Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-28 / 75. szám

Szerda, 1956, március 28. 0ELMQGYPR0RS7IIG Párt élet Türelmes, meggyőző munkál! Lehet-e erőszakot alkalmazni a pártéletben, a dolgozók szervezése közben? Nyilván sokan megütköznek ezen a kérdésen, s felkiáltanak: micsoda balgaság! Hiszen minden kommunista tudja, hogy csak a türelmes politikai meggyőzés vezethet a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősödéséhez. Nem is azokról az elvtársakról akarunk beszélni, akiknél a szavak és a tettek azonosak. Volt alkalmunk látni, milyen örömet jelentett a ruhagyári pártbizottság tagjainak, amikor az embertől emberig menő agitáció eredményeként szinte minden dolgozó megjelent a szabad pártnapon és nagy figyelemmel hallgatták végig az előadást. Az ilyen kommunista munkastílust csak dicsérni lehet. Csakhogy vannak olyan szegedi üzemek is, ahol a pártszervezetben hangoztatják ugyan a jó szó, az okos tanács szükségességét, a valóságban mégis különböző cselhez, furfanghoz, vagy éppen erőszakhoz folyamodnak. Az ilyen módszerrel dolgozó vezetők becsapják önmagukat és a párt tekintését is aláássák. Megtörtént ilyesmi a Szegedi Cipőgyárban és az Ecsetgyárban is. Vége volt a munkaidőnek és a dolgozók annak rendje-módja szerint haza akartak menni. Néhányan tudták, hogy valamilyen értekezlet lesz (véletlenül hallották, vagy olvasták a faliújságon), mégis menni akartak, mert senki nem magyarázta meg nekik, mennyire fontos ottmaradniok. De olyanok is voltak, akik a népnevelők hanyagságából nem tudtak az értekezletről és gyanútlanul indultak a kapu felé. Csakhogy a kapu — a kapu be volt zárva! Be volt zárva valóságosan, a kulcs pedig valószínűleg a portás zsebében lapult. Igy aztán elmentek az értekezletre. Ez aztán radikális megoldás! Kényelmes, nem kerül különösebb fáradságba. El lehet hanyagolni az emberekkel való beszélgetést, csupán a portásnak kell leszólni, hogy értekezlet lesz. Az már tudja a dolgát és s^ mán megoldódik minden. Kirakat-politika az ilyen. Azt tizedrangú kérdésnek tekintik, hogy a pártnapon, vagy a szakszervezeti gyűlésen milyen sokan mérgelődnek, esetleg alszanak, az a fontos, hogy a felsőbb szerveknek jelenteni lehessen: rendezvényük jól sikerült, mindenki megjelent kivétel nélkül. Hogy nem szólalt fel és nem tett javaslatot senki a megszokottakon kívül? Igaz, dehát ki tehet erről elvtársak? Dolgozóink passzívak, nem érdekli őket a politika. Lám, mennyire kényelmes dolog a párt- és tömegszervezetek hibáiért az embereket okolni. Nyilván a kényelemszeretet vezetett régebben a Textilművekiben is arra a lépésre, hogy a munkaidő befejezése előtt bezárták az öltözőket és így kényszerítették a dolgozókat az értekezletre. Igen helyesen, ma már nem történik ilyesmi ebben az üzemben. Itt-ott még a fenyegetőzés is felüti a fejét. Ez annál sajnálatosabb, mivel több esetben a párttitkártól indul ki a dolog, akinek legelsősorban kellene mélyen elítélni a durva módszereket. Balogh Péter elvtárs, a Gumiipari Kisipari Szövetkezet párttitkára az elmúlt napokban úgynevezett Körözvényt bocsátott ki (tévedés ne essék, nem bűnözőket akart ..körözni", hanem a pártnap sikerét próbálta biztosítani). Ennek a körözvénynek a következőképpen hangzik a csattanója; „Aki a szabad pártnapon nem vesz részt, és távolmaradását nem tudja megfelelően igazolni, fegyelmi elé lesz állítva, ami az ebédpénz levonását vonja maga után". Véleményünk szerint az ilyen vagdalódzás méltatlan egy párttitkárhoz. akit a párttagok és a pártonkívüliek bizalmából váséges, hogy a szakszervezet bürokratizmusáért is a pártszervezet felelős. Az Autóközlekedési