Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

V/MG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP GSONGKADMEGYEI BIZO I I SAGA \ A K LAPJA XII. évfolyam, 33. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1950. február 8. MAI SZAMUNKBÓL: A MUNKANÉLKÜLI KIRÁLY (2. oldal) MIÉRT NEM IPARI TANULÓ 1YIATÓK LACI? (3. oldal) BARÁTI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL (3. oldal) JELENTÉS A DOROZSMAI GÉPÁLLOMÁSRÓL (5. oldal) A tények erejével Egy hónappal ezelőtt dolgozó népünk egyöntetű lelkesedéssel Indult harcba második ötéves tervünk feladatainak megvalósításáért. Az új esztendőben szö­vetkezeteinkben és az egész mezőgazdaságban tovább kell növelni a termésátlagokat, az állattenyésztés ho­zamát, s ugyanakkor számszerűen is tovább kell gya­rapítani a termelőszövetkezeteket, termelőszövetkezeti csoportokat. A terméshozamok és a dolgozó parasztok jövedelmének tartós és állandó emelkedése csakis a szövetkezeli mozgalom állandó erősítésének útján le­hetséges. Szeged és a járás tsz-mozgalma a múlt esztendő­ben fényesen bebizonyította életrevalóságát. A szegedi tsz-ek átlagosan több mint 40 forintot osztottak a ház­táji gazdaságok hasznán felül terményben és pénzben munkuegységenkint. Ugyanakkor a fel nem osztható szövetkezeti alap is mindenütt nagymértékben megnö­vekedett. Olyan eredmény ez, mely ma már lehetővé teszi, hogy a szövetkezetekben dolgozó parasztcsaládok legtöbbje jobban élhet a módosabb középparaszt-csalá­doknál is. Ez a tény még a legkonokabb egyéni gaz­dákra is olyan meggyőző erővel hat, hogy ellenvetés nélkül elismerik: a szövetkezet valóban jobb, sokkal nagyszerűbb az egyéni munkánál. Ezt látva ma már Szegeden és a járásban az egyénileg dolgozó parasztok ezrei és tízezrei barátkoznak a tsz-be való belépés gon­dolatával. Naponta számosán kérik felvételüket vala­melyik szomszédos termelőszövetkezetbe, vagy éppen újat alakítanak. Azért, hogy a tavasz beálltáig minél több paraszt­család szakítson régi, nehézkes életmódjával, elsősor­ban meglévő termelőszövetkezeteink kommunista tag­jai, vezetői tehetnek a legtöbbet. A deszki Kossuth Tsz példája bizonyítja legjobban, hogy ha a szövetkezeti népnevelők jól hasznosítják felvilágosító munkájukban saját gazdaságuk eredményeit, viszonylag egész rövid idő alatt meg lehet többszörözni a tagság létszámát. A pártszervezetek vezetőségeinek újjáválasztása már csaknem minden termelőszövetkezetben megtör­tént. A régiek mellett nagyon sok, munkájával, vezető és szervező készségével kitűnt kommunista került a vezetőségbe. Az újjáválasztott pártvezetőségek legye­nek elsősorban a gazdái a népnevelő-munkának is. Ves­senek véget annak a tessék-lássék agitációnak, mely még ma is sok tsz-népnevelő munkáját jellemzi. A szegedi Dózsa Tsz-ben eddig hónapokon keresztül nem tartottak népnevelő-értekezleteket. Emiatt a népneve­lők munkájában rendszertelenség uralkodott el. Ezért nem is tudtak a népnevelők meggyőző éi*veket szembe­állítani az egyéniek ellenvetéseivel, nem tudták idejé­ben szétzúzni az osztályellenség, a kulákok szövetkezet­ellenes hazugságait. Ezért szükséges hát, hogy a jövő­ben minden szövetkezetben a pártvezetöség irányításá­val az elért eredményeken, a hamisíthatatlan tényeken alapuló népnevelő-munka legyen, Tsz-eink eddig nagymértékben elhanyagolták az egyéni paraszt-fiatalokkal való foglalkozást. Emiatt nagyon sok termelőszövetkezetet, mint például a sző­regi Petőfit is, nz „elöregedés"' veszélye fenyegeti. Ugyanakkor a környékben lakó paraszt-fiatalok soka­sága számukra teljesen idegen munkakörben, falujuk­tól távol kénytelen elhelyezkedni, gyakran kevesebb fizetésért, mint amennyit a tsz-ben jövedelmezhetné­nek. Nem ismerik még azokat a korlátlan lehetősége­ket. melyek a tsz-ben kínálgatják magukat, mert még senki sem magyarázta meg nekik. Nem tudják például azt, hogy a szövetkezetben a szép jövedelem