Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-29 / 76. szám

ÍIM1GYÜR0RSZHG Csütörtök, 1956. március 29. 4 Mi történt a külpolitikában ? A nyugati hatalmak halogató magatartása a londoni leszerelési tanácskozásokon Pártélet Növeljük a munkások szakmai képzettségit MÁRCIUS 19-E ÓT.\ folynak Londonban <ii ENSZ leszerelési albizottságában hclyctfog­luló országok küldötteinek tanácskozásai n lesze­relés legfontosabb kérdéseiről. A nyugati hatal­mak két javaslatot terjesztettek eddig elő. Az egyik a francia és uz angol kormány közös ja­vaslata, amely — mint u nyugati lapok kom­mentárjai rámutatnak — három szakaszban képzeli el a leszerelés megvalósítását. A francia -angol terv egyetlen szakasza sem határozza meg a fegyverben tartkatii haderők maximális létszámát, de nem tartalmaz határozott intézke­déseket az atomfegyverek előállításának megtil­tásáról és a meglévő készletek elpusztításáról sem. Az amerikai terv továbbra is az. ellenőrzés kérdését tekinti legfőbb feladatnak, és ellenzi a nukleáris fegyverek eltiltását. Helyesen álla­pítja meg tehát a Pravda tegnapi számában megjelent cikkében Borovszkij, hogy sem a francia—angol, sem az amerikai leszerelési ter­vek nem tekinthetők előre tett lépésnek. Mi több, e. tervek meghátrálást jelentenek az ENSZ szerveiben már korábban megvitatott javasla­tokhoz és a közgyűlés által elfogadott határo­iátokhoz képest. t,Szükségszerűen azt a következtetést kell levonni — írja cikke befejező részében Borov­sikij —, hogy sem <iz albizottságban elfoglalt jelenlegi amerikai álláspont, sem pedig az an­gol—francia javaslatok nem jelettíenck megjelelő nlapot a leszerelés kérdésének megoldására. A nyugati hatalmak terveinek elfogadása csu­pán a további fegyverkezési hajszát mozdítaná elő, noha a népek annak megszüntetését köve? telik". Bizonyos, hogy az ENSZ leszerelési albi­zottságainak további ülésein n nyugati hutal­maknuk reális tervekkel kell clőállniok, ha azt akarják, hogy a világ közvéleménye komolyan vegye leszerelési szándékaikat. 'LONDONBAN és egész Angiiéban Bulga­nyin és Hruscsov elvtársak közeli angliai láto­gatásáról esik a legtöbb szó. Ezzel a kérdéssel foglalkozott az angol parlament felsőháza, a Lordok Háza is március 27-i ülésén A munkás­párti lord Hcnderson, aki elsőnek szólalt fel, beszédében nagy figyelmet szentelt az angol­szovjet kapcsolatnak. Az SZKP XX. kongresz­-zusát „rendkívül fontos" eseményként jellemez­te, majd megelégedéssel szólt N. A. Bulganyin és N. Sz. Hniscsov közelgő angliai látogatásá­ról — „Rendkívül nagy örömmel fogadjuk — mondotta —, hogy a miniszterelnök (vagyis Antliony Eden — A szerk.) messzemenően fel akarja használni ezt az alkalmat és komoly tár­gyalásokba szándékozik bocsátkozni a Keletet és a Nyugatot egymástól elválasztó kérdések­ről". A kormány nevében lord Home, a nemzet­közösségi kapcsolatok minisztere szintén ked­vezően értékelte a Szovjetunió vezető személyi­ségeinek közelgő londoni látogatását, ugvan­ukkor beszédében teljesen eltorzított megvilágí­tásban tüntette fel a Szovjetunió külpolitikáját, kijelentve, hogy a „kommunista államokkal nem lehet igazi béke". A munkáspárti lord Alexander azt mon­dotta, hogy csodálkozik llome beszédén és ki­emelte, hogy ez a beszéd példaképe a „különös diplonuiciai felfogásnak", CSAKNEM HÁROMSZOR ANNYI a fran­cia kormány észak-afrikai kiadása, mint uz el­múlt évi volt. Ez tűnik ki abból a jelentésből, amelyet a Paris Presse Tlntransigeant tett köz­zé és amely szerint az ez évi észak-afrikai ka­tonai kiadások összege 164.500 millió frankra rug, szemben az elmúlt évi 62.400 millió frank­kal. Még többet mond a jelentés utolsó mon­data, melyszerint a kérdéses összeg túlnyomó részét algériai „rendfenntartásra" fordítják. Még most sem dőlt el és várhatóan csak néhány