Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-08 / 288. szám

Csütörtök, 1955. december 8. OELMMYIRORSZBG Beszélgetés eay szegedi festőművésszel a őrnagy kompozícióról« A műt«em az Április 4 úti gyakorlóiskola második emeletén van. Ablakain egykedvűen szűrődik be a bágyadt őszi napsugár. A falak mellett, s az állványokon képek: egy festő életének állomásai. És mindenütt sok könyv: művészettörténeti munkák, reprodukciós albumok, szépirodalom. Köröskörül a teremben félbemaradt, s készülő munkák sorakoznak. Nincsen köztük az Éneklő ifjúság kompozíciója, amellyel a művész 1950-ben, az Első Magyar Képzőművészeti Kiállításon szerepelt, s azokat a műveit sem látjuk itt, amelyekkel azóta a megyei és az országos tárlatokon fellépett. Legutóbb a mai paraszti élet ünnepi arcát mutatta be tápéi (képeivel. Ezt megelőzően a parasztforradalmak nagyméretű kompozíciójába fogott. Előttünk a kép. melyen a paraszti tömegek áttörik a páncélos nemesi lovasság vonalait. Mellette készülő akt-kompozíció, mely az iszony mozdulataival az atom- és hidrogénfegyver fenyegetése ellen tiltakozik. Amott lovagló gyermekek előtt szétrebbenő ludak a Tisza partján. A következő festmény Pusztaszeren született: tehenek békés vonulását magzavaró bika elől ijedten futamodik meg egy lányka, — botot hajítva kényszeríti rendre a csordát egy kis gulyásbojtár. Aztán önarckép következik: a művész szemüvegén át kiáradó figyelemmel méri ecsetjével a tárgyak arányait. A kép sorkában meghúzódik a szignó: Vinkler. A művész — Vinkler László — a főiskola rajztanszékét vezeti. Hogyan egyeztethető össze , tanári pálya és művészi munka ke ügye, vagy a Tisza-parton hancúrozó gyerekek. Vannak művészele, akik külön képekben mondják el az életet. Én inkább szeretném szintézisbe hozni benyomásaimat. Szavaiból kibontakozik a művészi elgondolás. mely sarkallja. — A részletmunka is magasabb színvonalra emelkedik, ha nagyobb eszmei koncepció érdekében készül, áthatja, s egységbe ötvözi a részeket a belülről fakadó eszmei mondanivaló. — S hozzáfűzi: — Ha ilyen nagykoncepciójú művek alkotására sűrűbben nyílna lehetőség a gyakorlatban, a festői előadásmódban is ugrásszerűen magasabb fokra tudnánk emelkedni. Mi kellene ehhez? — A nagyobb koncepciójú művekhez társadalmi igényre, segítségre van szükség. Arra, hogy kapjak egy falat, vagy egy termet. Nem az a döntő kérdés, hogy mit fizetnek, hanem hogy létrehozhassak egy freskó-méretű alkotást. Nagyon bíztató — mondja —. hogy Tápai Antal a szobrászat területén már kapott ilyen feladatokat. Szerintem van Szegeden néhány olyan művész, aki alkalmas arra, hogy a városhoz méltó feladatokat megoldjon. De ha nem lerme elég, akkor ilyen nagy városban. mint Szeged, még hívni is kellene művészeket, hogy kibontakoztassuk a szocialista-reálista képzőművészetet. Hódmezővásárhelyen már komoly gyakorlati lépéseket tettek ezen a területen. Mi se maradjunk el. Ami engem illet, úgy érzem, itt az ideje a nagyobb munkáknak. Életem javában vagyok: most kell nekifogni, különben elfut az idő, s a nagy koncepciók elsorvadnak. Nézem a képeket, s keresem bennük az eqyséqbefoaó gondolat elképzelés egy-egy részletét. S valóban, e pillanatban úgy tűnik, hogy e képek csak részleteket ábrázolnak, mintha mind folytatást kívánna: a Tisza-parti gyerekek tovább szaladnának, a pusztaszeri tehenek kolompszava a kép látóterén kívülről hallatszik már, az atomkor feszültségét kifejező aktok pedig mintha szétfeszítenék a festmény kereteit. — Foglalkoztam olyan nagyméretű kompozíció tervével. melyben mindez, s még sok más jelenet helyet kapna. Legszívesebben egy egész termet kifestenék, hogy világunkat egy nagy szintézisben mutathassam be. Keresem hozzá a gyakorlati lehetőséget. Mi is úgy véljük: keresni kell a lehetőséget a kiváló szegedi művész törekvéseinek előmozdítására. Németh Ferenc Ujabb négy községben szabad a kukoricaforgalom Hétről hétre egyre több község jelenti a kukoricabegyűjtési terv teljesítését, amely alapja annak, hogy a község visszakapja a kukorica szabadpiaci jogát. Szegvár, Mindszent. Mártély, Fábiánsebestyén, Magyartcs, Eperjes, Nagyér, Pitvaros, Csanálalberti es Kövegy után Dóc, Djszentiván, Klárafalva és Ferencszállás is visszakapta a kukorica szabadpiaci értékesítés jogát. életében? — Van jó és rossz oldala ennek a kettősségnek — jegyzi meg. — Jó oldala, hogy az ember elméletileg, s gyakorlatilag egyaránt tisztázni kényszerül bizonyos kérdéseket. Hátránya abból ered, hogy a nagyobb kompozíciókhoz szükséges folyamatos koncentráció ilyenformán gyakran zavart szenved. A művészetében követett irányról ezt mondja: ' — A klasszikus humanista hagyományok felhasználásával felemelkedni a szocialista humanizmus színvonalára, az ember benső életét az egyetemes emberi problémák szemszögéből ábrázolva: erre törekszem. Az ember járkál az életben, s megragadja egy-egy jelenség, eszme — legyen az pusztaszeri nyár, Ács Gyuri bácsi tánca, a béMagyar u'ságírókültlijiiség utazóit a Szovjetunióba Befejezték a krepnyton hazai előállításának kísérleteit A Duna Selyemfonalelőkészítő Gyárban sikerrel jártak a krepnylon fonal, az úgynevezett helanka hazai előállításának kísérletei. A külföldről behozott nylon szálat dupla sodrással, s közben többszöri hőkezeléssel hullámosították. Az ilyen fonal rendkívül rugalmas és tartós. Ezenkívül a helanikából kötött vagy szőtt áruk jobb nedvszívók, jobban levegőznek, mint a közönséges nylon, s viseletük sokkal kellemesebb, higiénikusabb. A helankából zoknikat, fürdőruhákat, pulóvereket, a közönséges nylonnal összeszőve pedig különleges, redősmintázatú blúzanyagokat készítenek majd. Azzal, hogy a helanka hazai előállítását megoldatták, ugyanannyi valutáért több nylonszálat tudunk majd behozni. A krepnylon nagyüzemi gyártását januárban kezdik meg a Duna Selyemfonalelőkészítő Gyárban, Vasárnap már jár a tanácsháza toronyórája A Szovjetunió Távirati Irodája a TASZSZ meghívására hétfőn éjjel magyar t újságíróküldöttség utazott a Szovjetunióba kéthetes tanulmányútra. A küldöttség vezetője Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője, tagjai: Parragi György, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Szentkirályi János, a Szabad Főid szerkesztőbizottságának vezetője, Kéri János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agit.-prop. osztálya sajtóalosztályának vezetője, Darvasi István, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai szerkesztőségének turnusvezetője, Bajor-Nagy Ernő, a Nők Lapja rovatvezetője és Bebrits ] Anna, a Szabad Nép munkatársa. 1 A küldöttséget a pályaudvaron Vadász Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára búcsúztatta. Megjelentek a küldöttség elutazásánál a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agit.-Prop. osztályának és a Magyar Ojságirók Országos Szövetségének vezetői, valamint a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének képviselője és a TASZSZ-Iroda magyarországi tudósítója. SÉRTEGETTE A RENDŐRT Pintér István balástyai lakos. A szegedi járásbíróság ezer forint pénzbüntetésre ítélte, — Az »Én és a nagyapám« című magyar filmet december 2-től vetítik az NDK filmszínházaiban, Most még olt van a Mikszáth Kálmán utcában az Örásszövetkezet 4. számú kis műhelyében azért, hogy kijavítsák és ismét járjon, mutassa a tanácsháza tornyában a pontos időt. Kicsi itt a hely, alig lehet lépkedni a sok bronzréz kerék halmaza között. Ezek a kerekek persze nem kicsik. Az emberek fantáziájában a toronyóra valami nagy, hatalmas szerkezet képében él, — nos ez a képzelet közeljár a valósághoz. Például itt fekszik előttünk egy hosszúkás téglalap alakú, lapos vasváz, amelyen három mákdarálóhoz hasonló, de annál sokkal nagyobb henger helyezkedik el. Ezekre a hengerekre tekerednek fel azok a kötelek, amelyek a súlyokat tartják. A negyedórát jelió szerkezetet húzó súly 60 kilogramm, az óraműt hajtó járórész súlya 40 kilogramm, kerek, egészórát jelző szerkezet kúzósúlya pedig 80 kilogramm. A toronyórának is van „lencséje", „sétálója", amely egy másfél méteres karon jobbrabalra leng. A lencse vagy fél mázsa. 