Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

IfLMISTfIRORSZRG Vasárnap, 1956. február 1 Mi történt a külpolitikában ? Bulganyin és Eisenhower üzenetváltása a világ érdeklődésének középpontjában Guy Mollet kormányának problémái és feladatai Valamennyi nemzetközi esemény kö­zül ezekben a napokban elsősorban a Bulganyin és Eisenhower közötti üzenet­váltásról esik a leglöbb szó, erről írnak legtöbbet — és vezetőhelyen — a világsajtó főbb lapjai. Néhány angol lap ezzel kap­csolatos cikkét olvasva arra a következte­tésre juthatunk, hogy az angol sajtó egy része általában véve helyesli Eisenhower válaszát Bulganyin első üzenetére, de ugyanakkor amiatt nyugtalankodnak, hogy e válasz visszautasító jellege kedvezőtlen következményekkel járhat a nyugati orszá­gok politikájára. — „Ilyen válasz — álla­pítja meg a New Statesman and Nation —* nem hatékony felelet a szovjet kezdemé­nyezésre." A Peace News című hetilap az üzenet­váltást kommentálva megállapítja: Eisen­hower válasza Bulganyinnak arra a javas­latára, hogy kössenek húszéves barátsági szerződést, korántsem meggyőző. Az az ál­lítás, hogy egy ilyen szerződés csak az ENSZ alapokmányának megismétlése len­ne, alaptalan, minthogy a nyugati hatalmak kötöttek olyan szerződéseket, amelyek szin­tén az alapokmány megismétlésének te kint­hetők. Az elnök — állapítja meg befejezésül a lap — előbbre vihetné a dolgot, ha új ja­vaslatokat tenne." Cranciaországfaan két kérdés foglal­koztatja a közvéleményt. Az egyik az algériai kérdés megoldása, amely — mint ismeretes — Guy Mollet kormányá­nak programjában is központi kér­désként szerepek A francia kormány pénteki minisztertanácsán elhatározták, hogy Guy Mollet miniszterelnök holnap, február 6-án utazik Algériába, hogy a hely­színen tapasztaltak figyelembevételével kezdje meg e kérdés rendezését. Catroux tábornok, Guy Mollet kormá­nyának algériai minisztere érdekes nyilat­kozatot adott a France-Soir és a Le Monde című francia lapoknak. Nyilatkozatában az új algériai miniszter hangsúlyozta, hogy Al­gériát nem lehet francia tartománynak te­kinteni és hogy a beolvasztás már idejét múlta elképzelés. „Algériának — mondotta Catroux — olyan státust kell kapnia, amely számot vet ezzel." Nyilatkozata további ré­szében azután Catroux kifejtette elképzelé­seit erről az új státusról, amely lényegében szélesetobkörű közigazgatási autonómia vol­na csupán, politikai autonómia nélkül. Vé­gül utalt arra is, hogy búr a francia kor­mány biztosítani alkarja a muzulmán kö­zösség jogait, nem akarja, hogy az ország nemzeti államá váljék. Catroux elképzelései lényegében nem mennek túl azon a kereten, amelyek között az algériai kérdés jelenleg is van. Az algé­riaiak azt akarják, hogy Algéria és Fran­ciaország között olyan kapcsolatok legye­nek, mint Tunisz és Franciaország között. Amit pedig Catroux igér, az alig több a semminél és így nem alkalmas arra, hogy az algériai kérdés rendezését elősegítse. • A másik kérdés, ami a francia közvéle­mény érdeklődését az utóbbi napokban fel­keltette. a Saar-vidóki parlament határo­zata volt. amelyről néhány nappal ezelőtt mi is beszámoltunk. A Saar-vidék parla­mentjének arra a határozatára, amely e te­rület Nyugat-Németországhoz való csatolá­sát javasolja. Pineau francia külügyminisz­ter azt mondotta, hogy ez a javaslat nem tekinthető másnak, mint egy óhaj kifejezé­sének, mivel a jelenlegi helyzet megválto­zása csak a francia kormány formaszerü beleegyezésével történhetik meg. „A fran­cia kormány — hangsúlyozta Pineau — nem fogadhat el olyan megoldást, amely nem számol Franciaország lényeges gazda­sági érdekeivel." Mindez — állapítja meg az Humanlté — furcsa előjátéka a hírhedt európai gon­dolat újrafel vetésének. Bulgária tiltakozása az Egyesült Államoknál Rövid külpolitikai hirek Szófia (TASZSZ) A Bolgár Távirati Iroda közli, hogy a Bolgár Népköztársaság terü­lete felett mostanában észak­nyugat—délkelet irányban léggömbök repülnek át, ame­lyeket fényképező- és rádió­berendezésekkel láttak el és ellenséges tartalmú propa­ganda-anyagokat szállíta­nak, január 13 és 31 között a légvédelmi egységek számos léggömböt lőttek lg bolgár te­rület felett. A léggömbök nagy átmérő­jűek, és néhány száz kilo­grammnyi terhet szállítanak. A léggömbökön fényképező­gép, rádióadó- és vevőkészü­lék, valamint rádiószonda ta­lálható. A lelőtt léggömbök alkatrészein és felszerelésén az „USA" jelzés látható. Ez a léggömbök és felszerelésük amerikai származásáról ta­núskodik. A bolgár külügyminisztéri­um a Bolgár Népköztársaság kormányának megbízásóból a szófiai svájci követség útján tiltakozást juttatott el az Egyesült Államok kormányá­hoz és levelet intézett az ENSZ főtitkárához. Ebben ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen cselekedetek össze­egyeztethetetlenek a nemzet­közi együttműködés alapel­veivel és azokkal a kötelezett­ségekkel, amelyeket az Egye­sült Államok kormánya az ENSZ alapokmánya értelmé­ben elfogadott A Szov'etunió gazdasága je!en*eg kétszer ol7an gyorsan fejlődik, mint az Egyesült Államoké Amerikai lapok a Szovjetunió új ötéves tervéről New York (TASZSZ). Az amerikai snjló továbbra is kom­mentálja a Szovjetunió hatodik ötéves tervének tervezetét. A Newsweek című folyóirat nzt írja, hogy a Szovjetunió „a gigászi ipari fejlődés terveit tet­te közhírré..." A Kreml nyil­vánvalóan valóra akarja váltani nzt a szándékát, hogy felülmúl­ja az. Egyesült Államokat A Time című folyóirat meg­jegyzi, hogy n nyugati szak­emberek elemezve a terv szám­adatait. ,.egyre nagyobb tiszte­letet kezdenek érezni a Szov­jetunió gazdasági haladása iránt". A lap rámutat, hogy je­lenleg a Szovjetunió gazdasága ,.kétszer olyan gyorsan" fejlő­dik, mint az Egyesült Államoké. A San Franciscóban megjele­nő Chronicle szerint a terv kife­jezi „az. egymás mellett élés és a kölcsönös verseny politikájút, amiről a Szovjetunió bcszéL A Szovjetunió eredményeit tanúsí­tó számok okvetlenül hatást kel­tenek". A lapot különösen nyugtala­nítja a nehéziparnak az új öt­éves terv által előirányzott fej­lődése. Ennek kapcsán rámutat, hogy a Szovjetunió ipari kapa­citása lehetővé teszi, hogy gé­peket, ét gépi berendeléseket ajánljon fel Ázsia, Közép-Kelet, sőt ma már Latin-Amerika or­szágainak is. A Christian Science Monitor című lap rámutat annak a nyug­talanságnak az okaira, amelyet az Egyesült Államok bizonyos körei éreznek az új szovjet öt­éves terv miatt és annak a vé­leményének ad kifejezést, hogy a nyugati diplomatáknak szá­molni kell a Szovjetunió gazda­sági hatalma növekedésének té­nyével és ennek megfelelően fe­lül kell vizsgálatok politikájukat. A lap rámutat, hogy a Szovjet­unió gazdasági erejének növeke­dése „komoly probléma" az an­gol—amerikai diplomáfcia szá* mára. „Egy évvel ezelőtt a nyugati országok általában abból a fel­tevésből indultak ki, hogy Moszkva rendkívül nehéz gaz­dasági viszonyokkal küzd és ezek a gazdasági nehézségek esetleg a szovjet rendszer gaz­dasági csődjéhez is vezethetne/;. As utóbbi események leleplez­ték eztt a mítoszt". A lapok nyilatkozatai nzt ta­núsítják. hogy az Egyesült Ál­lamok bizonyos köreit aggoda­lom tölti el a Szovjetunió gaz­dasági hatalmának megerősödése miatt. Moszkva (TASZSZ). 