Vállalat pártszervezetének ea:entúl jobban kell ellenőriznie- az üzemi bizottság tevékenységét. Ha azt akarják a szegedi pártszervezetek, hogy az általuk rendezett legfontosabb gyűlések színvonalasak lelasztnttnk mee ez év eleién suuvuiwictódR reT^T Lf ZJIV » gyének, vagyis azokon a dolAz ilyen módszer elveszi a dolgozók kedvét és beláthatatlan kárt okoz a pártnak. Csupán egyetlen tényre vet fényt: arra, hogy a Gumiipari Kisipari Szövetkezetben bürokratikus a pártmunka, vagyis az emberek nevelése helyett haszontalan irka-firkákat és utasításokat gyártanak. Ugyanezt lehet elmondani a 42. sz. Autóközlekedési Vállalatról is, ahol az üzemi bizottság ilyen szövegű cédulákkal ijesztgeti a szakszergozókkal közösen tudják megvitatni a gazdasági és politikai tennivalókat — akkor dobjanak sutba minden erőszakos, bürokratikus módszert. Ehelyett a vezetőségi tagok és a pártmunkások legyenek naponta az emberek között. Tanítsák, szervezzék, lelkesítsék, mozgósítsák őket a termelés feladatainak megvalósítására és — ha nagyon vezeti tagokat: „Felszólítjuk, szükséges — az összejövetehogy haladéktalanul — de legkésőbb tíz napon belül — hozza be szakszervezeti tagkönyvét az üzemi bizottság irodájába. Ellenkező esetben kénytelenek leszünk a szakszervezeti tagok sorából törölni", Aki ezt a felszólítást olvasta, nyilván nagyot nézett: csak ilyen gépiesen? Csak ilyen egyszerűen? Nem kétlekre is. Ne csak hangoztas sák az agitáció jelentőségét, hanem cselekedjenek kommunista kötelezettségük szerint. A türelmes meggyőzés jóllehet, több fáradságot igényel, mint az üzem kapujának a bezáratása, de megéri. A dolgozók meggyőződésből és szívesen jönnek össze, hogy közös dolgaikat megvitassák; N. I. IJmit szabadságunk tizenegy esztendeiének köszönheinek a szalymaziak építést a falu tsz-tagl®' egyénileg dolgozó parasztjai társadalmi munkában végeztéik el. Az építés ideién mindennap 10 kocsi és 23 ember jött dolgozni. A szatymaziak az idén mindenből többet akar--' terTizenegy évvel ezelőtt, a felszabadulás ideién Szatymazról még nem lehetett úgy beszélni, mint faluról. Gazdag urak, ügyvédek, magasrangú katonatiszteik és efélék nyaralóhelye, a kulákok és a kisemmizett szegényemberek tanyavilága volt Szatymaz. . Ma már hosszú utcák, szép melm. tavaly. Ezzel házak sorakoznak egymás mellett Szatymazon. s villany akarjuk megköszönni a pártnak és kormányunknak, hogy világít a lakásokban. Gazdag szabadságunk n esztendeje termelőszövetkezetek birtokai , ,, , . , , ,, alatt doflgozo embereikhez méltó életmódhoz juttatott bennünket. Bujdosó Albert Szatymaz terülnek el a határban. Minden szatymazi ember tudia. hogy az elmúlt tizenegy esztendő többet adott nekünk, mint a régi világ ötven esztendeje. Nemcsak, hogy falu született a pár házból álló tanyaközpont helyén, (henem tanulási és művelődési lehetőségeket is kaptunk pártunktól. Régen nagy luxus lett volna a sztymazi emberek számára a mozi. Ma már ez is van a faluban. A szatymazi dolgozó parasztok értékelni tudják pártunk segítségéi. Magúik is azon vannak, hogy községüket még szebbé, nagyobbá tegyék. Ahol társadalmi munkáról van szó. onnan kevesen hiányoznak. Nemrégen a Kossuth utcában | épült egy új gyalogjáró. Al| lamunk csak az építéshez szükséges anyagot adta. Az Elmélyültebben foglalkozzanak üzemi lapjaink a műszaki fejlesztés kérdéseivel Szegeden három üzemnek esemény, amellyel foglal- dernes volna megvizsgálni a van újsága: a Szegedi Ken- kőzni szükséges, azonban táderfonógyárnak, az Űjsze- volról sem segítenék a lapok gedi Kender-Lenszövő Vállalatnak és a Szegedi Textilműveknek, Ez utóbbi minden héten