokat a pártokat veszik figyelembe, amelyekre az egész tartományban leadott szavazatoknak legalább 5 százaléka esik. A Badeu-Württcnberg-i tartományi választások jelentőségét növelték a legutóbbi betek nyugat-németországi eseményei, mindenekelőtt a Keresztény Demokrata Unió és a Szabad Demolirata Párt közölt kitört ellenlétek. Ezek az ellentélek még az elmúlt év decemberében kerüllek elsőízben napvilágra. Delder, a Szabad Demokrata Párt vezetője egy decemberben tartott gyűlésen éles támadást intézett Adenauer külpolitikája ellen. Hangsúlyozta: NyugalNémetországnak nemcsak a nyugati hatalmakkal, de a Szovjetunióval is jóviszonyt kell fenntartania, a Szovjetunióval is kell tárgyalnia, mivel Németország egysége legalább annyira múlil; a Szovjetunión, mint a nyugati hatalmakon. Adenauert meglepték Delder c kijelentései, mivel a Szabad Demokrata Párt ebben az időben még résztvett a bonni kormánykoalícióban : vezetői közül hárman minisz eri tárcát viseli tek a nyugatnémet kormányban. Felszólította Dehlert, vonja \ issza kijelentéseit. Delder azonban erre nem volt hajlandó, s6t az újabb támadások egész sorát intézte a bonni kancellár ellea. Néhány nappal ezelőtt február 23-án végüiis megtörtént az, amire nyugatnémet politikai körökben már korábban is számítottak : Adenauer kijelentette, hogy a Szabad Demokrata Pártot nem tekinti többé a bonni kormánykoalíció pártjának. L'gyauakkor 16 Szabad Demokrata Párt-i képviselő — közöltük fílürher alkancellár és 3 más, miniszteri tárcát viselő képviselő — közölte: nem helyesli Dehlcr álláspontját, ezért kilép a pártból és a továbbiakban is támogatják Adenauert. és politikáját. A Szabad Demokrata Párt képviselőinek többsége, számszerűit 36 (a Szabad Demokrata Pártnak a bonni alsóházban összesen 52 képviselője van) azonban továbbra is Dchler mögött sorakozik fel. AZ L'TÖBBI NÉHÁNY NAP nyugul-németországi eseményeiről napi külpolitikai kommentárjainkban már beszámoltunk. Ennek alapján röviden úgy leltet a jelenlegi nyugatnémet belpolitikai helyzetet jellemezni, bogv Delder álláspontját a német közvélemény széles tömegei támogatják, Adenauer pozíciója pedig egyre gyengül. Éppen ezért a mai Baden-Württenberg-i tartományi választások eredménye döntő jelentőségű a nyugatnémet belpolitika további alakulása szempontjából, lla a Keresztény Demokrata Unió. tehát Adenauer pártja vereséget szenved, — ami várható — akkor Adenauer és a nyugatnémetországi keresztény demokrata politika válságos helyzetbe kerül. Az EszakrajnaWesztfália-i keresztény demokrata tartományi kormány február 18-i bukása azt bizonyítja; hogy a nyugat-rémet közvélemény többsége többé nem Adenauert. hanem a haladó pártok politikáját támogatja, — oz egységes, demokratikus Németország mielőbbi megvalósítása érdekében. Pe'.rovics István Eltemették Riesz Frigyes akadémikust Szombaton délben a tudományos élet széleskörű részvétele mellett kísérték utolsó útjára a Kerepesi-temetőbe Riesz Frigyes kétszeres Kossuth-díjas akadémikust, egyetemi tanárt, a Párizsi Tudományos Akadémia levelező tagját, a budapesti és párizsi egyetem díszdoktorát. Megjelent a temetésen Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter, s Gombás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is. A ravatalnál a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége és a matematikai-fizikai tudományok osztálya nevében Alexits György Kossuth-díjas akadémikus mondott búcsúbeszédet. NEMZETKÖZI SZEMLE A dullesi balfogás Dullcs amerikai külügyminiszter, immár ki tudja hányadszor, ismét elvetette a sulykot. De most alaposan. A szenátus külügyi bizottságában a nemzetközi helyzetről adott elemzésében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok nemrégiben taktikájának megváltoztatására késztette a Szovjetuniót, az amerikai »cröpolltikn« hatására kerekedett felül Moszkvában az -enyhülési irányzat*. Igen hálás tórna lenne izekre szedni Dullcs állításait és a nemzetközi élet tényeivel cáfolni meg egész elgondolását. De felvetődik itt egy másik probléma Is nevezetcsen az, hogy milyen alapokon áll egy olyan világhatalom egész külpolitikája. mint az Egyesült Államoké, ha külügyminisztere ennyire elrugaszkodik a valóságtól. Egy ország külpolitikai vonalvezetése igen bonyolult dolog, Amikor irányát meghatározzák, számba kell venni, hogy milyen áramlatok uralkodnak a nemzetközi viszonyokban, milyen törekvések húzódnak meg a hátterükben, számolni kell az egy-: országok belpolitikai, gazdasági ós egyéb körülményeivel is. De mindezt még bonyolítja, hogy a nemzetközi élet nem állóvíz, amelyet legfeljebb időnként egyegy bedobott kő, valamilyen kezdeményezés bolygat meg: inkább szélesen hömpölygő folyamhoz hasonlítható, amely állandóan mozgásban van, új medreket mos, mindig valamilyen változással lep meg. S ha történnek diplomáciai kezdeményezések, ezek nem az alapvető okokon változtatnak, hanem örvényeket keltenek, gyorsítják. vagy