Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

9ÉLMBGYRR0RSZI6 Szerda. 1956. Ifebrnir A% SZKP XX, kongresszusának február 204 és 214 ülése (Folytatás az első oldalról.) és az egész szovjet népnek szilárd meggyőződése, hogy a két rendszer történelmi versengésében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert ez a haladóbb??. N. A. Bulganyin elmon­dotta. hogy *az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termelésének a hatodik ötéves terv folyamán 65 szá­zalékkal kell emelkednie. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban — a hatodik ötéves terv utolsó évében — hazánkban há­romszor akkora lesz az ipari termelés, mint 1950-ben, és 5.3-szer akkora, mint 1940­ben, a háború előtte. , ??A hatodik ötéves terv legfontosabb feladatai az ipar területén abban álla­nak — folytatta N. A. Bul­ganyin —, hogy elsősorban vigyük előre a vas- és szí­nesfémkohászat, az ásvány­olajipar, a szénbányászat és a vegyipar fejlődését, bizto­sítsuk az erőműépítés min­dent megelőző ütemét és a gépgyártásnak, különösen a műszakilag tökéletes szer­számgépek, kovácsoló és sa.1­tológépek, automatizálási be­rendezések és műszerek gyár­tásának gyors fejlődését*. A hatodik ötéves tervben a termelési eszközöd: termelése hozzávetőleg 70 százalékkal, a fogyasztási cikkek terme­lése mintegy 60 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió 1960-ban több acclt. villanyén* rgiát, cementet és üzemanyagot fog gyártani, illetve ter­melni. mint ma Anglia, Franciaország és Nyugat­Németország együttvéve. Az ipari termelés volumene tekintetében a Szovjetunió jelentősen megközelíti az Egyesült Államokat. A Szovjetunió 1960-ban 53 mil­lió tonna nyersvasat, 68 mil­lió 300.000 tonna acélt, 52 millió 700 000 tonna henge­relt árut fog termelni. A szénkitermelést 1960-ra 1955­höz képest 52 százalókkal, a kőolajkitermelést 91 száza­lékkal, a gázgyártást közel négyszeresére szándékoznak növelni. 1960-ra 593 millió tonna szén kitermelését ter­vezik, 135 milMó tonna kő­olajat kell nyerni. Adva E iak a feltételek a kőolaj­gyors fejlesztéséhez. Üj .lelőhelyeket fedeztek fei és "kezdtek kiaknázni, ennek eredményeképpen az ipari kőolaj tartalékok a háború utáni években több mint négyszeresükre emelkedtek. 1960-bán az ország egész kő­olajtermelésének 75 százalé­kát az Uraiban és a Volga mellékén kell nyerni. A (hatodik ötéves terv elő­írja, hogy biztosítani kell a villamos erőművek kapacitá­sának gyors növelését. Ezért, amíg az ipari termelést 65 százalékkal kell emelni, ad­dig a villamosenergiaterme­lést 88 százalékkal kell nö­velni. A vízierőművek kapacitása az ötéves terv idején 2,"-sze­resére növekszik. A Szovjet­unió európai részén befejezik a kujbisevi, a gorkiji, a sztá­lingrádi. a molotovi és a vot­kinszki 'vizierőmű építését, s ezenkívül megkezdik a szú­rató vi, a csebokszari és az al9ókámai vizierőmű építését. Szibériában grandiózus erő­művek épülnek: az Angarán a bratszki és a Jeniszejen a lrrasznojárszki, amelyei: mindegyikének kapacitása 3 200 000 kilowatt. A tervek szerint a Szovjetunió euró­pai részén egységes áram­szolgáltató rendszert létesíte­nek, megvetik a középszibé­riai egységes áramszolgálta­tási rendszer alapját. A terv előirányozza több atomerő­mű építését, amelyek összka­pacitása 2—2,5 millió kilo­watt. . ­N. A. Bulganyin rámuta­tott arra, hogv a gépgyártás­nak és elsősorban a szerszám­gép- és szerszámi partiak meg kell előznie a fejlődésben a többi iparágakat. Ezért a ha­todik ötéves tervben a gép­gyártás és a fémfeldolgozó ipar termelését az előírón zat szerint 80 százalékkal nö­velik. A gépgyárakat rövid idő alatt új, nagytermelc­kenységü berendezéssel kell ellátni; forgácsológépekkel, kovácsoló- és sajtológépek­kel, automata és félautomata gépsorokkal. Az automata- és félautomata gépsorok gyár­tása. az önműködő üzemré­szek és gyárak berendezései­nek gyártása körülbelül öt­szörösére növekszik. Ki kell dolgozni a 200—300 000 kilo­wattos gőzturbinák terveit és meg kell kezdeni a turbinák gyártását A szónok a továbbiakban a vegyipar fejlesztéséről, az építő­anyagok gyártásának növelésé­ről, a fa- és papíripar, valamint a fafeldolgozó ipar fejlesztéséről beszélt Ar automatizált termelésnek hatalmas előnyei Tannak ' ;,A batodik ötéves tervben s- folytatta N. A. Bulganyin — meg kell oldani a könnyű- és élelmiszeripar valamennyi ágá­nak széleskörű fejlesztését. Ez­zel újabb nagy lépést teszünk előre a kereskedelemnek iparcikkekkel és élelmiszerek­kel való ellátásában. Eh­hez minden feltétel megvan". Az élelmiszeripari dolgozóknak nagymértékben fokozniok kell a húsáruk, zsiradékok, tejtermé­kek. haláruk, cukorfélék és édes­ipari gyártmányok, valamint a konzervek termelését. Ezzel kapcsolatban sok új gyárat kell majd építeni. A közszükségleti cikkeket gyártó üzemek dol­gozóinak több mint másfélsze­resre kell növelniük a lábbelik és a konfekeiós áruk gyártását, nagymértékben fokozniok kell a lenszövetek és különösen a ki­váló minőségű gyapjúszövetek gyártását, mert ezekből a keres­letet nem elégítjük ki teljesen. Különösen nagy mértékben kell kifejleszteni a műrost- és a szin­tetikus-rost gyártását. A szónok a továbbiakban részletesen foglalkozott az ipar műszaki fejlesztésével. »-A műszaki fejlesztés — mondotta — elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamo­sítással, s elsősorban a gép­es berendezés-állomány ál­landó tökéletesítésében, a legkorszerűbb gyártástechno­lógia bevezetésében, a gyár­tási folyamatok komplex gé­pesítésének és automatizálá­sának meghonosításában, a rendelkezésre álló nyers­anyag- cs energetikai kész­letek lehető legteljesebb és legésszerűbb felhasználásá­ban, mindennek eredménye­képpen a kiváló minőségű árucikkek gyártásénak szün­telen növelésében jut kifeje­zésre*. N. A. Bulganyin rámuta­tott arra, milyen fontos az automatizálás széleskörű be­vezetése a termelésben, mert az automatizálás lehetősége­ket nyújt a munka termelé­kenységének soha nem látott növekedésére és a szocializ­mus feltételei között előse­gíti a dolgozók múszaki-kul­turális emelkedését. Ezenkí" vül az automatizálás biztosítja a termékek minőségének megjavítását, a termékek önköltségének csökkenté­sét, ugyanakkor fokozza a trrmelöfolyamatok megbíz­hatósárát és folytonossá­gát. A beszámoló megszabta a feladatot: emelni kell az új gépek, felszerelések, anya­gok és más készítmények mi­nőségét, törekedni kell arra, hogy e készítmények megfe­leljenek a tudomány és a technika legújabb vívmá­nyainak, az elavult gépeket, felszereléseket és anyagokat pedig idejében ki kell kü­szöbölni a termelésből és újakkal keli helyettesíteni. A tudománynak a technikai haladásban betöltött nagy szerepéről szólva Bulganyin hangsúlyozta, hogy javítani kell a tudományos káderek képzését, újabb erőket kell bevonni a tudományos mun­kába. bővíteni kell a tudo­mányos kutatóintézetek kap­csolatait egymás között, to­vábbá külföldi tudományos kutatóintézetekkel és a hala­dó külföldi tudósokkal, helye­sebben kell területileg elhe­lyezni a tudományos kutató­intézeteket és a főiskolákat, szem előtt tartva azt a köve­telményt, hogy közelebb ke­rüljenek a termelési bázisok­hoz. „A technikai haladás nem­csal: a tudomány dolgozóinak, mérnököknek és technikusok­nak, a tudományos kutatóin­tézetek és a géptervező irodák dolgozóinak ügye. Nem, ez a feladat mindenkire egyaránt tartozik: a párt­szervezetekre, a szovjet- és a gazdasági szervekre, a tu­dósokra, a mérnökökre, a technikai dolgozókra, a munkásújítókra, az éssze­rüsítőkre és a feltalálókra. Mindenkinek kötelessége előbbrevinni a technikai ha­ladás ügyét". A mezőgazdasággal kapcso­latos intézkedésekről szólva Bulganyin kijelentette, hogy a mezőgazdaság össztermelé­sének a hatodik ötéves terv­ben körülbelül 70 százalékkal keli növekednie, vagyis a mezőgazdasági termelés je­lentősen gyorsabb ütemben emelkedik majd, mint az ötö­dik ötéves tervben. A szemes­termények össztermelését 11 milliárd púdra kell emelni. Fontos feladat az, hogy 1960­ban a kukorica vetésterülete legalább 28 milliárd hektárra növekedjék. 