megjelenik, a többiek csak havonta kétszer. Vajon hogyan és mennyit foglalkoznak ezek a lapok a műszaki fejlesztés közérdekű, a szocializmus építésében rendkívül fontos kérdéseivel? A három lap közül legmód szeresebben a Szegcdi Textilművek foglalkozik a műszaki fejlesztéssel — az üzemben megindult mozgalomnak üzemmel korszerű eléggé a műszaki haladást, ha csak ennyit adnának. A cikkek másik része tehát már a műszaki fejlődés kérdéseivel foglalkozik. De hogyan? Több írás csak általánosságban. Míg azután találunk több oJyan írást is, amelyek a műszaki fejlesztés egyes kérdéseit alaposan megvizsgálják. Ezekből az írásokból szeretnénk minél többet olvasni. A Szegedi Textilművek Korszerű említett cikksorozatában péleredmé- dául jó néhány írást találunk nyékért- címmel rovatot nyi- a munkaszervezésről, a kütott. Általában a lap mind- lömféle mozgalmakról. Ez egyik számában található mind t nagyon helyes ésszükkét-három írás a műszaki séges. Azonban a korszerűfejlesztéssel kapcsolatban. Az sítés, a fejlesztés döntő láncÜjszegedi Textilmunkás ha- szeme mégis a technika újísonlóképpen minden számában foglalkozik legalább egy cikkben, nemegyszer azonban két-három írásban is ezzel a kérdéssel. Végül a Vörös Cséve — a Szegedi Kenderfonógyár lapja — is egytásában, a műszaki haladásban rejlik. Ezzel többet kellene foglalkozni az újságnak. Vizsgálni a lehetőségeket, munkafolyamatok többi részletét, a gépek fejlesztési lehetőségeit. Minél több teret kell engedni a műszakiaknak, hogy az üzemi lapban a nyilvánosság elé tárják a problémákat, s ezzel minél több fizikai dolgozót is bevonjanak a kérdések megoldásába. A Szegedi Kenderfonógyár lapja, a Vörös Cséve, foglalkozik legkevesebbet a műszaki fejlesztés kérdéseivel, bár a témával kapcsolatos kisebb tudósítások nem hiányoznak a lapból. Azonban hiányolnunk kell az elemző, a lehetőségeket feltáró, a problémákkal foglalkozó írásokat. Két egymásután lapszámban például a január 21-iben és a február 16-iban olvashatunk egy-egy ilyenféle írást. Előbbi a szalaghulladék csökkentésével foglalkozik alaposan, a hibákat és a javítás lehetőségeit feltárva, bemutatva egy újítást. A esetleg közkérdéssel fordulni másik írás az újító-kör mun. a dolgozókhoz. Éppen a koregy írással napirenden igyek- szerűsítési mozgalom kiterszók tartaná a kérdést. A mennyiség természetesen még egyáltalán nem ad feleletet arra, hogy jól foglalkoznak-e üzemi lapjaink a műszaki fejlesztés kérdésével. Ha végigtanulmányozzuk azokat az írásokat, amelyek e témával foglalkoznak, a következőiképpen vázolhatjuk a helyzetet: az írások nagy része az újításokkal, a műszaki fejlesztéssel foglalkozó tudósítás, amely versenyfelhívásokról, versenyfeltételekről, újítási jutalmakról, vagy egyes újításokról ad hírt. Ez mind olyan jesztésóben nagyon jelentős az olyan írás, mint például a -Hogyan segítik dolgozóink újításaikkal üzemünk korszerűsítésének minél előbbi megvalósítását- című. Másrészt a kártolás újabb irányaival foglalkozó írás és a tekercsszállítás autamatizálákájárói szól, pontosabban a* újjáalakult kör céljait, feladatait, lehetőségeit ismerteti. De ez kevés. A helyzet tehát az, hogy az üzemi lapok saját portájukon még nem vizsgálják eléggé a gazda elemző szemével a műszaki fejlesztés lehetőségeit. Holott a műszaki fejlesztés iparunk, sáról indított vita is igen technikánk egyik nagyfontoshasznos kezdeményezés, ságú kérdése, amelytől az is aminthogy az egész rovat is az. Hasonlóan értékes írásokkal találkozunk az Űjszegedi Textilmunkásban is a kopsz-gépek porelszívásáról, vagy a szupergépek tökéletesítéséről. Ezen a módon érfügg: mennyi idó alatt tudjuk felépíteni hazánkban a szocializmust. Ezért tehát szükséges, hogy ilyen módon többet és alaposabban foglalkozzanak az üzemi lapok a műszaki fejlesztés kérdéseivel, A műszaki intézkedési terv a munka ábécéjévé leit a Kéziszer számgyárban Rántanivaló csirkék A Csemegebolt sok kellemes meglepetést szerzett már Szeged dolgozóinak. Ma reggel megkezdik az élő rántanivaló csirkék árusítátás a I,emin ultcai üzletben. A rántanivaló csirkéket a Gádorosi Állami Gazdaság küldte Szegedre. Párja 40—42 forint. Az 500 pár csirke minden bizonnyal még a mai napon gazdát talál. 'IIMIIIIIII Az állandó tervszerű műszaki előrehaladás üzemeink egyik legfontosabb belső törvénye, s egyben a legfőbb eszköze a termelés mennyiségi és minőségi emelésének, de a dolgozók munkafeltételei megjavításának is. A következő negyedévi munka el sem képzelhető anélkül, hogy az esedékes műszaki intézkedési terveket valóra ne váltsák az üzemekben. A Szegedi Kéziszerszámgyár dolgozói saját kárukon tanulták meg ezt az igazságot — de jól az emlékezetükbe vésték! FaLkenstein János elvtárs, az üzem főtechnológusa a múlt évben eléggé engedékeny volt ezt a feladatot illetően, de az ő szavaival élve: „megégették nz újjuIMIHIIIIIIIM T kat" — 9 most kettőzött erővel láttak (hozzá a műszaki fejlesztési terv megvalósításához. Ez vált az üzemi munka ábécéjévé Idén az első negyedévre esedékes műszaki tennivalókból semmit sem hanyagoltak el. s a teljesítményük máris meghaladta a száz százalékot. Ez természetesen következik a két dolog összefüggéséből. A második negyedévben még kedvezőbb hatással lesz munkájukra ez a műszaki előrehaladás, hiszen néhány dolgot már most. előre meg tudtak építeni, a következő negyedéveik műszaki tervéből. Hogv milyen előnyös az üzemek a népgazds&ág számára a jól felépített műszaki »»»»»»» ASSZONYOKNAK Divatos színek Cipőiparunkban évek óta felkapott, divatos szín a bordó. Eleinte csak szandálokat és nyári táskákat gyártottak ebben a színben, most télen már zárt téli cipőket és ezekhez való retükült is. A borpiros szalaggal, és drapp cipőt mutatták be. Ez az együttes nagyon lerontotta az egyenként szép darabok hatását. Ugyanilyen hiba volt ezen a bemutatón, hogy egy nagyon csinos piros-fehér csiKiseyermekek öltöztetése A harisnyáról dóhoz néhány hónavia ked- kos strandruhához bordó cipőt veit színként a zöld is csatlakozott, igen nagy sikerrel. Ez rendben is van, hiszen mindkettő szép és praktikus szín. örülünk az új zöld szandáloknak, táslkáknak is. Feltétlenül vigyáznunk és drapp tásíkát viselt a bemutatója. A bordó minden színhez viselhető egyetlen kivételével, és ez a piros. Nem csupán ok nélkül beidegzett szokások ezek, nem divat-ötletek, hanem olyan szabályok, kell azonban az árnyalatok amelyeket hosszú évtizedeken megválasztásánál a színek át alakított ki az emberek összhangjára Á bordó cipő. ösztönös érzéke a színek liartáska például, a zöld ugyan- móniájával kapcsolatban. Amikor tavaszra új holmikat vásárolunk magunknak, ügyeljünk ezekre az íratlan szabályokra. Még mindig gyakran látunk harisnyatartóval felszerelt, hosszú harisnyás kislányokat és kisfiúkat. Pedig ez nem helyes öltöztetési mód. A kantáros harisnyatartó akadályozza a gyereket a mozgásban, szaladgálásban, esetleg szorítja is. De ez még mindig egészségesebb, mint a tartó nélkül combra húzo't, gumiból készült harisnyatartó. Ilyet soha ne használjunk, ez a felnőtteknek is káros, kicsiknek pedig különösképpen az, mert akadályozza a vérkeringést. Mindezen kívül harisnyás gyerek, hosszukurta KHit Ufrzz&n a nyuszi ? igy, csak akkor szép. ha azonos árnyalatúnk, r»m „ütik" egymást. Haragoszöld