Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

VÍLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKT AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 RIZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 12. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1956. január 14. MAI SZAMUNKBÓL: A NYUGATI SAJTÓ LEGTÖBB ORGÁNUMA ELÍTÉLI DULLES AMERIKAI KÜLÜGY­MINISZTER LEGUTÓBBI NYILATKOZATÁT (2. oldal) HELYREÁLLT A NYUGALOM, TOVÁBB FOLYIK A MUNKA A FÖLDRENGÉS SÚJTOTTA PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGEKBEN (3. oldal) Köszöntjük a hazánkba érkező kínai kormányküldöttséget! Ma érkezik hazánkba a Kínai Népköztársaság há­romtagú kormányküldöttsége Csu Te elvtárs, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára, a Kínai Népköztársaság alelnökének vezetésével Budapestre, hogy háromnapos magyarországi tartóz­kodása során megismerkedjék a Magyar Népköztársa­ság életével, és fejlődésének eredményeivel. A Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének magyarországi látogatása nagyjelentőségű esemény ha­zánk életében, azért, mert tovább erősíti a magyar és a kínai nép egyre szorosabb barátságát és kapcsola­tait azzfjl, hogy alkalmunk van fogadni és vendégül látni a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztár­saság igen fontos tisztséget betöltő vezető személyisé­gét azok közül, akik irányításával a kínai nép a vi­lágtörténelem egyik legnagyobb jelentőségű felszaba­dító harcát vívta a legteljesebb eredménnyel. A kínai nép 1949. október 1. óta mondhatja ma­gáénak hazáját, miután kommunista pártja vezetésé­vel több évtizedes harc eredményeként nagy és teljes győzelmet aratott az amerikaiak által támogatott csangkajsekista elnyomók felett és kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. Űj fejezet kezdődött ezzel nemcsak Kína, de Azsla és az egész világ történetében is: a kí­nai nép példa nélkül álló győzelme új és hatalmas erőt hozott létre. Megteremtette az egységes Kínát, amely azóta is a béke és a haladás nagy ügyét szol­gálja. Az egykori "Mennyei Birodalom" az éhező, nincs­telen százmilliók, az embertelen hajszában elcsigázott kulik országa immár hetedik éve a felszabadult dol­gozók hazája és a béketábornak a Szovjetunió mellett a legerősebb bástyája lett. Megvalósult tehát a kínai nép álma: végrehajtották a földreformot és nincs többé éhező a Kínai Népköztársaságban, sőt a kínai nép siet más. bajbajutott népek segítségére. 1952-ben például a Kínai Népköztársaság már hatalmas rizsszállítmány­nyal sietett az éhséggél sújtott indiat nép segítségére. Igen gyors ütemben történt a lerombolt és az el­maradt kínai ipar helyreállítása és fejlesztése is. A kí­nai ipar már 1952-ben másfélszer annyi acélt, betont, pamutfonalat és pamutszövetet, egyharmaddal több nyersolajat és faanyagot termelt, 15 százalékkal több villamosenergiát áEított elő, mint a népi forradalom előtt bármikor, Ugyanakkor óriási lendülettel indult meg az egész országot, az egész népet átfogó mozgalom az írástu­datlanság ellen és általában a nép kulturális színvo­nalának emeléséért. Az üzemekben bevezették a nyolc­órás munkanapot, számtalan szociális intézkedést tet­tek a munkásság és az egész dolgozó nép életszínvo­nalának emelése érdekében. Az 1950-ben hozott házas­sági törvény megteremtette a nők legteljesebb egyen­jogúságát. 