Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

Szerda. 1956. február 22. "" 3 OEümYBIMMSZtu Kusi Béla születésének 70. évfordulója 70 EVVEL EZELŐTT), 1886. február 20-án született Kun Béla elvtárs, az 1919-es ma­gyar proletárforradalom egyik vezetője, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiváló harcosa. Már kora ifjúságától résztvett a mun­kásmozgalomban és a szo­ciáldemokrata párt balszár­nyán küzdött a jobboldaü vezetők reformista, opportu­nista politikája ellen. Az első világháborúban hadifogságba esett. Ott is­merkedett meg Lenin taní­tásaival és került kapcso­. latba azokkal a magyar elv­társakkal, akikkel együtt kezdeményezte a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak megalakítását] 1917 nya­rán tagja lett a Bolsevik Pártnak, Rákosi Mátyással és más elvtársakkal együtt kezdeményezője és legkima­gaslóbb szervezője volt a magyar hadifoglyok forra­dalmi mozgalmának. 1918­ban Lenin meghívására Kun Béla Moszkvába utazott s közvetlen kapcsolatba került a Bolsevik Párt nagy vezé­rével. Kun Béla irányításá­val készült akkor az első magyar kommunista újság, a Szamuelly Tibor által szerkesztett Szocialista for­radalom. Több nyelven jelent meg -Mit akarnak a kom­munisták?- című brosúrája, A monarchia összeomlása után Kun Béla elvtárs haza­tért Magyarországra, egyik alapítója és kimagasló veze­tője lett a Kommunisták Ma­gyarországi pártjának. A párt növekvő befolyása kö­vetkeztében megerősödött forradalmi hullámot a bur­zsoázia 1919 februárjában terrorral akarta megfékezni. Kun Bélát és a Kom­munista Párt több más ve­zető tagját börtönbe vetet­ték. A forradalom győzel­mét a kommunistái; üldözé­sével nem lehetett megállí­tani. A burzsoáziának átkel­lett adnia az államhatalmat a munkásosztálynak. A for­radalmi események kénysze­rítő hatása alatt 1919. már­cius 21-én a .szociáldemok­rata párt vezetői a börtön­ben keresték fel Kun Bélát és a kommunista párt többi vezetőjét. Itt a börtönben megállapodás jött létre arról, hogy a két munkáspárt egye­sül, Magyarország Tanács­köztársaság lesz és szövetsé­get köt az Orosz Tanácsköz­társasággal. A MAGYAR TANÁCS­KÖZTÁRSASÁG üdvözlő táviratára már másnap, már­cius 22-én megérkezett Le­nin válasza. Március 23-án szikratáv­iratban figyelmeztette Lenin Kun Bélát arra, hogy a ma­gyar forradalom sajátos fel­tételei között hibás lenne az orosz taktika minden részleté­ben való puszta utánzása, ugyanakkor megkérdezte, milyen tényleges biztosíté­kok vannak arra, hogy a ma­gyar tanács-kormány való­ban kommunista kormány lesz. A két munkáspárt egyesü­lése oly módon történt, hogy a gyakorlatban a jobboldali szociáldemokrata vezetőknek nagy volt a befolyásul; a ta­nácsköztársaság vezető szer­veiben. Ez, továbbá az egye­sült párt helytelen agrár­politikája, a földreform el­mulasztása hozzájárultak ah­hoz, hogy a nemzetközi re­akció nyomása és az antant­csapatok katonai beavatko­zása következtében az első Magyar Tanácsköztársaság elbukott és megkezdődött az ellenforradalom, a fehérter­ror uralma. Kun Béla elvtárs a forra­dalom bukása után is, a Köz­ponti Bizottság élén irányí­totta a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának hősi harcát a magyar nép