Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

2 Csütörtök, 1955. november H. Az országgyűlés szerdai ülése (Folytatás az elsS oldalról). hatalmas Szovjetunióval most még jobban elmélyülnek kapcsolataink. amelyek eddig is őszinték, barátiak voltak. A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. A második ötéves terv első évére. 1956-ra a párt és a kormány nagyszabású célkitűzéseket dolgozott kl az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére és terjeszt megvalósításra a dolgozó nép elé. A kormány és a T. Országgyűlés bizton számíthat arra, hogy e nagyszerű feladatok megvalósításáért az első sorokban fognak küzdeni a kommunisták, akik a jövőben sem kímélik erejüket cs mindenütt ott lesznelu' ahol a dolgozók ügyét kell szolgálni, élenjárnak a hazánk felemelkedéséért, a szocialista. társadalmi rend győzelmiéért folyó harcban — fejezte be nagy tapssal fogadott hozzászólását Szalai Béla. A Hazafia* Népfront segítsége • kormány tíi célkitűzéseinek megvalósításában í.osonrzi Pál képviselő, a szocialista munka hőse szólalt fel, a vitában a Minisztertanács elnöke beszédének a termelőszövetkezetekkel foglalkozó részéhez. Mihályfi Ernő képviselő, népművelési miniszterhelyettes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára arról beszélt, hogyan igyekezett segíteni a Hazafias Népfront a párt és a kormány legfőbb célkitűzéseinek megvalósítását. Az országos elnökség tavaszi ülése teljesen tisztázta a mozgalom helyzetét, s ennek határozatai nyomán a Hazafias Népfront-bizottságok az egész országban megtárgyalták a mozgalom igazi feladatait. Azóta népfront-bizottságaink tevékenységében a demagóg követelések helyébe az építő munka, a párt politikájának, a tanácsok tagjainak odaadó segítése lépett. Megindult a harc a becsempészett helytelen nézetek, a mozgalomba is befurakodott ellenséges elemek — falun a kulákok, városokban a jobboldali kispolgári szellem — képviselői ellen. Kókai Jánosné, Pest megyei országgyűlési képviselő a termelőszövetkezeti mozgalom és a begyűjtés, valamint a tanácsok munkájának kérdéseiről szólt. Nagy Kálmán, Komárom megye országgyűlési képviselője felszólalásában elmondotta: a megye dolgozói egyre nagyobb lendülettel, odaadással végzik munkájukat. A következő felszólaló Bognár Rezső képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, majd Beresztóczy Miklós képviselő, protonotárius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke szólalt fel. — Az egészségében megfogyatkozott ember több időt talál az elmélkedésre — mondotta —, mint az ereje teljében lévő. Azt a fél évet, amelyről kormányunk beszámolója szólott, legnagyobbrészt betegszobában töltöttem — mondta tovább s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez a félévi munka is a felszabadult magyar nép tízéves alkotó sikereihez méltó, eredményes erőfeszítés volt. Nagy dolog a tett. de nagy dolog a tettet mozgató eszme is. A kettő együtt az élet diadala. — Mint a magyarországi katolikus klérus képviselőjének — mondotta többek között — elmúlhatatlan kötelességem, hogy őszinte köszönetet mondjak azért a nagylelkű elhatározásért, hogv kormányunk a magyar püspöki kar és a katolikus papok békemozgalma kérésére már előbb szabadlábra helyezett Mindszenty József mellett most a püspöki kar kérésére Grösz József büntetését függesztette fel, továbbá a papi békemozgalom közbenjárására négy elítélt római katolikus papnak büntetését engedte el. i Ez több, mint egyszerűen a ; fogságban lévők köteles gondozása, mert ez a legmagasztosabb emberi cselekedet: az ellenségnek is megbocsátó felebaráti szeretet műve. A munka, amelyről kormányunk elnöke beszámolt, a legtiszteletreméltóbb törekvéseket rejti magában és minden részletében csak a nép érdekét és javát szolgálja. Mi, katolikus papok, mint népünk családjának hűséges tagjai, ezt a munkát a mi érdekünkben állónak és a mi javunkra szólónak is