Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-28 / 75. szám

DE LMUCTIIR ORSZRG Szerda, 1956. március 26. Á politechnikai oktatás kérdései az általános gimnáziumokban A ..púlmagynrország" már- A FIZIKAÓRÁK is igen eius 4-i számában Túry Géza sok lehetőséget adnak a polirlvtúrs a politechnikai oktntássnl technikai képzésre. Tanítás során kapcsolatban számos kérdést ve- mindig hivatkozzunk a megislett fel. Az általános gimnáziu- mert törvény gyakorlati meginokhan folyó politechnikai ok- nyilvánulására. Számítási póltatás hasonló gondokkal küzd. dáink mindig a gyakorlati élctFlzért érdemesnek tartjuk a bői vegyék adataikat. Ismerjék nyilvánosság előtt elmondani, meg tanulóink a fizikai eszkühogy a megoldásokra milyen zök hasznalatát Kiindulunk a utakat keresünk. legegyszerűbb követelményekMiben áll a politechnikai kép- bői: tudjanak pontosan mérni, 7.és? Marx szükségesnek tartja tudják leolvasni az egységeket, mindenhol azt a technikai ok- a már bemutatott kísérletet feletatást, amely megismerteti az léskor újra összeállítani stb. ILiiisszes termelési folyamatok alap- vutkozzunk mindenkor az ipari elveit, ugyanakkor pedig meg- alkalmazásokra (pl. súrlódásnál adja a gyermeknek, vagy ser- a fogaskerekekre, stb.). Nagy jedülőnek nz összes termelési lentőségíiek a most bevezetett ágakban alkalmazott legegysze- gyakorlati órák. A mi gimnáziurűbb szerszámok használatának munk műhely hiányában az készségét. F.szerint a politechni- egyetemi fizikai intézet jóvoltákai képzés nem nz ipar részlet- hói az intézet műhelyében vékérdéseinek, hanem u modern gezheti gyakorlatait Ezeket a nagyipari technikai alapjának nz tanulók részéről mindig a legelméleti-gynkorlati tanítását je- nagyobb érdeklődés kfséri és lenti. igen büszkék az általuk készített Tehát nem szakoktatást, nem eszközökre. munkára nevelést, nem gyakor- Nagy segítség lenne az Oktalati irányú nevelést jelent, ha- tásügyi Minisztérium által tervnem készségek megszerzését, szemen megszervezett és vezeYagyls azt. amit Vorosilov elv- tett üzemlátogatás, vagy mégintárs az SZKP XX. kongresszusán kább üzemrészlegldtogatás és az célul jelölt ki: „Nekünk egész üzemek életének megismerése ifjúságunkba bele kell oltanunk üzemi szakkörök megszervezése a készséget a gyakorlati munka, útján. Ennek ütemtervét az Okméghozzá nem az egyszerű tatásügyi Minisztérium tanév munka, hanem a korszerű elején megküldené az iskoláknak tudományon és technikán ala- és ekkor n szaktanár kellőképpuló munka iránt". pen előkészíthetné rá n tanulóit. A mi tanárnemzedékünk a Az egész üzem végiglátogatása régi rendszer hibájából szinte sokszor nem célszerű, mert a bckizárólag csak elméleti képzést nyomások zsúfolódnak és kevés kapott. Túry Géza elvtárs cikké- gyakorlati haszon származik beben említette éppen a szegedi lőle. pedagógusok politechnikai kép- A FOTOSZAKKÖR egész zésének egyik formáját. Az Ok- működése a gyakorlat terén talásügyi Minisztérium már bonyolódik le. Az előhívás, mészervezett a múlt év nyarán solás, nagyítás mellett a fénygvári gyakorlatokat a pedagó- képezés technikájának legkülöngnsoknnk. A mcgvnlósitás első bözőbb kérdéseivel is foglalkoziitemeként a pedagógusok to- nak. vábbképzése ezzel megkezdődött. BIOLOGIAORA keretén A második lépés a politechnikai l,elül inkább elméleti kérdéseket képzés átvitele iskoláinkba. lchet megoldani, melyek gyaVizsgáljuk meg most tárgyán- korlati irányúak ugyan, de órán ként, mi a helyzet a