Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 24. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1956. január 28. MAI SZAMUNKBÓL: A SZOVJETUNIÓ ATADTA FINNORSZÁGNAK FROKKALA-UDD TERÜLETÉT (2. oldal) SZEGED ELSŐ A NAGYVAROSOK KÖZÖTTI BEGYŰJTÉSI VERSENYBEN (3. oldal) A KUTURALIS MUNKA HELYZETE AZ ÜJSZEGEDI KENDER-LENSZÖVÖ VALLALATNAL (3. oldal) A félévi bizonyítvány osztás előtt (L. F.) Még néhány nap és az iskolai bizonyítványokba írott számjegyek veszik át a szót a dicsérések és az intések helyett. A bizonyítványokból kiderül majd, hogy milyen munkát végeztek a tanulók és tanáraik a tanulmányi félévben. Nem kevésbé fognak beszélni ezek a számjegyek a szülök nevelő és ellenőrző tevékenységéről sem. Megvilágítják egy-egy iskola szülői munkaközösségének munkáját, segítését, vagy nemtörődömségét az iskolai nevelőmunka iránt. Ma már minden szülő előtt ismeretes, hogy az iskolai oktató-nevelőmunka sikere elképzelhetetlen a gyermekek szüleinek jó munkája nélkül. Valamikor csak a kiváltságos osztályok "-szokása* volt érdeklődni csemetéik iskolai előmeneteléről. Az ilyenfajta "érdeklődés* tisztességtelen voltáról sokat tudnának beszélni azok a pedagógusok, akiket egyszerűen berendeltek magukhoz a méltóságos urak, hogy jobb belátásra bírják az "-elfogult* nevelőt a méltóságosok bukásra álló csemetéi javára. Az ilyen szülői érdeklődés végérvényesen kihalt nálunk. A munkás- és parasztszülök egyre többen élnek azzal a jogukkal és kötelességükkel, hogy tevőlegesen beleszólnak gyermekeik iskolai oktatásába, nevelésébe — a tanulók és az egész társadalom érdekében. De előfordul még, hogy a szülők sajnálják a fiaikért tett fáradságot és nem mindig keresik fel az iskolát, a tanárokat, amikor arra szükség volna. Komoly feladata a nevelőknek és a szülői munkaközösségeknek, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Az utóbbi időben általában javult a munkás- és parasztszármazású tanulókkal való törődés iskoláinkban, de nem mehetünk el szó nélkül mégsem az 1955—56-os tanév első negyedévének tanulságai mellett. Az általános iskolákban az idén végző nyolcadikosok 43 6 százaléka kapott intőt és róvót. A középiskolákban pedig a munkás- és parasztszármazású tanulók 25.5 százaléka. S ebben az Üjszegedi Tanítóképző 41.4 százalékkal "vezet*. Mivel magyarázható az intések és róvások elszaporodása iskoláinkban? Azzal is, hogy nem kielégítő a szülők és tanárok kapcsolata. Pedig meg kellene érteni és értetni, hogy enélkül nem lehet alapos oktató- és nevelőmunkát végezni. Még nem elég rendszeres és alapos a szülők tájékoztatása gyermekeik munkájáról, fejlődéséről, annak ellenére, hogy sok édesanya és édesapa keresi fel munkából jövet, vagy munkába menet az iskolát. Ilyenkor különösen az általános- és középiskolák úgynevezett utolsóéves növendékeinél sokasodnak meg a problémák. Az általános iskolai nyolc és a középiskolai oktatás négy esztendején át megismerhetni a gyermekek és a serdülők karakterét, jellemét, szellemi és fizikai frissességét. Mégis előfordul, hogy tévesen tájékozódnak szülők és tanárak a tanulók elhatározásairól, ami továbbtanulásukat, jövőjük felé szándékozó lépéseiket illeti. Elemezni kell a szülő és a gyermek kapcsolatát, a szülőnek a munkához, a társadalomhoz való viszonyát. ha meg akarjuk állapítani az eredményeket és a hibákat. Az elemzés eredményét pedig mindenkor lelkiismeretesen fel kell tárni, nem szabad elhallgatni sem a szülő, sem a tanuló előtt, vagy fordítva — a szülőnek sem a tanár előtt. A napokban felhívással fordult Szeged nevelőihez a Szilléri sugárúti Általános Leányiskola nevelőtestülete. Az iskoláztatás fontosságára, a munkás- és parasztszármazású tanulók tanulmányi eredményeinek fokozására és a paraszti társasgazdálkodásért való lelkes munkára hívták fel nevelőink figyelmét. Azóta több általános iskola csatlakozott már a felhíváshoz, de középiskola egy sem. Talán a felhívás tartalma nem érinti a középiskolák munkáját? Ügy hisszük, igen, s ez alól nem lehet kivétel egyetlen gimnázium, egyetlen technikum sem. A munkás- és parasztszármazású tanulók osztályöntudatának fokozását nem lehet csak az iskolától, vagy csak a szülőktől várni. Az egyik kéznek mindig tudnia kell, mit csinál a másik kéz, s ez vonatkozik a tanárok és a szülők politikai munkájára is. A tanulmányi eredményeket rögzítő testületi értékeléskor erről se feledkezzenek meg az iskolák igazgatói, amikor a tantestület politikai és szakmai felkészültségéről esik szó. De nem ártana foglalkozni a fegyelmezés nagyon is időszerű kérdéseivel sem. mert az utóbbi idők sok visszásságot, sőt a tanári hivatással való visszaéléseket dobtak felszínre városunkban. Az értékeléskor szólni kell a fegyelmezés terén elért sikerekről is. Komoly nevelői munka eredménye az, hogy a fröccsözgető, a sportból élősködő és az unatkozó "szellemi előkelő* diákok típusa kihalt, vagy kihalóban van középiskoláinkban. AZ általános tanulmányi eredmények fokozása, különösen a munkás- és parasztszármazású tanulók tanulmányi színvonalának emelése nem lehet egyszerű kampányfeladat a félévek és évvégek előtt, hanem következetes, percig sem szűnő szívós munkafolyamat (kell, hogy legyen. Ezt azonban meg kell értetni az általános- és középiskolák tanulóival, és értsék is meg a kis- és nagydiákok — munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok —, hogy az ő akarásuk, fegyelmük és erőfeszítésük nélkül nincs és nem is lehet a tanulmányi eredményeket, az általános műveltséget olyan fokra emelni, amilyen fokot megkövetel — elsősoroan tőlük — ez a dolgozó ország, a£ol minden az ő fogadtatásukért épült és épül, mert ók lesznek a harcos apák és anyák megkezdett munkáinak helytálló folytatói. Prágában megnyílt a Politikai Tanácskozó Bizottság ülése Prága (A TASZSZ különtudósítójától.) 1956. január 27-én délelőtt 10 órakor Prágában, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumának épületében megnyílt a varsói szerződés alapján létesített Politikai Tanácskozó Bizottság ülésszaka. A, csehszlovák külügyminisztérium épületének nagytermében pontosan 10 órakor foglaltak helyet V. M. Molotov és G. K. Zsukov, a Szovjetunió képviselői, V. Dávid és A. Cepicka, Csehszlovákia képviselői, J. Cyrankiewicz és K. Rokossowski, Lengyelország képviselői, W. Ulbricht és W. Stopli, a Német Demokratikus Köztársaság képviselői, Hegedűs A. és Bata I., Magyarország képviselői, Cl-ivu Stoica és L. Salajan, Románia képviselői, R. Damjanov és P. Pancsevszki, Bulgária képviselői, M. Shehu és B. Balluku, Albánia képviselői, továbbá I. Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződés tagállamai közös fegyveres erőinek főparancsnoka és A. I. Antonov hadseregtábornok, Az ülésen résztvesz Nie Zsun-csen, a Kínai Népköztársaság megfigyelője is. Csehszlovákia népe és kormánya nevében Cepicka, a miniszterelnök első helyettese. nemzetvédelmi miniszter üdvözölte az ülés résztvevőit. A résztvevők megállapodtak abban, hogy ebben az évben a Politikai Tanácskozó Bizottság ülésein Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke elnököl. Az elnök javaslatára elfogadták az alábbi napirendet: 1. Szervezeti kérdések. 2. A varsói szerződésből folyó kérdések és közös intézkedések megvitatása. Az első napirendi ponttal kapcsolatban a résztvevők meghallgatták A. I. Antonov tábornoknak, a Politikai Tanácskozó Bizottság főtitkárának közlését és megfelelő határozatokat hoztak. A napirend második pontjával kapcsolatban az első ülésen Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Rajkó Damjanov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének első helyettese. J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Ohivu Stoica. a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szólalt fel. i I h»' A A Politikai Tanácskozó Bizottság legközelebbi ülését január 28-án délelőtt 10 órakor tartja. Megvannak a reális feltételek a nemzetközi feszültség további enyhítésére Hegedűs András elvtárs beszéde a Politikai Tanácskozó Bizottság pénteki ülésén Hegedűs András elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke január 27-én a