Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

KIMWHORSZfe-B Szerda, 1956. február 8. H pártoktatós módszertani kérdései Irta: dr Szabó T.bor II. Az egyéni tanulás A PROPAGANDISTA nem megfelelő az illető elv­egyéni tanulása alapvető 'kö- társnál, vetelmény munkája eredmé- Mi a jegyzetelés célja? nyes elvégzéséhez. Az önkép- a) rögzíteni az oivasott mű zés alapja elsősorban az ol- legfontosabb gondolatait, vasás. A napi sajtó (Szabad b) a saját szavainkkal tor­Nép. helyi lapok és a Propa- ténő leíráson keresztül ellen­gandista) rendszeres olvasása őrizni az anyag megértését, nélkül jó propagandisták c) rögzíteni az olvasottak­nem lehetünk. De nem pusz- hoz kapcsolódó saját gondo­lán olvasásról van szó. Jegy- latainkat, észrevételeinket, zetkészítés vagy kivágatok d) jól használható, gyorsan gyűjtése és csoportosított kezelhető segédeszközt készí­rendszerezése az anyaggyüj- teni a tanult anyag ismétlé­EMLÉKEZÉS DOSZTOJEVSZKIJRE tés legközvetlenebb módja. Fontos határozatokat, beszé­dekéi, kongresszusok anya­séhez. Ezek a célok egyben azt is mutatják, milyennek kell len­gát tartalmazó újságokat is nie a jó jegyzetnek: gyűjtünk. Folyóiratok cikkei- a) Mindig arra kell tőré­ből rövid kivonatokat készí- kednünk, hogy a legfontosabb tünk és a megfelelő csoportba gondolatokat írjuk le röviden, tesszük, vagy legalább a cí- tömören. A túl részletes jegy­met és a megjelenés helyét zet zavar bennünket, jegyezzük fel. b) A mű nagy részét saját Az újságolvasás általános szavainkkal jegyezzük le és bel- és külpolitikai tájéka- csak néhány tömör, különö­zottságot «d, egyes elméleti sen fontos idézetet írjunk ki' n^eU,i clien> ^keií/en kérdésekre is választ ad a szószerlnt. élesen bírálja annak elveit c) A témához kapcsolódó j „ , . saját gondolatainkat, eddigi ismereteinket írjuk be jegy­JJ áromnegyed évszázada hunyt el az orosz iroda­lom egyik legzseniálisabb, de ugyanakkor legtragikusabb sor­síi képviselője Dosztojevszkij, Fjodor Mihájlovics. A nyugat­európai és ainerikni burzsoá saj­tóban, mint már oly sokszor nz immár száz éve folyó Dosztojev­szkij-vitábün, ismét megjclenlrk az író hagyatékának kisajátítói, magukénak kiáltva ki mindazt, amit Dosztojevszkij géniusza al­kotott. Tény, hogy a világszerte ismert és tisztelt író hatása két irányú volt: a különböző népek haladó íróit az általa élesen fel­vetett szociális kérdések von­zották, másrészt a dekndens­burzsoá irodalom, világnézet képviselői regényei vallásos, misztikus, csüggedést kifejező gondolatait tették magukévá. A század elején Maxim Gor­kij több ízben fellépett Doszto­jevszkij ellen, és „zseniális rl­lenség"-nck nevezte őt. A „Há­rom ember" cfmű regényében Gorkij a művészet hatékony fegyverével küzd Dosztojevszkij pedig propagandistának, mégis az egyéni tanulás igazi alapja a klasszikus művek önálló ta­nulmányozása. A klasszikus etünkbe, művek tanulmányozása nem d) Hogy jegyzetünk köny­könnyű feladat, éppen ezért kezelhető legyen, kérdé­rendkívül fontos, hogv min- szerint rendezzük jegyze­den propagandista elsajátítsa teinkct emlékeztető jellel az önálló olvasás legiobb, leg- VBsy címszóval (például: célravezetőbb módszerét. Az munkás-paraszt szövetség irodalom olvasásához, feldől- stb). gozásához és jegyzeteléséhez A KÖNYVEK MELLETT nem lehet receptet adni. Van- » legtöbb segítséget a Párt­nak azonban jó tapasztalato- oktatók Házában és másutt kon alapuló módszerek, ame- tartott segédelőadások, elő­lyeknek ismerete hozzásegíti adások adják. Ezek meghall­a propagandistákat, hogy ki- gatása természetesen nem he­alakítsák a nekik legmegfele- b'cttesíti a könyvek állandó löbb formákat. Emellett az tanulmányozását. Mégis az olvasás módszerének vannak előadás — természetesen alapelvei csak ->ó felépítésű és érthető *„r gris: s^-isra? vtó VeS' össze eddigi g-Vtotésével maga az isrnereteinkkei, ^ézzük feí iMíltílVrtClUlVXVCI, 1UCÍ.ÓUK tet I,mw „r-rt,, magunkban azokat az emlé- -^munkát, rendsze­nak csaik le kell jegyeznie keket, tapasztalatokat, me­lyek az olvasottakkal össze­függnek. Törekedjünk az iro­dalom minden fő gondolatá­nak teljes megértésére. Ta­azt. Propagandistáinknak az egyéni tanulás időszakában az eddiginél jobban kell Ián legkevésbé betartott kö- ,, .. vetelmény az, hogy az elsdl ffi^E?^? E'mé'et/ olvasás során aláhúzott ré- ffi^Jí^"*1X-' ^.S'SXVur"; a kör­kérdéseket. KÖVETELMENY Joggal feltehető tehát most a kérdés: miért tiszteljük és ün­nepeljük őt? Mi az oka annak, hogy műveit ma mégis nagyobb példányszámban adják ki a Szovjetunióban, mint Oroszor­szágban a múlt században? Mi az az érték, mellyel Dosztojev­szkij gazdagította a világiroda­lom kincsesházát? Végezetül pe­dig egyáltalán szükségünk van-e Dosztojevszkij hagy tékára a XX. század közepén? Pár mondattal, igennel, vagy nemmel nem lehet választ adni o kérdésekre. [VT indcnckelőlt meg kell ál­lapítanunk, hogy Doszto­jevszkij több évtizedes írói pá­lyafutásának fókuszában, mint elsődleges és legfontosabb je­lenség, az ember áll. Az ember belső élete, lelki világa kevés világszerte ismert művész alko­tásában nyert oly tökéletes meg­formálást, mint az ő műveiben. Dosztojevszkij nerprsak a toll­nak "volt nagy mestere, (le az emberi lélek legtitkosabb, leg­finomabb árnyalatai útvesztő­jében is kitűnően tájékozódott. Hosszú, fáradságos, buktatókkal leli út vezetett cbliez a tökéle­tességhez. Még fejlődése kezde­tén írja cgv levelében: „Meg akarom tanulni mit jelent az ember és az élet. Az ember ti­tok. Ezt meg kell fejteni, s ba regényeinek oldalain, a szerző­nek azonban eszébe sem jut, hogy változtatni lehetne a hely­zeten. A harc jogát ő nem isme­ri el, a menekülés egyetlen lehet­séges formájának az evangéliumi megbékélést és a jámborságot tartja. A szerző szubjektív szán­déka tehát a békítés, az olvasó­ban azonban valójában nem ez, hanem a bosszú érzése gyúl ki. Regényei, Dosztojevszkij szán­déka ellenére, nem az osztály­békét, hanem az osztályharcot propagálják. Nem volt képes megérteni a kapitalizmust, esek a borzalmast látta benne de nem értette meg a forradalmat sem, mert csak u vérontás elke­rülése lebegett szeme előtt. A „Bűn és bűnhődés" című pszi­hologini regényében ezt n néze­tét fejti ki részletesen, s ugyan­akkor bemutatja azt is, milyen­nek képzeli ő nz élet nagy pro­blémája, a boldogság megoldá­sát. A szerző Raszkolnvikov alak­jában a forradalmárt szándéko­zott elitélni, azonban az egoista Raszkolnyikov és a forradalmá­rok közölt semmiféle hasonlóság sincsen. Ezzel a szerző nem érte el célját, ellenben tökéletesen si­került bemutatnia, hogy hősét a szegénység UényszerítcUc a gyilkosságra. Raszkolnyikov csak önmaga számára akart boldog­ságot, s vereséget szenvedett. Az egyetlen kiút a néppel együtt való közös tiltakozás lett volna, de ő nem lép erre az útra — s elbukik. Dosztojevszkij látja, hogy müveiben akaratlanul is támo­gatja a forradalmat, ezért elha­tározza, liogy egy olyan regényt ír, melyben egyáltalán nem fog törődni a művésziességgel, ha­nem csak a forradalmi eszmék­kel való harccal. Az „Ördögök" című regényébon valósítja meg ezt az elgondolást. A mű mind­annak a sárbntaposása, amiért egykor a szerző maga is rajon­gott. 1 [ tolsó nagy regényében, a ^ „Karamázov testvérek"­ben munkássága eredményeit szándékozott összesíteni. Iván Kal-amázov alakjában tiltakozik az ateizmus és a materializmus ellen és az eszményi erkölcsös­ség magaslalára a kolostorban nevelt, vallásos Aljósa Karamá­zovot állítja. Érdekes, hogy Dosztojevszkij e. két alak egyik vitájában éppen nzt bizonyítja be, mint már annyiszor, amit nem szándékozik. Iván egy job­bágynyúzó tábornok esetét mondja el, aki jelentéktelen do­log miatt az apja szeme előtt tépet szél kutyáival egy kis gyer­meket. A súlyos érv liatása alatt a megbékélést és megbocsájtásl prédikáló Aljósa azzal vála­szol, hogy a tábornokot főbe kell lőni. Az élet logikája azt diktálja, hogy a rosszat, a go­noszt meg kell büntetni. Mi va­gyunk arra hivataliak, nem a földöntúli lények, hogv ezt a büntetést végrehajtsuk. Es itt Dosztojevszkij megállott: meg­rettent a forradalom gondola­tától. Yan-e értelme a véronlás­nak? Fel lehet-e építeni egy ed­diginél mindon tekintetben jobb társadalmat? A szerző nem tud igenlő választ adni. Bár távolról sem mindenben értünk vele egyet, arra a kér­dcsrPj hogy szükségünk van-e Dosztojevszkij hagyatékára a. XX. század közepén, nyugodtan j válaszolhatunk igennel. Mi sze-! retjük ől, mint az emberi lélek' nagy kutatóját és ábrázolójál, s tisztelettel adózunk emlékének.. Művészete lényegében a hala- ! dúst Ezolgáija. Ez késztette a Béke-Yilágtanácsot arra, hogy világszerte einlékczlessen halá­lának 75. évfordulójára. Dosztojevszkij-vitára uz élet már végérvényes vá­laszt adott, megoldotta nz „em­ber titkát", megmagyarázta az élet élelmét: a boldogság or­szága felépíthető, dc csali harc útján. A vilát a szovjet nép a napjainkban zárja le egy min­den eddiginél jobb, szebb, em­beribb társadalom felépítésével. Bálint István elvtársaktól is kérhetnek ta­nácsot. AZ IS, a helyi ismeretek, tények, hogy az alapvető müvek ál- adatok, — esetleg szemléltető megértetted az egész életet, ak­landóan kéznél legyenek, le- eszközök — egyik forrása az i kor ne mondd, hogy elfecsérel­gyenek a propagandista sa- illetékes pártbizottságtól ka- led az időt. Én ezzel a titokkal ját példányai, mert nyilván- pott úgynevezett helyi aijyag. I foglalkozom, mert ember akarok való, hogy az aláhúzások, Ebben lényegében már össze j lenni". Belinszkij ismerteti meg széljegyzetek alkalmazása vannak gyűjtve a tananyag-'őt azokkal az eszmékkel nem megengedett könyvtári gal kapcsolatos és helyileg példánynál, vagy elvtársak- fontos kerületi, megyei, váró­tól kölcsönzött könyvek ese- si, üzemi stb. problémák, té­tében. A könyvtár használata nyek és események, természetesen helyes, de sa- AZ ADATGYŰJTÉS másik Ját könyveinkkel alaposab- forrása a propagandista köz­oan • gyorsabban tudunk fel- vellen beszélgetése a párt­készülni. szervezet titkárával, a műve- r A propagandista egyéni ta- zetővel, a termelőszövetkezet baki"tisztaságukat, jóságukat. Á nulása nem zárul le az iro- elnökével, ct tanácselnökkel szorz3 nz olvasó cgvnránt dalom alapos elolvasásával, stb. Sok anyagot gyűjthet a 1 ütt érez ft kjg re(-énv sz0. Ahhoz, hogy a tanultakat propagandista azzal is, ha i ^ . sorgú hösejvel rögzíteni tudjuk emiékeze- egyénileg beszélget hallgatói-, . tünkben, hogy szükség ese- val munkájukról, termelési és | ^gv időre a 40-es évek végen tén gyorsan át tudjuk ismé- egyéb problémáikról. aktív tagja Butasevics-Tctrasev­telni, szükségünk van jegyze- Sok más lehetőség is van, 'szidj forradalmi tankörének, tek készítésére. Mégis a leg- végeredményben a helyes' ahol az utópista szocializmus lyek segítik abban, liogy meg­értse az „ember titkát". Ezek­nek az eszméknek birtokában hja első, s egyben egyik legki­válóbb művét, a „Szegény em­berek"-et. Hősei kishivatalnokok, kiknek keserű sorsát életszerűen ábrázolja, feltárva erényeiket, Atomhajtású szovjet hajó általánosabb panasz: sokat anyaggyűjtésnek az a feltéte­vesz cl a tanulásra szánt idő- le, hogy a propagandista ál­bői a jegyzetkészítés, — ami landóan, jóelőre, tervszerűen magábavéve a legteljesebb el- gyűjtse mindazt, amit propa­lentmondás. Alapja az, hogy gandamunkájában fel tud a jegyzetkészítés módszere használni. Lengyelországban hét érdekes film készül az atomról A lodzi stúdióban, ahol foglalkozó tudomány fejlödé­népszerű tudományos filmek séről, az ó-kortól kezdve egé­készülnek, két érdekes új szen Maria Curie-Skilodows­iengyel film forgatása kez- ka nagyjelentőségű felfedezé- j Dosztojevszkij akaraterejét eszméit szívja magába. Az eu­rópai forradalmi, mozgalom ha­tására addig jut el. hogy részt vesz n forradalmi előkészületek­ben; a tankörben olvassa Belin­szkij Gogoly-hoz intézett híres levelét, amiért a többi pelrnse­vistával együtt 1849-ben letar­tóztatják, eljátsszák vele a kivég­zi'* komédiáját, majd a cár „kegyességéből" Szibériába szá­műzik. A négy évi omszki kény­szermunka, .majd az. ötévi szibé­riai katonai szolgálat megtörte fcl­Az atomfizika legújabb vív­mányai, a műszaki tudomá­nyok sikerei egyre újabb uta­kat nyitnak meg az atom­energia békés felhasználása előtt. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete szin­tén nagy figyelmet szentel e kérdésnek. A tervezet előírja, hogy meg kell indítani a munkálatokat a közlekedési célokat szolgáló atomerőtele­pek megteremtésére, továbbá atommeghajtású jégtörőt kell építeni. — A tudomány és az or­szág népgazdaságának fejlő­dése szempontjából rendkí­vül nagy érdekek fűződnek e feladat megoldásához—jelen­tette ki a TASZSZ tudósító­jának V. Zvonkov, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­jának levelező tagja. Tudó­saink hatalmas arányú ku­tató munkálatai, amelyek a többi közöt Északon és az Antarktiszon folynak, ni, nagy teljesítőképességű köz­lekedési eszközök alkalmazá­sát teszik szükségessé. — Ilyen közlekedési eszko­közök az atomhajtású hajók, olyan újtípusú hajók, amelye­ken atomerőtelepek vannak. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy ilyen típusú ha­jolgat gyártsunk. Van már többféle atomerőtelepünk, amelyeket hajómotorként használhatunk. Az ilyen erő­telepek használata igen nagy megtakarítást eredményez. Elegendő rámutatnunk arra, hogy az ilyen erőtelepekhez szükséges uránból egy kilo­gramm hatása 2500 tonna antracit hőenergiájával ér fel. így tehát az atomhajtású ha­jókhoz elenyészően csekély mennyiségű üzemanyag kell. Egy 15 000 lóerős motoros hajó naponta átlag 85 tonna folyé­kony üzemanyagot használ el, viszont egy ugyanilyen atom­hajóhoz csupán napi 55 gramm urán kell. Anyakönyvi hírek I. KERÜLET j Házasság: Adányi József—Szél Márta. Születések: Adám Józsrí- Király Mária Má­ria, Kúszó Lajos—Borbély Erzsé­bet Zoltán, Moll János—Zelenka Jolán E.