8 évvel ezelőtt írták alá a Szovjetunió és a Román Népköztársaság ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződé­sét. Több moszkvai lap külön cikkben emlékezik meg az év­fordulóról. Ghcorghe Maurer, a Román Tudományos Akadémia elnök­ségének tagja az Izvesztyijában kifejti, hogy ezt a szerződést a Román Népköztársaság a világ egyik legerősebb hatalmával kö­tötte és a szerződés megkötésé­nek puszta ténye is azt bizonyít­ja, hogy Románia a fasizmus által leigázott országból szabad, független, népi demokratikus ál­lammá vált. Berlin (TASZSZ). Az ADN bfriigynökség jelentése szerint Wilhelm Pieck, a Német De­mokratikus Köztársaság elnöke ratifikálta a Német Demokrati­kus Köztársaság éa a Kínai Népköztársaság barátsági és együttműködési szerződését, amelyet az NDK népi kamarája 1956. január 18-án hagyott jó­vá* Párizs (MTI). A NATO 15 tagállamának mintegy 150 kép­viselője február 20-tól 27-ig ülést tart a párizsi Chaillot-palo­tában. Az ülés megtartását nz atlanti tanács legutóbbi ülésszakán hatá­rozták cl. * London (TASZSZ). A jelenleg Londonban tartózkodó Mihajlov szovjet kulturálisügyi miniszter pénteken beszélgetést folytatott Williain Williams-szel, nz ang­liai művészeti tanács főigazgató­jával. Mihajlov meglátogatta a BBC rádiótársaságot és' elbeszél­getett Jacob-bal, a társaság ve­zérigazgatójával. Dodds-Parker külügyi állam­titkár ebéden látta vendégül Mihajlovot. Mihajlov este meg­tekintette Shakespeare: V. Hen­rik című drámájánál; előadását * Párizs (MTI). Az AFP híre sze­rint a Francia Szocialista Párt pénteken éjjel kiadott közlemé­nye bejelenti: Guy Mollet fran­cia miniszterelnököt kérésére felmentették a pórt főtitkári tisztsége alól. A közlemény hoz­záteszi, a párt vezetősége elha­tározta, hogy a főtitkári teendő­ket Pierre Commin főtitkárhe­lyettes látja majd aL Február I-re virradóra a francia nemzetgyűlés 349 szó­többséggel beiktatta a Guy Mol­let vezetése alatt álló új kor­mányt A Faure-kabinet — amely amerikai bevallás szerint is a leginkább amerikabarát és atlanti — egyezmény-barát kor­mány volt azok között, amelyek Franciaországban a közelmúlt­ban hatalmon voltak — lemon­dása után néhány nappal tehát megoldódott a kormánykérdés Franciaországban. A probléma csupán az, hogy az új kormány megalakulása hosszabb, vagy rö­videbb időre hárította-e el a ne­gyedik köztársaságban az utóbbi években annyira megszokottá vált kormányválságot ? Ezt a kérdést ezekben a na­pokban sűrűn felteszik nemcsak Franciaországban, de szinte az egész világon azok, akik figye­lemmel kísérik a franciaországi események alakulását. Párizsi politikai körökben általános n vélemény, hogy a csaknem 350 szavazattöbbség, amellyel a nem­zetgyűlés szentesítette Guy Mol­let kormányelnöki tisztségét, nem ad elfogadható képet a fran­cia nemzetgyűlés több pártjának az új kormánnyal és elsősorban Guy Mol/et-vel kapcsolatban ed­dig kialakult állásfoglalásáról. Igaz, az új miniszterelnök pro­gramjának néhány pontját — elsősorban az algíri kérdés és a szociális problémák megoldására tett Ígéreteit — a francia nép nagy többsége helyesléssel és megelégedéssel fogadta. Ez a he­lyeslés elsősorban a Francia Kommunista Párt, továbbá a szo­cialisták és a radikálisok szava­zataiban jutott kifejezésre. A többi szavazatot lényegében kü­lönböző elképzelésekből szüle* tett számításokból kapta a Guy Afoí/eí-kormány, így e szavaza­tok gyakorlati értéke nem sok. Ilyen kSrttlmónyek közo tt is elmondhatjuk azon­ban, hogy a francia nemzetgyű­lés február 1-i szavazása újabb jelentős sikere a baloldali erők­nek, azoknak a pártoknak, ame­lyek a január 2-i választásokon a nemzetgyűlés mandátumainak több mint felét nyerték el. Je­lentős siker ez azért is, mert az angol és az amerikai sajtó a ja­nuár 2-i választások után Fran­ciaország meggyengüléséről írt és azt igyekezett elhitetni a vi­lággal, hogy nincs és hosszú időn belül nem is lesz kormányzat­képes parlamenti többség Fran­ciaországban. A Guy Mollet-kor* mány gyors megalakulása nem igazolta e feltevéseket, bár két­ségtelenül túlzás volna a jelen­legi francia kormányra eső sza­vazatok nagy számából arca kö­vetkeztetni, hogy ez a kormány szilárd. Az azonban egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy Franciaországban nem le­het kormányzatképes parlamenti többség belátható időn belül. A Francia Kommunista Párt ja­vaslata — amelyet a szocialisták egyelőre még nem tettek magu­kévá — azt bizonyítja, hogy lehet ilyen parlamenti többséget teremteni Franciaországban is. A Francia Kommunista Párt ugyanis — mint ismeretes — javasolta, hogy a kommunista párt, a szocialisták és a radiká­lisok működjenek együtt epv népfront-politika keretein belül. Nem kétséges, hogy a francia bel­politikai helyzet alakulása, a halasztást nem tűrő feladatok mielőbbi megoldásának kötele­zettsége elkerülhetetlenné teszi, liogy a szocialisták — amennyi­ben kormányon akarnak ma­radni — újraértékeljék álláspont­jukat és akcióegységre lépjenek a legnagyobb erőt képviselő francia politikai párttal: a kom­munista párttal. Untig erre ser kerül, a szocialisták várhatóan megkí­sérlik, hogy inas, elsősorban a jobboldal és a jobbközép pártjai­nak támogatásút megnyerjék ab­ból az elképzelésből kiindulva, hogy így függetleníthetik ma­gukat a kommunisták szavazatai­tól. Ha azonban a szocialisták valamennyire is törekszenek ar­ra, liogy választási programjukat legalább nagyvonalakban meg­valósítsák, akkor hamarosan el­lentétbe kerülnek jobboldali „tá­mogatóikkal", akik a szocialis­tákat csak annyiban hajlandók „támogatni", amennyiben el­vesztett pozíciók visszaszerzésére irányuló erőfeszítéseik ezt indo* k oltlá teszik. A szocialisták te* bút hamarosan válaszút elé ke­rülnek, amikoris dönteniük kell, hogy népfront-politikát folytas­sanak-e, vagypedig a jobboldal kiszolgálóivá váljanak. Ez utób­bi eset azonban nemcsak a Guy Mollet-korm&ny közeli bukását jelentené, de a szocialisták je­lenlegi helyzetének megrendülé­sét is. Fokozza a Guy Mollet-kor­mány felelősségét Franciaország jelenlegi nemzetközi helyzete is, amelyet — bárhogyan is elemez­zük — mindenképpen aggasztó­nak kell mondanunk, elsősorban annak a politikának az eredmé­nyeként, amelyet a második vi* lágbáború utáni huszonegy fran­cia kormány folytatott egészen a legutóbbi időkig. Franciaország tekintélye ezalatt az idő alatt az elképzelhető legmélyebb pontig süllyedt még szövetségesei előtt is, különösen pedig az Egyesült Államokban. Jól érzékelteli ezt a tényt a Frankfurter Rundschau című nyugatnémet lap egyik ja­nuáreleji számának a francia vá­lasztások utáni helyzettel foglal­kozó cikke, amelyben a követ­kező mondat olvasható: „Manap­ság alig találunk az amerikai sajtóban és a közvéleményben egyetlen jó szót e szövetséges­ről (t. i. Franciaországról). A legtöbb esetben megelégszenek egy sajnálkozó vállvonogatással, amelyben az a nem nagyon meggyőző reménysugár csillan meg, hogy a francia génhut • tizenkettedig órában talán mágia magára talál". A Frankfurtét Rundschau e cikkében arról is fr, hogy Franciaország katonai* lag is inkább teher, mint haszon a nyugati, szövetség száraára; mivel „Franciaország *•* a Frankfurter Rundschau szerint már több mint egy esztendeje több hadosztályt kénytelen Észak-Afrikába küldeni, mint amennyit Európa védelmi ké* szenlétének érdekei megenged* nek". Ez más szavakkal annyit jelent, hogy Franciaország nem tud eleget tenni az Eszakatlanti Szövetségben vállalt kötelezett* ségeinek és Bonn most azon mesterkedik, hogy bebizonyítsa az Egyesült Államoknak: nem Franciaország, hanem a Német Szövetségi Köztársaság amelyre az Eszakatlanti Szöveti ség politikáját alapozni kell. Mbit látható, Guy Mollei kormányának azonnal cseléked* nie kell, ha el akarja. kerülni; hogy feje felett összecsapjanak a hullámok* Mindenekelőtt Algír* ban kell rendet teremtenie, mert itt már válságosra fordult a franciák helyzete az „integrációs politika" (melyszerint Algír Fran* eiaország szerves része!) követ* keztében. Ezt és a további öön* tőén fontos feladatokat azonban csak a népfront-politika kereté* ben lehet megoldani. Pctrovies István A Szovjetunió Tudományos Akadiatiáiinik évi gyűlése Moszkva (TASZSZ) Feb­ruár 2-án a moszkvai tudó­sok házában megtartották a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának évi gyűlé­sét. A gyűlés összegezte az 1955-ös év tudományt® te­vékenységének eredményeit. A. N. Nyeszmejanov aka­démikus, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának, el­nöke megnyitó beszédében rövides ismertette az elmúlt 5 év kutató munkájának főbb eredményeit. Nyeszmejanov akadémikus kiemelte a magfizika terén végzett tudományos munka óriási méreteit, valamint a gyors működésű számológé­pek rendkívüli jelentőségét. Nyeszmejanov akadémikus hangsúlyozta, hogy a hato­dik ötéves tervben az SZKP XX. kongresszusa irányelvei­nek megfelelően emelni kell a tudományos intézmények szerepét a technikai haladás területén. Az 1955-ös tudományos te­vékenység alapvető eredmé­nyedről A. V. Topesijev aka­démikus, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának tHfcára mondott beszámolót, Eden fe1»*óla1á»a as amerikai eaenátuaban Washington (TASZSZ) Eden angol miniszterelnök február 2-án az amerikai szenátusban beszédet mon­dott. Kijelentette, nem mond­hatja, hogy kizárt a -világ­konfliktus lehetősége" és azt állította, hogy ennek oka "az a közvetett veszedelem-, amit ö — mint beszédének következő részéből kitűnik — a nemzeti függetlenség, az államok egyenjogúsága és a békés egymás mellett élés eszméjének terjedésében lát. Eden lényegében elismerte, hogy a haladó eszmék nagy vonzóerőt gyakorolnak a né­pekre és azt mondotta, hogy -mi csupán a fegyverek erejével nem tartóztathatjuk fel és nem szoríthatjuk visz­sza a kommunizmust- Ma — mondotta — nem annyi­ra katonai torlaszokra, mint inkább politikai felvilágosí­tásra van nagy szükség ...» Eden azt állította, hogy a Nyugat "Politikáját nem akarja a régi gyűlölet fel­élesztésére, vagy új gyűlölet szítására alapozni-, majd a gyűlölet szellemében beszélt -a szovjet kormányzásról" és szembeállította ezt a brit gyarmatbirodalomban levő renddel. Vorosilov fogadta a bolgár nemzetgyűlés küldöttségét Moszkva (TASZSZ) K, J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke pénteken a Kremlben fogadta a Bolgár Népköztársaság nemzetgyű­lésének küldöttségét. Vorosilov szívélyesen üd­vözölte a vendégeket, sok sikert kívánt a szocializmus építéséhez és azt a meggyő­ződését fejezte ki, hogy a nemzetgyűlés küldöttei épp­úgy, mint a bolgár nép, min­den eszközzel erősítik majd a szovjet néphez fűződő ba­rátságukat és harcolnak a vilégbékéért, Ezt követően a bolgár nép küldöttei számollak be szov­jetunióbeli tartózkodásuk él­mémyeórőL A beszélgetés végén F. Kozovszki, a küldöttség ve­zetője, a küldöttség tagjai­nak nevében szívélyesen üd­vözölte Vorosilov elvtársat 75. születésnapja alkalmából. New York. Mint a Reuterje lenti, a Biztonsági Tanács hét­főn ülést tart, hogy fontolóra vegye Szudán tagfelvételi ké*

Next

/
Thumbnails
Contents