táska és világoszöld cipő egyáltalán nem szép együtt. Különösen úgy nem, ha ráadásul még egy harmadik-féle zöld a ruhánk színe. Nem illik a zöld a kékhez, sárgához és lilá- , hoz sem. Sajnos, a Ruházati Kedves, nagyon várt vendége minden kisgyermeknek Bolt Vállalat legutóbbi ruha- a nyuszi. Ügyeljünk rá, hogy amikor ajándékot veszünk a bemutatóján is elkövették azt kicsiknek, ne csak praktikus, komoly dolgokat vásároljunk, o hibát, hogy szép, szürke vagy csak valamilyen közömbös, akármikor megvásárolhakord-szövétből készült kosz- tó játá'kot, hanem legyen közte valamilyen valóban „nyutümhöz világos zöld puplin szis"*s. Ha más nem, egy kicsi kosár, pár szem piros toblúzt, sötétzöld táskát, a tás- jáscwtorral, kis vattából készült csibével, hosszúfülű kis^ kánál világosabb, tompább nyúllal. Így a gyerek nemcsak az ajándék örömét érzi, haszinű zöld kalapot, sárgás- nem a fantáziája is megmozdul, és kétszeres lesz az öröme. nadrág vagy szoknya alól kilátszó csattal, gumival sonasem lehet csinos és rendes. Ha meg éppen a combiából is szabadon marad egv darab, a kívánt célt sem értük eh Hosszú harisnya helyett télen zoknit adjunk és föléje kisfiúra. kisleányra egyaránt hosszú mackónadrágot. Ez lehet kötött vagy tréningruha anyagú. A legjobb zokni gyerekek számára is a néhány hónappal ezelőtt forgalomba került krepp-nevion zokni. Több színben kapható. Igaz. hogv drágább, mint a pamut zokni, de sokkal kevesebb kell belőle, mert lényegesen tartósabb és nem is növi ki a gyerek. A kreppnylon ugyanis nyúlik Lz azért is jó. mert a Kívántnál sem nagyobb, teljesen fölveszi a láb formáját, a fölösleges. vissza haitott részek nem törik a gyerek lábát, a 'ábújjak teljesen szabadop mozoghatnak. A zokni meleg időben rövid nadrággal vagy szoknyával is csinosabb és praktikusabb, mint a harisnya. intézkedési tervek szigorú megvalósítása, azt nagyszerűen példázzák rz egyes intézkedések. Négy kiemelt feladatuk közül erre a negyedévre kettő volt esedékes; Mind a kettőt maradék nélkül megvalósították. A többi intézkedések közül pedig egyik-másikon már túl is haladtak. Gyártmányaikat eddig oxigén-lakkal vonták be. majd erről áttértek a piros mintázás és szeszlakk alkalmazására. Csupán ezzel 36 ezer forint megtakarítást érne\k el egy esztendőben. Csakhogy Pántya elvtárs, az üzem főmérnöke kezdeményezésére, továbbmentek és kidolgozták az ügynevezett „barnító eljárást", ami nem olcsóbb úgyan. de a célnak jobban megfelel. Érdemes időnkint előre lapozni a műszaki fejlesztési tervekben, s ha van rá mód és idő. a leghasznosabb intézkedéseket előbb megvalósítani a kitűzött határidőnél. Az átforrósodott edzőolal és köszörűk hűtését szolgáló házi vízvezeték megépítése csak a harmadik negyedévben lett volna esedékes a Kéziszerszámgyárban, félig mégis elvégezték mér ezt a tennivalót is. mert év végéig még körülbelül tízezer forintot tudnak vele megtakarítani. Tíz műszaki feladat megvalósításával ebben az évben körölbelül 200 ezer forinttal csökkentik az anyag- és bérköltséget. Lehetőleg azon vannak, hogy kis költséggel érjenek célt. amire legjobb példa a korábban használt szerszámok regenerálása. Legjelentősebb intézkedésük a száztonnás e-xcenterprés áthelyezése egymagában 36 tonna anyag megtakarítását eredményezi. Néhány nap múlva ennek a feladatnak az elvégzésére is pontot tesznek. Mindez természetesen nem egy-két műszaki vezető ntuIlkájának eredménye. Pántya elvtárs maga mondja ho; nagyot változott a öoigo. •!: felfogása és felelősségérzele. Nem halogatják többé a fontos feladatokat, nem to'.o,',aljáik a határidőket, hanem mindent elvégeznek idejében.