Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-29 / 76. szám

WLLC 'PRÖLETÁMF EGYESÜLJÉTEK? ÉMEMUEZiE AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v XII. évfolyam, 76. szám Ara: 50 fillér Csütörtök. 1956. március 29. MAI SZAMUNKBÓL: MAURICE THOREZ AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK EREDMÉNYEIRŐL (2. oldal) EMLÉKEZÉS FRANKEL LEÓRA (3. oldal) A SAGVARI ENDRE KULTURÁLIS SEREGSZEMLE JARASI BEMUTATÓJA (3. oldal) «... Jobb műszaki propagandát! A kíváncsi embernek elmondja a könyv, hányan forgatták, s mit tanultak belőle. Különösen a műszaki könyveknél látszanak meg ezek. Egy-egy aláhúzott sor, egy-egy újítás alapgondolata. Az Újszeged: Ken­der-Lenszövő Vállalatnál például arról tanúskodnak a könyvek, hogy még a munkahelyen is lapozgatják. Nem csoda ezért, hogy az újítások száma itt napról napra nő, s ezzel együtt fejlődik a technika is. Külö­nösen a külföldi műszaki könyvek magyar nyelvű fordításának van nagy keletje. A Jutaárugyárban szin­tén a műszaki könyvek forgatásának eredménye, hogy például márciusban 80 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Mindezek előrebocsátása után felvetőd­het a kérdés, vajon minden üzemben így foglalkoz­nak-e a műszaki propagandával? Elöljárójában tényként kell megállapítani, hogy az utóbbi időben javult a műszaki propaganda- Ma­guk a dolgozók is igényelték egy-egy szakkönyv be­szerzését, újítósok és munkamódszerek szélesebb körű ismertetését. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat újítási ankétján többen javasolták a műszaki propa­ganda megjavítására, hogy a munkaimozzanatokat ve­gyék filmre, s az újítások működését részleteiben is ismertessék meg a dolgozókkal. A Jutaárugyárban pél­dául a dolgozók kívánságára építették meg az újítási aszitait, ahol a kész munkadarabokat közszemlére ki­állítják. Mindezek ellenére még igen komoly fogyatékos­ságai vannak a műszaki propagandának. Igen keve­sen látogatják a METESZ hetenkint megismétlődő előadásait, kevesen vesznek még részt az újítók és élenjáró dolgozók körében, ahol kiváló szakemberek ismertetik a termelésben mutatkozó problémákat, ugyanakkor javaslatokat kérnek azok megoldására. A legutóbbi DISZ-bizottsági értekezleten, ahol a tech­nika fejlesztéséről beszéltek, Szeged és a megye fia­taljai javasolták, hogy a DISZ segítse a fiatalok to­vábbképzését. Ekkor többen igen helyesen azt mon­dották: a DISZ .vegye kezébe a műszaki propagandát, magyarázza meg a dolgozóknak, miért szükséges a műszaki könyvtárak látogatása, a munkamódszerek is­mertetése, a tapasztalaitcserék bevezetése, nem utolsó­sorban újítási sarkok Jé t re hozása. Egyes üzemek vezetői figyelmem kívül hagyják a műszaki propaganda jelentőségét, rábízzák azt a szak­szervezetre. Ugy gondolják, minden különösebb meg­erőltetés nélkül, maguktól igénylik majd a dolgozók műszaki ismereteik gyarapítását, hisz az újításokban anyagilag is érdekeltek. Hogy mennyire helytelen ez a gondolkodás, azt talán legjobban a szegedi textil­üzemek bizonyítják: sok női dolgozó van ezekben az üzemekben, mégis kevés a nők által javasolt újítás. A technika fejlesztésével, újításokkal többnyire csak a műszakiak foglalkoznak, azok, akik már megtanulták a szakkönyvek forgatását és alkalmazzák is azokat mindennapos munkájukban. A március újítási hónap azonban azt bizonyítja, hogy az egyszerű dolgozók is képesek komoly újításokra, ha megszerettetik velük a könyveket, s megismerik gépük működését. Bár még botladoznaik a műszaiki kérdésekben — s ez nem is csoda —, de máris vannak elképzeléseik, jó javas­lataik. Most az a feladat, hogy a jó javaslatokat fel­karolják, s az egyszerű dolgozóklkai megszerettessék a tanulást. Hatalmas lehetőségek vannak még kihasználatla­nul Szeged üzemeiben. Ha a vállalat vezetői — nem utolsósorban pedig a pártszervezetele — nagyobb gon­dot fordítanak g műszaki