Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

2 Csütörtök, 1955. november H. Az országgyűlés szerdai ülése (Folytatás az elsS oldalról). hatalmas Szovjetunióval most még jobban elmélyülnek kap­csolataink. amelyek eddig is őszinték, barátiak voltak. A Magyar Dolgozók Párt­jának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dol­gozó nép szolgálata vezérli. A második ötéves terv első évére. 1956-ra a párt és a kormány nagyszabású célki­tűzéseket dolgozott kl az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­sére és terjeszt megvalósítás­ra a dolgozó nép elé. A kormány és a T. Ország­gyűlés bizton számíthat arra, hogy e nagyszerű feladatok meg­valósításáért az első so­rokban fognak küzdeni a kommunisták, akik a jövő­ben sem kímélik erejüket cs mindenütt ott lesznelu' ahol a dolgozók ügyét kell szolgálni, élenjárnak a hazánk felemelke­déséért, a szocialista. társadal­mi rend győzelmiéért folyó harcban — fejezte be nagy tapssal fogadott hozzászólását Szalai Béla. A Hazafia* Népfront segítsége • kormány tíi célkitűzéseinek megvalósításában í.osonrzi Pál képviselő, a szocialista munka hőse szólalt fel, a vitában a Minisztertanács elnöke beszédének a termelő­szövetkezetekkel foglalkozó ré­széhez. Mihályfi Ernő képviselő, népművelési miniszterhelyettes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára arról be­szélt, hogyan igyekezett segí­teni a Hazafias Népfront a párt és a kormány legfőbb célkitű­zéseinek megvalósítását. Az országos elnökség tavaszi ülése teljesen tisztázta a moz­galom helyzetét, s ennek hatá­rozatai nyomán a Hazafias Népfront-bizottságok az egész országban megtárgyalták a mozgalom igazi feladatait. Az­óta népfront-bizottságaink te­vékenységében a demagóg kö­vetelések helyébe az építő mun­ka, a párt politikájának, a ta­nácsok tagjainak odaadó segí­tése lépett. Megindult a harc a becsempészett helytelen né­zetek, a mozgalomba is befura­kodott ellenséges elemek — fa­lun a kulákok, városokban a jobboldali kispolgári szellem — képviselői ellen. Kókai Jánosné, Pest megyei országgyűlési képviselő a ter­melőszövetkezeti mozgalom és a begyűjtés, valamint a taná­csok munkájának kérdéseiről szólt. Nagy Kálmán, Komárom megye országgyűlési képvi­selője felszólalásában elmon­dotta: a megye dolgozói egy­re nagyobb lendülettel, oda­adással végzik munkájukat. A következő felszólaló Bog­nár Rezső képviselő, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, majd Beresz­tóczy Miklós képviselő, pro­tonotárius kanonok, a Kato­likus Papok Országos Béke­bizottságának elnöke szólalt fel. — Az egészségében megfo­gyatkozott ember több időt talál az elmélkedésre — mondotta —, mint az ereje teljében lévő. Azt a fél évet, amelyről kormányunk beszá­molója szólott, legnagyobb­részt betegszobában töltöt­tem — mondta tovább s an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez a félévi munka is a felszabadult ma­gyar nép tízéves alkotó si­kereihez méltó, eredményes erőfeszítés volt. Nagy dolog a tett. de nagy dolog a tettet mozgató eszme is. A kettő együtt az élet diadala. — Mint a magyarországi katolikus klérus képviselőjé­nek — mondotta többek kö­zött — elmúlhatatlan kö­telességem, hogy őszinte kö­szönetet mondjak azért a nagylelkű elhatározásért, hogv kormányunk a magyar püspöki kar és a katolikus papok békemozgalma