1953 elején a Kínai Népköztársaság meg­kezdte első ötéves tervének végrehajtását, amelynek első kétévi feladatait már sikeresen teljesítették is. Ez alatt az idő alatt az egész ország ipari termelése mint­egy 40 százalékkal emelkedett. A kínai nép hatalmas politikai és gazdasági sike­rei érthetővé teszik, hogyan lett a Kínai Népköztár­saság, ez a tízmillió négyzetkilométer nagyságú, a Szovjetunió után a Föld legnagyobb kiterjedésű or­szága rövid pár esztendő alatt minden vonatkozásban nagyhatalommá, a nemzetiközi politika egyik legfonto­sabb tényezőjévé. Ma már nem történhetik semmi olyan esemény Ázsiában, amelynek kialakulásában és további fejleményeiben a Kínai Népköztársaság ne lenne a legteljesebb mértékben érdekelt. S hogy meny­nyire így van, azt nemcsak napjaink nagy ázsiai ese­ményei igazolják, de a koreai és az indokínai béke megteremtése is, amelynek: létrejöttében a Kínai Nép­köztársaságnak döntő szerepe volt. A bandungi érte­kezlet, amelyre az elmúlt év elején került sor, nem hagyott kétséget senki előtt sem, hogy a Kínai Nép­köztársaság fejlődése és elért eredményed példaként állnak Ázsia és Afrika népei előtt. Igaz, az Amerikai Egyesült Államok mindent el­követ, hogy lehetetlenné tegye a Kínai Népköztársa­ságot és hogy Csang Kaj-sek rendszerét ismét hata­lomra juttassa a kínai nép felett, azonban semmiféle eszközzel,sem tudott eredményt elérni. A 600 milliós kínai nép egy emberként követi a Kínai Kommunista Pártot és vezérét, Mao Ce-tung elvtársat és eleve ku­darcra kárhoztat minden olyan tervet, amely a manda­rinok és a földesurak rabszolga-korszak ánate visszaál­lítására irányul. Hazánk és a Kínai Népköztársaság között nap mint nap erősödnek a barátság és az együttműködés szálai. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok re­vén egyre gyorsabb ütemben emelkedik*: két nép élet­színvonala. Magasfokú a két ország közötti tudomá­nyos-, kulturális- és sportkapcsolat is. Csu Te, Nie Zsun-csen és Liu Lan-tao elvtársak, a kínai kormányküldöttség tagjainak látogatása ha­zánkban kiemelkedő és scikéig emlékezetes esemény számunkra. A küldöttség tagjai látni fogják eredmé­nyeinket, lendületes és sikeres munkánkat és amikor visszatérnek hazájukba, minden bizonnyal arról szá­molnák be, hogy a magyar nép — a béketábor más országaihoz hasonlóan — nem kíméli erőfeszítéseit, a haladás ügyének győzelme érdekében . JELENTÉSEK A BEGYŰJTÉSRŐL A szegedi fsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok 119 a mórahalmí dolgozó százalékra teljesítették mult évi begyűjtési tervüket parasztok példamutatása A szegedi begyűjtési hiva­tal dolgozói a napokban ér­tékelték a múlt esztendő be­gyűjtési eredményeit. A szá­rfiítások az előző évekéhez képest meglepően szép ered­ményeket mutatnak. Az 1954­es esztendőben a város mindössze csak öt cikkféle­ségből teljesítette száz száza­lékra a tervét, a többiekből még az 1955-ös év elején is tekintélyes hátralék mutatko­zott. Ezzel szemben most a szegedi termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok is kukoricából, ser­tésből, baromfiból, tojásból és kivétel nélkül minden ter­ményféleségből részleteiben is teljesítették a begyűjtési tervet, Hízottsertésből jelen­tős túlteljesítés is történt. A 104.3 százalékos hízottsertés­beadási eredmény abból adó­dik, hogy számos egyéni gaz­da, aki januárra és február­ra vállalta a szerződésre hiz­lalt sertés beadását, a szerző­désben vállalt kötelezettsé­gének már decemberben ele­get tett. A múlt év őszén megkez­dődött „tiszta karton" mozga­lom eredményeként most csaknem mindegyik szegedi gazda is tiszta kartonnal kezdte az új esztendőt. A ku­lákok azonban továbbra is szabotálják begyűjtési kötele­zettségeik teljesítését. Turu János Kacsa utcai kulák 97 kilogramm baromfival, és 16 mázsa forintértékre átszámí­tott termény árával maradt adós. Lippai Mihályné kulák­asszony 266 kilogramm hí­zottsertés, 167 kiló vágó­marha beadását szabotálta el. De tartozik még a múlt esz­tendőről nyolc mázsányi kü­lönböző terményféleséggel is. Tóth Vince Sárkány utca 3. szám alatt lakó kulák a ku­lákok közül is a legtöbbel tartozik államunknak. 