Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-03 / 29. szám

VLLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETBCÍ i — MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XII. évfolyam, 29. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. február 3. MAI SZAMUNKBÓL: A SZOVJET DOLGOZÓK MUNKASIKEREKKEL KÉSZÜLNEK AZ SZKP XX. KONGRESSZUSARA (3. oldal) A SZEGEDI LAKÁSHELYZETRŐL (2. oldal) Kultúrotthonok készülődése a Magyar—Szovjet Barátság Hónapjára Felsővároson Felsűváros dolgozóinak eddig Dózsa György és a Dugonics is sok szcp szórakozási lehetősé- Általános Iskola tanulóinak gyerget nyújtott a Móra Ferenc mek-délclőlt keretében mutatják Szövetkezeti Kultúrotthon. A be a legkiválóbb szovjet meseBarátsági Hónapra pedig a leg- filmeket. A Kultúrotthon tervetöbbet szándékozik adni kedves zetébcn szegedi írók is szerepeilátogatóinak, szülőknek és gyer- nek. A szovjet ifjúsági irodamekciknek egyaránt. Az eddig lomról több előadást tartanak a is szépen fejlődő énekkar klub- Barátsági Hónapban a felsőváestek formájában kívánja köze- rosi gyermekeknek, lebb vinni az egyszerű dolgo- A Kultúrotthon énekesei és zókhoz a nagy szovjet ncp leg- táncosai pedig apró, színes műszebb dalait. Ezt követően pedig sorokkal teszik élménvszerűbbé a szegedi Nemzeti Színház fia- a Barátsági Hónapban a szegedi tal művészeinek közreműködésé- járás községeiben tartandó irovcl ifjúsági hangversenyt ren- dalnti esteket. A kultúrotthon dez a kultúrház vezetősége, bogy előzetes rendezvényeiben máris F'elsőváros dolgozóit még jobban műsorra tűzte a szovjet drámamegismertesse a szovjet zenei cs *irodalomról szóló előadást: „A Szeged legfiatalabb kultórott- általános iskola tanulóit is, akik dalkultúra gazdagságával. A szovjet dráma estje" címmel, hona, a Rókusi Kultúrotthon eddig is szívesen végeztek el ki? gazdag tervezésében ott szerepel sebb-nagyobb feladatot kultúr? Á belvárosban a „Szabad szél" című szovjet otthonukért A felnőttek és gyer? Gvula Kultúrotthon rendezésében a szegedi és a Szenagyoperett feluj.tasa, melyet a mekek rcszere het. kcUzeri film- - is. dcn tanuló koreai {ialalok ba. Rabagyar szmjatszoinak közre- vel.tes szerepel meg a kvdturhaz várfsunUban. A Magyar ráti találkozója, ahol apró, színes működésével kivannak bemutat- m^aban. Enn^ker^ben a Hónapra műsorokkal Szórakoztatják majd mek kerülnek bemutatásra. A 6ok meglepetést tartogat a kul- egymást a ket nep fiai. lúrotlhon Szeged zenekedvelő A Szovjetunió iránti barítság, a szeretet és hála hangjai jutnak kifejezésre a hagyományossá vált Magyar— *zovjtl Barátsági Hónap gazdag kulturális programjában is. A 'szabadult magyar nép mcbiscges hálája és szeretele csendül í.i. városunk kulturális rendezvényeiből. Ebből az életünk minin területére kiható eseményből — mely március 4-től április 4-ig tart — nagy lelkesedéssel veszik ki részüket a külvárosok l idtúrotthonai is. Szinte versengenek, hogy ki elűzze meg a másikat tökéletesebb felkészüléssel, színesebb programmal. Színjátszók és énekkarok, zenészek és táncosok már azon dolgoznak, hogy az idén még tökéletesebb rendezvényeken keresztül ismertessék meg városunk lakos ágálja szovjet kultúra kincseivel, Elmondhatjuk, hogy a szegedi külvárosi kultúrházak is lelkes munkával készülnek a Magyar—Szovjet Barátság Hónapjára. Ezekben a rendezvényekben is kifejezésre juttatják a szovjet és a magyar nép együvé tartozását a megbonthatatlan barálság jegyében. Rókuson A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Gazdaságok miniszterének Központi" Vezetősége 1956. beszámolóját a Központi Vefebruár 2-án ülést tartott, zetőségnek a mezőgazdaság amelyen meghallgatta Matol- fejlesztéséről szóló 1955 júcsi János elvtárs, földműve- niusi határozata végrehajtálésügyi, Szobek András ely- sával és az 1956. évre tervetárs, begyűjtési, Csergő Já- zett intézkedésekkel kapcsonos elvtárs, kohó- és gépipa- latban. rí, Kiss Árpád elvtárs, vegy- A Központi Vezetőség a beipari és energiaügyi minisz- számolókat megvitatta és az ternek, valamint Pogácsás 1956-ra tervezett intézkedéseGyörgy elvtársnak, az Állami ket tudomásul vette, Az üzemek jó fapaszf-olal-aiból Az óragrafihonos módszer első sikerei a Textilmüvekben ni. Az eddigi előkészületek már- legkiválóbb szovjet keskenvfil- —1 is komoly munkáról tanúskod nak, hiszen a Ruhagyár szín ját- szokásos mesedélelőttökön pe- és szov_ kö„yv-ankétok keretében több szói szinte egyetlen napot sem dig megismertetik a kisiskola- ,fibb k5nnvű ze_ ü: szovife, : .-.^x. hagynak ki anélkül, bogy no sokkal a szovjet népmesék vilá- ^ tartanának próbát. gát. . J önálló könyvkiállitást is ter, A rókusi dolgozók különi kér- J™^ ^egkTválóbb "orosz szerüsítését/ hogy ezen keresztül' módszert. Ez vez a Rókusi Kultúrotthon veze- tok, hogy a Magyar-Szovjet ^ ^^ ^^ zcneműve. ;s cmeljík gazdagodó| a termelékenység i mü ismertetését is programjában programba vette. Különösen a rendszeres szovjet ifjúsági regények népA Szegedi Textilműveikben nemrég -korszerű üzemmel, korszerű eredményekért«mozgalom indult, amelynek célja, hogy a fonoda műszaki színvonalban, az egy főre eső termelésben túLszárnyalja a legfejlettebb külföldi textilgyárakat. Az e célból alakult munkaközösség hosszas kísérletei és számításai nyomán most elsőként bevezették a kártoló, szalagegyesítő, nyújtó, előfonó üzemrészekiben és a gyűrűsfonó egy részében az óragrafikonos tisztítási tősége. Orosz és szovjet klasszi- Rarátsági Hónapban tűzze mükusok műveinek egész sorát tár- sorra a kultúrotthon vezetősége ,, , , ., .. ... . Gorkij világliírű regényenek, jak a dolgozok ele. Ebbe a JjI>y4-..nak irodalom.esz,étimunkába szeretné bevonni a kaj elemzését a könyvismertctckultúrház vezetősége a közeli sek keretén belül, Alsóvároson A MÁV alsóvárosi Petőfi Sán- vehessék részüket a dor Kultúrháza színjátszói nagy Hónap rendezvényeiből, . . ,,...,, A szovjet tudomány giganti? es szép munkaval készülnék a kys k-( eIöadiissorozat is Magyar-Szovjet Baratsagi Hó- szcrepci a kultúrház nagyszabású napra. Afinogenov: ;,Kisuno- programjában: „Az atom az emkám" című báromfelvonásos mű- ber szolgálatában" és „Az atomvét mutatják be a III. kerület energia szerepe a háború és bédolgozóinak. A heti kétszeri ke kérdésében" címmel, összpróbákon kívül szinte na- Az előadások iránt máris nagy ponta tartanak kisebb részpróbá- érdeklődést tanúsítanak a kerükat a lelkes színjátszók. Az let lakói. A Barátsági Hónapban ének- és zenekarok pedig új több népszerű szovjet filmet is szovjet ének- és zenekari mű- műsorra tűz a kultúrház vezetőveket tanulnak, hogy méltóan ki- sége. ket mutatják be mikro-lcmezck- könyvtáruk olvasóinak számát, ről a zenekedvelőknek. Az ankétokat könyvkiállitással, A szokásos vasárnapi mese- könyvsorsolással és könyvvásár,,, .. .. , . .... ... lásokkal kötik egybe. A kiállidélelőtt kts résztvevőit edd.g ^ kcrö,- kün8/vek fűlpg H még nálunk kevésbe ismert orosz szovjct képzőművészetet bemunépmesékkel fogadják a Barát- tató irodalmi műveket tárják Barátsá • sági Hónapban. Érdekes esc- majd a kultúrházat látogató kö° ménynek ígérkezik a kultúrház zönség elé, Bányaszéldeszkát készít a Falemezgyár A Szegedi Falemezgyárban Ezeket a bükkhengerelket a bükkfának csak a megfelelő ezentúl nem tüzelőnek haszfelső rétegeit tudják felhasz- nálják, hanem értékes bánálni rétegelt lemezgyártás- nyaszéldeszkát gyártanak behoz. A bükkfa nem alkalmas lőlük. Keretfűrésszel megferostlemez készítésére sem, lelő méretre vágják az anyaezért a hámozás után vissza- got, hogy alkalmassá váljon maradt úgynevezett bükk- a bányákban a széndarabak henger eddig hulladékba ke- lehullásának megakadályozárült. sára. Alkalmazásáról, hasznosságáról egyre többet hallani az iparban is. Kicsit valami „titokzatosság" is körülveszi és az emberi fejekben — a dologban járatlanóknál persze — különféle elgondolások születnek meg. Irányítsuk hát a tudomány