kéré­sére már előbb szabadlábra helyezett Mindszenty József mellett most a püspöki kar kérésére Grösz József bünte­tését függesztette fel, továb­bá a papi békemozgalom köz­benjárására négy elítélt ró­mai katolikus papnak bün­tetését engedte el. i Ez több, mint egyszerűen a ; fogságban lévők köteles gon­dozása, mert ez a legmagasz­tosabb emberi cselekedet: az ellenségnek is megbocsátó felebaráti szeretet műve. A munka, amelyről kor­mányunk elnöke beszámolt, a legtiszteletreméltóbb tö­rekvéseket rejti magában és minden részletében csak a nép érdekét és javát szol­gálja. Mi, katolikus papok, mint népünk családjának hű­séges tagjai, ezt a munkát a mi érdekünkben állónak és a mi javunkra szólónak is lát­juk. Ezért ezt a munkát mind­nyájunk nevében köszö­nöm és a róla szóló beszá­molót elismeréssel elfoga­dom. | i I ! i I ii | | Ezután Galló Ernő képvi­selő, a Nyomda- és Papír­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke szólalt fel. — A párt Központi Veze­tőségének a napokban hozott határozata, amely ipari ter­melésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésé­nek feladatairól szól, évekre ad biztos útmutatást, segít­séget a termelés megjavítá­sára mindenkinek, nem utol­sósorban a szakszervezetek­nek — hangsúlyozta, majd rámutatott többek között ar­ra. hogy az új technika gyors alkalmazását nagymértékben segítené elő olyan kormány­zati intézkedés, amely bizo­nyos anyagi ösztönzést bizto­sítana a kutatóintézetek tu­dományos eredményeinek üzemi bevezetésekor. Nagy Mária képviselő, a Budapesti Pártbizottság tit­kára szólalt fel ezután, majd Pióker Ignác képviselő, a Szocialista munka hőse emel­kedett szólásra. — Kormányunk az elmúlt időszakban több olyan nagy­jelentőségű határozatot ho­zott — mondotta —, amelyek továbbfejlődésünk _ biztos alapját képezik. Népköztársaságunk kormá­nyának határozatai megfe­lelnek a szocializmus épí­tése, a nehézipar fejlesz­tése célkitűzéseinek. — A határozat helyességét igazolják azok a tapasztala­tok és eredmények, amelyek már a harmadik negyedév folyamán mutatkoztak — mondotta. Pióker Ignác felszólalásá­val befejeződött a vita a Mi­nisztertanács beszámolójá­ról. Ezután az országgyűlés egy­hangúlag jóváhagyta a Mi­nisztertanácsnak az ország­gyűlés legutóbbi időszaka óta eltelt idő alatt kifejtett tevékenységét és a Minisz­tertanács elnökének bes,zá­molóiát. valamint azt, hogy a Minisztertanács további munkáját a beszámolóban ismertetett elgondolások és elvek szerint végezze. Az országgyűlés délutáni ülésén Berci Andor, az Or­szágos Tervhivatal elnöke is­mertette az 1956. évi nép­gazdasági terv-javaslatot. Berei Andor elvtárs beszéde »- Az 1956. évi terv a máso­<1 itc ötéves terv első évére ter­jed ki, az első lépést jelenti új öléves tervünk megvalósításá­hoz. A második ötéves terv szi­lárd megalapozása, arányainak elemzése, összefüggéseinek ki­dolgozása széleskörű, elmélyült munkálatokat igényel. Ezeket a munkálatokat teljes erőből folytatjuk, de még nem zárul­tak le. Ezért jelenleg még nincs módunkban a második ötéves tervet az országgyűlés elé terjeszteni. Ugyanakkor a népgazdaság, az egész ország érdekei azt követelik, hogy az 1956. évi népgazdasági terv minden késedelem nélkül elké­szüljön. — Elsőízben sikerült elér­nünk, hogy már novemberben a Minisztertanács által jóváha- jük a