-a, Miklós Zoltán—Barna Márta Eva, Veesov Márton—Tótii Katalin István, dr. Bokor István -Szabó Mária Tamás, Harinaili János—Magyar Erzsébet Anikó, Fürtön István—Papp Etelka Zsu­zsanna. Kakuszi János—Horválli Vizi Erzsébet János, Korpa La­jos—Deák Anna Anna, Msróli Sándor— Lakó Piroska Sándor, Markó József—Urbán Mária Ilo­na, Szalma Elemér—Forgó Ibo­lya Elemér, Tarl Antal—Pósa Ilo­na Béla. Csala Ferenc—Dobó Ilo­na Tünde. Duranyik Jenő—Tótii Rózsa István, Jójárt Imre—Csáki Piroska Piroska, Lclióczki Béla— Gubicza Mária Katalin, ökrös Je­nő—Orovecz Etelka Jenő, Barta Gusztáv—Nagy Mária László, dr. Cz.ina Mihály—Lázi Zsuzsanna László, Jancsik János—Berta Klá­ra Klára. Szélpál Vilmos—Ncmelli Mária Vilmos, Szőnyl György­Bánki Etelka Etelka. Biczók Já­nos— Seiben Mária János, Balasl Lajos—Bozó Ilona Katalin, Len­gyel Mihály—Márta Valériának Margit nevű gyermeke született. Elhaltak: Kiss István 10 napos. Kovács Istvánné Magyar Éva 54, Barsi István 69, Berta lmréné Bába Margit 46, Kisantal Márta 9 na­pos, Szűcs Sándor :s hónapos. Ábrahám István 57, Kószó József­re Juhász Borbála 72, Németh György 1 napos. Somogyi Erzsé­bet (i napos korában. II. KERÜLET Házasság: Békési József—Bélinszky Ilona, Németh László—Szűcs Erzsébet. Elhallak: Kobór József Sándorné Péter Szabó Franciska 73, Kása Szil­vesztemé Balázs Katalin 82. Lo­vászi Imre 78, Gyovai Döme Fe­rencné Mulicz Mária 72. Pataki Istvánné Poplty Erzsébet 61. Ta­tár KNs Sándor 71, Ungl Miháty­né Turzó Mária 82, Schmeisz Gyu­la 80 éves korában. 111, KERÜLET Házasság: Hegyes Ferenc—Katona Julian­na. Bernát Ferenc—Száraz Te­rézia. Kis György—Hamia Ilona. Kcrzsényi László—Gyöngyi Ilona. Születések: Szamosszegi Béla—Vargyas Sá­ra Gábor, Dudás Géza—Szegedi Ilona Géza, Kalmár Imre—Sági Aranka Iinre, Dávid Pál—Pesti Hónának Pál nevű gyermeke szülelett. Elhaltak: Színási Andrásné Galbács Má­ria 71. Szabó Jenő 32, Tóth Sán­dor 71, Patócz Ferenc 68. Haiti I éter 73. Slama Rezső 79, Bör­csök Ignác 83 éves korában. Középiskolai matematikai versenyt rendez a Bólyai Társulat dődött meg. Az egyik film címe: "A természetes rádió­aktivltás-, a másiké pedig »Az atom — az energia for­í ása«. A Lengyel Tudomá­nyos Akadémia atomszakem­berei szorosan együttműköd­nek a filmesekkel. Az első film történeti át­tekintést nyújt az atommal zéig. A film megmagyarázza, [őrölte idegeit, s elmélyítette cpi­mi is az atom, milyen a bel- I lepsziáját. Ez a fizikai és lelki ső szerkezete. A másik film 'törés odavezetett, liogy elvetette népszerűsíti a tudósok újabb forradalmi eszméket. Ez azon­eredményeit, amelyek az 'i,an _ búr nézetei egyre reakció­atom békés célokra történő jsabbnk — nem jelenti azt, liogy felhasználásával kapcsolato- ' sak. 'ettől kezdve minden, amit ír, vagv mond, téves. Az „Emlék­Mindkét film előrelátható- ; íratok n Holtak házából" és a lag 1957 elején készül el. Szénmegtakarítás az Erőműben Nagyon fontos mindenütt a gazdaságosabb üzemvitel, a szénnel való takarékosság, korszerű technikájú tüzelés, A Szegedi Erőmű dolgozói az emberek jó munkája nyo­vállalták hogy negyedéven- mán januárban a vállalt ként 50 tonna szenet takaríta- húsz tonna szén helyett 25 nak meg Ez havi bontásban tonnát takarítottunk meg. közel 20 tonnát tesz ki. A Misán György „Megalázottak és megszomorí­tottak" című regényei legalább­is a kényszermunka előtti idő­szak eszméi élő emlékeiről tanús­kodnak. \T isszatérve Szibériából meg­" őrizte az emberek testvé­riségének gondolatát. Az osztály­társadalom embereinek léte és tudata tragikus ellentmondásai­nak zseniális ábrázolását látjuk A • Bolyai János Matema­tikai Társulat szegedi tago­zata a város középiskolás ta­nulói részére február hó 20-án, délután, a Radnóti Gimnáziumban matematikai tanulóversenyt rendez. A verseny egyéni-, osztály­és iskolaverseny is lesz egy­ben. Bármelyik tanuló indul­hat, aki a háziverseny ered­ménye alapján alkalmas. A verseny csupán írásbeli fel­adat megoldásából áll, s a verseny osztályonként kü­lön-külön folyik. A résztve­vőknek a feladatok megoldá­sára négy óra áll rendelke­zésükre. Mindennemű könyv és jegyzet szabadon használ­ható. A versenyen legjobban szereplő tanulókat, osztályo­kat és iskolákat a Szülői Munkaközösségek ajándék­összegével díjazzák, könyv­es oklevél-jutalmaikikal. A tavalyihoz hasonlóan nagy érdeklődésre számot­tartó verseny lebonyolítását a Radnóti Gimnázium mate­matika-szakos tanárainak a munkaközössége vállalta. Értekezlet a földművelésügyi Minisztériumban a tavaszi mezőgazdasági munkák meg szervezéséről A tavaszi mezőgazdasági munkák szakmai szervezési ( feladatainak megtárgyalására a Földművelésügyi Miniszté­rium kedden értekezletre hívta össze a megyei mező­gazdasági igazgatóság főagro­nómusait és a megyei gépál­lomási főmezőgazdászokat. Az értekezleten Soós Gábor földművelésügyi miniszterhe­lyettes tartott beszámolót. fi gyttaréti DISZ­fiaialoi; 75 százaléka tsz-tag TV agy lelkesedéssel készül­tek a gyálaréti fiatalok február 3-ra, mivel ezen a. taggyűlésen két fontos napi­rendi pont volt. egyik a tag­könyvesére. a másik pedig a vezetőség újraválasztása. Fi­gyelemmel hallgatták Ku­csera elvtársnak, a járási DISZ-bizottság kiküldöttének beszédét és utána örömmel vették át az új tagsági köny­vet. Többen még most kapták meg először tagsági könyvü­ket, mivel most lettek tagjai a szervezetnek. A tagság DISZ-titkárnak Homonnai Ilonát választotta meg. mivel sok segítséget ád' az ifjúság nevelésében. Minden héten kétszer népművelési előadást szokott részükre tartani, me­lyet dia-vetítéssel összekap­csol és utána a fiatalok sak­koznak ping-pongoznak. A héttagú vezetőségbe bevá­lasztották Vörös Piroskát, Varga P. Etelkát, Vencel Te­rézt. akik példamutatóan dol­goznak a termelőszövetkezet­ben. A DISZ-tagságnak 75 százaléka tagja a termelőszö­vetkezetnek. A legutóbbi köz­gyűlésen vették fel a tagok sorába ifj. Kollár Ferencet, Nacsa Ilonát. Komócsin Ve­rát, Nacsa Gizellát, Dékány Istvánt és Bánfi Imrét a Komszomol Tsz-be. Példamu­tatók a fiatalok, egy részük máris szorgalmasan dolgozik a melegágyak elkészítésénél, A fiatalokat segíti a községi tanács. Rendelkezésükre bo­csátotta a tanácstermet, tüze­lővel segíti őket. Korábban végrehajtó bizottsági ülésen megszavazták, hogy a béke­kölcsön községben maradó részének felét az ifjúság tá­mogatósára fordítják. A sportpályán már az ősszel öi­tözőt építtetnek számukra. Gyuris József levelező

Next

/
Thumbnails
Contents