sza­badságáért. Kun Béla elv­társ, aki egész életében —• hibái ellenére is — kima­gasló szerepet játszott a ma­gyar munkásmozgalomban, 1929-ben, a magyar proletár­forradalom tanulságairól he­lyesen állapította meg töb­bek között a következőket: -<A magyarországi proletár­forradalom nemosak hibái miatt jellegzetes, de erényei­vel, jó oldalaival is tündök­lik... A magyarországi pro­letárforradalom nemcsak te­hermentesítette sa orosz pro­letárforradalmat, de magára vonta a nemzetközi ellenfor­radalom erőit akkor, amikor az Oroszországi Tanácsköz­társaság nemzetközi és belső helyzete a legnehezebb volt..,- '( ' A MAGTbR KOMMU­NISTÁK, kifenek vezetése alatt népünk kivívta szabad­ságát és építi boldog szocia­lista jövőjét, a nagy forra­dalmár vezetőt illető megbe­csüléssel emlékeznek meg Kun Béla elvtársról, születé­sének 70. évfordulóján. <A Szabad Níp 1956. február 21 -I számában megjelent cikk alapján). Ismét élüzem a Szegedi Kenderfonó, a Szegedi Julaárusyár és a Szegedi Ruhagyár A város könnyűipari üzemei közül a Szegedi Kender­fonógyár. a Szegedi Jutaáru gyár és a Szegedi Ruhagyár a negyedik negyedéves terv példamutató teljesítésével elnyerte az élüzem címet. A szegedi üzenjél; dolgozói az elmúlt év utolsó negyedében csatlakozva á húsz buda­pesti üzem versenyfelhívásához, több nappal előbb fe­jezték be az éves tervet. Az önköltség-csökkentésben és az anyagtakarékosságban teljesítették vállalásukat. A jó munka jutalmaként ismét felkerül a kitüntető élüzem­cím az üzemek homlokzatáé?.. Szovjet—förök Jegyzék vállas a propaganda-léggömbök ügyében A Szovjetunió légiterébe Tö­rökországból felbocsátott léggöm­bök ügyében a szovjet kor­mány február 4-én jegyzéket in­tézett a török kormányhoz. K. N. Kavur moszkvai török nagy­követ február dl-én vúlaszjegv­zéket nyújtott ét A. A. Gromi­kónak, a Szovjetunió külügymi­nisztere első helyettesének. A török kormány válaszjegy­zéke azt bizonygatja, hogy me­teorológiai kutatások céljára bo­csátották fel a léggömböket. A török kormány jegyzéke befeje­zésül hangoztatja, hogy min­dennemű félreértés elkerülése végeit az amerikai halóságokkal történt megállapodások alapján megteszik a lehetséges intézke­déseket annak érdekében, hogy ne bocsássanak fel további lég­gömböket. amelyek átrepülhet­tük szovjet területre. A szovjet kormány február 2Ó-án válaszolt a török jegy­zékre. Ebben kiuvilvánította, hogy a szovjet kormány ren­delkezésére álló nagyszámú adat Eredményük legyen példa a megye üzemei előtt... A Csongrád megyei Párt-végrehajlóbizoitság döntése a vándorsásstók odaítéléséről A Csongrád megyei Operatív Bi­zottság élénk vita hevében érté­kelte a megye üzemeinek évi eredményeit. Az értékelés alap­ján terjesztette elő, melyik üze­met, helyiipuri vállalatot, kis­ipari szövetkezetet javasolja a Csongrád megyei Párt-végrehaj­tóbizottság zászlajának az elnye­résére. A Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottsúg az ope­ratív bizottság előterjesztése alapján a következő üzemeknek ítélte oda a versenyzászlókat, illetve részesítette dicséretben. A MINISZTÉRIUMI IPAR­BAN a Szegedi Ruhagyár nyerte el a vándorzászlót. Az üzem éves tervét 104 százalékra telje­sítette, s minden negyedévben