propagandára, akkor, amint ezt a márciusi újítási hónap is bizonyítja, a dolgozók soha nem látott kedvvel vesznek részt a technika fej­lesztésében. Nem vitás az, hogy az újítások számá­nak megnövekedése, a technika fejlesztése műszaki propagandánktól is függ. Ha megmagyaráznák, hogy a szakkönyvek forga­tása, vagy a műszaki előadások meghallgatása után könnyebb leírást adni elgondolásáról, akkor igen sok dolgozó felkeresné a műszaki könyvtárat, s látogatná a METESZ előadásait. Ma még többnyire csak mű­szakiak keresik fel. Kezdetnek ez igen jó, azanlban to­vább keLl haladni, azt kell elérnünk, hogy a fiatalok is részt vegyenek az ismeretterjesztő előadásokon, az újító és élenjáró munkások körében. Itt nagyon sokat tanulhatnak s ennek gyümölcse rövid idő alatt jelent­kezik majd. Adják tehát a fiatalok kezébe a műszaki propagandát. Bízzanak meg fiatal mérnököket, tech­nikusokat e munkával, s minden bizonnyal tovább ja­vul ez a munka. Ma mutatkozik be Szegeden a Moldvai Népi Táncegyüttes A magyar—szovjet bar átsági hónap alkalmából hazánkba érkezett Moldvai Népi Táncegyüttes nagy sikerekben gazdag magyarországi körútja során ma este Sze­geden vendégszerepel. A hí res szovjet népi együttesek hazánkbeli vendégszereplése mindig nagy eseményt jelentett, s a Világifjúsági Találkozón is kitűnően szerepelt Moldvai Népi Táncegyüttes minden bizonnyal tovább ör egbíti a szovjet népi tánc­művészet jóhirét. A Moldvai Népi Táncegyüttes ma. csütörtökön este 8 órakor lép városunk dol­gozói elé a szegedi Nemzeti Színházban. Műsorukban többek között szólótáncok, táncjelenetek, nemzeti és sza tirikus táncok szerepelnek. A szegedi dolgozók ne vében szeretettel köszöntjük a városunkba érkezett Moid­vai Népi Táncegyüttest és a ma esti fellépésükhöz őszintén és tiszta szívből sok si­kert kívánunk. Elfogadták a község fejleszt esi terveket a kerületi tanácsok Az elmúlt napokban ülést tartottak kerületi tanácsaink, amelyeken az idei községi: i­lesztési terveket vitatták meg és fogadták el. Az első kerületi Tanács ülésén, amelyen résztvett és félszólalt Tulkán István elv­társ, a városi párt-végre'nai­tóbizottság osztályvezetője az 1956. évi városfejlesztési tervjavaslatot Harmath Isi­vári elvtárs, a VB elnökhe­lyettese terjesztette elő. A húszmillió forintos tervet a tanácstagak helyesléssel fo­gadták. Többen — például Láng Károly tanácstag. Nyi­lasi Péter, a belvárosi párt­szervezet titkára — felszólalá­sukban a társadalmi munka eredményességéről beszéltek és felajánlásokat is tettek annak szervezésére, eflőeegité­sére. A tanácsülés több határo­zatot hozott a községfejlesz­tési terv sikeres megvalósí­tása érdekében. A tanácsülé­sen az elmúlt évi jó társadal­mi munkájuk elismeréséül a végrehajtó bizottság D. Papp Gyula és Frányó Antal ta­nácstagoknak, Juhász István­naJc és Berniczky Józsefnek, a Tervező Iroda mérnökeinek, az Üjszegedi Tanítóképzőnek és diákotthonának, valamint a Radnóti Gimnáziumnak em­léklapot juttatott. A tanács­ülésen résztvettek a Juhász Gyula Altalános Iskola nyol­cadik osztályos úttörői, hogy megismerkedjenek a helyi államhatalmi szerv munkájá­val. A második kerületi Tanács ülésén az 1956. évi községfej­lesztési tervet Csűri Mihály elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke bocsátotta vitára. A vi­tában felszólalt Eperjesi Júlia elvtársnő, a városi párt-vég­rehajtóbizottság osztályveze­tője. Többen — például Iglói Ferenc. Hegyesi Gergely — arról is beszéltek, hogy a terv — helyesen — magában foglalja a kerület lakosságá­nak javaslatait is. Az igen élénk vita után a községíej­lesztési tervet nagv helyeslés­sel fogadták el a tanács tag­jai. A terv szerint a kerület te­rületén létesítendő — és vá­rosszerte nagy érdeklődést kiváltó ifjúsági üdiilő- és ví­zisport-telep költségei számá­ra a tanácsülés 512 ezer fo­rintot szavazott meg. amelyet már ki is utaltak az