Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-29 / 76. szám

Csütörtök. 1936. március 29. n DELMPINRORSMS Ahol nem támaszkodtak a dolgozók versenyszellemére Tudósítás a Szalámigyárból A munkaverseny időszerű kérdéseinek megoldásához is nagy segítséget adott az SZKP XX. kongresszusa. Jókor jött ez a segítség, mert nálunk igen sok üzemben formálissá vált a verseny. A legnagyobb hiba abból adódott. hogy az üzemek vezetői és szakszervezeti bizottsága tervezett önköltségcsökkentést (0.2 százalék) két és félszeresére, az egy dolgozóra eső termelési értéket pedig kétszeresére kellett változtatni. Pedig még nem is volt ebben az esztendőben alaposan megszervezett és irányított munkaverseny! A felszabadulásunk évfornem úgy kezelték a szocialista dulójára kezdeményezett vermunkaversenyt, mint a termelés aktív emelőjét. Az évi terv teljesítése és az éves vállalások megvalósítása szempontjából ezzel a hatalmas, elevenen ható lehetőséggel keveset számoltak. Az évi vállalásokat nemegyszer úgy állították össze, hogy azok a műszaki és egyéb intézkedésekkel jól körül legyenek bástyázva és ilyenformán jól bebiztosítsák magukat, viszont nem építettel: eléggé a dolgozók munka iránti lelkesedésére, kezdeményezéseire és tapasztalataira. A* év elején pontosan ez volt a helyzet a Szalámigyárban is. „Biztos, ami biztos!" — elgondolás alapján évi vállalásukat olyan minimálisra tervezték, hogy azt a dolgozók kezdeményezése, folyamatos, ütemes termelése és a tervszerű anyagellátás már az első két hónap után szétfeszítette. De olyan erővel, hogy a vállalás egyik-másik pontjába foglaltakat kétszereséfe, sőt háromszorosára kellett emelni! A kezdeti nagy óvatosságból seny és az ünnepi műszak csak most kezdődött meg. Eredményei még nem mérhetők pontosan. Csanádi József elvtárs, a Szalámigyár mint amit a vállalás tartalmaz és ezt tükrözik az ünnepi műszak alkalmára tett felajánlások is. Boldog Antal és több társa vállalták, hogy a kiváló szintet is túlteljesítik. Különösen szép a fiatalok törekvése.. Török István DISZtag 174 százalékos teljesítményéhez még 5 százalékot vállalt. Üzemvezetője szerint igen jó módszerrel dolgozik, s úgy gondoljuk, hogy ha ügyes fogásait szélesebb körben is elterjeszthetné, az egész üzemrész termelése üzemi bizottságénak elnöke emelkednék. Gárgyán Zoltán azonban már most úgy Iája, hogy a felemelt vállalás reális és a teljesítéséhez szükséges termelési színvonalat a dolgozók nemcsak a nagy ünnepig, hanem azon túl is, háromtagú ifjúsági brigádja a 160 százalékos kiváló szint 5 százalékos emelése mellett azt is magára vállalta, hogy a mellettük dolgozó két tanulót úgy betanítják, hogy felegészen az év végéig tudják szabadulásunk ünnepéig elérjék a 100 százalékos teljesítményt és ezt a szintet azután is megtartsák. A felemelt vállalások tehát nemcsak hogy reálisak, talán még szűkek is a dolgozók képességéhez mérve. Figyelembe kell venni, hogy a kiváló szaktudás a Szalámigyár dolgozóiban egészséges versenyszellemmel párosul és ez a versenyszellem megmozdítja őket: kezüket, gondolataikat. Minden szakszervezeti és üzemi vezetőnek mégegyszer ajánlhatjuk, hogy alaposan tanulmányozza át a XX. kongresszus munkaversenyre vonatkozó útmutatásait, mert ezeknek a tanácsoknak az alkalmazása, hasznosítása a dolgozókban rejlő hatalmas üzemrészben a szakmailag lehetőségeket napvilágra hozkiváló dolgozók egész törne- za. ge érzi, hogy többre képes, (—n —n) tartani. De még ez a következtetés is elég bátortalan. Az üzem vezetői és szakszervezeti bizottsága még most ls a dolgozók kezdeményezése után lépked. Az