82 má­zsányi terményhátraléka van. Tűrhetetlen, hogy míg a szegedi dolgozó parasztok ez­rei becsülettel teljesítik ál­lam iránti kötelezettségeiket, addig néhány kulák fittyet hányjon államunk törvényei­re. Mórahalom tudvalevően • szegedi járás egyik legna­gyobb községe. A községi ta­nácsnak és a begyűjtési hi­vatalnak a begyűjtési kötele­zettségek teljesítésében nem kevesebb, mint 1600 egyéni gazdával van dolga. E rend­kívül nagy feladat eredmé­nyes elvégzését nem is lehet­ne elképzelni a tanács, a be­gyűjtési hivatal és a dolgozó parasztok állandó szoros kapcsolata nélkül. A község vezetői és a dolgozó parasz­tok között kialakult jóbaráti kapcsolatok eredménye, hogy a falunak csaknem mind az 1600 egyéni gazdája adósság nélkül, tiszta lappal kezdte az űj esztendőt, Készülődés a feladatok teljesítésére a szegedi járásban flz alsóvárosi Ui Élei vezel az idei beadási hötelezefiségeX Teljesítésében A Szeged-alsóvárosi Űj Élet Termelőszövetkezet tag­jai a múlt esztendőben is úgy számítottak: mielőbb adjuk meg államunknak, ami neki jár. Már október 30-ára. jó­val a zárszámadás előtt, mindenből rendezték az új esztendeig szóló kötelezettsé­geiket: Nemrégen már az ez évre előirányzott baromfibeadási kötelezettségeik jórészét is teljesítették. Több mint száz kiló baromfit adtak át a ba­romfifelvásárló vállalatnak idei baromfibeadási kötele­zettségük rendezésére. Mint Savanya Miklós elvtárs, a szövetkezet elnöke mondja, a szövetkezet jelenlegi barom­fiállományából rövidesen ki­válogatják majd a továbbte­nyésztésre alkalmas törzsál­latokat s ami ezenfelül ma­rad abból rövidesen az egész évi baromfibeadási kötele­zettségüket teljesítik száz szá­zalékig. Ebben az évben js elsők akarnak maradni a sze­gedi tsz-ek között az állam iránti kötelezettségek teljesí­tésében. A szegedi járás begyűjtési hi­vatalainak dolgozói nemrégen tanfolyamokon vettek részt, ahol megismerkedtek a begyűjtési ad­minisztrációs munka jó módsze­reivel, megfelelő kioktatást kap­tak a soronkövetkező begyűjtési terv felbontási munkájához. A sándorfalvi dolgozó parasztok a tanácstagok javaslatára vállalták, hogy az új esztendőben falujukat a begyűjtés terén minta-község­gé fejlesztik. Kiskundorozsma dolgozó parasztjai egész évre szó­ló begyűjtési versenyt szervez­tek, s a begyűjtési tervek ma­radéktalan teljesítéséért verseny­re hívták Csongrád megye összes községeit. A járásban sok olyan egyéni­leg dolgozó paraszt van, aki bí­zottsertésből, tojásból és baroms fiból már egész évi kötelezettség gét teljesítette. Szatymazon özJ vegy Gémes Miklósné, Budai Ferenc és Lippai Antalné dolgozó parasztok, Bordányban Dudás Imre, Gyuris Dezső és Simon Mihály, Dllésen Sári Mihály és Kondász István egyéni gazdák és még sokan mások már szintén rendezték az új esztendőre is sertés-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségeiket. Ha községi tanácsaink, S a begyűjtési hivatalok dolgozói még tovább erősitik jó kapcsos lataikat a dolgozó parasztokkal; ez a lelkes készülődés, mely most tapasztalható a szegedi já* rásban, az új esztendőben a tas valyiaknál még sokkal szebb eredményeket hozhat. Tokody Béla Német emberek és gépek Szegeden Gépeket ábrázoló nagyított fényké­peket mutat a Szegedi Kenderfonógyár műszáki osztályán Vikor Sebestyén mérnök. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy a fényképek láttán kisza­ladjon az ember száján a megállapítás: „Korszerű, gonddal megszerkesztettek a gépek", S ami a jő, nagyszerű, a fényképen ábrázolt gépek itt működnek majd Szegeden, a Kenderfonógyárban. Ez a megvalósulás útján van már. A gyár átépített fonodája fölött, az új emeleti részen ott sorakoznak mór a kenderipari gépek egyes alkatrészei. Nem Magyarországon, hanem a Német Demokratikus Köztársaságban készül­tek. ... Az emeleti részen lépdelünk, a kitűnő megvilágítású munkateremben, ahol már a szerelés kezdeti szakasza tart. Német szavak hangzanak. Köny­nyű a következtetés: a német gépeket német emberek szerelik. A munkála­tok vezetőjét keressük, hogy