Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

Vasárnap, 1956. február 5. 3 flElUI' YflRORSZÍS A kulturális imrnka segítése és irányítása a párt részéről éppen olyan feladat, mint a termelésnek az irányítása — állapította meg a Csongrád megyei Pártbizottság pénteki ülése A Csongrád megyei Pártbizottság pénteki ülésén a megye kulturális helyzetét vitatta meg. Ez a tanácskozás igen nagy jelentőségű volt, mert ráirányította a párt, az állami szervek és a tömegszervezetek figyelmét a kulturális és ideológiai frontra, amelyen még sok tennivaló akad. A pártbizottság üléséré meghívták a megye tanácsi és kulturális szerveinek vezető munkatársait is. Németh Károly elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolóját Varga Kovács János elvtárs, a végrehajtóbizottság kultúr- és köznevelési felelőse terjesztette a pártbizottság elé, A végrehajtóhizottság beszámolója A beszámoló elején Varga Kovács elvtárs arról szólt, hegy a megyei párt-végrehajtóbizottság múlt év májusában foglalkozott a (kultúrmunkával és akkor megfelelő határozatot is hozott. Ennek nyomán komoly eredmények születtek. A kultúrmunka sokféle ága közül mindenekelőtt a tömeg-kulturális munka helyzetéről szólt. A jobboldali jelenségek a legnagyobb károkat a tömeg-kulturális munkában okozták — állapította meg a beszámoló. — Ezek a jelenségek abban öltöttek testet, hogy igyekeztek kikapcsolni a dolgozókat, mint a kultúrmunka élvezőit és mint tevékeny résztvevőit a kultúrmunkából A jobboldali jelenségek úgy mutatkoztak meg a tömeg-kulturális munkában, hogy mindenhatóvá kiáltották ki a dolgozók szórakozási igényeinek kielégítését. Ebben az időszakiban a legtöbb művészeti csoport, népművelési otthon munkájában előtérbe kerültek a színvonal nélküli szórakoztató rendezvények. A színjátszócsoportok, népművelési otthonok műsoraiban nagy mennyiségben szerepeltek a kabaré-darabok, a szovjet, vagy a népi demokratikus darabokat úgyszólván alig tűzték műsorra. A népi zenekarok műsorában hemzsegett az álnépi műmagyar, sokszor nacionalista dal. Az énekkarok műsorában pedig háttérbe szorult a munkásosztály forradalmi hagyományainak, dalainak, szokásainak feldolgozása. A művészeti munka szinte minden területén kivétel nélkül érvényesült az a helytelen nézet, hogy a politikai munkát a művészeti munkának a termelés fokozására irányuló tevékenységét, a kultúragitációt elhanyagolták— A kispolgári ízlésnek, a kispolgári ösztönösségnek voltak ezek a megnyilvánulásai — folytatta, majd megállapította: — a mélyen átitatott jobboldaliság, kispolgári ízlés hatása, ha kisebb mértékben is, de még ma is érződik. A jobboldali tünetek és a kispolgári ízlés felszámolása nagy és kemény harcot igényel, lemző.'Üj darabokat alig-alig tanulnak be és a mai élettel foglalkozó darabok kevés számban találhatók meg műsorukban. Legjellemzőbb az egy helyben való topogás a Deszki Népi Együttes munkájára, mely már évek óta nem fejlődik. Ez arra is mutat, hogy nem törődünk megfelelően a nemzetiségi dolgozók kulturális igényeinek kielégítésével, a nemzetiségi művészeti csoportok támogatásával. E tekintetben fordulatot kell elérni. A beszámoló e része utal arra is: nemcsak a művészeti csoportok, hanem a népi együttesek helyzeténél is fellelhető az, hogy a falusi pedagógusok nem tevékenykednek kielégítően a falusi kultúrmunkában, nem veszik k; részüket a művészeti csoportok és a népi együttesek vezetéséből. Az ismeretterjesztő munka megyénkben a márciusi határozat óta vált tervszerűbbé és céltudatossá — állapította meg a beszámoló. — A falusi előadások száma bár igen lassan, de mégis növekszik. Kezd megindulni az ismeretterjesztő munka az ifjúság között is. A