látjuk. Ezért ezt a munkát mindnyájunk nevében köszönöm és a róla szóló beszámolót elismeréssel elfogadom. | i I ! i I ii | | Ezután Galló Ernő képviselő, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szólalt fel. — A párt Központi Vezetőségének a napokban hozott határozata, amely ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatairól szól, évekre ad biztos útmutatást, segítséget a termelés megjavítására mindenkinek, nem utolsósorban a szakszervezeteknek — hangsúlyozta, majd rámutatott többek között arra. hogy az új technika gyors alkalmazását nagymértékben segítené elő olyan kormányzati intézkedés, amely bizonyos anyagi ösztönzést biztosítana a kutatóintézetek tudományos eredményeinek üzemi bevezetésekor. Nagy Mária képviselő, a Budapesti Pártbizottság titkára szólalt fel ezután, majd Pióker Ignác képviselő, a Szocialista munka hőse emelkedett szólásra. — Kormányunk az elmúlt időszakban több olyan nagyjelentőségű határozatot hozott — mondotta —, amelyek továbbfejlődésünk _ biztos alapját képezik. Népköztársaságunk kormányának határozatai megfelelnek a szocializmus építése, a nehézipar fejlesztése célkitűzéseinek. — A határozat helyességét igazolják azok a tapasztalatok és eredmények, amelyek már a harmadik negyedév folyamán mutatkoztak — mondotta. Pióker Ignác felszólalásával befejeződött a vita a Minisztertanács beszámolójáról. Ezután az országgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a Minisztertanácsnak az országgyűlés legutóbbi időszaka óta eltelt idő alatt kifejtett tevékenységét és a Minisztertanács elnökének bes,zámolóiát. valamint azt, hogy a Minisztertanács további munkáját a beszámolóban ismertetett elgondolások és elvek szerint végezze. Az országgyűlés délutáni ülésén Berci Andor, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette az 1956. évi népgazdasági terv-javaslatot. Berei Andor elvtárs beszéde »- Az 1956. évi terv a máso<1 itc ötéves terv első évére terjed ki, az első lépést jelenti új öléves tervünk megvalósításához. A második ötéves terv szilárd megalapozása, arányainak elemzése, összefüggéseinek kidolgozása széleskörű, elmélyült munkálatokat igényel. Ezeket a munkálatokat teljes erőből folytatjuk, de még nem zárultak le. Ezért jelenleg még nincs módunkban a második ötéves tervet az országgyűlés elé terjeszteni. Ugyanakkor a népgazdaság, az egész ország érdekei azt követelik, hogy az 1956. évi népgazdasági terv minden késedelem nélkül elkészüljön. — Elsőízben sikerült elérnünk, hogy már novemberben a Minisztertanács által jóváha- jük a szocialista ipar súlyát, a gyott tervvel rendelkezünk. népgazdaságban, ha megerösítDcccmber elején minden jük és kiszélesítjük az állami vállalat és intézmény már és szövetkezeti nagyüzemi gazösszes részleteiben ismer- dálkodást a mezőgazdaságban, ni fogja jövő évi tervét. Ez a legfontosabb feltétele a - Az 1956. évi népgazdasági mezőgazdasági termelésünk terv irányelveit a Magyar Dol- fejlesztésének is. gozók Pártja III. kongresszu- , — 1956-ban további elorehasán, valamint Központi Veze- ladaat, kelj elérnünk a dolgotősége márciusi és azt követő zok életszínvonalnak emeléséülésein hozott határozatok de ezt csak úgy tudjuk szabják meg. Ezek a történei-,sz,lardan megalapozni ha jemi jelentőségű határozatok le- lentosen nő az előállított terleplezték és elítélték azokat az!niekek mennyisege, emelkedik antimarxista, jobboldali, oppor- az egy munkasra eső termelés tunista felfogásokat, amelyek a erteke- és csökkennek a kulonnehézipar fejlesztéséről és a kollektivizálásról való lemondást hirdették. A párt határozatai világosan leszögezik, hogy hazánkra vonatkozóan is teljes mértékben érvényes a marxizmus-leninizmusnak az a tanítása, amely szerint a szocializmus eredményes építése csak a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átalakítása útján lehetséges. Pártunk határozatai szétzúzták azt a jobboldali álláspontot