következő beszédet mondotta a • varsói szerződésben résztvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának ülésén: — Tisztelt , Politikai Tanácskozó Bizottság! Kedves Elvtársak! — Engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözöljem a Politikai Tanácskozó Bizottság ülésének résztvevőit, a varsói szerződést aláíró államok képviselőit és a Kínai Népköztársaság megfigyelőjét. — A magyar nép örömmel fogadta az elmúlt év fontos külpolitikai eredményeit. Az osztrák államszerződés megkötése, a belgrádi szovjet— jugoszláv tárgyalások sikere, a négy nagyhatalom kormányfőinek és később külügyminisztereinek genfi értekezlete, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 10. ülésszaka és ezen az új tagállamok felvétele, s végül a külpolitikai sikerekben gazdag év méltó befejezéseként Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai, burmai és afganisztáni útja jogot adnak arra, hogy az 1955-ös évet a nemzetközi feszültség csökkenésében beállott jelentős javulás esztendejének tekintsük, — Az a körülmény, hogy az elmúlt esztendő nem a nemzetközi feszültség növekedésének, nem a hidegháború további fokozódásának éveként került be a történelembe, annak köszönhető, hogy a varsói szövetség tagállamai, elsősorban a Szovjetunió, lankadatlanul újabb és újabb akciókat indítottak az agresszív erők megfékezése és a nemzetközi légkör megjavítása érdekében. — Ezen kezdeményező lépések világossá tették a szocialista tábor határain túl is a népek, sőt sok országban a vezető kormánykörök előtt is, hogy a tárgyaló felek érdekeinek kölcsönös tiszteletbentartása és messzemenő figyelembevételén alapuló tárgyalás a rendezetlen problémák megoldásának egyetlen járható útja. — A szocialista tábor országainak és elsősorban a Szovjetuniónak következetes és kezdeményező békepolitikája és e politikának egyre növekvő népszerűsége a világ összes országaiban a hírhedt erőpolitika kudarcát eredményezte, — A Magyar Népköztársaság kormánya is — népünk és valamennyi nép legközvetlenebb érdekeinek szem előtt tartásával — a következetes békepolitikának megfelelően, teljes mértékben tartotta magát a varsói szövetségben vállalt megtisztelő kötelezettségéhez: arra törekedett, hogy az őszinte együttműködés szellemében részt vegyen minden nemzetközi akcióban, amely a béke ügyét szolgálja és minden erejét e célok megvalósítása szolgálatába állította. — Hazánk nemzetközi hely* zelének megerősödése szempontjából nagyjelentőségű az Egyesült Nemzetek Szervezetének azon ismeretes döntése, amely* lyel — a Szovjetunió javaslala alapján — 16 országot, köztük a Magyar Népköztársaságot felvette tagjai sorába. Részvételünk e világszervezetben még szélesebb nemzetközi érintkezést tesz lehetővé számunkra. Módot nyújt arra, hogy diplomáciai, gazdasági és más természetű kapcsolataink fejlesztésével, a teljes egyenjogúság és egymás érdé* keinek messzemenő tiszteletben* tartása alapján még szélesebb nemzetközi együttműködést valósítsunk meg más államokkal és ezzel még eredményesebben szolgáljuk a nemzetközi megértés és együttműködés ügyét. — A magyar kormány a je* lenlegi nemzetközi helyzet egyik igen figyelemreméltó," az elmúlt időszakkal szemben új jellemző vonásának tekinti, hogy számos ország független, az agresszív tömböktől tartózkodó külpolitika folytatására törekszik és ezek a törekvések egyre jelentősebb szerepet játszanak a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott küzdelemben. A semlegességre való törekvés különösen erősen jut kifejezésre Ázsia és Afrika számos országában, amelyek nemrég kivívott szabadságuk és függetlenségük megőrzésén fáradoznak, Bulganyin és Hruscsov elvtársak történelmi je* lentőségű indiai, burmai cs afganisztáni útja növelte a Szovjetunió tekintélyét Ázsia, Afrika, Dcl-Amerika gyarmatosítás ellen küzdő népei előtt, leleplezte az imperialisták terveit, megerősítette a béke híveinek pozícióit. — Fontos feladatnak tartjuk kereskedelmi kapcsolataink kibővítését ezekkel az országokkal és ezen a téren is követendő példának tekintjük a Szovjetunió kezdeményező lépéseit. — A magyar kormány a nemzetközi légkör további javítása, a népek közeledése érdekében normális kapcsolatokat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalommal is. Az elmúlt év során a nemzetközi helyzetben bekövetkezett javulás ellenére is látjuk azonban azt, hogy bizonyos nyugati köröknek nem tetszik a nemzetközi feszültség enyhülése. Ezek a körök újból és újból megkísérlik az események menetét a hidegháború élezése irányába fordítani. Kiütközött ez már a külügym:niszterek genfi értekezletén is, ahol éppen ennek következtében nem lehetett jelentős előrehaladást elérni. A NATO tagállamainak decemberi miniszteri értekezlete az erőpolitika, a fenyegetőzés apostolainak szószékévé vált. Része ennek a nemzetközi légkör elmérgesítésére irányuló mesterkedésnek, hogy ugyanakkor, amikor a Szovjetunió és a varsói szerződés többi résztvevő állama, és köztük Magyarország is, jelentősen csökkentette ez évi honvédelmi kiadásait, az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb katonai költségvetését dolgozta ki erre az évre. — A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben helyesli a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának határozatát, amellyel létrehozza saját fegyveres erőit, nemzeti néphadseregét. A mai helyzetben, amikor Nyugat-Németország a támadó jellegű nyugati blokkok résztvevője, és hadseregét — a bonni hadügyminisztérium, valamint a NATO párizsi főhadiszállásának bevallása szerint — atomfegyverekkel kívánja felszerelni, a Német Demokratikus Köztársaságnak ez a lépése teljesen indokolt és szükségszerű. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy a magyar kormány változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít a német kérdés békés megoldásának, az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének. Szükségesnek és helyesnek tartjuk, hogy továbbra is kezdeményező lépéseket tegyenek a varsói szerződésben résztvevő államok az európai kollektív biztonság megteremtése érdekében és addig, amíg ez létre nem jön, előzetes megállapodások megkötésére az érdekelt államok és nagyhatalmak között. Ez lehetőséget adna a fegyverkezési verseny mérséklésére Európában és csökkentené a Nyugat-Németország felfegyverzésével és háborús blokkokba való bevonásával a nemzetközi helyzetben beállott enyhülés ellenére meglévő háborús veszélyt — A szocialista tábor országain kívül is egyre nagyobb visszhangot keit az a követelés, hogy a fennálló nemzetközi kérdéseket békés úton kell megoldani. A fegyverkezési verseny csökkentésének az útjára kell lépni, kollektív biztonsági szerződést kell kötni a legjobban érdekelt államok között és egyszer s mindenkorra le kell mondani az erőpolitika viteléről. Ezt mutatják « francia választások is, ahol a francia nép a háborús atlanti tömböt támogató pártok politikája és ezzel a nemzetközi feszültség kiélezése, az erőpolitika ellen szavazott. — Szilárd meggyőződésünk; hogy megvannak a reális feltételek a nemzetközi feszültség további enyhítésére, az államok közötti együttműködés kialakítására. — Tisztelt Elvtársak! Á Magyar Népköztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista tábor országai közötti együttműködésnek. Olyan eiőnek tartjuk ezt, amely egyik legfontosabb tényezője volt és marad is a nemzetközi helyzet alakulásának. Ezért örömmel üdvözöljük a varsói szövetségben résztvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának jelenlegi első ülését, amely kifejezője és egyben továbbfejlesztője az országaink között kialakult szoros baráti kapcsolatoknak és elvi alapon álló együttműködésnek. A magyar ncp soha olyan indokolt bizakodással nem nézhetett a jövő elé, mint most, amikor erőink a béke erői nap mint nap egyre erősödnek és tért nyernek az egész világon. Népünk nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a varsói szövetségi szerződés keretében a Szovjetunió vezette béketábor népeivel vállvetve küzdhet az egyetemes béke tartós biztosításáért, a társadalmi haladás magasztos ügyéért,