évi vállalás módodosításának feltételei a mostani verseny előtt már két héttel is adva voltak. Ilyenformán a szakszervezet a munkaverseny eleven hajtóerejével most sem számolt eléggé. Könny cn megeshet, hogy hamarosan ismét módosítani kell a vállalásokat. Különösen akkor, ha a versenyt az SZKP XX. kongresszusa irányelvei alapján szervezik és irányítják. Az üzem dolgozóiban erős a szándék, a kezdeményezőkészség és az akarat. Több A Ságvárí Endre kulturális seregszemle járási bemutatója Vasárnap, a szegedi "Móra algyőiektől. Nagyon tetszett tető volt a tápéi úttörők néFerenc* Művelődési Otthon- Bogár Imre balladájának he- hány gyermekjátéka Aki ban megkezdődött a DISZ lyi népdalváitozata és a "" " Ságvári Endre kulturális se- "Görög Ilona* gondosan kir?gszemléje. Tegyük hozzá dolgozott, a maga egyszerűmindjárt az elején — nem ségében is igazán szép bekis sikerrel. A járás külön- mutatása. A »Sárrét« című böző községeinek együttesei mai falusi életünket tükröző olyan gazdag anyagot hoz- darab előadása több gyakoriak a bemutatóra, s ezt a lássál még sok sikert érhet gazdag anyagot olyan művészi fokon mutatták be, hogy a jelenlévő közönséget nemegyszer nyíltszíni tapsra ragadtatták. 4 szőregiek "•Hófehérkéjét* a délelőtti bemutatón áhítatos csendben hallgatta a jelenlévő körülbelül 200 úttörő pajtás. A királyné és Hófehérke játéka, a kis törpék üde éneke és mozgása, a szép zene — mind hozzájárult e szép mesejáték — valóságos kis operett — nagy sikeréhez. A következő versenyen — ha sokat gyael, akárcsak tánc is. a "Csalogató*A lápéiak gazdag műsort hoztak. A 80 tagú úttörő énekkar hangjának vivőereje egyenesen csodálatos. Azonban a szólamok gondosabb csiszolására kell a jövőben törekedni. Legszebben a tápéi népdalok szóltak, de az "Április négyről szóljon az ének* című tömegdal is meggyőzően hatott. A szólóénekesek közül Vass Ilonka hangját ezután is szeretnénk nyilvánosság előtt hallani. A táncok a tábizonyára ha- péiaktól megszokott lendülátta őket, észrevehette, mennyi lehetőség van a gyermekjátékban: van benne testnevelés, hiszen minden izom mozog, van benne dal, tánc. Művészet a javából. A Népzene Tára I. kötete soksok gyermekjátékot közöl. Ahol mái- nem él ai faluban — segít a Népzene Tára és segít a megyei és a járási népművelési osztály is. Tanítsuk meg gyermekeinket népi játékokat játszani, szívből kacagni, az életnek örülni, s az életet szeretni. Erre mutattak jó példát a tápéiak. Érdemes őket ezen az úton követni. A látottak alapján nagy érdeklődéssel várjuk a "Ságvári Endre* kultúrverseny folytatását. VValdmann József Új gépek a Szegedi Ruhagyárban Beszólzetés közben azt mond- dolása alapján készült. Most rukat, technikai berendezéseiket gyár. Aztun nagyteljesítmény! lelébrcdtünk, s akkor láttuk, is. Ugyanakkor befejezték a szaki tanácsok is. Ezeken a taliogy az ország többi ruhagyára matricázó helyiség és az asztalok nácsokon át a dolgozók javaslamegelőzött bennünket, moder- bővítését, hogy a hosszú matri- tai, elképzelései kerülnek a tervnebb a tehnikájuk. Ezért mun- cák készítésére áttérhessenek. És be. Ugyanakkor a dolgozók likához láttunk: a múlt óv máso- még ebben a negyedévben meg- gyeimét a legfontosabb technikai dik felében már az ország leg- kezdik az automata pvlartö- problémákra irányítják: ti/.cnöt jobb ruhagyárává küzdöttük ma- készítő gép üzemi gyártását. Ez célfeladatot tűztek ki. amelyeigunkat. S most még nagyobbat nem szegedi újítás, egy buda- nek a megoldása az üzem techlépünk: olyan technikát veze- pesti üzemtől vették át. A tech- nikai fejlesztésében a legégetőbb