Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-25 / 303. szám

Vasárnap, 1955. december 4. n -—» A párthatározat eredményes végrehajtásával irodalmi életünk felemelkedését szolgáljak Hozzászólások a szegedi írócsoport közgyűlésén nak zöme a városi pártbi­zottság segítségével eredmé­nyesen ellenállt a jobboldali nézetek érvényesülésének. A nagyobb mértékben kell tár maszkodni az irodalom kipró­bált helyi szakembereinek, az egyetemi és főiskolai elő­Közponíi Vezetőség márciusi adóknak és a pedagógusok­határozata éta több esetben nak támogatására. Lapunk tegnapi számában közöltük a Magyar írók Szö­vetsége Szegedi Csoportja pénteki közgyűlésén elhang­zott beszámolót. Az alábbi­akban az elhangzott hozzá­szólásokat közöljük. A be­számoló után elsőnek Dér Endre szólalt föl. Dér elv­társ hangsúlyozta, tévednek azok az írók, akik azt hi­szik, hogy a dolgozók meg­tűrik azt az írói »szabadsá­got«, amely olyan út felé vi­szi őket, amelyen nem hasz­nálnak, hanem ártanak, a népnek. A dolgozó nép nem azonosítja magát néhány rossz-szándékú író handa­bandázásával — mondta Dér elvtárs. Madácsy László fő­iskolai docens hozzászólásá­ban kifejtette, hogy egyes írók elfeledkeztek arról a tényről, hogy hazánkban a párt ügye a nép ügye. S aki ezt ma nem látja, az vak. tul kuEogni. Azt mondhat­juk, hogy a szegedi írók el­érkeztek, a márciusi határo­zathoz. Ha azonban itt meg­állnánk, az öndicséret; 1 válna. A jobboldali elhajlás min­den vonatkozásban nagyon bonyolult és nem ringat­hatjuk magunkat abban elvi viták segítségével leplez­tük le az aniimarí.'sta, jobb­oldali esztétikai-politikai né­zeteket. Ennek ciíenére a jobboldali opportunizmus ha­tása a mi csoportunk egyes tagjain is érződött. Nemcsak abban jutott kifejeződésre, hogy néhány fiatel írónk és költőnk egyes jobboldali „te­kintélyes" fővárosi író roaez példáját követte, hanem afe­Segítenünk kell a helyi irodalmi és művészeti kri­tika kibontakozását és fej­lődését. Az eddiginél sokkal fokozottabban hallgatnunk kell a közvélemény Igényei­az illúzióban, hogy minden ban is, hogy az írócsoport né­A% írók csak a nép mellett állhalnak Dr. Benkő Sándor, az I. sz. Belgyógyászati Klinika docense hozzászólásában azt kérdezte: hogyan lehetséges, hogy az utóbbi időben akad­tak íróik, akiket nem a szo­cializmus eszméi, nem ha­zánk eredményei és a nem­zetközi munkásmozgalom nagy problémái és sikerei ragadtak magukkal, hanem a cinizmus, a pesszimizmus és a nép ellen való égálás? Az igazi írók és művészek nem állhatnak más és mások, mellett, csak a magyar nép mellett, a munkásosztály mellett. Ezután Fábián Sándor elv­társ, a debreceni írócsoport titkára tolmácsolta a debre­ceni írók üdvözletét a sze­gedi írók közgyűlésének, valamint azt, hogy a débre­vözletét tolmácsolta a köz­gyűlésnek, s több felelősségre és bátor­ságra, helytállásra szólí­totta fel a szegedi írókat, mert — mondotta — min­denki felelős, aki nem emel­te fel szavát a jobboldali, kártékony elemek és írásaik ellen. A szegedi írók elérkeztek a márciusi párt ha tároza thoz Ezután Ladányi Benedek elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára szólt a közgyűlés résztvevői­hez, —- Tisztázott kérdés min­denki előtt — mondotta —, hogy a mai irodalmi problé­ma nem egyszerű irodalmi ceni írók többsége egyetért a kérdés, hanem politikai kér­Központi Vezetőség határo­zatával, mely fölfedte a ká­ros tevékenységet folytató párt- és népellenes írók bű­neit, A szintén Debrecenből jött Kiss Ferenc és Rácz Ist­ván győri író hozzászólása­ikban elítélően nyilatkoztak Déry Tibor, Zelk Zoltán és a pártellenes memorandumot támogató írókró! Az irodalomtörténészek kö­zül Osváth Béla elvtárs, a TTIT Csongrád megyei tit­kára, aspiráns emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy a jobboldali elhajlással párhu­zamosan esett az irodalmi művek színvonala minden vonatkozásban, s ez érthető is, mert az írók egy résie eltávolodott a néptől. Osváth elvtárs elmondta, hogy a szegedi párt-végrehajtó­bizottság gondoskodása védte meg a szegedi írók zömét attól, hogy Szege­den nem támadt talaja a dekadenciának, a pártelle­nes nézeteknek. Ezután Nagy Pál elvtárs. a Délmagyarország szerkesz­tőbizottságának vezetője kért. szót, s elmondta, hogy a jobboldali tendencia nem szűnik meg egyesapósra, íróink — ez még Szegeden is tapasztalható — különö­sen a fiatalok, sok esetben nem azt a magatartást tanú­sítják, mint amit elvárnánk tőlük. Nem látják társadal­munk lényeges vonásait, el­szakadtak az élettől. Nincs helye a publikációs lehető­ségek sorában a népellenes írásműveknek de igenis van helye a nép ügyét szolgáló Írásoknak. Ne hallgassanak, írjanak íróink. Lődi Ferenc hozzászólásá­ban elmondta, hogy a jobb­oldali elhajlás a szegedi írók körében is jelentkezett, részben úgy, hogy a siránko­zó húrokra szerelt Benjá­min-versek utóérzései jelent­keztek citerahúrokra áttéve egyes fiatal költőknél. Más­részt úgy jelentkezett, hogy leszűkült a szegediek látó­köre is, mert kevés írás be­szélt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az ér­telmiség életéről. Nem for­mális. hanem eleven kapcso­latot kell teremtenie min­den írónak a dolgozóikkal. Kovács Mihály, a Vihar­sarok szerkesztőbizottságá­nak vezetője, Nacsádi Jó­zsef tanársegéd, Német Fe­renc, Vincze András, Gurszky István és Szabol­csi Gábor hozzászólása után Földes Mihály elvtárs, az írószövetség vidéki titkára emelkedett szólásra. A Ma­gyar írók Szövetsége üd­dés is. Teljesen igaza van a Központi Vezetőségnek, ami­kor megállapítja, hogy a már­ciusi határozat óta az élet minden területén tettünk előrehaladást, csak éppen az irodalmi élet területe az, ahol megálltunk, sőt bizo­nyos vonatkozásokban visz* sza is léptünk. A jobboldal­hoz csatlakozók közül sokan most már kezdenek rájönni a végzetes tévedésre és arra, hogy az az út, amelyre lép­tek, nagyon messze vezet a néptől és a párttól. Remél­jük, hogy mind többen lesz­nek majd, akik felismerik ezt, — Nem akarom távolról sem úgy beállítani a szegedi írók mostani munkáját, mint amely országos kérdésekben döntő, de mégis csak jó ér­zés elől haladni és nem há­rendben van, Reméljük elérjük azt, hogy a mi szegedi íróink lendü­letes, lelkes írásokkal, mű­vekkel jelentkeznek és har­colnak a párthatározatért. Nagy örömet okozott, hogy Lődi Ferenc elvtárs olyan versekkel jelentkezett ezek­ben az időkben, amelyekre éppen szükségünk volt. Bá­torhangú szó kell ide, amit fel lehet használni, és olyan hang, amely a tömegek vé­leményét fejezi ki, és amely­lyel tudunk harcolni a deka­dens művekkel szemben. Ladányi elvtárs ezután ar­ról a munkáról beszélt, mellyel a Szegedi Városi Párt-végrehajtóbizottság az irodalmi életben jelentkező jobboldali tendenciák ellen harcolt, majd örömmel üd­vözölte a szegedi értelmiség harcos kiállását a Központi Vezetőség határozata mel­lett és végül elmondotta, hogy a párt-végrehajtóbi­zottság a jövőben is támo­gatni fogja az írókat a jobb­oldali elképzelésék elleni to­vábbi harcban. Petrovácz István, az író­csoport titkára a szegedi írók terveiről, feladatairól beszélt. Arról, hogy a sze­gedi íróífc ezután sem enge­dik el a párt segítő kezét. Vereska András elvtárs, a szegedi pártbizottság másod­titkára elmondotta, hogy minden dolgozót jogosan háborított fel egyes írók jobboldali magatartása. Nincs nálunk Kánaán, ezt mi nem mondjuk, de a meg­lévő hibákból nem ugró­deszkát kell építeni, mint azt egyesek tették, hanem a hibákból meg kell mutatni a kivezető utat. A határozati javaslatot a résztvevők egyhangúlag elfo­gadták, Szövege a követ­kező; Országos tapasztalatcsere értekezlet az lparitannló Intézetben Hazánkban a traktaros­gépészképzésnek még nincs nagy múltja és szükséges, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalata felhasználása re, bírálatára, a '/iszatájbau! mellett a hazai intézetek és a kenyvEVtóésunkban I igazgatói időnként tájékoz­rnegjelsnt rassvefckei kapcsa-' lássák egymást az elméleti latban. i Gí> gyakorlati tanítás bevált „'..'._. ... .„ I módszereiről, a traktoros gé­Sökiranyú munkánk kö- pészképzésben elért eredmé­seppontjabMi az írók alkotó-1 nyékről, hiányosságokról, az hány tagja meghátrált az »1- kedvének és a'kotál tudású- oktató nevelő munka során 1.^t An..... 1-f jlntn A'.TI M«\«rAlAaA 1» r.1? L.... .f 11 . , ' , —. kotómunka feladata elől, ál­problémákkal viaskodott, el­kedvetlenedett, terméketlen­né vált. A Központi Vezetőség ha­tározata megerősített ben­nünket abban a tudatban, hogy csak akkor alkothatunk maradandó müveket, ha a pártra, a dolgozó nép élcsa­patára hallgatunk, s erős szá­lak fűznek bennünket a dol­gozókhoz. Tudjuk, hogy ak­tív, termékeny cs mindenki számára hasznos irodalmi életet Szegeden is csak a jobboldali nézetek maradvá­nyainak leküzdésével, az üze­mi dolgozókkal való szoros kapcsolat megteremtésével és a párt útmutatásának fenntartás nélküli elfogadásá­val teremthetünk meg. Nélkülözhetetlennek tart­juk a marxizmus—leniniz­mus, a marxista esztétika szüntelen tanulmányozását; ennek elősegítésére írócsopor­tunkat a színvonalas elméleti, esztétikai viták színhelyévé kell tennünk. Az eddignél •iák növelése kell, hogy áll- j felmerült problémákról. Ilyen -on- ] országos tapasztalatcsere Az Irodalomról szóló köz- í folyt le az elmúlt napokban ponti vezetőségi határozat j a szegcdi Iparitanuló Intézet­szilárd végrehajtása teremt arra, hogy pártos, eszmei tisztázottságról és művészi igényről tanúskodó írásokkal támogassuk pár­tunknak a szocialista-realis­ta irodalom megteremtéséért folytatott politikáját. Mi. sze­gedi írók, érezzük a nagy fe­lelősséget, amelyet vállal­nunk kell a szocialista-rea­lista irodalmunk kialakításá­ban, amely fontos eszköze új társadalmi rendszerünk felépítésének. A szegedi írók mind a Központi Vezetőség határo­zata melletti nyílt kiállás­sal, mind pedig írói alkotása­ikkal szolgálni akarják a szocializmus építésének nagy ügyét. A közgyűlés Székely Lajos elvtárs zárszavával ért vé­get. talajt' i>en­| Az értekezleten megjelentek az MTH központi küldöttén kívül a székesfehérvári, a győri, a tiszavasvári, a bajai, a makói, a mezőhegyes! a gyulai és a pápai intézet igazgatói. A megbeszélés tár­gya a traktoros iskolák gya­korlati oktatásának megvizs­gálása volt. Az értekezlet elő­adója és vitavezetője László Nándor elvtárs a szegedi in­tézet kitüntetett igazgatója volt. Az értekezleten részt­vettek a környező gépállomá­sok igazgatói is, akik a vitá­ban való aktív részvételükkel nagy mértékben segítettek a kérdések megoldásában. Vajda Miklós A közgyűlés határozata A Magyar írók Szövetsége lük és hogy ők képviselik a szegcdi csoportja teszi a Magyar Pártja Központi Vezetőségé­nek az irodalom mai helyze­téről és feladatairól szóló ha­tározatát. Legélesebben el­utasítja cs elítéli azokat a jobboldali, opportunista né­nézeteket és irányzatokat, melyek az utóbbi időben fer­tőzik irodalmunkat. Elítéli e nézetek híveit és hirdetőit is. Ezek az írók jobboldali, pártellcnes nézeteiket ter­Vas és Győr megyék már teljesítették éves begyűjtési tervüket A Begyűjtési Minisztérium je- legutóbbi; december 23-i érté­lenli: kelése szerint a megyék sor­A begyűjtési szerveknek rendje a következő: a verseny most következő utol- 1. Győr, 2. Vas, 3. Zala, 4. só hetében — fokozott ütemű, Csongrád, 5. Békés, 6. Borsod, jól szervezett, lelkes munkájá- 7. Somogy, 8. Veszprém, 9. ra van szükség, hogy teljesít- Pest, 10. Heves, 11. Szolnok, hessűk nemcsak globálisan, de 12. Szabolcs, 13. Komárom, 14. részleteiben is a begyűjtés éves Nógrád, 15. Fejér, 16. Baranya, tervét. 17. Hajdú, 18. Bács, 19. Tolna. Két megye Győr és Vas Szeged a közepes határú vá­— globálisan teljesítette éves rosok között a második, Kis­tervét A Begyűjtési Minisztérium zombor pedig a községek között nagyhatású a harmadik. Országos pedagógus-konferencia Budapesten Télapó az Orvosludományi Egyetemen Áz Orvostudományi Egye­tem december 23-án délután 4 órakor a központi egyetem aulájában télapó ünnepséget rendezett. A kedves télapó sok-sok ajándétkkal, játékká! cukorkával ajándékozta meg az Orvostudományi Egyetem dolgozóinak gyermekeit. A sokgyermekes családoknak ezenkívül télapó nagy csoma­got nyújtott át, melyben ru­hanemű volt a gyermekelí részére. Füredi Ferenc Építkezések az (J:szegedi Kender­Lenszövőden Az Űjszegedi Kender-Len­szövőben a dolgozók vélemé­nyének, javaslatainak alap­ján kisebb építkezéseket foly­Az Oktatásügyi Minisztéri- dez Budapesten. A tanácsko- ' tatnak. Üj hengertárolót léte­um, az MSZT, a DISZ záson a munkára nevelés kér- S1'tenek, hogy — a hengereket magáévá tömegek véleményét, nem pe- és a Pedagógusok Szak- déseit tárgyalják meg. Min- megvédve — zavartalanabb Dolgozók dig a párt. Az elmúlt napok- szervezete január 9-10- den megyéből több pedagó- le8>'€n a munka. A stoppolo ban városunkban a Szegedi én két napos országos gus vesz részt a konferenci­Kenderfonógyár, az Űjszegedi pedagógus konferenciát ren- én. Kendergyár, a Jutaárugyár dolgozói, a magyar irodalom­szakos tanáro-k, a Pedagógiai Főiskola haligatói és tanárai, valamint a színház művészei irodalmi ankétokon emelték fel szavukat a jobboldali né ma — Január 3-án délután 6 — A DISZ-bizottság ^k°r„,kí*ilpynka"tanf0iyaín délelőtt 10 órakor központi karácsonyfa ünnepélyt kezdődik a Móra Ferenc Kul­túrotthonban (Munkácsy u. 6 szám). zetek hatása alatt álló írók megnyilvánulásai ellen, és r — Vasárnap délután 4-től megbélyegezték ezeknek az 8-ig ifjúsági össztánc a Mó­jesztve arra hivatkoztak, hogy iróknak magatartását. j ra Ferenc Kultúrotthonban a dolgozók egyetértenek ve- A szegedi Írócsoport tagjai- (Munkácsy u. 6.). üzemrészben a férfiak részé­re nem volt eddig fürdő és öltöző, így más üzemrészbe kellett átmenniök munka vé­geztével. Most már épül a stoppolóban a korszerű férfi öltöző és fürdő. A festődéi laboratórium munkája is fontos. Ezután még nagyobb szerepet szán­nak a laboratóriumnak és . , ezért megnagyobbítják, hogy nyitják meg a hagyományos! ezzel ^ el6segítsék feladata­szakköri kiállítást is. nak jobb betöltését. ren­dez az Üttörőházban és az MSZT-székházban. Az Úttö­rőházban ebből az alkalomból 39. Károlyné hosszan magyarázta, hogy a vállalatnál már hosszabb idő óta figyelik Dikán tevékenységét. Most egy termelő elszólta magát, az ellenőrnek, s ezen a nyomon kide­rült, hogy Dikán magasabb összege­ket vesz fel, mint amennyit nekik kifizet. Egyszerűen a Párttal fenye­gette meg őket, még némileg elhi­tette valami zavaros módon, külön­féle rendeletekre hivatkozva, hogy a különbség a népgazdaság javára megy. Pistát a főkönyvelő jelenteire be, mint aki leplezi hamis könyvelés­sel az ügyet bár van valaki, aki az „érdemleges" munkát végzi. Pista némán ült székén és nem tudta megérteni, hogy kerül ebbe a piszkos históriába. De valami gyanú támadt benne. Miért használta a fő­könyvelő tegnap az utcai beszélgetés­ben ezt a szót, hogy akció? S Maris­ka kemény gombszeme tűnt fel lel­ki szemei előtt. „Éberség". — Becsület szavamra ártatlan vagyak. — Állt fel és idegesen újra leült. — Kartársak, én akarok vala­mit mondani. Tudják, hogy ezelőtt nem nagyon akarózott dolgozni, már mint rendszeresen. Hivatalba vágy­tam, de úgy gondoltam, mindjárt jó fizetéses állást kell kapnom. A fizi­kai munkát nem szerettem. Most itt vagyok, igyekeztem. Könnyű rám fogni valamit, nem vagyok hibátlan, nehéz nekem ebből kimászni. — Csend volt, Pista elkeseredetten si­mogatta arcát. — De valamit mon­danom kel! Tegnap délután a fő­könyvelő azt mondta, feljelentés ér­kezett ellenem s hogy ő majd meg­véd, mert valami akcióról van szó. Nem akarok senkit gyanúsítani, de miért mondta be előre, mi lesz ve­lem s mi az az akció? ért volt oly hallgatag a személyügyi előadó, miért végeztek vele ilyen gyorsan, miért hitték el, hogy nincs köze az ügyhöz? Ellentmondó dolgok ezek. Nehéz lerázni a múltat. Pista egy ideig húzta az időt, de csak elment ő is és felnézve a járdá­ról, látta, hogy mindkét szoba abla­kai világosak. Forr a lé. — Gondolta s nagy léptekkel, nyugtalanul vágott neki az útnak. Szükségét érezte, hogy valakivel megbeszélje a bajokat. Majdáni Má­riához igyekezett, de a kapu zárva volt. Tudta, hogy ilyenkor Nikodé­musz úr sincs odahaza; elment. Sokáig rótta a fagyos, hideg uta­kat s nem érezte a fáradságot. Lel­ke mélyéig meg volt rendülve. Ügy érezte, hogy köze van a vállalathoz Nehéz szívvel telt le a nap s mindössze annyi történt, hogy a fő- valami módon, érthetetlenül, de köze könyvelőt telefonon elhívták valaho- van. Dühösen átkozta a tolvajokat s vá s Mariska nyomban bement a szo- ha most rajta múlik, felakasztja bájába s csakhamar egy csomó irat- őket. Megállt egy kirakat előtt, villa­tal együtt besietett az igazgatói mossági kirakat volt s szemét egy A két nő összenézett. Hosszas irodába. — Pista füttyentett. Ejha. villogó villanyvasaló ragadta meg. gondolkodás után az igazgatónő ezt Ott bent két idegen kuksol már egy Aprólékosan szemügyre vette s jól­esően elmosolyodott. Aztán minden mondta: órája, senki sem tudja, kicsodák. S — Nyugodjon meg Nagy kartárs, most Mariska az iratokkal... mi egy percig sem hisszük, hogy ben- Mindezt megfigyelték mások is és ne volna. Éppen azt akarjuk kiderí- feszült hangulat kezdett terjengeni teni, miért keverték magát az ügy- az asztalok felett, be? Elgondolkodva nézte ceruzája - .,, , , hegyét, amivel az előbb a fiú szavait . Egy./do m"lva Mariska vissza+et­jegyezte gyorsírással. — Ez a fiú J^ a „ k°n5Z!„° .fíP^A3 a _a papu"0' ly,P hag>'ni- ~ °e ugyanakkor nem tud semmiről. — Gondolta. átmenet nélkül, sietve hazaindult Agyában útközben apróra felsora­koztatta megfigyeléseit és a főköny­velőt tartotta bűnösnek. Majd hol­nap elmondja mindezt Károlynénak. Ilyen embert nem lehet vezető he­— Menjen nyugodtan vissza mun­kahelyére és hallgasson. — Adta vé­gül az utasítást s Pista kiment. De aggódva lépkedett szobája felé; mi­ka t, majd magával hívta a számla- szőke asszonyra, a főkönyvelőnére is ellenőrt. Ki sem jöttek zárásig az gondolt, aki puhán mozog állandóan igazgatótól. Már kabátjukat húzták pongyolában mászkál s a kisfiúra mindannyian, mikor megjött a fő- aki már majdnem ért a harmonika­konyvelő s nyugodtan ment szoba- mesterséghez. jába> - 1 * (Folytatást következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents