Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

Vasárnap, 1936. március 4. OELMMYMORSZIS Az ifjúság nevelésének kérdéseit tárgyalták meg a Városi Tanács ülésén Pénteken délután tartót: a a Városi Tanács ez évi első rendes ülését. Napirenden szerepelt az ifjúság nevelésé­nek kérdése Szegeden. A na­pirend tárgyalása előtt Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának el­nöke beszámolt a megelőző tanácsülés óta végzett mun­káról. a határozatok végre­hajtásáról. az elkövetkezendő napok­ban kezdik meg Szegeden az új, nagy kenyérgyár építését. , # A végrehajtó bizottság be­számolója után Jávor Tibor­né orvosnő tanácstag ,.A ta­nács munkája az ifjúság kö­rében" címmel tartotta meg a napirendnek megfelelően beszámolóját. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a Városi Dénes elvtárs foglalkozott Tanács a Központi Vezetőség a Szovjetunió Kommunista májusi határozatainak alaé­Pártja XX. kongresszusának ján most veti fel először a ta jelentőségével és ezzel kap­csolatiban hangsúlyozta: „A tanácstagok, a tanács­apparátus vezetői tanulmá­nyozzák gondosan a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anya­gát, a vezetésre vonatkozó téziseit, tartsák azokat az elkövetkezendő években szem előtt, s biztos, hogy munkánkban kevesebb hi­bát s nagyobb eredmé­nyeket érünk el". Az elmúlt háiwn hónap munkájáról szólva megemlí­tette többek között a végre­hajtó bizottság elnöke: az ál­landó bizottságok közül az élelmiszeripari, az egészség­ügyi, kereskedelmi, szociál- ^ politikai ÁB igen jól mii- ^ében, ködtek, jelentősen javult a pénzügyi, a városgazdálkodá­si, a. lakásgazdálkodási AB munkája. Felhívta Dénes elv­társ az állandó bizottságok tagjait, hogy valamennyien nagyobb szorgalommal segít­sék a végrehajtó bizottság munkáját. A tanácstagi be­nácsülés előtt az ifjúság ne­velésének kérdéseit. Beszélt Jávor Tiborné a tanácsülés előtt a 48-as szabadságharc, a 19-es Tanácsköztársasag hős fiataljairól, a Horthy-rend­szerben mártírhalált halr. ifjúmunkásokról, akik példát mutattak a hazaszeretetben. A szovjet fiatalok életéről is szólott, majd a szegedi fiata­lok elölt álló hatalmas lehe tőségeket ismertette. ,.E nagyszerű lehetőségek azonban — mondotta Jávor elvtársnő — ifjúságunk egy részénél még nem hoz­ták meg a várt fejlődést. lóknak szándékoznak menni a fiatalok, holott az építő-, fa- és a többi iparágban is nagy szükség van szakmunkásokra. Karácsonyi Béla Kossuth­díjas egyetemi docens az iizemi fiatalok továbbtanulá­sának jelentőségéről szólott, felszólalásában többek kö­zött hangsúlyozta: megválto­zott életünkben nem lehetünk pesszimisták a fiatalok neve­lésével kapcsolatban. Megem­lítette helyes lenne ha a ta­nulni vágyó parasztfiatalok a mezőgazdaság fejlődésének segítésére készülnének, s en­nek megfelelően folytatnák tanulmányaikat. Szabó Lajos tanácstag, az Ecsetgyár igaz­gatója elmondotta, hogy sok szegedi üzemben nem elég türelmesen és megértően fog­lalkoznak a fiatalokkal. Ko­vács Lajos főhadnagy a haza­fias nevelés hiányával foglaír­kozott felszólalásában. Hévízi Jánosné megemlítette, hogy a mai 16—18 éves fiatalok a fel­szabadulás előtt még gyere­kek voltak, s nem mind érzik társadalmi szervek nem tel­lek meg mindent annak ér­ti ogy az ifjúság helyes irányú nevelését biz­tosítsák. Csak a legutóbbi időkben változtattunk ezen a helyzeten.'' Továbbiakban elmondotta, a napirend előadója, hogy a népművelési osztály több kultúrális lehetőséget fel­használt az ifjúság nevelé­az utóbbi időkben a tanács­tagok az általuk beterjesz­tett ügyek végrehajtását nem kisérik kellő figye­lemmel. számolókról és a