Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-11 / 265. szám

VTLAG mimÁRJAI EGYESÜLJFTBd AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 265. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1955. november 11. MAI SZAMUNKBÓL] EGY ROSSZUL SIKERÜLT NÉPNEVELŐ-ÉRTEKEZLET TÖRTÉNETE (2. oldal) MIÉRT UTOLSÓ FORRÁSKÜT A SZEGEDI JÁRASBAN? (3. oldal) ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ CSECSEMÖ-MELEGÍTÖ SZEKRÉNY SZEGEDEN (3. oldal) A% emberek „apró ügyeinek" intéséséről A megszokott, mindennapi tevékenység sokféle változatosságot hoz magával, amelyekben örömük telik_ a szegedi dolgozóknak is, hisz a munkából nemcsak élnék az emberek, hanem annak újszerűségéért, szépségéért, az eredményekért küzdenek, igyekeznek. Igen sokszor előfordul azonban, hogy a legszebb feladat sem sikerül úgy, ahogy azt alkotója elképzeli, mert valami apró dolog bántja. Ha azután az úgynevezett »apro ügy- elintéződött, felszabadultabban és sokszor még jobb kedvvel végzi az ember a munkáját. Előfordul városunkban is, hogy a valóban sok feladatba beletemetkező vezető, vagy az emberek ügyeinek intézésével megbízott beosztott dolgozó nem tudja meglátni a panaszt, bejelentést tevő ember apro ugyenek jelentőségét — a nagyobb célok a mmdenkit érintő problémák megoldásán fáradozik. Életünknek jobbrafordulása, országunkban a szocializmus epitese, valóban a nagy közös ügyek, pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósítása útján sikerülhet eredményesen. Vagyis akkor, ha egyre inkább megnyerjük a dolgozó tömegeket ahhoz, hogy mindenki szívvel-lélekkel végezze ország-, családépito munkáját Ezt a célt a felvilágosító és a meggyőző munkán kivul azzal is nagyban elősegítjük, ha mindazok a szervek, amelyek azzal a feladattal vannak megbízva, hogy a dolgozók bejelentéseit, panaszait, ügyeit intézzék, munkájukat a leggondosabban, a legmegértőbben végzik. A szegedi lakosok különösen az elmúlt egy év során egyre nagyobb bizalommal fordultak közérdekű és személyes panaszaikkal a tanácshoz. Ebben az esztendőben közel kétezer panaszlevél érkezett a városi és a kerületi tanácsokhoz. A levélírók mindegyike megfelelő választ kapott ügye elintézéséről. Siprikó Gyula, Bartucz József és több más szegedi tanácstag népes beszámolóin elmondották a választók, hogy köszönik a tanácstag panaszos ügyeikben végzett munkáját. Előfordult a tanácsbeszámolókon, hogy egyes lakosok azt a kijelentést tették: "Ügy érezzük, az elvtárs segített a bajunkon-. Azt kell elérnünk Szegeden, hogy ezt nagyon sokan mondják. Például Siprikó Gyulát éppen azért szeretik a munkások, mert minden egyes bejelentésükkel, panaszukkal törődik és a lehetőségekhez képest eredményesen intézkedik az apró ügyekben is. Például a H-es számú belklinikáról nem egy levél érkezett már a "Délmagyarország- szerkesztőségébe, amelyekben a levélírók megelégedésüket tolmácsolják. Mint írták, nemcsak a hivatalos betegápolást végzik el a klinika dolgozói, hanem a legkisebb kéréseiket, panaszaikat is azonnal orvosolják: a betegeknek a legjobb körülményt biztosítják gyógyulásukhoz. Mihályi József is úgy érezte, hogy az ő "apró- panaszának orvoslását — a KIK jó munkája iránti köszönetét — a párt sajtóján keresztül tolmácsolja. örömmel és megelégedéssel tölti el az embereket a panaszukkal történt helyes intézkedés, ellenben sok bosszúságot okoz az »apró ügyek- elhanyagolása. Nemrégiben történt, hogy az I. kerületi Tanácsnál Szűcs Katalin Íróasztalában hevert egy beadvány mintegy két hétig, annak ellenére, hogy az előadónő felettes szerve már kétszer is kérte az ügyiratot, amely egy család életkörülményeinek megváltozásáról