építke­zés megkezdésére. Ezenkívül a II. kerületi Tanács 760 ezer forintot biztosított a további munkálatokra. A tanácsülé­sen többen hangoztatták, hogy a tervezett társadalmi munka kevés és ezért a fela­datok végrehajtása közben több társadalmi munkát szer­veznek majd. Határozatot hozott a tanács arról is, hogv jelentős társadalmi munkával tovább foly­tatják a Felszabadulási Liget erdősítését; külterületi erdősítésre 100 ezer forintot irányoztak elő. A közelgő „Fák hete" alkalmából már meg is akarják kezdeni a munkálatokat. Üj javaslat <s hangzott el a tanácsülésen: parkírozzák társadalmi mun­Ikával a Nagykörútat! A ta­nácsülés úgy határozott, hogy a többi kerületi tanácsokkal és a szakemberekkel együtte­sen a közeli napokban már megtárgyalják a Nagykörút parkosításának lehetőségeit és azt meg is valósítják. A hoimadik kerületi Tanács ülésén a napirend előtt Komócsin Mihály elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke beszámolt a leiárt határidejű határozat végrehajtásáról. A felszólalók közül Rózsa Ist­ván tanácstag elmondotta, hogy amikor a lakosok meg­tudták. hogy a tíz százalékos községfejlesztési hozzájárulá­sukat mire kell befizetniök — utak, gyalogjárdák javítá­sára. stb. — akkor igen nagy helyesléssel fogadták a javas­latot. Hangsúlyozták a ta­tanácsülésen. hogy tulajdon­képpen községfejlesztési hoz­zájárulással az üzemek dolgo­zói már a múlt esztendőben is segítették a községpolitikai tervek megvalósulását; pél­dául a terven felüli nyeresé­gekkel. Igen nagy érdeklődést vál­tott ki itt is az ez évi város­fejlesztési terv. Nagymajté­nyi László tanácstag 30 ezer forint értékű társadalmi mun­ka szervezését ajánlotta lel a Süketnéma Intézetben. Györkéi Lajos is vállalta, hogy mozgósítja a lakosságot a községfejlesztési terv egyes feladatainak társadalmi mun­kával való elősegítésére és még szakmunkásokat is szer­vez. A tanácstagok javaslatai nyomán az ülésen elhatároz­ták. hogy figyelmeztető táb­lákat helyeznek el a kerület terein, hogy ne rongálják a parkokat. A községfejlesztési tervet — amely több mint egv millióval nagyobb az el­múlt évi tervnél, elfogadta a III. kerületi Tanács. — Tegnap délelőtt 11 óra­kor a Szegedi Virág Cuk­rászdában húsvéti árubemu­tatót tartottak. Az ízlésesen feldíszített asztalon a szebb­nél-szebb cukrászkészítmé­nyekben gyönyörködhettek a megjelentek. A vendégek­nek különösen a szegedi pap­rika, a mecseki kerék, a ka­csák és az ízlésesen elkészí­tett gombák tetszettek legin­kább. Átalakítják a INttgvHllomás Tárótermét A MÁV Felépítmény Vas­anyagjavító Vállalat dolgo­zói lelkesen dolgoznak a sze­gedi Nagyállomás váróter­mének átalakításán. A jelen­legi váróhelyiséget kulturális váróteremmé alakítják át. Az üzem asztalos részlege szép, modern bútorokat készít, kis asztalkákat, kényelmes szé­keket, nagy könyves-szek­rényt — melyben folyóirato­kat, szépirodalmi műveket helyeznek el. — A várakozó utasok szórakozását szolgál­ják majd a sakk-asztalok, a sakk-felszerelés. A zenét sze­rető emberek szórakoztatá­sára is gondoltak az átrende­zésnél, nagy zeneszekrény, sok lemez áll majd a vára­kozó utasok rendelkezésére. Az üzem asztalos részlege jól felkészült a nagy munká­ra. Vállalták, hogy a közel 70 ezer forint értékű bútort június végéig elkészítik. Szendrei József Gyurkovics Mária vendégszerepel Szegeden Az Országos Filharmónia rendezésében április 2-án. hétfőn délután fél 6 és fél 9 órakor a szegedi Nemzeti Színházban népszerű operett­est lesz. A műsorban közre­működik: Gyurkovics Mária Kossuth-díjas kiváló művész. Szabó Miklós, valamint Mol­dován Stefánia és Mucsi Sán­dor, a szegedi Nemzeti Szín­ház művészei. A budapesti MÁV szimfonikusok zeneka­rát Kerekes János vezényli. Az Országos Filharmónia közh, hogy április 2-i ope­rett-estre a február 20-i je­gyek érvényesek, és jegyek korlátolt számban még kap­hatók az