Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

OELWWüRtlRSZIIt; Vasárnap, 1956. február tt. Levelezőink jrák Helytállnak a postások a hidegben Szeged dolgozói a meleg szobúkban meg mélyen alusznak, amikor a postás már talpon van. Hidegben, szélben, hóviharban várni kell a vonatok érkezését, a postakocsikat. Sokan nem is gondolnak arra, amikor egy-egy levelet, csomagot kapnak -vidékről, hogy mennyi munka, menynyi fáradság útján jut az el a laliásokra. A szegedi 2. postahivatal dolgozóinak télen soksok akadállyal kell megküzdeniük. Hóban a szállítás igen nehéz, különösen hajnali 3—5 (>ra között, amikor érkeznek is indulnak a mozgópostakocsik. Minusz 15—17 fokos hidegben futkosnak mostanság a postások a pályaudvaron az egyik vonattól a másikig. A csomagkézbesítő postások is nehéz, derehas munkát ' geznek. A aárosban itt is, ott •> feltűnik a zöld postakocsi. .4 hajtó és a postás szélben, hóviharban a bakon ül és reggel 8 órától, sokszor délután 4—5 óráig — amig el nem szállítanak minden csomagot — járják a várost. Kovács Mihály Autószifon — patron nélkül .4 ..Délmagyarország" egyik decemberi számában olvastam, hogyan lehet házilag olcsón szódavizet készíteni. Örömmel láttam a lurakatokban, hogy végre Szegeden is megjelent az autoszifon. Tnelynek ára teljes felszereléssel 144 forint 50 fillér. A cikkben az áll, hogy egy doboz patront liat forintért cserélnek ki, tehát egy liter szódavíz 00 fillérbe kerül, mert egy doboz patronból 10 üveg szódavíz készíthető. Úgy gondoltam, ezzel tok pénzt takaríthatok meg házi irtásomnak, s decendter 23-án vásároltam egy autuszifont. As árusító, még külön megnyugtatott, hogy ha a patron elfogy, hármikor kicserélik. Aj autoszifon nagyszerűen, bevált, a csomag patron azonban egy hit alatt elfogyott. Kicserélni azonban nem tudom. Közölték ugyanis, hogy esők üveggel együtt adhatnak. Azóta naponként érdeklődöm, s mindig megjelölnek egy időpontot, amikor lesz, de még sajnos a mai napig sem tudtam kicserélni. Szeretnénk, Ica az illetékesek intézkednének ebben az ügyben. Takó Ernőné A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének kutatómunkája és a gyakorlati élet Újjászervezték a Konzervgyár DISZ-szervezetét üzemünkből eseménydús napokról tudok beszámolni, heh- | Hl dr 9-én tartottuk meg a DISZ- j vezetőségválasztást ünnepélyes ( lagkönyvrserével egybekötve. 1955-ben mindössze. 21 DISZtag volt az üzemben, a Szegedi Konzervgyárban. A pártszervezet — látva az ifjúság egy részének"'fegyelmezetlen magatartását — határozatot hozott a DISZ-szervezet fejlesztésére és támogatására, s a fiatal párttagokat segítségül küldte. Ennek ered menyeképpen életre kelt a DISZ-szervezet újból — s egyúttal húsz jó aktívával szaporodott., Köiöttüh Utvüs László például 38 új tagot szervezett a DISZ-be, fíciger Tibor pedig a Szabad Ifjúság előfizetőinek gyűjtésében ért el szép eredményt\ A DlSZ-vezetöségválasztds tiszteletére ifi-brigádok alakultak — a raktárban exportbrigád,. a gyártásnál pedig záróbrigád — és kiváló nuinhira ,' lettek felajánlásokat. Bálint Jánosné AZ ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM, valamint a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium még 1954 őszén intézkedett, hogy elkészüljön Szöged város általános rendezési terve. Szeged egész lakosságát érinti ez a terv. A két minisztérium képviselőjének múlt évi Szegeden tartott értekezletén megállapították, hogy a rendezési terv elkészítéséhez nem elégséges csak a műszaki tervezés, szükséges hozzá az emberöltőkre kihatással lévő várostervező munkának széleskörű városföldrajzi síkon történő tudományos megalapozása is. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi Intézete már korábban átérezte a feladat ontosságát és minden rendelkezésre álló módon igyekezett kutatásaival, megállapításaival, gyakorlatilag hasznosítható anyaggal rendelkezésre állni Szeged Város Tanácsának. E célból iktatta az intézet akadémiai tervmunka programjába Szeged városföldrajzi kérdéseit. Ilyen megfontolással készítette el az intézet tanszékvezető professzora -A városmorfológiai felvételek alapvetése" című módszertani munkát, amely útmutatóul szolgólt általános, de egész sor részletprobléma megoldásához. ÖRÖMMEL ÁLLAPÍTOTTAM MEG, hogy a gyakorlat a tudományos munkát ez esetben is értékeli nemcsak itt, hanem Budapesten is. Budapest városrendező intéző szerVe felismerte, hogy a városmorfológial felvétel minden korszerű városrendezésnek az alapja és *A városmorfológiai felvétel* módszertani munka megállapításait Budapest városrendezési munkálatainál folyamatosan felhasználja. Elengedhetetlen feltétel a kérdések elméleti tisztázása. Csakis tudományos alapon és elméletileg tisztázott kérdések hasznosíthatók a gyakorlat területén. Éppen ezért intézetemben az említett j hatóságok tagjainak részvételével az ankétok és előadások egész sorát tartottuk, meg, A fenti alapvetés nyomán a tanszék dolgozói, Pálmai Mátyás adjunktussal, egymásután készítették el azokat az értekezéseket, amelyek speciálisan szegedi kérdésekkel foglalkoztak. E dolgozatok a városfejlesztés földrajzi vonatkozású sokrétű problémáival foglalkoznak. A földrajztudomány elméleti megállapításaira támaszkodva állástfoglaltak a városfejlesztés minden szegedit is érdeklő döntő kérdéseiben. A Szeged Városi Tanács felismerte a Földrajzi Intézet munkájának gyakorlati jelentőségét és többszöri átiratában hangsúlyozta, hegy a városföldrajzi tudományos műnkét jól értékesíti á tervezés gyakorlatában. Az eddig elkészült dolgozatok — számszerint 12 — máris komoly megalapozást jelentettek a2 Építésügyi Minisztérium által elrendelt, a Városépítési Tervező Vállalat részéről folyamatban lévő szegedi várostervezési munkálatoknál. AZ INTÉZET MÁSIK JELENTŐS tudományos kutatómunkája, amely a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban áll, talajföldrajzi és gazdaság-földrajzi. Figyelemreméltóak azok az eredmények, amelyeket Korpás Emil docens a talajföldrajzi kutatás terén elért. A Mezőföld talajföldrajza, • továbbá Pálmai Mátyással közösen megírt -"Szeged környékének talaj földrajzi vázlata- elsősorban a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik, és igyekszik ennek a" fontos teremtési ágnak mennél több, a gyakorlatban is hasznosítható anyagot nyújtani. A talajgeográfia iránt érdeklődők részére a Földrajzi Főbizottság megbízásából Korpás Emil és A. Nagy Miklós elkészítették -A talajföldrajz! kutatások módszert aná~-t. A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy részben a természeti földrajz legelhanyagoltabb ágára hívja fel a figyelmet, részben pedig az ilyen gyakorlati vonatkozású kérdések iránt érdeklődő fiatal káderek fejlődését elősegítse. A készülőben lévő Duna—Tisza közének talajföldrajzában az intézet docense a gyakorlati .óiét számára térképpel szemlélteti az egyes talajféleségeket, amelyeken keresztül a gyakorlati szakember, az agronómus hasznos tanácsokat adhat egyes gazdasági növények rcntábilisabb termeléséhez. , A cél szolgálatában áll Pénzes István tanársegéd gazdaságföldrajzi' kaitatómunkája, aki a szegedi fűszerpaprika természet-földrajzi alapfeltételeit; ezen belül különösen az éghajlati és talajigényeit vizsgálva annak megállapítására törekszik, hogy a fűszerpaprika termelési körzetén, beiül, melyek azok a legoptimálisabb helyek, ahol a világhírű szagedi fűszerpaprika a legeredményesebben termeszthető. A Földrajzi Intézet tudományos eredményei és célkitűzései újszerűek, hasznosak mind a mezőgazdasági növénytermelés, mind a városfejlesztés terén. A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Földrajzi Intézetének dolgozói ígérik, hogy kutatásaikat mindinkább kiszélesítve igyekeznek a városi tanács városrendező munkáját elősegíteni, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséhez gyakorlatilag :s hozzájárulni. Prlnz Gyula, a földrajztudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár Hétköznapi igazságok Gondolatok a Körhinta bemutatója után 1 szetes hangja egyszerre szól az emberi észhez és szívhez. Nagyon jó ez a film.. Máicímében is kitűnő, pontosan fedi a mondanivalót. Pedig csak egy szó a címe: Körhinta. Mikor kijövünk a moziból, még hosszú ideig látjuk magunk előtt a gyorsan forgó körhintát, s rajta a boldog fiatalokat. >• " Forog a hinta. Egyre gyorsabban és szédítőbben. Ebben az önfeledt hangulatban szorítja meg élőszőr Bíró Máté — őszinte szerelemmel szivében — Pataki Mari kezét. Ez a kézfogás — sok buktató után — lakodalmat megelőző kézfogéihoz vezet. S ahogyan forog a hinta, úgy forog, pezseg a film hőscinek élete is. A társadalmi változások ereje, a régi és az új harcának melege, a szerelmes szivek egymásra találásiu>ak öröme adja a filmtörténet forgásának energiáját. Ez az állandó mozgás a film végén sem csökken. Tovább forog a körhinta, mint ahogyan életünk is állandó mozgásban van. LfJ Megkezdődött a tbc. elleni küzdelem hete sadalopi • hathatós köweiiiűködí-1 súrc/'-tÖmógnlásíára. még széle4' seh'bkörű felvilágosító inunkéra j van szükség, • '•••-». •-ŰZV — I' ' \ ,V T .: * Szombaton, délelőtt Debrecenben, a tanácsházán számos egészségügyi dolgozó részvételével ugyancsak ünnepélyesen megnyitották a tbc. elleni küzdelem hetet, Szombaton délben az. egészségügyi feTvilágOiiítás ' ftób'án'' Tendezett kiállítás megnyitójával megkezdődött a tbc. elleni küzdelem hete. Az ünnepségen megjelent Bonián József egészségügyi miniszter, Drexler Miklós és Simonovits Isván egészségügyi miniszterhelyettesek, az egészségügyi tömegszervezet ejt vezetői, az orvostársadalom számos képviselője. • Román József miniszter megnyitó beszédében részletesén ÖT HOLDAS gyümölcsöst teinéllatta azokat az eredménye- jB/;lt „ f,aksi Micsurin TSZ. ket, amelyeket a tbc. leküzdésé- Gyümölcsöse mellé alma-, körben a felsznbadulas ota elértünk. majd hangsúlyozta: a to- barack- is cseresznyefákat vábbi sikerekhez az egész tár- ültet. Valaki azt mondta a moziból kijövet, hogy ez a film csak szórakoztat, de nem mond semmit. Ez a felületes vélemény nem felel meg a valóságnak. A Körhinta a hétköznapok- nagyon is beszédes, apró igazságainak tükrében szórakoztat, érvel, vitatkozik — tanít. Csakhogy ez a tanítás nagyon jó pedagógiai módszerekkel történik. A tanítók — a film alkotói — nem magyarázzák agyon érveik igazságát, hánem emberi közelségbe hozzák azokat. s szinte a nézőre bízzák az állásfoglalást, de úgy, hogy egy pereié sem lehet kétséges ayrnajc pártós eszmei szilárdsága. Így tör iándzsát a Körhinta az egyéni boldogság jogossága és a szövetkezeti gazdálkodás helyisége .mello.tr.. Két egymásra*' "táléit széivímes szív kiverekszi magának a szülői beleegyezést a múltból fennmaradt esztelen vagyonimádattal szemben is. A közös munka hangulata és derűje, a nagy" szavak helyetti fel-fel villánó apró.' de meggyőző tettek igazolják a szövetkezeti összefogás jelenének történelmi jogosságát, jövőjének sikerét. A Körhinta 1953 őszén játszódik. de ,1956 februárjában is érvel, agitál. Ennék az agitációnak egyszerű, terméLD Amikor egy-egy új magyar film napvilágra kerül, szinte mindannyian aggódó szülők vagyunk. Vajon milyen a „gverek"? Életre való. egészséges ...? S ha a válasz igen. akkor jóleső érzéssel nézünk egymás szemébe: ez igen. ez film... Kritikusnak alig lehet nagyobb öröme, mint mikor szépet és jót írhat, egy új magyar alkotásról Felszabadulás utáni filmművészetünk sok-sok bukdácsolás után végre megtalálta a helyes utat. 1955-ben 10 játék-filmet készítettünk, s abból 6 már mai témájú volt. jelenünk elevenébe vágott. Ilyen film a Körhinta is« Fábry Zoltán már az Életjelnél is bizonyította, hogy kitűnő ' érzéke van napjaink, hús-vér emberének tökéletes ábrázolásálhoz. Sarkadi Imre filmje — a Körhinta — éppen a rendező atmoszféra-íeremtő. társadalom ábrázoló munkája nyomán tágul egyre szélesebbé, sokoldalúbbá. Ebben az érdemben a rendező méltó társa a kitűnő operatőr. Hegyi Barnabás. A Körhinta egyik legnagyobb erénye a tökéletes fényképezés. A debreceni nagyerdő vásári képe, a lakodalom drámaisága talán éppen az operatőr lencséje nyomón éti el hatalmas feszültségét. — A Juhász Gyula Kultúrházban ma délelőtt 10 órakor mesedélelőtt keretében -Rák mester a gondolatolvasó- című szlovák népmesét hallhatják a gyermekek. Utána -Szűcs Dani álrrta~ című diafilm kerül bemutatásra. Minden kispajtást szeretettel vár á kultúrház vezetősége. 0

" tven évvel ezelőtt, az 1905 —1907-es nagy forradalmi fellendülés idején született I.őwy Sándor, a kommunista ifjúmunkás-mozgalom egyik kiemelkedő alakja. Olyan koriján élt és harcolt a magyar nép, a magyar iíjúság felszabadításáért, amikor nz uralkodó osztályok számára vörös posztót jelentett minden szervezkedés, minden pártos . gondolat, szó és cselekedet. Halállal büntetendő bűn volt akkor kommunistának lenni. Az ország börtöneiben ifjúmunkások ezrei senyvedtek és pusztullak. A magyar nép történetének ebben a sötét és válságos korszakában a proletárhősök egész serege született, ukik vállalták a mérhetetlen szenvedéseket, üldöztetést és embertelen kínzást, akik életüket is feláldozták azért, hogy előbbrevigyék a dolgozó nép felszabadulásának ügyét. Ezek között volt Lőwy Sándor is. Rövid, de küzdelmekkel teli élete — példája a törhetetlen harci akaratnak, a kommunista helytállásnak, a vállalt kötelezet tségek megalkuvás nélküli teljesítésének. A Kommunisták Magyarországi Pártja az illegalitás súlyos körülményei között ezernyi mádon és ezernyi eszközökkel küzdött azért, hogy Magyarország ne a hárommillió koldus országa legyen, hanem — a szovjet nép példája „nyomán — a prolctáriátus vegye kezébe a hatalmat. F.rről a célkitűzésről a Horthy-fasizmus 25 éve r.latt sohasem mondott le a párt. Harcában kimeríthetetlen erőtartaléka volt a münkásifjáság. A LŐWY SÁNDOR 1996 - 1929 bebörtönzött és meggyilkolt kommunisták helyére mindig új és fiatal harcosok álltak, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének (KIMSZ) tagjai, akik lelkesen követték a párt útmutatásait. A

z alig húsz éves i.őwy Sándor rendkívül nagy elméleti tudással és a munkásmozgalomban szerzett gazdag tapasztalatokkal jött Kassáról Budapestre, hogy' a párt ifjúsági szervezetének élére álljon. Az ellenforradalmi Magyarország fasiszta hóhérainak addigi tevékenysége bőven elég volt ahhoz, hogy u gyengék lemondjanak a harcról és elrettenjenek az ellenállásnak még a gondolatától is. A törvényesített terror következtében a magyar nép színe-virága dőlt ki n sorból. Lőwy Sándort mindez nem térítette le forradalmi útjáról. „Meggyőződéses kommunista vagyok... minden erőmmel arra törekedtem, hogy a párt nagy és hatalmas legyen és hogy a kommunista ifjúmunkások szövetsége megerősödjék" — vallotta a statáriális bíróság előtt. Hz az út, a párt útja — a szocializmusért vívott harc áldozatokat követelő útja volt. Lőwy Sándor szervezte és vezette a harcot a dolgozó' ifjúság emberibb életéért, a jobb jövőért, Szenvedélyesen harcolt az ifjúságot testileg-lelkileg gyötrő fasiszta leventeintézméay ellen. ..Tanítani, osztályöntudatra nevelni akartuk a fiatal munkásságot" — vágta hóhérai szemébe Lőwy Sándor. A kommunista ifjúmunkások röplapjai szervezkedésre, harcra buzdították a munkás- ós paraszt fiatalokat, nz összefogásban réjlő hatalmas erő felismerésére nevelték őket. Míg Magyarországon a Szovjetuniót csak suttogva, vagy gyűlölködve emlegették, addig a Lőwy Sándor vezetése alatt álló fiata)ok bátran védték és népszerűsítették a nemzetközi proletariátus élgárdáját, a szovjet népet. „Éljen a leigázott gyarmati népek és a kizsákmányolt munkások védője: Szovjetoroszország!" — ez volt jelszavuk. A KIMSZ röplapjai lerántották a leplet u magyar fasizmus minden aljasságáról és szennyéről, a fasizmust kiszolgáló klerikális reakció és a mimkásáruló szociáldemokrácia népámító mesterkedéscről. 