Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-11 / 9. szám

Szerda, 1956. Január 11. 3 DELM&G YflRORSZBG — < „Milliomos" újítás Az ember észre sem veszi, hogy mik történnek körülötte! Itt van például a Szegedi Falemezgyár is: a farostlemez készítő üzemrészben már jó féléve bevezették nagyüzemi kísérletképpen azt a több millió forint megtakarítást eredményező újítást, amelyről Maurits László vegyésszel beszélgetünk. Dekát miért nem is szóltak ró'a idáig? — Nem akartunk addig dicsekedni — szabadkozik a vegyész —, amíg nem győződtünk meg az eredményről. Próbára tettük a gyártásban is, és kikértük a farostlemezt felhasználó üzemek véleményét. — Na és hog-y vélekedtek? — Mondanom sem kell, hogy örültek. Hiszen így sokkal olcsóbb a lemez és a minősége is jobb. Mi a „xylenol"f Voltaképpen hát miben :s áill ez az újítás, amelyről ilyen jó véleménnyel vannak? Röviden a következőkben: az eddig használt készen vasárolt bakelitgyanta helyeit •— amelynek kétféle hátránya volt: magas ára. amely nagyon megdrágította és váltakozó minősége, mely rontotta és megnehezítette a farostlemez gyártását — most házilag állítanak elő olcsó, állandó minőségű gyantái. Ez az új anyag a xylenol, a szénlepárlás egyik mellékterméke. Ezt azután házilag dolgozzák föl a gyantafőzőkonyhán. (Az ecsetgyáriaknak, akik szintén magúik szeretnék előállítani a munkájukhoz szükséges gyantát, hasznos lehet a tapasztalatcsere a Falemezgyárral. A szerk.) .,„ ti ta ütem n nagy laboratóriumban Persze hosszú időbe s még hosszabb kísérletekbe tellett, amíg -bevezettették az. újítást. Erről is meggyőződhetünk a gyár jói felszereit, nagy laboratóriumában — ilyen nincs is több Szegeden -—, ahol valóságos kis farostlemez üzemet rendeztek be. A falakat különböző lemezminták díszítik már: fali csempe helyett hasonló mintával, vagonokhoz fémmel burkolva, bútorgyártáshoz vékony fumírréteggel bevonva egyaránt ízléses és megfejelő a rostlemez. S miután a laboratóriumban kísérteiképpen sikerrel gyártották a lemez valamelyik célra készülő fajtáját, elvégzik ..nagyban" is a kísérletet, az üzemben. így kísérleteztek ki az új gyantaanyag felhasználását is, amely most már az üzemben bizonyítja be életképességét, és ott is készül. Ax orrfacsaró konyha A farostlemez üzemrészből nyílik egy vasajtó, az idegenek belépését tiltó felirattal a gyantafőző konyhába. Nagy hengeralakú üstben — amelyet egyaránt tehet fűteni és hűteni — készül az új gyanta. A helyiség egyébként csak annyi rokonságban van a konyhákkal, hogy főzne* benne, mert különben orrfacsaró levegőjét „élvezve" senki sem tévesztené össze velük. Viszont az üzemnek többet ér minden ínycsiklandozó illatú konyhánál, mert ennek a főztje so-k hasznot hajt. Ezt ismét Maurits László — aki kidolgozta, kikísérletezte, Király Lajos farostüzemi főművezető és Török Attila, a volt főmérnök segítségével — tudja legjobban ismertetni: — Sokkal jobb minőségű, nagyobb szakítószilárdságú, rugalmasabb farostlemezt készíthetünk így. Ez a lelemez jóval olcsóbb, mint a régi módszerrel készült, ugyanakkor a gyárnak is több millió forintot takarít meg. Miért? Import helyett hasait Maga a xylenol is jóval olcsóbb az eddig használt bakelitgyantánál — arról nem is szólva, hogy jobb, biztosabb minőségű. Már csak azért is, mert — tudomásunk szerint — a bakelitgyantához szükséges fenol egy része importanyag. míg a xylenol alapanyagát a dorogi szénlep-árlóból kapjuk. Továbbá a xylenolból csak egyharmadát kell felhasználnunk annak a mennyiségnek, amelyre szükségünk volt a bakelitgyantából, mert az új anyagból már ekkora rnenynyiség felhasználásával is elérjük — sőt elhagyjuk — a régebben használt gyantával gyártott farostlemez minőségét. Végül egyéb anyagokból is kevesebbre van most szükségünk: tízszer kevesebb ugyancsak külföldről behozott marónátront és sósavat fogyaszt ma az üzem. De, hogy azt ne higyjük: ez az újítás mindent megoldott, utólagosan megjegyzi: — Hátha már minden felszerelésünk meglenne...! Néhány gépi berendezés ugyanis még hiányzik a farostlemez üzemrészből. Csakhogy ezekhez nem könnyű hozzájutni: külföldön gyártják. Ügy nyújtózkodnak tehát. ahogy tudnak. Többek között ilyen „milliomos" újításokkal. (nérneth) Megjutalmazták a legjobb fémgyűjtőket A Szegedi Fcmgyűjtő Bizottság értékelte a szegedi általános- és középiskolás tanulóknak decemberi vasgyűjtő munkáját. , Különösen jó munkát végeztek az Építőipari és a Vasútforgalmi Technikumok diákjai, az általános iskolasok közül pedig a Mérey ufcai Általános Iskola tanulói. A Fémgyüjtő Bizottság az elmúlt napokban osztotta ki a példamutató munkát végző iskolák fémgyűjtési vezetőinek a jutalmakat, okleveleket, valamint a díszzászlókat. Ugyancsak most osztották ki a legtöbb jutalombélyeget gyűjtőknek a közel 10 ezer forint jutalmat. A legtöbb bélyeget összegyűjtő Nagy Lajos Móravárosi Általános Iskolai tanuló 768 forint jutalmat kapott, Márki Margit, a Gutenberg utcai Általános Iskola tanulója 1840 pontot gyűjtött össze és ezért 736 forint jutalmat kapott. Domonkos Margit ugyancsak abból az iskolából 11GO pont összegyűjtéséért 464 forintot vett fel. Zsebők Mária, a Dugonics üteai Általános Iskola lelkes fémgyüjtője 540 forintot, a Béke-telepi Általános Iskolából Száraz Antal úttörő pajtás 324, a Rókusi Általános Iskolából Keszler Erzsébet 328 forint jutalmat kapott. A bagolyhuhogás és a csőlakók' Szegedre •kommurészé'oen Harminc ápolónőjelölt Az igazgatói szobából apró beszéddarabkák szökne-k ki a hallgatózó fülhöz. Ezek szerint vannak odabent. Mert itt — a szentesi kórház gyermek ápolónőképzőjének tanterme üresen árvult. Téli szünetre mentek a növendékek. Huszonnyolc leány és két fiatalasszony. A túlmeleg kis helyiségben Mácsai Erzsébet igazgatónő fogad kedves mosolygósan. Kicsit furcsa lehet neki is a tanterem szinte hallható csendje. — Valóban furcsa. Hazamentek a lányok pihenni — mondja. — Pihenni, mert itt bizony kemény munka folyik április elseje óta. Akkor kezdték meg az iskolát. — Harmincan? — Nem. Negyvenen. Csakhogy a huszonhét hetes elméleti szak megkezdése előtt négyhetes előkészítőn tettük próbára a tanulók képességeit. Volt, aki szellemileg, volt, aki fizikailag nem bírta. A csecsemőápolás pedig komoly dolog. Csak olyanokra bízhatjuk gyermekeink gondozását, a-kik minden tekintetben megfelelnek. Beszélgetés során szépen kirajzolódik harminc fiatal nő élete. Nagyobbrészük bejáró. Reggel nyolctól este hatig tartózkodnak bent, itt reggeliznek, tízóraiznak, ebédelnek és vacsoráznak — állami költségen. Délelőtt előadásokat hallgatnak. Dr. Milotay Lászlótól, a csecsemőotthon Vezető főorvosától tanulják az egészséges csecsemő gondozását, dr. Kardos Róbert, a fertőző osztály adjunktusa a beteg csecsemő ápolását magyarázza, Lázi Béláné megyei vezető védőnő neveléstant ad elő. Tanulnak még ezenkívül anatómiát, kémiát, fizikát, számtant, irodalmat, marxizmust és sok mást. — Mit csinálnak a lányok szabadidejükben? — Sokmindent — válaszol Mácsai Erzsébet. — Közös színház- és mozilátogatásokat szervezünk, s a megtekintett színdarabot vagy filmet ankéton vitatjuk meg. Megismerkednek a lányok a játékkészítés fortélyaival is. Egy pillantás a körülbelül 560 könyvet tartalmazó könyvtárra. Jobbra Lenin— Sztálin kötetei, balra szépirodalom (lehetne közte több magyar mű is), az alsó polcokon szakirodalom. Mesekönyvek is vannak. A lányok Mórától, Marsaktól tanulják a meséket, hogy a gyerekeket szórakoztatni tudják. Az utolsó pillantás egy réztáblára esik. közepén dombormű, szélére karcolva: „Szeretettel Mácsai Erzsébet tanfolyamvezetőnknek az önkéntes vöröskeresztes ápolónői tanfolyam hallgatóitól. Tatabánya, 1950. június 3án". — Ott tanítottam valamikor. A régi növendékek mindig visszatérnek, vagy az én emlékezetemben, vagy a valóságban. Szerettek nálunk tanulni, a mostaniak is szívvel-lélekkel igyekeznek. Mint ahogy az állam, mi magunk is igyekszünk megkönnyíteni, megszépíteni életüket. Mikor kezetfogunk búcsúzásra, nem tudok másként köszönni, csak így: viszontlátásra. <B. T.) Madarász Emil levele a „Dólmagyarorszég" cikkére A „Délmagyarország" január 1-i számában „A bagolyhuhogás és a csőlakók" címmel megjegyzéseket fűzött az „Üj Hang" decemberi számához. Madarász Emil, a Magyar írók Szövetsége vezetőségének tagja, a kommunista írónemzedék egyik idősebb képviselőie, küldött levelében foglalkozott a fenti cikkel. Megállapítja róla. hogy „Harcos elviség és nista lelkiismeretesség diktálta". Levele további Madarász elvtárs a kővetkezőket írja: „Azt hiszem, hogy ilyen megnyilatkozásokra — különösen az ifjú írónemzedék köréből — nagy szükség lenne a mi sok-sok sebből vérző irodalmunknak. Mi kommunisták a formalizmust, a pesszimizmust, a naturalizmust azért ellenezzük, mert népellenes és néprontó. de nemcsak ezért, hanem azért is. mert gyökerében támadja meg — és elsősorban — irodalmi ifjúságunkat. megrontja, az apolitikusság szörnyű hínárjába csalogatja komoly ígéretes ifjú tehetségeinket. Itt aztán elsősorban Juhász Ferencről kell beszélni, őt illeti a felelősség. Ö az, aki két utóbbi nagy elbeszélő költeményében olyan formabsta-naturalista-dekadens zenét produkált, melynek irdatlan bozótján nincs ember, aki verejték nélkül átküzdheti magát. Hatalmas tehetsége, pompás szótára, gyönyörű ritmusérzéke ilyenformán népünk, néptömegeink számára szinte teljesen haszontalan, mert érthetetlenül zeng bele az églevegőbe. Mindez azonban Juhász Ferenc személyi tragédiája. Ezerszerte veszedelmesebb és tragiktisabb az a rombolás, mellyel ez a kivételes tehetségű költő fiatal költőnemzedékünkre hat. Ezt bizonyítja egyébként — sajnos igen bizonyítóan — az „Ij llang" két utolsó száma. Mindennél természetesebb és kötelezőbb teliét, bogy mi kommunista írók keményen harcoljunk ezek ellen a veszélyes jelenségek ellen. Ezek a jelenségek ugyanis — úgy gondolom — talán irodalmi megnyilatkozásai azoknak a jobboldali jelenségeknek szövetségünkben, amelyeket pártunk Központi Vezetősége 1955. december 6-i határozatában leleplezett" — fejeződik be Madarász elvtárs levele. Csalásért, okirathamisításért 4 évi borlön Varga László büntetett előéletű, Szeged, Széchenyi tér 8. szám alatti lakos bűnügyében hozott ítéletet a Városi Bíróság. Varga legutóbb a Szegedi Gázműnél dolgozott, mint fűtő. Az elmúlt év őszén megtudta, hogy Szegeden igen nagy a kereslet fűrészporból, s elhatározta, hogy hamis utalványokat készít 10 és 20 mázsás mennyiségekről. Az elkészített utalványokra hamis aláírásokat írt, "könyveltetett* és "kifizettetett* bélyegzővel látta el. Ezután felkeresett olyan személyeket, akik fűrészport akartak vásárolni és előadta nekik, hogy ö a Gázműtől juttatásképpen kapja a fűrészporutalványokat, de neki arra nincs szüksége, ezért felajánlotta azokat megvételre. Azt is elmondta, hogy ő már előzetesen befizette az utalványokért járó összeget, így annak bemutatása ellenében minden ráfizetés nélkül kiszolgáltatják a fűrészport. Ilymódon kilenc személytől vett fel 100 forinttól 300 forintig terjedő összegeket, melyet italra költött. Varga László még orvosi bizonyítványt is hamisított, mivel azon a keresőképtelenség utolsó napját későbbi időpontra javította ki. A bíróság egy rendbeli közokirathamisítás, 9 rendbeli csalás és 9 rendbeli magánokirathamisítás bűntettéért 4 évi börtönbüntetésre, továbbá választójogától és választhatóságától és egyéb közfeladatok ellátásától 10 évre eltiltotta a megrögzött bűnözőt, aki még tartásra szoruló kisgyermekének ellátásához sem járult hozzn, munkahelyét indokolatlanul változtatta és iszákos életet élt. — A DEFA, a Német Demokratikus Köztársaság állami filmvállalata „Németország és az egész világ ünnepli Wilhelm Piecket" címmel dokumentíilmet készített a köztársasági elnök 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségekről. — A Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma jóváhagyta a Szépirodalmi művek orosznyelvű új kiadásainak 1956-os tervét. A terv értelmében felnőtteknek 836 könyvet és 411 gyermekkönyvet adnak ki ismét öszszesen 180 millió példányban. A baráti országok életéből ROMÁNIA A MÁSODIK ÖTEVES TERV A ROMÁN NÉPKÖZTARSASAGBAN A másódik ötéves tervben a Román Népköztársaság ipari termelése 1955-höz képest 60—65 százalékkal emelkedik, a mezőgazdaság pedig 1960-ban eléri a 15 millió tonnás gabonatermést. Ennek megfelelően a népgazdasági bevételek 1955-höz képest mintegy 50 százalékkal emelkednek. Ez a növekedés lehetővé teszi a dolgozók reálbérének mintegy 30 százalékos emelkedését. A második ö-réves terv éveiben legalább 2,500.000 négyzetméter lakóterületet építenek. csupán a bányászok állami beruházásából és kedvezményes hitelakciók révén 25.000 lakást és családi házat kapnak. A második ötéves tervben a kórházak és a szanatóriumok kapacitását körülbelül 15.000 ággyal növelik, ugyanakkor az egészségügyi káderek száma 18.000-reI. köztük 6.000 orvossal gyarapszik. 1955-höz képest 25 százalékkal növelik a férőhelyek számát a gyógyüdülőkben és 35 százalékkal az üdülőkben. ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ ROMÁN FÜROPAJZS A bukaresti „Vörös zászló" üzem dolgozói számos értékes felajánlást tettek a H. pártkongresszus tiszteletére. Többe-'* közt vállalták, hogy december 17-re elkészítik az első román gyártmányú fúrópajzsot. Ezt a felajánlásukat is becsülettel teljesítették. Az első román gyártmányú fúrópajzs szovjet tervdokumentáció alapján készült el. Elsősorban a csatornázási munkálatoknál fogják használni, de alkalmazásra talál más fontos munkálatoknál is. Napi előrehaladási sebessége 10—15 méter lesz és alkalma-> zása lehetővé leszi a különböző korszerű szállítóeszközök beállítását, jelentős famennyiséget takarít meg a népgazdaságnak és mivel hét-tizennyolc méteres mélységben fog dolgozni, nem okoz akadályt az utcai közlekedésben sem. GÉPEK A MEZŐGAZDASÁGNAK TERVEN FELÜL A Román Népköztársaság mezőgazdasági gépgyárainak dolgozói száz és száz gépet adtak a falunak terven felül. Így például a bukaresti „Vetőgép" üzem kollektívája terven felül 650 különböző mezőgazdasági gépet, köztük 458 gabonavetőgépe t juttatott terven felül az ország különböző gépállomásaira. A sztálinvárosi „Ernst Thalmann" traktorüzem dolgozói terven felül 500 MTZ típusú traktort gyártottak és ugyancsak terven felül újtipusú, az eddigieknél erősebb traktormotort konstruáltak. Az iparág dolgozói tervfeladataikon felül jelentős mennyiségű cserealkatrésszel biztosították a mezőgazdasági géppark téli javításának gyors elvégzését. Csupán a bukaresti „Vetőgép" üzem dolgozói terven felül 32.2 tonna súlyú cserealkatrészt adtak a gépjavító központoknak. IIAROM MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ TERMÉNY TERVEN FELÜL Dragasani környékén külföldön is ismert és kedvelt borokat készítenek. A dragasani állami gazdaságban az egyik legfontosabb termelési ág a szőlőtermelés és a borászat. Az idén az állami gazdaság dolgozói vállalták, hogy terven felül jelentős tőkefelhalmozást érnek el. A gazdaság dolgozóinak versenye különös lendületet öltött a II. pártkongreszszus előtti hetekben. Vállalt kötelezettségüket becsülettel teljesítették és csaknem 3 millió lej értékű terményt adtak terven felül a fogyasztóknak. Többek között 310 tonna szőlőt, 60.000 darab nemesített szőlőoltványt, 4 millió darab oltóalanyt. 65 százalékkal több mézet adtak terven felül és ugyanakkor a különböző növényi kultúráknál 17 százalékkal emelték a hozamot. A gazdaság dolgozóinak egyéni versenyében Dovleac Ioan került az élre, aki brigádjával hektáronként 374 mázsás szőlőtermés* ért el. TÍZEZER PAR CIPŐ MEGTAKARÍTOTT BŐRBŐL A nagyváradi „Szolidaritás" cipőgyár dolgozói már november 19-én teljesítették évi tervüket, sőt ugyanakkor terven felül 67.800 pár lábbelit termeltek. A gyárban eredményesen terjed a takarékossági mozgalom. Csupán októberben és novemberben a szabásrészleg dolgozói több mint 140.000 négyzetméter felsőbőrt és jelentős mennyiségű talpbőrt takarítottak meg, amelyből további tízezer párt cipőt lehet készíteni. ROMANIA GYÓGYNÖVÉNYEKET EXPORTÁL A Román Népköztársaságban nemrég fejeződött be a gyógynövények és különböző aromás növények szedése. 1955-ben 28 különféle gyógy- és aromás növényből 50 százalékkal többet termeltek, mint az előző évben. A román gyógynövényeket és aromás növényeket igen sok ország vásárolja, így a többi között az Egyesült Államok Anglia. Franciaország. Csehszlovákia, az NDK, Magyarország. Belgium, Hollandia Ausztria. Svájc és Finnország. A legnagyobb mennyiséget Nyugatnémetország veszi át, FELAVATTAK A BIRLADI ALLAML SZÍNHAZAT December 28-án Birlad városban ünnepélyes keretek közt felavatták az Állami Színházat, a Román Népköztársaság 28. színházát. Az új színház nézőtere több mint 500 férőhelyes, színpada alkalmas a legkorszerűbb rendezői megoldások kivitelezésére. A megnyitó ünnepségen Aurél Baranga román író ..Kerge birka" című nagysikerű vígjátékát mutatták be. 40 TEHERGÉPKOCSI ARAVAL EGYENÉRTÉKŰ MEGTAKARÍTÁSOK A sztálinvárosi „Vörös zászló" gépkocsi üzemben a moszkvai „ZISZ" autógyár dolgozóinak példamutatását követve komplex takarékossági brigád alakult. A brigád Adam Nicolac kommunista brigádvezetővel az élén kötelezte magát, hogy a pártkongresszus tiszteletére 30 tehergépkocsi önköltségi árával egyenértékű fémet takarít meg. A brigád dolgozói nagyszerű munkát végeztek: 85 kg-al csökkentették a tehergépkocsi súlyát és felajánlásukat mér a kongresszus előtt túlteljesítették, amennyiben december első dekádjának végére 40 tehergépkocsi önköltségi árának megfelelő értékű fémmennyiséget takarítottak meg. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG HELYIIPARANAK EREDMÉNYEI Az ötéves terv éveiben a Román Népköztársaság helyi ipara jelentősen kibővítette cikklistáját. Ugyanakkor a helyiipar dolgozói egyre jobb munkával biztosították termelési tervük túlteljesítését. A pártkongresszus tiszteletére a helyiipari dolgozók 22 millió lej értékű terven felüli iparcikket szállítottak a kereskedelem szocialista szekíoráaak* i