15 kilós kalapácsok jelzik a toronyban az időt: a negyedórák jelzésekor a harang oldalára, az egészóra jelzésekor pedig a harang peremére üt az önműködő szerkezet segítségével. A javítási munkálatokat Broda Sándor a KSZ egyik dolgozója vezeti. Érdekes megjegyezni, hogy Broda 25 évvel ezelőtt is végzett ezen az órán javítást, — akkor mint ón tanuló. Most teljes generál*zást kap a toronyóra — mintegy félévszázados működése után először. A forgó részekre új rézcsapágyat erősítettek, mert a régiek teljesen elkoptak, ezért késett, sietett vagy megállt a városháza toronyórája. Az „ankét" lapjai — amin billeg az inga — is elkopott: újakkal cserélték fel. Persze még sok-sok apró javítani való volt a szerkezeien. A szabadon álló vasrészeket szép világos kékre bejestették és a hét végén már felszerelik a toronyba: vasárnap már jár az óra. Egy hét alatt 33 új tag a szegedi járás tsz-eiben flz állami gazdasások 1955. ávi második termelési ankétja Az Állami Gazdaságok Minisztériuma december 6-án és 7-én a Bábolnai Állami Gazdaságban az állami gazdaságok 1955. évi termelési ankétjai során 2 napos sertéstenyésztési ankétot rendezett. Résztvettek az ankéton Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Ribiánszky Miklós miniszterhelyettes, a minisztérium vezető szakemberei, kiváló kutatók és az állami gazdaságok legjobb sertéstenyésztői. [ Az ankét részvevői Lénárd Miklósnak, a minisztérium állattenyésztési főosztálya vezetőjének előadása alapján megvitatták a sertéstenyésztés időszerű kérdéseit, a tenyésztő és az árutermelő gazdaságok feladatait. A szegedi járás termelőszövetkezeteinek zárszámadási adatai hatnak most legjobban a falvak dolgozó parasztjaira. A számok tükréből még azok is, akik legjobban kételkedtek a termelőszövetkezeti mozgalom előnyeiben, tökéletesen meggyőződhetnek a szövetkezet jóságáról. Meg is győződnek. Misem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy egyedül csak a múlt hét hat napja alatt a szegedi járásban újabb 29 család választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. s a 29 családból 33 taggal erősödött ismét szövetkezeti mozgalmunk. Az újonnan belépő dolgozó parasztok között számos tekintélyes földterülettel rendelkező egyéni gazda is van. Különösen sokan léptek be a múlt héten a dorozsmai Józef Attila Termelőszövetkezetbe. Egyedül csak ebbe a tsz-be 11 új belépő kérte felvételét. E nagyszámú belépés a dorozsmai dolgozó parasztok részéről elismerésként szolgál a József Attila TSZ idei jó munkája iránt. Operett bemutatóra készül a szegedi Nemzeti Színház T* A szelistyef asszonyok sikeres előadássorozata után a szegedi Nemzeti Színház új operett bemutatójára készül. Zeller: Madarász című nagyoperettjét december 10-én, szombaton este fél 8 órakor mutatja be a színház, Horváth Jenő rendezésében. A zenekart Szalatsy István vezényli. A szegedi közönség az operett címszerepében Mucsi Sándort, a Hoffmann meséiben nagy sikerrel szereplő tehetséges fiatal énekest, a főszerepekben Balogh Rózsát, Karácsonyi Magdát, Décsi Györgyit, Lakky Józsefet, Sugár Mihályt, Kovács Gyulát és Káldor Jenőt láthatja. A táncokat tervezte és betanította Sallay Eta, a szólókat táncolják Hont Ágnes, Mucsi István, Markovits Vera és Mezey Károly. Az új r.agyCperett bemutatóját deklödéssel várjuk. Hegalokulf Szegeden az ötvenedik KST Szegeden 1954 augusztusában alakult meg az első KST a Textilművekben. A város üzemeinek dolgozói azóta csaknem minden héten újabb kölcsönös segítő takarékpénztárakat hoztak létre. A napokban alakult meg a városi tanácsnál az ötvenedik KST. Szegeden a bérből és fizetésből élők 22 százaléka tagja valamelyik KST-nek. Kiküldött tudósttónk írja: " A Sajó völgyének festői táján a hatalmas üzemek, a füstölgő gyárkémények, a gáztartályok, a szerteágazó csővezetékek, a 20—22 méter magas salétromsavelnyelő tornyok olyan benyomást tesznek a látogatóra, mintha óriások országában járna. Kazincbarcika egyik büszkesége a Borsodi Vegyikombinát. Ez a hatalmas alkotás négy nagy gyáregységből és a segédüzemek egész sorozatából áll. Huszonkét üzemrész működik itt össze, -hogy műtrágyát gyártson a mezőgazdaságnak. Ez a vegyikombinát arra hivatott, hogy azt a tápanyagot, amit a korszerű, belterjes gazdálkodás a földekből elvon, azt a levegőből és a víziből pótolja. Mór az is lenyűgöző látvány, hogy a Borsodi Hőerőműtől három kilométer hoszszú csőtávvezetéken érkezik a vegyikombinátba a gőz. A közeli Bükk hegység erdőinek tiszta levegőjét is hosszú csövön hatalmas- turbokrompesszorok szívják a gyárba. Érdemes megemlíteni, hogy a Borsgdi Vegyikombinát csővezeték-hálózatának hoszsza oly nagy, hogy vele körül lehetne Magyarországot keríteni. A műtrágyagyártás már megkezdődött Kazincbarcikán. Közel 1000 tonna nitrogéntartalmú műtrágyát szállított már a mezőgazdaságnak az újonnan épült Borsodi Vegyikombinát. Ez a műtrágyamennyiség — a számítások szerint — mintegy 20 ezer mázsa gabonatöbbletet jelent. Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke, az országgyűlés ülésszakán ismertette, hogy a Borsodi Vegyikombinát „évente mintegy 220 ezer tonna nitrogénműtrágyát fog termelni. E nitrogénmennyiség felhasználása révén várható egy évi mezőgazdasági terméktöbblet kenyérgabona-értékben kifejezve, fővárosunk lakosságának közel két évi kenyér-, lisztszükségletét biztosítja". í^cr^Bs QmW. a Borsodi VegyikoatBepillantás Kazincbarcikán a műtrágyagyártás titkaiba binót egyik mérnöke, amikor az 'oxigénüzemben találkoztunk vele, elmondotta, hogy ő is Csongrád megyei. Szülei Csanádpalotán élnek, de szivesen jött erre a tájra, mert nemcsak a vidék szép, hanem ezek a hatalmas gépek is állandóan lenyűgözik az embert. Miközben megmutatja, hogyan működnek a gépek, — elmagyarázza a műtrágyagyártás titkait: — A nitrogén műtrágya ipar kifejlődése előtt Okkor Wjit meg amikor a nitrogén és a hidrogén közvetlen egyesítését (szintézisét) és ezen keresztül az amónia előállítását sikerült megoldani. Az amónia egy rész nitrogén és három rész hidrogén egyesüléséből keletkezik. Beszerzésük nem tíkoz komoly gondot, hiszen a nitrogén a levegőben megtalálható, a hidrogén pedig a víz egyik alkotó anyaga. Először a szintézisgáz előállításának útját követtük a gázgyártól az amónia szintézis-üzemig, majd megismerkedtünk jmjjmú-? .gyártá^ávaL Az agxPe tartály fcIfüMMmMPUMMIMIIMI l»» lón 20 centis vastag rétegben havat találtunk, ami furcsán hatott, mert még azon a tájon nyoma sem volt a télnek. Nyerges György vegyészmérnök megmagyarázta, hogy mínusz 165 Celsius fokra lehűtött levegő van ebben a tartályban is ez fagyasztotta meg itt a kazán falán a terem levegőjében levő párát. A levegő ilyen nagyarányú lehűtésére azért van szükség, mert minusz 165 fokon már csepfolyósodott. s a csepfolyós levegő, ha desztillálják, abból a nitrogén hamarabb eltávozik, mert forráspontja alacsonyabb. Ezáltal tehát csőveken könnyen széjjelválasztható az oxigén és a nitrogén. A nitrogénből és a hidrogénből előállított amónia azonban közönséges viszonyok között gáznemű. Márpedig a gázalakú műtrágya tárolása, szállítása és földbe juttatása nagyon körülményes lenne. Ezért r.z amóniát szilárd formába kell kényszeríteni, Kazincbarcikán salétromsavval semlegesítik az amoniát, ezáltal Ggy új semleges hatású anyag: só képződik, A salétromsav annál is inkább alkalmas az amónia szilárd formába való kényszerítésére, mert maga is nitrogéntartalmú műtrágya. A salétromsavat is levegőből és vízből nyerik Kazincbarcikán. Az amónia egy részének különleges elégetésével ugyanis nitrogén-oxidot hoznak létre. A nitrogénoxid pedig a levegő oxigénjével és vízzel salétromsavvá egyesíthető. A salétromsavval semlegesített amóniát azután megőrölt mészkőporral összekeverik, s így válik belőle a pétisó — azaz a nitrogén műtrágya. Nehéz, bonyolult eljárásokkal a gépek egész sorozatának segítségével állítják elő a levegőből és a vízből termőtalajunk egyik fontos tápanyagát. Ebből is látszik, hogy alkotó népünk milyen csodákra képes, hogy gazdag, megelégedett emberek hazája legyen országunk. - - VOÍS György