11 milliárd pud szemester­mény termelése lehetővé te­sz: majd a lakosság növekvő gabonaszükségletének kielé­gítését, az állami tartalékok növelését, kellő tartalékok lé­tesítését a kolhozokban, a ba­ráti országokba irányuló ki­vitel bővítését és elegendő mennyiségű szemestermény biztosítását a jószágok takar­mányozására. A lentermelés több mint egyharmadával, a gyapottermelés több mint 50 százalékkal fog emelkedni. A terv a cukorrépatermelés jelentős kibővítését is fel­adtul tűzi ki. Az állattenyésztés terén a terv előírja az állati termé­kek nagymérvű növelését, a lakosság hús-, tej- és egyéb szükségletének kielégítésére állati termékekből. A húster­melés kétszeresére, a tejter­melés majdnem kétszeresére nő. »A hatodik ötéves terv idején — mondotta az elő­adó — a mezőgazdaságot nö­vekvő mértékben látjuk majd el különböző és korszerűbb gépekkel. A terv szerint a mezőgazdaság körülbelül 1,650.000 traktort kap majd .15 lóerős traktorokra átszá­mítva), továbbá 560.000 ga­bonakombájnt és sok más gépet*. Az irányelvek tervezete ér­telmében az ötéves terv-idő­szak alatt kétszeresére kell emelni a villamosított kolho­zok számát, be kell fejezni a szovhozok, a gép- és trak­torállomások villamosítását. Ezzel kapcsolatban az ipar kötelessége az, hogy növelje a gazdaságos és megbízható elektromoshajtású gépek gyártását a mezőgazdaság számára. A párt Központi Bizottsá­ga és a kormány számos in­tézkedést tett a gépállomá­sok munkájánál: megjavítá­sára, valamint a kolhozter­melés fejlesztésében játszott szerepük fokozására. Nagyje­lentőségű lesz a gépállomá­sok fokozatos átállítása az önálló gazdasági elszámolás­ra, ami fokozottabban fele­lőssé teszi a gépállomások dolgozóit a kolhozokban vég­zett munkáért. A kolhozok, a gépállomá­sok és a szovhozok dolgozói, a mezőgazdasági szakembe­rek hatalmas tömegei legsa­játosabb ügyüknek tekintik a párt által kitűzött felada­tot, a mezőgazdaság rohamos fejlesztését és minden lehe­tőséget felkutatnak az ötéves terv előirányzatainak határ­idő előtti teljesítéséhez. N. A. Bulganyin ezután a közlekedés és a távközlés előtt álló feladatokat ismer­tette. A tervek szerint 8100 kilométer hosszúságú villa­mosított vasútvonalat fognak üzembe állítani, vagyis há-, rom és félszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Tervbe vették közel 6500 ki­lométer hosszúságú új vasút­vonal megépítését és átadá­sát a forgalomnak. Ez hoz­závetőleg kétszerese az elő­ző ötéves tervben épített vasútvonalak hosszúságának. A tengeri teherszállítás mennyisége több mint két­szeresére, a folyami flottáé 80 százalékkal, a gépkocsi­szállítás kétszeresére, a légi szállítás ugyancsak kétszere­sére emelkedik. A7. előadó ezután adatokat so­rolt fel a hatalmas arányú beru­házásokról. A hatodik ötéves terv beruházási előirányzata 990 millió rubel. Ez az összeg na­gyobb, mint a negyedik és az ötödik ötéves terv beruházása együttvéve; N. A. Bulganyin részielcsen foglalkozott a munka termelé­kenységének további emelésé­vel és n termelés gazdaságosab­bá tételével. A Szovjetunió dol­gozói közvetlenül érdekeltek munkájuk termelékenységének emelésében, mivel cz a szilárd alapja a munkások és alkalma­zottak reálbére, a kolhozparasz­tok jövedelme növelésének, az egész nép anyagi jóléte fokozá­sának. A munka termelékenysé­gének emelkedését a hatodik ötéves tervben főképpen azok az átfogó intézkedések biztosítják, amelyek révén az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedés­ben, az építkezéseknél és a nép­gazdaság más ágaiban meghono­sítják a korszerű új technikát és ennek alapján emelkedik a mun­ka technikai ellátottsága. A mun­ka termelékenységének emelé­sében komoly szerepet kell be­töltenie a normamegállapítások és a munkabérek rendezésének. Az irányelvek tervezete sze­rint a batodik ötéves tervben legalább 17 százalékkal kell csökkenteni az ipari termelés és a vasúti szállítás önköltségét, a kereskedelem forgalmi kiadásait, ami öt év leforgása alatt össze­sen 500 milliárd rubel megtaka­rítását jelenti. vagyis az ötödik ötéves terv időszakához viszonyítva több mint kétszer annyi". „Országunk — mondotta N. A. Bulganyin öt és félmilliót meghaladó létszámú szakem­ber-hadsereggel rendelkezik. A szakemberek jelentik a mi aranyalapunkat. Büszkék va­gyunk; rájuk és megbecsüljük őket. A kapitalista államok­ban egyes közéleti személyei: nem ok nélkül jegy­zik meg aggodalommal, hogy a szakemberképzésben országuk elmaradt mögöt­tünk. A főiskolák és a közép­fokú szakiskolák a hatodik ötéves tervben még jóval több szakembert bocsátanak a gépgazdaság rendelkezésére. Tervbevették négymillió, va­gy is majdnem ugyanannyi szakember kiképzését, mint amennyit a két előző öté%2S terv keretében képeztek 1:1. A főiskolákról a hatodik öt­éves tervben több mint 650 ezer mérnök kerül ki az ipar, a közlekedés és az építkezé­sek számára, továbbá szak­ember a mezőgazdaság szá­n-Ara. Ez a szám kétszerese ar. ötödik ötéves terében fő­iskolát végzett szakemberek­nek. Komoly figyelmet fordí­tanak a tudomány és a tech­nika olyan új ágazataiban dolgozó szakemberek képzé­sére, mint az automatika és a telemechanika, a rádiótech­nika és a rádiólokáció, továb­bá az atomerő békés felhasz­nálása. N. A. Bulganyin ezután a tervezetnek a műveltség emelésére vonatkozólag elő­írt intézkedéséiről és a köz­egészségügyi feladatokról be­szélt, majd foglalkozott a termelő erők területi elosz­tásának kérdésével. ??Éppen úgy, mint az előző ötéves tervekben — mon­dotta — most is a keleti te­rületek gazdaságát kell a leggyorsabb ütemben fej­leszteni. Itt óriási szén-, bauxit-, vízienergia-, fa-, vasérc-, színes- és ritkafóm­készletek, vegyi nyersanyag­készletek összpontosulnak... A hatodik ötéves tervben a keleti vidékek beruházá­sa több mint kétszeresére növekszik és az egész Szov­jetunió beruházásainak kö­rülbelül felét teszt ki-. Az ország keleti részén biz­tosítani kell a szemester­mény-termelés továbbfejlesz­tését. Különösen nagyjelen­tőségű Szibéria gazdasági fejlesztése. Az ország ter­melőerőinek területi elosz­tása terén a párt politikájá­nak lényege a szövetséges köztársaságok gazdasági éle­tének és kultúrájának sokol­dalú, általános fejlesztése és megerősítése. Adva vannak a szükséges feltételek, vala­mennyi szövetséges köztársa­ság szakadatlan gazdasági, politikai és kulturális fejlő­déséhez. "Legyen a hatodik ötéves terv a szövetséges köztársaságok további gazda­sági és kulturális virágzásá­nak ötéves terve*-. Beszámolója befejező ré­szében N. A. Bulganyin rá­mutatott arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága az irányelvek tervezetének kidolgozásakor figyelembe vette sok ezer ipari vállalat és kolhoz dolgozóinak javas­latait, a városi és falusi dol­gozók sokoldalú termelő-ta­pasztalatait: -Országunk dolgozói az irányelvek tervezetének megjavítása során feltártál: a népgazdaságunk mélyén rejlő újabb nagy tartaléko­kat, feltárták és igazságos bírálattal illették a hiányos­ságokat és megmutattál: az utat egész munkánk további megjavításához. N. A. Bulganyin hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió hatodik nép­gazdasági ötéves terve nemcsak belpolitikailag, hanem nemzetközi szem­pontból is óriási jelentő­séggel bír. Kijelentelte: -"megvalósult az, amit V. I. Lenin, pártunk és a szovjet állam nagy ala­pítója előre látott; a szovjet állam mind nagyobb befo­lyást gyakorol a világtörté­nelem menetére, az emberi­ség történelmi sorsának, mindenekelőtt gazdaságpoli­tikájával*-. 14. J. Vorosilov elvtárs felszólalása Az új 5 éves tervben 60 százalékkal növekszik a szovjet nép életszínvonala N. A. Bulganyin ezután rá­tért a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését érin­tő kérdésekre. A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem valóban a nép jövedelme. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a hatodik öt­éves tervben hozzávetőleg 60 százalékkal növekszik. A nem­zeti jövedelem növekedése alap­ján emelkedik a lakosság egyéni jövedelme is. A munkások és alkalmazottak reálbére a bato­dik ötéves tervben mintegy 30 százalékkal emelkedik. A kol­hozparasztok pénzbeli és termé­szetbeni jövedebne legalább 40 százalékkal lesz. magasabb. N. A Bulganyin emlékezte­tett azokra, a dolgozók élet­színvonalának további emelé­sét és a munkakörülmények javítását szolgáló rendkívül fontos intézkedésekre, ame­lyeket a párt Központi Bi­zottsága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztett, az alacsanyfizetésú kategóriák munkabérének emelésére, a hétórás munkanapra való át­térésre. a nyugdíjellátás gyö­keres javítására, stb. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a munkások, a kolhozparasztok és az értel­miség jövedelmének növeke­dését a kereskedelem kiszé­lesítésénei:, az árumennyiség növekedésének kell kísérnie. Nagy feladatok állnak a la­kásépítés előtt is. Az SZKP XX. kongresszu­sának február 20-i, délelőtti ülésén felszólalt K. J. Vorosi­lov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnölke. K. J. Vorosilov elvtárs rámutatott azokra az intézkedésekre, amelyeket a párt tett a beszámolási idő­szakban a gazdaság fellendí­tésére. Kormányzó pártunknak olyan intézkedéseket kell ki­dolgoznia — hangoztatta —, amelyek minden téren töké­letesítik rendszerünket, meg­szüntetik az egyes láncsze­mek hiányosságait, és hibáit, fellendítik az elmaradott munkaterületeket s ezzel meg­könnyítik a kommunizmus felépítését. A Szovjetunió aktív béke­politikájának eredményeként javul a nemzetközi légkör, a népek fellélegzettek, a Szov­jetuniónak, valamint a szo­cializmus és a demokrácia egész táborának külpolitikai pozíciói, a békéért világszerte küzdő minden harcos hadál­lásai pedig megszilárdultak; Nem azért harcolunk a bé­kéért, mintha országunk gyenge lenne. A Szovjet­unió hatalmas állam, amely minden szükségessel rendel­kezik, hogy megsemmisítóen visszaverjen bármilyen ag­resszort. Azért védelmezzük a bé­két. mert tudjuk, milyen hatalmas áldozatokat kö­vetel és milyen hatalmas pusztítást okoz a korszerű háború. S tudják ezt azok a katonai vezetők is, akik a második világháborúban szövetségese­ink voltak. Jó lenne, ha e felismerésből megfelelő kö­vetkeztetéseket vonnának le politikájukban. (Taps.) A hatodik ötéves tervben az oktatásügy nálunk olyan színvonalat és lendületet ér el, amely ismeretlen még a legfejlettebb tőkés országok­ban is. Hazánkban alapjá­ban véve megvalósult az ál­talános középfokú oktatás. A kommunisták és Kom­szomol-tagok nem hunyhat­nak szemet afelett, hogy egyes fiatalok helytelen élet­módot folytatnak. Az ifjúság helyes nevelése — hangsúlyozta a szónok — a kommunizmus építésében kivívandó további sikereink záloga. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió öt és félmilliónál is több szakemberrel rendelkezik Tervbe vették a népokta- jak az általános középfokú tás további fejlesztését. A ha- oktatást, todik ötéves terv során váró- ->A középiskolák X. oszlá­sokban és falvakban egy- öt év leforgása alatt aránt alapjában megitólósít- 6,300.000 ember végzi el, Az SZItP XX. kongresszusának február 21-i esti ülése Az SZKP XX. kongresszu­sának február 21-i esti ülé­sén, amelyen J. A. Furceva elnökölt, megkezdődött a vita N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunió 1956 —1960. évre szóló hatodik öt­éves népgazdaságfejlesztési terve irányelveit ismertető beszámolójáról. A vitában felszólalt M. A. Jasznov (OSZSZSZK). K T. Mazurov (BSZSZSZK). N. I. Beljajev (Moszkva^

Next

/
Thumbnails
Contents