teljesítette, illetve túlteljesítette az export-tervét is. Az I. osztá­lyú áruk aránya minden negyed­évben kedvezően alakult. A ter­melékenység 5.2 százalékkal emelkedett a tervhez viszonyít­va, amely az 1954-es évhez vi­szonyítva csaknem 2 százalék­kal emelkedett. Az üzem egész évben ötmillió 144 ezer forintot takarított meg a különböző költ? ségeknél, A Csongrád megyei Párt-vég­rebajtóbizottság dicséretben ré­szesíti kiváló munkájáért a Csongrádi Bútorgyárat, a Sze­gedi Konzervgyárai, a Szegedi Textilmüveket, a Szegedi Jula­árugyárat, a Szegedi Kenderfo­nógyárat és az Üjszegedi Ken­der-Lenszövőgyárat. A HELYHPARI VÁLLALA­TOK közül a Hódmezővásárhe­lyi Majolikagyár nyerte el a vándorzászlót. Teljes termelési tervét 115.5 százalékra, export­tervét 109 százalékra teljesítette. A termelékenységét 17.3 száza­lékkal emelte. Globális önkölt­ségcsökkentése 6.2 százalék. A Csongrád megyei Párt-vég­rehajtóbizottság jó teljesítésé­ért dicséretben részesíti a Sze­gedi Seprűgyárat. A KISIPARI TERMELŐSZÖ­VETKEZETEK közül a Szegedi Asztalos Ktsz kapta a verseny­zászlót. A ktsz a tervét 105 szá­zalékra teljesítette. Hét és fél százalékkal csökkentette az ön­költségét, s a termelékenység 18 százalékkal emelkedett. A szövetkezet kifogástalan minő­ségi árut állít elő, s a lakosság megvan elégedve a munkájával. A Csongrád megyei Púrt-vég­reliajtóbizottság dicséretben ré­szesíti jó munkájáért a Makói Vas- és Fém Iítsz-t és a Szege­di Nívó Ktsz-t. A vándorzászlóért folyó ver­seny eredményei azt bizonyít­ják, liogy az üzemekben úgy a vállalat vezetősége, mint a mű­szaki dolgozók és elsősorban a párt- cs szakszervezet jó mun­kát végzett. Igyekeztek nagy gondot fordítani a dolgozók po­litikai és szakmai nevelésére, va­lamint pártunk határozatainak végrehajtására. Meg kell azon­ban jegyezni, bogy még igen nagy feladatok várnak az üze­mekben a munkaverseny to­vábbi kiszélesítésére, mert ezen a téren vannak hibák. Különö­sen a páros- és a brigádverseny gyenge egyes munkahelyeken. A mezőgazdasági üzemek ver­seny-helyezéséről később dönt a párt-végrehajtóbizottság. Párthír Értesítjük a Politikai Gaz­daságtan I. évfolyam propa­gandistáit, hogy 1956. febru­ár 24-én, pénteken délután 3 órakor a Pártoktatók Házá­ban a soronlévő anyagból propagandista konferenciát tartunk. Agit.-prop. osztály Értesítjük a Politikai iskola I. évfolyam propagandistáit, bogy a 4. témakörből az Útmutató megérkezett. Átvehető az agit. prop. osztályon, ára 2.50 Ft. Kérjük, hogy mielőbb vegyék át az új anyagot a propagan­dista elvtársak és a tanulást kezdjék meg. Értesítjük a Marxizmus—Le­ninizmus Alapjai tanfolyam pro­pagandistáit, hogy számukra • hallgatói útmutató megérkezett; Átvehető az Agit. Prop. Osztá­lyon. ára 3 Ft. Agit. Prop. Osztály Sok kicsi sokra megy A Szegedi Textilművel; takarékosságot jelent a Tex­pártértekezletén a küldöttek tiiművekben. Véglegesen közül többen elmondották; azonban még nem oldódott van még lehetősége az anyag- meg az alul- és felül fonás takarékosságnak. Király Já- megszüntetése. Jó tenne, ha nos elvtárs példáiként emlí- a munkásak és a művezetők tette, hogy a gyűrűsfonóban „összedugnák a fejüket", s még jónéhányszor előfordul gondolkodnának, hogyan le­az alul- és felül fonás és hetne a kikopott csévéket emiatt a lánccsévélőben ko- úgy ráhelyezni a keresztor­moly mennyiségű fonál megy sózóra, hogy azok szilárdan veszendőbe. A cséve felsőré- álljanak, s ne fordulhasson szénéi lévő fonál a csévélés- elő a felrázódás. Javítani kell nél gubancolódik, s így azt el feltétlenül a csévék válogatá­kéll dobni. sát Is, mert még előfordul a Zombori Zoltán elvtárs, fo- betömődés, s emiatt a fonó­nodavezető véleménye szerint nő azokat nem tudja rende­a fonók gondosabb munkája, a dupla ráeresztések felszá­molása, az alul és felül fonás sen a gépre helyezni. Ha valaki végignézi a 'ke­resztorsózó gépre felrakott csévéket, akkor megállapít­hatja, hogy azok hullámvo­azt bizonyítja, hogy a szovjet légiiérbe felbocsátott léggömbbő­kön nincs semmiféle olyan ké­szülék, amelynek feladata az alapvető meteorológiai elemek mérése lenne, hanem a léggöm­bök 300 kilogrammot is elérő terhelése kizárólag légifényhé­pczcsre, földrajzi helymeghatá­rozásra alkalmas készülékekből és különleges rádiótechnikai fel­szerelésből áll. Minthogy az Egyesült Államok kormánya j szintén azt állította, hogy a I szovjet légitérbe felbocsátott lég-1 gömbök célja meteorológiai ku­tatások végzése, a Szovjetunió kormánya felajánlotta, bogy haj­landó New Yorkban, Washing­tonban vagy Londopban és Pá­rizsban nyilvános kiállításokat rendezni az említett léggömbök­ről és felszerelésükről. A szov­jet kormány kéri a török kor­mány véleményét, nem tartja-e szükségesnek elküldeni szakem­bereit Moszkvába, hogy megte­kintsék a léggömböket és a raj­tuk talált készülékeket. kiküszöbölése a Textilművek- nai szerűen vannak felrak­ben tovább csökkentené a fo- va- egyjk magasabban, a má­nál hulladékot. Az üzem or- sik alacsonyabban. A műsza­szágos viszonylatban élenjáró ' az anyagtakarókosságban, a fonalhulladék 0.4 százalék kőiül mozog. Ezt azonban még tovább lehetne csökken­teni. Mik tehát a teendők? El­sősorban is a gyűrűsfonoda és a lánccsévélő művezetői között kooperációs szerződést, kell kötni, melyben a gyűrűs­fonó vállalja, hogy minimá­lisra csökkenti az alul- és fe­lül fonást, valamint a dupla ráeresztést. Ezt a kooperációs szerződést már meg is kötöt­ték a Textilművek gyűrűsfo­nója és lánccsévélőinek mű­vezetői között. E hét elején Domonkos István elvtárs, a lánccsévélő művezetője meg­látogatta a gyűrűsfonót és már munka közben felhívta a figyelmet az alul- és felül fonásra. Néhány gépnél.még mindig előfordul az alulfo­nás. Ennek kettős oka van. Az egyik; a fonónő a csévé­ket nem teszi rá rendesen és ezért a felkötés után rövide­sen felrázódik a fonál. A má­sik hiba; kopottak a csévék, s emiatt nem tehet rászorí­tani azokat a gépre. Volna még egy lehetősége az anyaglakarékosságnak. Ez pedig kiak, művezetők szerint ezen igen nehéz lenne változtatni A Szegedi Textilművekben azonban vannak kommunista művezetők és munkások, vannak kiváló szakemberek, akik nem ismernek lehelellent, s képesek a még ritkán je­lentkező alul és felül fonás megszüntetésére is. Igaz, ez nem jelent ton­nás megtakarításokat, de ha figyelembe vesszük, hogy. a Textilművek import anyag­gal dolgozik, s már a hulla­dék tized százalékai is Szá­mottevő forintokat tesznek ki évente, akkor feltétlenül ten­ni kell valamit. Soha ne té­vesszék szem elől a Textil­művek dolgozói; sok kicsi sokra megy, n törzsgárda kialakítása a fonóban. A tanulóknál ért­hetően sokkal több a hulla­dék, mint a gyakorlott fonó­nöknél. Ha tehát egy fonónő elhagyja az üzemet, gépére kevés tapasztalattal rendel­kező fonónő kerül és így gya­kori a ráeresztés az alul- és felül fonásnál. Igen helyes a pártszervezetnek és a műsza­kiaknak az a törekvése, hogy egy állandó törzsgárdát hoznak létra. Helyes az is, hogy a kooperációs szerződés megkötésével egyidejűleg ki­szélesedett a társadalmi el­lenőrzés, különösen a lánc­csévélőben. Ma már rendsze­res az, hogy a csévélő mun­kásai felhívják művezetőik figyelmét a dupla ráeresztés­re. az alul- és felül fonásra. A művezető mindenkor érte­síti a gyűrűsfonó művezető­jét arról, ki követte el a hi­bát. Ez már bizonyos anyag­Belgrád (MTI). A Tanjug jelenti: Joszip Broz Tito köz­társasági elnök táviratban mondott köszönetet N. A. Bulganyinnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének a macedóniai lavina­szerencsétlenséggel kapcso­latos részvétnyilvánításért. A távirat így hangzik: „Nagyon megindított mély megértése és részvétnyilvání­tása, amelyet a szovjet kor­mány nevében a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányához intézett a ma­cedóniai elemi csapás áldoza­tául esett polgárainak halálá­val és az elemi csapás okoz­ta kárökkal kapcsolatban. A szövetségi végrehajtó ta­nács nevében kérem önt, fo­gadja legőszintébb köszöne­tünket, Joszip Broz Tito" iroda. Több mint ezer ház megrongálódott és 5 személy életét vesztette. * Tokío (TASZSZ). A Kiodo Cuszin hírügynökség jelen­tése szerint Hatojama japán, miniszterelnök február 20-i parlamenti nyilatkozátában kijelentette, hogy kormánya nem lép be az Egyesült Álla­mok által tervezett északké­letázsiai ikatonai tömbbe. Párizs (MTI). A nemzet­gyűlés keddi ülésén folytatta a megtámadott poujadeista mandátumok felülvizsgálását. Mint ismeretes, eddig a 12 mandátum közül csak hár­mat vizsgáltak felül, illetve érvénytelenítettek, 9 mandá­tum ügyében még nem dön­töttek. Legújabban egyre több jobboldali képviselő és párt­csoport foglal állást amellett, hogy utasítsák el a pouja­deista mandátumok ellen be­nyújtott panaszokat. Ilyen értelemben döntött az MRP­párt is, miután a poujadeis­ták a múlt héten egyhangú­lag támogatták őt az iskola­kérdésben. Az úgynevezett köztársasági szocialisták is ki­jelentették, hogy nem haj­landók részt venni a pouja­deista képviselők mandátu­mának érvénytelenítésében. Isztanbul. Hétfőről keddre virradó éjszaka erős föld gés rázta meg Nyugat-Törös.­országot — jelenti a Reuter- I — A Mezőgazdasági- és j Élelmiszeripari Tudományos j Egyesület húsipari szakosztá­lya a húsipari dolgozók részé­re kéthetenkint vitadclutáno­j kat rendez. Az első összejö­> vetelen a Szegedi Vágóhíd és a Szegedi Szalámigyár 1955. második félévében elvégzett és 1958-ban elvégzendő mű­szaki intézkedéseivel foglal­koztak. A műszaki intézke­dési terveket a Vágóhíd ré­széről Tombácz István, a Sza­lámigyár részéről Kettesi Szilveszter ismertette, majd a két vállalat legfontosabb mű­szaki