szólt! Nem egyszer előfordult a Ruhagyár diszpécser irodájában, hogy az oda panasszal forduló dolgozókat eléggé nyers modorban küldték el azzal, hogy kérésüket nem tudják teljesíteni. Igaz, hogy egy ilyen nagy üzemben nem könnyű feladat minden ember "magánügyévelfoglalkozni és valóban vannak a, dolgozóknak olyan panaszaik, amelyek nem a diszpécser irodára tartoznak, vagy pedig nem tudnak rajtuk segíteni. Azonban sokkal megértőbben, emberibben, türelmesebben kell foglalkozni a dolgozók "apró ügyeivel- még akkor is, ha esetleg a hozzánk panasszal forduló munkájában, vagy magatartásával esetleg hibázott megelőzőleg. Mindenütt azt kell, hogy érezzék az emberek, hogy megértéssel viseltetnek panaszaik, bejelentéseik iránt —, akkor jobb lesz a kedvük a munkához, az "apró ügy- nem zavarja a családi életet. A tanács és a tömegek (közötti kapcsolat — az üzemek, az intézmények vezetői és a dolgozók közötti kapcsolat akkor lesz még szorosabb, elmélyültebb, ha az egyes emberek jobban törődnek az egyes emberekkel! A pártszervezeteknek nem elég a hozzájuk beérkező panaszokat időben elintézni, hanem ellenőrizniök kell állandóan, hogy a hozzájuk tartozó tanácsi szervek, vállalatok, intézményekhez beérkező panaszok, bejelentések, levelök ügyében eljártak-e az illetékesek? Azt kell elérnünk Szegeden, hogy az emberek bátran forduljanak panaszaikkal, kéréseikkel a tanácshoz, munkahelyük vezetőihez, s a különböző szervekhez. Ennek azonban feltétele, hogy városunkban az emberek "apró ügyeivel- mindenütt becsületesen törődjenek. Ányagtakarékosság Szeged üzemeiben Prémium a gondos munkáért Az elszámoláskor a Szegedi DÉMA Cipőgyár szabászainak nehezebb volt a borítékjuk a többi üzemrész dolgozóiénál. A fizetési szalag egyik kis rovátkájáról meg lehet tudni, miért. A szabászok takarékosan bántak a kiadott felsőbőranyagokkal, s prémium illette meg őket érte. Égy hónap alatt 820 forintot fizetett ki az üzem vezetősége ezen a címen a szabászat 13 felsőbőrszabászának. Vágvölgyi János egyedül 106 forintot kapott a megtakarított anyag mennyisége után. Mint ahogy mások, ő is fizetett már kártérítést úgynevezett deprémiumot az elrontott munkáért. A múlt hónapban például kisegítésképp egy ideig a Szegedi Cipőgyárban dolgozott. Itt nem volt olyan biztos a dolgában és 22 forint 88 fillér kára lett. Nem mindenki tud jól, gazdaságosain elszámolni a részére kiadott bőranyaggal. Nacsa Imrével is így van ez. Nem is emlékeznek az üzemben arra, mikor kapott megtakarításért prémiumot. Most is 60 forintnál magasabbra riig az az összeg, amit vissza kell térítenie a DÉMÁ-ban, mert nem bánt gondosan az anyaggal. Ötletek az Autójavító Vállalatnál Évente több mint 6 millió forint értékű nyersanyagot használnak fel a Szegedi XI. sz. Autójavító Vállalatnál különböző autók javításához. Ebben az üzemben bizony nagy szükség van a jó anyaggazdálkodásra, mert az alkatrészek nagy részének beszerzése akadályokba ütközik. Sok esetben felújítással oldják meg ezt a problémát és természetesen a drágább új helyett használható régit alkalmaznak, ami a felújítás után nagyon jól működik. Az alkatrészekből, a legutóbbi eredmény szerint 128 ezer forint értékű megtakarítás jelentkezett. A szerelőműhely dolgozói nagy részt vállaltak ebből. Ebben a műhelyben egymás után születnek a jobbnál jobb ötletek, amelyek kitűnően beválnak az anyagtakarékosságnál. Az újítási előadót sűrűn felkeresik, különösen a Kiss-brigádból. Maga a brigádvezető, Kiss Mihály is beadott legutóbb egy olyan javaslatot, amely évente 25 ezer forint értékű anyagmegtakarítást eredményez. Fodor Gyula szerelő újítása a kardánkeresztekre