fogadóórák- sének eszjközéül. Az oktatási rol szólva megemlítette, hogy asztáIy _ hangsúlyozta — bár általánosságban elvégzi az ifjúság nevelésével kap­csolatos feladatát, nem for­dított kellő figyelmet főleg . • az általános iskolákban ta­A végrehajtó bizottság mun- nul(. munkósfiata]ok tanul­héjáról megállapította Dénes mány. eredményének álian.dó elvtárs: javult a kollektív emel6sére és a középiskolák­vezetés. a VB rendszeresen b;m tamj]ó munkasifiüság beszámoltat egy-egy osztályt, számarányónak növelésére, vagy a kerületi tárnicsok veg- Eaen mielőbbváltoztatni kell: re haj tó bizottságán munkává- A Testnevelési és s t Bi_ rol, s ellenőrzi, hogyan hajtja 7X)ttság az eg sportkörűk. vegre az apparatus a felada- fcen a szakosztólyoknál jó_ tokát. A begyűjtési hivatal, a pénzügyi, az ipari, a keres­kedelmi, a város és község­gazdálkodási. az igazgatási osztály országos viszonylat­ban az első között van. Dénes eivtárs ezután értékelte a ke­íületi tanácsok munkáját, s a jó eredmények mellett meg­említette: a II. kerületi ta­nács vezető funkcionáriusai nagyobb megértéssel fogad­ják a felülről, vagy az alul­iéi jövő jó javaslatokat, A végrehajtó bizottság be­számolójából kitűnt, hogy a tanácshoz tartozó ipari válla­latok múlt évi tervüket 113.5 százalékra teljesítették. Az elmúlt három hónapban több helyiipari vállalat tovább bő­vült, az üzemekben emelke­dett a termelékenység, csök­kent az önköltség. Hasonló fejlődés mutatkozik a város ellátásában. A mezőgazdaságról szólva megállapította a beszámoló: tavaszra nagymennyiségű felszántatlan területünk maradt mind a téeszeknél. mind az egyéni termelők­nél. Éppen ezért a fő fel­adat a tavaszi munkák idő­ben való jó elvégzése. A továbbiakban arról be­szélt a beszámoló, hogy ebben az esztendőben 53 tag lépett közel 30 hold földdel a ré­gi termelőszövetkezeteinkbe. Megalakult két első típusa termelőcsoport: a III. kerü­letben Búzakalász névvel 34 taggal közel 100 hold földön, az I. kerületben pedig Rózsa Ferenc névvel 44 taggal 135 hold földön. A második kerü­letben 12 taggal 35 hold föld­területlel tsz előkészítő bi­zottság kezdte meg munkáját. A tanács minden egyes tag­Sern a tanács, sem egyéb át megváltozott életünk nagy­szerűségét. Resta Miklós a Lemezgyár DISZ-titkára, Sí­pos Géza, a városi DlSZ-bi­zottság szervező titkára a DISZ-fiatalok kérdéseivel foglalkoztak felszólalásaik­ban. Vereska András elvtárs a városi pártbizottság másod­titkára felszólalásában többek között ezeket mondotta: „Szüntelenül idézni kell a mi fiataljaink előtt a múlt ifjú­ságának keserves életét, s a ma ifjúságénak hatalmas le­hetőségeit. Ezzel kell hatnunk lelkivil ''gukra. s arra kell nevelnünk őket, hogy tanuljanak, szorgal­masan dolgozzanak, nagy­szerű célja van életüknek". Az ülésen több jelentős ha­tározatot hoztak az ifjúság nevelésével kapcsolatosan. Azonkívül ICalapis Béláit, — mert nem hajlandó tanácstagi munkáját elvégezni — vissza­hívták a Városi Tanács tag­ságából. Hasonlóan Frank Istvánt is. mert bebizonyoso­dott róla. 'hogy osztályidegen elem. A Városi Tanács ülése elfogadta azt a javaslatot, hogy vegyéik fel az ez évi köz­sé?'politikai tervbe a szegedi ifjúsági üdülő- és vízi-sport­telepe felépítésének elősegí­tését. Határozatot hozott a Városi Tanács ülése a sertés­tartásról is. Ennek részletes ismertetését lapunk szerdai számában közöljük. formán semmiféle nevelő murikát nem folytatott. Ha­bár a tanács az utóbbi időben nyújtott anyagi és erkölcsi segítséget a szegedi ifjúság­nak, viszont ez még nem ele­gendő. A szegedi munkás fi­atalok igen jelentős eredmé­nyeket értek el városunk