szegedi ál- csak elméletileg vitatjuk meg talános gimnáziumokban: őket. Viszont a szakkörök és a MATEMATIKA (és mű- gyakorlatok anyaga szinte kíiiáltznki rajz): Az órákon olyan ja a sokoldalú lehetőségeket, példákat dolgozunk fel, amelyek tizom-, vagy tsz-lútogatást és a kapcsolatban vannak gyakorlati füvészkert felkeresését, életünkkel. Például az I. osz- \ Szovjetunió sok éves elönytályban a grafikus ábrázolásnál nyei tapasztalattal rendclkeniegbcszéljiik a vasúti menetrend a politechnikai képzés terügrafikus elkészítését. Esetleg be ]etén. Mégis mind Vorosilov, is mutathatjuk a grafikus mo- mjnd Hruscsov elvtárs kongresznetrendet, rámutatunk érdekes- SZU6j felszólalásai keményen ráségcire. Szóbeli példáink öleljék mutQttnk a hibákra és sürgették fel gazdasági életünk eredmé- azok kijavítását, nveit, n napilapok hírei és biva- Nálunk a nehézségek — valltiilos jelentések alapján. A II. juk meg őszintén — elsősorban osztályban foglalkozzunk bő- n pedagógusoknál kezdődnek. A vebben >l lognrilmusléc kezeié- ,n; tanárképzésünk ezen a téren sével. Végezzünk a szubadban hiányos volt. Hiányosságok vnntrigonomelrikus méréseket, ezek nnk _ fs n gimnáziumoknál inmindig nagy hatással vannak a kább, mint a technikumokban tanulókra. Goniométert mngttk is _ a felszerelés tekintetében, készíthetnek egyszerű eszközök- Nincsenek gyakorlóhelyeink, mű kel. Jól fel tudjuk használni a helyeink, megfelelő szertáraink. III. osztályos tankönyvnek a Ezek pótlása megindult és évről szegedi hídról szóló analitikus 4vrc csökkennek is nehézségeink, példáját. Ennek mintájára mi is Pedagógus-társadalmunk tiszulkotlialunk hasonlókat A IN. tán látja a Politechnikai képzés osztályos tankönyv térgeomet- fontosságát, vállalja a ráeső folriájánál rengeteg nlkalmnzási le- adntoknt Tudja, hogy a polihetőség nyílik n gyakorlati élet; technikai képzés nagy segítséget ben. Gélszerűnek tartjuk, ha a jPjont n tanulóknak a pályavászakkör, vagy az egész osztály Insztásnál, do ez oktatásügyünk megtekinti valamelyik szegedi elsődleges kérdése is. , építkezést és a vezető mérnök Ságvári Endre megmagyarázza, hogyan lesz a általános gimnázium tervrajzból valóság. politechnikai munkaközössége Baiátam a tninisztei /.énén vigjátéU a szvited! Nemzeti Színházban /~\ktáv Delbois, a francia ^ parlament éttermének verik azokkal, amelyeket vativizmus jelentkezik az Lenoir vezetésével osztogat alakjában, Juliette kritikupincére kocsmát akiar nyitni, Juliett, Favier és Clotilde, san nézi saját nevelését és a- hivatalos szervek azonban nc-m engedélyezik a megnyitást. Erre Delbois, aki azt hiszi, hogy azok ez ismeretségek, amelyeket mint parlamenti büfés szerzett, felhasználhatók a betiltás eltörlésében, harcot indít kocsmája megmentéséért. Azonban az állandó kormányválság és elsősorban amiatt, hogy a tüntetőik között be- szeretne kitörni azokból az juthassanak a parlamentbe. Iskola teremtette keretekből, Ebből a sajátságos helyzet- amelyeket apja még fönnből adódik aztán, hogy a né- tart. Szeretne például kiző nagyon gyakran előre menni az utcára a tüntetők közé, hajlandó lenne Pierre Leonirral megszökni. A naivság és a modernség sajátos keveréke tehát ez a lány. Balogh Rózsa alakítása azonban csak a naívságot érzékelteti. Éppen ezért azok a nevet. Sokszor nem azon derül, ami éppen a színpadon történik, hanem azon, ami majd később történni fog, de amelyet ő, ismerve és megszokva a vígjátéki forduhogy megnyitandó kocsmája latok és félreértések törvé- . . „ . akadályozná egy spekulációs nyeit, előre, szinte matema- vágyak és "törekvések, ameelgondolás megvalósítását, tikai pontossággal kiszámí- lyek a szerepben, mint Juterve — egészen az utolsó tott. Persze nyilvánvalóan liette modernségének jellempillanatoikig — nem sikerül, egyénektől fügtg, hogy mi zői, megvannak, az egyolArra viszont alkalmasak mindent >-találnak ki* előre dalú alakítást logikátlanná és ezek az események, hogy a darab cselekményéből, de érthetetlenné teszik. Ebben Oktáv Delbedsnak, ennek a hogy a vígjáték nem egy természetesen Versónyl Ida francia kisembernek, a sze- meglepetésnek szánt robba- egyébként kitűnő rendezése mét fölnyissák, és elvezessék násos fordulata valójában is hibás, s az ellentmondás odáig, hogy megértse: a ha- nem okoz semmi meglepe- azért is zavaró, mert Balogh talmasok nem segítik, ha- tést, az egészen bizonyos. Ez Rózsa alakításának zenei rénem megsemmisítik, tönkre- nem valami jó dolog s ép- sze egyébként nagyon jól siteszik a kisemberek vágyait, pen ezért a színpadi szer- került. Tisztán csengő kedErről szól a szegedi Nem- zflfcnek ilyen vonatkozások- ves hangja méltán aratott zeti Színház új, zenés vígjá- kan is újat kell adniok. elismerést, téka, a ^Barátom a minisz- A darat> muzsikája, Fé- PartnorG Kovács Gyula ter* A szerzők Hárs László, nyes Szabolcs zenéje, a kitűnő munkát végzett, első-' SíSÍff liSur • yt'3 nagyvárosi modern tánczene sorban a próza tolmácsolásáSyrt a franctó nyelvén beszél, üjat, érdeke- ban de mint énekes is nanezsegei, metyet a irancia , , ... gyobb hiba nélkül dolgozott, környezet ábrázolása es a set sajnos csak a második Sugár Mihály a pan^^j ketsegtelenul politikus téma felvonás nagy táncparódiája büfés szerepében kifoaástalamond. Ez a jólsikerült szám nul jelenítette meg a szerazonban szellemes muzsika, zök áILaI elképzelt alakot, s ,, .. , , ,., azon fölül, hogy kedvesen s amellett, hogy ragaszkodik ^^^ úszott, nag^ a melodikus hagyományok- • - J ' 6J földolgozása jelentett a zenés vígjáték műfajában. S a darab — anélkül, hogy széttörné a műfaj-adta kereteket — helyesen ábrázolja azt a történelmi folyamatot, amely napjainkban Franciaországban is lejátszódik: a nem proletár, de mégiscsak kisemberek egyre nagyobb arányú csatlakozása a haladó erőkhöz. Ennek a jellemző folyamatnak témaként való választása önmagában is erénye, hogy nem torzította hoz, újszerű és igazi paródia ^TS^S is tud lenni. irányába. Décsy Györgyi — Clotilde néni — kedves és mulatságos a jól megírt szerepben. Lakky József, mint Favier csapos szellemesen és jól játszott, hangulata volt az kiemelkedő teljesítmé- alakításának, mélyen ábráés egy helytelenül el- zolta a figurát. Yvette szereit szegedi Nemzeti Szfn" ház előadása lényegébon helyesen, ötletesen és adja elő mindazt, amit a szerzők elképzeltek. iagy nye, jelent bizonyos érdemeket, s gondolt és megvalósított ala- pében Miklós Klára — a szeezt növeli még az a helyes kítása van az előadásnak. A rep adta lehetőségeken belül ábrázolás, ahogyan a darab kiemelkedő teljesítmény a sokszínűen, nem egyszerű- Turcoign* márkit alakító sitve a valósagot, bemutatja a haladó erőket képviselő embereket és a rothadó, halódó régit megtestesítő figurákat. Háromféle embert ábrázol a darab: a tőkés politika rothadtságát bemutató típusoKormos Lajosé, aki gazdag színészi fan láziájával mulatságos, és mindvégig igaz raj— jól ábrázolta az elöregedett politikuson uralkodó nő típusát, aki a háttérből irányítja az eseményéket. Vázlatos, de markáns vonásokzát adja a szenilis politikus kai formált jellegzetes figutípusának. A helytelenül ér- rát Káldor Jenő a detektelrnezett figura Juliette. tívfelügyelő alakjából. Apor Oktáv Delbois lánya. A szín- László a miniszter kétségtepadon ugyanis egy naiv fa- lenül gyengébben megírt szekat (Turcoigne márki, Yvette, lusi kislány, majdnem nép- repében kissé szürke volt. R Közérdekű javaslat • eigl Endre, a Tanítóképző Gyakorlóiskolájának III. osztályos tanulója, csillogó szemmel nyújtotta jelentkezésre kezét a reggeli becsengetés után. — Gaál bácsi, szeretnék valamit mondani az osztálynak. — Ha közérdekű dolog, tessék! Endre egy-kettőre a padok előtt termett, s az apró hallgatóság feszült figyelme közepeti: fonódtak kerek mondatokká gondolatai. — Pajtások! Olvastam az újságból, hogy a Duna több községben sok kárt tett. Legjobban sajnálom az ottani gyerekeket, akiknek elpusztultak a könyveik és a játékaik. A Nók Lapjában lévő fényképek is mutatják, milyen rossz sorsuk lehet az ottani iskolásoknak! Gyűjtsünk mi is pénzt a számukra! Ennyi volt a felhívás. De mindjárt akadt hozzászóló is. — Az én apukám volt is a Dunánál. A gátat erősítették. Tegnap jött haza. Most újra a vasútnál dolgozik, — szólt a kis Pálmai Anikó. — Az én vasútas nagybátyám is most érkezett vissza a Dunától — mondta Szekeres Piroska. A „röpgyülés" csak pár percig tartott, de olyan eredményes volt, hogy néhány nap alatt több mint hatvan forintot adtak össze jó szívvel azért, hogy akiket a pusztító árvíz menekülésre kényszeritett az otthonból, azoknak újra legyen jó könyvük is sok-sok játékuk. _ é— -u a titkárnője, St. Amande mi niszter); a haladó eszméket képviselő embereket (az újságíró, Pietre Lenoir énekes és a párizsi >»verebek*); a kettő között vannak az ingadozó, topogó kisemberek, akik helyzetüket félreismerik, s még nem találták meg helyüket (Delbois, a pincér, Juliiette, a lánya, Favier, a ctayw ^OflHI azonban a darab végetér, a háromfajta emberből kétfajta lesz: a középen elhelyezkedettek lényegében átkerülnek a haladó erők oldalára, vagy há még nem is kerülnek át mindannyian és egyszerre, megindul az a folyamat, amelynek feltétlenül ez lesz az eredménye. szinmü-i alak jelenik meg. (Mulatságosan fokozza ezt a harmadik felvonás befejező részében az az egyébként apró, de jellemző jelenet, amikor Juliette, mint egy A többi szereplő is jó munkával járult hozzá a sikerhez. A kislétszámú zenekart — melynek nem volt nehéz dolga — Üjj Jóharcias magyar menyecske, a zsef kitűnően irányította, papucs sarkával támad Yvet- Koreográfus Mezey Károly tere). Delbois lánya azonban voIt- Munkájából különösen nyilvánvalóan nem ilyen. An- a sikeres táncparódiát emel„ „ „ nak ellenére, hogy a Sacre Jük ki. A díszleteket Sánés Clotilde) Mire Coeurben nevelkedett, tehát dor Sándor tervezte bizonyos naivság és konzerÖkrös László A KÖLTÖ EMLÉKE A témaválasztás helyessége, az emberábrázolás sokszínűsége mellé társul a darab jól megkomponált cselekménye. Erőltetettség és nagyobb buktató nélkül a fordulatokban gazdag bonyodalom hiba nélkül vezeti a nézőt a csöppet sem erőltetetten jelentkező, de mégis meglepetésszerűen kibontakozó végső megoldásig. Nincs ellentmondás, nincsenek megalapozatlan részletek a cselekményben. Nem mindenütt találjuk azonban elég érdekesnek a cselekményt. Erunelc az az oka, hogy ismerve a vígjátéki félreértések logikáját, sokszor