is, amely az életszínvonal emelését elválasztotta ennek szükségszerű előfeltételeitől. Megállapították, hogy a dolgozók szükségleteinek maximális kielégítése, az életszínvonal fokozatos emelése, amely a szocializmus alaptörvényéből következően következik, csak akkor valósítható meg, ha a termelés szakadatlanul emelkedik, ha a korszerű technika alkalmazásának eredményeképpen állandóan növekszik a munka termelékenysége és csökken a termelés önköltsége. — 1956. évi bözö termékek előállítására fordított költségek. — 1956. évi népgazdasági tervünk tehát az új tech nika elterjesztésének, a munka termelékenysége emelésének, az önköltség további csökkentésének jegyében áll. A Magyar Dolgozók Pártjának határozatai élesen elítélik azokat, akik liberális módon eltűrték a lazaság, a liberalizmus, a fegyelmezetlenség, a pazarlás jelenségeit, vagy egyenesen bátorították ezeket, és leszögezik, hogy a szocialista építő munkát csak a magasfokú fegyelem és a minden téren való takarékosság teheti eredményessé. — 1956. évi népgazdasági tervünk ezekre a követelményekre épül fel. Előirányzatai arra irányulnak, hogy kiküszöböljék a "azdasági és állami élet különböző területein még megmutatkozó pazarlást. hogy biztosítsák a munkaerővel és az anyaggal való fokozott takarékosságot, az állami és a munkafegyenépgazdasági lem szigorú betartását, hogy össz-tervünk kidolgozásánál ezek-1 az eddiginél nagyobb bői a határozatokból indultunk : hangba hozzuk a nemzeti jöki. A második ötéves terv első —-»-•— — évében mindenekelőtt a szocializmus építésének ügyét kell előrevinnünk, és ezt csak úgy érhetjük el, ha tovább növelvedelem termelését és elosztását és így minél következetesebben váltsuk valóra az „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér" elvét. Az 1956. éri népgazdasági ferv előirányzatait maradék nélkül teljesíteni kell 1956. évi népgazdasági ter. vünk a Magyar Dolgozók Pálijának a marxizmus— leninizmus tanításából fakadó irányelveire épül feL Munkánk akkor lesz eredményes. ha a terv végrehajtása során is tántoríthatatlanul kitartunk ezek mellett az irányelvek mellet, ezektől nem térünk el sem jobbra, sem balra. Tervünk kidolgozásánál gondosan figyelembevettük azokat az eredményeket és fogyatékosságokat, amelyek az 1955. évi terv megvalósítása során mutatkoztak. Az 1955. évi népgazdasági terv azt tűzte ki célul, hogy a jobboldali hibák káros népgazdasági következményeit kiküszöbölve, új lendületet adjon a termelésnek és az egész szocialista építőmunkának, ezzel szilárd alapra helyezze a lakosság megnövekedett életszínvonalát és ugyanakkor kedvező előfeltételeket teremtsen a második ötéves terv megindítása számára. A part márciusi, áprilisi és júniusi határozataira és a kormány megfelelő intézkedéseire támaszkodva az 1955. évi tervnek ezeket a feladatait egészében sikeresen oldjuk meg. Az eredményeket azért érhettük el. mert a Magyar Dolgozók Pártja teljes erővel. következetesen fellépett a jobboldali opportunizmussal szemben, mert eredményesen mozgósította a város és a falu dolgozóit a népgazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére, mert munkásosztályunk és az egész dolgozó nép odaadó munkával. kitartó erőfeszítéssel helytállt a termelés frontján. Az 1955. évi terv végrehajtása során elért eredményekhez igen nagy mértékben hozzájárult az az önzetlen baráti segítség, amelyet elsősorban a Szovjetunió kormánya, valamint a népi demokratikus országok nyújtottak nekünk. A tervteljesítésben elért eredményeket, bármily jelentősek is legyenek, nem szabad túlbecsülnünk. Világosan kell látnunk, hogy ezek az eredmények nagyrészt még csak az 1953 utáni visszaesés behozását jelentik. Nem szabad szemet hunynunk afelett sem, hogy a terv általános teljesítése mögött nagy hiányosságok is meghúzódnak. 1955. évi tervteljesítésünk fogyatékosságait csak úgy tudjuk kiküszöbölni 1956-ban, ha nem szépítjük, nem kicsinyeljük le ezeket. Nyíltan kell beszélnünk az 1955. évi terv végrehajtása során mutatkozó legsúlyosabb hiányosságról: külkereskedelmi tervünk nem kielégítő teljesítéséről is. — Az 1956. évi tervnek központi jelentőségű kérdése, hogy a felesleges importot kiküszöböljük, ugyanakkor lényegesen megjavítsuk exporttevékenységünket és így olyan tartalékokat gyűjsünk devizában és importanyagokban, amelyek külkereskedelmi forgalmunkat a tőkés országok viszonylatában is a lehető legbiztonságosabbá teszik. Ugy kell folytatnunk 1956-ban a szocializmus alapjainak lerakását. a szocialista iparosítást és a mezőgazdaság szocialista átalakítását úgy kell fejlesztenünk a mezőgazdasági termelést és fokozatosan növelnünk a dolgozók életszínvonalát, hogy ezzel egyidejűleg megjavítsuk külkereskedelmünk összetételét és arányait, hogy gazdaságosabbá tegyük kereskedelmi kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. vei; ezt a párt éa a kormány júniusi határozatára, a szövetkezeti gazdaságok eredményességének további fokozására, a parasztok önkéntes belépésérc alapozzuk. — A szocializmus alapjainak kiszélesedése kifejezést nyer abban, hogy megnő a szocialista szektor részesedése a nemzeti jövedelem termelésében. Ez a részesedés 1956-ban 74.5 százalékot fog kitenni, szemben az 1955-ben elérendő 73 százalékkal. — Az 1956. évi terv fontos feladata a nehézipar jelentős fejlesztése, népgazdasági súlyának növelése. Ez nélkülözhetetlen feltétele a szocialista iparosítás előre vitelének és a második ötéves terv szilárd megalapozásának. Míg az utolsó két év folyamán a nehézipar aránya az ipar össztermelésében csökkent, 1956-ban a nehézipar súlya növekszik és az egész szocialista ipar termelésének 46.5 százalékát teszi majd ki. — 1956. évi tervünkben feladatul tűzzük ki a mezőgazdasági termelés további növelését. Elsősorban a mezőgazdaság erősödő szocialista szektorára támaszkodva és ugyanakkor támogatva az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztok termelési lehetőségeit is. 1956-ban előirányozzuk a mezőgazdasági termelés értékének három százalékos növelését az 1955. évihez képest, ami — tekintettel az ez évi viszonylag jó terméseredményekre — komoly feladatot jelent. A mezőgazdasági termelés ilyen előirányzata lehetővé teszi — a szabadfelvásárlás és a szerződéses termeltetés növekedésének eredményeként — 8 begyűjtés 7.5 százalékos növelését, az élelmiszeripari termelés 10.1 százalékos emelését és mindezek alapján a lakosság élelmiszerellátáséi nak továbbjavítását. — Az 1956. évi terv — közi ponti jelentőségű feladat-" ként — aktív külkereskedel* mi egyenleget irányoz elő mind a baráti, mind a kapi-> talista országok viszonylatán ban, mégpedig az év első nei gyedétől kezdve. — 1956. évi tervünkben igen nagy jelentőséget tulaj-" donítunk a műszaki színvonal eddiginél sokkal gyom sabb emelésének, az új technika fokozott alkalmazásának. 1956. évi tervünk előirányozza a takarékosság fokozását minden téren és mindenekelőtt az anyagok felhasználásában. Elsősorban az anyaghányad lényeges leszállítása alapján a minisztériumi iparban az önköltséget 3 százalékkal kell csökkenteni. 1956-ban a nemzeti jövedelem jóval nagyobb részét fordítjuk az állóalapok bővítésére mint 1955-ben. A nemzeti jövedelem 1955-höz képest 6.2 százalékkal növekszik, a beruházásokra viszont 30 százalékkal többet fordítunk, mint 1955-ben. A beruházások növelése előfeltétele annak, hogy az újratermelés a második ötéves terv folyamán megfelelő ütemben bővüljön. Ugyanakkor előirányozzuk a nemzeti jövedelem személyi fogyasztásra fordított részének olymértékű növelését, hogy egyrészt az ipari és építőipari munkások reálbérének emelkedése az év folyamán elérje a termelékenység emelkedésének ütemét és hogy másrészt a parasztság jövedelme a mezőgazdasági termelés emelkedésének megfelelő arányban növekedjék. Végül az 1956. évi terv fontos feladata a baráti országokkal való gazdasági és műszaki együttműködés továbbfejlesztése és kibővítése. A népgazdaság legfontosabb területének fejlődése 1956-ban 1956. évi tervünk legfontosabb feladatai — Ezekből az alapvető célkitűzésekből következnek azok a legfontosabb feladatok és előirányzatok, amelyeket 1956. évi tervünk tartalmaz. Melyek ezek a legfontosabb feladatok és előirányzatok? — 1956, évi tervünkben előirányozzuk a népgazdaság szocialista szektorának, további megerősödését és kiszélesítését. A mezőgazdaságban számolunk a termelőszövetkezeti szektor szántóterületének további növekedéséVizsgáljuk meg, hogyan irányozza elő az 1956. évi terv a népgazdaság legfontosabb területeinek fejlődését! Népgazdaságunk döntő jelentőségű ágában, a szocialista iparban a teljes termelés hat százalékos növelését irányozzuk elő. Figyelembe kell venni, hogy a termelés hat százalékos emelkedése mellett az iparban jelentős szerkezeti átalakításokat irányozunk elő. Amíg az utolsó két évben az iparon belül egyrészt a könnyűipar gyorsabban fejlődött, mint a nehézipar, és másrészt a helyi és szövetkezeti ipar fejlődése felülmulta a minisztériumi nagyipar fejlődését — 1956. évi tervünk fordulatot irányoz elő a nagyipar és a nehézipar javára. A minisztériumi nagyipar termelése 6.8 százalékkal fog növekedni, míg a helyi és szövetkezeti iparé csak 1.6 százalékkal. A nehézipar termelése 10.1 százalékkal fog növekedni, míg a könnyűipar termelése 3.8 százalékkal csökken. A nehézipari termelés jelentős emelésére szükség van, hogy megfelelő mértékben tudjuk termelőeszközökkel és berendezésekkel ellátni a termelés többi ágát és nem utolsósorban a külkereskedelmet, nem is szólva lakosságunk növekvő keresletéről a vas- és fémipari cikkek iránt. Egyes könnyűipari cikkek exportja nem bizonyult gazdaságosnak. Ugyanakkor ruházati és más könnyűipari cikkekben igen jelentős készletekkel rendelkezünk és így a könnyűipar csökkentett termelése mellett is nagymértékben tudjuk javítani á lakosság ellátásét könnyűipari termékekkel. 1956-ban különös gondot fordítunk azon iparágak termelésének fokozására, amelyek az ipar többi ágát nyersanyagokkal, illetve félkésztermékekkel látják el. A szénbányászati termelést 7—8 százalékkal kell emelnünk. ugyanakikor a széntermelésen belül növeljük egyrészt a feketeszén arányát, másrészt a szén átlagos Kalóriaértékét. A kokszolható szén termelését 1955-höz képest 18 százalékkal emeljük. Külön súlyt helyezünk a szénbányászatban a rendelkezésre álló gépi berendezések jobb kihasználására és a gépesítés fokozott ütemben való megvalósítására. A millszekundos robbantások alkalmazását 21 százalékkal növeljük. Másik nagyfontosságú alapanyagunknak, a kőolajnak termelését 1956-ban 6.6 százalékkal emeljük. Ugyanakkor közel 40 százalékkal növeljük a kőolaj-feltárásra irányuló kutatófúrásokat. Harmadik döntő jelentőségű nyersanyagforrásunk, a bauxit feldolgozása alapján tervünk a timföldtermelés 15.6 százaiékos és az aluminiumtömbtermeíés 10.8 százalékos növelését irányozza elő. A színesfém-behozatal csökkentése szempontjából számottevő jelentősége van a gyöngyösoroszi ércbánya és ércdúsító üzem behelyezésének is, amelynek eredményeként 1956-ban megkezdjük a kinyert ólom-színpor nagyüzemi kohósítását. Az építkezések növelése, valamint a lakosság építőanyagszükségletének emelkedése szükségessé teszi az építőanyagtermelés jelentős fokozását. Különösen nagy aranyokban emeljük a betonanyagok előállítását, amelyekkel nehezen beszerezhető faanyagokat is tudunk helyettesíteni. Így az előfeszített vasbetonoszlopokból 89 százalékkal, a vasúti vasbetonaljakbél 24 százalékkal termelünk többet, mint 19á5ben. Jelentősen kibővült kohászatunk hazai nyersanyagbázisa. A barna-vasérc termelését köze] 12 százalékkal növeljük és a sztálinvárosi ércelőkészítő üzembelépése további importanyag megtakarítását vonja maga után. Ko(Folytatds a 3. oldalon.k