Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének látogatása a magyar és szovjet nép örök, megbonthatatlan barátságának fényes megnyilvánulása Nagy örömmel fogadta egész dolgozó népünk a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa hazánkba érkezett küldötteit. Nagy barátunk, segítőnk, idősebb testvérünk küldöttei jötték el hozzánk. Ez a látogatás is újabb fényes megnyilvánulása a két nép örök, megbonthatatlan barátságának. Erű­siti ez a látogatás a két nép szilárdságát a háborús gyújtogatók elleni harcban, erősiti a két ország népeinek békeharcát. Egész dolgozó népünk tudja, hogy a nagy ország küldötteinek látogatása a népeinket össze­kötő baráti szálakat még széltéphetetleneb­bekké teszi. Képünk azt a pilla­natot ábrázolja, ami­kor a ferihegyi repü­lőtéren a küldöttség megérkezése után Ró­nai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke é.3 N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségé­nek vezetője baráti '.kézszorítással üdvöz­lik egymást. A szovjet parlamenti küldöttség tagjai a ferihegyi repülőtéren az üdvözlő beszé­det hallgatják. Középen Pego v elvtárs, a küldöttség vezet ője. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége tagjainak látogatása a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben A hazánkban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség egy csoportja, Vég Béla, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége titkárának, Nagyis­tók József elvtársnak, az or­szággyűlés alelnökének és Pc-sla László, az országgyűlés jegyzőjének kíséretében meglá­togatták a Magyar Munkás­mozgalmi Intézetet. Ott vol­tak. A, Sz. Boriszenko, P. P. Jermakov, 'A'. P.Zsurcvljov, P. G. Muszkatov és V. N. Titov elvtársak. A küldöttség tagjait a magyar munkásmozgalom ré­gi harcosainak egy csoportja várta az intézetben: Garasin Rudolf, G. Fazekas Erzsébet, IComját Irén, Lányi Sarolta, Lovas Márton, Orosz Nándor, Rákos Ferenc, Szabó Ferenc, Szántó Rezső, Szíjártó Lajos, Sziklai Sándor, Vas Zoltán és más elvtársak, hogy elbeszél­gessenek kedves vendégeinkkel régi harcaikról. A szovjet parlamenti küldöttség tagjai a magyar munkásmozgalom régi harcosaival együtt tekintették meg a magyar munkásmozgalom múzeumát. A múzeumlátogatás után a küldöttség tagjai és a magyar munkásmozgalom képviselői szívélyes, meleghangú, baráti beszélgetésbe kezdtek. fi technika fejlesztése az a döntő láncszem, amely nagymértékben megbatárszza egész gazdasági fejlődésünket Az or§zágg} ű!és szerdai ülése Az országgyűlés szerdal ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szálai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla és a Minisztertanács tagjai. leien volt az ülésen N. M. Pegov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének titkára, a szovjet parlamenti kül­döttség vezetője és a küldöttség tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviselet több vezetője és tagja. Az ülésen először a Minisztertanács elnökének az or­szággyűlés keddi ülésén elhangzott beszámolóját vitatták meg. rA vitában elsőnek Szálai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az MDP Központi Veze­tőségének titkára szólalt [el. Szalai Béla elvtárs beszéde — Több mint fél év telt el a párt Központi Vezetőségé­nek nagyjelentőségű márci­usi határozata óta — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Ez a fél év friss levegőt hozott az ország gazdasági és politikai életébe. — Hogy jobb a munka üte­me, ebben természetesen je­lentős része van a kormány megfelelő munkájának. He­gedűs András elvtársnak, a Minisztertanács elnökének beszámolójából látható, hogy az elmúlt fél évben a kor­mány számos nagyfontosságú intézkedést tett a népgazda­ság különböző ágai vezetésé­nek megjavítására. Fokozta az állami határozatok végre­hajtásának ellenőrzését és javította egyes minisztéri­umok munkáját, nagyrészt kidolgozta a második ötéves népgazdasági tervet. A párt és a kormány közös erőfe­szítései biztosították az 1955. évi ipari és mezőgazdasági terv előirányzatainak túltel­jesítését és a lakosság ellátá­sának javulását. Bár kétségkívül vannak eredmények, ez azonban nem ad okot az elbizakodásra, sem arra, hogy azt gondol­juk: túl vagyunk már a munka nehezén. — A gazdasági és a kultu­rális munka számos terüle­tén van még hiányosság. Pártunk Központi Vezetősé­ge. mint ismeretes, az elmúlt héten tartott ülésén az ipari munkában meglévő fogyaté­kosságokra hívta fel a fi­gyelmet és egyben megmu­tatta a további fejlődés út­ját. A technika fejlesztése az a döntő láncszem, ame'y nagymértékben meghatá-" rozza egész gazdasági fej­lődésünket. — Több minisztériumot és egyéb állami szervet jogos kritika ért a Központi Veze­tőség ülésén. Reméljük, hogy ezeknek a szerveknek dolgo­zói a hiányosságok gyors fel­számolásával, munkájuk meg­javításával méltó módon vá­laszolnak a párt bírálatára El kell kerülni, hogy a gyárak vezetői és a műsza­kiak csupán a technika fej­lesztésének nagy kérdéseivel foglalkozzanak és figyelmen kívül hagyják a sok kis napi kérdést. Bátran mondhatjuk, hogy megvannak nálunk a legfőbb feltételei a technika gyors fejlődésének. Van nagyszerű