vonatkozik. Ennek az újításnak alkalmazásával 66 ezer 500 forintnak megfelelő új anyagot takarítanak meg egy évben. Az utóbbi három hónapot tekintve 12 újítási javaslatot fogadtak el az üzemben, ami az anyagtakarékosságot segíti. Ezek legtöbbje riagyösszegü megtakarítást jelent. Figyelem a segédanyagokra Az anyagtakarékosságba is tervszerűséget vezettek be a Szegedi Víz- és Csatornaműveknél. Általában három fontos segédanyagból tevődik öszsze a havi megtakarítás, ami összegben csekélynek tűnik. Az ólom például nehezen beszerezhető importáru. A szerelési munkálatoknál sok elhullott, s nem is vették régebben ezt figyelembe a dolgozók. A tervszerűséggel ennél a segédanyagnál havonként 30—40 kilogrammot takarít meg a szerelő, úgy hogy összegyűjti, s nem engedi elhullani az ólmot. A forrasztóón (cin) is import-1 szerelést végeznek, és így anyag. Ebből is sok elcsöpögött jelentkezik megtakarítás. korábban, mert nem törődött vele senki. Forrasztás alkalmával egy lemezre hullik most ,a forrasztóón, s nem vész kárba. Ezt mindig a hónap végén visszajuttatja a dolgozó a raktárba. A Vízműveknél Ungi István, Nagy Gyula és Heim Géza az, aki legtöbbet törődik a takarékossággal. Házaknál a vízvezeték bekötéséhez a csapokat öntöttvas és kovácsolt vas helyett eternit csőből csinálják. Ezt egy újítás folytán alkalmazzák. Havonta 14—15 is Jó gazdálkodás az importanyaggal a Kenderfonóban A magyar kenderkóccal hogyan lehet kevesebb külföldi együtt import kócot is dolgoz nyersanyag hozzáadásával jó fel a Szegedi Kenderfonógyár. fonalat nyerni a végfonókon. A Az Olaszországból és Jugo- többletmunka, amelyet sok eset szláviéból érkező nyersanyagokért igen drága árat fizet az ország. Ezt tudják a gyárban is. és az anyagtakarékosság lehetőségeit igyekeznek is kihasználni, hogy az anyaggazdálkodás minél jobb eredményt hozzon. A finomító és a kártoló üzemrészen dől el csaknem teljes egészében az import anyagok gazdaságos felhasználása. Ha ezekben az üzemrészekben a kényelmesebb utat választják, minden fáradság nélkül, jó termelési eredményt érnek el, de meg kell mondShi drága áron, állítják elő a fonalat. A Szegedi Kenderfonógyár műszaki dolgozóira azonban nem ben az üzemrész művezetője a főtechnológussal és e főmérnökkel együtt a kísérletezésekre fordít, meghozza többszörösen az eredményt. Ebben az évben vizsgálva az anyagm eltakarítást, összesen 294 tonna külföldi nyersanyagot helyettesitettek belföldivel. A kártolóüzemrész például az első negyedévben 83 tonna olasz kenderkócot kapott. Ebből egyáltalán nem használt fel semmit. A harmadik negyedévben 30 tonnából 5 tonna a megtakarítást. A helyes és ügyes gazdálkodással, jutottak ilyen nagvarányú megtakarítáNacsa Imre régi szakmunkás. Tud is dolgozni, ha akar. Megmutatta ezt már néhányszor, mikor az üzem vezetői beszélgettek vele a deprémium miatt. Valami mégis visszahúzza abba a megszokottságba, amiből hónap végén aztán kára származik. Ezt figyelmetlenségnek, de inkább nemtörődömségnek kell nevezni, mert egy szakmunkástól nemcsak fogadalmakat, ígéreteket várnak, hanem példaadást is. Nem elég, hogy Nacsa Imre elmondja: "szégyelem a dolgot, majd javítok a hibámon". Ténylegesen el kell határoznia magát, hogy nem okoz kárt az üzemnek, és cselekednie kell. Import-anyagot szab Nacsa Imre az export-cipőkihöz. Tehát kettős felelősséggel kell törődnie a bőranyaggal. Példát vehetne a gondosság tekintetében a legjobb szabászoktól, de a csákózóban Mészáros Istvántól is, aki a kruppon-talpat adja a cipőkhöz. Ő egy hónap alatt kevés híján 37 kg talpnak való bőrt takarított meg. Ez megfelel, ha a középnagyságú cipőt vesszük alapul, 306 pár