szocialista ipar súlyát, a gyott tervvel rendelkezünk. népgazdaságban, ha megerösít­Dcccmber elején minden jük és kiszélesítjük az állami vállalat és intézmény már és szövetkezeti nagyüzemi gaz­összes részleteiben ismer- dálkodást a mezőgazdaságban, ni fogja jövő évi tervét. Ez a legfontosabb feltétele a - Az 1956. évi népgazdasági mezőgazdasági termelésünk terv irányelveit a Magyar Dol- fejlesztésének is. gozók Pártja III. kongresszu- , — 1956-ban további eloreha­sán, valamint Központi Veze- ladaat, kelj elérnünk a dolgo­tősége márciusi és azt követő zok életszínvonalnak emelésé­ülésein hozott határozatok de ezt csak úgy tudjuk szabják meg. Ezek a történei-,sz,lardan megalapozni ha je­mi jelentőségű határozatok le- lentosen nő az előállított ter­leplezték és elítélték azokat az!niekek mennyisege, emelkedik antimarxista, jobboldali, oppor- az egy munkasra eső termelés tunista felfogásokat, amelyek a erteke- és csökkennek a kulon­nehézipar fejlesztéséről és a kollektivizálásról való lemon­dást hirdették. A párt határozatai világosan leszögezik, hogy hazánkra vo­natkozóan is teljes mértékben érvényes a marxizmus-leniniz­musnak az a tanítása, amely szerint a szocializmus eredmé­nyes építése csak a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átalakítása útján lehetséges. Pártunk határozatai szétzúzták azt a jobboldali ál­láspontot is, amely az életszín­vonal emelését elválasztotta en­nek szükségszerű előfeltételei­től. Megállapították, hogy a dolgozók szükségleteinek maxi­mális kielégítése, az életszín­vonal fokozatos emelése, amely a szocializmus alaptörvényéből következően következik, csak akkor valósítható meg, ha a termelés szakadatlanul emelke­dik, ha a korszerű technika al­kalmazásának eredményeképpen állandóan növekszik a munka termelékenysége és csökken a termelés önköltsége. — 1956. évi bözö termékek előállítására for­dított költségek. — 1956. évi népgazdasági tervünk tehát az új tech nika elterjesztésének, a munka termelékenysége emelésének, az önköltség további csökkentésének je­gyében áll. A Magyar Dolgozók Pártjának határozatai élesen elítélik azo­kat, akik liberális módon eltűr­ték a lazaság, a liberalizmus, a fegyelmezetlenség, a pazarlás jelenségeit, vagy egyenesen bá­torították ezeket, és leszögezik, hogy a szocialista építő mun­kát csak a magasfokú fegyelem és a minden téren való takaré­kosság teheti eredményessé. — 1956. évi népgazdasági tervünk ezekre a követelmé­nyekre épül fel. Előirányzatai arra irányulnak, hogy kikü­szöböljék a "azdasági és ál­lami élet különböző terüle­tein még megmutatkozó pa­zarlást. hogy biztosítsák a munkaerővel és az anyaggal való fokozott takarékosságot, az állami és a munkafegye­népgazdasági lem szigorú betartását, hogy össz-tervünk kidolgozásánál ezek-1 az eddiginél nagyobb bői a határozatokból indultunk : hangba hozzuk a nemzeti jö­ki. A második ötéves terv első —-»-•— — évében mindenekelőtt a szo­cializmus építésének ügyét kell előrevinnünk, és ezt csak úgy érhetjük el, ha tovább növel­vedelem termelését és elosz­tását és így minél következe­tesebben váltsuk valóra az „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér" elvét. Az 1956. éri népgazdasági ferv előirányzatait maradék nélkül teljesíteni kell 1956. évi népgazdasági ter. vünk a Magyar Dolgozók Pálijának a marxizmus— leninizmus