hét múlva lesz bizonyos, hogy sor ke­rül-e azoknak a francia tartalékosoknak a be­hívására, akiket az „algériai rend helyreállítá­sára" kfván a francia kormány felhasználni. Ouy Mollet szerint — és ezt az álláspontot a kormány szocialista tagjai is támogatják — meg kell kísérelni a jelenleg fegyverben álló 550 ezer fő „gazdaságosabb" felhasználását. Mondes-France és a kormány több tagja — a Le Monde szerint — azt az álláspontot kép­viseli, hogy a katonai erőfeszítéseknek csak ak­kor van értelmük, ha nem járnak egyedül, ha­nem egy általános politika kereteibe illeszked­nek bele. E miniszterek ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a katonai rendszabályok fo­kozása „a felkelők karjaiba kergetheti az egész muzulmán lakosságot"* A jobboldallal szemben — akik a behívá­sok mielőbbi elrendelése mellett kardoskodnak — tehát a Mollet-kormány legtöbb tagja logikus érveket vonultat fel és nem kétséges, hogy a francia közvélemény teljes mértékben támo­gatja az algériai kérdés béltés úton való rende­zésének gondolatát. Maurice Thorez az SZKP XX. kongresszusának eredményeiről Párizs (TASZSZ). Az Huma­nité közölte Maurico Thorez­nek, a Francia Kommunista Párt főtitkárának nz SZKP XX. kongresszusának eredményeiről >zóló cikkét Thorez megírja, hogy az SZKP XX. kongresszusának anyagai és határozatai felmérhe­tetlen jelentőségűek a francia dolgozók szempontjából. Köny­nyfl megérteni — Írja —, hogy az SZKP XX. kongresszusa nagyhutáit gyakorol, mert mé­lyen elemezte a Szovjetunió bel­ső és nemzetközi helyzetét és kijelölte a jövő távlatait De ez még nem minden: a kongresz­srus idejében, igazi lenini bátor­sággal világított meg több fon­tos elméleti kérdést Mint Thorez megállapítja; a kongresszus továbbfejlesztette a különféle társadalmi rendszerű országok egymás mellott élésé­nek lehetőségéről szóló lenini té­telt. A kongresszus emlékeztetett arra — írja Thorez —, hogy a kapitalista és a szocialista rend­szer békés egymás mellett élésé­nek elve teljesen összeegyeztet­hető azzal a marxista tétellel, hogy a kapitalizmust elkerülhe­tetlenül a szocializmus váltja fel. A kommunizmus azonban nem úgy győz az egész világon, hogy nz egyik ország ti másik országba exportálja a forradal­mat, (ami lehetetlen volna), vagy, hogy paranccsal idézik elő, hanein annak következté­ben, hogy az egyes országokban kifejlődnek a belső feltételek és a szocialista termelőmód bebizo­nyítja fölényét a kapitalista ter­melőraóddal szemben. Magától értetődik, hogy ez államok egymás mellett élése egyáltalában nem jelenti semoz osztályok politikai harcának megszűnését, sem a fegyverszü­netet az osztályok ideológiai harcában. Thorez a francia parlament­ben uralkodó jelenlegi helyzetet jellemezve ezt írja: a szocialis­ták és a kommunisták az egysé­ges proletárjrontot megvalósítva és a dolgozó parasztságot, min­den dolgozót, az egész kispolgár­ságot széleskörű népfront-moz­galomba bevonva vereséget mér­hetnek a reakcióra és a szilárd parlamenti többséget arra hasz­nálhatják fel, hogy a francia nép haladó törekvéseinek megfe­lelően hatékonyan megváltoztas­sák a politikát. Thorez azt frja, hogy a hely­zet kedvező a francia dolgozók erőinek egyesítése számára, mert mind n kommunisták, mind a szocialisták n háborús veszély ellen, a munkásosztály életkörül­ményeinek megjavításáért, a demokratikus jogoknak, köztük a világi oktatás jogának védel­méért lépnek fel. I'égéiért a Jugoszláv azovelaégi nemzetgyűlés ülésszaka Belgrád (Tanjva) A jugosz­láv szövetségi nemzetgyűlés szövetségi tanácsának és ter­melők tanácsának kedd délu­tán megtartott külön ülése a kéeő esti órákban ért vé­get Az üléseken elfogadták xx ez évre szóló költségve­tési törvényt. A költségvetés elfogadásá­val végetért a jugoszláv szö­vetségi nemzetgyűlés plená­ris