üze­meiben. elősegítették a ter­vek sikeres teljesitését, azon­ban több helyen laza a fiata­lok munkafegyelme. Ezeket ott tudják megszün­tetni, ahol jól működő DISZ-szervczetek vannak. A másik probléma a fiata­lok szakmai továbbképzése: az idősebb elvtársaknak erre sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Megemlítette Jávor elv­társnő, hogy ifjúságunk nagyrésze szorgalmas és be­csületes, de akadnak jampe­cek. hangoskodó, szerényte­len, rossz magatartású fiata­lok. Foglalkozott a beszámoló az ipari tanulók kérdéseivel, a velük való odaadóbb fog­lakozással. Megállapította: nagyobb gondot kell fordítani a tsz-ekben a fiatalokra és a paraszti területeken is meg kell alakítani az ifjúsági szer­vezeteket. Az egyetemi fiatal­ság kérdéseivel, a 14—16 éves fiatalok problémáival is fog­lalkozott a beszámoló. A beszámoló elhangzása után számosan szólaltak fel a tanácstagok közül és kife­jezték megelégedésüket, hogy a tanácsülés foglalkozik az ifjúság nevelésének kérdései­vel. Sebők Ferencné, édes­anya elsőnek szól hozzá a be­számolóhoz. Ottovai István, a Városi Bíróság elnöke felszó­Korai volt us ú jsxentiváni kulákok öröme Rz üj Élet Tsz szilárdan halad a közös gazdálkodás útján Az öröm korai volt. Kár volt bődülniük a kulák buj­togatásnak. A tsz-tagok már­cius 2-án összeültek, s meg­beszélték, hogy a lehetőség­hez képest összevonják terü­leteiket, s megfeszített mun­kával közösen megmutatják, hogy ma minden harcból a tsz kerül ki győztesen. Augusztusban majd össze­vonják területeiket, ott, ahol most akarták. Erre augusz­tusban minden törvényes le­hetőség meg is lesz. A köz­gyűlés ezakután megválasz­totta a vezetőséget, az inté­ző-bizottságot, ellenőrző-bi­zottságot, a brigád- és mun­kacsapat vezetőit. Jóváhagy­ták Laczi János új tagként való felvételét. A tsz hét párttagja pedig megalakí­totta a tsz önálló pártszer­vezetét. Mint már közöltük, Űj­szentiván (községben január 17-én x-Üj É!et« névvel, 13 családdal mezőgazdasági ter­melőszövetkezet alakult. Feb­ruár 18-ig 26-ra nőtt a csa­ládtagok száma s ez a szám lényegesen nagyobb lett vol­na, ha a termelőszövetkezet tagjai is nagyobb odaadás­sal segítették volna a fej­lesztés munkáját. Tény azon­ban, hogy az új termelőszö­vetkezet nap mint nap erő­södött. A LELKESEDÉS FORRÁSAI Mi az, ami olyan lelkessé tette az új termelőszövetke­zeti tagokat? Elsősorban an­nak tudata, hogy most mér­nem öt-hét hold, hanem kö­zel 200 Lold gazdái lesznek. Ennyi földön már ki lehet használni a gépi munka elő­nyeit, alkalmazni lehet a korszerű agrotechnikai mód­szerqket, vagyis megvan a lehetősége a nagyobb ter­méshozamok elérése útján a jólét növelésének, saját élet­színvonaluk emelésének. gok saját hibájukon kívül olyan terveket dolgoztak ki, amelyek most nem valósít­hatók meg. Hiába van ugyan­is tagosítva a község határa, rncst, a tavaszi munkák megkezdése előtt egy-két héttel nem lehet összevonni szétszórt területeiket, mert ez több dolgozó paraszt meg­mozgatását tenné szükséges­sé, s'ez a tavaszi munkák megkezdését zavarná. Február 28-án, amikor er­ről értesültek a tsz-tagok, átmenetileg kedvetlenség ütötte fel a fejét a tsz-ben. Egyesek mér a visszalépésre is elhatározták magukat. Mondani se kell, hogy ennek mennyire örültek a tsz-elle­nes mozgalom hangadói. Szá­mos csípős megjegyzést tet­tek. így például Lakó Pé­ter: »Ugye mondtam Julis néni. hogy duggatja még kend nálam a hagymát**; vagy Vcszelinov Miladin: »Na ugye megmondtam, hogy megbukik az Üj Élet**. Pálfi Józseíné, Bodó András . és Aczkov Radenkóvék is elha­markodottan fújták a győze­lem harsonáit. A közgyűlés befejezésekor a