problémáival — a vágó­hídi gőz-elszívással és a sza­temigyári levegő-kondicioná­lással, generátoros füstöléssel stb. — foglalkoztak. Elhatá­rozták végül, hogy helyszíni szemléket és tapasztalatcsere­látogatásokat tartanak egy­más között. — A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportja február 23-án, csütörtökön délután 4 órakor előadást rendez a Horváth Mihály utcai szék­házban. Izmay Ferenc, Hol­czer Pál és Kalmár Lajos előadásukban ismertetni fog­ják az újabb textilanyag vizsgálati módszereket és műszereket. Bemutatásra ke­rülnek a rosthajlékonyság­mérő, ponyvatörő, golyós­szakító feltét, dörzsállóság­vizsgáló, vízáteresztő és a fonalegyenletességet mérő ké­szülékek, ; Faliújság-kiállításra készülnek a szegedi pártszervezetek A dolgozói; politikai neve­lésének, mozgósításának egyik fontos eszköze a szem­léltető agitáció, a faliújság. A faliújságon az üzem, a termelőszövetkezet, az is­kola, vagy a kerület párt* szervezete rendszeresen tá­jékoztatja a dolgozókat leg­fontosabb politikai és gaz­dasági tennivalókról, dicséri a termelésben élenjárókat, bírálja a hanyagokat, a fe­gyelmezetleneket. De a fali­újság csak akkor tölti be igazán feladatát, ha a dolgo­zók minél nagyobb számban vesznek részt annak szer­kesztésében, ha minél több párttag és pártonkívüli ír cikket a faliújságra. A szegedi pártszervezetek most faliújság-kiállításra ké­szülnek, hogy a nyilvános­ság előtt bemutassá!;: mi­lyen eredményeket értek el a faliújság-mozgalomban, ho­gyan sikerült bekapcsolniok a dolgozók zömét a faliújság szerkesztésébe. A faliújság­kiáHítás március 20-tól kez­dődően körülbelül 10 napig tart az MSZT-székházban. Több mint 200 pártalap­szervezet,- készülődik a kiál­lításra. A beküldött faliújsá-» gckat a Szegedi Városi Párt­végrehajtóbizottság agit.­prop. osztálya bírálja el és a kiállításon megjelöli azokat a faliújságokat, amelyek tar­talmában, formájában a leg­jobbak, legszebbek tesznek. A Szegedi Kenderfonógyár, az Üjszegedi Kender-lenszö­vő pártszervezetei akarják megnyerni ezt a faliújság­versenyt. De ugyanígy van ezzel a többi alapszervezet • is'. A szegedi ZÖLDSZÖV I pártszervezete például egy 100—120 centiméteres ízlése­I sen elkészített, szcp színezé­sű faliújsággal vesz részt a kiállításon. A Szegedi Gözfü­rész pártszervezete 15—20 ciicket kér a párttagoktól és a pártonkívüliektől, hogy ezek közül válassza ki az 5—6 legjobb cikket a fali­újságra. A kiállításra beküldött fa­liújságokat elsősorban a cik­kek tartalma szerint bírálja el a bizottság. (A cikkek ho­gyan foglalkoznak a párt népszerűsítésével, az SZKP XX. kongresszusának jelen­tőségével, a városi pártérte­kezletre való készülődéssel, a termelés pártellenőrzésével, a propaganda-munkával és így tovább.) Természetesen a faliújságok formáját, külse­jét, színezését is figyelembe veszik, mielőtt a vánderzász­lót és az okleveleket odaíté­lik. A szegedi alapszervezetek arra törekednek, hogy a ki­állításra küldött faliújság az üzem, vagy a termelőszövet­kezet sajátos problémáival foglalkozzék. A szerkesztő­bizottságok már a legtöbb helyen megalakultak s igye­keznek a dolgozók többségét bevonni a faliújság összeállí­tásába,

Next

/
Thumbnails
Contents