előre tudjuk a bekövetkező eseményeket. Amikor például Pierre Lenoir először bizonygatja a színpadon azt, hogy ő nem azonos Boboval, a híres énekessel, az ember már előre sejti, hogy biztosan ő Bobo. A később történtek pedig megerősítenek ebben, s éppen ezért, amikor a darab végéin nagy fordulatként kiderül, hogy Bobo valóban ő, senkinek sem meglepetés ez. Vagy például amikor Oktáv Delbois bemutatja azokat a röpcédulákat, amelyeket a kocsma megnyitása alkalmából nyomtatott, már tudjuk, hogy ezeket * cédulákat óeszeke;.Vannak lakáscímek, amiket sohsem felejtünk el..." — irta Babits, a költőbarát 1939-ben Juhász Gyulára emlékezvén. „Ilyen bűvös lakcím számomra a szegedi Ipar utca 13., noha már nagyon régen jártam ott és összesen sem sokszor. Alacsony, régi ház volt, szürke kis udvarral, abban a viírosrészben, amelyet a nagy árvíz még meghagyott a régi Szegedből. Azóta már ez a maradék is eltűnt, s nagyszabású új építkezésnek adott helyet. Számomra azonban a régi ház még ma is ált és örökre lebontatlan; itt élt barátom, Juhász Gyula, ide tért mindig viszsza, szomorú életének nagy szakaszain át, ahol, gondolom, már az apja és nagyapja is éltek". • Az ősi, kopott kis sárga ház három muskátlis ablakával nézett az utcára, mely az árvíz előtt a Serház nevet viselte, üreg falából karos gázlámpa nyújtózkodott a keskeny gyalogjáróra. Sötét, mély, barokkos kapuja menedéket nyújtott az utca kis cslnytevőinek. Négyszögű kit udvarán öreg barackfa terpeszkedett hűs lombjával, enyhet adón. Körülötte virágágyak, özvegy Juhász lllésné gondos kezének ékes bizonyságai.,. A házban, amely egykor Petőfi Sándor egyetlen, tragikussorsú fiát is befogadta, élte gyermekkorát a költő. „Abban a szobában lakott — írta 1922-ben egy emlékezésében — egy félévig a nagy Petőfi kis fia, amelyben én születtem. Így esett egy halvány fénysugár az örök glóriából az én szegény fejemre .. Tegnap alkonyatkor kis csoport állta körül a régi kis ház helyén épült sebészeti klinilia jobboldali épületszárnyát. A költő emlékének áldoztak egy szerény — talán túlságosan, méltatlanul is szerény — emléktábla leleplezésével. Jaki Gyula egyetemi tanár, a sebészeti klinika igazgatója, az Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöke idézte a költő életművét, s leplezte le a kis láblát, Juhász Gyula emlékének első jelét szülővárosában. Hisszük, hogy a kis ünnepség csak kezdet az Ady utáni és József Attila előtti magyar költészet legnagyobb költőjének emléke ápolásában, s Szeged legnagyobb szülöttjének, a magyar munkásság és paraszti szegénység hívséges poétájának halála jövő évi huszadik évfordulójára nuír áll szegedi szobra, hirdetve, hogy ez a város adta őt a magyar irodalomnak, a magyar népnek. (pl) Anyakönyvi hírek L KERÜLET Házasság: Argyelán József—'Torna Ilona, Rokolya Sándor—Csiszár Piroska, Ovárl Sándor—Dorogi Anna, Szanka Mihály—Keresztes Margit, Qraszl Imre—Oláh Margit. Születések: Sziráki Károly—Nagy Piroska Károly, Váll Péter—lórök Klixa Zsuzsanna, Erdei Aladár—Lele |V»na Ferenc, Czirok Sándor—Mészáros Erzsébet László. Bárányi Béla —Gedal Erzsébet Erzsébet, üudlin Mátyás—Kovács Íréi Mátyás, Fárt Sándor-Horváth Róza La|os. Vasas József—Jakab Magdolna Tamás, I.ajkó János—Márta Margit János, Sajó János—Kovács Margit Teréz, Balázs Károly — Nagy Mária Károly, Bencze János —Jankó Erzsébet Zsuzsanna, Dékány János—Faragó Irén Irén, Kovác? Pál—Hazafi Margit Beáta, Lőrincz Ferenc—Agocs Magdolna Tamás, Megyeri