17 gy évi eredményekbon " gazdag tevékenység után T/őwv Sándor — a párt Központi Bizottságának több tagjával együtt Horthy rendőrségének a kezébe került. A harcot azonhan az osztályellenség fogságában sem adta fel. Erkölcsi Szilárdsága, clvhíisége 06 'tisztánlátásé megdöbbentette' a fasizmust képviselő bírákat, Honnan veszi ez az ötnapi kínzás után statárium elé állított fiatal kommunista ezt az óriási lelkierőt? lőwy Sándort a magyar nép sorsáért érzett felelőssége tette rettenthetetlen bőssé. A statáriális híróság ez esetben is — mint korábban az első Rákosi-per során — a nemzetközi munkásszolidaritás és n magyar nép óriási felháborodása következteben kénytelen volt kimondani nz ügyben való illetéktelenségét. • A ,.a',rendes" bíróság 3 évi fegyházra- ítélte Lőwy Sándort, uki a börtönben is fulytattn. a tanulást és készült az eljövendő új h,arcokra. A magyar fasizmus félt a megbilincselt kommunistáktól is; ba nem végezhette ki nyíltan, orvul igyekezett elpusztítani. 1929 őszén az ország, lmrtüneil>en lévő politikai foglyok éhségsztrájkot kezdtek, hogy helyzetükön javítsanak. A 'kommunistákat kényszer-táplálással kínozták, ennek során Lőwy Sándor tüdőgyulladást kapott és az'éhségsztrájk hetedik napján meghalt; már nem érhette meg j a harc végét, a mártírok sorsú-! ra jutott. De helyébe új harco- i sok álltak az ügv mellé, amely- J ért harcolt és amelyért életét áldozta,, s amely harc győzelem-i inel végződött. I őwy-Sándor úgy élt, mint nz igazi forradalmárok, úgy is holt meg. Példája ma is világító fáklyaként mutatja az utat, amelyen ifjúságunknak haladnia kell, ha a dolgozó népet akarja szolgálni. Sonkoly Pál tanársegéd 1 A felfedező és feltaláló legnagyobb jutalma az a boldog érzés, amely munkája eredményessége után szivét melegíti. Ehhez hasonló érzés tölti meg a nézők millióinak szívét is. mikor egy-egy művész élete első bemutatkozása után sikert ér el. A KfSrhinta minden nézője szinte külöp-killön felfede^j," .TÖjőcsiK. Marit, » film női főszereplőjét. Természetes szépsége, szerepével való teljes azonosulása, őszinte szenvedélyessége. sírásra görbülő szája, felejthetetlen kacagása teszi sokáig emlékezetessé a fiatal Tftrócsik Mari tehetséges alakítását. E3 Á felszabadulás előtti magyar filmek, főszerepeit évről évre az ismert fővárosi ..sztárok" játszották. Vidéki színész filmfőszerepben az úri Magyarországon istneretó len fftgalohi volt. A Körthinta nem is egy. Hanem egyszerre három férfi főszereplővel dicsekedhet, s milyen érdekes — pontosabban mennyire elgondolkoztató —, hogy mindhárman vidéki színház tagjai. Ha a ttlih forgatása közben felszabad Jtc a művészeknek egy-egy napja, Barsy Béla Szegedre, áoós Imre Debrecenbe, Szirtes Ádám Miskolcra sietett. Várta őket a „hazai" színház, a szerep, az otthoni közönség. Nekünk különösen nagy öröm. hogy a film egyik legkiemelkedőbb művészi teljesítményéért éppen Barsy Bélát, a szegedi Nemzeti Színház Kossuth-díjas művészet köszönthetjük. Természetesség és egyszerűség — akár csak egy szemöldök rándítás — ad szenvedélyességet és néha eHiamarkodottságot., erőt és bölcsességet Pataki Istvánnak, ennek a vajúdó lelkű paraszt gazdának. Barsy Béla a filmiten mennyiségileg aránylag keveset beszél. Mégis úgy érezzük. hogy tűzben izzó szemével. szenvedélyes mozdulataival hallgatásában is beszél, vitatkozik önmagával és másokkal. Szeged utcáin a Körhintát hirdető plakáton ezt olvashatjuk a cím alatt: „Egy "vönyörű szerelofri története". Ez a megfnatározás magában kevés. A Körhinta nemcsak egv gyönvörű szerelem. Hanem az úi emberavatás, a társadalmi harcok és az igazság győzelmének története is. Sömjén Péter í