Országos Filharmó­nia helyi kirendeltségénél. Osztályunk segítsége az árvízkárosultaknak Mi. a Gyakorló Általános Iskola IV/a. osztályának ta­nulói szintén kivettük ré­szünket az árvízkárosultak megsegítéséből. Használt ru­hát, cipőt, továbbá játékokat és könyveket gyűjtöttünk össze és egy 14 kilós csomag­ban elküldtük Baja Város Tanácsa oktatási osztályának azzal a kéréssel, hogy külde­ményünket az arra rászoruló bajai pajtásali között ossza szét. összeadtunk ezenkívül negyven forintot is az árvíz­károsultak megsegítésére. Petrovics Mária Tizenegyen vannak az egyetemi és fő­iskolai DISZ-bizottság egyik szobájában. A jelenlévők körülülik a kerek asztalt, a hamutálca is hamar megtelik hamuval és cigarettavégekkel. Ezen a délutánon az egyetemi DISZ VB tagjai közvetlen hangú baráti beszél­getésre jöttek össze. Körükben tartózko­dott a szegcdi egyetemi ifjúság kedves vendége, Viktor Dimilrievics Kudrjavcev elvlárs. a szovjet ifjúság, a Komszomol küldötte, a DÍVSZ központi lapjának, a „Világ Ifjúsága"-nak egyik szerkesztője. Kudrjavcev elvtárs a magyar—szovjet barátsági hónap tiszteletére rendezett egye­temi napok ünnepélyes megnyitójára ér­kezett Szegedre. A körülbelül egyórás beszélgetés alatt Kudrjavcev elvtárs sok kérdést tett fel a bizottsági tagoknak. Min­den érdekelte, hiszen még csak másfél hó­napja tartózkodik hazánkban, s vidéki egyetemeink életét eddig nem volt alkalma megismerni. Ha semmi mást, csak csupán a feltett kérdéseket nézzük, már abból is kitűnik, hogy milyen sokoldalú, rendkívül válto­zatos lehetett ez a beszélgetés. „A reakciós egyetemi rendszernek milyen tradíciói él­tek tovább a felszabadulás után is?" „Volt-e kommunista szervezkedés 1945 ,elöu is a szegedi egyetemen?", „Milyen Tanulság-ős BESZÉLGETÉS káros nézetek élnek még ma is az egyetemi ifjúság körében?", „Hogyan jelentkezik a tudomány és a gyakorlat kapcsolata a Tu­dományegyetemen?", — ilyen, s ehhez ha­sonló kérdések adlak színes alapot az ér­tékes beszélgetéshez. A vendéglátók — Székely Sándor, az egyetemi DISZ VB titkára, Lazur Barna főhadnagy, Kalocsai Elvira, Bernáth Jó­zsef, s a többiek — szíves-örömest vála­szollak a kérdésekre. Elmondták, hogy jo­gos büszkeséggel gondolnak azokra a fia­talokra, akik a Horthy-fasizmus fojtó lég­körében is felemelték szavukat, s a hala­dást szolgálták. így József Attila és Rad­nóti Miklós emlékét kegyelettel őrzi a mai egyetemi ifjúság. Székely elvtárs a vendég kérésére be­számolt arról is, hogy mennyire megvál­tozott. a szegcdi. egyetemen a hallgatók szociális összetétele. A felszabadulás előtt 1.3 százalék volt a munkás- és 2.5 százalék a parasztszármazású hallgatók száma. Pil­lanatnyilag a Tudományegyetem hallgatói­nak 56 százaléka munkás-parasztszármai zású. S ugyanilyen örömmel számoltak be a fiatalok a szovjet tapasztalatok sikeres fel­használásáról is. Székely Sándor elvtárs a magyar egyetemi DISZ-küldöttséggel járt hint a Szovjetunióban. Az ott szerzett ta­pasztalatok alapján ma már a Tudomány­egyetemen is rendszeresítették a tematikus vitákat, s a DISZ-vezetök képzése is terv­szerűen történik. Kudrjavcev elvtárs különös részletesség­gel érdeklődött az egyetemi kulturális- és sportmunka iránt. A beszélgetés végén el­mondotta, hogy ebben a kérdésben az el­ért eredmények alapján a szovjet egyete­mek is tanulhalnak a szegedi egyetemtől, 'gV például a szegedi bölcsészkarnak fej­lett ifjúsági színjátszó kultúrája egészen kiváló. Még másfél hónap, s V. D. Kudrjavcev elvtárs visszatér hazájába, ahol a „Világ Ifjúsága" szovjetunióbeli kiadását szer­keszti. „A Magyarországon eltöltött rövid idő tapasztalatait minden bizonnyal fel tu­dom majd használni saját munkámban"i — mondotta V. Kudrjavcev. A beszélgetés rövid ideig tartott, de ta­nulságai bizonyára gazdagítják majd a szegedi egyetemi DISZ-vezetök munká­ját is. (söp)

Next

/
Thumbnails
Contents