Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-08 / 288. szám

Csütörtök, 1955. december 8. OELMMYIRORSZBG Beszélgetés eay szegedi festőművésszel a őrnagy kompozícióról« A műt«em az Április 4 úti gyakorlóiskola második eme­letén van. Ablakain egyked­vűen szűrődik be a bágyadt őszi napsugár. A falak mel­lett, s az állványokon képek: egy festő életének állomásai. És mindenütt sok könyv: művészettörténeti munkák, reprodukciós albumok, szép­irodalom. Köröskörül a te­remben félbemaradt, s készü­lő munkák sorakoznak. Nin­csen köztük az Éneklő ifjú­ság kompozíciója, amellyel a művész 1950-ben, az Első Magyar Képzőművészeti Ki­állításon szerepelt, s azokat a műveit sem látjuk itt, ame­lyekkel azóta a megyei és az országos tárlatokon fellé­pett. Legutóbb a mai paraszti élet ünnepi arcát mutatta be tápéi (képeivel. Ezt megelőző­en a parasztforradalmak nagyméretű kompozíciójába fogott. Előttünk a kép. me­lyen a paraszti tömegek áttö­rik a páncélos nemesi lovas­ság vonalait. Mellette ké­szülő akt-kompozíció, mely az iszony mozdulataival az atom- és hidrogénfegyver fenyegetése ellen tiltakozik. Amott lovagló gyermekek előtt szétrebbenő ludak a Ti­sza partján. A következő festmény Pusztaszeren szüle­tett: tehenek békés vonulá­sát magzavaró bika elől ijed­ten futamodik meg egy lány­ka, — botot hajítva kénysze­ríti rendre a csordát egy kis gulyásbojtár. Aztán önarckép következik: a művész szem­üvegén át kiáradó figyelem­mel méri ecsetjével a tár­gyak arányait. A kép sorká­ban meghúzódik a szignó: Vinkler. A művész — Vinkler Lász­ló — a főiskola rajztanszékét vezeti. Hogyan egyeztethető össze , tanári pálya és művészi munka ke ügye, vagy a Tisza-parton hancúrozó gyerekek. Vannak művészele, akik külön ké­pekben mondják el az életet. Én inkább szeretném szinté­zisbe hozni benyomásaimat. Szavaiból kibontakozik a művészi elgondolás. mely sarkallja. — A részletmunka is ma­gasabb színvonalra emelke­dik, ha nagyobb eszmei kon­cepció érdekében készül, át­hatja, s egységbe ötvözi a ré­szeket a belülről fakadó esz­mei mondanivaló. — S hoz­záfűzi: — Ha ilyen nagykoncep­ciójú művek alkotására sű­rűbben nyílna lehetőség a gyakorlatban, a festői elő­adásmódban is ugrásszerűen magasabb fokra tudnánk emelkedni. Mi kellene ehhez? — A nagyobb koncepciójú művekhez társadalmi igény­re, segítségre van szükség. Arra, hogy kapjak egy falat, vagy egy termet. Nem az a döntő kérdés, hogy mit fizet­nek, hanem hogy létrehoz­hassak egy freskó-méretű al­kotást. Nagyon bíztató — mondja —. hogy Tápai An­tal a szobrászat területén már kapott ilyen feladatokat. Szerintem van Szegeden né­hány olyan művész, aki al­kalmas arra, hogy a városhoz méltó feladatokat megoldjon. De ha nem lerme elég, akkor ilyen nagy város­ban. mint Szeged, még hívni is kellene művészeket, hogy kibontakoztassuk a szocialis­ta-reálista képzőművészetet. Hódmezővásárhelyen már komoly gyakorlati lépéseket tettek ezen a területen. Mi se maradjunk el. Ami engem illet, úgy érzem, itt az ideje a nagyobb munkáknak. Éle­tem javában vagyok: most kell nekifogni, különben el­fut az idő, s a nagy koncep­ciók elsorvadnak. Nézem a képeket, s kere­sem bennük az eqyséqbefoaó gondolat elképzelés egy-egy részletét. S valóban, e pillanatban úgy tűnik, hogy e képek csak részleteket ábrázolnak, mint­ha mind folytatást kívánna: a Tisza-parti gyerekek to­vább szaladnának, a puszta­szeri tehenek kolompszava a kép látóterén kívülről hal­latszik már, az atomkor feszültségét kifejező aktok pedig mintha szétfeszítenék a festmény kereteit. — Foglalkoztam olyan nagyméretű kompozíció ter­vével. melyben mindez, s még sok más jelenet helyet kapna. Legszívesebben egy egész termet kifestenék, hogy világunkat egy nagy szinté­zisben mutathassam be. Ke­resem hozzá a gyakorlati le­hetőséget. Mi is úgy véljük: keresni kell a lehetőséget a kiváló szegedi művész törekvései­nek előmozdítására. Németh Ferenc Ujabb négy községben szabad a kukoricaforgalom Hétről hétre egyre több község jelenti a kukoricabe­gyűjtési terv teljesítését, amely alapja annak, hogy a község visszakapja a kukori­ca szabadpiaci jogát. Szegvár, Mindszent. Már­tély, Fábiánsebestyén, Ma­gyartcs, Eperjes, Nagyér, Pitvaros, Csanálalberti es Kövegy után Dóc, Djszent­iván, Klárafalva és Ferenc­szállás is visszakapta a ku­korica szabadpiaci értékesí­tés jogát. életében? — Van jó és rossz oldala ennek a kettősségnek — jegyzi meg. — Jó oldala, hogy az ember elméletileg, s gyakorlatilag egyaránt tisz­tázni kényszerül bizonyos kérdéseket. Hátránya abból ered, hogy a nagyobb kom­pozíciókhoz szükséges folya­matos koncentráció ilyenfor­mán gyakran zavart szenved. A művészetében követett irányról ezt mondja: ' — A klasszikus humanista hagyományok felhasználásá­val felemelkedni a szocialis­ta humanizmus színvonalá­ra, az ember benső életét az egyetemes emberi problémák szemszögéből ábrázolva: erre törekszem. Az ember járkál az életben, s megragadja egy-egy jelenség, eszme — legyen az pusztaszeri nyár, Ács Gyuri bácsi tánca, a bé­Magyar u'ságírókültlijiiség utazóit a Szovjetunióba Befejezték a krepnyton hazai előállításának kísérleteit A Duna Selyemfonalelőké­szítő Gyárban sikerrel jártak a krepnylon fonal, az úgyne­vezett helanka hazai előállí­tásának kísérletei. A külföldről behozott ny­lon szálat dupla sodrással, s közben többszöri hőkezelés­sel hullámosították. Az ilyen fonal rendkívül rugalmas és tartós. Ezenkívül a helaniká­ból kötött vagy szőtt áruk jobb nedvszívók, jobban le­vegőznek, mint a közönséges nylon, s viseletük sokkal kellemesebb, higiénikusabb. A helankából zoknikat, für­dőruhákat, pulóvereket, a kö­zönséges nylonnal összeszőve pedig különleges, redősmin­tázatú blúzanyagokat készí­tenek majd. Azzal, hogy a helanka hazai előállítását megoldatták, ugyanannyi va­lutáért több nylonszálat tu­dunk majd behozni. A krep­nylon nagyüzemi gyártását januárban kezdik meg a Du­na Selyemfonalelőkészítő Gyárban, Vasárnap már jár a tanácsháza toronyórája A Szovjetunió Távirati Iro­dája a TASZSZ meghívására hétfőn éjjel magyar t újságíró­küldöttség utazott a Szovjet­unióba kéthetes tanulmányút­ra. A küldöttség vezetője Hor­váth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának veze­tője, tagjai: Parragi György, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Szentkirályi János, a Szabad Főid szerkesztőbizottságának vezetője, Kéri János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége agit.-prop. osztálya sajtóalosztályának vezetője, Darvasi István, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai szerkesztőségének turnusveze­tője, Bajor-Nagy Ernő, a Nők Lapja rovatvezetője és Bebrits ] Anna, a Szabad Nép munka­társa. 1 A küldöttséget a pályaudva­ron Vadász Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének főtitkára búcsúztatta. Megjelentek a küldöttség eluta­zásánál a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agit.-Prop. osztályának és a Magyar Ojságirók Országos Szövetségének vezetői, vala­mint a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetségének kép­viselője és a TASZSZ-Iroda magyarországi tudósítója. SÉRTEGETTE A RENDŐRT Pintér István balástyai lakos. A szegedi járásbíróság ezer forint pénzbüntetésre ítélte, — Az »Én és a nagyapám« című magyar filmet decem­ber 2-től vetítik az NDK filmszínházaiban, Most még olt van a Mik­száth Kálmán utcában az Örás­szövetkezet 4. számú kis mű­helyében azért, hogy kijavít­sák és ismét járjon, mutassa a tanácsháza tornyában a pon­tos időt. Kicsi itt a hely, alig lehet lépkedni a sok bronz­réz kerék halmaza között. Ezek a kerekek persze nem kicsik. Az emberek fantáziájában a toronyóra valami nagy, hatal­mas szerkezet képében él, — nos ez a képzelet közeljár a valósághoz. Például itt fekszik előttünk egy hosszúkás téglalap alakú, lapos vasváz, amelyen három mákdarálóhoz hasonló, de an­nál sokkal nagyobb henger he­lyezkedik el. Ezekre a henge­rekre tekerednek fel azok a kötelek, amelyek a súlyokat tartják. A negyedórát jelió szerkezetet húzó súly 60 kilo­gramm, az óraműt hajtó járó­rész súlya 40 kilogramm, kerek, egészórát jelző szerkezet kú­zósúlya pedig 80 kilogramm. A toronyórának is van „len­cséje", „sétálója", amely egy másfél méteres karon jobbra­balra leng. A lencse vagy fél mázsa. 15 kilós kalapácsok jelzik a toronyban az időt: a negyedórák jelzésekor a harang oldalára, az egészóra jelzése­kor pedig a harang peremére üt az önműködő szerkezet se­gítségével. A javítási munkálatokat Broda Sándor a KSZ egyik dolgozója vezeti. Érdekes meg­jegyezni, hogy Broda 25 évvel ezelőtt is végzett ezen az órán javítást, — akkor mint ón tanuló. Most teljes generál*­zást kap a toronyóra — mint­egy félévszázados működése után először. A forgó részekre új rézcsapágyat erősítettek, mert a régiek teljesen elkop­tak, ezért késett, sietett vagy megállt a városháza torony­órája. Az „ankét" lapjai — amin billeg az inga — is el­kopott: újakkal cserélték fel. Persze még sok-sok apró ja­vítani való volt a szerkezeien. A szabadon álló vasrészeket szép világos kékre bejestették és a hét végén már felszere­lik a toronyba: vasárnap már jár az óra. Egy hét alatt 33 új tag a szegedi járás tsz-eiben flz állami gazdasások 1955. ávi második termelési ankétja Az Állami Gazdaságok Mi­nisztériuma december 6-án és 7-én a Bábolnai Állami Gazdaságban az állami gaz­daságok 1955. évi termelési ankétjai során 2 napos ser­téstenyésztési ankétot rende­zett. Résztvettek az ankéton Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Ri­biánszky Miklós miniszter­helyettes, a minisztérium ve­zető szakemberei, kiváló ku­tatók és az állami gazdasá­gok legjobb sertéstenyésztői. [ Az ankét részvevői Lénárd Miklósnak, a minisztérium állattenyésztési főosztálya ve­zetőjének előadása alapján megvitatták a sertéstenyész­tés időszerű kérdéseit, a te­nyésztő és az árutermelő gazdaságok feladatait. A szegedi járás termelő­szövetkezeteinek zárszáma­dási adatai hatnak most leg­jobban a falvak dolgozó pa­rasztjaira. A számok tükré­ből még azok is, akik leg­jobban kételkedtek a terme­lőszövetkezeti mozgalom elő­nyeiben, tökéletesen meggyő­ződhetnek a szövetkezet jó­ságáról. Meg is győződnek. Misem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy egyedül csak a múlt hét hat napja alatt a szegedi járásban újabb 29 család választotta a szövetkezeti gazdálkodás út­ját. s a 29 családból 33 tag­gal erősödött ismét szövetke­zeti mozgalmunk. Az újon­nan belépő dolgozó parasztok között számos tekintélyes földterülettel rendelkező egyéni gazda is van. Különösen sokan léptek be a múlt héten a dorozsmai Jó­zef Attila Termelőszövetke­zetbe. Egyedül csak ebbe a tsz-be 11 új belépő kérte fel­vételét. E nagyszámú belépés a dorozsmai dolgozó parasz­tok részéről elismerésként szolgál a József Attila TSZ idei jó munkája iránt. Operett bemutatóra készül a szegedi Nemzeti Színház T* A szelistyef asszonyok si­keres előadássorozata után a szegedi Nemzeti Színház új operett bemutatójára készül. Zeller: Madarász című nagy­operettjét december 10-én, szombaton este fél 8 órakor mutatja be a színház, Horváth Jenő rendezésében. A zenekart Szalatsy István vezényli. A sze­gedi közönség az operett címsze­repében Mucsi Sándort, a Hoffmann meséiben nagy si­kerrel szereplő tehetséges fia­tal énekest, a főszerepekben Balogh Rózsát, Karácsonyi Magdát, Décsi Györgyit, Lakky Józsefet, Sugár Mihályt, Ko­vács Gyulát és Káldor Jenőt láthatja. A táncokat tervezte és betanította Sallay Eta, a szólókat táncolják Hont Ág­nes, Mucsi István, Markovits Vera és Mezey Károly. Az új r.agyCperett bemutatóját deklödéssel várjuk. Hegalokulf Szegeden az ötvenedik KST Szegeden 1954 augusztusá­ban alakult meg az első KST a Textilművekben. A város üzemeinek dolgozói azóta csaknem minden héten újabb kölcsönös segítő takarék­pénztárakat hoztak létre. A napokban alakult meg a vá­rosi tanácsnál az ötvenedik KST. Szegeden a bérből és fize­tésből élők 22 százaléka tag­ja valamelyik KST-nek. Kiküldött tudósttónk írja: " A Sajó völgyének festői táján a hatal­mas üzemek, a füstölgő gyárkémények, a gáztartályok, a szerteágazó csővezetékek, a 20—22 méter magas salétromsavelnyelő tor­nyok olyan benyomást tesznek a látogatóra, mintha óriások országában járna. Kazincbarcika egyik büszkesége a Borsodi Vegyikombinát. Ez a hatalmas al­kotás négy nagy gyáregységből és a segéd­üzemek egész sorozatából áll. Huszonkét üzemrész működik itt össze, -hogy műtrá­gyát gyártson a mezőgazdaságnak. Ez a ve­gyikombinát arra hivatott, hogy azt a táp­anyagot, amit a korszerű, belterjes gazdál­kodás a földekből elvon, azt a levegőből és a víziből pótolja. Mór az is lenyűgöző látvány, hogy a Borsodi Hőerőműtől három kilométer hosz­szú csőtávvezetéken érkezik a vegyikombi­nátba a gőz. A közeli Bükk hegység erdői­nek tiszta levegőjét is hosszú csövön hatal­mas- turbokrompesszorok szívják a gyárba. Érdemes megemlíteni, hogy a Borsgdi Ve­gyikombinát csővezeték-hálózatának hosz­sza oly nagy, hogy vele körül lehetne Ma­gyarországot keríteni. A műtrágyagyártás már megkezdődött Kazincbarcikán. Közel 1000 tonna nitro­géntartalmú műtrágyát szállított már a me­zőgazdaságnak az újonnan épült Borsodi Vegyikombinát. Ez a műtrágyamennyiség — a számítások szerint — mintegy 20 ezer mázsa gabonatöbbletet jelent. Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke, az országgyűlés ülésszakán ismertette, hogy a Borsodi Vegyikombinát „évente mintegy 220 ezer tonna nitrogénműtrágyát fog ter­melni. E nitrogénmennyiség felhasználása révén várható egy évi mezőgazdasági ter­méktöbblet kenyérgabona-értékben kife­jezve, fővárosunk lakosságának közel két évi kenyér-, lisztszükségletét biztosítja". í^cr^Bs QmW. a Borsodi Vegyikoat­Bepillantás Kazincbarcikán a műtrágyagyártás titkaiba binót egyik mérnöke, amikor az 'oxigén­üzemben találkoztunk vele, elmondotta, hogy ő is Csongrád megyei. Szülei Csanád­palotán élnek, de szivesen jött erre a tájra, mert nemcsak a vidék szép, hanem ezek a hatalmas gépek is állandóan lenyűgözik az embert. Miközben megmutatja, hogyan működ­nek a gépek, — elmagyarázza a műtrágya­gyártás titkait: — A nitrogén műtrágya ipar kifejlő­dése előtt Okkor Wjit meg amikor a nitrogén és a hidrogén közvetlen egyesí­tését (szintézisét) és ezen keresztül az amó­nia előállítását sikerült megoldani. Az amónia egy rész nitrogén és három rész hidrogén egyesüléséből keletkezik. Beszer­zésük nem tíkoz komoly gondot, hiszen a nitrogén a levegőben megtalálható, a hid­rogén pedig a víz egyik alkotó anyaga. Először a szintézisgáz előállításának útját követtük a gázgyártól az amónia szintézis-üzemig, majd megismerkedtünk jmjjmú-? .gyártá^ávaL Az agxPe tartály fc­IfüMMmMPUMMIMIIMI l»» lón 20 centis vastag rétegben havat talál­tunk, ami furcsán hatott, mert még azon a tájon nyoma sem volt a télnek. Nyerges György vegyészmérnök megmagyarázta, hogy mínusz 165 Celsius fokra lehűtött le­vegő van ebben a tartályban is ez fagyasz­totta meg itt a kazán falán a terem levegő­jében levő párát. A levegő ilyen nagyará­nyú lehűtésére azért van szükség, mert minusz 165 fokon már csepfolyósodott. s a csepfolyós levegő, ha desztillálják, abból a nitrogén hamarabb eltávozik, mert forrás­pontja alacsonyabb. Ezáltal tehát csőveken könnyen széjjelválasztható az oxigén és a nitrogén. A nitrogénből és a hidrogénből előállí­tott amónia azonban közönséges viszonyok között gáznemű. Márpedig a gázalakú mű­trágya tárolása, szállítása és földbe jutta­tása nagyon körülményes lenne. Ezért r.z amóniát szilárd formába kell kényszeríteni, Kazincbarcikán salétromsavval semlegesí­tik az amoniát, ezáltal Ggy új semleges ha­tású anyag: só képződik, A salétromsav annál is inkább alkalmas az amónia szilárd formába való kényszerítésére, mert maga is nitrogéntartalmú műtrágya. A salétromsavat is levegőből és vízből nyerik Kazincbarcikán. Az amónia egy ré­szének különleges elégetésével ugyanis nitrogén-oxidot hoznak létre. A nitrogén­oxid pedig a levegő oxigénjével és vízzel salétromsavvá egyesíthető. A salétromsav­val semlegesített amóniát azután megőrölt mészkőporral összekeverik, s így válik be­lőle a pétisó — azaz a nitrogén műtrágya. Nehéz, bonyolult eljárásokkal a gépek egész sorozatának segítségével állítják elő a levegőből és a vízből termőtalajunk egyik fontos tápanyagát. Ebből is látszik, hogy alkotó népünk milyen csodákra képes, hogy gazdag, megelégedett emberek hazája legyen országunk. - - VOÍS György

Next

/
Thumbnails
Contents