cipő talpához való bőranyagnak. Terrteljesiiés — megtakarított anyagból A tervet csak megtakarított anyagból teljesítik túl a Szegedi Bútorgyárban. Kerek asztalokat készítenek a hasznos hulladékból. Az elmúlt hónapban 30 darab ilyen asztalt juttattak a Bútorértékesítő Vállalatnak. Kétféle formában kerül ez az asztal a közönséghez. A takarékosság egy emberen áll, vagy bukik az üzemben. Ez a szabász, Szilatki Jenő. ö válogatja a bútordaraboknak megfelelően a fát és jegyzi pontosan méret szerint. Az asztalokhoz azonban nem olyan faanyagot használnak fel, ami másra is kitűnően alkalmas. Eddig például a két-három centiméteres léceket eldobták vagy betüzelték. Most összegyűjtik és házilag bútorlapot készítenek belőle, ami kitűnően megfelel a terven felül készülő asztalok lapjának. Az üzemben elkészült már a jövő év első negyedének terve is. Ügy végezték a tervezést, hogy beiktattak a hálószobabútorokon kívül 60 darab kerek asztalt is a tervmunkákhoz, amelyeket megtakarított faanyagból állítanak elő. A tervet persze ekkor is túl akarják teljesíteni és ezt is megtakarított faanyagból. Gazdaságos munkával sikerül is. Takarékosság a vasútnál A MÁV Szegedi Igazgatósága területén nagyon elterjedt mozgalom a széntakarékosság. A mozdonyok személyzete igyekszik a pontos érkezés és indulási idő megtartásával a szénnel úgy gazdálkodni, hogy minél kevesebbet használjon fel fűtéshez. Szeged Fűtőház mozdonyszemélyzete jól érti a dolgát. Szinte minden vonat fűtőjét egyenként meg kellene dicsérni a nagyszerű megtakarításért, amit az őszi forgalom ideje alatt egy hónap alatt elértek. az egész eredmény annyit tesz, hogy a megtakarított szénmennyiségből 93 gyorsvonatot lehet közlekedtetni Szegedtől Budapestig és vissza. Ügynevezett széles és keskeny nyomtávon közlekednek a vonatok az országban. A talpfák cserélése a vasútvonalakon sokszor problémát okozott, mert a külföldről érkező talpfa esetenként késve jön. A tálpfacseréknél' arra.a megoldásra jutottak a pályar fenntartási dolgozók, hogy a széles nyomtávnál elhasználódott talpfák javát kiválogatják és a keskeny nyomtávú vasútvonalakon ezzel helyettesítik a már használhatatlanokat. A Szegedi Igazgatóság pályafenntartási dolgozói a talpfacseréknél értékben tízezer forintnak megfelelő összegű talpfát takarítottak meg az idén. Sokoldalú a takarékosság a MÁV Igazgatóság területén; Kiterjed a régi alkatrészek felújítására, a vas- és színesfém gyűjtésére is. A régi alkatrészek felújításánál a Szegedi Fűtőházban az elmúlt hónap alatt összesen 4300 forint értékű elhasznált alkatrészt újítottak fel. Ebben a kocsijavítóknál Nagy Sándor bádogos brigádja és Oláh Sándor kaziánkőműves járt az élen. A Gőzfűrészben A faiparban egy köbméter | gömbfából az előállított fűrész-J áru eléri a 63—64 százalékot A_ Szegedi Falemezgyár Gőzfűrész Üzemében a nyersanyaggal való takarékosság már a keretfürésznél megmutatkozik. A dolgozók ügyelnek arra, hogy pontos pengeméret beállításával a szabványnak megfelelően vágják le az anyagot. A fűrészáru gazdaságos feldolgozása a körfürészesek jó munkáján is múlik, tőlük is függ, hogy népgazdaságunk részére mennyi parkettalécet, dongát, betéttuskót és mennyi ládának, burkoló, kockának való anyagot tud az JÓ üzem kitermelni. A körfűrésznél Mátravölgyi József is azok . „ - . „. , ,si eredményre, amelynek nem- .... ,.,„..D(Ü,S,, „„ ez a jellemző. Az említett két csak sajat maguk látják a hasz- közé tartozik? akik a legfeleuzemreszben azon faradoznak,'nát, hanem az ország is. Wgteljesebb munkát végzik. hulladékanyagból betéttuskót készít és helyes munkamódszerre! a hulladékanyaggal megfelelően gazdálkodik.