Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

Szerda. 1956. február 8. O DELMRGYRRORSZIG A XX. párlkongresszus előestéjén /. Xyikolajer. u .Vsnrj'eliinió Turfoniiinint Akadémiájának levelran Innia. . Az iráayeivek harcos cselekvési programot jelentenek Nekünk, tudomány-os dolgozóknak a XX. pártkongresszus terv-direktívái harcos cselekvési programot jelentenek. Éppúgy, mint a népgazdaság többi ágazataiban, a vasúti szállításban is új rendszabályok kerülnek bevezetésre, amelyek teljesen megváltoztatják munkáját. Az atomenergia békés alkalmazása széleskörű lehetőségeket teremt a szállítás villamosítására. Hatalmas távlatok nyílnak meg a legkorszerűbb mozdonyok beállításával kapcsolatban. Vasútvonalainkon újtípusú gőzmozdonyok, villamos- és gőzhajtású mozdonyok tűnnek fel. Általánossá válik az automatizálás. örömmel láttuk, hogy a terv-direktívákban a tudományos-műszaki munkálatok további kiterjesztését irányozták elő. A Komplex Szállítási Problémák Intézeténe: kollektívája kitartóan küzd. a tervezés megjavításáért és a terhek ésszerű elosztásáén a különböző szállítási ágazatok között. A terv irányelvei újból figyelmeztetik a tudósokat, hogy fonják szorosabbra kapcsolataikat a termeléssel, hogy végezzenek gyakorlati szempontból céltudatos kutatómunkát. Saját munkámban is figyelembe veszem ezt az Iránymutatást. Minden erőmet és tudásomat latbavetem, hogy megtaláljam a legkorszerűbb mozdonytípusokat, közrejátsszam beállításukban és megkeressem a meglévő berendezések legrnegfelelöbb kihasználásának eszközeil. Boldog leszek, ha munkámmal hozzájárulhatok a nagy feladatok megoldásához, amelyekért egész szovjet népünk harcol. Dimilrij Saaxla korira. « Saorirlnntó nrpmürraar . Az előirányzott átalakulások programot adnak minden szovjet művésznek Nagy lelkesedéssel olvastam a hatodik ötéves népgazdasági terv irányelveiben, hogy az ötéves terv végére legalább évi 120 játékfilm gyártását kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy ránk, zeneszerzőkre is sok, érdekes és felelősségteljes munka vár. A filmművészetben új lehetőségek nyílnak arra, hogy nagyszerű életünket eleven zenei motívumokban rajzoljuk meg és dalokat írjunk, amelyeket mindenült énekelnek: Kazahsztán sztyeppéin, Kárpát-Ukrajna falvaiban, a Távol-Keleten, sőt a messzi-messzi Antarktíszon is. Százhúsz film évente: 120 különféle filmmesét, 120 stílust, több száz bonyolult partituraoldalt jelent. Remélem, hogy az új filmek sok tehetséges forgatókönyv-íróval, rendezővel és filmművésszel ismertetnek meg bennünket, fiatal zeneszerzőket hoznak előtérbe, akik tehetségét egyelőre ritkán használják ki a filmművészet alkotó munkájában. Hatalmas, ragyogó távlatok nyílnak meg előttünk! A terv irányelvei azonban nemcsak a filmművészet területén dolgozó zeneszerzők elé fűznek ki új, nagy feladatokat. A hatodik ötéves tervben előimyzott nagyszabású gazdasági és kulturális átalakulások művészi programot adnak minden szovjet kulturális dolgozónak, minden zeneszerzőnek és előadóművésznek. A szovjet művészek kötelessége: mindenkor lépést tartani a korral. „Forduljanak Hozzánk bizalommal.. (Levél.) Mi, a Csongrádmegyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a múlt évben is minden igyekezettel azon voltunk, hogy környező gépállomásaink, termelőszövetkezeteink dolgozóinak jobb munkájához tőlünk telhetően minden segítséget megadjunk. Ebből a baráti segítkezésből különösen vállalatunk gépészeti csoportja vette ki jól a részét. A Röszkei Gépállomásnak kijavítottunk, teljesen új állapotba hoztunk egy tönkrement, korábban kiselejtezett vontató pótkocsit, a nyáron ballongumik&t kölcsönöztünk a gabona behordásának meggyorsításához. robbanómotort, motorkerékpárt generáloztunk a Röszkei Gépállomásnak. Vállalatunk gépészeli vezetője szakmai előadást tartott a gépállomás dolgozóinak. A röszkei Lenin Tsz-nek a cukorrépa betakarításához szállító-szalagot kölcsönöztünk, .v kübekházi Sarló-Kalapács és az újszentiváni Szabad Föld Tsz-eknek két darab száz férőhelyes istálló építkezésénél segédkeztünk. A födémszerkezetek beemelését autódarukkal díjtalanul végeztük el. Az üjszegedi Haladás Termelőszövetkezetnek motoros szívat tyúkkal segítkeztünk eltávolítani földjeikről a sok eső következtében felszaporodott talajvizet. Hogy termelőszövetkeze;eiiak az új esztendőben még nagyobb, szebb termelési eredményeket érjenek el, hogy még jobban haladhassanak előre a fejlődés útján, vállalatunk dolgozói még több segítséget adnak. Forduljanak hát hozzánk bizalommal a termelőszövetkezetek, gépállomások dolgozói. Király Lajos, a Csongrádmegyei Állami Építőipari Vállalat gépészeti vezetője Az utolsó helyről a negyedik helyre... Jelentés n Dorozsmai Gépállomásról Műanyag formázó gép előállítását kezdték meg nz. orosházi Vasipari Kisipari Szövetkezetben. Az első magyar vákuum műanyag-présgép terve- J zésében jelentős erdeme van j Lsoinor Ferencnek, a Ksz művezetőjének. Ezzel a géppel tetszetősebb műanyag közszükségleti cikkeket: gyermekfürdőkádakat, hűtőszekrényeket, bőröndöket készíthetnek. A szövetkezetben minden hónapban gyártanak egy ilyen nagy, mintegy GO.OOO forint értékű gépet. j Nem is olyan régen, egy évvel ezelőtt, a Dorozsmai j Gépállomás utolsó helyen t állt a megye gépállomásaii nak versenyében. A Dorozs' mai Gépállomáson akkor még jóformán mindennel baj volt, nemigen akadt munkájuknak olyan területe, ahol ne lett volna komoly hiba. Ma azonban a Dorozsmai Gépállomás negyedik helyen áll a megye gépállomásai között. Hogy ez miképp történt, érdekes és főleg tanulságos végigkísérni. Munkaszervezés Tavaly a munka a Dorozsmai Gépállomáson jóformán szervezetlenül folyt. Ez legfőképpen abból adódott, hogy -kapásból" dolgoztak. Nem készítetlek pontos, részletes terveket, ami nagyorr sürgős volt, azt csinálták. Jelenleg más a helyzet: negyedévenként tervet készítenek, s ezeket a negyedévi terveket, mint például most február 2-án is tették, megvitatják, s ott, ahol szükségesnek látják, helyesbítik. Elhatározták, hogy mihelyt a gépeli javítása elkészül és az idő is megfelelő, a gépeket kiküldik a földekre. Ezt az elhatározást már tett is követte. A gépekel beindították és már eddig 15 százalékra teljesítették a tavaszi tervüket, holott még a tavaszi kampány meg sem indult. Ezenkívül öt erőgéppel segítették a Mórahalmi Gépállomást, mert az igen lemaradt az őszi munkákkal. Jelenleg a gépállomáson a téli gépjavítást végzik. Ezen a területen is megmutatkozik a jó munloaszervezés. A téli gépjavítási tervet eddig dekádról dekádra teljesítették. És szinte biztos, hogy ezután is teljesíteni fogják A műhely dolgozói felajánlották, hogy február 28-a helyett 20-ra befejezik gépjavítási tervüket. És ami fontos: jó minőségben. Hogy ezt a vállalásukat valóra is tudják váltani, arra az a biztosíték, hogy a 27 javításra beütemezett gépből eddig 21 elkészült, hat pedig már szétszedett állapotban javítás alatt van. Pénz- és anyaggazdálkodás A rossz munkaszervezés mellett a Dorozsmai Gépállomás másik -rákfenéje" a hanyag, tervszerűtlen pénzgazdálkodás, s az ebből következő nem kielégítő anyaggazdálkodás volt a múltban. Némely anyag, fogyóeszköz, ládaszámra állt a