András—Nagymihály Mária Julianna, Pataki Imre—Nyári Mária Tibor. Rácz Lajos—Dékány Mária Irén, Rácz József—Meszes Irén Aranka, Ricza Fcrenc—Szepesi Rozália József, Szabó István—Csányi Etelka István, Veres Zoltán—Korom Julianna Gábor, Volford József—Fülöp Anna József, Zászlós József—Tűrő Mária Ildikó. Zallár AndorPalotás Margit Ildikó. Pataki Ferenc—Falusi Etelka Ferenc, Papdl Jótscf-Kiss Mária József. Farkas Sándor—Mészáros Gizella Sándor, Toldi József—Erdélyi Erzsébet Zoltán. Gémes János—Tóth Matild Julianna, Géczl János— Béltekl Matild Gizella, Farkas György— Proliászka Aranka Ferenc, Juhász Mihály—Szanka Erzsébet Mihály, Molnár József— Kajzer Anna Károly, Magyari Gyula—Papp Rozália Matild, Szabó Mihály—Szlrovlcza Matild János, Széli István—Molnár Ilma István. Halálozás: Vincze Ágnes 19 napos, CsurI Ferencné Cseh Rozália 90. Turl Péter 16 napos, Csányl Sándorné Vönekl Julianna 72. Czombos Jűnos 73, Hamvas Jánosné SzándI Erzsébet 68. Acsal István 66 éves, Buzási Lajosné Petrt Mária 46, Hegedűs Béla 59. Miketcz Mária 46. Nacsa Sándor 59, Szabó Árpád 57, Balázs Károly I napos, Relczer Zstgmondné Krischiber Cecília 85, Gyurda Edit I napos. Lakatos Albert 50. Bálint Béla 78. B. Nagy Károly 55, Szegedi Zsuzsanna 3 napos. Berenta Istvánná Kovács Judit 57, Rizsek Istvánná Harkal Zsófia 85, Dankovlcs Jánosné Psenák Ágnes 89 éves korában. II. KEROLET Házasság: Prágát József—Urbán Hona. Varga Sándor Pál—Tomcsányi Erzsébet, Amrlch László—Horklcs Emma, Lakatos Zoltán—Holly Vilma Terézia. Halálozás: Csanádi Ferenc 82. Héjjá Józsefné Kelemen Terézia 53. Molnár Jánosné Mocsári Anna 83, Pfeiffer Józsefné Potyé Anna 64, Rovó Ferencné Varga Etelka 85 éves korában. III. KEROLET Házasság: Musa Lajos—Kovács Anna, Nagy János—Román Mária. Születések: Dr. Salgó Dezső—Dömjén Éva András, Bosnyák Lajos—Gyuris Anna Edit, Szabó József—Varga Ilona Klára, Maróti Ferenc—Pipicz Matild Ferenc. Nagy László —Patik Veronika Emma, Bordás József—Barna Etelka Magdolna, Dékány János—Kosztor Margit Marianna, Kiss József—Fekete Ro. zália Rozália, Daróczi János—Molnár Ilona Katalin. Pethö Béla-* Horváth Ilona Ágnes. Sárközi Ferenc—Kudász Gizella Ferenc, Szvoboda Péter—Bal Ilona Lajos. Sánta József—Tóth Veronika Erika Szabó József—Detár Rozália László, Császár János—Szétpál Rozália József. Halálozás: Gubás Jakab 68, Dobó Károly 55 Vas Antal 71, Lukachich Józsefné Zsíros Judit 67, Szabó Lászlóné Bodnár Sára 68, Mojzes Istvánná Szűcs Julianna 74, Vénig István 63. Garami Nándor 61, Katona Józsefné Papp Julianna 58. Bozóki Sándorné Karsai Piroska 76 Nyimkó Péterné Mangó Maria 83. Terhes Antal 55, Dönczt Mária 66. A Szovjetunióban meghosszabbították a teihességi és szülési szabadság ídő.anamáf Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának. Elnöksége az anya- és gyermekvédelem további megjavítása érdekében március 26án törvényerejű rendeletet adott ki, melyben elrendeli ,.a terhességi és szülési szabadságnak 77 naptári napról 112 naptári napra való emelését 1956. április 1-től kezdődően oly módon, hogy a szülés előti szabadság időtartama 56 nap és a szülés utáni szabadság időtartama 56 nap a megállapított segélynek erre az időszakra történő folyósítása mellett. A rendellenes szülés, vagy ikrek után 70 naptári nap időtartamú szabadság adandó". A törvényerejű rendeletet K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és N. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára írta alá, _ , ,