Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-15 / 294. szám

0elmqgt8kr0rszrg Csütörtök, 1955. december 15. Mi történt a külpolitikában ? A Biztonsági Tanács kedden este szavazott az új ENSZ-tagok felvételének t. érdesében A2 L z ENSZ Biztonsági Tanácsának ked­den este nem sikerült megegyeznie az új ENSZ-tagállamok felvételének kérdé­sében, a csangkajsekisták ENSZ-képviselöje ugyanis vétót emelt a Mongol Népköztár­saság felvétele ellen. Ezzel meghiúsította, hogy az előzetes megállapodás értelmében a felvételét kérő 18 államot felvegyék az ENSZ-be. A világsajtó terjedelmes cikkekben kommentálja az új ENSZ-tagok felvételé­nek elutasítását. Az angol sajtó javarésze például az őszinte sajnálkozás és rosszalás hangján állapítja meg, hogy Csang-Kaj-sek küldötte a Biztonsági Tanácsban a vélő használatával elgáncsolta az új ENSZ­tagok felvételének a túlnyomó többség által pártolt tervét. Több lap céloz annak való­színűségére, hogy Formozát ezután utolér­heti kérlelhetetlen végzete. A Daily Telcgraph tudósítójának New Yorkból küldött jelentése szerint a nacio­nalista Kína vétója következtében romba­dőlt minden remény, hogy fel lehet venni az ENSZ-be 18 új tagot csoportos megol­dásként. Csiang a délelőtti ülésen nem mondta meg határozottan, hogy használni fogja a vétót. Nyolc ország szavazott a Biztonsápi Tanácsban Külső-Mongólia fel­vételére. Amikor Sir Leslie Munro elnök feltette a kérdést, hogy „ellenzi-e valaki", villámgyorsan a levegőbe emelkedett Csi­ang keze, amire azonnal izgatott beszélge­tések zűrzavaros lármája tört kl. Dixon an­gol küldött a vetó használatát súlyos visz­szaélésnpk bélyegezte, amely „megsemmi­sítő csapást mért legjobb reményeinkre". A Manchester Guardian New York-1 Jelentése megállapítja, hogy az új tagok felvételének öt év óta vajúdó kérdése ott van, ahol ezelőtt volt. A Times New York-i tudósítójának vé­leménye szerint a fő vétkes az összeomlás előidézésében a nacionalista Kína, amely nem volt hajlandó a megsemmisítően túl­nyomó többség kifejezett kívánságát hely­ben hagyni és még bonyolultabbá tette az ügyet azzal, hogy az általános megegyezés­sel jóváhagyott lajstromra még két álla­mot akart felvétetni, amelyek még ketté vannak osztva. Ezen szerencsétlen fejle­mény következménye valószínűleg az lesz, hogy a nacionalista Kína ENSZ-tagságának napjai még határozottabban vannak meg­számlálva, mint ezelőtt, mert mind az 52 ország (ezek szavaztak előzetesen a külön­leges politikai bizottságban a közgyűlésben a 18 ország egyidejű felvétele mellett. — a szerk.) csaknem minden bizonnyal úgy érzi majd. hogy Formoza megbízólevele lejárt. Ugyanakkor az Egyesült Államok magatar­tása is kétértelmű, mert tartózkodott a sza­vazástól, amikor az öt kommunista állam ügyét fontolták meg (mint ahogy a közgyű­lésen is tette). 1/ edden hivatalosan is, megindult a választási küzdelem Franciaor­szágbán. Mint az Humanité vezércikkében rámu­tat, a „Köztársasági Front" azzal igyekszik szavazatokat szerezni, hogy baloldalinak hirdeti magát. Az igazság azonban az, hogy a „Köztársasági Front" a legrosszabb reak­ció eszköze és bábja. „Ezért a Köztársasági Frontra szavazni — hangsúlyozza az Hu­manité — nemcsak politikai változás megta­gadását jelenti, hanem hozzájárulást egy gyászos politika folytatásához. Eredménye­sen szavazni annyit jelent, mint elősegíteni azt. hogy megvalósuljon a kommunisták, a szocialisták és a többi demokratáik egysége. Ez a politikaváltozás feltétele. Ki merészelné tagadni, hogy a kom­munista párt lesz az új nemzetgyűlésben az ország által követelt változás hajtóereje — teszi fel a kérdést az Humanité — így volt ez már az előző nemzetgyűlésben is. 1951 óta a helyzet tisztázódott és az egységfront sikerei súlyosan megnehezítették a India és a szovjet—indiai kapcsolatok jelentősége DECEMBER 13-AN közös szovjet—indiai nyilatkozat aláírásával ért véget N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov többhetes indiai látogatása, amelyről az egész világsajtó helyesen és egyöntetűen álla­pította meg, hogy elsőrendű fontosságú világesemény volt. A két szovjet államférfit In­dia városaiban tett látogatá­sai során soha nem látott pompával és nagy szeretettel fogadták és e szívélyes ven­déglátás tovább mélyítette a Szovjetunió és India eddig is szoros baráti kapcsolatait. Közvéleményünk jelentős részének elképzelésében In­dia ma is még exotikus or­szágként él, ahol az egyik ol­dalon mesés gazdagságú ma­haradzsák, a másikon pedig elképesztő nyomorúságban élő embermilliók, az úgyne­vezett páriák találhatók. F.z kétségtelenül a régi India jellemzője csupán. Bar a mai Indiában is megtalálható a társadalmi szélsőség minden elképzelhető formája, mégis le kell 6zögezni — és ez az indiai élet úgyszólván min­den területén jelentkezik ; már —, hogy India elindult I a fejlődés útján — és roha­mos léptekkel halad előre. India — vagy ahogyan hi­vatalosan nevezik: az Indiai Unió — 2 millió 950 ezer négyzetkilométer kiterjedésű ország, vagyis kb. 32-szerna­ícorii- Syobb hazánknál. Lakóinak munistaellenes listakapcsolások hatékony- ,szárna — 1951~es adatok <?** ságát. Éppen ezért úgy véljük, nagy számú í™* ~ 35Z MMTÓ. TEHÁT A K{_ választókerületben ezúttal az arányos vá- ^ Népköztársaság után a lasztási módszer fog érvényesülni és hogy FüId legnépesebb orszaga. a kommunista párt mandátumokat fog nyerni. A kommunista párt az a hatékony erő, amelyet még jobban növelni kell. Har­cosan szavazni annyit jelent, mint a kom­munista pártra szavazni" — hangsúlyozza az Humanité vezércikke. Közös nyilatkozat a szovjet államférfiak indiai látogatásáról Uj-Delhi (TASZSZ). Ked­den Űj-Delhiben közzétették a szovjet vezetők cs Nehru indiai miniszterelnök közös politikai nyilatkozatát A nyilatkozat leszögezi, hogy a Szovjetunió vezetőinek indiai látogatása és Nehru nyári látogatása a Szovjetunióban lehetővé tette a két ország vezetőinek, hogy személyesen megismerkedjenek a másik ország népével, annak élet­módjával, problémáival, vív­mányaival és törekvéseivel és olyan kölcsönös megértést eredményezett köztük és né­peik között, amely egymás tisztcletbentartásán. a jóaka­raton és a türelmességen alapszik. A nyilatkozat kiemeli a -Pancsa Silának-, a békés egymás mellett élés öt alap­elvének jelentőségét és ki­domborítja, hogy mind több ország csatlakozik ezekhez az elvekhez. Leszögezi a nyilatkozat, hogy Bulganyin és Hruscsov indiai látogatása alatt szabad és őszinte megbeszélést