Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-25 / 303. szám

Gheorghiu-Dej beszámolója ,rán tö moszkvai a Román Mcnkáspárt ML kongresszusán Bukarest (TASZSZ) A Ro- 1935-ben hatszázezer ton- I. VüfíSHBVrtafc man Munkáspárt II. kon- nával több kőolajat tcrmeigresszusán «z első napirendi tok, mint amennyit az ötéves Moszkva (TASZSZ). K. J. fontban Gheorghe Gheor- terv 195ő-ie előirányzott és , Vorotilov, a Szovjetunió Legghiu-Dej ismertette a kőz- majdnem kétmillió tonnával jíolsö Tanácsa Elnökségének ponii bizotteég beszámoló je- többet a burzsoá-földesúri, elnöke december 23-án a lenlését. rendszer idején elért legtna- • Kremlben fogadta A. H. MaA Itomin Munkáspárt I. gasabb évi termelésinél. 'szúd Anssarii, Iriarendkívüli kongresszusa óta eltolt 8 év A második ötéves terv fő-' és meghatalmazott moszkvai a alt — mondotta többi kö- feladata — mondotta a to- ! nagykövetét, aki átnyújtotta zött Gheorghiu-Dej — a vitt- vábbiakban Gheorghiu-Dej! megbízólevelét. gon olyan változások történ az egység os szocialista gaz- j A. H. Maszúd Anszari Idj-tek, amelyek a népek életére daság kialakítása. I lentette, hogy uz iráni korEunek során a szocialista ' ipar továbbfejlesztése alapján biztosítani kell a mezőgazdaság szocialista átalakítását, hogy 1930-ban a mezőgazdaság szocialista ; feje^t" ho7y VzeT a" standé szektora túlsúlyban egyen. kok , j e, eedemények- - Gheorghiu-Dej reszlelesen; h vezetoclt maid Szovjetuniónak, a szocialista beszélt az ipar- további ej lesz- Z'tí^ tábor vezetó erejének hntal- lésének íeiadatairól. a me- !w r u, mas és töretlen fejlődése dön- zőgazdaság szocialista szekto- j X™^ ^ato látogawtő. az emberiség egész fejlő- ra ma az ország egész mező- ?a' atnelynak hírét a szovjet désére óriási hatást gyakorló gazdasági területének több történelmi jelentőségű ténye- mint egyharmada és az államok közötti viszonyra a legerősebb hatást gyakorolták. Bőszedében ezután a szocialista táborhoz tartozó országok között 'kialakult új kapcsolatok kai foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a m«.ny a jövőben is igyekszik erősíteni a bar. ti és jószomszédi kapcsolatokat Irán és a Szovjetunió között és annak a meggyőződésének adott kiA dolgozó parasztok gazdaságainak több mint 13 százaléka tartozik a szövetkezés különböző formáihoz. Gheorghiu-Dej részletesen foglalkozott a párt harcával a jobboldali elhajlók A. Rámutatott a nemzetközi feszültség enyhítésében a legutóbb elért kedvező eredményekre, majd kiemelte napjaink nagy eseményét: Hruscsov és Bulganyin elvtárs nemrég történt indiai, Pauker vezette frakciós csoburmat és afganisztáni utazá- portja ellen, amelyhez V. Lusát. mely a békés egymás ca ls tartozott, akit később a mellett élés politikájának ra- román titkos rendőrség régi gyogó megnyilvánulása. ügynökeként lepleztek le A Román Népköztársaság Ehhez a csoporthoz tartozott nemzetközi helyzetének jel- T. Georgesru is lemzésére áttérve, GheorghiuDej hangsúlyozta, hogy a burzsoá-földesúri Romániától eltérően a Román Népköztársaság teljesen független, szuverén állam, amelynek sok erős és kipróbált barátja van. Romániának az Egyesült A FELÚJÍTOTT RÉGÖTA KEDVENC DA- szárnyalással párosul. A költő repít a harmadik felvonás KAI ÍJA a szegedi operulútogató liárom bohém-túrsát