Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-29 / 76. szám

Csütörtök. 1936. március 29. n DELMPINRORSMS Ahol nem támaszkodtak a dolgozók versenyszellemére Tudósítás a Szalámigyárból A munkaverseny időszerű kérdéseinek megoldásához is nagy segítséget adott az SZKP XX. kongresszusa. Jó­kor jött ez a segítség, mert nálunk igen sok üzemben formálissá vált a verseny. A legnagyobb hiba abból adó­dott. hogy az üzemek vezetői és szakszervezeti bizottsága tervezett önköltségcsökken­tést (0.2 százalék) két és fél­szeresére, az egy dolgozóra eső termelési értéket pedig kétszeresére kellett változtat­ni. Pedig még nem is volt ebben az esztendőben alapo­san megszervezett és irányí­tott munkaverseny! A felszabadulásunk évfor­nem úgy kezelték a szocialista dulójára kezdeményezett ver­munkaversenyt, mint a ter­melés aktív emelőjét. Az évi terv teljesítése és az éves vál­lalások megvalósítása szem­pontjából ezzel a hatalmas, elevenen ható lehetőséggel keveset számoltak. Az évi vállalásokat nemegyszer úgy állították össze, hogy azok a műszaki és egyéb in­tézkedésekkel jól körül le­gyenek bástyázva és ilyen­formán jól bebiztosítsák magukat, viszont nem építet­tel: eléggé a dolgozók mun­ka iránti lelkesedésére, kez­deményezéseire és tapaszta­lataira. A* év elején pontosan ez volt a helyzet a Szalámigyárban is. „Biztos, ami biztos!" — elgondolás alapján évi vállalásukat olyan minimálisra tervezték, hogy azt a dolgozók kezde­ményezése, folyamatos, üte­mes termelése és a tervszerű anyagellátás már az első két hónap után szétfeszítette. De olyan erővel, hogy a vállalás egyik-másik pontjába foglal­takat kétszereséfe, sőt há­romszorosára kellett emelni! A kezdeti nagy óvatosságból seny és az ünnepi műszak csak most kezdődött meg. Eredményei még nem mér­hetők pontosan. Csanádi Jó­zsef elvtárs, a Szalámigyár mint amit a vállalás tartal­maz és ezt tükrözik az ünne­pi műszak alkalmára tett fel­ajánlások is. Boldog Antal és több társa vállalták, hogy a kiváló szintet is túlteljesítik. Különösen szép a fiatalok tö­rekvése.. Török István DISZ­tag 174 százalékos teljesít­ményéhez még 5 százalékot vállalt. Üzemvezetője szerint igen jó módszerrel dolgozik, s úgy gondoljuk, hogy ha ügyes fogásait szélesebb kör­ben is elterjeszthetné, az egész üzemrész termelése üzemi bizottságénak elnöke emelkednék. Gárgyán Zoltán azonban már most úgy Iája, hogy a felemelt vállalás reá­lis és a teljesítéséhez szüksé­ges termelési színvonalat a dolgozók nemcsak a nagy ün­nepig, hanem azon túl is, háromtagú ifjúsági brigádja a 160 százalékos kiváló szint 5 százalékos emelése mellett azt is magára vállalta, hogy a mellettük dolgozó két tanu­lót úgy betanítják, hogy fel­egészen az év végéig tudják szabadulásunk ünnepéig el­érjék a 100 százalékos telje­sítményt és ezt a szintet az­után is megtartsák. A felemelt vállalások tehát nemcsak hogy reálisak, talán még szűkek is a dolgo­zók képességéhez mérve. Fi­gyelembe kell venni, hogy a kiváló szaktudás a Szalámi­gyár dolgozóiban egészséges versenyszellemmel párosul és ez a versenyszellem meg­mozdítja őket: kezüket, gon­dolataikat. Minden szakszervezeti és üzemi vezetőnek mégegyszer ajánlhatjuk, hogy alaposan tanulmányozza át a XX. kongresszus munkaversenyre vonatkozó útmutatásait, mert ezeknek a tanácsoknak az alkalmazása, hasznosítása a dolgozókban rejlő hatalmas üzemrészben a szakmailag lehetőségeket napvilágra hoz­kiváló dolgozók egész törne- za. ge érzi, hogy többre képes, (—n —n) tartani. De még ez a következtetés is elég bátortalan. Az üzem vezetői és szakszervezeti bi­zottsága még most ls a dol­gozók kezdeményezése után lépked. Az