lassítják a folyam sebességét Nos, Dulles kijelentései után !ehct-c azt mondani, hogy az amerikai külügyminisztérium alaposan, a valóságos helyzethez alkalmazkodva határozza meg külpolitikájának Irányát? A miniszter -elemzései", helyzetmagyarázatai nem erre mutatnak. Lerner, a New York Post szemleírója írja le Dulles megnyilatkoztatása után, hogy a külügyminisztérium irányítója - ... képes az önámításra és hajlandó eltussolni igen fontos kérdéseket, még azt is, milyen alacsony színvonalra süllyedt a kormány külpolitikája-. Az amerikai külpolitika — helyiden lenne nem látni — sok változáson ment át Trumati kormányzata óta. De az atlanti Irányzat, amelynek alapjait még a demokratapártiak rakták le. ma Is középpontja! az amerikai külpolitikának, a Fehcr Házban még ma Is azt képzelik cl, hogy az úgynevezett segélypolitika megold mindent, tágra nyitja a kapukat minden országban az amerikai gazdasági és politikai elképzelések előtt. Ila ilyen alapokon áll ez a külpolitika, ha főcélját illetően ma is ugyanaz, mint volt 7—8 esztendővel ezelőtt, akkor mit sem lehet csodálkozni azon, hogy a külügyminiszter ennyire önáltató és ennyire távoláll a valóságtól. Ismételjük meg a ma már minden józan ember előtt nyilvánvaló óriási nemzetközi változások felsorolását? Hogy a föld kerekségének óriási részét, alkotó gyarmati világ arculata teljesen megváltozott! Hogy tért hódít a békés egymás mellett élés nevezetes öt elve, s ennek nyomán fokozatosan növekszik, szélesedik a semlegességi irányzat! Hogy a nemzetközi közvélemény felnőtt mar, s valóban alkotó tényezője a világpolitikának, hovatovább többet nyom a latban, mint egyes nagyhatalmak! Dulles kijelentéseinek amerikai fogadtatása is arra mutat, liogy ha hatalmában nem is, de arányaiban elég elszigetelt, s kisszámú csoport vélekedik úgy, mint a külügyminiszter. Fulbright szenátor azt vetette miniszterének szemére, hogy értékelése úgy hangzik, -mint valami nyáréji álom és nem mint a világ eseményeinek komoly vizsgálata. A Dulles festette képnél ellentétben én úgy láttam — tette hozzá —, hogy a Szovjetunió mindenütt a lehető legnagyobb önbizalommal halad előre. Amerikáról mindenütt csak keserves torzképcket látok cs ezt elsősorban Dullesnek köszönhetjük". Mennyire másként hangzik Walter Lippmann véleménye is a New York Herald Tribunc-ben, mint a külügyminiszteré. -A Szovjetunió nemzetközi pozícióiban bekövetkezett óriási változások eredményeként — írja ez a neves amerikai újságíró — az Egyesült Államok már nem csikarhat ki politikai ígéreteket annak fejében, hogy gazdasági segélyt nyújt és támogatja a katonai paktumokat, ts többé nem lesz módjában ráerőszakolni más országokra az amerikai gazdasági és pénzügyi feltételeket-". Lippmann másrészt leszögezi, hogy a Szovjetunió politikája -új nemzetközi helyzetet teremt, amely a békés egymás mellett élésre és a két rendszer versengésére, valamint az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján valamennyi országgal folytatott gazdasági cserére és együttműködésre épül". íme, tehát nyoma sincs annak, hogy az amerikai -erőpolitika" késztette álláspontjának megváltoztatására a Szovjetuniót, éppen ellenkezőleg, a szovjet politika az, amely bizonyos — nem is kisjelentőségű — változásokat eredményez a nemzetközi életben Érdemes, ha röviden ís, megemlékezni itt a XX. kongresszus külpolitikai vonatkozásairól. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a vezetői számos kérdést érintettek, köztük olyan fontosakat, mint a két rendszer békés egymás mellett élésének problémája, a háború elkerülhetőségének lehetősége napjainkban. az imperialista országok gazdasági fejlődésének sajátosságai és a szocializmusra való átmenet különböző formái az egyes országokban. Ezek a megállapítások nem légvárakra alapozottali, hanem nagyon is alaposan számbaveszik a legfrissebb nemzetközi eseményeket is, szinte azt mondhatnók, hogy a szovjet külpolitika rajta tartja a kezét a mindennapi élet ütőerén. Nem véletlen, hogy c politikának a hatására változik meg napjainkban a világ és kerül sor csaknem minden földrészben olyan átlakulásokra, amelyeknek tanúi vagyunk. Dulles külügyminiszter sajátos elmefuttatása tehát nem csak arról rántja le a leplet, hogy mennyire irreális, a valóságtól elrugaszkodott az a külpolitika, amelynek ő az egyik szószólója, hanem egyúttal annak a megértéséhez és hozzásegít igen széles társadalmi köröket, hogy a Szovjetunió békés egymás mellett élési politikája az, amely az egyedüli biztató távlatokat tárja a világ elé. Eléggé világosan alátámasztja ezt a XX. kongresszus eseményeinek nemzetközi sajlóvisszhangja. Számos lap hasábjain — mindenekelőtt nyugati burzsoá lapokról van szó — hangzik el az a követelés, hogy reálisan kell szuinbavenni a nemzetközi élet tényeit és ezekhez képest kell alkalmazni a nyugati politikát. Minél hamarabb kerül erre a sor, annál biztatóbbak a jövő kilátásai.