nika fejlesztése érdekében kérdést jelenti most. Hogy még ugyanis nemcsak a saját erejük- nagyobb lendületet adjanak az re támaszkodnak, hanem min- újítóknak, az elmúlt héten egy den, a munkát megkönnyítő, ja- újítási kiállítást rendeztek be a vító, gvorsabbá tevő újítást kulturális teremben, s elhatároztunk be, amely a többi ruhagyárakénál is modernebb lesz. Újítások, találmányok Hogyan teszik sét — a ruhagyártás legmoder- a „mindenki"-mozgalmat. magyí cz a terv, s a Ruhagyárban még Imfaí S^péwIS-'^trvTe'n 25S* mtá'TlehrtőTegnagyobb £> ^Ij^TDIBrfSfc szerepel három varró-vendliző automatizálást. Ezt a termet az sége ala» indult s az a célja; (elszegő és sima varrást végző) ^ legkorszeiubb rtd.agv an hogy az üzem dolgozó, sokoldagép elkészítése. Egv munkás egy munkatermévé kívánjak alahila- luan képzett munkások legyenek, r. 1 . , . .,,..,.. , .. - ni. Nagy gondot fordítanak a s az ogves árucikkekre való at1 g6r'pel ket k«lmibozo gep munka^rik,ményckrc ia: például állások ne jelentsenek problémát. és dolgozó munkáját végzi el. . , Ebből a gépből a három helyett a vllul"tas szinhutására, tudo- \ másik a vállalat és a szakszerölöt készítenek. Most éppen az mánvosan megbatározott erős- veZet közös irányításával a utolsó kettő készítésénél tarta- séffe> »L.terem, cs , „ ' -mmdenki újítson. sajat munnak. Ennél a két gépnél már el- fiaere- ,l zt " -™.1 ~ ka lel>'enT 7 J^M 7 érték a kétezres fordulatszámot b<? majd ferfi-rubákat gyárta- palom Jelentősegüket felesleges is. Ez a gépfajta különben nem- aak ~ clse^re °djak al magyarázm, h.szen az a céljuk, csak egyszerű újításnak, hanem a termelésnek. hogy m.nden dolgozót a gyár találmánynak számit. Ebhez ha- A két „mindenki" fejlesztésének részesévé tegyesonló az a nchézkonfckciós gép mozgalom "° is, amely hasonlóképpen egyszer- íme: egy gyár felébredt, elre két müveletet végez el. Ez a Az első negyedévhez hasonló- érte és útban v an, bogy megelőzgép annak az egész teremnek a an a következő negyedév mű- ze a nemrég előtte járó hasonló munkájában — ahol dolgozik szaki intézkedési tervét is annak üzemeket. majd — tíz százalékos termeié- a célnak rendelik alá, hogy gyá- (németh) kenység emelkedést eredményez. —————————————————————————————————— Jellemző az üzem műszaki intéz- „ , , , • . . ,. i, - i "I kedési tervére az is, bogy még tloaclas a romániai magyar kolteszetrol eredetileg 300 ezer forintot ter-veztek a különféle anyagtakarékossági és bérintézkedésekből, tervüket 450 ezer forintra kellelt emelni utólag, mert olyan intézkedéseket sikerült hozni, amelyek nagyobb megtakarítást eredményeznek. Ilyen például a szabászoknál a hosszúterítékek alkalmazása. Aztán a maradék hasznos cikkekre való felhasználása — kötényeknek, gyermekruháknak, stb — valamint a szabászatba új, nagyteljesítményű A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja rendezésében a TTIT klubjában tegnap este előadást tartott Diósszilágyi Ibolya nagyváradi költőnő „A romániai magyar költészet mai helyzete" címmel. Előadásában hangsúlyozta. hogy a romániai magyar költészet mint a Román Népköztársaság költészetének egyik anyanyelvi művészi megnyilakozása, szerves kiegészítő része a rogépek beállítása. A terv januar-! mámai köuészet teljes egé_ ra és februárra eső részét 128 százalékra teljesítették, s valószínű, hogy a harmadik hónaj> eredménye sem marad az első kettő mögött. Az ország legkorszerűbb munkaterme Ebben a harmadik hónapban szének. — A romániai magyar költészet célkitűzéseiben sohasem távolodik el a romániai költészet általános célkitűzéseitől, és speciális