alakító nagy kettősében. Hangjának közönségnek r>iccim: Bohém- Horváth József, Pataki Béla és ínég nincs minden fekvésben ilet című operája. A hol mo- Sinkó György jól egybehangolt eléggé átható ereje, de kfilönösolygós, hol kórnyes történeten ját.':!.a és éneke nagy lendítő sen a magas hangok szépen, kérésziül a fiatalság bája, vi- kereke ar előadásnak. Mindhá- üdén, fiatalosan csillogóak, haivó szenvedélyei, a létért va- rom játékának nagy ériéke, Moklován Stefánia Mujetlc ló kérlelhetetlen küzdelmei, s hogy a IV. felvon laban Mimi szerepében mutatkozott be sia boldog megnyugvás pillanatai 1 nlátae ágya mellett egyénisé- kentei. Musette szeszélyes, tüs merész kontrasztokkal szembe, giik új értékekkel gazdagodik, zcs, temperamentumos egyéniállított képekben csillannak fc- sok mélyen elrejtett meleg ér- segét a második felvonásban lénk. Puccini, bár műveinek zés nyílik fel lelkükben. Gnél élettelien,,színesen vetíti ki. Réegyszerű mindennapi bőseivel József a házigazda szerepében gebbi alakításával szemben teljesen nem azonosította ma- a tőle megszokott szellemesség- hangjával mértéktartóan bánik gát, inkább n mély együttérzés g-l festi meg a karikatúra-szerű és színesen, változatosan haszhangjaival ábrázolja őket, de alakot nálja fel. A negyedik felvonáséppen ennek az (gyüttérző \ FELÜJlTOTT ELŐADÁS ban játékának és hangjának liangnuk felénk árajó meleg- több belső fehndultsúgot kellci ségc teszi oly kedvessé, megk.- oa?y t Uhh * ne tükröznie. A második féltővé a párizsi padlásszobák fia- weieplő bevonásával teszi vál- vouis})an Börzsönyi Mihály laljainak tragdms történetét. Az tozatosabbá a reg! megszokott Mus,,u öreg gavallérjának szeopera szinte síiiitvo adja Puc- kereteket. Herdál Valéria a rqióvel 6okal emcI „ f,.]voná, ríni alkotó művészetének Ieg- Hoffmann meséi Antóniája után hangulatán, helyzete fonákságai jobb sajátosságúit. Talán egeik Mmu szerepében mutat- nak ékttcli ér2LÍ.keltetósóveL művében sem ennyire teljes a «<>«>« »e első ízben. Bar ez „rHnr,-.nr.. zene és a dráma legapróbb rész- nz első bemutatkozás nem lulINDEzEbBEN ES DISZ,közvélemény olyan szívélyes helyesléssel fogadta — jelentette ki Maszud Anazari — Jobban, mint bátmlkor megerősíti majd a két ország barátságát és kölcsönös megértését és a béke ügyét szolgálja majd". K. J. Vorosilov válaszában azt mondotta, hogy a Szovjetunió és Irán között nem- j n t ^ _.„„__„___ régiben megkötött határren- bcmTtató "fehTításához "éppen s^v-játéka hivatottá 'leszi M*i- kívánna a második felvonás uldezesi és pénzügyi egyezmény R„bányi Vilmos karnogvi mun- mi szerepének alakítására. Ki- cai kavargása. Amennyire fonvalamint számos más. a Szov- kájn a(1 |ok - n{D°J 8űetet tűn3en ragaJja meg Mimi alak- tos feladata a szegcdi Nemzeti jetunió kezdeményezésére változatosságot. A zen'ekar iá- jónak alapvető jellegét, bár eb- Színháznak az opera-irodalom végrehajtott rendszabály ra- j téka -ól 6r2ékeItetJ . i> :'„: hői az alanszinhől nem tud méa letekben is uralkodó egysé"e, ar,olt teljesen egyenletes alaki- LETEKBEN a felújítás nem ad a drámai történés szálai" szín- fóst, amiben közrejátszott bi- újat, teljesen átvette a két év, te a zenében fejlödnek N bon- zonyos elfogódottság, a színpa- vcl ezelőttit, pedig egy felújítakoznak ki. Ez ad különös