mellett különböző szakmákat is viszonylag rövid idő alatt el­sajátíthatnak. Kiváló kertészek, állattenyésztők lehet­nek, hogy itt megismerkedhetnek a modern agro- és zootechnika alapkérdéseivel. Kibontakoztathatják tu­dásukat, ügyességüket a termelőmunka és a kulturá­lis élet minden területén. Forduljanak hát szövetkezeti pártszervezeteink a fiatalok felé is. Minden tsz-ben — ahol elmulasztották eddig — alakítsák meg a DISZ­szervezetet, teremtsenek megfelelő kulturális és szó­rakozási lehetőségeket a fiatalok számára. Azoknak a híreknek a hallatára, hogv egyre-másra alakulnak újabb tsz-ek Szegeden és a járásban és hogy mindenütt eddig soha nem tapasztalt mértékben gya­rapszik az idősebb szövetkezetek tagjainak létszáma, a kulákok még dühödtebb acsarkodásba kezdtek. Üllé­sen, az alig kéthetes Ifjú Gárda Tsz tagjait igyekeznek a legkülönbözőbb módon lejáratni, rágalmazzák a tsz vezetőit, be akarják feketíteni őket a belépni szándé­kozó dolgozó parasztok előtt. Ezért falusi kommunistá­ink, elsősorban a szövetkezetiek, most még inkább tart­sák szem előtt: szövetkezeteink fejlődése magával hoz­za az osztályharc fokozottabb kiéleződését. Fejlődésünk nagyiramú előretörését csak akkor biztosíthatjuk, ha eddigi eredményeinkből, szövetkezeteink nagyszerű jövőjéből táplálkozó harcos érveiésokkel visszaszorít­juk a „régi szép időket" sirató osztályellenség támadá­sait. Éppen ezért egyik legfontosabb munkánk az el­lenség elleni harc. Leplezetlenül, igazi valóságukban mutassuk be őket és cinkosaikat a falu becsületes dolgozó parasztjai előtt. A jövőben még inkább helyt kell adni a dolgozó parasztok őszinte, helyes bírálatainak is. Sok gazdát már csak az tart vissza a belépéstől, hogy a szomszédos tsz-ben, ahova menni akar, még alacsonyak a tehené­szetben a tejhozamok, vagy valami hiba van az egyet­értés körül, vagy éppen valamelyik vezető magatartá­sát kifogásolják. Az ilyen bírálat aranyat ér, ha meg­fogadják a kommunisták. Ez tsz-mozgalmunk további fejlődésének egyik legkomolyabb biztosítéka. Szeged és a szegedi járás életéből Negyven újszegedí dolgozó paraszt dőn'ése Vasárnap megalakult Alsóvároson az új termelőszövet­kezeti csoport. De nemsokára együtt lesz már az újszageai termelőszövetkezeti csoport tagsága is. A csoport alakítá­sára létrejött előkészítő bizolság az utóbbi napokban ala­pos felvilágosító munliát végzett. Amikor elterjedt a hir Újszegeden, hogy a Haladás és a Felszabadulás Termelö­vetkezetek után egy újabb termelőszövetkezeti csoport ts alakulóban van, kis kertészek, egyénileg dolgozó parasz­tok szinte tömegesen kerestek fel az előkészítő bizottság tagjait és kérték, hogy őket is vegyék be ebbe a közös­ségbe, mert most már látják: a szövetkezet kétségkívül jobb az egyéni munkánál. Erről saját szemükkel győződ­tek az öregebb szövetkezetek eredményeiből. Az alakulás előtt álló üjszegedi termelőszövetkezeti csoportnak jelenleg már több mint 40 tagja van. Földte­rületük — mely többnyire apró pár holdas kertgazdaságok­ból áll — meghaladja a 100 katasztrális holdat. Legutóbb Kovács Vince, Bába István, Nacsa József, Paplogó István, Szanka Imre. Tóth János. Pósa István újszegedi dolgozó parasztok írták alá a belépési nyilctlcozatokat. Ezek a gaz­dák valamennyien tekintélyes földterülettel lépnek a kö­zösbe. A lakosság javaslalainak figyelembevételével készül Tápé fejlesztésének ez évi terve az Tapasztalatcsere-értekezlet uborkatermelés kérdéseiről A múlt esztendőben, ami­kor kormányzatunk Szege­det és határát zöldövezetté nyilvánította, a szegedi ter­melőiszövetkezetek és az egyé­nileg dolgozó parasztok is nagy örömmel fogadták ezt a régen várt intézkedést. Ezzel lehetővé vált, hogy a jövőben méginkább kibontakozzék, méginkább virágozzék Sze­ged kert-kultúrája. Ezek a megnövekedett lehetőségek új. s nagyobb igényeket tá­masztanak a szegedi termelő­szövetkezetek, egyénileg dol­gozó parasztok felkészülésé­ben is. Ehhez nyújt segítsé­gek termeléséről tapasztalat­csere értekezleteket. Az cl ilyen értekezlet 10-én, pénte­ken délután fél 3-kor kezdő­dik Mihályteleken a földmü­vesszövetkezet kultúrterme­ben. Ezen az értekezleten az uborkatermelés jól bevált módszereit vitatják meg a város uborka termelői. Raj­tuk kívül azonban a Városi Tanács mezőgazdasági osztá­lya és a Micsurin Agrártudo­mányi Egyesület tagjai az ér­tekezleten szívesen látnak más termelőszövetkezeti ta­gokat. egyénileg dolgozó pa­A Csongrád megyei Tápé lakossága a múlt évben több mint ötvenezer forint értékű társadalmi munkával segí­tette a községpolitikai terv megvalósítását. A falubeliek most tevéke­nyen résztvesznek az 1950-os fejlesztési terv előkészítésé­ben. Januárban a választóke­rületenkint megtartott kis­gyűléseken már sok hasznos javaslatot mondtak el a ta­nácstagoknak. A legutóbbi tanácsülésen számos hozzá­szóló beszélt arról, hogy az eddiginél több gondot fordít­sanak a fiatalok nevelésére, tanulási és szórakozási lehe­tőségük biztosítására. Ezért a község vezetői úgy tervezik, hogy még az idén hozzákez­denek a DISZ-helyiség kibő­vítéséhez. Az itt épülő új ter­mekben a fiatalok mellett szórakozási, tanulási lehetö­lako6sága. A tápéiak rövide­sen 1200 forint értékű könyv­vel gyarapítják a községi könyvtárat. Sporteszközök, szakköri felszerelések, tánc­ruhák vásárlására 12 ezer fo­rintot fordítanak majd az idén. A kéréseket figyelembe­véve hat új kút-kifolyót akarnak létesíteni 1956-ban a falu külterületi részein. A vízvezetékcsövek lefektetésé­hez szükséges mintegy 1700 méter hosszú árkot társadal­mi munkában ássák ki. Ju­hász Antal tanácstag vízveze­tékszerelő a csövek lefekteté­sére, a kifolyók felszerelésére vállalkozott. Segítséget nyújt majd a lakosság az egyik külterületi, az úgynevezett kutasi általános iskolához vezető dülőút elkészítéséhez, s sok más új létesítmény get a Szegedi Városi Tanács rasztokat is, akik eddig még mezőgazdasági osztálya és a nem foglalkoztak uborka tel­szeged! Micsurin Agrártud> meléssel. Fekete János főag­mányi Egyesület és a Csöng- ronómus szakelőadása után filmet mutatnak be a korai zöldségtermelés módszereiről, s a felszólalások után értékes jutalmakat osztanak szét az élenjáró termelők között. rád megyei Zöldség-Gyü­mölcsértékesítő Szövetkezeti Központ is. A jövőben rend­szeresen tartanak a külön­böző kertészeti növényfélesé­,Történelmi divatok" címmel rendez előadást vasárnap az MND3Z kulturális bizottsága séget talál majd a falu egész megvalósításához is. Kulfúrházavafó ünnepség a Ságvári-teíepen Azt szoktuk mondani: a jól dei akik színes műsorral gaz­végzettmunka gyümölcsenem dagították az ünnepséget. A marad el, hogy a szocialista társadalomban minden a dol­gozó népé. Hogy ez így is van, azt bizonyítja a III. ke­rületi dolgozók jó munkájá­nak eredményeképpen szom­baton ünnepélyesen birtokba vett Ságvári-telepi gyönyörű kultúrotthon. A kemény hi­deg ellenére már jóval 5 óra előtt csoportosan érkeztek üzemi és mezőgazdasági dol­gozók az újonnan épült kul­túrházba. A megnyitó ünnepség a Himnusz hangjaival kezdő­dött, majd a III. kerületi ta­nács nevében Markos Ká­roly elvtárs, a III. kerület vég rc-hajtó bizottságának titkára vette át a kultúrházat. Mar­kos elvtárs ünnepi beszédé­ben arra kérte a telep lakos­ságát, hogy őrizzék meg mindannyian a szép létesít­ményt, amely minden dobo­zó örömét és művelődéséi szolgálja. A telep lakossága nevében Urbán János iskola­igazgató, a Hazafias Nép­frent tagja tett ígéretet a kul­túrotthon szocialista megőr zésére. Ezt követően megkezdődött a műsoros est. Az első sze­replők a napközi otton kis növendékei voltak, akik ott­honosan mozogtak a színpa­don. A kis emberkék szerep lése után jöttek u nagyobbak az MTH Iskola növendékei és a Vorosilov-laktanya honvé­műsor után tánccal folytató­dott a kultúrház-avató ün­nepség. Sziládi