kérdéseitől. Anyanyelvi művészi vetülete annak a harcnak, melyet országunk a költészet ----- - - • eszközeivel a béke megvédésok jelentős ujitast, találmányt . . ,. . .. . , ' séért, a szocializmus epitese— A romániai magyar irodalomban, mint Magyarországon is, a líra jelentkezett elsőnek, és az új formájú elbeszélő költészet csak most van kialakulóban. Ugyanez a helyzet a verses drámával is — fejezte be előadását Diósszilágyi Ibolya. Az előadás után a szegedi írókkal baráti beszélgetést folytatott a neves nagyváradi költőnő, aki hosszabb ideje tartózkodik hazánkban és Szegedre is többször ellátogat még. vezetnek be az üzemben. Ilyen például az automata szabványszámozó gép is — Baráth Mihály elgondolása nyomán készült —, amely már majdnem teljesen kész. Kivitelezés előtt van még, a ruhaiparban először Szegeden egy felterítő-gép is. Ez a gép a szabászoknál könv— Móricz Zsigmond *Sárl bíró* című háromfe 1 vonásos vígjátékát mutatja be április 1-én a kübekházi Petőfi Művelődési Otthon színjátszó csoportja. A SZEGEDI ZENEMŰVÉ* SZETI SZAKISKOLÁBAN tar* népek testvéri barátságáért tották meg a szegedi, vásárhelyi; folytat. Ezt a célt szolgálják békéscsabai, gyulai és kecskeméti a magyar nyelvű folyóiratok zeneiskolák növendékei Bartók* és lapok, melyek jelentős versenyüket, példányszámban jutnak el az ért, valamint az együtt élő olvasókhoz — mondotta Diósszilágyi Ibolya elvtársnő. Ezután részletesen elemezte a romániai magyar költészet nyíti meg a munkát, a bosszú eredményeit, s az irodalmi terítékeket, a ruhaanyagokat j vitákat, melyekben aktívan húzza fel a szabász-asztalokra, résztvesznek az egyszerű olBaráth és Botos elvtársak elgon- vasok, nagy tömegei is. A TISZASZIGETI VÖRÖS HAJNAL TSZ 500 kiló búzát adott az árvízkárosultaknak. A tsz-tagok egyénileg is gyűjtenek. A községben az egyéni gazdák eddig 6.800 forint készpénzt és két borjút adományoztak. korolják sonló lesz a siker, és komoly esélyesei lesznek a kitűnő osztályzatnak. Az algyőiek is délelőtt szerepeltek. 82 ragyogószemű úttörő állt a színpadon, amikor a függöny felgördült, s egymásután csendült fel ajkukon: úttörő induló, népdal, népdalfeldolgozás. Üde hangon, tisztán, lelkesen énekeltek a pajtásak, Lakos Pál énektanár szakavatott vezetésével. Két balladát is láttunk az lettel, a legények szép, büszke tartásával és a lányok szerényebb, lágyabb ringásával ragadta meg a nézőket. A gyálarétiek a "Csoszorgi" című színdarabbal jöttek a bemutatóra. József Attila gyermekkoráról szól ez a darab. A szereplők ügyesek, különösen a "suszter*. Külön szeretnék szólni a népi gyermekjátékokról. Szivet-lelket gyönyörködAz árvízkárosultak megsegítéséért A MÁV Nevelő Intézet MNDSZ-szervezete javaslatára a nevelő intézetben is gyűjtöttek az árvízkárosultak részére. A dolgozók egynapi keresetüket ajánlották Fizetésük 3.5 százalékát ajánlották fel az árvízikárosultak megsegítésére a MÁV Felépítmény Vasanyagjavító dolgozói. Bajai Rezső, Pászti Gyula, Pomázi Lajosné, Szendrei József, Halmos Istfel. Eddig 1.709 forint gyűlt ván fizetésüknek több mint össze. A tanulók körében is 5 százalékát ajánlották fel. megkezdődött a gyűjtés. Az Autóközlekedési Igaz- ( gatóság dolgozói elhatározták, hogy az anyagi segítségen kívül munkával segítik az árvízsujtotta vidék házainak felépítését. Az igazgatóság 42 dolgozója úgy határozott, hogy egyik vasárnap 10 óra hosszat dolgoznak az üivízsujtotta területen. ! — A Juhász Gyula Szabad' egyetem irodalmi előadássorozata keretében ma este 7 órakor *Bafoits és Tóth Árpád" címmel Pósa Péter tanszékvezető főiskolai tanár tart előadást a Radnóti Gimnáziumban. A KMP megala" lkulásáig a magyar munkásmozgalom legkiemelkedőbb alakjáról és egyben kora nemzetközi munkásmozgalmának egyik legkiválóbb harcosáról emlékezik m eg ma a haladó emberiség. Franikel Leó, a magyar munkásmozgalomnak e nagyszerű alakija a 60-as évek elején Németországba került és megismerkedett Marx tanaival és Marx hűséges tanítványává vált. A német rendőrség üldözése elől 1867-ben Franciaországba ment és ott a III. Napóleon ellen harcoló francia munkásosztály küzdelmeiből vállalt részt. A 60-as évek végén következett be életének fordulópontja: ekkor járt Londonban és személyesen is megismerkedett Marx-szal. A francia császárság utolsó évei voltak ezek az évek. "Párizs minden osztálya, mipden rétege politizált, vitázott, EMLÉKEZÉS FRANKEL LEÓRA tüntetett*. Minden bátor szóra börtön leselkedett. Ebben a légkörben 1870 tavaszán III. Napóleon hajtóvadászatot indított az Internacionálé francia vezetői ellen, azzal az indokkal, hogy "az Internacionálé — titkos társaság, amely öszszeesküvést sző ellene*. Az uralkodó osztály rettegett az egyre erősödő megmozdulásoktól és igyekezett elnémítani a francia proletáriátus legjobb harcosait, akik között ott volt Frankéi Leó is, az Internacionálénak egyik franciaországi szervezője. Frankéi roppant energiával és szenvedéllyel folytatott tevékenysége kivívta Marx elismerését, de ténykedése ugyanakkor kiváltotta a francia burzsoázia gyűlöletét is. Frankéit a vádlottak padjára ültették. Az 1870. szeptember 4-i 1844-1896 forradalom szabadította ki a börtönből. 1ft71 március 10 ' ' 18-án Franciaországban a párizsi proletáriátus kezébe vette a hatalmat, s ezzel létrejött a világon először a proletáriátus diktatúrája. Az első proletárdiktatúra örökké emlékezetes tevékenységéből Frankéi jelentékeny részt vállalt. A Párizsi Kommün idején munkaés kereskedelemügyi mjniszterré nevezték ki. Az ő nevéhez fűződnek a Kommün leginkább szocialista jellegű intézkedései, amelyekről Marx és Engels, majd Lenin is elismeréssel emlékeztek meg. Az ellenség túlereje azonban vérbefojtotta a munkások hatalmát. De Frankéi sziklaszilárd hitét nem tudta megsemmisíteni. A bukás még keményebb harcossá tette őt. "... a legyőzöttekkel még sohasem bántak el olyan dühvel és olyan állati kegyetlenséggel... ez azonban nem akadályozhat meg abban, hogy személyes szabadságunkat és életünket a proletáriátus ügyének szenteljük... * — írta. A Párizsi Kommün bukása után Londonba ment és Marx oldalán az Internacionálé vezérkarában dolgozott, ö irányította a londoni német munkásegyletet; állandó kapcsolatot tartott az osztrák, magyar, cseh munkásszervezetekkel és tanácsoikkal látta el őket. Crankel Leó 4 évig tartózkodott Lcndcnban. Itt tisztázódtak számára a munkásságot érintő legfontosabb kérdések. 1875-ben a Kommün tapasztalataival és Marx tanításaival felvértezve — Magyarországra jött, hogy a munkásmozgalom vezetését és az önálló munkáspárt megalakítását kezébe vegye. • A magyar uralkodó osztályok haragját is kivívta az egyre erősödő munkásmozgalom és annak fáradhatatlan vezetője, Frankéi Leó. Koholt vádak alapján perbefogták és 2 évi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után Ausztriában, majd Franciaországban folytatta munkáját, de a szakadatlan harc és a sok megpróbáltatás 52 éves korára teljesen tönkretette egészségét és 1896-ban, 60 évvel ezelőtt Párizsban meghalt. Frankéi Leót. a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosát magáénak vallja a magyar munkásosztály, az egész mr.gyar dolgozó nép. H 'i.Küly Pál • anárs >«B<Í