je- di próbák liiáuya, de igy is az tásnak ebben is új színeket lentőséget a zenei irányítás előadás közönsége úgy köszön- kellene hoznia már csak a kö, munkájának, mely az előadás t5ttc ezt a teljesítményt, mint zönség érdeklődésének fokozott egész stílusát döntően mégha- rendkívül sokat ígérő kezdetet. tabl> felkeltése miatt is. Külöározza. A két évvel ezelőtti Megragadó egyénisége, csupa fősen frissen, élettelibb levegőt állan, . , - , - - - — - iieaa 101 crzcKeucu a Puccini- bői az alapszínből nem tud még több, szép alkotásának - tanúbizonyságát, adja ^ {gySS^TtedmdTSId- mindenütt kibontakozni !gy dóan műsoron való tartása, ép lenlhctjuk ki —» mondotta annak, hogy a Szovjetunió Gheorghiu-Dej — hogy ma, kongresszus idején pártunk sorainak egysége, központi bizottság körüli öszazt fogósa erősebb, mint valalia. Az előadó közölte, hogy a Nemzetek Szervezetébe tör- párt jelenleg 595.398 tagot és ténő felvételéről szóivá Ghe- tagjelöltet számlál soraiban, orghiu-Dej hangsúlyozta, ezek közül 56.583 a tagjelölt, hogy a román népet ez a Ezekután azokkal az alapdöntés mélységes megelége- vető kérdésekkel foglalkozott, déssel tölti el. amelyekre a pártnak a hiáGheorghiu-Dej a további- nyosségok kiküszöbölése és a akban az első ötéves terv tel- pártmunka javítása érdekéjesítése során elért eredmé- ben kell összpontosítania finyekkel foglalkozott. Elmon- gyeimét, dottn: az Ipari termelés 1955- Előre. új győzelmekre a ben 2 9-szer múlta felül az szocializmusért, a békéért, a 1938. és 3.4-szer az 1948. évit. nép jólétéért és boldogságáért Üj iparágak jöttek létre. A folytatott harcban! — montermclőeszközök termelése dotta befejezésül Gheorghiukörülbelül 3.9-szer, a fogyasz- Dej, a kongresszus küldötteitási cikkek termelése 2.9-szer nek viharos, szűnni nem akaakkora, mint 1948-ban. ró tapsától kísérve, 1300 gyermek fenyőfaünnepélye az Országházban Az Országház kupolacsar- zetősége, a Szakszervezetek nokót az idei karácsony dél- Országos Tanácsa és a DISZ utánján ls a budapesti ifjú- budapesti bizottsága, ság vette birtokába. Szómba- A megnyitó-ünnepségen ton délután több mint 1300 megjelent Rónai Sándor, PZ jól ta-.uló. kiváló úttörő- országgyűlés elnöke. Olt Kémünkét végző pajtás részére roly pénzügyminiszter, Pogárendezett itt fenyőfaünne- csás György, az állami gazpélyt a DISZ Központi Ve- daságok minisztere. elő kívánja segíteni a jószomszédi kapcsolatok fejlődését Iránnal. „A Szovjetunió — mondotta a továbbialtban K. J. Vorosilov — magától értetődően nem mehet el az olyan tények mellett, mint a bagdadi szerződés megkötése és Iránnak e katonai tömbben való részvétele. ön ismeri ezzel kapcsolatos álláspontunkat". „Szeretnénk remélni •— mondotta K. J. Vorosilov —, hogy az országaink közötti baráti és jószomszédi kapcsolatokra vonatkozó óhaj, amelyet a nagykövet az iráni kormány nevében kifejezésre juttatott, megfelelően fejlődhet majd és ez kétségtelenül megfelel mindkét ország érdekeinek", Peking (Űj Kína) Csang Ven-tien, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterhelyettese és dr. Lothar Bolz, a Nétozásainak a hangszerelés ezer árnyaiával való megjelenítését, s az előadás drámai fordulópontjainak megdöbbentő hatású ellentéteit. Ez a csupa szín, csupa ellentét, csupa hangulat zene Rubányi Vilmos biztoskezű, szuggesztív, magával ragadó vezénylése nyomán élettől áradóan szólalt meg, bár néhol a zenekar, különösen a rézfúvók harsogása elfedte a színpadot, az énekesek hangját AZ ELSŐ KÉT ELŐADÁSON túlnyomórészt a régi szereplőgárda tagjait láthattuk — Papp Júliát, aki hangjának csodálatos könnyedségével és egyúttal drámai telítettségével a tüdőbeteg Mimi alakját elsősorban zenei eszközökkel ábrázolta megindító hatással, kivóteles adottságú hangjába sűrítve a szenvedés, az öröm, a lángoló szenvedély drámai hullámzását. Megycsi Pál Rodoiphe szeremet Demokratikus Köztársa- pében régi nagysikerű alakításág külügyminisztere pénte- 'sát eleveníti fel magabiztosan, ken délelőtt tartotta a kínai nagy rutinnal, néha már-már külügyminisztériumban har- kicsit fölényesen is könnyedén, madik megbeszélését. j Színészi alakító munkájával logA megbeszélésen résztvet- többet a negyedik felvonásban Iámzásának festői ábrázolását, a például az első felvonásban pen annyira fontos, hogy a fellélek pillanatnyi hangulat-vál- adós marad az ébredő és cl- újítások újszerűsége az előadást hatalmasodó szerelem boldog ki- még vonzóbbá tegye a szegedi tárulásával. De máris szén ve- közönség számára, déllyel telítetten formálta sze- ERDŐS JÁNOS tek a kínai kormány más nyújt az érzelmek sok árnyalatú képviselői és a német kor- \ ábrázolásával. Énekében a biz- j volt: a termelőszövetkezeti tagjai részletesen mányküldöttség tagjai is. tos muzikalitás szenvedélyes i agitáció, s mozgósítás a me- gyalták. Ülést tartott a Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnöksége Csütörtökön délután a Ha- zőgazdasági munkák időbeni zafias Népfront Városi Bizott- elvégzésére. Másik a kerületi ságának elnöksége ülést tar- póttanácstagok választása tott, amelyen megjelent La- volt. A választás a kerületekdányi Benedek elvtárs, a ben igen szép eredménnyel Szegedi Városi Pártbizottság zárult. Különösen jól sikerülelső titkára, Dénes L<eó elv- tek a választások a III. ketárs, a városi tanács rületben, ahol egyik helyen végrehajtó bizottságának el- a választók 99 százaléka, a nöke, Tobácz Imre elv- másik helyen 92 százaléka társ, a városi tanács szavazott a Hazafias Népvégrehajtó bizottságának el- front jelöltjeire. A nemaetkönökhelyettese és a Hazafias zi helyzetet Ismertető, a kulNépfront kerületi bizottsá- turális és az ismeretterjeszgainak elnökei is. tő előadásokról, a társaMóricz Béláné elvtársnő, a ^„T^1 ^.ff/ Hazafias Népfront városi titA megállapította az elnökség: kára ismertette a negyedé u negyedében ednegyedéves munkatervek tel- kof' ötezer embert mozjesítését és az 1956-os év első ^^L^ " 8 negyedévének feladatait. í,as Népfront" Az év utolsó negyedében a Az új év feladatait a párt Hazafias Népfront-bizottság márciusi és novemberi iiatóműn, kajának két fő iránya rozata alapján az elnökség meg tárNEMZETKÖZI SZEMLE A bandungi szellem a Közép-Keleten Az elmúlt hetek eseményei, Bulganyin és Hruscsov delhi, ranguni és kahull útja Ázsiára irányítottált az újságolvasók figyelmét. Nehéz dolga volt az utazás jelentőségét kommentáló újságírónak, mert való igaz, semmi túlzás sincs abban, hogy olyan történelmi jelentőségű ázsiai változásokkal állunk szemben, amelyek hálását cs következményeit ma még távolról sem lehet teljesest felmérni. Azt azonban többszörösen ki kell domborítani, hogy mind e változások rugója az ázsiai népek ébredő öntudata és ezt a legkézzelfoghatóbban a tavaszi bandungi értekezlet határozatai, e határozatokkal megszületett bandungi szellem fejezte kl. Bandungban azonban nemcsak Ázsia képviseltette magát, a 29 ország között ott voltak a Közép-Kelet kormányainak küldöttei is. Ezért helyes, ha most e földrész felé fordítjuk tekintetünket annál is inkább, mert a nemzetközi események ls kívánatossá teszik ezt. Különösen a most végetért hét eseményei. dával támasztottuk alá. Az alig másfélmiUiós jordániai arab nép azonban napjaink példájával igazolta e tétel helyességét, többnapos tömegmegmozdulások átütő erejű tüntetések, keresztülhúztak minden londoni és washingtoni diplomáciai számítást, s ztorníroztak már elkönyvelt nyugati győzelmeket. A bagdadi paktum alig néhány órás új jordániai kormánya jobblétre szenderült és ha még végérvényesen nem is, az első ütközetben a nép diadalmaskodott. Bandtmg joleatősége Mi törfónt Jordániában ? Az egész nyugati tábort behálózó katonai rendszer a Közép-Keleten a legfoghíjasabb. Többeszlsndős törekvések után sem sikerült som az Egyesült Államoknak, sem Angliának paktumrcndszcrlikbc kényszeríteni az Itteni országikat. Néhány hónapja ugyan Anglia, Törökország, Paklsztun. Irak, és Irán részvételével megszületett a bagdadi egyezmény (METO), de ennek hatásosságát Igencsak gyengítette, hogy olyen országok, mint Egyiptom, Szivia és Szaúd-Arábia határozottan elutasított minden közeledést ehhez a rendszerhez. Az imperialista katonai szövetségek kovác.ni a régi módszert, a régi gyarmatosító olvet vélték Icgcé!szrrübbnak alkalmazni r"m'áreTésnk keresztülvitelére. DlvlcU et tnipera — oer.»l meg és uralkodj: ebfcő' ez elvből született meg az az angol tr.fc< ' ::I lép'H hogy kiszakítják a három ellenkező ország közé beékelődött Jordánlát, gazda sági presszióval behálózzák és ezzel magbontjúk a középkslcti semleges tömb egységét. A kijelölt személy, akinek feladata volt e tervet végrehajtani, ugyanaz a Gcrald Templer angol tábornok, aki világszerte „Malájföld hóhéra" néven Ismeretes. Templer Amrnanba, Jordánia fővárosába utazott, előterjesztette feltételeit — a további angol gazdasági segítség ára a csatlakozás a bagdadi paktumhoz. Megbuktatta a háborús szövetséget ellenző korábbi kormányt, áj, neki megfelelő miniszterelnököt helyezett hivatalba és jöitem— láttam—győztem jelszóval távozott. Itt lép azután a színtérre az, ami új a nemzetközi clcthen és hozzáte?".etjük, — a világtörténelemben: n bandungi w'iem. A nép a történelem alkotója — valljuk — cs est már eddig is számos péiE ncpgyőzelem után érdemes is, fontos is ismételten szemügyre venni, lényegében mi is a bandungi szellem és miért hoz fontos változást a világban. A bandungi határozatokat két alapvető tételükkel lehet a legtömörebben kifejezni. Az egyik annak leszögezése, hogy a nemzetek közötti kapcsolatokat a békés egymás mellett élés alapgondolataiból kiindulva kell rendezni. Ez a tétel elveti a nemzetközi kapcsolatok irányításának imperialista módszerét, az egymással szemben álló katonai tömbök szervezésének módszerét és helyükbe állítja azt, amit a táiyck parancsolnak minden kormánynak megvalósítandó politikaként: a gazdasági és kulturális egymásrautaltságot és ebből következően a békés gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtését. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Ázsia és Afrika államai túlnyomórészben gazdaságilag nagyon elmaradott országok és igy a fentebb említettek még fokozottabb szükségszerűségként jelentkeznek itt, mint bárhol másutt a világon. A másik tétel, amit a bandungi határozatok kifejeznek, egyenes folytatása az előbbinek. A 29 ország kormányküldöltel leszögezték, hogy a gyarmatosítás idejétmúlta, elérkezett az ázsiai és afrikai népek felszabadulásának, önálló fejlődésre lépésének órája. Ezen az útor. nem kis sikerekkel már megindult India és Burma, most kezd nekirugaszkodni Afrikában Egyiptom. Ennek a határozatnak a vnlóraváltása kihúzza a talajt az egésr. Imperialista gyarmati rendszer alol. Foisíoa úi vonás Ila a bandungi szellem előidézte ázsiai és afrikai változásoknak még jobban a mélyére akarunk hatolni, okkor feltétlenül flgyelinbe kell vpnni még egy új, rendkívül fontos momentumot. Ennek a térségnek cz orszrgai függetlenségi barrnkat nem ma kezdték el, a legtöbb helyen több évtizedre tekinthetnek vissza E elt a függetlenségi harcolt azonban a múltban el voltok szigaí; ve egymástól, ami természetszerűen körülményesebbé is, nehezebbé is tette győzelmi lehetőségeinket. Éppen a jordániai események világítanak rá mindennél élesebben arra, hogy a bandungi gyarmatosítás cllcnci határozat nem 20 ország deklarictójúnak egyszerű mennyiségi öf szeadása volt, hanem a mennyiségi vúHorás Itt igazán komoly minőségi tényezővé vált. Arra gondolunk, hogy amikor Jordániára a gazdasági segély megvonásával akartak nyomást gyakorolni cs így kényszeríteni a bagdadi paktumba, három arab ország kormánya — Egyiptom, Szaúd-Arábia és Szíria — jelentkezett: felajánlotta, hogy noha neki is égetően szüksége lenne erre az összegre, Jordánia rendelkezésére bocsátja azt az összeget, amit eddig az évi angol szubvenciók tettek ki. A gyarmatosítás ellenes függetlenségi harcban a szolidaritásnak egy olyan példájával állunk itt szemben, ami eddig jóformán egyedülálló a Közép-Kelet történetében. Ez a példa egyszersmind arra is rávilágít, mennyire képtelenek a szovjet „behatolásról" szőtt nyugati prepaganda-mesék. Ha a Szovjet uniónak van valami szerepe az új ázsiai és afrikai helyzetben — és helytelen lenne tagadni, hogy van szerepe — akkor ez az, hogy. a megvalósult szocializmus országa élő példaként áll eme országok előtt, példaként arra, hogy megoldotta az önú'ló gazdasági fejlődés problémáját, megoldotta a nemzeti kérdést és több más olyan kérdést, ami a forradalom előtt ugyanúgy jelentkezett ott, mint most a függetlenség felé törekvő országokban. Hatásában tekintve ugyanez áil a népi Kínára is. Teljesen jogos tehét a jelenlegi ázsiai és afrikai helyzet láttán a nyugat aggodalma, teljesen io»os a Ncwyork Times vezércikkírójának nyugtalankodása, aki felismerte, hegy Észak-Afrikán keresztül Egyiptomon, Szírián át Aíga.ilsztán'g az eseményeknek nem vélet'enszerű láncolatéval találjak magunkat stcirbon, hanem nagyon ls komoly enszefüwö jelenségekkel. Nincs s ' lk- 'g különösebb fóslehets^gbez előrelátni, hogy a bandungi "7-Vrm további térhódítása még >r>T "••>'••• teszi majd ezeket az aggodalmakat,