tanításából faka­dó irányelveire épül feL Munkánk akkor lesz ered­ményes. ha a terv végrehaj­tása során is tántoríthatatla­nul kitartunk ezek mellett az irányelvek mellet, ezek­től nem térünk el sem jobb­ra, sem balra. Tervünk kidolgozásánál gondosan figyelembevettük azokat az eredményeket és fogyatékosságokat, amelyek az 1955. évi terv megvaló­sítása során mutatkoztak. Az 1955. évi népgazdasági terv azt tűzte ki célul, hogy a jobboldali hibák káros népgazdasági következmé­nyeit kiküszöbölve, új lendü­letet adjon a termelésnek és az egész szocialista építő­munkának, ezzel szilárd alapra helyezze a lakosság megnövekedett életszínvona­lát és ugyanakkor kedvező előfeltételeket teremtsen a második ötéves terv megin­dítása számára. A part márciusi, áprilisi és júniusi határozataira és a kormány megfelelő intézke­déseire támaszkodva az 1955. évi tervnek ezeket a felada­tait egészében sikeresen old­juk meg. Az eredményeket azért ér­hettük el. mert a Magyar Dolgozók Pártja teljes erő­vel. következetesen fellépett a jobboldali opportunizmus­sal szemben, mert eredmé­nyesen mozgósította a város és a falu dolgozóit a nép­gazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére, mert mun­kásosztályunk és az egész dolgozó nép odaadó munká­val. kitartó erőfeszítéssel helytállt a termelés front­ján. Az 1955. évi terv vég­rehajtása során elért ered­ményekhez igen nagy mérték­ben hozzájárult az az önzet­len baráti segítség, amelyet elsősorban a Szovjetunió kor­mánya, valamint a népi de­mokratikus országok nyúj­tottak nekünk. A tervteljesítésben elért eredményeket, bármily je­lentősek is legyenek, nem szabad túlbecsülnünk. Világosan kell látnunk, hogy ezek az eredmények nagyrészt még csak az 1953 utáni visszaesés behozását jelentik. Nem szabad sze­met hunynunk afelett sem, hogy a terv általános tel­jesítése mögött nagy hiá­nyosságok is meghúzód­nak. 1955. évi tervteljesítésünk fogyatékosságait csak úgy tudjuk kiküszöbölni 1956-ban, ha nem szépítjük, nem kicsi­nyeljük le ezeket. Nyíltan kell beszélnünk az 1955. évi terv végrehajtása során mutatkozó legsúlyo­sabb hiányosságról: külkeres­kedelmi tervünk nem kielé­gítő teljesítéséről is. — Az 1956. évi tervnek központi jelentőségű kérdé­se, hogy a felesleges impor­tot kiküszöböljük, ugyanak­kor lényegesen megjavítsuk exporttevékenységünket és így olyan tartalékokat gyűj­sünk devizában és import­anyagokban, amelyek kül­kereskedelmi forgalmunkat a tőkés országok viszonylatá­ban is a lehető legbiztonsá­gosabbá teszik. Ugy kell folytatnunk 1956-ban a szo­cializmus alapjainak leraká­sát. a szocialista iparosítást és a mezőgazdaság szocialista átalakítását úgy kell fej­lesztenünk a mezőgazdasági termelést és fokozatosan nö­velnünk a dolgozók élet­színvonalát, hogy ezzel egy­idejűleg megjavítsuk külke­reskedelmünk összetételét és arányait, hogy gazdaságosab­bá tegyük kereskedelmi kap­csolatainkat a kapitalista or­szágokkal. vei; ezt a párt éa a kor­mány júniusi határozatára, a szövetkezeti gazdaságok eredményességének to­vábbi fokozására, a parasz­tok önkéntes belépésérc alapozzuk. — A szocializmus alap­jainak kiszélesedése kifeje­zést nyer abban, hogy megnő a szocialista szektor része­sedése a nemzeti jövedelem termelésében. Ez a részese­dés 1956-ban 74.5 százalé­kot fog kitenni, szemben az 1955-ben elérendő 73 száza­lékkal. — Az 1956. évi terv fontos feladata a nehézipar jelentős fejlesztése, népgazdasági sú­lyának növelése. Ez nélkülöz­hetetlen feltétele a szocia­lista iparosítás előre vitelének és a második ötéves terv szi­lárd megalapozásának. Míg az utolsó két év fo­lyamán a nehézipar aránya az ipar össztermelésében csökkent, 1956-ban a ne­hézipar súlya növekszik és az egész szocialista ipar termelésének 46.5 százalé­kát teszi majd ki. — 1956. évi tervünkben feladatul tűzzük ki a me­zőgazdasági termelés továb­bi növelését. Elsősorban a mezőgazdaság erősödő szo­cialista szektorára támasz­kodva és ugyanakkor támo­gatva az egyéni gazdálko­dást folytató dolgozó pa­rasztok termelési lehetősé­geit is. 1956-ban előirányoz­zuk a mezőgazdasági terme­lés értékének három százalé­kos növelését az 1955. évihez képest, ami — tekintettel az ez évi viszonylag jó termés­eredményekre — komoly fel­adatot jelent. A mezőgazda­sági termelés ilyen előirány­zata lehetővé teszi — a sza­badfelvásárlás és a szerződé­ses termeltetés növekedésé­nek eredményeként — 8 be­gyűjtés 7.5 százalékos növe­lését, az élelmiszeripari ter­melés 10.1 százalékos eme­lését és mindezek alapján a lakosság élelmiszerellátáséi nak továbbjavítását. — Az 1956. évi terv — közi ponti jelentőségű feladat-" ként — aktív külkereskedel* mi egyenleget irányoz elő mind a baráti, mind a kapi-> talista országok viszonylatán ban, mégpedig az év első nei gyedétől kezdve. — 1956. évi tervünkben igen nagy jelentőséget tulaj-" donítunk a műszaki színvo­nal eddiginél sokkal gyom sabb emelésének, az új tech­nika fokozott alkalmazásá­nak. 1956. évi tervünk előirá­nyozza a takarékosság foko­zását minden téren és min­denekelőtt az anyagok fel­használásában. Elsősorban az anyaghányad lényeges leszállítása alapján a mi­nisztériumi iparban az ön­költséget 3 százalékkal kell csökkenteni. 1956-ban a nemzeti jöve­delem jóval nagyobb részét fordítjuk az állóalapok bő­vítésére mint 1955-ben. A nemzeti jövedelem 1955-höz képest 6.2 száza­lékkal növekszik, a beru­házásokra viszont 30 száza­lékkal többet fordítunk, mint 1955-ben. A beruházások növelése előfeltétele annak, hogy az újratermelés a második öt­éves terv folyamán megfelelő ütemben bővüljön. Ugyanakkor előirányozzuk a nemzeti jövedelem szemé­lyi fogyasztásra fordított ré­szének olymértékű növelését, hogy egyrészt az ipari és épí­tőipari munkások reálbéré­nek emelkedése az év folya­mán elérje a termelékenység emelkedésének ütemét és hogy másrészt a parasztság jövedelme a mezőgazdasági termelés emelkedésének meg­felelő arányban növekedjék. Végül az 1956. évi terv fontos feladata a baráti or­szágokkal való gazdasági és műszaki együttműködés to­vábbfejlesztése és kibővítése. A népgazdaság legfontosabb területének fejlődése 1956-ban 1956. évi tervünk legfontosabb feladatai — Ezekből az alapvető cél­kitűzésekből következnek azok a legfontosabb feladatok és előirányzatok, amelyeket 1956. évi tervünk tartalmaz. Melyek ezek a legfontosabb feladatok és előirányzatok? — 1956, évi tervünkben előirányozzuk a népgazdaság szocialista szektorának, to­vábbi megerősödését és ki­szélesítését. A mezőgazdaságban szá­molunk a termelőszövetke­zeti szektor szántóterületé­nek további növekedésé­Vizsgáljuk meg, hogyan irányozza elő az 1956. évi terv a népgazdaság legfonto­sabb területeinek fejlődését! Népgazdaságunk döntő je­lentőségű ágában, a szocia­lista iparban a teljes terme­lés hat százalékos növelését irányozzuk elő. Figyelembe kell venni, hogy a termelés hat százalé­kos emelkedése mellett az iparban jelentős szerkezeti átalakításokat irányozunk elő. Amíg az utolsó két év­ben az iparon belül egyrészt a könnyűipar gyorsabban fej­lődött, mint a nehézipar, és másrészt a helyi és szövet­kezeti ipar fejlődése felül­multa a minisztériumi nagy­ipar fejlődését — 1956. évi tervünk fordulatot irányoz elő a nagyipar és a nehézipar javára. A minisztériumi nagyipar termelése 6.8 száza­lékkal fog növekedni, míg a helyi és szövetkezeti iparé csak 1.6 százalékkal. A nehézipar termelése 10.1 százalékkal fog növekedni, míg a könnyűipar terme­lése 3.8 százalékkal csök­ken. A nehézipari termelés je­lentős emelésére szükség van, hogy megfelelő mértékben tudjuk termelőeszközökkel és berendezésekkel ellátni a ter­melés többi ágát és nem utolsósorban a külkereske­delmet, nem is szólva lakos­ságunk növekvő keresletéről a vas- és fémipari cikkek iránt. Egyes könnyűipari cikkek exportja nem bizonyult gaz­daságosnak. Ugyanakkor ru­házati és más könnyűipari cikkekben igen jelentős kész­letekkel rendelkezünk és így a könnyűipar csökkentett ter­melése mellett is nagymér­tékben tudjuk javítani á la­kosság ellátásét könnyűipari termékekkel. 1956-ban különös gondot fordítunk azon iparágak ter­melésének fokozására, ame­lyek az ipar többi ágát nyersanyagokkal, illetve fél­késztermékekkel látják el. A szénbányászati termelést 7—8 százalékkal kell emel­nünk. ugyanakikor a szénter­melésen belül növeljük egy­részt a feketeszén arányát, másrészt a szén átlagos Ka­lóriaértékét. A kokszolható szén termelését 1955-höz ké­pest 18 százalékkal emeljük. Külön súlyt helyezünk a szénbányászatban a rendelke­zésre álló gépi berendezések jobb kihasználására és a gé­pesítés fokozott ütemben való megvalósítására. A mill­szekundos robbantások alkal­mazását 21 százalékkal nö­veljük. Másik nagyfontosságú alapanyagunknak, a kőolaj­nak termelését 1956-ban 6.6 százalékkal emeljük. Ugyan­akkor közel 40 százalékkal növeljük a kőolaj-feltárásra irányuló kutatófúrásokat. Harmadik döntő jelentő­ségű nyersanyagforrásunk, a bauxit feldolgozása alapján tervünk a timföldtermelés 15.6 százaiékos és az alumi­niumtömbtermeíés 10.8 szá­zalékos növelését irányozza elő. A színesfém-behozatal csökkentése szempontjából számottevő jelentősége van a gyöngyösoroszi ércbánya és ércdúsító üzem behelyezésé­nek is, amelynek eredménye­ként 1956-ban megkezdjük a kinyert ólom-színpor nagy­üzemi kohósítását. Az építkezések növelése, valamint a lakosság építő­anyagszükségletének emelke­dése szükségessé teszi az épí­tőanyagtermelés jelentős fo­kozását. Különösen nagy ara­nyokban emeljük a beton­anyagok előállítását, ame­lyekkel nehezen beszerezhető faanyagokat is tudunk he­lyettesíteni. Így az előfeszí­tett vasbetonoszlopokból 89 százalékkal, a vasúti vasbe­tonaljakbél 24 százalékkal termelünk többet, mint 19á5­ben. Jelentősen kibővült kohá­szatunk hazai nyersanyagbá­zisa. A barna-vasérc termelé­sét köze] 12 százalékkal nö­veljük és a sztálinvárosi érc­előkészítő üzembelépése to­vábbi importanyag megtaka­rítását vonja maga után. Ko­(Folytatds a 3. oldalon.k

Next

/
Thumbnails
Contents