tágság határtalan lelkese­déssel. a közös gazdálkodás elkerülhetetlen győzelmébe vetett hittel fogadta meg: a tavaszi munkák megindulá­sáig 10—15 családdal növe­lik a tagság létszámát. AKIK NEM ÖRÜLTEK I A falu osztáiyidegen ele- „Csakazértís — az igazgatónő jóvoltából' mei természetszerűen nem szívesen fogadták az új ter- Régen beszéltek annyit új- ni. De a tényekből leket követ­melőszövetkezet megalakulá-. súgeikkröl Szegeden, mint a kezletni. sát és erősödését. Uszítottak .,Délmagyarország" 1956. febru- pénteken este a ..Barátom a bujtogattak és még a meg- ár 26-i szamában megjelent „Két miniszter" című zenés vígjátch fenyegetés eszközétől sem éjszaka igaz meséi n „Jeges"- bemutatója után ugyanis a szin­riadtak vissza, csakhogy gá- ben című írásról. Sőt nemcsak juklubjában az igazgatónő beszéltek: leveleket is juttattak engedélyével házibemutatót tar­éi ezzel kapcsolatban a dolga- toUaf. „ Jégkunyhó hírhedt zólc szerkesztőségünkbe. Ezek műsorából. A szercpök ugyan­a levelek többnyire arról szól- fl.0/; vo!tnA-, mint a Jeges"­tak, hogy már régen le kellett ),en Mint mindig, itt is a zon­volna leplezni a Jégkunyhó-beli goríiü/t „Cucu", azaz Lang állapotokat. Persze voltak, Élemér, aki tisztes foglalkozása­akik sajnálkoztak a müszakve- ra né-vc testnevelési tanár Hód­zetőn, a föpincéren. Nem meg­lepő ez és nem is érdekes túlsá­gosan. tolják a további fejlődést, megingassák és kilépésre bírják a tagok egy részét. Tették ezt elsősorban azért, mert a tagok egy részében volt felesbérlőiket, kapásai­kat, alkalmi munkásaikat látták elveszni. Tudták és tudják, hogy az ő napjuk le­áldozóban van és a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlő­dése gyorsabbá teszi a szá­mukra elkerülhetetlen alkony bekövetkezését. Esetenként még a becsületes kis- és kö­zépparasztokat is sikerül* megtéveszteniük. Azt hirdet­ték: «Nem lesz ez a termelő­szövetkezet életképes" Jós­lásaik, bármennyire is sze­rették volna, nem teljesed­tek be. A termelőszövetke­zeti tagok nem ültek fel a jövendölésüknek és a fenye­getéstől sem riadtak meg, mert tudták és tudják, hogy pártunk és államunk őket, mint édes gyermekeiket védi, segíti és támogatja. »MEGBUKIK«-E AZ ÜJ ÉLET? Igaz ugyan, hogy a tsz-ta­Sokkal érdekesebb — és mezövásárhelyen, s az egyik asztaljön Csiszár Imre, a Jég­kunyhó szőke főpincére, mint násznagy trónolt. Ugyan miért szegedi dolgozókat is nyilván hívták meg erre a liázi bemuta jobban érdekli —, hogy mikép­pen fogadták a ..Délmagyaror­tóra? Talán csak nem azért, hogy ilyen módon is együttérzésüket szág" cikkét a szegedi Nemzeti fejezzék ki, mint az egyik szt­Szírdiázban, mit szóltak és szól- "ész, aki a bilijében azt súgta nak hozzá a művészek, v— külö- a szőke főpincér fülébe: „Imi­nősen a megbíráltak? A szín- keni, mi kitartunk melletted", ház nevesebb művészei — igen Nézzük csali meg, ki mellett helyesen — szintén kifogásolják, i» tartanak ki egyes színészek? járrak felvilágosító, szívós, lü- lalásában megemlítette, hogy A békés fejlődés nagyszerű számai ELTERMELES mo Bulganyin elvtárs, a Szov- ! jetunió Minisztertanácsa el­nöke előadói beszédében, mondotta: A Szovjetunió 1960-ban a ' hatodik ötéves terv megvaló­sítása révén több acélt, vil­lamos áramGt, cementet, fű­tőanyagot termel majd, mint most Anglia, Franciaország | cs Nyugat-Németország együttesen. A Szovjetunió az ipari termelés méreteit te­kintve nagyon megközelíti majd az Egyesült Államo­kat. Pártunk ma is, mint min­dig, rendkívül nagy jelentő­séget tulajdonít a vaskohá­szatnak, mert végső soron ettől függ a népgazdaság min­den ágának fejlődése. A hatodik ötéves tervben azt a feladatot tűzzük ki, hogy jelentősen emeljük a vas*é^ az acél termelésének eddig elért színvonalát. 