Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

Vasárnap, 1956. januáf 29. OELMflGYBRORSZBG Pártélet A párton belül a vallás nem magánügy Népi demokráciánk viszonyai között a legkiterjedtebb és egyben a legveszélyesebb burzsoá ideológia a vallás. Az utóbbi években azonban sem a vallás, sem az egyéb burzsoá világnézet ellen nem folytattunk következetes harcot. Ennek jelei Szemunkásosztály forradalmi célkitűzéseit, s lemondana arról a feladatáról, (hogy a dolgozó tömegeket butító vallásos ópium ellen harcoljon. A dolgozó nép állama jogot ad polgárainak arra, hogy bármilyen vallást kövessenek, ilyen, vagy olyan elért hatalmas eredményeinket. Az a párttag cselekszik igazán a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiségiek érdekében, aki minden tudásával és erejével lás társadalmi gyökere maga a kisárutermelés, a kismagántulajdon és az ezzel szükségszerűen együtt járó létbizonytalanság. A kisárutermegeden fa.megmutatkoztak. A istent im'ádjanak. ha ez nem jobboldali elhajlás, eltorzítva a nemzeti egység jelszavának marxista—leninista értelmé:, gyengítette az osztályellenség és a burzsoá ideológia elleni harcot. A jobboldali politika károsan hatott az egyszerű párttagok gondolkodására is. Tudott dolog: az emberek azzal, hogy megállják a helyüket és ellentétes az állam törvényeivel; jogot ad arra, hogy semmilyen vallást ne kövessenek, ha meggyőződésük ezt diktálja. A proletariátus nagy tanítói. Lenin és Sztálin nemegyszer hangsúlyozták, hogy a vallás az állam szempontjából magánügy. Egyáltalán harcol a párt célkitűzéseinek lés — ahogyan napról napra megvalósításáért és a párton- gzüU a kapitalizmust, a kapikívíilieket is erre nevein:, mozgósítja. De teljesen nyíl- lahsta gondolkodást - napról napra szüli a vallást Új módszerekkel egy évben 3 millió 340 ezer forint megtakaríás A Szegedi Ruhagyár mun- melést. Ezért dolgozott ki kásainak, műszaki vezetőinek Baráth elvtárs egy olyan nem egy ötletes újítás dicséri rendszert, amivel nemcsak a alkotó kedvét. Valamennyien mostani eredményeket lehet tudják: a fejlett technika al- tartani, de fokozhatják a terkslmazása az életszínvonal melekenyseget is es az eddiállandó növekedését is segíti, gi hét vegbeoszto munkás Nézzük meg most azt, hogyan helyett ket vegbeoszto el tuddolgoznak a gyár műszaki ja a munkát végezni. Az uj vezetői a technika fejleszté- eljárással azutan jelentós séért. anyagtakarékosságot m érnek Szabó Sándor elvtárs, az el. , üzem főmérnöke tervezte pél- A jelenlegi vegbeosztas elődül az elektromos gőxrasalót, A gőzvasaló jelentősége igen vánvaló: erre csak az a párt tag, az a funkcionárius képes, Szeged-Alsóváros negyvenaki tudja, hogy nem valami- nvoicas szellemií dolgozó paSSSSStógmX: -f f §>'ak" ' na£y az ^eníi életében Be, nem az osztálytársadalomnak rabbaa a templomba, mert - " viszonyai között a dolgozó tö- elmaradott technikával termegek alkották meg az isten mel és a termelőszövetkezetavultsága abban mutatkozik meg, hogy a szabászat kapacitása nem tudja ellátni a varrodákat, s ezért igen sok munkáóra-kiesés volt novemnem magánügy azonban a a * terme lésbőn kiválóan Párton belül, a párt tagjaira be- nézve. A párt, mint a munkerülnek a pártba, még egy- kásosztály élcsapata, szociaáltalán nem válnak tudatos kwnust epito hazánk vezető fogalmát, hogy valahol menedéket keressenek a kizsákmányolás elől. Szegeden 1* tisztában kell lenniök párttagjainknak öl ICLLCl 1 L ItUiU vaxivn.ll iuuww?. , , . , azzal, hogy a vallásnak tármarxistákká. Magukkal hoz- és irányító ereje, ugy neveli sadalmi gyökerei vannak, zák a burzsoá társadalom ál- tagjait, hogy mentesek legye- Ezeket nem lehet ki tépni tal beléjük oltott istenfélel- nek a vallásos miszticizmus- máról holnapra az emberek met, babonás előítéleteket. A tol. Elvarja toluk. hogy saja- tudatából, a népi demokrácia párt csak szívós és követke- tl.tsa,k el a marxizmus—lem- viszonyai között sem. A szozetes meggyőzéssel tudja fia- mamus vilagnezetet, mint cialista társadalom nem vatal tagjait ezektől a korlátok- egyetlen tudományos vilagne- larni csoda folytán teremtő1ÓL megszabadítani, tökéletes zetet es cselekedeteikben is dik> hanem a kapitaiizm.is és becsületes emberekké ne- tartsak ezt mindig szem megdöntése után harcban vélni, ami hosszú időt vesz előtt. A Kozponti Vezetoseg SZÜIetik meg egy egész hosszú igénybe. Bizonyítja ezt az is, 195°; Jumu8 ,1"I.,híj!arozata 77 korszak, a proletárdiktatúra amely a klerikális reakció korszaka idején. A munkásellem harcról szolt — leszo- osztály diktatúrája tehát gezi: „A part, mint eddig, Giyan társada]mi rend amely — ezutón is tiszteletben tartja a minden tekintetben, gazdazasságot. A legutóbbi párttit- valteos meggyozodest, kove,- rógilag. erkölcsileg, szellemekért értekezleten kitűnt, hogy " oiztositja a teljes Jx,n még magán viseli annak még a pártfunkcionáriusok vallásszabadsagot az aüami a rég; társadalomnak anyaközött is akadnak ilyenek. e étben, kondulva abból az jegyét> amelynek méhéből Az ilyen jelenségek ellen tel- eh bí' ' hop a vallas allami származik. A kommunisták.jes erővel küzdeni kell a pár- vonatkozásban maganugy nak azért kell szünteIen{U ton belül, hiszen a vallásos Ufflranattor fokozottan kell é ervenyesitem a marxizmus— ^ M=urtal- a propahogy Szegeden egyes párttagok még a templomba vitték megkeresztelni gyermeküket, vagy a pap előtt kötöttek háhez képest viszonylag alacsony termésátlagokat ér el. Ha termését elveri a jég, vagy nem tudja jó áron értékesíteni áruját — ezt egy nemlétező isten akaratának tekinti és azért imádkozik hozzá, hogy jobb belátásra bírja. Csak a termelőszövetkezetben szűnik meg ez a létbizonytalanság és félelemérzés, ahol a nehézipar adta mezőgazdasági gépek, vegyszerek segítségével mindjobban urává válnak az emberek a természetnek és közös erővel évről évre növelni tudják a terméshozamot. Természetesen a pártszervezetnek, a marxizmus—leninizmus eszméit valló párttagoknak politikai nevelőmunkája is szükséges ehhez. funkcionárius nem tudja nevelni, mozgósítani a párttagokat, a pártonkívüli tömegeket a szocializmus építésére, nem tudja kibontakoztatni alkotó kezdeményezésüket. Helyesen cselekedtek tehát a DÉMA Cipőgyár kommunistái, amikor a régi pártvezetőség egyik tagját nem választottók meg újra, mert úgy nyilatkozott: „Minek annyit bolygatni a vallás ügyet? Én is eljárnék a templomiba, ha volna időm." Miért van szükség arra, hogy pártunk tagjait következetes materialistákká neveljük? Azért, mert minden vallásos dogma halálos ellensége a tudományoknak. A tudomány azt mondja, hogy gondolkozzál és hatalmasat tudsz alkotni. A vallásnak ezzel szemben az a 'elszava, hogy „le az ésszel", vagyis nem tűri meg a gondolkodást. A vallás — akármelyikről van is szó — azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy tehetetlen kis férgek, porszemek és csak isten büntetésére, kárhozatra érdemesek. Világos: a párt, amely győzelemről győzelemre vezeti népünket, a dolgozók alkotó erejére támaszkodva sikeresen befejezte az első ötéves tervet és most a szocializmus alapjainak lerakását tűzte ki célul, nem nyugodhat bele abba, hogy soraiban babonás tehetetlenül siránkozó emberek legyenek. A pártnak olyan tagokra van szüksége, akik nem jámbor imádsággal töltik az idejüket, hanem szakadatlanul fejletttik elméleti és szakmai tudásukat. növelik általános műveltségüket és bátran vállalkoznak az új meghonosítására. hogy segítsék a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális igényeinek kielégítését. Pártunk tagjaira az a jellemző, hogy igyekeznek megismerni az egységes anyagi világ objektív törvényszerűségeit és ezekre