évi vállalás módo­dosításának feltételei a mos­tani verseny előtt már két héttel is adva voltak. Ilyen­formán a szakszervezet a munkaverseny eleven hajtó­erejével most sem számolt eléggé. Könny cn megeshet, hogy hamarosan ismét módo­sítani kell a vállalásokat. Kü­lönösen akkor, ha a versenyt az SZKP XX. kongresszusa irányelvei alapján szervezik és irányítják. Az üzem dolgozóiban erős a szándék, a kezdeményező­készség és az akarat. Több A Ságvárí Endre kulturális seregszemle járási bemutatója Vasárnap, a szegedi "Móra algyőiektől. Nagyon tetszett tető volt a tápéi úttörők né­Ferenc* Művelődési Otthon- Bogár Imre balladájának he- hány gyermekjátéka Aki ban megkezdődött a DISZ lyi népdalváitozata és a "" " Ságvári Endre kulturális se- "Görög Ilona* gondosan ki­r?gszemléje. Tegyük hozzá dolgozott, a maga egyszerű­mindjárt az elején — nem ségében is igazán szép be­kis sikerrel. A járás külön- mutatása. A »Sárrét« című böző községeinek együttesei mai falusi életünket tükröző olyan gazdag anyagot hoz- darab előadása több gyakor­iak a bemutatóra, s ezt a lássál még sok sikert érhet gazdag anyagot olyan művé­szi fokon mutatták be, hogy a jelenlévő közönséget nem­egyszer nyíltszíni tapsra ra­gadtatták. 4 szőregiek "•Hófehérkéjét* a délelőtti bemutatón áhítatos csendben hallgatta a jelenlévő körül­belül 200 úttörő pajtás. A ki­rályné és Hófehérke játéka, a kis törpék üde éneke és mozgása, a szép zene — mind hozzájárult e szép mesejáték — valóságos kis operett — nagy sikeréhez. A következő versenyen — ha sokat gya­el, akárcsak tánc is. a "Csalogató*­A lápéiak gazdag műsort hoztak. A 80 tagú úttörő énekkar hangjá­nak vivőereje egyenesen cso­dálatos. Azonban a szólamok gondosabb csiszolására kell a jövőben törekedni. Legszeb­ben a tápéi népdalok szól­tak, de az "Április négyről szóljon az ének* című tö­megdal is meggyőzően ha­tott. A szólóénekesek közül Vass Ilonka hangját ezután is szeretnénk nyilvánosság előtt hallani. A táncok a tá­bizonyára ha- péiaktól megszokott lendü­látta őket, észrevehette, mennyi lehetőség van a gyermekjátékban: van benne testnevelés, hiszen minden izom mozog, van benne dal, tánc. Művészet a javából. A Népzene Tára I. kötete sok­sok gyermekjátékot közöl. Ahol mái- nem él ai faluban — segít a Népzene Tára és segít a megyei és a járási népművelési osztály is. Ta­nítsuk meg gyermekeinket népi játékokat játszani, szív­ből kacagni, az életnek örülni, s az életet szeretni. Erre mutattak jó példát a tápéiak. Érdemes őket ezen az úton követni. A látottak alapján nagy érdeklődéssel várjuk a "Ság­vári Endre* kultúrverseny folytatását. VValdmann József Új gépek a Szegedi Ruhagyárban Beszólzetés közben azt mond- dolása alapján készült. Most rukat, technikai berendezéseiket gyár. Aztun nagyteljesítmény! lelébrcdtünk, s akkor láttuk, is. Ugyanakkor befejezték a szaki tanácsok is. Ezeken a ta­liogy az ország többi ruhagyára matricázó helyiség és az asztalok nácsokon át a dolgozók javasla­megelőzött bennünket, moder- bővítését, hogy a hosszú matri- tai, elképzelései kerülnek a terv­nebb a tehnikájuk. Ezért mun- cák készítésére áttérhessenek. És be. Ugyanakkor a dolgozók li­kához láttunk: a múlt óv máso- még ebben a negyedévben meg- gyeimét a legfontosabb technikai dik felében már az ország leg- kezdik az automata pvlartö- problémákra irányítják: ti/.cnöt jobb ruhagyárává küzdöttük ma- készítő gép üzemi gyártását. Ez célfeladatot tűztek ki. amelyei­gunkat. S most még nagyobbat nem szegedi újítás, egy buda- nek a megoldása az üzem tech­lépünk: olyan technikát veze- pesti üzemtől vették át. A tech- nikai fejlesztésében a legégetőbb nika fejlesztése érdekében kérdést jelenti most. Hogy még ugyanis nemcsak a saját erejük- nagyobb lendületet adjanak az re támaszkodnak, hanem min- újítóknak, az elmúlt héten egy den, a munkát megkönnyítő, ja- újítási kiállítást rendeztek be a vító, gvorsabbá tevő újítást kulturális teremben, s elhatároz­tunk be, amely a többi ruha­gyárakénál is modernebb lesz. Újítások, találmányok Hogyan teszik sét — a ruhagyártás legmoder- a „mindenki"-mozgalmat. magyí cz a terv, s a Ruhagyárban még Imfaí S^péwIS-'^trvTe'n 25S* mtá'TlehrtőTegnagyobb £> ^Ij^TDIBrfSfc szerepel három varró-vendliző automatizálást. Ezt a termet az sége ala» indult s az a célja; (elszegő és sima varrást végző) ^ legkorszeiubb rtd.agv an hogy az üzem dolgozó, sokolda­gép elkészítése. Egv munkás egy munkatermévé kívánjak alahila- luan képzett munkások legyenek, r. 1 . , . .,,..,.. , .. - ni. Nagy gondot fordítanak a s az ogves árucikkekre való at­1 g6r'pel ket k«lmibozo gep munka^rik,ményckrc ia: például állások ne jelentsenek problémát. és dolgozó munkáját végzi el. . , Ebből a gépből a három helyett a vllul"tas szinhutására, tudo- \ másik a vállalat és a szakszer­ölöt készítenek. Most éppen az mánvosan megbatározott erős- veZet közös irányításával a utolsó kettő készítésénél tarta- séffe> »L.terem, cs , „ ' -mmdenki újítson. sajat mun­nak. Ennél a két gépnél már el- fiaere- ,l zt " -™.1 ~ ka lel>'enT 7 J^M 7 érték a kétezres fordulatszámot b<? majd ferfi-rubákat gyárta- palom Jelentősegüket felesleges is. Ez a gépfajta különben nem- aak ~ clse^re °djak al magyarázm, h.szen az a céljuk, csak egyszerű újításnak, hanem a termelésnek. hogy m.nden dolgozót a gyár találmánynak számit. Ebhez ha- A két „mindenki" fejlesztésének részesévé tegye­sonló az a nchézkonfckciós gép mozgalom "° is, amely hasonlóképpen egyszer- íme: egy gyár felébredt, el­re két müveletet végez el. Ez a Az első negyedévhez hasonló- érte és útban v an, bogy megelőz­gép annak az egész teremnek a an a következő negyedév mű- ze a nemrég előtte járó hasonló munkájában — ahol dolgozik szaki intézkedési tervét is annak üzemeket. majd — tíz százalékos termeié- a célnak rendelik alá, hogy gyá- (németh) kenység emelkedést eredményez. —————————————————————————————————— Jellemző az üzem műszaki intéz- „ , , , • . . ,. i, - i "I kedési tervére az is, bogy még tloaclas a romániai magyar kolteszetrol eredetileg 300 ezer forintot ter-veztek a különféle anyagtakaré­kossági és bérintézkedésekből, tervüket 450 ezer forintra kellelt emelni utólag, mert olyan intéz­kedéseket sikerült hozni, ame­lyek nagyobb megtakarítást ered­ményeznek. Ilyen például a sza­bászoknál a hosszúterítékek al­kalmazása. Aztán a maradék hasznos cikkekre való felhaszná­lása — kötényeknek, gyermek­ruháknak, stb — valamint a sza­bászatba új, nagyteljesítményű A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja rendezésé­ben a TTIT klubjában teg­nap este előadást tartott Diósszilágyi Ibolya nagyvára­di költőnő „A romániai ma­gyar költészet mai helyzete" címmel. Előadásában hang­súlyozta. hogy a romániai magyar költészet mint a Ro­mán Népköztársaság költé­szetének egyik anyanyelvi művészi megnyilakozása, szerves kiegészítő része a ro­gépek beállítása. A terv januar-! mámai köuészet teljes egé_ ra és februárra eső részét 128 százalékra teljesítették, s való­színű, hogy a harmadik hónaj> eredménye sem marad az első kettő mögött. Az ország legkorszerűbb munkaterme Ebben a harmadik hónapban szének. — A romániai magyar köl­tészet célkitűzéseiben soha­sem távolodik el a romániai költészet általános célkitűzé­seitől, és speciális kérdései­től. Anyanyelvi művészi ve­tülete annak a harcnak, me­lyet országunk a költészet ----- - - • eszközeivel a béke megvédé­sok jelentős ujitast, találmányt . . ,. . .. . , ' séért, a szocializmus epitese­— A romániai magyar iro­dalomban, mint Magyaror­szágon is, a líra jelentkezett elsőnek, és az új formájú elbeszélő költészet csak most van kialakulóban. Ugyanez a helyzet a verses drámával is — fejezte be előadását Diós­szilágyi Ibolya. Az előadás után a szegedi írókkal baráti beszélgetést folytatott a neves nagyváradi költőnő, aki hosszabb ideje tartózkodik hazánkban és Szegedre is többször elláto­gat még. vezetnek be az üzemben. Ilyen például az automata szabvány­számozó gép is — Baráth Mi­hály elgondolása nyomán ké­szült —, amely már majdnem teljesen kész. Kivitelezés előtt van még, a ruhaiparban először Szegeden egy felterítő-gép is. Ez a gép a szabászoknál könv­— Móricz Zsigmond *Sárl bíró* című háromfe 1 vonásos vígjátékát mutatja be ápri­lis 1-én a kübekházi Petőfi Művelődési Otthon színjátszó csoportja. A SZEGEDI ZENEMŰVÉ* SZETI SZAKISKOLÁBAN tar* népek testvéri barátságáért tották meg a szegedi, vásárhelyi; folytat. Ezt a célt szolgálják békéscsabai, gyulai és kecskeméti a magyar nyelvű folyóiratok zeneiskolák növendékei Bartók* és lapok, melyek jelentős versenyüket, példányszámban jutnak el az ért, valamint az együtt élő olvasókhoz — mondotta Diós­szilágyi Ibolya elvtársnő. Ezután részletesen elemezte a romániai magyar költészet nyíti meg a munkát, a bosszú eredményeit, s az irodalmi terítékeket, a ruhaanyagokat j vitákat, melyekben aktívan húzza fel a szabász-asztalokra, résztvesznek az egyszerű ol­Baráth és Botos elvtársak elgon- vasok, nagy tömegei is. A TISZASZIGETI VÖRÖS HAJNAL TSZ 500 kiló búzát adott az árvízkárosultaknak. A tsz-tagok egyénileg is gyűjtenek. A községben az egyéni gazdák eddig 6.800 fo­rint készpénzt és két borjút adományoztak. korolják sonló lesz a siker, és komoly esélyesei lesznek a kitűnő osztályzatnak. Az algyőiek is délelőtt szerepeltek. 82 ra­gyogószemű úttörő állt a színpadon, amikor a füg­göny felgördült, s egymás­után csendült fel ajkukon: úttörő induló, népdal, nép­dalfeldolgozás. Üde hangon, tisztán, lelkesen énekeltek a pajtásak, Lakos Pál énekta­nár szakavatott vezetésével. Két balladát is láttunk az lettel, a legények szép, büsz­ke tartásával és a lányok szerényebb, lágyabb ringásá­val ragadta meg a nézőket. A gyálarétiek a "Csoszorgi" című színda­rabbal jöttek a bemutatóra. József Attila gyermekkorá­ról szól ez a darab. A sze­replők ügyesek, különösen a "suszter*. Külön szeretnék szólni a népi gyermekjátékokról. Szivet-lelket gyönyörköd­Az árvízkárosultak megsegítéséért A MÁV Nevelő Intézet MNDSZ-szervezete javasla­tára a nevelő intézetben is gyűjtöttek az árvízkárosul­tak részére. A dolgozók egy­napi keresetüket ajánlották Fizetésük 3.5 százalékát ajánlották fel az árvízikáro­sultak megsegítésére a MÁV Felépítmény Vasanyagjavító dolgozói. Bajai Rezső, Pászti Gyula, Pomázi Lajosné, Szendrei József, Halmos Ist­fel. Eddig 1.709 forint gyűlt ván fizetésüknek több mint össze. A tanulók körében is 5 százalékát ajánlották fel. megkezdődött a gyűjtés. Az Autóközlekedési Igaz- ( gatóság dolgozói elhatároz­ták, hogy az anyagi segítsé­gen kívül munkával segítik az árvízsujtotta vidék házai­nak felépítését. Az igazga­tóság 42 dolgozója úgy hatá­rozott, hogy egyik vasárnap 10 óra hosszat dolgoznak az üivízsujtotta területen. ! — A Juhász Gyula Szabad­' egyetem irodalmi előadásso­rozata keretében ma este 7 órakor *Bafoits és Tóth Ár­pád" címmel Pósa Péter tan­székvezető főiskolai tanár tart előadást a Radnóti Gim­náziumban. A KMP megala­" lkulásáig a ma­gyar munkásmozga­lom legkiemelkedőbb alakjáról és egyben kora nemzetközi munkásmozgalmának egyik legkiválóbb harcosáról emlékezik m eg ma a haladó em­beriség. Franikel Leó, a ma­gyar munkásmozga­lomnak e nagyszerű alakija a 60-as évek elején Németországba került és megismer­kedett Marx tanaival és Marx hűséges ta­nítványává vált. A német rendőrség ül­dözése elől 1867-ben Franciaországba ment és ott a III. Napóleon ellen harcoló fran­cia munkásosztály küzdelmeiből vállalt részt. A 60-as évek végén következett be életének fordulópont­ja: ekkor járt Lon­donban és személye­sen is megismerke­dett Marx-szal. A francia császár­ság utolsó évei vol­tak ezek az évek. "Párizs minden osz­tálya, mipden rétege politizált, vitázott, EMLÉKEZÉS FRANKEL LEÓRA tüntetett*. Minden bátor szóra börtön leselkedett. Ebben a légkörben 1870 tava­szán III. Napóleon hajtóvadászatot in­dított az Internacio­nálé francia vezetői ellen, azzal az in­dokkal, hogy "az In­ternacionálé — titkos társaság, amely ösz­szeesküvést sző elle­ne*. Az uralkodó osz­tály rettegett az egy­re erősödő megmoz­dulásoktól és igye­kezett elnémítani a francia proletáriátus legjobb harcosait, akik között ott volt Frankéi Leó is, az Internacionálénak egyik franciaországi szervezője. Frankéi roppant energiával és szenvedéllyel folyta­tott tevékenysége ki­vívta Marx elisme­rését, de ténykedése ugyanakkor kiváltot­ta a francia burzsoá­zia gyűlöletét is. Frankéit a vádlottak padjára ültették. Az 1870. szeptember 4-i 1844-1896 forradalom szabadí­totta ki a börtönből. 1ft71 március 10 ' ' 18-án Fran­ciaországban a pá­rizsi proletáriátus ke­zébe vette a hatal­mat, s ezzel létrejött a világon először a proletáriátus dikta­túrája. Az első pro­letárdiktatúra örökké emlékezetes tevé­kenységéből Frankéi jelentékeny részt vál­lalt. A Párizsi Kom­mün idején munka­és kereskedelemügyi mjniszterré nevezték ki. Az ő nevéhez fű­ződnek a Kommün leginkább szocialista jellegű intézkedései, amelyekről Marx és Engels, majd Lenin is elismeréssel emlé­keztek meg. Az ellenség túlere­je azonban vérbefoj­totta a munkások ha­talmát. De Frankéi sziklaszilárd hitét nem tudta megsem­misíteni. A bukás még keményebb har­cossá tette őt. "... a legyőzöttekkel még sohasem bántak el olyan dühvel és olyan állati kegyetlenség­gel... ez azonban nem akadályozhat meg abban, hogy sze­mélyes szabadságun­kat és életünket a proletáriátus ügyé­nek szenteljük... * — írta. A Párizsi Kommün bukása után London­ba ment és Marx ol­dalán az Internacio­nálé vezérkarában dolgozott, ö irányí­totta a londoni né­met munkásegyletet; állandó kapcsolatot tartott az osztrák, magyar, cseh mun­kásszervezetekkel és tanácsoikkal látta el őket. Crankel Leó 4 évig tartózko­dott Lcndcnban. Itt tisztázódtak számára a munkásságot érintő legfontosabb kérdé­sek. 1875-ben a Kom­mün tapasztalataival és Marx tanításaival felvértezve — Ma­gyarországra jött, hogy a munkásmoz­galom vezetését és az önálló munkáspárt megalakítását kezébe vegye. • A magyar uralkodó osztályok haragját is kivívta az egyre erő­södő munkásmozga­lom és annak fárad­hatatlan vezetője, Frankéi Leó. Koholt vádak alapján per­befogták és 2 évi börtönbüntetésre ítél­ték. Kiszabadulása után Ausztriában, majd Franciaország­ban folytatta munká­ját, de a szakadatlan harc és a sok meg­próbáltatás 52 éves korára teljesen tönk­retette egészségét és 1896-ban, 60 évvel ezelőtt Párizsban meghalt. Frankéi Leót. a nemzetközi munkás­mozgalom kiváló har­cosát magáénak vall­ja a magyar mun­kásosztály, az egész mr.gyar dolgozó nép. H 'i.Küly Pál • anárs >«B<Í

Next

/
Thumbnails
Contents