reflektorát az infravörös sugarakra. A Szegedi Egyetem Kísérleti Fizikai Intézetében, ebben az árkádos épületben Salkovits Endre adjunktust keressük, A műhelyben — a kísérletek gyakorlati termében — találjuk, s aztán az infravörös sugárról folyik a szó. — Mi hát az infravörös sugár? — A fénynél nagyobb hullámhosszú, elektromágneses sugárzás. Szabad szemmel már nem látható, de az erős hőhatásról könnyen észre lehet venni. Az úgynevezett vörös sugárzás szabad szemmel észre vehető; az infravörös sugárzás ezen túl van, A dologban tehát semmi titokzatosság nincs, olyan fizikai jelenség, amely teljes mértékben megérthető, megmagyarázható, s az okát is jól tudjuk. Igen érdekes tudni, hogy például a kályhának is van infravörös sugárzása. Az infravörös sugár egyáltalán nem új dolog, régóta ismert. Az új az, hogy felismertük jelentőségét és egyre jobban alkalmazzuk, s megtaláljuk hasznosításának a módjait. Az infravörös sugár — amely a fénynél nagyobb hullámhosszú — igen mélyen be tud hatolni a bőrön keresztül a szövetekbe. Az embergyógyászatban is alkalmazzák. Gyógyító hatása a reumás végtagoknál is jelentkezik, persze többszöri alkalmazás után. Az infravörös sugár Az iparban, a termelés különböző folyamataiban is sikeresen segíti az embert az infravörös sugár. Hasznosítása természetesen a termeléstől függően másban és másban jelentkezik. Hazánkban gyártjuk az olyan elektromos lámpákat, amelyek legmegfelelőbb hullámhosszú infravörös sugárzást lövelnek. Megjegyezzük, hogy a iközönséges villanyégök is az általuk kisugárzott fényenergia zömét az infravörös tartományban sugározzák ki. De a külön, erre a célra készült infravörös lámpáknál a kisugárzott energia sokkal kedvezőbben az infravörös sugarak javára módosul. Megnéztünk egy ilyen elektromos lámpát, amely az áramkörbe kapcsolva szinte pillanatok alatt igen érezhetően sugározta a hőt. Az infravörös sugarat szabad szemmel nem lehetett látni. De lehetett látni kissé sárgás izzást. Ez általában az elekti-omos lámpák velejárója. A búcsúzáskor Salkovits Endre megállapította, hogy az infravörös sugár iparban való alkalmazása jelentős megtakarítást eredményez. Gyorsítja is a munkát. Térhódítása ebben keresendő. Szegeden nem is egy olyan üzemet találni, ahol a gyakorlatban, vagy kísérletként „befogják" az infravörös sugarat. A DÉMA Cipőgyárban az előre gyártott elemékből készülő cipők ragasztásánál alkalmazzák. Nem szárítanak vele. ellenkezőleg, előmelegítik a cipő részeire rákent ragasztó anyagot. Amíg az infravörös sugarat nem alkalmazták, a cipő egyes részeinek ragasztó anyaggal való bekenése után pontosan húsz percnek kellett eltelni. Ha ennél több volt, vagy kevesebb, nem kötött jól a ragasztó. Most az infravörös sugár segítségével három perc után bármikor lehet ragasztani. A meleg levegővel való szárítás sokkal költségesebb, mint az infravörös sugár. A meleg levegő korántsem hatol olyan mélyre, mint az infravörös sugár. Tudják ezt a Textilmüvekben is és az anyag bevizsgálásnál a szárítást napról napra négy nyomán kiderült, hogy neminfravörös lampavai végzik. Bodo növekedése, a minőség javulása mellett főként jelentős hulJadékcsökkentésre vezet. A rendszeres tisztítás különösen a gyúrúsfonában hozott szép eredményt. Azelőtt a fonónők egy része a múleszedő-csoportok tisztítási feladata is gyakran meghaladja erejüket. A munkát ezért úgy szervezték át, hogy gópcsoiportonlkiint egy-egy leszedőt kizárólag tisztítással bíztak meg, anélkül, hogy a fonoda létszámát emelték volna. Az űjtípusú munkaszervezés a gyűrűsfonó szinte minden dolgozójának a tetszését kiváltotta. A fonónőknek így több idejük jut arra, hogy a gépeket körüljárják — mondja Gajdacsi Jánosné. A gondosabb kötözéssel kevesebb hulladék keletkezik. Emellett " persze nő a termelékenység, mert úgyszólván csak a szálkötözést és az előfonalcserét kell elvégezni. De lehet minőségjavulásról is beszélni, mert azelőtt gyakran a tisztítás utáini olajos kézzel kellett szak utolsó órájára hagyta a .megfogni a csévéket. kilenc-féle tisztítási művelet elvégzését. Ez idő alatt elhanyagolták a szálkötözést, s így formahibás kopsoíkat termeltek. A nagy szálszakadás miatt gyakran le is kellett állítani a gépet, ami lényeges termeléskiesésre vezetett. A szálkötözés elhanyagolása miatt nőtt a hulladék mennyisége. Különösen a fiatal, kevés gyakorlattal rendelkező dolgozóknál okozott nagy nehézséget ezeknek a munkáknak az összetorlódása. Ezért is nagy jelentőségű az óragrafikonos módszer bevezetése. A fenoda mennyezetén elhelyezett nagy, világító prizmák, illetve a kifüggesztett táblázatok óránkint jelzik, hogy mikor kell az egyes géprészeket tisztítani. Például a szállítóhengert az első órában, a tolókós tisztítót minden órában meg kell tisztítani a rárakodott gyapotszálaktól, hulladékoktól. Az óragrafikonos módszer Zoltán főtechnológus kijelentette: „Az infravörös sugárral egyharmadára csökkent az anyag kiszárítási költsége a bevizsgálásnál". Az Ecsetgyárban kísérleteket -folytatnak az infravörös sugárral. Az a vélemény, hogy igen gazdaságosan tudják alkalmazni a szőranyagok szárításánál és az ecsetek úgynevezett vulkanizálásánál. A Ruhagyárban az esőkabátokat a varrásoknál belülről össze is ragasztják. Szabó Sándor főmérnök véleménye szerint az infravörös sugár igen leszorítja a ragasztóanyag szárítási idejét, s az ezzel összefüggő költséget is csökkenti. A Kenderfonógyárban is gondoltak az infravörös sugárra, mert a szárításban jól alkalmazható. Meg is nézték már egy másik nagyüzemben, hogyan, milyen rendszerrel végzik az anyag szárítását infravörös lámpákkal. Nemcsak tudomásul vesszük tehát az infravörös sugárzást, hanem azt tudatosan alkalmazzuk is. Mert hasznos, javunkra válik. (morvay) — Az én gépemen csaknem a felére csökkent a hulladék — lelkesedik az új módszerért Vörös Emilia íonónő —. Amíg a múlt hónapban több mint 4 százalék jó fonalat kellett újból feldolgozni, most már sikerült egyes napokon 2.5 százalék alá szorítani ezt a hulladékot. De hasonlóképpen bizonyítja az óragrafikon, az új szervezési módszer sikerét Fülöp Margit, I-engyel Irén, Ungár Györgyné és a többi fonónő, leszedő és tisztító dolgozó is. A pontos időbeosztás alapján, tökéletes szervezettséggel folyó munka nyomán a gyúrúsfonónak abban a felében, ahol ezzel az eljárással dolgoznak, már az első héten teljesen megszűnt a 100 százalék alatti normatcljesítés. Ugyanakkor fontos eredmény, hogy a hat nap alatt csaknem másfélezer női ruha készítéséhez elegendő fonallal kevesebb került hulladékba, mint az előző héten. Dobó Balázs csak a gyűrűsfonók, hanem a Százezer kilós hulladékcsökkentés a Kenderfonógyárban A Szegedi Kenderfonógyár- Ezt megkönnyíti Just József ban Schuster János munka- kiváló főművezetőnek most ügyi előadó javaslatára új bevezetett újítása: az eddigi szervezési módszert vezettek kézi meghajtású yardmérő be a szalaghulladék csökken- helyett űjtípusú, villanymotésére. A kártolóban eddig torral működő készüléket csak „szúrópróba"-szerúen el- szerkesztett, amellyel egy he-' lenőrizték a gyújtőkannákba lyett három szalagnak a hoszkerülő szalag mennyiségét, szát lehet mérni egyszerre. Ha a hat kanna egyikébe ke- A pontos ellenőrzéssel márvesebb szalag jutott, akkor ez is elérték, hogy egy múszaka nyújtásnál hulladék kelet- ban háromszáz kilóval csökkezésére vezetett, mert a kent a visszatérő hulladék. A többi öt kannából is csak a számítások szerint az év vécsökkentett mennyiségű sza- géig legalább 100.000 kilóval lagot tudták tovább feldől- kevesebb szalaghulladék kegozni. A többit visszavitték letkezik. Ez a jelentős önköltismét a kártolóra, s ez jelen- ségcsökkentés mellett a kártősen növelte az önköltséget, toló szúk keresztmetszete rontotta.a minőséget. ^^ megszüntetéséhez is hozzájamost yardmérővel ellenőr- ruI- s a fonogepek állászik minden kannában a idejének csökkentését is jekártolt szalag hosszát, lenti.