munkásosztályunk, képzett, nagytudású műszaki értelmiségünk és vannak jó barátaink, a szocialista tábor testvéri népei. Innen, a parlamenti ülés­teremből hívjuk fel dicső munkásosztályunkat és te­hetséges műszaki értelmi­ségünket, támogassák a pártot a technika gyors fejlesztésére irányuló cél kitűzései megvalósításá­ban. Bízunk abban, hogy az újí­tók, a feltalálók, a gépszer­kesztők, a konstruktőrök, akik már sok dicsőséget sze­reztek a magvar népnek, most új lendülettel látnak munkához és kiváló újítá­sokkal, találmányokkál. új konstrukciókkal segítik elő a technikai haladás nagy ügyét. Élén a nagy Szovjetunióval, a szocialista tábor országai kétségkívül győzni fognak a technika fejlesztéséért folyó világméretű versenyben. (Taps.) Tovább bell csökkenteni az önköltséget — A műszaki fejlesztés kezdetben anyagi áldozato­kat, több beruházást követel. Hogy több beruházást való­síthassunk meg, mindenütt jobban kell takarékoskodni az állami eszközökkel. Az el­múlt fél év alatt az önköltség csökkentésében, a takarékos gazdálkodásban kétségkívül előrehaladtunk. Az egész könnyűipar két­szeresen teljesítette önkölt­ségcsökkentési tervét: 1.7 szá­zalék helyett 3.8 százalék volt az önköltségcsökkentés — ennek ellenére a könnyű­ipari vállalatok 15 százaléka a második és harmadik ne­gyedévben elmaradt az elő­irányzattól. A Központi Vezetőség múlt­heti ülésének határozata megállapítja, hogy minden minisztériumi iparigazgató­ság egyik legfőbb feladata az élenjáró tapasztalatoknak szí­vós, sokoldalú szervezőmun­kával való terjesztése. Külö­nösen fontos az önköltség­csökkentés terén elért kima­gasló eredmények népszerű­sítése. széleskörű ismertetése. Ezt a munkájukat ma még elég fogyatékosan végzik mi­nisztériumaink. A jó vezető, a miniszterhelyettes, az ipar­igazgató. a vállalati igazgató a főmérnök nagv gonddal.és szeretettel figyeli és segíti az élenjáró módszereket és erő­feszítéseinek javát a módsze­rek széleskörű elterjesztésére fordítja. A pazarlás elleni küzde­lemben fontos feladatunk, hogy megszüntessük egyes gazdasági vezetők nemtörő­dömségét és felelőtlenségé.. Egyes felelőtlen, át nem gondolt intézkedések esc­tenkint jelentős felesleges kiadásokat okoznak. Így például az Állami Gaz­daságok Minisztériumának gépesítési igazgatója, az igaz­gatóság vezetője elrendelte, hogy az állami gazdaságok birtokában lévő valamennyi traktort kék színűre kell fes­teni. Így az új traktorokat is kékre festették. Csupán ez a felesleges intézkedés 8 kilo­gramm festéket emésztett fel traktoronként Gerő Ernő: Ügy látszik, szimpatikus neki a kék szín. Szalai Béla: Sajnos, sokba került ez a „bogara". — Gyakori még egyes ta­nácsszerveknél is a felesleges költekezés. Például Hornvák Mihály, a Somogy megyei Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak volt elnökhelyettese ez év januárjában hétezer fo­rintért két autórádiót ren­delt, mert Somogyban ő nem tud autórádió nélkül utazni. Tékozló emberek, akik fele­lőtlenül kezelik az éllam Dén­zét, nem valók vezető helyre. Az állami eszközökkel va.ó legszigorúbb takarékosság nélkül nem tudjuk megol­dani az előttünk álló nagy feladatokat. Fel kell számol­ni tehát minden felelőtlensé­get és pazarlást. Felelősségre kell vonni azo­kat a vezetőket, akik is­mételt figyelmeztetések el­lenére hanyagul gazdálkod­nak a rájuk bízott anyagi eszközökkel. Tisztelt Képviselő Elvtár­sak! A munkás-paraszt szövet­ség pártunk politikájának és népi demokratikus államunk hatalmának alapja volt és marad. Hogy a munkás-pa­raszt szövetséget tovább erő­síthessük és a városi lakosság fokozódó élelmiszerszükségle­tét kielégíthessük, ahhoz a mezőgazdasági termelés to­vábbi jelentős növelésére van szükség. Az idei termés­eredmények biztatóak. A jó közepes termés — a megfe­lelő időjárás mellett — min­denekelőtt a párt hatalmas szervező munkájának és a dolgozó parasztság munka­kedvének. munkaszeretetének a következménye. A jövőben is minden erő­vel arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és termelési színvonalánalt gyors emelése mellett az egyénileg dolgozó parasz­tok földjeinek átlagtermé­sét, termelési eredményeit is segítsük növelni. A Minisztertanács elnöke aláhúzta — s ez teljes mér­tékben megfelel a Magyar Dolgozók Pártja politikai irányvonalának —, hogy nép­köztársaságunk kormánya következetesen megvalósítja a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országok­kal a legszorosabb, őszi.ite barátság, a sokoldalú gazda­sági, műszaki, tudományos és kulturális együttműködés po­litikáját. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa küldöttségének ielen­léte a teremben nagyszerű bizonyítéka annak. hogy a '(Folytatás a 2- oldaton4 MAI SZAMUNKBÓL: A GENFI ÉRTEKEZLET ZARÖKÖZLEMÉNYE (4. oldal) BEREI ANDOR ELVTÁRS BESZÉDE AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERDAI ÜLÉSÉN (2. oldal) AZ MDP CSÖNG RADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA PÉNTEKEN ÜLÉST TART A VÁROSI TANÁCS XI. évfolyam, 270. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. november 17. (5, oldal) V/WG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents