Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

I 0ELM8GYIIR0RSZRG Vasárnap, 1956. január 29. A XX. PArffco«igr«*wszns elölt Kirajzolódnak az új ötéves terv körvonalai Bartók emlékhangverseny Brüsszelben Úi erőmű épül A XX. pártkongresszus irány- új ötéves tervben A Tátrai-vonósnégyes közre­hogy nagy arányban fokozzák Az új felajánlásokkal össz- működésével a belgiumi Bartók­az áramtermelést. Ha felépült az hangban vannak a munkaered-!bizot,sá8 nagysikerű Dartók­A Minisztertanács rendelete a mezőőri feladatok ellátásáról előirányzott . " , ! emlékhangversenyt rendezett menyek. A kivalo brigádok egy­„ Októberi mozdonygyár üzemcsarnokának közepén he­lyezkedik el az újonnan létesí­Levelezőink írják KITÜNTETTÉK A HÉT tatták meg, liogy kit terjeisze­SZEGEDI „CSEMEGE"- nek elő az elmúlt bárom hónap­BOLTOT ban elért eredmény alapján a „Kiváló Dolgozó" cím elnyeré­Az Országos Csemegekereske- sí,íirt Az értekezleten megálla­delmi Vállalat szegedi boltjainak podtak; hogy a legjobb munkát dolgozói örömmel végzik napi T(Sth dendj Ágoston József és munkájukat. Az elmúlt napok- Ceglédi János mozgóposlakezelök ban Radó Sándor elvtárs, u vál- értek el. Kovács Mihály veinek tervezete kimondja, kanyevszki vízierőmű, akkor be- y ' ' ,fc g- .brüsszeli konzervatóriumban. A hogy fel kell építeni és üzembe fejeződött n „dnyeperi kaszkad" niassal vetekedve teljesítik tul a hangversenyen résztvott Elisa­kell helyezni n 450.000 kilówatt rendszerének építése és bősége- szerelési tervet, Gorbatov és hetli belga anyakirálynő. Az ün­knpacitású kremencsugi és son elláthatják villamosenergiá- Trubkin lakatosok kétszeres nor- népségén P. Colbier neves Bar­250.000 kilówatt kapacitású vul a déli vidék iparvállalatait. mijt teljesítenek. tók-kutató mondott bevezetőt, dnyeprodzerzsinszki vlzierőmú- , . . _. vet Az előkészítő munkákról így -AZelSO Uiesel nyilatkozik V. Konyili főinér- rri(-)7donv nők, aki a munkások és mérnö- ' kok egy csoportjával tartúzko- A vorosilovgrád; dik az ,-pi.kezés, munkahelyen. Forrndalom — I Inycprodzcrzsinsz.KKel lia­táros Romaskovo falu. Itt vá­lnsziouuk meg a Dnyeperen ,(.u Dicse,.mozdo l(erelde. A épülő uj vízierőmu helyét Mar f(dim gz(nM ,akáf birdetí. A kezdenek gyu ekezn, az el»« XX. pártkongresszusnak aján­cpítők, akik befejeztek munka- ,,6kk6 készllsük el az clsö jukat Kahovkiban. Ausu on sok i)iesoi.mozdonyt". daru, oxkavutor, tololomezes A xx pártkongre6Szug irány. gép, traktor és gépkocsi nagy- elveillak megvitatásaltor a m02. mennyiségű építőanyag érkezeit dony wwoi4sénél dolgozó Ko. Bl:,r- , , , . , . nonov hegesztő így juttatta ki­V faluban és a környező vi- fe;pzésre az egybegyűltek véle­dékeu szorgalmasan dolgozik a ményót; tervezőintézet kutfitó expedíció- . ja, nagyarányú geodéziai muu- Par,unk Kbxpontt R.zottsa­kákát végeznek. 8® a szovjet emberek millióinak A közeli napokban kezdik akaratát fejezte ki e nagyarányú meg az építési munkahelyre ve- programm kidolgozásával. Gyá­zető több vasútvonal és ország- runk dolgozói minden képessé­úl építését Kiválasztották a la- güket latba vetik, hogy segítse­kételep helyét és máris úlhan nek elvégezni a közlekedési gép­\an az első 28 összeszerelhető 'P" nagyszerű feladatait. Min­ház, umolyet a dnyeproilzerzsin- dent megteszünk abból a cél­szki erőműépítók számára gyár- hói, hogy berendezkedjünk Die­tottnk a kujbisevi épületelem- Be,.mordonyok gyártótóra. 8S )an" A szorelde dolgozói felülviza­A párt újabb nagyfontosságú gálták felajánlásukat. Az eredeti feladatának megvalósításához ,.|g(mdolág nz volt, hogy az első felhasználják a kahovkai mun- l)iMel-mozdonyt a XX. párt­kálatoknál szerzett gazdag ta- kongresszus megnyitásának nsp­pasztalatokat. Igen nagy mun- j„ra készítik el. De a nagylen­kát kell elvégezni: meg kell épí- aülctű munka lehetővé tette, teni az erőművet és Dnyeprod- hogy korábbi határidőt tűzze­zerzsiuszktől Kremoncsugig ter- nek kk s úgy döntöttek, hogy az A Minisztertanács rendelet­ben szabályozta az egyénileg gazdálkodók ingatlanainak ég terményeinek megőrzésével kap­csolatos teendőket. A rendelet értelmében a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsága ;»nyi mezőőri alkalmazásáról köteles gondoskodni, amennyi a mező őrzését hiánytalanul képes ellátni, A mezőőr alkalmazását és já­randóságát a községi tanács — a gazdagyűlés javaslatának fi­I gy elembevétele vei — tanácsülé­lalat igazgatója ünnepségen osz totta ki a vállalat jól dolgozói kö­zött a jutalmakat. Ezen az ün­nepségen tudták meg, hogy az Országos Csemegekereskedelmi Vállalat ismét „Kiváló Vállalat" jrdö víztárolót kell létesíteni. „fgfj i,TE-3"-típusú Diesel-moz­Az új dnyeprodzerzsinszki ví- dony janultr 28-án elszállításra zierőmű a kremenestigival egyiilt kész lesz, s ugyanarra a napra segítséget nyújt a dnyeperi és befejezik a mozdonygyártás ba­• kahovkai vlzicrőművoknek, vi tervét. Február 26 és március 3 között mezőgazdasági hetet rendeznek A Dénár Magyar—Szovjet Barátság zőgazdaságának a mi viszonya­npjálioz kapcsolódva febru- ink között is sikerrel alkalmuz­ár 26-a és március 3-a közölt ható gyakorlati módszereit. Tftb­mezőgazdasági hetet rendez a bek között Debrecenben kukori­Magyar—Szovjet Társaság, a calermosztési, récsett állatto­TTIT agronómiai szakosztálya a nyésztési, Kecskeméten növény­Micsurin Agrártudományi Egye- egészségügyi, Szombathelyen ál­sület. valamint a Földművelés- lntgyógyúszati, Karcagon agi-o­iigyi Miuisztérium és az Állami kémiai tajiasztalatesere-értekezle­Gazdaságok Minisztériuma. A tet rendeznek, mezőgazdasági héten előadáso- Több népszerű mezőgazdasági kon, tnpnsztnlntcsere-értekezlete- kiadvány is megjelenik a lilé­ken ismertetik a szovjet mező- zögazdasági hét alkalmából, töb­gazdasági tudomány vívmányait bek között a gabonatermesztés­éi a Szovjetunió élenjáró me- ről és a növényegészségügyről. ÜJ ERNYŐ ROSSZ ERNYŐ Az elmúlt hetekben egy eser­lctt; ehhez nagyban hozzájárul- nyöt vásároltam a szegedi Le­tak a szegedi boltok is. A sze- „•„ ulcai Állumi Áruházban, gedi 144-es „Csemege" másod- Már előre örültem, hogy a régi, ízben, a 143-as bolt pedig har- rongyos esernyőm helyett végre madízben nyerte el a kiváló, il- rgv "júminöségű esernyőm lesz. letve o „Szakma kiváló Boltja" Keserűen csalódtam várakozá­címet. Az ünnepségen a szegedi gombim. Három-négy esős na­boltok dolgozói ígéretet tettek, pon használtam az új ernvő­bogv a jövőben még fokozni mpt. Használat közben az er­fogják munkájukat, hogy stke- ny6 dr(',tvázAnuk középső feszí­reket érjenek el a második öt- td ,lrótjai közül bárom darab éves terven is. először elhajlott, később ol is Drégely József ni törött. Az alig husznált ernyő­met egy esernyőjavltóboz vit­K1VAL0 POSTASOK tem el." Itt megállapították, hogy J> tr T> . J 1- az ernvődrót váza olyan anyag­A szegedi II-es Posta dolgo- • _ „ ....... • , , , bol készült, ami erre a célra zói állandóan igyekeznek, hogy __ . , .,,,. ... . munkánkat a lehető le óbban n megfelelő, reltetlenül javt­*, . , ., . . .. tania kell az esernyőkészllő üzem­végezzek. A legutóbb megtartott , , . •. " .. . , , , . . , nek munkáján, mert amint meg­termelesi értekezleten igen sok szó esett a minőségi munkáról. Ezen a termelési értekezleten vi­sen határozza meg. A rendelet éltelmében az egyénileg gazdál­kodók a mezőőrök részérc — az általuk javasolt és a községi ta­nács határozatával megállapított pénzbeli és természetbeni bért — földterületük arányában a művelési ágak figyelembevételé­vel — mezőőri járulékként fi­zetik: A rendelet részletesen felso­rolja a mezőőr kötelességeit is. A Minisztertanács rendelete fokozott védelmet nyújt az egyé­nileg gazdálkodók ingatlanainak 'és terményeinek megőrzéséhez. ^ijermckeknek .VvVVAV^v'AAAAMM/ Mátyás király bolondja — Szép Ernő meséje — tudtam, nemcsak én jártam így. Gáti Ahos A TTIT agrártudományi osztályának pályázati felhívása A Társadalom- és Termé- gazdaságban, szettudományi Ismerettár- 5. valamely öntözéses ter­jesztő Társulat pályázatot ír melőszövetkezet, vagy állami ki. A pályázók a következő gazdaság üzemi problémái, témákat, dolgozhatják íel: 6. valamely kertészeti jel­1. Valamely termelőszövet- legű üzem szervezési kérdé­kezet, gépállomás, vagy álla- sei. mi gazdaság üzemi monográ- A pályázat határideje 1956. fiája, július 1. Egy-egy pályamű 2. valamely fontosabb ter- terjedelme körülbelül 4—5 melési munkafolyamat (pél- ív legyen. A legjobb pálya­dául a kombájn-aratás, a sí- munkákat — értékükhöz lózás, a gyümölcsbetakarítás, mérten — egyenkint három­stb.) megszervezésének fel- ezer-ötezer forinttal, a máso­dolgozása adott üzemben, il- dik, vagy harmadik munká­letve üzemekben, kat kisebb összeggel díjazzák. 3. az üzemegységek szerve- A jeligével és pontos címmel zésének kérdései valamely ál- ellátott pályamunkákat gé­lami gazdaságban, pelve, két példányban kell el­4. a szarvasmarhatenyész- juttatni a TTIT központi ag­tés jövedelmezőségét befolyá- rártudományi szakosztályá­soló tényezők adott termelő- hoz: Budapest, VIII. Bródy szövetkezetben, vagy állami Sándor utca 16. Egy ebéd után a király, el­bocsátva vendégeit, bement a legbelső szobájába, kikö­nyökölt az ablakba, nézege­tett lefelé a Duna szép széles vizére. Ha csak pihent is a ki­rály, ha csak nézegette a ha­bot, meg a halászt, meg a Du­na hátán lebegő csónakot, aktkor is cselekedett valamit, mert gondolkodott. Fejedel­meknek, pápának küldendő levelén, ország-baján, hadi­terveken, mindig volt Mátyás királynak főbenjáró gondol­kozni valója. Akármilyen mélyen gon­dolkodott, észrevette a király, hogy nagy sebbel-lobbal jön az ő tarka udvari bolondja a kapu felé. Lekiált Mátyás az ablak­ból: — Hová kocogsz, komám? Felkiált a bolond: ko* — Éppen tehozzád, mám! — Akkor ne siess, komám, mert ebbe a szobába bolond­nak. nem lehet bejönni. — Nem-é? Hát akkor hogy mentél be, komám? — Hű, azt a. .. — kjcsl híja volt, hogy Mátyás el nem káromkodta magát. Ha ezt a felségsértést nem olyan bo­lond követi el, aki okos, ha­nem olyan bolond, aki buta, biztos a hóhér tépte volna ki a nyelvét. De a bölcs király egyszeribe leparancsolta in­dulatét, és jókedvvel kaca­gott le a bolondra. Azután pedig elkomolyodott, s azt gondolta magába merülve, hogy bizony nem árt, ha a világ hatalmasai is hallanak egyszer efélét, annál jobban ügyelhetnek azután, hogy halandói gyarlóságukban bo­lond dolgot el ne kövessenek. FIZIKAI FURCSASAGOK Tudjátok-e, hogy a rádió­hullámok ugyanolyan sebes­séggel terjednek, mint a fény, tehát másodpcrcenkint há­romszázezer kilométer utat tesznek meg? Ezzel szemben a hanghullámok crak 340 mé­teres sebességre képesek má­sodpercenként. Jól jegyezzé­tek meg ezeket a számokat, s azután feleljetek a következő kérdésre: Budapestről, az Operaház­ból közvetíti a rádió az elő­adást. Ti idehaza, Szegede-n, a rádiótok melleit ültök és hallgatjátok a zenét. Ti hall­játok-e azt hamarább, vagy az a pesti pajtás, aki az Ope­rában 20 méterre ül a néző­téren a színpadtól? Szeged kb. távolsága Budapesttől 200 kilométer. Furcsa kérdés, — gondoljá­tok, igaz? Nos, a felelet még furcsább! Mert bizony tl halljátok hamarább a pesti opera-előadást az említett kö­rülmények között. A hang rádióhullámokkal röpítve ugyanis körülbelül kilencvenszer rövidebb Idő alatt teszi meg a 200 kilomé­teres távolságot, mint rádió­hullámok nélkül a 20 métert. Hogy ez igy van, azt mate­matikai számítások igazol­ják. Számoljatok utána! A valóságban azonban a másod­percnek olyan lényegtelen ré­sze az időkülönbség, amely a hang kibocsátása és észle­lése között eltelik, hogy ncm veszi észre senki. KÉT BEMUIATO A KAMARASZÍNHÁZBAN A tisztességtudó utcalány A SZEGEDI Nemzeti Szín­ház együttesének ez a kama­raszínház! bemutatója újdon­ságot, izgalmat és élményt adott a közönségnek. Jean Paul Sartre írói pályáját vi­lágszerte eleven érdeklődés kíséri, amely hazájában Pá­rizsban hol a rajongás, hol a támadó botránykeltés végle­tébe csap. Minden esetre ez az írói „hajó" is — mint any­nyi értelmiségié — korunk nagy kérdése: a háború vagy béke dilemmájának örvényé­ből végül is az ©gyedül értel­mes álláspont, a béke mellett kötött ki. a haladás pártjára állt, hozzánk közeledett. Ez a darab különben pályája egyik korábbi szakaszában szüle­tett. s születése óta az író és különösen a filozófus Sartre elkalandozott egy — azóta már elhagyott — tévútra. De A tisztességtudó utcalány emberi, (haladó állásfoglalásá­ban. sajátos művészi kidolgo­zásában, ötletességében méltó elődje a Budapesten mosta­nában színre kerülő A főbe­lövendők klubja (eredetileg: Nyekraszov) című színművé­nek. Sartre A tisztességtudó utcalányban az. emberi, faji egyenlőség mellett tör pálcát, megjelenítve egy esetet, amelyben az engedély nélküli prostituált, az utcalány sok­kal becsületesebb, mint az -Amerikai Egyesüli Államok egyik szenátora, s csak „tisz­tességtudása", tekintély, pon­tosabban: hagyománytiszte­lete folytán sikerül rávenni — de akkor is csak úgy, hogy kezét vezetik a papíron —, Ihogy aláírjon egy előre elké­szített vallomást az ártatla­nul üldözött néger ellen. SARTRE persze — egzisz­tencialista módra — felhasz­nálja ezt az alkalmat a min­denféle tekintély — és hagyo­mánytisztelet elleni támadás­ra Is. de ennek a támadásnak az éle végül azokba vág, okik a tekintély — és hagyo­mánytiszteletet többek között a szellemi elnyomással — te­hát a művelődés korlátjaival —- fenntartják. Ez a gazdag gondolati tar­talom teszi érdekessé a dara­bot, persze azáltal, hogy iz­galmas jelenetekben ölt for­mát. Mert a darab eleven, erőtelje*? szerkesztése is új­donságot hoz heves ütemévei, sűrítettségével, a gyorsan vibráló ellentétek közötti nagy feszültségekkel. Minden szerep valóságos emberré vá­lik a játék állandóan feszült légkörében, amelyre jellemző, hogy egy-ugyanaaon pillanat­ban vált ki egészen ellentétes érzelmeket a nézőkből. EZT A LÉGKÖRT teljesen meg tudta teremteni Horváth Jenő rendező a színpadon. Az olvasó előtt külön mentege­tőznie kell a kritikusnak, ne­hogy részrehajlással vádolják a dicsérő jelzőkért Ez az előadás az ország (Budapes­tet is beleértve) bármelyik színházában sikert hozna. Természetesen nemcsak Hor­váth Jenő érdeme ez. úgy­annyira a színészeké is, akik valamennyien olyan alakítást nyújtottak, amelyet a néző — akarja vagy sem — kény­telen elihinni. Ambrus Edit Lizzie-je, vagy lnke László játéka Fred szerepében mű­vészi pályájukon is új állo­mást jelent. Sikerült — ami eddig sosem volt teljes —• minden gátlást legyőzve egé­szen természetes személyeket színre vinniük. Hasonlókép­pen elismerést érdemel Ka­lap Endre négere, valóban: az ő temperamentumára „ké­szült" ez a szerep. Kormos Lajos a szenátor szerepében eddigi alakításainak egysze­rűségét megőrizve pompásan játszotta meg apró nüanszek­kal a tekintélyes nyugalom mögött még most is eléggé vérmes, aljas és ravasz öre­gedő férfit. S a „kisszerepek­ben" is jó színészi alakításo­kat láthattunk. Karikás Sán­dor, mint John egy-egy moz­dulattal (pl. a tükörrel), hanghordozásával, vagy Ti­szai József James szerepében magatartásával, tekintetévei. mozgásával eredeti alakokat teremtett. Sándor Sándor egyszerű és modern díszletei pedig jó keretül szolgáltak az előadásnak. (németh) A művésznő hintaja A francia forradalom tulajdonképpen ak­kor kezdődött, amikor Mo­liére elkezdett nevetni kora visszásságai felett" — mond­ja nagyon szellemesen egyik irodalomtörténész. De ez a hibákat ostorozó gunyoros hangú nevetés nem szűnt meg Moliére halálával és a francia forradalom leverésé­vel. Még a nagy Napoleon ült a császári székben, mikor megszületett Prosper Mérí­mée, a következő néhány év­tized világi és egyházi fertő­jének tehetséges „kineve­tő je":. Mérimée nem volt forra­dalmár. sót maaa « politika sem érdekelte túlságosan, el­lenben ragyogó érzéke és ki­tűnő tolla volt a különböző társadalmi osztályokhoz tar­tozó képmutatók, csalók, er­kölcstelen erkölcs-csőszök szt­porkázóan szellemes leleple­zéséhez. „A művésznő hintaja" cí­mű darabja Magyarországon most került először bemuta­tásra. Mérimée neve persze ncm ismeretlen a magyar kö­zönség előtt. Fordításban na­gyon népszerűek novellás kö­tetei, amelyeknek egyik gyöngyszeme a „Carmen", Bizet híres operája nyomán vált közismertté. A most bemutatott egyfel­vonásos Mérimée vígjáték legfőbb érdeme, hogy a kí­méletlen gúny és szatíra esz­közeivel — két évszázad táv­latából Is — leleplező erejű tud lenni. A világi és egyházi hatalmasságok szennyese egyaránt a porondra kerül. Mérimée érdeme, hogy a '*' csupán néhány szerep­lőt igénylő rövid vígjátéká­ban is kora legjellegzetesebb figuráit tudja bemutatni és jellemezni. Az uralkodó osz­tály világi képviselője, az al­király, az egyház palástja mögül előbukkanó püspök és főtisztelendő, a gerincnélküli szélhámos titkár, a minden egyházi és világi kötöttségtől mentes, az élet szépségeit szerető művésznő mindmeg­annyi tehetséges tollal meg­rajzolt alakja Mérimée mü­vének. „A művésznő hintaja" Mé­szöly Dezső könnyed hangú, élvezetes fordításában került bemutatásra a szegedi Nem­zeti Színház Kamaraszínhá­zában. A legtöbb dicséret magát az együttest illeti. Rendező és színészek közös alkotó munkájának eredmé­nye a kitűnő előadás. Hor­váth Jenő rendezésének egyik legfőbb érdeme az elő­adás elevenen lüktető ritmu­sa. A rendező tökéletes biz­tonsággal tartotta kezét Mé­rimée művének érverésén, s így híven tükröződik vissza az előadásban az író vala­mennyi gondolata. A rendezői ötletekben pá­ratlanul gazdag, a felesleges kornédiázás sok buktatóját ügyesen kikerülő előadás, egy sor kitűnő színészi alakítás nyomán lesz igazán tökéle­tessé. Valamennyi művész nagy kedvvel, szerepe iránti őszinte szeretettel játszik. Ezek közül is ki kell emelni Dómján Edit és Kátay Endre alakítását. Cz a főszerep Dómján Edit művészi fejlődésé­ben komoly előrehaladást je­lent, Perichole forróvérű pe­rui művésznő és Dómján Ed.t teljesen egy emberként jele­nik meg a színpadon. Tud durcgs és gyengéd, nagyvilá­gian kacér és képmutatóén alázatos lenni, s kiemelendő játékának egészséges humora és könnyed kedvessége is. Don Andres de Ribera. Peru alkirálya éppen úgy jelenik meg a színpadon, beszél és játszik, mint ahogyan azt Prosper Mérimée müvének írása közben elképzelhette. Ez pedig Kátay Endre kitűnő alakításának érderne. Ragyo­gó komédiázó készség, az arc-mimika művészetének sokoldalúsága, a helyenként megjelenő öngúny keserű­sége, a másodvlrágzó férfi szenvedélyessége formálja egységes keretbe Kátay End­re fantáziadús művészi al­kotó munkáját. lnke László, Kormos La­jos, Karikás Sándor és Ross Jenő teszik teljessé az együttes jó munkáját, s já­rulnak hozzá az előadás meg­érdemelt sikeréhez. (sömjén)

Next

/
Thumbnails
Contents