Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-30 / 77. szám

WLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁG A N A K LAPJA XII. évfolyam, 77. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: Miért idegen a személyi kultusz a marxizmus-leninizmus szellemétől ? A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE (2. oldal) Péntek, 1956. március 30. A fiatai írók nevelése (L. F.) Mint minden ebben az országban, az irodalom is a dolgozó nép ügyévé vált. Író és nép törekvése soha nem találkozott ennyire össze, mint most. S ezt elmondhatjuk büszkén a magyar íróikról, s a magyar népről is. A felszabadulás után felnőtt a fiatal íro-derekhad, melynek látásmódját, érzését, szívét a szabadság alakította, formázta. De már utánuk is jönnek a még fiatalabbak, akik mindjobban bontogatják szárnyukat, s maholnap boldog örömmel üdvözölhetjük kiforrott műveiket. Csakhogy addig nagy figyelemmel és segítéssel kell kísérni a szárnypróbálgatásokat, hogy munkáik a nép céljait szolgálják. A segítést elsősorban szerkesztőségeknek és a lektorátusoknak kell megadniok. S jobban, mint ahogy eddig tették. Vonatkozik ez a Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportjának lektorátusára, a Tiszatáj szerkesztőségére és a Tiszatáji Magvető Könyvkiadóra is, hiszen az írásaikkal jelentkező fiatalok náluk kopogtatnak először. Az első fogadtatás sok jónak, de sok rossznak is lehet okozója. Nem mindegy, hogy milyen szavakkal bíztatjuk a tehetségeket, és milyen mondatokkal bíráljuk a hibákat. Bátor és nyílt, de mindig segítő szándékú beszédre van itt szükség. Méginkúbb szükséges ez akkor, ha a fiatal írók már majdnem teljesen érett, szinte kiforrott művekkel jelentkeznek, amelyekben azonban még bőven akad csiszolnivaló, a tartalom és a forma tekintetében is. A fiatal írókkal való körültekintő foglalkozásnak nincsenek és nem lehetnek sémái, hiszen minden ember egyénisége külön világ. S ebbe a külön világba nem lehet bejutni száraz, sokszor néhány soros lektori jelentésekkel, de az agyondicsérgető, magasztaló szavak is többet ártanak, mint használnak. Különösen zavaró, ha az egyes szervek másként cselekszenek, ha az egyik dicséri, amit a másik bírál. A „Tiszatáj" legutóbbi számában a szerkesztőség olyan verset közölt Nagyfalusi Tibortól, amelynek tartalmi gyengeségéről előzőleg a lektorátus már meggyőzte Nagyfalusit, s ő el is fogadta, helyesnek tartotta a bírálatot. Most viszont — miután mégis megjelent a verse — a lektorátus és a szerkesztőség ellentétes véleményével viaskodik magában a fiatal költő. Vajon kiknek higgyen? Azoknak-e, akik megértették vele a vers alapvető hibáját, vagy azoknak, akik mégis megjelentették? Hasonló probléma van László Ibolya „Klauzál-tér" című versének publikálásával is. Maga a költő sem ért egyet a vers közlésével, hiszen csak bírálatra küldte el a verset a szerkesztőségnek. Végül mégiscsak megjelentették. Nyilvánvaló, hogy nem tiszta, kiforrott írásokkal jelentkeznek általában a kezdő, fiatal írók. De nem mondani, nem figyelmeztetni őket a felmerülő problémákról: felelőtlenség, mert végül a rosszat is jónak látják, különösen ha azt tapasztalják, hogy a szerkesztőség és a lektorátus is ellentétesen ítél, még alapvető kérdésekben is. A fiatal írók joggal várják a lektorátusoktól, szerkesztőségektől és az idősebb íróktól a nyílt szavakat. A felelőtlenség azonban késlelteti művészi erejük kibontakozását. Éppen ezért nagy szeretettel foglalkozzunk a jelentkező fiatalokkal és írásaikkal. Ha szükséges, rendszeresen üljünk le velük, beszéljük meg a felmerülő problémákat. Nem lehet különválasztani tartalmat a formától, vagy a csillogó formákba olyan mondanivalót önteni, amely idegen a mi világunktól, idegen a dolgozó néptől. Hruscsov elvtárs a XX. kongresszuson elhangzott beszédében az ideológiai munka kérdéseiről szólva hangoztatta, hogy ,.A középszerűséget és a torzítást gyakran nem utasítják kellőképpen vissza: ez pedig árt a művészet fejlődésének és a nép művészeti nevelésének". Ez a tétel vonatkozik ránk is, vonatkozik a szegedi írók és költők munkáira is, de vonatkozik arra is, ahogyan a fiatalokkal foglalkoznak sokszor a lektorátusok és a szerkesztőségek. Nagyon meg kell szívlelni, amit Hruscsov elvtárs mondott a XX. kongresszuson: „Az irodalmi és művészi alkotómunkát hassa át a kommunizmusért vívott harc szelleme, s az alkotás öntsön bátorságot és szilárd meggyőződést a szívekbe, fejlessze a szocialista öntudatot és az elvtársi fegyelmet". Erre kell nevelni a mi fiatal íróinkat is, mert megéri a velük való foglalkozás a fáradságot, hiszen a lélek mérnökei akarnak lenni, ha most még csak gyakornokoskodnak is. Hz MDP Központi Vezetőségének üdvözlő távirata H?gy-3ritannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságához Hatalmas sikerrel mutatkozott he Szegeden a Moldvai Népi Táncegyüttes A magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából hazánkba érkezeti Moldvai Népi Táncegyüttes nagy sikerrel mutatkozott be Szegeden tegnap este a Nemzeti Színházban. A nagyszabású előadás után Dénes Leó elvtárs, a Megyei Jogú Városi Tanács elnöke tolmácsolta Szeged város dolgozóinak testvéri üdvözletét az együttesnek. Beszédében hangsúlyozta, hogy s árosunk dolgozói és kultúrmunltásai sokat merítettek a Moldvai Népi Táncegyüttes mély művészetéből. „Éljen és virágozzék a magyar és a szovjet népek örök barátsága!'' — fejezte be Dénes Leó elvtárs üdvözlő szavait. Ezután Szeged környéki népviseletbe öltözött lányok átadták az együttesnek a szegcdi dolgozók ajándékát: két hatalmas virág-kosár égővörös szegfűt. A Moldvai Népi Táncegyüttes nevében Janina Levickaja érdemes művész köszönte meg a baráti fogadtatást és tolmácsolta a szovjet népek testvéri üdvözletét Szeged dolgozóinak. „Éljen a békeszerető népek örök barátsága!" — mondta Janina Levickaja érdemes művész. A kölcsönös üdvözléseket a színház közönségének lelkes tapsa kisérte. A híres együttes ma délben indul legközelebbi vendégszereplésre Kecskemétre. Az első tavaszi napon . az Üj Elet Termelőszövetkezetben A csütörtök reggeli időjárásjelentés az ország számos területére még havas esőt, esőt jósolt. Itt a déli részeken azonban korán reggel kisütött o nap, méghozzá az e-lső igazi tavaszi nap. Az alsóvárosi Új Élet Termelőszövetkezet tagjai korán is keltek csütörtökön, s igyekeztek valamennyien ki a határba. A Szabadkai út jobboldalán, ahol a gazdaság birtoka terül el, csütörtökön ugyancsak benépesedett a határ. Három fogat szakadatlanul a trágyát hordta, terítette, négy eke pedig szántotta, borogatta le a frissen szórt trágyát. Savanya Miklós elvtárs, a tsz elnöke örömmel számolt be arról, hogy a két hold borsóvetéssel mór készen vannak. A cukorrépát és a négyholdnyi mákot péntek délelőttre elvetik. A tíz hold föld, ahova a mák, meg a répa kerül, már teljesen készen van: nemcsak felszántották, de szépen el is fogasolták, s a munkát az ekék a burgonyaföldön folytatják tovább. Sok a munka, de az Űj Élet Tsz-ben munkaerő is van elég. Csütörtökön már a műtrégyaszóró munkacsapatok is együtt álltak. A több száz hold őszi vetés fejtrágyázása ennyi embernek alig egy napjába kerül. Pénteken ezzel is végzünk — magyarázza az elnök. Távol, a szemhatár alján traktorok szántanak, — az ott a Táncsics Termelőszövetkezet földje. — A gépek még nekik szántanak, de valamelyik nap még ezen a héten a mi kukoricaföldünkbe is beleállnak — beszélik vidáman az éppen cigaretta-szünetet tartó fogatosok —, s ha minden úgy lesz, ahogy elhatároztuk, pár héten belül minden lemaradást pótolunk, amelyet a későig húzódó tél okozott nekünk. Ezen az első Igazi tavaszi napon nemcsak a határban, de bent a gazdaság udvarában is megélénkült az élet. Nincs hideg, s most már az építkezés is jobban halad. Mert az Üj Élet Termelőszövetkezetben az építkezés a nagy tavaszi munkák idején sem szünetel. A szövetkezet mesterei azt ígérték, hogy a nagy. harminc férőhelyes sertésfiaztató még máj<us elseje előtt fedél alá kerül, sőt teljesen el is készül. Bizony nyomni kell addig az iramot, mert most még csak a hosszú, magasra rakott falak állnak. Az udvar külső része szinte telistele van építőanyaggal, cseréppel, téglával, vasbeton oszlopokkal. Kellenek is ezek, mert a sertésfiaztató után következik az új, ötven férőhelyes tehénistálló. Nagyon sürgős ez is, mert a megszaporodott állatállománynak már alig van helye. Az Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai, amikor elkészítették ez évi termelési tervüket, azt fogadták: azon leszünk, hogy nemcsak 3 százalékkal, — amit a Minisztertanács határozata előírt számunkra —, de annál többel emeljük idei termésátlagainkat. Amint az első lendület mutatja, ez az ígéret a sok-sok dolgos kéz nyomán valósággá is válik majd. Dokumeniurakiállíiás a TTÍTd szegedi klubjában A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat szegedi klubjában (Horváth Mihály u. 3. II. em.) dokumentum-kiállítást készített Oltvai Ferenc, a városi levéltár vezetője és Vágvölgyi András, a társulat megyei titkárságának társadalomtudományi szaktitkára. A klubban elrendezett és szerencsésen összeválogatott levéltári dokumentumok a század első évtizede, pontosan az 1903-tól 1907-ig terjedő esztendők képét idézi fel, amikor az 1905-ös orosz forradalommal párhuzamosan nálunk is egyre forradalmibbá vált a helyzet. A munkásszervezeti, városi és megyei iratok — különböző Oldalakról — ezt a helyzetet s ennek egyes indítékait mutatják be. Egy sikeres előadássorozat A „Baráti népek életéből" címmel sikeres előadássorozatot rendezell a Hazafias Népfront városi bizottsága, a szegedi Békebizottság, a Juhász Gyula Művelődési Otthon vezetősége és a TTIT városi titkársága. Az előadás-sorozat januárban kezdődött. Az eddig megtartott három előadást nagy érdeklődés kísérte: egy-egy előadás 400— 4ö0 hallgatót vonzott. Januárban a bolgár, februárban az albán. márciusban a mongol nép éleiét ismertette Prinrz Gyula tanszékvezető egyetemi tanár. Az előadások megtartásához nagy segítséget nyújtottak a baráti államok követségei és a Kultúrkapcsolatok Intézete, kiállítási anyagokkal, filmekkel. Számosan látogatták meg már eddig is a Mongoliáról beszámoló képkiállítást, amely az elmúlt napokban nyílt meg és szombatig marad nyitva. A gazdag képanyag beszámol Mongólia fejlődő iparáról, s igen fejlett mezőgazdaságáról. A kiállítás a Hazafias Népfront városi bizottságának nagytermében tekinthető meg délelőtt 8 órától délután fél 5-ig. Dicséretreméltó kezdeményezés az előadás-sorozat megindítása. Ezzel is közelebb kerülnek dolgozóinkhoz a testvéri országok népei. A sorozat további, előadásai — áprilisban Csehszlovákiával, májusban a Román Népköztársasággal, júniusban pedig Jugoszlávia népeinek élelével ismertetnek meg. Az előadásokat a Juhász Gyula Művelődési Otthonban minden hónap utolsó keddjén délután 6 órakor tartják. — Az I. kerületi Tanács VB oktatási intézmények vezető igazgatósága április 1-én délelőtt 10 órakor műsoros előadást rendez a magyar— szovjet barátsági hónap keretében a Szabadság Filmszínházban. Megnyitó beszédet mond Harmath István, az I. kerületi Tanács VB elnök, helyettese. A műsorban fellépnek: a Tanítónőképző énekkara, a Dózsa és Dugonics általános iskolák színjátszói, a zeneiskola tanulói, a Városi Balettiskola növendékei, az I. kerületi óvodások színjátszói, a Gutenberg általános iskola népitáncosai Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtóbizottságának London Drága elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége harcos kommunista üdvözlettel köszönti Nagy-Britannia Kommunista Pártja 24. kongresszusának minden részvevőjét. Ez a kongresszus olyan időszakban tanácskozik, amikor a nemzetközi helvzet alakulása lehetővé teszi, hegy az angol munkásmozgalom legforradalmibb hagyományai szellemében küzdő testvérpártunk áldozatos, nehéz munkáját a legteljesebb siker koronázza. Kívánjuk, hogy Nagy-Britannia Kommunista Pártja további sikereket érjen el a párt sorainak megerősítéséért, az angol dolgozók szilárd egységének megteremtéséért, a szocializmus győzelméért, a nép>ek közti barátságért és a tartós békéért folyó harcában. Sok sikert kívánunk angol testvérpártunk 24. kongresszusának. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Így beszélgetnek Csamangó Mihályról Gyálaréten: — A Komszomol Tsz elnöke? Mióta ö itt van, erősödött a munkafegyelem, pedig jel esztendő rövid idő .. s Ezt mondta róla Varga B. György, a növénytermesztési munkacsapat vezetője is. Bizonyságul belekezdett egy történetbe. — Ügy február elején Csamangó, az öreg Becseivel, a volt tszclnökkel ellenőrizte a lóistállót. Megállapították, hogy a lovak gondozói nem itatják rendesen a lovakat. A szövetkezet új elnöke hosszasan elbeszélgetett Juhász Palival, meg Szűcs Pislával, a lógondozókkal. akik a jó szóra váltig fogadták, hogy ezentúl időben itatnak, becsületesen dolgoznak. Azóta jóvá is tették hibájukat. — Volt egy másik eset is — kapcsolódott a beszélgetésbe Gyuris József, a községi tanács fiatal elnöke. — A tehenek gondozása Nacsa Jánosra, Völcsei Istvánra, Farkas Mátyásra, meg ijjú Barna Istvánra volt bízva. Amikor Csamangó megtudta, hogy csapkolódtak a tehenek, mert előzően verték őket, s a tögijül} is sebes volt, az almot YEöilénetek az új Uz ehwkvól sem cserélték alattuk rendesen, igazgatósági ülést hívott össze. Ott tárgyalták meg a dolgot, s bizony alaposan megmosták a Jiatal Nacsánali, meg jöleg Barna Pislának a fejét, aki egyébként ellenőrző bizottsági tag is. Persze ők magyarázkodtak, sőt kiabáltak is, még nekik állt feljebb. Barna Pista meg egyenesen azt mondta, hogy feléje se megy többet a tsz-nek. Az új tsz-elnök az igazgatósági ülés után azonnal intézkedett. Megjelelő embereket helyezett a tehenek gondozására. Barna Pistáéknak meg más munkalehetőséget biztosított. Amerre csak jártunk a faluban, szeretettel beszéltek a Komszomol Tsz elnökéről. Mindenkinek jutott eszébe valami apróság róla. „Az ő ötlete volt — mondják —, hogy melegházat csináljunk". „Milyen vita volt, hogy lehetne mintegy félszáz hold földről levezetni a belvizet. Vitatkoztunk, ö amellett kardoskodott, hogy igenis lehet és be is bizonyította. Most már lefolyik a víz, mert ástunk neki csatornát .. ." Ábrahám József, a községi párttitkár így beszélt Csamangó elvtársról: — En 53-ban kiléptem a tszből. Persze nem okosan csináltam, de nem is tetszett a vezetés. Mikor az ősszel megtudtam, hogy Miska lesz az elnök, viszszaléptem. Idevalósi ember, funkcionárius volt a járási pártbizottságon, tanult, tapasztalatokra tett szert, biztosan érteni fog hozzá — gondoltam. így is lett. Mióta visszajött a faluba és megválasztottuk elnöknek, azóta igazán jól halad a munka. Már most ezreket árulunk spenótból. Ott van ö mindig korán reggel a munkaelosztásnál. Amikor a télen azt mondta, hogy „trágyázzunk emberek, mert most szánnal ki lehet menni a földekre", bizony többen húzódlak, hogy hideg van, fáznak, majd máskor. Erre ö maga fogta be a lovakai, ment az emberekkel és — ez még sosem történt meg így nálunk — most már 70 hold földet megtrágyáztunk. Igen sokszor közösen beszéljük meg, mit, hogyan kellene csinálni. Mióta így megy a munka, már vagy 20 taggal növekedett a tsz tagsága. — En azért léptem be a szövetkezetbe — mondta Szálkái János, — mert Csamangó elvtárs jól vezeti a tsz-t. Ügy gondolom, ősszel nagyon sokan be jognak lépni a Komszomolba. Látni fogják a gyálarétielt, hogy már tavasszal is pénzt oszlanak a tszben és gazdag lesz a termésünk. Mert az lesz. Ez fogja húzni, vonzani a közösbe a kívülállókat. Es hiába, a jó elnök az sokat ér, különösen, ha hallgat más szavára is .,. így beszélnek Csamangó elvtársról. a falura helyezett pártmunkásról a gyálaréti emberek. Azt is tudják a községben, hogy versenyben van Számjira György elvtárssal, a tápéi Ady Endre Tsz elnökével — aki a járási tanács mezőgazdasági osztályának volt a vezetője, önként vállalták, hogy a falu kollektivizálását, a mezőgazdasági termelést felhnditil;, — most versengenek, ki tud ebben jobb eredményt el* érni. Markovits Tibor