Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-15 / 294. szám

PRÖLETARJAJ AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTS A G A N A R LAPJA XI. évfolyam, 294. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. deccmbcr 15. MAI SZAMUNKBÓL: ) KÖZÖS NYILATKOZAT A SZOVJET ÁLLAMFÉRFIAK INDIAI LATOGATASARÖL (2. oldal] A DECEMBERI PARTTAGGYÜLÉSEK JELENTŐSÉGE I . i (3. oldal) r Ez üzemek törzsgárdát A termelési tervek végrehajtása az üzemekben dől el. Cáfolhatatlan, hogy a munkások, a dolgozó emberek az anyagi javak létrehozói. Nyilvánvaló ebből, hogy az üzemben a termelés, a termelékenység és az önköltség a műszaki és fizikai munikésok tevékenységétől, szaktudásától, helytállásától függ. S a mi szocializmust építő hazánkban a munka minden új sikere közvetlenül az egyén és az egész társadalom hasznát jelenti. Munkából teremtődik a jobb élet; a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése adja csupán azt az alapot, amely lehetővé teszi a fokozódó anyagi és kulturális szükségletek kielégítését. Szeged hős munkásosztálya, a becsült műszaki értelmiség a párt-mutatta úton járva nem kímcli erejét azért, hogy a márciusi határozat valamennyi pontját valóra váltsa. A szegcdi üzemekben is van olyan nagyrabecsült törzsgárda, akikre mindenkor bizton számíthatnak. A törzsgárda olyan munkásokból áll, atoik évek, sőt évtizedek óta egy üzemben dolgoznak, s nem vándorolnak. Ilyen munkások szép számmal vannak városunk nagyüzemeiben. A Szegcdi Kenderfonóban több mint 30 éve munkásnő Gyikó Józsefné. Népi államunktól több kitüntetést kapott. Zenget János elvtárs is több mint három évtizede dolgozik, a gyárban. Munkásként kezdte, s ma ő a kártoló főművezetője. Szakmáját, mesterségét kiválóan érti, lelkes tanítója ő is a fiataloknak, akárcsak Gyikó néni. A törzsgárda tagjait nagy szeretettel és megbecsüléssel veszik körül a Szegedi Kenderfonógyárban is. Sajnos tapasztalható, hogy Szegeden számottevő a munkaerővándorlás, tehát nem növekszik a törzsgárda tagjainak száma. A Szegedi Kenderfanóban, a Textilművekben és másutt is cserélődnek a munkások. Ez bizonyos mértékben indokolt lehet. De a munkaerőhullámzás általában nagy és okai nem a férjhezmenésben, lakásváltozásban stb. keresendőik, hanem másban. A munteeröhullánvás nem egy esetben komoly probléma elé állít egy-egy üzemrészt. A viszonylag begyakorolt, munkájukat értő emberek helyett az üzemrészbe újonnan bekerültek nem tudnak és nem is tudhatnak kezdetben megfelelő eredményt elérni. Ez kisebb-nagyobb zavarokat okoz a termelés folyamatában, s miután a mi hazánkban mindenki képessége és végzett munkája szerint kapja fizetéset, az új, a szakmát nem értő munkások kevesebbet keresnek, mint a régiek. Világosan következik ebből, hogy az egyik üzemből a másikba való vándorlás csak veszteséggel járhat; mind a gyárnak, mind az egyénnek. Vannak, és nem is kevesen olyan munkások, akik néhány hónap eltelte után új üzembe indulnak dolgozni, nem állapodnak meg. Számos oka lehet ennek. Többek között az, hogy úgy vélik, másutt többet keresnek. Elfelejtik ezek az emberek, hogy az új munkahelyen kevésbé értenek a munkához és ez a keresetben is megmutatkozik. Tehát nem a vándorlásban kellene keresni a nagyobb kereset elérését, hanem az egy helyben való megál 1 apodo11ságban. a szakma tökéletesebb elsajátításában. A munkaerőhullámzás odrai között van az is, hogy nem biztosítanak a vezetők megfelelő alapot a jó munkához. Ez jelentkezik a szervezetlenségben. a jó munka technikai, műszaki feltételei biztosításának elhanyagolásában. Nirucs mit takargatni. hogy a Szegedi Kéziszerszámarugyárból éppen a szervezetlenség miatt távoztak el korábban jó szakmunkások. Megtörténik, hogy az üzembe bekerült új dolgozókkal nem foglalkoznak megfelelően, nem segítik problémáik leküzdését. Egyik-másik helyen olyan munkakörülményeket javító intézkedéseket sem tesznek meg, amelyre minden nagyobb nehézség nélkül lehetőség volna. E2 is oka lehet, hogy az új dolgozók nem állapodnak meg. A mi hazánkban mindenki dolgozhat. Eltűnt a felszabadulás előtti kapitalista idő létbizonytalansága, a munkanélküliség, összehasonlíthatatlanul más körülmények között folyik a munka az üzemekben most, mint régen. Egyes munkások azonban, fűképp a most legény-, vagy embersorba serdülő nemzedék, könnyelműen szeret arra hivatkozni: "elmegyek ebből a gyárból egy másikba ... találok én munkát*. Munkát valóban talál. De elsősorban önmagának tesz kárt, amikor vándorol, s nem sajátítja jól el a szakmát, elvonva magától a különböző kedvezményeket, a továbbfejlődést. A munkaerőhullámzás megszüntetése, szélesebb üzemi törzsgárda kialakítása fontos feladata az üzemek párt- és szakszervezeteinek, a gazdasági vezetésnek. A Központi Vezetőség novemberi határozata az ipari termelés megjavításáról, s a műszaki színvonal emelésének feladatairól meghatározta, hogy az üzemekben állandó törzsgárdát kell kialakítani. Ez is teendő és a többi feladattal együtt kell végezni az üzemekben. Természetesen a szélesebb üzemi törzsgárda kialakítása nem megy egyik napról a másikra, azért kitartó munka szükséges. Egy-egy üzemiben helyileg kell megvizsgálni a munkaerőhullámzás okait, intézkedéseket hozva megszüntetéséért. A termelés napi kérdései pillanatra sem homályosíthatják el az üzemek vezetői előtt, hogy az emberekkel türelmesen, szépen kell foglalkozni, s orvosolni jogos sérelmeiket. Nem kétséges, hogy a munkaerőhullámzás megszüntetéséért tett intézkedések eredményt hoznak. At évi iexv teljesítéséért Három asszony és egy lány báfor kezdeményezése Négyen 16 gépet kezelne!: az Újszegedi Kender-Lenszövőben NEM BESZÉLTEK RÖLA sokat, szinte egyik óráról a másikra született. Az Újszegedi Kender-Lenszövőben három asszony és egy lány — valamennyien kimondották, mélyenként a széles szövőgépekből az eddigi kettő helyett négyet is elkezelnek. anyagban a kereszt szálat) csak július óta dolgozik a Jól kell beosztani, gazdáikod- szövödében — 8 nap az ?Iőnl kell tudni az idővel. Farkas elvtúrsnő öt évvel ezelőtt olajozóként kezdte, szövőnők — Ma már az élenjáró szövőnők hogy ők sze- között találjuk. S Itt, a négy gépnél az bosszantja, hogy ha megtelik megszőtt anyaggal nye. Farkas Ferencné már régen befejezte idei tervét, nála 1936. április 23-át mutat a naptár. Kovács Imréné 1956. február 6-i, Józsa Ilona pedig 1956. január 5-1 tervét ls teljesítette. Most meg a termelékenység a henger, akkor hosszú időt, Ilyen még nem volt az Öreg néha még egy órát is kell növeléséért folyó munka út gyár történetében. várni üres hengerre. Ezen ján is elismerésre méltóan az A négy szövőnő: Farkas feltétlenül kell Ferencné, aki pártcsoportve- műszakiaknak. segíteni a élvonalban haladnak, Telj«sl:ellék az évi fervet A Szegedi Szalámigyár dolgozói december 13-án délelőtt eleget tettek évi tervüknek. A hazai szükségletek kielégítésének segítésén túl exporókütclczcttségüknek is eleget tesznek Á Szegedi Építőipari Szövetkezet dolgozói felajánlatták, hogy 1955-ös tervüket december 16-re teljesítik. Vállalásukat megelőzve az évi tervnek december 13-án eleget tettek. zető is, Józsa Hona. párttag, aztán a két pártonkívüli, Süli Mihályné és Kovács Imréné bátor kezdeményezése termékeny talajra hullott. Az üzem vezetői olyan műszaki Józsa Ilona is megbirkózik a feladattal, akárcsak a szakmáját igen értő Kovács Imréné és Süli Mihályné ls. De mégis, a műszaki feltételek megteremtésén túl mi kellett A futaárugyáriak teljesítették, amit ígértek feltételeket teremtették, me- ahJhoz, hogy két gép helyett lyek alapot képeztek a négy gép kezeléséhez. Legelőször is Hangyái Károly, Molnár Endre művezetők, s a segédművezetők gondosan átnéznégyet kezeljenek? A szövés mesterségének alapos ismerete, vagy ha úgy tetszik, a technika kihasználása, párosulva az akarattal. Nem hiték a gépeket, s a legkisebb ányzott ez a három asszonyhibát is megszüntették. Ezzel nál és az egy lánynál. elejét kívánták venni a műszaki zavaróiknak. Nyilvánvaló. hogy ez olyan döntő feltétel, amely nélkül négy gépet kezelni nem lehet. S ők — néeven — elégtelennek mondották ki azt a módot, ahogyan dolgoztak; meglátták, máskép ls lehet csinálni. Az eddigiek fényeA Szegedi Jutaárugyár dolgozói a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához való csatlakozásukat a Szegedi Ruhagyér kezdeményezésére módosították. Vállalták, hogy évi készáru termelési tervüket december 20-ra befejezik. A gyárban az egész kollektíva jó munkájának eredményeként szerdán délelőtt igazságos. E hiba megszüntetéséért vezették be a minőségi bérezést. Azok, akik csak első osztályú árut gyártanak, minőségi prémiumot kapnak. A másodosztályú áruért 20, a harmadosztályúért pedig 50 százalékkal kevesebb bért fizetnek ki, mint a kiváló minőségűért. A selejtgyártók azt a hírt befejezték az évi készáru ter- terjesztették akkor, hogy a melési tervet. minőségi bérezés alkalmával A sikert a többi között elő- csökkenteni akarják a dolgoS aztán a négy szövőnő sen bizonyítják, hogy igazuk odaállt a 16 gép mellé. Eze- volt. A két gépről a négy ken a gépeken 150—160 cen- gépre való áttérés — különótiméter széles anyagokat sző- sen nem szükséges ezt blnek pamutból — műszaki zonygatni — Jelentősen hösegítette a dolgozók számos javaslata a termelés megjavítására, a jó munka műszaki feltételeinek biztosítása, az egész kollektíva helytállása. A minőség javulásában nagy szövetnek. Ne gondolja senki, veii a munka termelékenysé- szerepe volt a hónapokkal 1 . a .. naolőft m i ra r\a Q Cf I hogy kezdetben ment min- gét. Egy szövőnő egy műszál; den. mint a karikacsapás, alatt általában 50 méter Nem volt kialakult munka- anyaggal gyárt többet. Amimódszer és bizony helyt kel- kor kétgépesek voltak, általálett állni. Mert mint mindig, ban 950—1050 forint között ez esetben sem adta át a he- kerestek. Keresetük a négy ezelőtt bevezetett minőségi bérezésnek. Körülbelül fél évvel ezelőtt a gyár számos dolgozója elsősorban mennyiségi termelésre törekedett. A zók keresetét. Az élet cáfolt rá erre, s bizonyította az ellenkezőjét. Tóth Istvánné szövőnő például a minőségi bérezés bevezetése óta havonként 200—300 forinttal többet keres. Természetesen azok, akik rossz minőségű árut készítenek, teljesen igazságosan, kevesebbet keresnek. A szövödében helyesen a# lyét zökkenő mentesen a régi az újnak. Vajon hogyan telt el a kezdeti idő? — MEGMONDOM ŐSZINTÉN — válaszol erre a kérdésre Farkas Ferencné —, az első nap különösen furcsa volt, két gép helyett négyet kezelni. Nem hátráltunk, minőségileg jól dolgozók ki- ra törekednek a dolgozók, fogásolták, hogy a nagyobb hogy a mennyiséget ne a miteljesítményt elérők, de mi- nőség rováséra növeljék. Az nőségben rosszabbat gyártók első osztályú készáruk aráis annyit, sőt többet is keres- nya most már 99.69 százaléknek, mint ők. Nem volt ez ra emelkedett. Nem zárja adóssággal az étet a Paprika}eldolgozó A Szegedi Paprikafeldolgo- Ez sikerült is, s ők Í6 adós-i zóban a paprikaszárítás ne- ságmentesen fognak hozzá második ötéves tervünk felitt dolgozni kell. cserét (a vetülék A vetülék járnak a terv teljesítésében, adja az Süli Milhálynénak — aki A Ruhagyárban a Dávid-szatag megelőzi az időt gép kezelésével számottevően emelkedik és alsó határa 1300 forint körül mozog. Az üzemben az a cél, hogy a még meglévő széles szövőgépeknél is úgy dolgozzanak, mint ahogyan már a négy szövőnő teszi. Miként eddig, ezután is nagy fontosságú, hogy a műszakiak segítsék a mert tudtuküí i az~étetün£ "égygépeselc tevékenységét, bői, hogy minden kezdet r.e- AZ ŰJ MÓDON DOLGObéz. De most már egyre job- Zö négy szövőnő a 16 gépen hézségei miatt korábban el- „ria(;l,nnlc Pivx„Táoóhp7 a? a ban „belejövünk" és kiforr is kifogástalan minőségű maradtak a terv teljesítésé- célkitűrfsük hosv évT'tc^üt az a legjobb mód, ahogyan árut sző. Valamennyien elől- vei. Megtették azonban a ket a vállalt'határidő, decemszüksóges intézkedéseket, ber 22 helyett előbb'teljesíthogy adósságukat törlesszék. Sék. A Paprikafeldolgozó Vállalat a világ minden részébe szállítja a híres őrölt paprikát. Nagy gondot fordítanak az export kötelezettségek végrehajtására. A különféle országok népeinek ízlése, kérése szerint dolgozzák fel a fűszernövényt. Az export igények választékos kielégítésére más és más módszereket alkalmaznak. Az egyik paprikamalomban most különleges, szemcsés rózsapaprikát készítettel; Szíria rendelésére. Ezt a paDrikát nem főzik bele az ételekbe, hanem csal; „felszíni fűszerezésre" (színesítésre) használják; rászórják tehát az ételekre. Ennek az előállítására új módszert kellett kidolgozni. Az üzem dolgozói most ismét 'különleges, — az eddig gyártottnál édesebb és a kívánságnak megfelelően durvább őrlésű — csemegepaprlkát készítenek az Egyesült Államoknak. A Szegedi Ruhagyárban ebben a negyedévben Dávid János és Bodó Józsefné 25—25 tagból álló szalagja megkezdte a PVC esőkabátok készítését Hollandiába. Most, amikor a gyárban az évi terv minden részletében való teljesítéséért munkálkodnak, új kezdeményezés született. Tegnap Dávid János szalagja a második ötéves terv adósság nélküli megkezdéséért vetélkedésre hívta a többi szalagokat. Kötelezték magukat, hogy évi tervüket december 17-én, szombaton befejezik. Természetesen ebben szerepel az export kötelezettség végrehajtása is. A vállalásában felhívják a figyelmet arra is, hogy hozzájuk hasonlóan a többi szalagok is dolgozzanak a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság zászlajának elnyeréséért. Dávid János szalagjának minden tagja becsületes, szorgalmas munkát végez. A zsebezésnél például Sonlcolyos Emiiné, a gallér felvarrásnál Klein György, az tíjja bevarrásnál Kemenes Jenő végez kifogástalan munkát. A fiatal szalagvezető — Dávid János — lelkiismeretesen végzi fontos tennivalóját, mindenütt ott van, ahol segíteni, intézkedni kell. S az összeforrott kollektíva export kötelezettségét jól teljesíti. Előnyt szereztek és terven felül 150 darab esőlaibátot készítettek. Bodó Józsefné szalagja is igyekszik, azonban szakképzettségben, ügyességben nem érték még utol a Dávid-szalagot. Az export kötelezettségből rájuk eső résznek a napi terv szerint nem teltek mindig eleget. Így 150 darabbal kevesebb csőköpenyt varrtak. Szerencsére ezt a hiányt megszüntette a Dávid-szalag kötelezettsége túlteljesítésével. A Bodó-szalag sem akar azonban elmaradni és nagyon szeretnék adósságukat törleszteni. Már csomagolják a gyárban a Hollandiába kerülő PVC esőkabátokat. December 20-ig hiánytalanul el kell indulnia a szállítmánynak az üzemből. Nenn lesz, nem is lehet semmi hiba és az exportnak jóminőségben, határidőre eleget tesznek. Dávid János szalagvezető munkatársai nevében is mondotta: — Ügyelünk nagyon a minőségre — tudják meg külföldön is, hogy jól dolgozik a gyárunk. Export kötelezettségünknek is határidőre, sőt előtte eleget teszünk, ahogyan ígértük is. Van azonban egy kérdés, amely az export munkánál zavaróidat okoz a termelésben. A PVC esőkabátok anyagát a Nagytétényi Gumigyár szállítja. A baj az, hogy a küldött anyag minőségében többször akad kifogásolni való. A Nagytétényi Gumigyár szállítási kötelezettségének sem tett határidőre eleget, s nyilvánvaló, hogy ez a munka folyamatában zökkenőket okoz a szegedi üzemben. December 5-ig kellett volna anyagot szállítani a nagytétényi üzemnek a Szegcdi Ruhagyárba, de még mind a mai napig elmulasztották ezt. Az illetékeseknek felétlcnül változtatni kell ezen! Sorra csatlakoznak a Dávid-szalag felhívásához a többi szalagok. Gondos, még az eddiginél is jobb munkát ígérnek, hogy — amint kell — határidőre minden részletében teljesítsék az évi tervet, — A Juhász Gyula Kultúrotthonban ma este 7 órakor "A világtörténelem nagy perei» című előadássorozat keretében Robespierre-ről tart előadást Székely Lajos aspiráns. Az előadásra mindenkit meghív a kultúrotthon vezetősége,