illése, amely március 21­m% (Nfftötf* A nemzetgyűlésnek ezen az ülésszakán elfogadták a szövetségi gazdasági tervet és a szövetségi költségvetést, valamint több törvényjavas­latot köztük az államigazga­tásról, az államigazgatás szö­vetségi szerveiről, a színhá­zakról, a filmről, az 1949. évi partizán emléklap tulajdono­sainak jogairól, az élelmisze­rek egészségügyi ellenőrzésé­ről és a tűzvédelemről szóló törvényjavaslatot. A szovjet energetikus küldöttség angliai tartózkodása London (TASZSZ) A szov­jet energetikusok küldöttsé­ge G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a villa­moserőművek miniszterének vezetésével folytatta nagy­británniai utazását. A szovjet küldöttek egy csoportja március 27-én meg­látogatta Ayr város közelé­ben Róbert Burns nagy skót költő szülőházát. Dél­után Glasgow közelében egy villanytelepet tekintettek meg. G. M. Malenkov ezután a küldöttek egy csoportjával Edinburgba, Skócia főváro­sába utazott. I Kommunista Párt üldözése az Egyesült államokban New York (TASZSZ) Az Associated Press hírügynök­ség jelentése szerint az Egye­sült Államok pénzügyminisz­tériumának megbízottai már­cius 27-én lefoglalták az ERyesült Államok Kommu­nista Pártjának New York-i épületét és a párt Daily Wor­ker című lapjának szerkesz­tőségét, valamint nyomdáját. A foglalást azzal az ürüggyel hajtották végre, hogy a kom­munista párt „nem egyenlí­tette ki adóhátralékát". A lap felelős szerkesztője közölte, hogy a pénzügyminisztérium megbízottai megparancsolták a munkatársaknak és a mun­kásoknak, vonuljanak ki a szerkesztőségből, illetve a nyomdából, majd közölték, hogy a lap nem fog megje­lenni. Ezzel egyidejűleg le­foglalták a lap detroiti és chicagói nyomdáit is. Ugyanezzel az ürüggyel Philadelphiában lefoglalták a kommunista párt kelet-penn­sylvániai és Delaware állam­beli szervezetének épületét, valamint Chicagóban az Illi­nois és Indiana állam-beli pártszervezet épületét. Áz Associated Press közli, hogy a pénzügyminisztérium 250—300 ezer dolláros állító­lagos adóhátralékot követel a kommunista párttól, 1 öletünk növekedésének alapja — nem először hangoztatjuk — a munka termelékenységének fokozá­sa. Ebből egyenesen követ­kezik, hogy meg kell szün­tetni az anyagi eszközökben és a munkaidőben mutatkozó veszteségeket, magasabb szín­vonalra kell emelni a terme­lés szervezését. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha a munkások, a kommunistáit s mindenekelőtt a vezető párt­munkások szüntelenül gyara­pítják szakmai képzettségü­ket is. Az SZKP XX. kong­resszusa aláhúzta Leninnek azt a megállapítását, hogy az olcsóbb termelés igen fontos feltétele »a dolgozók fegyel­mének, szakértelmének, a munka eredményességének., intenzitásának fokozása, a munka jobb megszervezése--. Vannak-e Szegeden tenni­valók ezen a téren? Kétség­kívül vannak, méghozzá sür­gős tennivalók. Nemegyszer hallottuk például a Ruha­gyárban a dolgozóktól, hogy i keveset tudnak keresni egy­1 részt a rossz szervezés, más­| részt a saját szakképcettsé­j gük hiánya miatt. Az üzemi | pártbizottság nagyon helyé­ion ismerte fel az ilyen je­lenségek fékező hatását a termelékenység emelésében. Indítványozta a szakmai tan­folyam megindítását, hogy elsősorban a vezető beosztás­ban dolgozó kommunisták, de a gépek mellett dolgozó párttagok és a pártonkívü­liek is jó mesterei legyenek a szakmának. Rendkívül fon­tos ez. A Ruhagyárban nem­sokára új, korszerűbb gépe­ket szerelnek fel, amelyeket csak a jól képzett munká­sok tudnak teljesen kihasz­nálni. illetve másokat is megtanítani kezelésükre. De nem elég csak elindítani a szakmai tanfolyamot. A ru­hagyári pártbizottságnak ar­ról is gondoskodnia kellene, hogy példásan tanuljanak a kommunisták, a művezetők, a szalagvezetők stb. Márpe­dig előfordult, hogy Kovács Gyulané, Barta Béla és még néhány művezető elvtárs hi­ányzott a szakmai tanfo­lyamról. Ez azt mutatja, hogy itt-ott még sántít a pártmun­ka, hogy a népnevelők figyel­me még nem terjedt ki elég­gé a tervteljesítést akadá­lyozó tényezőiere. A szegedi dolgozók nagy tömegei mindig szíve­sen vállalták és vállalják a párt célkitűzéseinek megva­lósítását, mert meggyőződtek arról: a párt intézkedései, határozatai helyesen tükrö­zik az ő törekvéseiket, cél­jaikat — az életszínvonal emelkedését. De a dolgozók segítséget, szakmai tanácso­kat is várnak a párttagok­tól. Azt kívánják tőlük, hogy a politikai felvilágosítás mel­lett mutassanak példát a ter­melésben és adják át tapasz­talataikat gyakorlatlanabb szaktársaiknak. "-Fabatkát sem ér az olyan kommunis­ta — állapította meg a XX. kongresszus —, aki ugyan nagy szónoklatokat tud tar­tani a marxizmus—leniniz­mus jelentőségéről, de nem segít az embereknek, hogy ezt a tanítást a gyakorlatban megvalósítsák. Az ilyen kom­munistának nem lesz tekin­télye a tömegek előtt, és nem vívja ki bizalmukat**. Tudott dolog, hogy a szak­képzettebb munkás nemcsak többet és gyorsabban termel önmaga hasznára is, nemcsak jobban kihasználja az adott technikát, hanem gondolko­dik, újításokat dolgoz ki, mert ezzel is emelni akarja termelékenységet. Így van ezzel a XI. sz. Autójavító Vállalatnál Csurgó László is, akinek tekintélye van nagy szakmai tudása miatt, így van ezzel minden újító, aki látja a termelékenység növe­lése és a népjólét emelése közötti összefüggést. De nem elég, hogy a munkásoknak csak egy csoportja érti — mint a Seprűgyárban — az olcsóbb termelés jelentőségét önmaga és az ország szem­pontjából. A dolgozók közös ügyévé kell fejleszteni a szaktudás gyarapítását, az újítómozgalmat, ami pedig nem megy a pártszervezet aktív tevékenysége, a párt­tarok példamutatása nélkül. L| lehet itt tenni — ^ mondhatják egyes elv­társak —, hiszen nemegy­szer hangsúlyoztuk már, hogy a termelékenység nö­velése nélkül lehetetlen elő­re menni. Az agitáció fontos dolog, de — mint már fen­tebb említettük — önmagá­ban nem elég. Helyes, ha a pártszervezetek a szakszer­vezetek bevonásával időn­ként megvizsgálják a mun­kások egy csoportjának szakj képzettségét, azután az ész­revételeknek megfelelően ja­vaslatot tesznek a gazdasági vezetőségnek, hogy milyen módon segítsék a szakmai tudás gyarapítását. Ezt elő­segítheti például a különféle műszaki tanfolyamok szer­vezése, a legjobb munka­módszerek elterjesztése, an­kétok rendezése és így to­vább. Helyes a Kenderfonó­gyár pártbizottságának az a terve is, hogy a jó szakmun­kásoknak párt.megbízatásul adják egy-egy száz százalé­kon alul teljesítő dolgozó ál­landó segítését, tanítását. Szükséges ez a módszer az új munkásoknál és a fiata­lóknál is, hogy minél hama­rabb begyakorolják magukat és ki tudják használni gé­pük teljes kapacitását. Nagyon aláhúzta az SZKP XX. kongresszusa, hogy a pártmunkát nem lehet kü­lönválasztani a gazdasági feladatoktól. A munkások szakmai képzettségének eme­lése, a technika tökéletesí­tése, s ezeknek következté­ben a termelékenység növe­lése jóllehet gazdasági fel­adat, de életbevágóan fontos valamennyiünk számára. A kommunistáknak elsőrendű kötelességük, hogy szakmai tanulással, szakmai tanács­adással, továbbá az e téren lévő hibák felkutatásával és orvoslásával is segítsenek megvalósítaná ezeket a fel­adatokat. Újjáválasztották a MÁV politikai osztálya mellett működő pártbizottságot (Tudósítónktól) Az elmúlt napokban a MÁV szegedi alapszerveze­teiből 148 küldött jött ösz­sze, hogy megválassza a po­litikai osztály mellett mű­ködő pártbizottságot. A be­számoló hangoztatta, hogy a XX. pártkongresszus szelle­mében ezután jobban kell megszervezni a pártmunkát, vagyis jobban a vasút előtt álló feladatok végrehajtósára kell mozgósítania. Ácsai Mi­hály elvtárs beszámolt arról, hogy a múlt év második fe­lében javulás következett be a tag- és tagjelöltfelvételben: 111 új tagjelöltből 96 elvtárs munkásszármazású. A párt­építés helyzetének alapos ér­tékelése után megállapítot­ták, hogy a vasutasok részé­ről is megmutatkozott a helytállás és az áldozatválla­lás, amikor az árvízsújtotta lakosság megmentéséről volt szú. A küldöttek beszámoltak saját munkájukról, elmon­dották a fogyatékosságokat, s azt is, hogyan akarják eze­ket megszüntetni. Hozzászó­lásaikkal, bírálataikkal meg­mutatták, hogy jól felkészül­tele a pártértekezletre, hogy előzőleg tanulmányozták az SZKP XX. kongresszusának anyagált. Hizlaljunk szerződéses alapon minél több bikát Pártunk és kormányunk egyik alapvető célkitűzései közé tartozik a dolgozók anyagi jólétének, ellátottsá­gának állandó növelése. Ezt illetően egyik legnagyobb hi­ányosság eddig a húsellátás tekintetében volt. A terme­lőknek nyújtott nagymérvű kedvezmények, a hizlalást kedv fokozása útján az utób­bi hónapokban jelentős javu­lást tapasztalhattunk ezzel kapcsolatban. Meg kell azon­ban mondanunk, hogy a bikahízlalásl akcióban még továbbra is komoly lemaradás mutatkozik. Most is vannak olyan ter­melők, akik idegenkedtek megfelelő állataikat szerző­désileg meghízlalni pedig az anyagilag igen előnyös lenne számukra. Ebben az évben államunk jelentősen felemelte a hízott­bika akcióra leszerződtetett állatok átvételi árát. Az átvételi ár annál ma­gasabb, minél nagyobb súlyban kerül átvételre a meghízlalt bika. Most már 14 forintos kilón­kénti átvételi árat is meg­kaphat az az állattartó, aki a leszerződtetett bikáját 550 kilogrammon felüli súlyban adja át. Minden termelőszö­vetkezetnek és egyénileg dol­gozó parasztnak érdeke te­hát a bikahízlalási akcióba bekapcsolódnia. Nagy jelen­tősége van annak a rendel­kezésnek is, amelynek értel­mében a vételáron kívül a termelő a felnevelt bika­borjú után 400 forint adó­kedvezményben is része­sül, ha a meghatározott időben kéri a kedvezmény jóváírá­sát. Még kedvezőbb helyzet­ben vannak a termelőszövet­kezetek, hiszen nagyüzemi­leg sokkal kifizetőbb a hiz­lalás, mint az egyéni terme­löknek. Több állat hizlalása ugyanis viszonylag olcsóbb, mintha csak két-három jó­szágot hizlalnak. Lényegesen gazdaságosabb a takarmá­nyozásuk, kevesebb erőt igé­nyel a hízlalási munka, azon­kívül állandó jellegű az ál­latgondozók foglalkoztatása is. Megyénk termelőszövet­kezeteinek többségében min­den gazdasági adottság meg­van ahhoz, hogy nagyüzem ­szerűen foglalkozzanak a szerződéses hizlalással. A szerződéses hizlalás nagy­ban emeli a termelőszö­vetkezet jövedelmét, állan­dó biztos pénzforrást je­lent számára. Sajnos a termelőszövetkeze­tek nagy része ugyan­úgy, mint az egyéni terme­lők — nem isimerte fel még most sem a szerződéses hiz­lalás előnyeit. Általánosság­ban a termelőszövetkezetek nem állatállományaikhoz, ta­karmányhelyzetükhöz képest kötnek hízlalási szerződést, hanem annál sokkal kisebb mértékben. Megyei viszonylatban a szentesi Felszabadulás Ter­melőszövetkezet mutat jó példát. Ez a tsz ugyanis állandóan 120—130 bikát hizlal szerző­déses alapon, amelyből a szövetkezet tagságának je­lentős jövedelme van. A szentesi Felszabadulás Tsz példáját megyénk többi ter­melőszövetkezeteinek is kö­vetnie kellene, nemcsupán a leszerződtetett állatok szá­mát illetően, hanem azok gondos, szakszerű hizlalását is el kellene sajátítani. Remélhető, hogy a kedvező hízlalási feltéte­lek, a magasabb átvételi árak serkentően hatnak a szerződéskötések további menetére, annál is inkább, mivel a szerződéskötések végső ha­tárideje rövidesen lejár. Csongrádmegyei Allatfor­galml Vállalat szerződéses csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents