Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-08 / 288. szám

OELMRGYORORSZHG 0elmqgt8kr0rszrg Csütörtök, 1955. december 15. Mi történt a külpolitikában ? I Szeged ipara a márciusi határozatban megjelölt úton halad Lemondott tisztségéről flltlee, az Angol Munkáspárt vezetője te Cranclaországban már nagy lendület­tel folynak a választási előkészü­letek, ugyanis a pártoknak vasárnap estig közölniök kell. melyik megyében kívánnak élni a listakapcsolás lehetőségeivel. Azt is be kell ielenteniök. hogy hány megyében kívánnak indulni a választási küzdelem­ben. A kommunista párt, a szocialista párt és még egy sor más párt bejelentette a belügyminisztériumban, hogy legalább 30 megyében fog jelölteket állítani. A Francia Szocialista Párt országos ta­nácsa kétnapos értekezleten foglalkozott annak a kérdésnek az eldöntésével, hogy milyen álláspontot foglaljon el a listakap­csolásokkal kapcsolatban. Az értekezleten kitűnt, hogy a szocialista pártvezetőség tá­volról sem egységes a követendő eljárás tekintetében. Amíg Antoine Maizer képvi­\m\ö a kommunista párttal való együttmű­lridés mellett nyilatkozott, addig Gui Mollet, a párt főtitkára ellenezte ezt a ja­vaslatot, mondván, hogy a szocialisták programja a Radikális Szocialista Párt — Mendes-France és Faure pártja — célkitű­zéseihez áll közelebb. Ezért javasolta, hogy a szocialista párt a radikálisokkal kössön választási szövetséget. Hosszú és szenvedé­lyeshangú viták után a szocialista párt or­szágos tanácsa úgy döntött, hogy elveti a kommunista párttal való listakapcsolás ter­vét. Ugyanakkor kimondotta, hogy helyesli a helyi jellegű szövetség létesítését olyan pártokkal, „amelyek a szocialisták politiká­ját követik olyan fontos kérdésekben, mint amilyen az északafrikai kérdés, vagy az egyházi iskoláknak nyújtott állami támo­gatás kérdése", A Francia Szocialista Párt országos ta­nácsa tehát azzal, hogy a kommunista párt­tal való választási szövetség ellen foglalt állást, saját pártját hozta hátrányos hely­zetbe. Ismert tény ugyanis, hogy a kom­munista párt és a szocialisták igen sok megyei, várost, járási és falusi szervezete eddig is egy sor kérdésben a legszorosabban Végétért Bulganyin és Hruscsov burmai látogatása Ra ngunból jelenti a TASZSZ: Rangunban decem­ber 6-án aláírták N. A. Bul­gan l/innak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, N. Sz. Hruscsov nak, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége tagjának és V Nu* nak. a Burmai Unió minisz­terelnökének közös nyilatko­zatát. A nyilatkozat bevezető­ben megállapítja, hogy a Burmai Unió kormányának meghívására N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek tagja 1955. december 1. és 7. között udvariassági lá­togatást tett a Burmai Unió­ban. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov burmai tartóz­kodásuk során megbeszélése­ket folytattak XJ Nu-val, a Burmai Unió miniszterelnö­kével. Ezek a megbeszélések, amelyek az őszinte szivélyes­ség és a teljes kölcsönös megértés szellemében foly­tak le, lehetőséget nyújtottak átfogó eszmecserére mind­azokról a kérdésekről, ame­lyek mindkét ország kölcsö­nös érdekeit és előnyét érin­tik, mind pedig néhány nem­zetközi jelentőségű halaszt­hatatlan problémáról. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov december 6-án délelőtt résztvett és felszólalt a ranguni tanács üléstermé­ben rendezett nagygyűlésen. A szovjet államférfiak Burmából Indiába utaznak, ahol tárgyalásokat folytatnak az indiai kormány képviselői­vel. Ausztria állandó semlegességének elismerése N Bischoff, Ausztria moszkvai nagykövete no­vember 14-én jegyzéket nyúj­tott át a Szovjetunió külügy­minisztériumának. E jegy­zékben Ausztria kormánya tudomására hozza a Szovjet­unió kormányának, hogy az osztrák parlament 1955. ok­tóber 26-i ülésén Ausztria semlegességére vonatkozó szövetségi alkotmánytörvényt hagyott jóvá, amely 1955. november 5-én lépett életbe. V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere de­cember G-án fogadta N. Bi­schoffot. Ausztria nagyköve­tét és átnyújtotta neki a szovjet kormány válaszjegy­zékét. E jegyzékében a Szov­jetunió kormánya többek között kijelenti: tudomásul vette az osztrák szövetségi alkotmánytörvényt és elis­meri Ausztria állandó semle­gességét abban a formában, ahogyan ezt az említett tör­vény meghatározza. Londonból és Párizsból keltezett TASZSZ-jelentés szerint az angol és a francia kormány szintén elismerte Ausztria állandó semlegessé­gét. Rövid külpolitikai hírek Hanoi (Üj-Kina). A Viet­nami Tájékoztató Iroda keddi jelentése szerint Ham Van Hong, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság miniszterel­nöke és külügyminisztere no­vember 25-én levelet intézett V. M. Molotov szovjet külügy­miniszterhez, az indokínai kér­désben 1954-ben megtartott genfi értekezlet két elnökének egyikéhez. A levélben Fam Van Dong kifejtette a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormányának politikáját a vi­etnami politikai problémák rendezése tekintetében. * (MTI). A londoni rádió közli, hogy Szi Bekkai kije­lőtt marokkói miniszterelnök megalakította kormányát. Szi Bekkai közölte, hogy az új marokkói kormányban az Isz­tiklal pártnak 9 tagja, a De­mokratikus Függetlenségi Pártnak pedig 6 tagja foglal helyet. A eormányöan ezenkí­vül több független miniszter lesz, köztük a marokkói zsidó közösség képviselője. * Moszkva (TASZSZ). De­cember 5-én Hlebnyikov szov­jet vaskohászati miniszterhe­lyettes vezetésével szovjet ko­hómérnök küldöttség repült Delhibe. A szovjet küldöttség az indiai kormány elé terjesz­ti a szovjet szakembereknek India számára készített kohó­mii terveit. együttműködött. Nem kétséges, hogy az akcióegységben megedződött francia mun­kásság szavazatai a következetes politikát folytató 'kommunista párt helyzetét fogják erősíteni. 'edden a bonni kormánykoalícióhoz tartózó négy párt: a Keresztény­Demokrata Unió, a Keresztény Szociális Unió, a Német Párt és a Szabad Demokrata Párt vezető képviselői Adcnaucr kancellár elnökletével eszmecserét folytattak arról, miként volna lehetséges a Keresztény-De­mokrata Unió és a Szabad Demokrata Párt közötti ellentétek áthidalása. A megbeszé­léseken Dehler, a Szabad Demokrata Párt elnöke is résztvett. Mint hírlik; a keddi megbeszéléseken nem sikerült kiküszöbölni a két párt közötti nézeteltéréseket és kér­dés, hogy a további megbeszéléseken ez egyáltalán sikerülni fog-e. Czerdán az ENSZ különleges politl­kai bizottsága befejezte az új tagok felvételének vitáját. A bizottság után az ENSZ-közgyűlés fog foglalkozni a 18 fel­vételre javasolt ország kérdésével, majd a Biztonsági Tanács mondja ki a végső szót. A különleges politikai bizottság de­cember 5-i ülésén csupán Kuba képviselője ellenezte Albánia, Magyarország, Románia, Bulgária és a Mongol Népköztársaság fel­vételét, míg a többi felszólaló mind a 18 állam egyidejű felvétele mellett foglalt ál­lást. Brilej, a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság képviselője felhivta a figyel­met: semmi sem lehet olyan veszedelmes az ENSZ működésére, sőt fennállására nézve, mint az, ha kísérletek történnek, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét „zártkörű klubbá" és végeredményben az ideológiai háború eszközévé váltóztassák. El kell ismerni — hangsúlyozta Brilej —, hogy különböző társadalmi rendszerű országok voltak és továbbra is lesznek és a béke csak e rendszerek egymás mellett való élése esetén jöhet létre. A Magyar Népköztársaság ás a Német Demokratikus Köztársaság kormánybizottságainak megbeszélése Berlinben Berlin (MTI) A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együttműködését irányító kormánybizottságok e na­pokban megbeszélést tartot­tak Berlinben. A kormány­bizottságok megállapodtak azokban az intézkedésekben, amelyek célja, hogy a két állam illetékes szervei fo­kozzák az egymásnak nyúj­tott segítséget vetőmag, gyümölcs, főzelékfélék és szőlő termesztése, tenyészál­latcsere, valamint állatorvosi gyógyszerek gyártása terén. Dnlles sa ilóértekezlclc (MTI) Hírügynökségek és rádiójelentések beszámolnak Dulles amerikai külügymi­niszter szokásos sajtóérte­kezletéről. Az amerikai kül­ügyminiszter sajtóértekezle­tének elején szólott a szovjet államférfiak indiai és bur­mai látogatásáról. A többi között azzal vádolta a szov­jet vezetőket, hogy »nem kí­vánják csökkenteni a Nyu­gattal fennálló feszültséget*. Az amerikai külügyminisz­ter ezután beszélt az új ENSZ-tagok felvételének kérdéséről. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok "továbbra is hajlandó azo­nosítani magát a kanadai javaslattal*, amely szerint mind a 18 felvételét kérő or­szágot, tehát a Mongol Nép­köztársaságot is bebocsáta­nák az ENSZ-be. Azzal kapcsolatban, hogy a kuomintang-küldött a Biz­tonsági Tanácsban meg akiarja vétózni a Mongol Népköztársaság felvételét, Dulles azt mondotta, közölte a kuomintang-kormánnyal, hogy az Egyesült Államok «elvben ellenzi a Biztonsági Tanácsban a vétójog alkal­mazását új tagol; felvételé­nek megakadályozására, amennyiben a Biztonsági Tanács tagjainak többsége úgy véli, hogy az illető or­szágokat fel kell venni az ENSZ-be*. Ezzel összefüg­gésben kijelentette, hogy a csangkajsekista kormány nem tájékoztatta az Egye­sült Államokat arról, hogy lemond-e a vétójog alkal­mazásáról a Mongol Nép­köztársaság felvétele ügyé­ben, (Folytatás az első oldalról). Megállapította a beszámo­ló, hogy az üzemek munkafegyelme a dolgozók fluktuációja te­rén nem értünk el megfe­lelő eredményt. A dolgozók cserélődése nem­hogy javult volna az év első hónapjaihoz viszonyítva, ha­nem rosszabbodott. Ehhez hozzájárult, hogy egyes mi­nisztériumok sűrűn változtat­ják az üzemel; részére ki­adott tervet. Nem biztosítják a megfelelő előfeltételeket. Emellett azonban kihat erre az is, hogy a párt- és tömeg­szervezetek, gazdasági veze­tők nem foglalkoznak meg­felelően az üzembe kerülő új dolgozókkal. Nem kísérik fi­gyelemmel munkájukat, nem adnak segítséget, hogy meg­ismerjék és megszeressék az üzemet, s bizonyos szakmai ismeretekre tegyenek szert. Ebből következően nincs megfelelő keresetük, ezért az új cjolftózók egy része igyek­szik mielőbb jobb munkale­hetőséget keresni magának más üzemben. Ezen a helyzeten változ­tat, ha az új dolgozókkal a DISZ-nek, a szakszervezet­nek és 07. MNDSZ-nek kell foglalkoznia. Többet kell törődni az új gyártniányokhal Az elért eredmények te­hát egyáltalán nem keltenek megnyugvást a párt- és gaz­dasági szervek szamára. Az igaz és ezt látnunk kell, hogy az eredmények elérésében je­lentős helyet foglal el az, hogy javult az ipari terme­lés ütemessége, tervszerűsé­ge. Rendszeresebbé vált a mennyiségi termelés, a gaz­daságos termelés mutatói­nak ellenőrzése. Néhány üzemünkben a harmadik ne­gyedév során új cikkíélesé­gek gyártását kezdték meg. Megindult a farostlemez üzemszerű termelése, a Sze­gedi Kenderfomógyár perlon­ícmálból halászhálót készít, a Szegedi Cipőgyár mikropó­rusos talpú cipőt gyártott. A jövőben sokkal többet kell foglalkozni Szegeden az új gyártmányok felkutatásával, gyártásával, mely növeli a kül- és belföldi választékot. Erre szükség van, mert a harmadik negyedévben a termelés növekedésével egyidejűleg növekedett a kiskereskedelem árufor­galma ls. A bolti kiskereskedelem Sze­geden a harmadik negyedév­ben 7.9 száza lókká 1 több árut értékesített, mint 1954 azonos időszakában. Az élel­miszerből 7.9, ruházatból 5.5, vegyesipari cikkből 19.1 szá­zalékkal adtak el többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az élelmiszer­cikk forgalmát jelentősen ja­vította a szabadpiaci felho­zatal és az árak csökkenése. Az élőbaromfiból például 634.8, tejtermékből 6.1, ká­posztafélékből 5.6 százalék­kal nőtt a felhozatal. A ru­házati cikkeknél jelentős fel­halmozódás mutatkozik Sze­geden, ugyanakkor egyes élelmi- és iparcikkeknél nem tudta a kereskedelem kielé­gíteni a keresletet. Hiányos volt az ellátás nyershús, hen­tesáru, zsír, tojás és rizsből. Igen nagy volt a kereslet motorkerékpár, rádió és egyes alkatrészeikből, amit ugyancsak nem tudott kielé­gíteni a kereskedelem. E meglévő problémák ellenére is megállapítható, hogy jelentős mértékben javult Szeged dolgozóinak ellátá­sa, a forgalom emelkedése, az életszínvonal emelkedé­sét, a vásárlóerők növeke­dését mutatja. A jövő évi tervre való fel­készüléssel kapcsolatban az ebben a hónapban megtar­tott tervismertető értekezle­ten minden dolgozónak a ke­zébe kell adni az 1956. ja­nuár hónapi terve föladatait, hogy lássák a dolgozók, mit kell tenniük azért, hogy az üzem eleget tudjon tenni kötelezettségeinek. A párt- és tömegszerveze­tek, gazdasági szerveink ja­vuló munkája kedvezően ha­tott a termelés mutatóinak alakulására és így ma Sze­ged ipara azon az úton ha­lad, melyet a Központi Ve­zetőség márciusi határozata megjelölt. Az elért eredmé­nyek kifejezik azt is, hogy az üzemek túlnyomó több­sége időben eleget tett a bu­dapesti húsz üzem felhívása alapján tett kötelezettségé­nek és minden jel arra mu­tat, hogy az év végéig tar­tani tudják a jelenlegi szin­vonalat. A párt-végrehajtóbtzottság beszámolóját a pártbizottság ülése megvitatta, s számos határozati javaslattal együtt elfogadta. Űj elgondolások és kísérletek a tehenek fejésére és etetésére A szovjet mezőgazdaság nagvszeríi lapja a ,.Szel­szkoje Hozjaisztvo" érde­kes cikket közölt N. Bur­lakov, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tollából. N. Burlakov a kővetkezőket írja: Az állattenyésztésben dol­gozók munkasikere a takar­mánykésztetektől, az állatte­nyésztő helyiségektől, az ól­latok fajta-tulajdonságaitól, a munkák helyes megszervezé­sétől és bérezésétől, a gépesí­tés színvonalától, stb. függ. A munkál; megszervezésé­ben nagy jelentőségű az ál­lattenyésztő telepek munka­rendje, amely megszabja: mi­kor kezdjük, mikor végezzük az egyes feladatokat, hány­szor etessünk, itassunk, fej­jünk­Az Össz-szövetségi Állatte­nyésztési Tudományos Ku­tatóintézet már régebben ki­dolgozott etetési és fejési sza­bályzata — amely a friss­fejős és nagytejű teheneknél az öt-hatszori fejést, a töb­bleknél pedig legalább négy­szeri fejést ír elő — a gya­korlati életben nem bizonyult helyesnék. Túlságosan hG>sz­szúra nyúlik így az állatte­nyésztésben dolgozók mun­kaideje — a fejőnők gyakran reggel 4-től este 16—11 óráig dolgoztak — nem maradt elég idejük pihenésre és to­vábbképzésre. ugyanakkor a hozamok egyáltalán nem emelkedtek a munkaráfordí­tás arányában. Kiderült, hogy a kutatóintézet a sza­bályzat elkészítésénél nem vette figyelembe a gazdasá­gosságok gyakorlati szem­pontjait, nem számolt azzal, hogy vajon a gazdaságoknak kifizetődik-e a gyakoribb ete­téssel és fejéssel járó többlet­munka. A kutatóintézet a múlt év­ben ellenőrző kísérletet foly­tatott a Moszkva-terüieti „Leni útja"-kolhozban. Az ad­dig háromszor fejt teheneket két csoportba osztották. Az egyik csoportot naponta négyszer fejték — a reggeli és az esti fejés után két-két órával fejtek másodszor, il­letve negyedszer — a másik csoportot kétszer. A kísérlet nem igazolta a négyszeri fe­jés módszerét, sőt a tej zsír­százalékát illetően a kétszeri fejés bizonyult előnyösebb­nek. Az első csoportnál nem tudták jól kihasználni a fe­jőgépeket sem. mivel a má­sodik. illetve neevedik fejés­nél a tőgy nem tellett meg eléggé, s így kézzel kellett végezni a fejést. A tapaszta­latok szerint minél nagyobb a tőgy feszítettsége, annál könnyebb és gyorsabb a fe­jés. A Harkov-területi Kirov kolhozban folytatott kísérle­tek alkalmával például a két­szeri fejésné] két óra 30 perc alatt 90 liter tejet fejt az egyik fejőnő. háromszori fe­jés esetében ugyanezt a menyiséget 3 óra 35 perc alatt fejte ki. Megállapítot­ták, hogy ha a tőgy eléggé duzzadt, úgy egy liter tej ki­fejéséhez 215, ha azonban csak részben telt meg — 404 fejőmozdulat szükséges. Az élenjáró gazdaságok ta­pasztalatain kívül az utóbbi időben külföldön járt szovjet mezőgazdasági küldöttségek tapasztalatai is amellett szól­nak. hogy a kolhozok és szov­hozok legnagyobb részénél át lehet és át kell térni a napi kétszeri fejésre. R. B. Davidov professzor adatai szerint Hollandiában bármilyen magas is a tehe­nek hozama, naponta kétszer fejnek: reggel 4-kor és dél­után 4-kor. J. A. Buszurin zootechni­kus adatai szerint Angliában, ahol a tehenek országos fe­jési átlaga az 1953—54. évben 2821 liter volt, rendszerint kétszer fejnek és etetnek na­ponta. A királyi tehenészet­ben — amelynek évi fejési átlaga elérte az 5913 litert — szintén kétszer fejnek na­ponta. Ugyanakkor sem tőgy­gyulladás, sem egyéb fizioló­giai rendellenesség nem ta­pasztalható a teheneknél. Az Amerikai Egyesült Államok­ban ugyancsak kétszer fejnek és etetnek, ami nagy mérték­ben csökkenti a tej és tejter­mék termelési költségét. A Német Demokratikus Köztársaság termelőszövetke­zeteiben P- N. Kudrjavcev professzor adatai szerint a te­henészetekben olyan napi­rendet vezettek be, hogy a dolgozók munkaideje ne ha­ladja meg a napi 8 órát. En­nek megfelelően kétszer fej­nek és kétszer etetnek. Az állattenyésztőknek az a véle­ménye, hogy a napi három­szori, négyszeri etetés és fe­jés nem fizetődik ki. Ez év tavaszán Dániában jártam, s több gazdaságban megfordultam. Az országos fejési átlag itt eléri a 4000 htert, 4.2 százalékos zsírtar­talom mellett. De egész sor olyan gazdaság van, amely­nek egy tehénre eső évi fe­jési átlaga meghaladja az 5— 6000 litert is. így például a „Kole-Kole" gazdaság 150 te­hene évi átlagban 6000 liter tejet ad. A tej zsírtartalma eléri a 4.3 százalékos átlagot. De itt is csak kétszer fejnek és etetnek naponta. összefoglalva: a kísérleii eredmények, valamint a szé­leskörű hazai és külföldi ta­pasztalatok alapján megálla­píthatjuk, hogy a tehenésze­tekben eddig szokásban volt napirendet — elsősorban ami az etetések és fejések gyako­riságát illeti — gyökeresen felül kell vizsgálnunk és meg kell változtatnunk, hogy a munkaráfordítás és egyéb ki nem fizetődő befektetések és költségek csökkentésével csökkentsük a tej és tejter­mékek termelési költségét is — Szovjet Filmhetet ren­dez három párizsi és egy bordeuauxi filmszínház no­vember 30—december 6-a között. A filmhétre az alábbi delegáció utazott el: Szurín, a kulturális ügyek miniszte­rének helyettese, a delegáció vezetője, Szergej Bondar­csuk, Cserkaszov, Horava, AlLa Larianova, Ludmilla Celikovszkaja, Bisztrickaja, Davidov, Kalinyina filmmű­vészek, Szergej Vasziljov, Rajzman, Trojainovszkij ren­dezők, Selekov operatőr, Ko­csetov, a Literaturnaja Gaz­! jeta főszerkesztője és Bri­jancev, a Filmfőigazgatóság helyettes vezetője, — A Magyar Szinkron­filir.gyártó Vállalat műter­meiben hozzákezdett a «Buksi megkerül" című csehszlovák film szi nkr oh­munkéihoz Szajkó Ferenc rendező. A »Feleség« című színes szovjet film szi-kron­munkáihoz Luttor Mária rendező és az "Átkelés a Jangce folyón* című kínai film szinkron-munkáihoz Márkus Éva rendező vezeté­sével, továbbá szövegfelirat­tal látják el a "Mary her­cegnő" és a "Lomonoszov* című szovjet, "A kapu bezá­rul* című jugoszláv és a "Zsongó me!ódiák« című néi met filmeket.

Next

/
Thumbnails
Contents