politikai ismeretterjesztő munkában a nemzetközi és belpolitikai kérdések sokoldalú megmagyarázása, a világnézeti, a politikai, a filozófiai előadások csak a legutóbbi időben találhatók meg. Az ismeretterjesztésnek a falu és az üzemek felé kell szélesednie; tartalmát illetően pedig a pártosság, a jobboldali nézetek szétzúzása a további feladat — hangoztatta a beszámoló. A filmszínházak helyzetéről szólva Varga Kovács elvtárs megállapította, hogy a kulturális intézmények közül legkiépültebb megyénkben a filmszínházak rendszere. A látogatók száma az elmúlt évben meghaladta a négymilliót. Különösen megnőtt a fiatalok és a dolgozó parasztok érdeklődése a filmek iránt. További feladat az, hogy a szovjet és a politikai tárgyú filmek látogatottságát növeljék a megyében. Ennek módja az, hogy a moziüzemi vállalatnak közönségszervezési munkáját nemcsak a plakátokra és hirdetésekre kell korlátoznia, hanem személyes ngitáción keresztül filmankétokkal kell megismertetni a különböző szovjet és népi demokratikus filmeket: A beszámoló részletesen foglalkozott megyénk népművelési otthonainak helyzetével is. Fontos feladatnak jelölte meg, hogy a népművelődési otthonokat és környékét otthonossá kell tenni, hogy a dolgozók szívesen felkeressék. Továbbá a terület és az üzemi népművelési otthonok munkáját fokozottabb mértékben a munkásosztály és a dolgozó parasztság politikai és kulturális nevelésének szolgálatába kell 61* Utáni* népművészet a szocializmus építése idején virágzik a legjobban, s fejlődését gazdasági és társadalmi osztályviszonyok határozzák meg. A művészeti élet egész területén fel kell venni a harcot az antimarxista, ellenséges nézetek ellen. A továbbiakban a népi zenekarok helyzetéről szólt a beszámoló. Megállapította, hogy népi zenekaraink helyzete az egész megyében rendkívül válságos, nagyon elhanyagolt állapotban vannak. Majd így folytatta: — A népi zenekarokkal való foglalkozást nagyon megnezíti a Vendéglátóipari Vállalat magatartása, szűklátókörűsége. A Szentesi Vendéglátóipari Vállalat Budapestről szerződéseit négytagú tánczenekai^Ez a zenekar tízezer forintot keres a vállalatnál. A példa ragadós, mert a többi városokban is követni akarják. (Hódmezővásárhely, Csongrád, Makó.) A vendéglátó üzemek zened életét vizsgálva megállapítható, hogy a szép tánczene helyett egyre inkább teret hódít a nyugati stílusú jazz, amely nagymértékben hozzájárult a jampeces táncok kialakulásához, illetve újjáélesztéséhez. A cigány-zenét, a népi zenét csaknem kihalásra ítélte e vállalatok szükkeblűsége. Jazz-zenekarok muzsikálnak szórakozóhelyeinken, dobbal, különböző szaxofon és egyéb fúvós, vagy húros hangszerekkel. A melódiára való törekvés teljesen megszűnik. A prím-szerepet áttette a dob. A népi zenekarokból költségcsökkentésre való hivatkozással száműzték a brácsát, csellót, klarinétot és az így megcsonkított népi zenekarokat elsősorban tánczene szolgáltatására kény szeri tették. A párt, az állami szervek intézkedései ezen a területen legtöbb esetben meg nem értéssel találkoztak. Adminisztratív eszközökre volt szükség, hogy egyes helyeken egy-egy erkölcstelen énekes fellépését megakadályozhassuk. E kérdések végleges megoldásától még távol vagyunk. Mélyreható intézkedéseknek kell bekövetkezniök, hogy a népi zenét újraélesszük, a tánczenét helyes műsorpolitikával szerepeltessük, kikapcsolva a vállalatok --gazdasági érdekeit-. Hogy a szórakozóhelyeken így alakult ki a zene helyzete, azért elsősorban a Vendéglátóipari Vállalat, személy szerint Kasza elvtárs a felelős, Színjátszó- zenei és kórusmozgalom A beszámoló további részé- hogy a megyében levő Iskolai ben a színjátszó-Csöportők énekkarok munkájára a befehelyzetéről szólt á 'beszámo- lé "fordulás jellemző. Egyálta3ó. A márciusi határozatok Ián nem tapasztalható jelenóta számuk is nőtt; több in- létük egy-egy község, vagy tézményben, üzemben, ter- város életében. Olyan nagy meloszövetkezetben éis gépál- falusi általános iskolában, íomásoh alakult színjátszó- mint a csanyteleld, tömörkécsoport. Határozott fejlődést nyi, kisteleki, szegvári, mindmutat műsorpolitikájuk is, — szenti, csanádpalotai, apátpártosabb és harcosabb lett. falvi általános iskolák, az isAz öntevékeny színjátszó-1 kolai énekkarok száma 35, csoportok zöme ma már mai esetleg 45 fő. Ez igen kevés, témájú magyar darabokkal Kevés a megyében a zenekakészül a művészeti sereg- rok száma is. Az utóbbi időszemlére. Tervszerűség mun- ben sok üzemi zenekar alamunkájukban azonban csak kult, de a zenekarok összetéez évben kezd mutatkozni, tele nagyon dilettáns jellegű Hogy e téren nincs megfelelő volt. összekombinálták a néelőrehaladás, annak egyik pi zenekarokra jellemző oka a politikailag és szakmai- hangszereket a szalonzenelag képzett vezetők hiánya, karra jellemző hangszerekkel A falusi pedagógusok sem ér- Sok üzem, hivatal, intézmény deklődnek a művészeti cso- dicsekszik azzal, hogy zeneportok munkája iránt. De fő karának alapját megvetette hiba az is, hogy nem folyik a egy fúvós-hangszerrel, vagy •csoportokon belül megfelelő legjobb esetben egy nagydobnevelőmunka. Igein eredmé- bal. nyes a szegedi színház művé- _ Azt az egészséges gyasZeinek segítsége a csongrádi korlatot el kell terjeszteni, — járás egyes községeiben; ku- állapította meg a beszámoló lönösen Sándorfalván és _ hogy a helyi adottságokKiskundorozsmán van ennek ból kiindulva kell meghatálátható eredménye, rozni a zenekarok jellegét. A színjátszó-csoportok leg- nem szabad hagyományos közelebbi feladatai közé tar- múlttal rendelkező fúvószefozik: új tagokkal frissítsék, nekart átalakítani szalon- és erősítsék soraikat. Űj csopor- tánczenekarrá, ahol erre letok létrehozására is van lehe- hetőség nincs, mint ahogy azt tőség gépállomásokon, állami Szeged egyes üzemeiben tetgazdaságokban, termelőszö- ték. A zenekarok műsorán a vetkezetekben, stb. népdalok mellett feltétlenül — A megye zenei életét és szerepelnie kell opera- és kórus-mozgalmát vizsgálva operett-részleteknek is. megállapíthatjuk, hogy a A továbbiakban a végreBartók-évforduló komoly hajtóbizottság beszámolója pezsgést indított meg az üze- hangoztatta, hogy gondoskodmi, a városi, az iskolai kóru- ni kell az üzemi utánpótlás 6ainknál — folytatta Varga kineveléséről is. Az utánpótKovács elvtárs. — Az állandó lás kinevelése nemcsak a zeénekkarok száma 52. Kimon- neiskolák feladata, hanem az dottan paraszti kó-us, közsé- üzemekben a szakszervezetek gi énekkar nincs a megyében, vezetőinek feladata is. Szólt a Az üzemi kórusok száma a zeneiskolák helyzetéről és márciusi határozat óta sza- megállapította: ameilett, hogy porodott. Azonban nagy fo- komoly művészi erőt képvigyatékossága, hogy a mun- síinek, nem töltik be feladakásdalok ismerete, tanulása tukat a dolgozók zenei nevenagyon hiányos. Ebből lehet lésében, mert munkájukra a látni, hogy aránytalanul befeléfordulás jellemző. Csak gyenge megyénkben a kórus- most kezdték meg az üzemczgalom. mekkel való kapcsolat megteA továbbiakban arról szólt, remtését. Foltozni ke"; nz isfficrffíepjeszíő mnnkát fainni és üzemben A beszámolóban a népi Megállapította, hogy egy helyegyüttesek munkáját is érté- ben topognak és munkájukra kelte a végrehajtóbizottság, az időszaki fellendülés jelA knlíúrmnnkában is érvényesülni keli a munkásosztály irányításának A moi.kásosztály kulturális ne* velése ig.io fontos kérdés. Eddig az állami népművelési szervek munkájára az volt a jellemző, hogy inkább a falu felé orientálódtak. Elhanyagolták a munkásosztály kulturális nevelését mondván* hogy ez kizárólag szakszervezeti feladat. Ez komoly hiba és együtt kell működ* niök az állami és a szakszervezeti szerveknek. — A kultúrmunkában is, mint minden másban, érvényesülnie kell a munkásosztály irányításának, de ezen túlmenően a munkásosztály átnevelése fontos azért is, mert a múltban nem szerezhette meg azt a műveltséget, ami a jelenben szerteágazó vezető munkájához szükséges. A munkásosztályt a hatalom kötelezi arra, hogy a művelődés minden területén olyan ismereteket sajátítson el. aminek birtokában a kultúrforradalmat- is vezetni tudja. Vagyis a munkásosztálynak történelmi hivatásából következik, hogy önmagát a legműveltebb osztállyá kell nevelnie. — Az előttünk álló művelődési feladatok közül a legfontosabbnak a két alapvető osztálynak, a munkásosztálynak és a parasztságnak kulturális nevelését kell tekinteni — hangoztatta Varga Kovács elvtárs. — Ennek a fő célnak kell alárendelni a kultúrmunika részterületeit. És ennek a célnak az érdekében kell tevékenykednie a kultúrmiunka terén dolgozó minden párt, állami és tómegszervezeti vezetőnek. AK írók munkáinkkal segítsék elő a párt politikájának a népszerűsítését A beszámoló további részében a könyvtárak munkáját értékelte a végrehajtóbizottség és megállapította: a könyvtárak további eredményes munkájához az szükséges, hogy megjavítsák a könyvpropagandát és gondot forítsanak az ott dolgozó elvtársak politikai továbbképzésére. Megyénk művészeti életének ismertetésében elsősorban az irodalmi élettel foglalkozott a beszámoló. Megállapította, hogy megyénk irodalmi életében nem voltak jellemzőek azok a jelenségek, amelyek a fővárosi irodaimi életben megtalálhatók voltak. Megyénk íróinál a bizonytalanságban, a hallgatásban, a pártos szó elnémulásában, a téves nézetek elburjánzásában mutatkozott meg a jobboldali elhajlás, de az írók zöme harcosan kiállt a párt mellett. — Azt kérjük íróinktól, hogy munkájukkal segítsék elő a párt politikájának népszerűsítését és a határozott állásfoglaláson túl most már alkotásokban realizálód jóit a pártnak és a népnek a szeretete — mondotta a beszámoló. A színházak munkájáról szólva a beszámoló megállapította. hogy jobban kell a színház művésze'i eszközeivel segíteni a legközvetlenebb politikai feladatok megvalósítását Tarthatatlan állapot, hogy évek óta a színiházak paraszti témával, tsz problémával foglalkozó daraixrt nem tűztek műsorukra. Ez irányú feladataikat csak úgy tudják megoldani, ha a párt, az állami vezetés elősegíti a színházakban a pártpolitikai munka eszközeivel a magasabb fokú művészeti munkát. A festészet, a képzőművészet és a népművészet fejlődésével is foglalkozott a beszámoló. Különösen a népművészet fejlődése tekintetében döntő, hogy a munkásosztály forradalmi hagyományait is feltárják. A parasztság mailett a munkásosztálynak is van népművészete; szokásai, dalai, csak eddig nem foglalkoztak kellően azok feltárásával. A forradalmi dalok, a munkásszínjátszás hagyományai olyan értékek, amelyek szerves részét képezik nemzeti kultúránknak. A népművészet fejlődéséről szólva a továbbiakban Varga Kovács elvtárs megemlítette, hogy a művészeti életben még má is fellelhető helytelen nézetek és ellenséges ideológiai áramlatok akadályozzák a szocialista-realista művészetszemlélet kialakulását. Egyesek például a népművészet fejlődésének rugóit nem látják tisztán. Azt vallják, hogy fejlődését nem befolyásol ják a különböző politikai áramlatok. csupán biológiai törvények irányítják, Ez helytelen, hiszen a A tómegknlturális és műrészét! munka pártirányítása « A kulturális munka pártiráinyítása területén a márciusi határozatok óta komoly eredményeket értünk el — szögezte le a beszámoló —. Sikerült ráirányítani pártezervjezeteink figyelmét a művelődési kérdésekre. Az eredmények mellett azonban számos hiányosság mutatkozik. Járási, városi és üzemi pártbizottságok munkájában a kultúrával való foglalkozás nem állandó jellegű. Az öntevékeny művészeti csoportok és a hivatásos művészek műsarpolitikájába csak a kirívó hibák megjelenésekor avatkoznak be. A továbbiakban részletesen ismertette a végrehajtó bizottság, milyen jelentőségé van annak, ha a pártszervezetek a kulturális, kérdésekkel megfelelően foglalkoznak, a pártmunka "szerves részének tekintik. .— Ha sikerül megértetni a párt-, az állami és a gazdasági szervekben dolgozó kommunistákkal, hogy a kultúrforradalom, a kultúrmunka segítése és irányítása a párt részéről épp olyan feladat, mint a termelésnek az irányítása, akkor a további előrehaladás biztosítva van — hangoztatta —. Meg kelt érteni, sőt ennek érdekében kell cselekedniök is a pártfunkcionériusoknak, hogy a szocializmus felépítése a kulturális forradalom megvalósítása nélkül lehetetlen. A pártirányítás hatékonysága érdekében növelni kell a pártfunkcionáriusok szakmai hozzáértését a kulturális tömegmunkában. különösen a művészeti kérdésekben való jártasságot. Ezután a beszámoló foglalkozott a kulturális élet káderhelyzetével. Megállapította, hogy az elmúlt években sikerült kialakítani a hivatásos és társadalmi kultúrmunkásoknak azt a rendszerét, akikre támaszkodva a kultúrmunika folyamatosságát, a párt- és állami irányítását biztosítani tudjuk. Több becsületes, munkás és paraszt káder nőtt fel és fejlődött a feladatokkal együtt. Emellett bekerültek a kultúrfront területére olyahok is, akik mint deklasszált elemek kerültek a termelőüzemekbe, vagy intézményekbe. Sok hozzá nem érlő ember is választotta a kultúrterületet munkahelyéül. Ezektől az elemektől kell megtisztítani a kultúra területét s közben kell felnevelni a lelkes kultúrmunkások százait, a becsületesen dolgozó munkásokból, dolgozó parasztokból és értelmiségiekből Befejezésül a következőket mondotta még Varga Kovács elvtárs: — A beszámolóban ismertetett eredményeket úgy tudjuk fokozni, a hibákat pedig megszüntetni, ha a megye minden kommunistája szívvel-lélekkel dolgozik a vállalt célkitűzések végrehajtásáért. A végrehajtóbizottság meg van győződve arról, hogy a pártbizottság tagjai, a megye párt-, állami és tömegszervezeti vezetői erejüket megfeszítve fognak dolgozni a pártbizottság határozatainak végrehajtásáért. A beszámolót a pártbizottsági ülés részvevői megvitatták A hozzászólások ismertetésére lapunk keddi számában visszatérünk. Román Józsaf e^észsi^jgyi mínísz'er tájékoztatója 3 tbc c feni közdelem hetéről Román József egészségügyi miniszter szombaton tájékoztatta a sajtó képviselőit a TBC elleni küzdelem február 12—19 között megrendezendő országos hetéről. Nemzetközi szempontból is jelentős eredményeink továbbfejlesztését szolgálja a TBC elleni küzdelem hete — mondotta Román József egészségügyi miniszter —, majd arról beszélt, hogy a felszabadulás előtt a tuberkulózis-halandóság Európában hazánkban volt a legmagasabb, A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a TBC leküzdésében előttünk álló feladatok sikeres megoldásához nélkülözhetetlen a társadalom álla.odó seg-'tsége Ezért is renderik meg az idén — és ezentúl minden évben — a TBC elleni küzdelem országos hetét A hét főfeladata. hogy a legszélesebb néprétegekkel ismertesse és sokrétűen megvilágítsa a jelszót: »A TBC fertőző betegség, de megelőzhető és gyógyíthatóo.