Sándor levelező Alig három hónapja ala­kult meg a szegedi várost MNDSZ-nél a kulturális bi­zottság. Tagjai között az asz­szonyok minden rétege kép­viselve van. Rövid működé­sük alatt már sok segítséget nyújtottak a területi szerve­zetek kultúresoportjainak, irányítják az oktatási, az is­meretterjesztő munkát. Emellett több önálló rendez­vénnyel szórakoztatják az asszonyokat. Nemrég tartot­ták meg nagy sikerrel a nagymamák találkozóját. Most a közelgő nemzetközi nőnapra készülve gazdag, változatos programot állítot­tak össze. Számos tervük kö­zül az első megvalósítására vasárnap kerül sor: „Törté­nelmi divatok"' címmel. Új­szerű bemutatójuk feleleve­níti majd az ókortól egész napjainkig a nők öltözködé­sét. Az előadás sikeréért Lav., ner Jánosné vezetésével a kulturális bizottság vala­mennyi tagja szorgalmasan tevékenykedik. Kolozsvári Gáborné, egyetemi tanár fele­sége például a színházzal tartja a kapcsolatot. Innen kapják a különböző történel­mi korok ruháit, valamint szaktanácsot a korhű ábrázo­lásához. A kor társadalmát bemutató összekötő szöveget Baritz Károlyné általános is­kolai igazgató, a zenei alá­festést Czuker Hilda zeneis­kolai tanár állította össze. Befejezésül a ma divatját a ruházati bolt dolgozói vi­szik színpadra: bemutatják egy dolgozó nő öltözetét ott­hon. munkahelyén és szóra­kozás közben. Szeged a len-kenderipari oktatás központja A Könnyűipari Minisztéri­um Len-Kenderipari Igazga­tóságának lapja, a: „Műszaki tnjékoztató" decemberi szá­ma rövid cikkben beszámolt arról, hogy az ipar részére a jövőben a Szegedi Fonó- és Szövőipari Technikum — fextiltechnikum — képezi az új szakembereket. Ezzel Sze­ged a len-kenderipari oktatás központjává válik. A technikumban ipari ta­nuló. művezető és techni­kus képzés tesz, rostfeltá­ró, rostfonó és szövő szak­mában. így az elméleti oktatás mel­lett az intézet további két új Szegedre. Az új műhelyek lógiáját. Ennek következmé­szeptember elsején üzem- nye csak az lehet, hogy rost­képes állapotban várják a iparunk lejlődésnek indult, tanulókat, akiknek számára Fontos feltétel azonban itt a biztosítják a jó kollégiumi jó szakképzés. elhelyezést is. A mechanikai előkészítő és szövőműhely új gépcsopor­tok beállításával bővül, de új gépegységekkel gyarapszik az intézet lakatosipari műhelye is Így a tanulók a fonal­gyártáson kívül a vászon, le­pedő. ílanell, ruhazsávoly, , JÍL IRXWLT » K A Szegedi Textiltechni­kumban minden adottság megvan ahhoz, hogy mű­velt és megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkező szakembereket neveljen szocialista iparunknak. konyharuha, törülköző, ab­rosz, puplin, férfi-, női ruha­szövet, ponyva, tömlő, lószőr­8zita, jacquard-szövetek gyár­Ebben a tanévben az isko­nem indított első osztályt. Ezt az ellenséges hírverés rögtön arra használta fel, hogy az intézet megszűnésé­rői beszélt. A tények cáfolnak gyakorlati műhelyrésszel ™eS" erre rá. Az igazság, hogy a gyarapodik. Az egyik mű- A párt Központi Vezetésé- textiltschnikum bővül, sok helyben a rostfeltárás okta- gének határozata alapján — százezer forint költséggel. Üj :ása folyik majd, s a tanú- amely megjelöli, hogy széle- műhelyeket szerel fel és a 'ók a lilolást, nemesítést sa- sebb körben kell alkalmazni textilipart kedve'.ő, tanulni 'átítják el. A másik műhely- a hazai nyersanyagokat — vágyó általános iskolások be­ben a rostfonást gyakorolják a len-kenderiparban sok mii- iratkozhatnak a technikum a tanulók, előkártoló, finom- liós beruházás folyik. Termé- első osztályába. A textilipar kártoló, nyújtó, előfonó és fi- szetesen ezzel együtt és első- eiőtt is nagy távlatok, lehc­nemító gépeken. sorban a helyi erőforrásokra tőségek állnak. 5 a felvételek A gépek szállítása az cl- támaszkodva korszerűsítik az iránt az általános iskolákban múlt héten megkezdődött üzemeket, a gyártás techno- máris jelentős az érdeklődés.

Next

/
Thumbnails
Contents