raktárban, másból pedig hiány vol:. Amiből sok volt. azt már nem tudtál; felhasználni, a hiányzó fogyóeszközökre viszont nem volt pénzük. Ennek az egyik oka az volt, hogy tavaly a gépállomáson három mérnők dolgozott, akik sokszor egymással ellentétes intézkedéseket tettek, a munka minden területén, az anyagbeszerzésben is. A pénz- és az anyaghiány természetesen kihatással volt a gépjavítási munkákra, sokszor állniok kellett a dolgozóknak, sokszor pedig nem megfelelő módon javította* a gépeket. Jelenleg a pénzügyi gazdálkodás jó, pénzügyi tervüket nem lépték és nem lépi* túl. Az anyagellátás lei el égitő: a műhely dolgozói fennakadás nélkül, a legmegfelelőbb módon javíthatják ki a gépeket. Az anyagellátásban előfordul ugyan most is kisebb fennakadás, de ez nem rajtuk múlik. Velőgép-alkatrészt például nem tudtak beszerezni, de ezeket az alkatrészeket műhelyen belül állították elő és részben máibe is szerelték a gépekbe. Eiienőrxés A régi hibák betetézője a rossz, egyáltalán nem körültekintő ellenőrzés volt. Előfordult, hogy a cséplőgépbe oda nem való csapágyat tettele, s a gép a nyári munkák idején egy egész napra is kiesett a munkából. A műhelyvezetők felületes ellenőrzése is hibás ebben. Emellett elhanyagolták az ellenőrzés másik formáját is. Termelési értekezleteket nem tartottak rendszeresen, a dolgozók nem tudták elmondani panaszaikat. kérelmüket, nem tudtak beszélni a. meglévő hibákról. Jelenleg termelési értekezletet minden hónapbari rendszeresen tartanak. Ezenkívül tiznaperikónt műhelyértekezletek is vannak. A műhely* vezető állandóan ott van a gépek között és figyelemmel kíséri, hogy a munka a legnagyobb rendben folyjék. A brigádok munkája Hogv a Dorozsmai Gépállomás régen az utolsó helyre került, abban része volt annak is, hogy a brigádok és a brigádvezetők nem voltak a legmegfelelőbbek. Egyrészt igen kevés volt a párttag, némelyik brigádban egy sem akadt, másrészt a műhelyben egyesek nem azt a munkát végezték, amihez legjobban értqttek: szakember-hiány volt. A brigádokat átszervezték, új szakemberek is jöttek, ugyanakkor eleget tettek a -megfelelő embert a megfelelő helyre- elvnek. Három brigádvezetőt leváltottak és helyükbe olyanokat állítottak, akik biztos kézzel tudják vezetni a munkát. Ismét megalakították az ifjúsági brigádot. A tavalyi tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az ifjúsági brigád teljesítette legjobban a tervét. Január 14-én az üzemi érekezleten az ifjúsági brigád felajánlotta. hogy túlteljesíti idei tervét. A brigádokban még most sincs elég párttag, de ma már nincsen brigád párttag nélkül, mindegyikbe legalább kettő jut. A Dorozsmai Gépállomás dolgozói összefogtak, leszámoltak a maguk által elkövetett hibákkal és ahogy rövid idő alatt az utolsó helyről a negyedik helyre küzdötték fel magukat, úgy tálán még az elsők is lehetnek. (a — s)> „4 tervet dekádról dekádra teljesítjük" A Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat mosodai részlege az üzemi pártalapszervezet vezetőségének újjáválasztása tiszteletére felajánlotta, hogy januári tervét 5 százalékkal túlteljesíti. Egyben versenyre hívják a vállalat többi részlegét a januári terv minden részlegében való túlteljesítéséért. A mosodai dolgozók által kezdeményezett verseny eredménnyel járt. A vállalat valamennyi részlege január 30-án, délelőtt 10 órakor teljesítette havi teljes termelési tervét. Az egyes részlegek dolgozói közül különösen jó munkát végzett Korpási József, Orsós János. Csányi János fürdőmester és csoportja, Fodor Magdolna, Varga Sándor, a Vadadi mosó-brigád, Zsurkán Ferencné