1960­ban hazánk mintegy 53 mii­lió tonna nyersvasat termel feNYERSVASTEBMELÉS 19S0 relmes munkájára szükség van a tsz fejlesztéssel kap­csolatban. Elmondta a beszámoló, hogy a múlt évi begyűjtési terv sikeres teljesítésével Szeged országos viszonylat­ban a közepes határú városok között az első helyezést érte el. A községfejlesztés elmúlt három havi eredményeiről is szólt Dénes elvtárs, majd be­jelentette. hogy több fitalkorú bűnügyét tár­gyalja a bíróság, s az ítélet­hozatalnál mindenkor szem előtt tartják a megtévedt fia- j talok nevelésének kérdéseit. Helyeselte, hogy a szege*? i fiatalok nevelésének elősegí­tésére operatív bizottság ala­kult. Kovács János tanácstag a VIII. általános iskolát el­végzett fiatalok helyzetéről szólott és elmondotta, hogy j Szegeden főleg vasipari tanú­hogy ilyen ízléstelen, szemet- Csiszár Imrét nem kell külön fület bántó, ostoba műsorban bemutatni. Minden szegedi dol­szerepeltck társaik. Igazuk is ismeri a volt Korona utcai van: az egcsz színházra egykori Vörös Malom lokál tu­rossz fényt vetett a ..Jeges" mű- lajdonnsának jiát. A Szálloda­sora. Vannak azonban olyanok, és a Vendéglátó Vállalat vezc-1 akik a saját, vélt igazukért ha- tőinek ébertelensége, opportu­daltoznak. Es ebben - sajnos - "izmusa miatt zsebelheti ki még segíti őket a színház igazgató- ma is az egykori kizsákmányoló a nője is. Vajon miért? Ki tudja, dolgozókat. S korántsem egye­-' gondolatokat nem lehet elles- dül. Vannak még hozzá ha­sonlók a Vendéglátó Vállalat számukra csendes és nt/űgodt berkeiben. Az idősebb Csiszár például főszakács Hódmezővá­sárhelyen. S nem is dolgozhat nagyon „rosszul": a vezetők még a dicsőségtáblára is hitették a fényképét.. > No, de maradjunk a klub­estnél. Micsoda öröm töltötte el a jcgesbeli sztárok szivét! Is­mét felragyogott a régi dicsőség. Djra játszhattak, tündökölhet­tek. Cjra megjelent a hawai va­dász. a vadnyugati cowboy a csodafegyverével, láthatatlan lasz­szójával és nagyonis látható sze­relmével; szinrcléptek a hú­-emőrök is színes, de kissé niszkos öltözékükben. „Csali­azértis!" — mondták egyesek. S mindezt azon a címen: hadd ellenőrizze a műsort az igazga­tónő. Nem tudjuk, a műsor végül is kiváltotta-e Duka Anlalnv meg­elégedését? Aj azonban biztos, hogy ezzel a mondvacsinált ürüggyel létrehozott „csakazért­ís" bemutatóval a színház — ön­gólt lőtt. \ Ennyivel meg is elégedh't­nénh. De folytatnunk kell, mert r.em hagyhatjuk szó nélkül azt, hogy sem a színház pártszerve­zete, sem szakszervezete nem avatkozott bele idejében ebbe az ügybe, s nem figyelmeztette az igazgatónőt. Miért ássák alá egyesek a mtiilo tonnábnn majd ... 68,300.000 tonna acélt..., 52.700.000 henge­relt árut... De nem minden függ a vas- és acélgyártás növelésétől. A hatodik ötéves tervben a kohászoknak tete­mcsen növelniök kell az öt­vözött és a gyengén ötvözött, valamint az elektroacél-faj­ták és más finomacél-fajták gyártását. Ez nagy népgaz­! dasági és védelmi jelentősé­gű feladat. Jelentősen bőví­teni kell továbbá a vas- és fémgyártmányok választékút, s fokozni kell a leggazdasá­gosabb hengerelt idomprofi­lok termelését. Mindez lehe­tővé teszi, hogy hatásosab- szíriház és önmaguk jólurét. ini­han kihasználjuk vas- és ért akarják erőnek erejével ter­fémkészleteinket, könnyít- jeszteni azt, amit a jóérzésű dol­siik a gépeket és femszerke- gozólt elvetnek maguktól, mint zeteket, s tökéletesebb be- nem kívánatost, mint idegent, 1 rendezéseket készítsünk, | mint szemetet-

Next

/
Thumbnails
Contents