elbeszél­gessünk vele. Pár perc multán gyors léptekkel fiatal, kék köppenyes ember áll előttünk. Bemutatkozik: — Manfréd Welker. Könnyen megy a barátkozás. Elöl­járójában azt tudakoljuk tőle, hogy érzi magát Szegeden, tetszik-e a vá­ros? Nem késlekedik a válasszal, ö és a szerelőcsoport jól érzi magát Szege­den, a város is tetszik. Csakhát az első napokban — meséli mosolyogva — ki­csit furcsa volt a magyaros koszt, de hát azért megkedvelték. Nem volt ez nehéz. A munkára, a gépekre terelődik a szó. Welker elvtárs Kari Marx Stadt­ban, az ottani gépgyárban konstrüktőr csoportvezető. A Textima gyártmányéi gépek szerelését, üzembe állítását ő irányítja. Szorgoskodik is már a hat német szerelő. Igaz, hogy még most csak a fénykép alapján tudjuk elkép­zelni a gépeket, mert a munka kezde­ténél tartanak. A szerelést pontos ütemezéssel vég­zik és április elejéig szeretnének vele elkészülni. Akikor aztán mozgásba len­dülnek a gépek, melyeknek megszer­kesztését egy jó esztendővel ezelőtt né­met mérnökök, konstruktőrök látoga­tása előzött meg a Szegcdi Kenderfo­nóban. Tanulmányozták, miképpen le­hetne a legjobban alkalmazni az új technikát a kenderfeldolgozó iparban. A tervek valósággá értek! Megterem­tődik Szegeden a Kenderfonógyárban a próba-, és a nemzetközi gépbemu­tató terem. Arról van szó, hogy a népi demokratikus és a kapitalista orszá­gokból is Szegedre látogatnak s tanul­mányozzák a német kenderfeldolgozó gépek munkáját. Tehát a kereskedelmi kapcsolatok további élénkülését is eredményezi. A Kenderfonógyár távlati fejlesz­tési tervében szerepel az új technika alapján működő gépek beállítása, a régiek helyett. Természetesen, egyes gépcsoportok kicseréléséről van szó. .4 terv az, hogy olyanfajta német gépeket állítanak muníkába, amelyeket most szerelnek a próba- és bemutató te­remben. Előkészítő és végfonó gépeket sze­relnek. Egy olyan sorozatot, amely az egész termelési folyamalot elvégzi. Welker elvtárs elmondja, az új gépék megszerkesztésénél nagy gondot fordítottak az ember egészségének védelmére, s hogy auto­matizálással jórészt csökkentsék a gé­pek kiszolgálásánál a kézi munkát. Wikor elvtárs, a magyar textilgépész­mérnök „megsúgja", hogy az újfajta német gerebenező gép — amely a szál­fonal készítésében kap jelentős szere­pet — nagyrészben megszünteti a kézi munkát. Nem kell állni a gép mellett, Egy korláttal övezett helyen leülhet az ember és parancsnoka lesz a gépnek. Megtudjuk azt is, hogy a finomkár­tolót és az imént említett gerebenező gépet a fiatal és megnyerő modorú Welker elvtárs tervezte. A magyar és a német munkások nagyon jól összebarátkoztak. A ma­gyarok német szavakat tanulnak, a né­metek meg magyar szavakat. Welker elvtárs huzamosabb ideig tartózkodik hazánkban és közben szeretne megta­nulni magyarul. Juszt elvtárs — a Kenderfonógyár egyik dolgozója — új­ságolta, hogy a fiatal német konstruk­tőr mondotta neki, hogy segítsen egy magyar tanárt keresni, mert jól meg akar tanulni magyarul. Közben eszünkbe jut, hogy a Sze­gedi Paprikafeldolgozóban milyen gondot tíkoz egy jó paprika-fűző és paprika hasogató gép megszerkesztése. Elgondolások vannak, csak — ahogy a Paprikafeldolgozó vezetői mondták —i egy jó gépkonstruktőr segítsége kel­lene. Welker elvtársnak megemlítjük a „paprikásclk" gondját. Nos, azt mondja, hogy nagyon szívesen sesít ebben a kérdésben is. „Valami megol­dást csak ki tudunk okoskodni!" Amikor búcsúzunk, Manfréd Wel­ker a maga és a szerelő csoport nevé­ben kijelenti: — Reméljük és hisszük, hogy mun­káikkal elősegítjük Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság né­pei közötti barátság elmélyítését. Aztán a már kialakult szokáshoz, kedveskedéshez híven tört magyar­sággal azt is mondja: — Viszontlátásra. így viszonozzák„• — Auf Wiedersehen. Morvay Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents