Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-11 / 291. szám

vtwg pmmwi MAI SZAMUNKBÓL] AZ MDP CSONGRADMEGYEi BIZOTTSAGANAK LAPJA Vasárnap, 1955. december 1L A BIZTONSÁGI TANACS MEGKEZDTE AZ ENSZ-TAGFELVÉTEL VITÁJÁT (2. oldal) A PÁRTSZERVEZETEK LEPLEZZÉK LE A NACIONALIZMUS ES A SOVINIZMUS MEGNYILVÁNULÁSAIT > (5. oldal) IPJÜSAGUNK EGYSZERRE LEGYEN ' KULTURÁLIS MUNKA CSELEKVŐJE l ... ES ÉLVEZŐJE * (3. oldal) üzemi tervi smertcto értekezletek elé Hamarosan gor kerül a szogedl üzemekben te a tervismertető értekezletekre, a következő év tennivalói­nak meghatározására. Az üzemi tervismertető értekez­let fontos részét képezi a második ötéves tervünk meg­kezdésére való jó felkészülésnek. Ezért erre körülte­kintő gondot kell fordítani. A tervismertető értekezletek előtt, — azok helyes lefolytatásáért — több fontos intézkedést kell megten­ni az üzemek gazdasági vezetőinek, a párt- és szakszer­vezeteknek. A gazdasági vezetők dolga gondoskodni ar­ról, hogy elkészüljenek az üzemi részlet-tervek, ame­lyek megjelölik az egyes műhelyek, gyárrészlegek jövő évi tennivalóit mind a belföldi, mind a külföldi szük­ségletek kielégítésének elősegítésére. Jó üzemi részlet­terv csak akkor készülhet, ha kimunkálásában nemcsak a vezetők alapjában véve szűk köre vesz részt, hanem a művezetőkkel együtt a fizikai dolgozók.is. A párt­szervezetek népnevelőinek, a szakszervezeti bizalmiak­nak a segítségével, meggyőző szavaival az üzemrészek­ben az eddigieknél nagyobb méreteket ölt az a mozga­lom, amelyben a dolgozók javaslatokat tesznek a tar­talékok felfedésére, a technika fejlesztésére, a Jobb munkára. Ha az üzemek vezetői a dolgozókhoz fordul­nak, akkor azok tevékenyen közreműködnek abban, hogy megtelelő üzemi részlet-tervek készüljenek. A dolgozók véleményének, javaslatainak figyelem­be vételével elkészített részlet-tervet műhelyenként, gyáregységenként közöljük. Ennek során is mód lesz ar­ra, hogy a munkások elmondják helyes észrevételeiket a technikai színvonal növelésére, s ami ezzel szorosan összefügg, a termelékenyebb, gazdaságosabb munkára. Nyilvánvaló, hogy a munkások annak az üzemrésznek a kérdéseit ismerik a legjobban, ahol dolgoznak. A részlet-tervek ismertetésekor vázoljuk azokat a felada­tokat, amelyek az üzemrész előtt állnak, a minőség megjavításában, a takarékosságban, a termelékenyebb munkában, az önköltségcsökkentésben. Azokban az üzemekben, ahol exportra te termelnek, különös figye­lemmel kell kísérni az ezzel összefüggő teendőket. Nemcsak helyes, de kell is a munkások véleményét kérni arra, hogy az adott beruházási kereteket mire használják fel; mit lenne a legcélravezetőbb megvalósí­tani. A tervismertető értekezletek akkor vezetnek iga­zán eredményre, ha a dolgozók éppen a népnevelők se­gítségével már előzőleg is tudnak a tervről; ha beszél­getnek velük erről. Tehát a dolgozók ne csak pusztán az előadók szavaiból értesüljenek az egyes tennivalók­ról, a tervrőL Az üzemek fiataljai, a DISZ tagjai bebizonyították, hogy lehet rájuk számítani. A tervismertető értekezle­tek előtt az a szép feladat vár a DISZ-szervezetekre, hogy beszélgessenek a fiatalokkal második ötéves ter­vünk jelentőségéről, a jövő év közvetlen üzemi felada­tairól. Legyen minél több olyan fiatal is, aki bátran tesz javaslatot a részlet-terv összeállításához, s az első­sorokban küzd a műszakilag kulturáltabb termelésért. A dolgozók javaslatait, amelyeket a munka megja­vítására tettek, vagy tesznek, alapvető kötelessége minden üzemi vezetőnek hasznosítani. A hasznos javas­latok nem maradhatnak ki az 1956-ra szóló tervből. A javaslatokat nagy lelkiismeretességgel kell elbírálni, s erről halogatás nélkül szerezzenek tudomást a javas­lattevők. Így tesznek például a Ruhagyárban, a Vasön­tödében is. A Vasöntödében december 21-én tartják meg a tervismertető értekezletet, de előtte — ahogyan azt kell — meghallgatják, figyelembe veszik a részlet­tervek összeállításához az egyes műhelyek dolgozóinak javaslatait. Kivétel nélkül valamennyi szegedi üzemben már eddig is sok hasznos javaslatot tettek a dolgozók az üzemek korszerűsítésére, a munka megjavítására. A műszaki konferenciákon is megbeszélték ezeket a javas­latokat, s határoztak sorsukról. A javaslatok közül jó­néhányat a negyedik negyedévi műszaki intézkedési tervbe foglaltak, hogy megvalósítsák. Egy jelentős részt azonban a távlati műszaki intézkedési tervbe vettek, így az 1956. évibe. Ezekről a hasznos és alkalmazható javaslatokról sem feledkezhetünk meg, megvalósításukat valóban biztosítani kell a jövő esztendőben. S az üzemi készlet-tervek készítése közben érjük el, hogy a dolgozók minél nagyobb tömegei vegyenek részt tevékenyen az új technika meghonosításáért folyó munkában, a helyi lehetőségek kimerítésében. Készüljenek gondosan az üzemekben a tervismer­tető értekezletekre. Mert az előkészítő munkától is függ, hogy minden dolgozó ügyévé váljék a terv, s azt magáé­nak vallja. Ehhez azonban elengedhetetlen a dolgozók véleményeinek meghallgatása. Tenni ezért elsősorban az üzemek vezetőinek kell! Megnyitották a „Festészetünk legszebb alkotásai" reprodukció-kiállítást Szombaton délben a Nem­zeti Szalónban ünnepélye­sen megnyitották a "Festé­szetünk legszebb alkotásai* reprodukció-kiállítást, ame­lyet a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata rendezett. A megnyitón jelen volt a kul- j turális élet számos képvise-i lője, valamint a budapesti] diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A megnyitón Mihályíi Er-.1 nő népművelési miniszterhe­lyettes mondott beszédet. Az érdekes kiállítást, amely a magyar anyagon kívül a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság reprodukciós művészetéből is számos ízelítőt ad, a későb­biekben vidéken is bemutat­ják, A választék bővítése — a minőség javítása Mi készül a mexikói és esz afrikai növényből ? Uj áruk az Újszegedi Kender-Lenszövőben Érdekes rostú növény a sisal. Hazája a messzi Mexi­kó Cs az afrikai Tanganyika. Először a Szegedi Kender­fonógyárba került a sisal le­vele és ott az ember akara­tára fonallá változott. S az "Újszegedi Kender-Lenszövö­ben — a Kenderfonógyárból küldött, sisalból készült fo­nál — engedelmeskedett a szövőgépeknek. Megszőtték szőnyegnek. Pongrácz elvtárs, igazgató, Faragó elvtárs, a gyártáselő­készítő vezetője mutatja a stsa ból készült szőnyeget, az ilyen „első szülöttet", vagy alhogy hivatalosabban mondják, a mintadarabot; Tetszetős, pirosszínű. Érde­kessége az is, hogy nem rot­had meg, ha nedvesség éri. Jól használható hát a für­dőkben. strandokon te. Jö­vőre az első negyedben már 10 ezer méter sisal szőnyeg gyártására kaptak rendelést. Nem túlzás, ha azt mond­juk, meseszép az az össze­kötő, vagy ágyak előtt is használható szőnyeg. Több színű és mintás. Jövőre sok ezer méter kerül le az újsze­gedi gyár szövőgépeiről. Egy évvel ezelőtt négy minőség­ben négy fajta szőnyeget kezdtek gyártani. Most már 40 fajta szőnyeg készül. Bő­vül tehát — ég nem is kicsit — a választék. Eredményesek a kísérletek a szintétikus műanyag: a per­Ion hasznosítására. Szűrőszö­vet már készült a perlonbol. Jelenleg újszerűen akarják a szintétikus műanyagot fel­használni. A kendert perionnal „házasítják" össze, hogy hevedereket, szál­lító-szalagokat szőhessenek belőle. Újszegeden nem egy nehéz feladatot oldottak már meg. s ha nem is könnyen, de bizonyára sikerül a ken­der és a perion együttes szö­vése, vastag műszaki anyag­nak | A Tisza Cipőgyár azzal a kéréssel fordult az újszegedi gyárhoz, hogy készítsen szá­mukra divatcipő anyagot is. Ez a pamutból készült anyag a nyári cipők felső részét adná. Természetesen nagyon szép és tartós anyagból. El­készült az első ilyen anyag, piros-fekete kockás. A minta a cipőgyárba kerül, s ott is véleményt mondanak róla. Szó van arról, hogy a szép vászonfelsőrészű cipőkből Angliába is szállítanak. A világpiacon bizony csak a jó. tetszetős áru talál tar­tósan gazdára. Az újszegedi gyárban különös gondot é3 figyelmet fordítanak arra, hogy a külföldi megrendelők a magyar, az újszegedi árut kék, piros és más színű pa­mut ponyva anyagot készítet­tek. Ezekből exportálnak majd Koppenhágába ls. Olyan igények is vannak az egyes külföldi vevők részéről, hogy a küldött kü­lönböző anyagok nagyobb szakító szilárdságúak, tehát minőségileg jobbak ős egy­ben könnyebbek is legyenek. Dánia is ilyen igénnyel lé­pett fel. Megkeresik —• meg kell keresniük — a megol­dást a gyárban. A körülte­kintő, odaadó munka mint eddig, ezután is meghozza a kívánt sikert. A gyár igazgatója, főmér­nöke. a műszakiak notn res­tek intézkedéseket tenni, ha szükségesek, az export ter­vek teljesítéséért. Természe­tesen szívügyüknek tartják a hazai szükségletek kielégíté­sének elősegítését. Jó munká­val, a vezetők és munkások karöltve ezután is biztosítani akarják a terv minden muta­tójának végrehajtását. Tovább mennek előre a választék bővítése, a minőség javítása útján. (m, »J Intézkedések a Kenderfonóban a jobb minőségért Kötél- és zsinegárut ex­portál a Szegedi Kenderfunó­gyár külföldre. Egyedüli vál­lalat az egész országban, amely ilyen cikkeket küld Dániába, Svédországba, Tö­rökországba, Albániába. Tő­lük vásárol Szudán, India, Dél-Amerika, s természete­sen a népi demokratikus or­szágok is. Gondot fordítottak mindig az üzemben a gyártás köz­ben a minőségre cs az el­lenőrzésre. Előfordult mé­gis, hogy hiba csúszott a munkába. Ezért most a jövő évi felké­szülésnél több dolgot figye­lembevéve megerősítették az export-frontot is. A műszaki intézkedési tervbe foglalták, hogy az előkészítésen javíta­nak; Zengei elvtárs, a kártoló osztály vezetője egy újabb kártológép vállalta, hogy tább kócot nyerjenek. A Csehszlovákiának, Török­országnak és Svédországnak szállítandó sisál fonalból na­gyübb rendelésre számítanak. Az előkészület már erre vo­natkozóan megtörtént. Dol­gozókat tanítanak be a külső gyárban erre a munkára s azt is kikísérletezték, hogy az eddig kért fonalszámnál vékonyabbat milyen eljárás­sal készítsék. Így ennél sem lesz probléma. Az 1956-os év eflső negye­dében az ideihez viszonvítva 17 százalékkal több export­cikket kérnek az üzemtől. Ez arra készteti az üzem műsza­kijait. hogy még jobb felté­teleket biztosítsanak az ex­port termeléshez. A fent em­lítetteken kívül a gömbölyítő osztályon is megerősítik az ellenőrzést. Itt Csóti Jánoené kezén megy keresztül min­den anyag, aki szigorú szem­mel vizsgálta eddig is, hogy megfelel-e a követelmények­nek. Ezután még jobban, gondosabban nézi ét a gom­bolyagokat. Minden exportkívánságnak eleget akarnak tenni a Sze­átalakítását gedi Kenderfonógyárban. A ezáltal tisz- legjobb minőségben akarják biztosítani a külföldiek által szabott feltételűket. A jó hír­nevet, amit eddig szereztek, továbbra is meg akarják tar­tani, hogy a külföldi piacunk méginkább szélesedjen. Van erre lehetőség, ha áruink jók és tetszetősek; Mi ítészül a Fonalmen őben? A téli idényre kötöttáruból bő választékot biztosított a vásárlók részére a Szegedi Fonalmentő Vállalat. Szép kivitelben női fehérneműk, kardigánok, olaszkák készül­tek az üzemben. Ezenkívül szövqttaru te szép mennyiség­ben került forgalomba. A rövid ideje működő szövő* részlegben lepedővászon is készült. A pepitaszöveten és inganyagon kívül gyapjúszö­vetet te gyártottak, A dolgozók kívánságainak eleget téve állítják össze a következő év első negyedé­re szóló tervet. Üj cikk beiktatására is gon­doltak, hogy a vásárlók Igé­nyeit minél Jobban kielégít­sék. A szövetféleségekből mutatkozik olyan igény, ami figyelemreméltó. Ezért elha­tározták, hogy olcsó kabátszövetet adnak majd nagy mennyiségben a kereskedelemnek. Jelenleg a próbavégek már elké­szültek és háromféle mód­szerrel kikészítik a szőtt anyagot s azután jut majd az üzletekbe. Az új szövőrészlegre nagy feladat vár a választékbőví­tésnél. Lepedő, ingvászon mellett ágyneművászon és konyharuha szövését kell megkezdeniük. Ezek többféle színben készülnek. Az ágy­neműnél kedvelt a rózsaszín és világoskék, meg a fehérí­tett. Ehhez a felkészülés most van folyamatban, hogy ja­nuár elejével hozzákezdhes­senek. Az export kérdései a DÉMA-ban NEM EGY ANGOL NO vi­seli a Szegeden készült ci­pőt. Városunkban ugyanis a DÉMA Cipőgyárban Angliá­ba te készül cipő. Most a 940­es tűsarkos modelt és az 517­es előregyártott éksarku* gumitalpas modelt készítik. Az üzem valamennyi dol­gozója tudja, hogy munkáju­kat kifogástalan minőségben kell végezniök. mert rosszmi­nőségű cipőt nem vesznek át külföldön. Éppen a minőségi munka javítása érdekében vezették be az üzemben a minőségi bérezést. Így a dol­gozók bérezésében nagy sze­repet játszik a minőségi munka is. Nézzünk egy pél­dát. Egy dolgozó a 7-es bér­kategóriába tartozik. Besoro­vélasszák. Törökországba, lása után keres 1200 forintot Dániába, Svédországba, Dániába, más nyugati, aztán népi demokra­tikus országokba te küld árut az újszegedi gyár. Nőnek azonban a külföldi vevők igé­nyei. Ezzel lépést kell tar­tani. versenyképesnek kell lenni! A bővülő választék, a jobb minőség, a gazdaságos termelés feltétel abban, hogy többet exportáljunk, s kifize­tőén. A nyugati megrendelők Ha megvan a kívánt minő­ség, akkor a kereseten felül még kapja fizetésének 25 százalékát. Ezen felül min­den minőségi szazalék után jár még 48 forint. Maros Já­nosné, a szakma kiváló dol­gozója az 5-ös bárkategóriá­ba tartozik. Mégis 91.6 szá­zalékos minőséggel 1900 lo­pók minőségével, hanem a választékkal is megvannak elégedve. A már előbb emlí­tett modelek többféle szín­ben készülnek: piros, fehér, meggyszín, fekete szandálok gyártása folyik jelenleg. Amilyen követelményeket ál­lítanak elébük. Mégis e szép eredmények ellenére is a tervteljesítés azt mutatja, hogy a Szegedi Ci­pőgyár telepének mintegy négyezer pár cipő elmaradá­sa van és az exporttervet eddig mintegy £7.3 százalék­ra teljesítették. Mi ennek az oka? Nézzük először a külső akadályokat. Nem egyszer gátolta a telep munkáját nz a körülmény, hogy az anya­got nem kapják meg időben •rtÉÉM tos gyártást átadják más üzemnek. Vagyis mire a gyár munkásai „belejönné­nek" egy-egy model készíté­sébe, akkorra más model ké­szítését kapják meg. Ez pe­dig tagadhatatlan nagyban akadályozza az exportterv teljesítését. Nézzünk erre Példát. A Szigetvári Cipő­gyár dolgozóit meghízták, hogy egy modelről készítse­nek 22 ezer pár cipőt. Szi­getváron hozzá is kezdtek a munka elvégzéséhez — erről a most Szegeden tartózkodó szigetvári munkamódszerát­adóktól szereztünk tudomást — megkapták a kaptafákat é.s a különféle felszerelést. Nemsokára megszokták az út model gyártását. Ekkor a központ megbízta a DÉMÁ-t, . Me?történt fP': hogy a már Szigetváron be­szer például. hogy a tt.zö vezetett modelből osztály dolgozói egy hétig nem tudták exporttervüket teljesíteni, mert nem állt rendelkezésükre elegendő anyag. Ugyancsak akadá­lyozta az exportterv teljesí­tését az is, hogy a modelek­hez nem a megfelélő kapta­fákat küldték meg. A lekül­csináljon nyolcezer párat. Ehhez per­sze megint kaptafákra, átál­lásra volt szükség. AZ A VÉLEMÉNYÜNK, s ez megegyezik a Cipőgyár valamennyi dolgozójának vé­leményével — hogy egysze­rűbb, dicsőbb lett volna, ha közül nem is egy azt az igénvt támasztotta, hogy kü­lönféle színű, újfajta impreg­nálású ponyvákat szállítsa­nak. Nem fogott ez ki az új­szegedieken nem ijedtek meg a feladattól Narancssárga, rintot keres havonta. J| A MINŐSÉGI BÉREZÉS dött ~kaptafák "megjavítására a további nyolcezer'pár'eipű és az, hogy a dolgozók tud- I'estről küldtek szakembere- elkészítését is a Szigetvári .iák: jó minőségű munkájuk- ket. akik itt javították ki a CiPőgyár dolgozóinak kellett rossz kaptafákat. Azonban az igazi gátló körülmény — a DÉMA vezetői szerint — az, hogy a telep csak „kikísér­letezi" a7, egyes modelek ké­szítését és azután a folyama­V W , , • ' , kai nemcsak a gyár, hanem országunk jó hírnevét öreg­bítik, tette lehetővé, hogy külföldről még nem küldtek vissza szegedi cipőt. A kül­földi vásárlók nemcsak a cl­. ... •.. • ^ * ..-JÜK ^ volna megcsinálni, hiszen ott már minden feltétel meg­volt erre. Ügy gondoljuk, a Cipőipari Központ gondol­kodhatna ezen. (b. ).)

Next

/
Thumbnails
Contents