szárító és Apró Ferencné vasaló. Részlegeink dolgozói elhatározták, hogy a tervet dekádról dekádra teljesítik, túlszárnyalják. Sas István Illés bátyánk ]VÍ ikor én tizenhét éves lettem, már öt esztendeje volt, hogy a feldüborgő testvéri tankok sarkaiból forgatták ki az intennálótáborcfc kapuit. S a tankok nyomán szabad út nyílt velem együtt valamennyi társamnak a legmagasabb posztokig. Emellett az út mellett már- az emberi érdemet mérték a kilométerkövek. Ez lett az a szabadság, amelyért annyian vesztek el kötélen, puskacsövek előtt, senyvesztő börtönök alján, vagy kínlódtak puskatusok, rohamkések, drótkorbácsok alatt. S mi. mai fiatalok, velem együtt több millióan úgyszólván olyanképpen kaptuk ezt a jussot, mint a kis hercegek a koronát. Sokszor azt mondják: meg sem érdemeljük, mert nemcsak, hogy semmit se tettünk érte jóformán, de még ma is aligalig becsüljük, nem értékeljük igazán. S bizony, mi már csakugyan könnyen vesszük az életet... C* gy tizenhét esztendős •"-J ifjúmunkás tetőfedő 1930 júniusában jelentkezett Debrecenben munkára a Balla cégnél. Ez a cég kapta meg akikor Debrecen valamennyi középületének tatarozási munkáját. A fiatalembert nem akarták fölvenni egyrészt, mert fiatal volt. másrészt, mert a cseréptető munffifchoz . keveset értett, Akkor bizony nem olyan volt a sorsa a fiataloknak, mint amilyen a mai iparos-tanuloké: ott tanultak, ahol tudtak. Így ő tanonckorábae csal; palafedést végzett. De aztán — bár viszolyogva — mégis csak felvették. Hanem egy tetőfedő sem akarta maga mellé venni, mivel gyakorlatlan volt a cserepezésben. Egyedül egy magas, sovány tetőfedő mondta neki: — Jöjjön mellém szaktárs, majd elleszünk mi ketten. Megtanítom én magát, ha valamit nem tud. A fiatalemberke nagyon megörült, hogy akad. aki pártjét fogja, mivelhogy kicsit félénk gyerek volt. Ránézett teháit hirtelen örömmel magas, sovány, foga/tlan szaktársára s azt látta, hogy annak szép, sötét, csillogo szeme van, s hogy e szemekből értelem és szeretet sugárzik felé. Mikor padig nevetett, egészen fiatalosnak látszott, bár sovány, barna arcán a mosoly sem takarta el a kemény élet nyomait. Beszéde, viselkedése után azonnal megszerette minden ember őt. Így volt vele a mi fiatalemberünk is: első szavait hallva mar szívébe fogadta. Amint együtt dolgoztak, azt is észrevette, hogy egy kicsit zárkózott ember szaktársa, bái- szakmai dolgokban mindig rögtön*kimondja a véleményét. Azt már első találkozásra megmondta, hogy Komócsin Illésnek hívják. Később megtudta, hogy a bátyja: Mihály is itt dolgozik. Mihály mindig komoly volt, fekete haját hátra fésülte és sötét szeme, barna arca öccséhez hasonlított, csak nem volt olyan sovány és magas növésű. Velük együtt még egy szegedi tetőfedő dolgozott: Dékány István. A homokkerti iskolán dolgoztak sikkor. A fiatalember először lassabban haladt, de mind többet tanult idősebb szaktársától, aki a hosszabb együttlét után megnyitotta szívét és sokat mesélt néki életéről. C1 gyszer, egyik ebédidő alatt — mivel mindig kettesben voltak, s mivel a fiatalember kíváncsi természetű volt, mint a legtöbb fiatal — azt kérdezte pártfogójától: — Tessék már mondani Illés bátyám, miért van az, hogy még elég fiatal és alig van már foga? Ránézett azzal a sötét szemével, amely pillanatok alatt elborult. Sovány, napbarnított arca — a tetőfedők mindig barnák a naptól, levegőtől — elkomolyodott. A fiatalember már megbánta, hogy ilyen kérdést tett fel gyerekes kíváncsiságból. Hiszen gyanította ő, hogy nem betegség, de nem is valami baleset okozta, hogy Illés bátyja fogai hiányzanak. — Tudya József — kezdte, mert ha élénkebb volt, vagy ha, ahogy a fiatalember gondolta, jobban átmelegítette a szeretet, mindig így szólította öt —, régen, a kommün alatt verték ki a fogaimat a Horth y -pr ibékefc... A fiatalember ránézett s ő folytatta elbeszélését. Mukkanni se mert Jósika, titokzatos volt még akkor neki, hogy mi az a kommün. Anynyit tudott csak, hogy volt egy forradalom, és akkor t olt a kommünistaság is. — Én ré6ztvettem benne — folytatta Illés bátyja —. Nagykanizsán voltam a városparancsnok helyettese. A forradalom bukása után elfogtak, és akkor nagyon megkínoztak az ellenforradalmárok. összekötöztek tetőtőltalpig, ledobtak a földre s úgy rugdosták, puskatussal verték ki a fogaimat. A számat íelpeckelték és a számba piszkoltak. Azt hittem akkor: elpusztulok. Később, hogy vonatfal vittek, én kivetettem magam a WC ablakán. Sokáig bujdostam, elfogtak újra. Háromszor sikerült megszöknöm a kivégzés elöl. Meghurcoltál; Hajmáskéren, Zalaegerszegen. Onnan szabadultam ki, amikor a szovjet csereképpen kiadta a fogva tartott tiszteket. De ón itthon maradtam, mert arra számítottam, hogy vinni kell tovább a kommunista párt célkitűzéseit. Még ma is sokat zaklatnak a Horthy-pribékek. 1 gy szólt a történet. Aztán — amit talán nem is tudott még akkor az_ ifjú munkás — Szegeden nem adtak munkát: ezzel segítette elő akarata ellenére a Horthy-rendszer a kommunisták működését. Jártaik városról városra, országrészből országrészbe s több száz olyan ifjúmunkást meg munkást neveltek, mint Jóska. Így vették magukra országszerte a kommunista párt rájuk maradt célkitűzéseit. S ezért jöhet ránk akármilyen idő: a magyar nép átvészel mindent, mert a magyar munkásság, a mi népünk fogékony, az évszázados forradalmi hagyományok sosem vesznek ki belőle. Mi Rákóczii kurucainak, Petőfi hanVédeimek vagyunk az ivadékai. Így gondolkozott Komócsin Illés is, akár a bátyja s mint valamennyi kommunista. Minden ebédidő alatt mesélt is a fiatalembernek az urak és a tőkések viselt dolgairól, az osztály harcáról ós soíamindenről, amit ma már valamennyi öntudatos dolgozónak tudnia kell. Mindez huszonhat esztendővel ezelőtt történt. Ma itt fekszik előttem a levél, melyet Szabó József tetőfedő írt Mátészalkáról. Felvillannak értelmemben a nehézkesen, de gazdag stílusban írott sorok: "Azt meg kell hagyni, hogy nagyon szépen és jól dolgozott Illés bátyám. Sem előtte, sem a mai napig olyan szép munkát nem láttam ... Sokat tanultam tőle, .a oateVéiTian ma, huszonhat év után is meglátszik a ta* nítása ... Illés bátyámnak köszönhetem, hogy még 1930-ban szervezett dolgozó lettem ... Én példaképnek tekintem ma is szavait és egész viselkedését... Kikívánkozott belőlem ezen pár sor, érzem, hogy Illés bátyám a felszabadulás után is olyan volt, hogy büszkék lehetünk rá .. Míg élünk, megőrizzük emlékét Komócsin Illésnek, mint munkásnak, és mint elvtársnak is...» TVf i, mai tizenhétévesek és mai huszonnégyévcsek, mit tudjuk azt, hogy milyen kor volt, amelyben Komócsin Illés tanítgatta Szabó Józsefet a tetőfedésre, meg az új világ alapozására, mert annak a világnak nemcsak a teteje volt rossz, de a fundamentuma is. Vajon mi tudunk-e olyan fogékonyak lenni, mint az ifjú tetőfedő volt — vagy igaz volna, hogy semmi sem érdekel bennünket? Nem, ez nem igaz: hozzánk is meg kell találni az utat, mint ahogy Illés bátyánik megtalálta, mert miránk nagy élet vár még. Nekünk is olyan pár nap alatt egész életre utat s példát mutató embernek kell lenni, mint ő volt, akire huszonhat év múltán így emlékeznek vissza. Mert. ő kommunista volt. Németíi Ferenc