foly­tatott Nehru indiai miniszter­elnökkel a nemzetközi hely­zetről. E megbeszélések ered­ményeként újra kimondották azt a szilárd meggyőződésü­ket, hogy a nemzetközi kap­csolatokban ennek az öt alap­elvnek kell érvényesülnie. A két állam vezető politi­kusai ezután rátérnek a je­lenlegi nemzetközi helyzet néhány fejleményéről alko­tott véleményük kifejtésére. A kormányfők júliusi genfi értekezletéről kifejtik: annak eredményeként az ott képvi­selt nagyhatalmak M külügyminiszteri találkozó azonban a világ problémái­nak világosabb megértésére vezetett és fennmarad az az alapvető tény, hogy ezeket a problémákat csak békés esz­közökkel, csak békés tárgya­lások útján lehet megoldani. Ezért a genfi külügyminisz­teri értekezletet követő csa­lódás csak átmeneti lehet és minden erőfeszítést meg kell tenni továbbra Is a nemzet­közi feszültség enyhítéséért. A nyilatkozat leszögezi, hogy Ázsiában addig nem lehet tartós béke, amíg a Kínai Népköztársaság nem kapja meg jogos helyét az ENSZ-ben, és kifejezi az alá­író államférfiaknak azt a reményét, hogy mihamar ki­elégítést nyer a Kínai Nép­köztársaság törvényes joga a partmenti szigetekre és Taj­vanra, a koreai béke pedig a távolkeleti béke érdekei­vel összhangban rendeződik; A Szovjetunió és India ve­zetői felhívják a vietnami békével foglalkozó genfi egyezmény aláíróit, hogy há­rítsák el azokat az akadályo­kat, amelyek az egyezmé­nyek valóságos végrehajtása elé gördültek. A közös nyilatkozat érinti a leszerelés problémáját is és 1947. augusztus 15-ig angol fennhatóság alatt áll. Ekkor lépett életbe az úgynevezett Mountbatten-féle egyezmény, vagyis az indiai függetlenségi törvény, amely vallási alapon két részre osztotta Indiát: a hinduk-lakta Indiára és a mohamedán-többségű Pakisz­tánra. Ettől az Időponttól kezdve Indiát az angolok független államként kezei­hangsúlyozza a két ország ték, bár egészen 1950-ig brit vezetőinek azt a szilárd domínium volt. Jelenleg is meggyőződését, hogy feltét-: tagja a Brit Nemzetközösség­lenül meg kell tiltani az | nek, ami azt jelenti, hogy In­atom- és hidrogénfegyver; diában most is jelentős angol gyártását, felhasználását és befolvás érvényesül, minde­az ilyeni fegyverekkel folyta-; nekelött gazdasági téren. In­tott kísérleteket. Ezzel együtt ;dia független köztársasággá elkerülhetetlenül szükséges; 1950. január 26-án lett. Az­a hagyományos fegyverzet' óta ezt a napot Indiában csökkentése is és a leszerelés minden esztendőben megün­felett hathatós nemzetközi1 ri-eplikc ellenőrzési rendszernek kell I „„,. őrködnie. Beszél a nyilatko-! Az INDIAI VNIO közigaz­zat arról, hogy a békét és a gatása meglehetősen bonyo­biztonságot csak az államok !uh: a korábban fennállott kollektív erőfeszítései te-, fejedelemségeket 1948—1950 remthetik meg, ' között fejedelmek szövetsé­A közös nyilatkozat vége-'Seivé egyesítették, a kisebb zetül a Szovjetunió és India fejedelemségeket pedig a tar­gazdasági együttműködésével tományokhoz csatolták. A fe­lyel kapcsolatban India ne hallatná véleményét, amely, mint egy tényleges nagyha­talom álláspontja, már nem hagyható figyelmen kívül. 1953-ban a koreai, 1954-ben pedig az indokínai fegyver­szünet megteremtésében ját­szott döntő szerepet, de hal­latta és hallatja szavát ENSZ-ben is. ahol hosszabb idő óta már neim az angol ál­láspontot támogatja, hanem az ázsiai békeszerető államok érdekében emel szót. Az in­diai kormány támogatja a Kínai Népköztársaságnak az ENSZ-be történő felvételét is és baráti kapcsolatokat tart fenn a népi Kínával. Nehru indiai és Cseni En-laj kínai miniszterelnök múlt évi pekingi találkozásuk ai* kaiméval fektették le a bé­kés egymás mellett élés alap­elvének öt pontját, amelyet a bandungi értekezlet újabb öt ponttal gazdagított és amely azóta is az egymás mellett élés írott törvényének szá­mít. A SZOVJETUNIÓ ÉS IN­DIA között 1950 után élén­kültek meg a kapcsolatok. A két állam között 1953 decem­berében írták alá az első ke­reskedelmi egyezményt, ame­lyet azóta több gazdasági megállapodás egészített ki. Legutóbb ez év februárjában állapodott meg a két kor­mány abban, hogy a Szovjet­unió 15 évre szóló hitelt nyújt Indiának kedvezmé­nyes felételek mellett — ami évi 2 százalékos kamatot je­lent —, továbbá nagymérvű műszaki segítségben részesíti az indiai ipart: lehetővé teszi egy óriási méretű kohászati kombinát teljes felépítését, ezenkívül műszaki kádereket is bocsát rendelkezésre. Nehru indiai miniszterelnök ez évi júniusi Szovjetunió­beli látogatása még jobban elmélyítette a két ország ba­rátságát. A Szovjetunió és India * világpolitika legtöbb kérdésé­ben megegyező álláspontot foglal el. gazdasági téren pe­dig a fejlett nehéziparral rendelkező Szovjetunió nagy segítség nyújtására képen az iparcsodás útjára most lépő Indiának. Ez a segítség azért is nagyon értékes Indiá­nak, mert nem kell dollár­ban, vagy fontban fizetnie és a szovjet árukat nyersanyag­gal és félkészáruval, további mezőgazdasági árukkal egyenlítheti ki, vagyis olyan cikkeikkel, amelyeket a nyu­gati hatalmak csak világipaci áron alul volnának hajlandók átvenni. BULGANYIN ÉS HRUS­CSOV indiai látogatása nagy nyugtalanságot ás megdöbbe­nést váltott ki nyugati kor­mánykörökben. Nemcsak az­ért. mert a Szovjetunió és India további szoros politikai és gazdasági kapcsolatai je­lentősen gyengítik a nyugati hatalmak indiai befolyását, de azért is, mert a három legnagyobb ázsiai hatalom: a Szovjetunió, a Kínai Népköz­társaság és India egyre szo­rosabb együttműködése min­den fontosabb politikai és gazdasági kérdésben egyelőre fel sem mérhető veszélyt je­lent a nyugati országok amúgy is megrendült ázsiai pozícióira Petrovics István foglalkozik és kifejti, hogy a két ország vezetői szívesen látják közös tevékenységüket a Bhilaiban létesítendő acél­mű felépítésében és több más jedelemségek fennmaradása rendkívül hátrányosan befo­lyásolja India gazdasági és politikai fejlődését; Az indiai államoknak négy terv megvalósításában. India típusa van: az úgynevezett második ötéves terve, amely >.Á" típusú államoknak tör­vényhozó és végrehajtó szer­veik vannak és kormányzók további alkal- vezetése alatt állnak. Szá­ilyen együtt- muk 10. A „B" típusú álla­Imok — ezekből 8 van — fe­a nehézipar fejlesztésére fordítja a legnagyobb figyel­met, számos mat adhat az működésre. A nyilatkozatot N. A: Bul­ganyin, a Szovjetunió Minisz­jedelemségek szövetségei. Ezeket az államokat az úgy­tertanácsának elnöke és nevezett radzspramukok irá­Dzsavaharlal Nehru, India nyitják. A 10 „C" típusú ál­miniszterelnöke írta alá, Moszkva (TASZSZ). A re­belátták pülögép, amelyen N. A. Bul­a háború értelmetlenségét, ganvint' a Szovjetunió Mi mert a háború az atom- és nisztertanácsának elnöke, va­hidrogénfegyverek fejlődésé lamint N Sz Hruscsov, a következtében csak katasz- Szovjetunió Legfelső Taná­irófába sodorhatja az embe- cga Elnökségénök tagja de­nséget. A_v.lt^ népei^nagy cember eluWt Del­hiből, a Kabul térségében uralkodó bonyolult meteoro­nemze'tközi 16RÍai körülmények miatt nem szállhatott le a kabuU megkönnyebbüléssel fogad ták ezt a döntő beismerést, hogy a háború nem alkal­mas módszer a viták rendezésére. Ennek a beismerésnek az eredménye- repülőtéren és ezért Sztálin­csökkent a abadba repült. N. A. Bulganyin és N. Sz. . Hruscsov Sztalinabadból Ka­A külügyminiszteri érte- buIba ufa2^ ahogy ebben az afgán kormánnyal koráb­ként jelentősen feszültség is. kezletről szóWa" azfa vé£ ^ ah<™ ményt fejti ki a nyilatkozat, hogy a tanácskozás nem ve- b«* megállapodtak. zetett megegyezésre a vita­tott problémákban, és ily­módon eddig még nem telje­sültek azok a nagy remé­nyek, amelyeket a kormány­ok találkozása keltett* A Berlin (MTI) Dr. Ottó John, a nyugat-németországi úgynevezett alkiotmáinyvé­delmi hivatal volt elnöke, aki 1904, fééus 20-án mene­dékjogot kért és kapott a Német Demokratikus Köz­társaságban, eltávozott onnan és visszatért Nyugat-Német­országba. A demokratikus német la­pok ezzel kapcsolatiban meg­jegyzik: -Dr. John több íz­ben tett említést arról, hogy Nyugat-Németországban be­kapcsolódik a neofasizmus elleni harcba-. * (MTI) Mint az Associated Press hírügynökség közli, a , görög haditengerészetet hé 1- [javítson a főn utasították, hogy támad­ja meg görög felségvizekre behatoló török járőrhajókat. A görögök állítása szerint a török járőrhajók a közel­múltban több görög halász­hajót megtámadtak görög vfaetem. lam a központi kormányzás igazgatása alatt áll. A „D" tí­pusú államok csoportjába mindössze két nagyobb sziget tartozik. Az Indiai Unió fővárosa Delhi, 1 millió lakossal. India mezőgazdasági jel­legű ország: rizs-, juta- és cukornádtermelése világvi­szonylatban is számottevő. Ipara az utóbbi esztendőkben óriási ütemben fejlődik, azon­ban lényegében csak köny­nyűipari szükségletet elégit ki. India lakosságának nagy része még mindig igen szegé­nyes körülmények között él s nagy részük írástudatlan. Az utóbbi évek során azonban az indiai kormány nagy erő­feszítéseket tett, hogy az or­szág iparosításával és az álta­lános oktatás bevezetésével lakosság helyze­tén. Ha az utóbbi évek nemzet­közi eseményeinek tükrében nézzük India helyzetét és sze­repét a nemzetközi életben, megállapíthatjuk, hogy ma már úgyszólván nincs olyan, elsősorban Ázsiát érintő vi­lágpolitikai esemény, ameir­8 MWsz'er'anks rendelete a mezőgazdasági íenieSöSJöve^eísfsü li y nyeléséről ÉS a termelöszsjtfe'fcezeii könyvesük felelősségéről A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek megszilárdítá­sát a termelés színvonalának állandó emelése mellett az alapszabályszerű gazdálkodás előmozdításával, a gazdálko­dási fegyelem megjavításá­val is biztosítani kell. Ezért a Minisztertanács rendeleti­leg szabályozta a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek nyilvántartási és könyvelési kötelezettségét. A rendelet értelmében a termelőszövetkezetek a föld­művelésügyi miniszter által előírt nyilvántartásokat és könyvelési könyveket kötele­sek vezetni. A termelőszövetkezet ve­zetősége köteles a könyvelési, nyilvántartási, pénzügyi és egyéb ügyviteli feladatok el­végzésére a tagok közül megfelelő képzettségű köny­velőt kijelölni, Illetőleg erre alkalmas tag hiányában munkaszerződéssel alkalmaz­ni. A könyvelők kijelölését, vagy alkalmazását, illetve leváltását vagy elbocsátá­sát a termelőszövetkezet el­nöke köteles jóváhagyás végett a közgyűlés elé ter­jeszteni és a járási tanács végrehajtó bizottsága me­zőgazdasági osztályához be* jelenteni. A könyvelő leváltása vagy helyettesítése esetén feladat­körét jegyzőkönyvileg kell átadnia az új könyvelőnek, illetve helyettesének. A termelőszövetkezeti könyvelők feladatait a föld­művelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyet­értésben szabályozza. A ren­delet részletesen meghatároz­za a könyvelők felelősségét a termelőszövetkezetek helyes vagyonkezeléséért, a kötele­zettségek teljesítésének elő­mozdításáért, a követelések érvényesítéséért. A rendelet szerint a könyvelő az alapszabályt vagy egyéb jogszabályt sértő, a tagság érdekével ellentétes utasításról, ha­tározatról köteles a vezető­ség és az ellenőrző bizott­ság részére írásbeli jelen­tést készíteni és súlyosabb esetben a közgyűlés össze­hívását kérni. Ha a termelőszövetkezeti könyvelő a számára előírt feladatokat nem megfelelően teljesíti, fegyelmi, illetve, ha mulasztásából kifolyólag a termelőszövetkezetet károso­dás éri, anyagi felelősséggel is tartozik. Műsoros vöröskeresztes A KÖNYV HÓNAPJA délután Kisteleken A Vöröskereszt kisteleki szervezete vasárnap délután a 'kultúrházban műsoros elő­adást rendezett. Az általános iskolák VII—VIII. osztályos vöröskeresztes tagjai, az ipari tanulók, valamint a fel­nőtt vöröskeresztes tagok be­vonásával egészségügyi vo­natkozású műsorszámokat mutatott be. I A vöröskeresztes délután ' megrendezésében igen nagy szerepe volt Molnár Lászlóné védőnőnek, a helyi csoport titkárának, valamint az ut­törővezető pedagógusnak. — Naponta hat hálószoba­garnitúra készül a Szegedi Bútorgyárban, tetszetős, jó minőségben. Januárban je­lentősen megnövekszik az üzem termelése, elősegítve a lakosság igényeinek .és szük­ségleteinek kielégítését, o Román Népköztársaságban Mini a gazdasági és kultu­rális élet más ágaiban, a könyvkiadást és elosztást Il­letően is hatalmas eredmé­nyeket értek el a Román Népköztársaságban. Az utol­só öt évben a Román Nép­köztársaságban 14 400 kötet jelent meg 222 228 000 pél­dányban, A kiadott műveik 64 százaléka a Román Népköz­társaságban élő írók alko­tása. A Könyvelosztó és Könyvárusító Vállalat az öt­éves terv során megkétsze­rezte a könyvesboltok szá­mát. A köztársaság területén több mint 15 000 könyvelosz­tó helyiséget szerveztek ez idő alatt. ÚJFAJTA kerti ollót szer­kesztett P. Szabin szovjet ag­ronómus. A kerti szerszám előnye, hogy vágáskor auto­matikusan fertőtleníti a cző­tótriteél-^ ,

Next

/
Thumbnails
Contents