a 1 öi-vén yszerúségekre támaszkodva képesek megváltoztatni a természetet és -megteremteni a szocialista jólétet. A marxizmus—leninizmus — a vallási dogmákkal ellentétben — arra neveli az embereket, hogy bízzanak saját erejükben és töltse el őket a derűlátás, a jövőbe vetett rendíthetetlen hit. A párt a dialektikus és történelmi materializmus elvi alapjain állva tehát mindent elkövet, hogy tagjait felemelje a vallásos világnézet -mocsarából. Ha ebben a kérdésben a legkisebb mértékben is megalkudna, akkor elárulná a érvényesíteni a marxizmusleninizmusnak azt a tanítását, hogy a vallás a párton belül nem magánügy, hogy funkcionáriusaink és tagságunk nevelése a dialektikus materializmus szellemében fokogandistáknak azért kell a pártoktatás keretein beliil A Központi Vezetőség 1955 márciusi és novemberi határozata a burzsoá nézete,... ,, , ket felélesztő jobboldali elhovetkezetes harcot folytatni hajlás elleni harcban szüka vallásos világnézet ellen, ségszerűen jött létre. Ezek a hogy minél erősebbé kovácso- határozatok világosan megzott kötelességünk... Meg lódjék a párt ideológiai poli- szabiák azokat a feladatokat, kell értetnünk párttagjaink- tikai és szervezeti egysége A a™lyeknek megvalósítása kai, hogy az egyházi életben nárffn„^. , ' Egysege A szukseges a szocializmus való részvétel nem semleges PRk csak akkor tudjak alapjainak lerakásához, a nép magatartás, hanem anélkül, meggyőzni a tömegeket a jóléte állandó emeléséhez, hogy ők maguk tudnának Párt politikájának helyesséróla: politikai állásfoglalás, géről. ha világosan látják és jól meg tudjak magyarázni, miben gyökerezik ma is az emberek vallásossága. A osztályok rendezése olyan rendszerű, berben, de más hónapokban hogy áram termeli a gőzt a is. Ez jelentős vesztesége az vasaló belsejébe jutó vízből, üzemnek. Ennél még jelentőEzt a gőzt a nagy nyomás a sebb kárt okoz az a termevasaló talpán lévő lyukakon lés-kiesés, amely azért követfújja ki a ruhára. Ezzel a kezik be, mert az egyen szamódszerrel feleslegessé válik lagckon a munkát szabványa ruha nedvesítése; gyorsabb hiány miatt vissza kell tara munka. tani. A napokban készült el egy Ennek elkerülésére javamásik jelentős találmány, solta Baráth elvtárs, hogy egy szálvezető prototípusa. . . •• , t Ennek a gépnek alkalmazá- " beér*°*0 anyagot sával lehetővé vált egy régi egy ember olyan nagyságúm kerdes megoldasa: a szalsza- ^^ be ^ anyag szélessége kadás (cérnaszakadás) meg- kihasználása figyelembevészüntetése. Egyben elérték telével hogy a megmaradt<, azt, hogy a cernat teljesen fel W1 akármiiyen nagyság száamelvet a klerikális reakció politikai fegyverként használ fel a párt, a népi demokrácia, a nép hazája ellen." A párttagoknak, akik a nép felemelkedésének szentelték az életüket, a páivtot kell védelmezniük minden külső- és Takarékoskodnunk kell az élet minden területén, olcsóbban ós jobb közszükségleti cikket kell termelnünk, hogy elérjük kitűzött célunkat. De ehhez az szükséges, hogy tudják használni Ezek és a többi újítások, találmányok a Központi Vezetőség novemberi határozatának megvalósításaként születtek meg. A határozat kimondja többek között, hogy a technikai színvonalat az iparban a leggyorsabban kell növelni. ... A minap, délelőtt benépesült a Szegedi Ruhagyár igazgatói irodája. Az üzem műszaki vezetői jöttek össze, hogy megbeszéljék Baráth elvtárs javaslatát. Baráth elvtárs összefoglalva ezt javasolta: „Meg kell változtatni a végbeosztást, illetve meg kell szüntetni a jelenlegi módszerét. Alkalmazzunk 25 méteres térítő-asztalokat s gépesítsük a terítés lefektetését és kihúzását". E javaslatok megvalósítása előzetes mára elegendő maradék jusson. Baráth elvtárs a laboratórium matrica készítésének megváltoztatását is javasolta,. A jelenleg öt méteres átlaghosszúságú matricák helyett tizenöt-húsz méteres matricát kell készíteni. Ezáltal jelentős anyagmegtakarítást érnek el anélkül, hogy ez a minőség rovására menne. A matrica meghosszabításával darabonkint másfél centi anyagot tudnak megtakarítani, ami egy évben a jelenlegi termelést figyelembe véve. 2 millió 970 ezer forintot jelent népgazdaságunknak. Ezenkívül a javaslat megvalósulásával lehetővé válik még több mint 370 ezer forint megtakarítás. Ez összeszámítások szerint hárommii- sen 3 millió 340 ezer forintot lióháromszáznegyvenezer fo- fesz ki. városi kizsákmánvnló Pártunk minden egyes tagja városi kizsakmanyolo állandóan ,lövelie marxista— maradvanyai, te- leninista képzettségét, hogy vábbé a kulákok nagy igye- pártszervezeteink soha ne febelső ellenség ellen. Vissza kezettel hirdetik manapság a ledkezaenek meg a pártonkikell verniök minden rosszin- dolgozók között a vallás meg- vüliek ideológiai neveléséről S£ft SSlnl a "pár- ^ « ^ - MSSt'l^^ tot. vagy megpróbálja lekicsi ját uralmuk idején feléje sem lás ára. nyelni a párt vezetésével néztek az egyháznak. A valN. I. A javaslat nemcsak az anyagtakarékosságra, a termelékenység növelésére tér ki. hanem a munka más megkönnyítésére is. Az eddig nehéz fizikai munkát igénylő ielterítést gépesíteni akarják. Kész is már a felterítő gép tervezete. A terv készen áll. Az elkörint megtakarítást jelent egy évben. Hatalmas összeg ez. Vizsgáljuk meg, kicsit közelebbről, mit tartalmas a Javaslat, amely a Szegedi Ruhagyár műszaki kollektívájának segítségével született meg. A műszaki értekezlet egységesen elismerte, hogy az vetkezendő időszakban a miüzem jelenlegi végbeosztása előbbi megvalósítás van hát— ami Ket evvel ezelőtt uj . . . , ., és jó volt — ma már nem ia- Ehhez kívánunk jo mun? megfelelő, akadályozza a fo- kát, teljes sikert, lyamatos és gazdaságos ter- (B. J.) rr \ magyar középkor egyik ' írásos emlékében, a T/Ar/nP/rá "Ttt /"~M Gellért legendában olvas- K ( )/Sir(-Tt)( J ható, hogy amikor 1028 táján IVWLlUl-iV^ 1 a pogány Ajtonytól veresé- — get szenvedett Csanád vezér serege, a szőre gi nádasokba vonult vissza. Később a nádasok között monostor épült, amelyért II. Endre király ezer kősót ígért 1233-ban. Ez a monostor — amelynek tulajdonát képezte Zornbor földje is — a nádasoktól védve túlélte a tatárjárást és 1335-ben a Gutk eledek nemzetségébe tartozó Cziibak családé lett. Fennállt még 1536ban is a település, a Maros és a Tisza áradásai miatt a törökök nemigen tudták háborgatni. A XVIII. században ellenben mégis elpusztították s csak a következő században települt be. 1746ban három községet telepítettek a »szeregi* pusztán: Szőreget, Deszket és Szent 'vámt. Az első telepesek KÖZSEGRE Szőreg, a csaták és a rózsák földje »Az 1849, augusztus 5-i szőregi ütközetben résztvett magyar honvédek, lengyel légionáriusok és a Di Monti Sándor báró ezredes alatt a magyar szabadságért harcolt olasz légió örökös emlékjeléül állította a hadimúzeum kezdésére Szőreg község közönsége*. És, ha az érdeklődő be is megy a tanács épületébe, Palotás Péter VB-elnöktől megkaphatja a "Szőreg község története« című gépírásos munkát. Akit pedig még ez sem elégít ki, keresse fel a szegedi múzeumot, Móra a [Ferenc ásatásaiból ott is A község területe hatezer s százegynéhány hold, ennek több mint háromnegyede a termelőszövetkezeteké. Hét termelőszövetkezet van a faluban: három harmadik típusú és négy első típusú, összesen négy és félszáz család keresi bennük kenyerét. Különben ötezer fő körüli a község lélekszáma, s a lakosság 45 százaléka ipari dolgozó Szegeden, vagy a falu melletti téglagyárakban. A szőregi földművelők pedig jóformán valamennyien ismerik a rózsatermesztés és a faiskola minden csínját-bínját. Banda Menyhért elnökszerbek voltak. A szerbek és (gazdag anyagot találhat Sző- létével egy szövetkiezetfélea magyarok a történelmi feljegyzések szerint egyetértésben éltek mindaddig, míg a Habsburg-ház hazugságaival egymásra nem uszította őket akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna egyetértésükre: a szabadságharc napjaiban. Két csatában is öszszecsaptak ezen a vidéken a magyar és a császári seregek: 1849. február 13-án a magyarok győztek (de a falu porrá égett), augusztus 5-én viszont vereséget szenvedtek a magyarok. Erről a harcról egy emléktábla emlékezik meg a községi tanácsház homlokzatán, a következő szöveggel; regről. 4 nádasok, folyók, zsombékek vízi gyűjtögető életmódra, halászatra, pákászatra késztették valamikor a lakosságot. De amikor megépült a kamaratöltés, eltűnt a határból a víz, kiszáradtak a nádasok. Szeged közelsége aztán kifejlesztette a kertészetet a múlt század végén. 1890 táján pedig megjelent a virág s a virágok közül is első helyen a rózsa a szőregi földeken. Később a rózsa termesztése mellett faiskolákat is alakítottak. Ezekből fejlődött ki nagy változások után a., mai Szőreg képe. ség is van a faluban: a faiskolai szakcsoport. Tagjai mind önállóan nevelik a csemetéket, a szakcsoport csak ellenőrzi a munkát és értékesíti a fákat. Múlt őszön például 60 ezer csemete volt a szakcsoport kiadható készlete. Alma, körte, cseresznye, meggy, barack, s ezekből is többfajta facsemetét nevelnek közel ötven holdon 13 arsze a termelőszövetkezetek is foglalkoznak facsemetével. Ha megkérdezzük a Vörös Rózsa (rózsatermelő is!) Tsz elnökét, Pásztori Béla bácsit hogy miből volt a legnagyobb be* vételük, a facsemetéket említi elsőnek, hiszen a múlt évben 260 ezer forintot kaptak a fákért. Közel tizenhárom hold faiskolájuk van. Azután a konyhakertet említi, amely tavaly ugyan keveset hozott: »csak* 15 ezer forintot, míg tavalyelőtt 35 ezret. Majd a mahóniát veszi sorra, ezt a télen-nyáron zöld, koszorúba való növényt, amely két holdról 20 ezer forintot hozott, s csak végül mondja a rózsákat. Másfél holdon, a szabadban virul a rózsa náluk, s 18—20 ezer forintos bevételük volt belőle. Remélik azonban, hogy a jövőben még többet hoz majd a rózsa. Új kertésze és nagy tervei vannak ugyanis a szövetkezetnek. Tízezer vadrózsacsemetét szereznek be, hogy üveg alatt nevelhessenek korai, melegágyi rózsákat. A szövetkezet busás jövedelméből szépen részelhettek a tagok is. Egy munkaegységre pénzben számolva pár fillér híján hetven forint jutott. Közepes keresetet jelent itt a húszezer forint. Hódi József lovász, akinek 883 munkaegysége volt egyebek között 11.393 forintot, 28 és negyed mázsa búzát, 23 mázsa 40 kiló árpát, 44 mázsa 15 kiló tengerit, 26 és félmázsa szénát, 99 kiló cukrot, 54 és félliter olajat, 27 és félkiló szappant, s még sok mást kapott. A Micsurin Termelőszövetkezet viszont nem zárt ilyen jól az idén. azért, mert 60 hold kukoricájában 80 százalékos kárt tett a víz, 47 hold árpáját meg teljesen elvitte. Legnagyobb jövedelmüket a gyümölcsfaiskola hozta: 123 ezer forintot, utána a kender 61 ezret, a cukorrépa 34 ezer forintot és 29 mázsa cukrot, a rózsa pedig nyolcezer forintot. Temesvári József, a szövetkezet elnöke különösen Engedi József és Hunyadvári Laiosné munkacsapatait dicséri. nekik köszönhető a növénytermesztés sikere, míg a szép szarvasmarha-állomány jó kondiciója, magas fejési átlaga Tandari István tehenésznek. 4 hajdani pákászok, ha^ lászok fiai meghódították a földet rózsafával, facsemetével. Unokáik és dédunokáig már nagyvonalúan gondolkodnak a földön: tízés százezrekben, akár telepítésről, akár bevételről van szó. Szépeket álmodnál: —• míg a rózsatövék alszanak a hideg téli földben — arról, hogy üvegházban télen is kinyílnak majd a virágok. A termelőszövetkezet ped g kinyitja a bukszáját, hogy a véres csaták és vörös rózsák földjén valóság legyen a legszebb álmokból is. Németh Ferenc