Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-10 / 264. szám

Csfltörtfik, 1955. november 19. Miért lett selejtes 2322 kés a Kéziszerszámárugyárban ? 3 OELMIir YflRQRSZRG Lapunk egyik korábbi számában már foglalkoztunk azzal, hogy a Szegedi ICéziszer. számárugyárban a volt igazgató és más vezetők mulasztásai miatt a nyári hónapokban a termelés alacsony színvonalon megrekedt és a selejtes áruk mennyisége felszaporodott. Közönséges, mm. dennapi jelenség volt akkor a munka- és a technológiai fegyelem komoly megsértése. Két hónapja — amint azt közöltük is — az üzem a rendteremtés útjára lépett. Korántsincs még minden rendjén, de azért komoly előrehaladás mutatkozik. Szeptember hónapban a megrendelők 150 ezer forint értékű árut küldtek vissza a vállalatnak minőségi kifogásokkal; a múlt hónapban már 12 ezer forintra csökkent a visszaküldött áruk értéke. Korábban a termelés színvonala 65 százaiélíra süllyedt, ma eléri a 90 százalékot. Egyenletes, állandó, de nem éppen zökkenőmentes az üzem termelésének minőségi és mennyiségi javulása; Lehetne gyorsabb is ez a tempó! S gyorsabb is lenne, ha minden dolgozóban és a termelés minden parancsnoki posztján álló vezetőben nagyobb volna a felelősségérzete és a technológiai fegyelem iránti tisztelete. Csakhogy ezzel még bajok vannak! A közelmúltban egy kis takarítás során mintegy 25—30 ezer forint értékű kész. vagy félkész áru került elő a munkapadok alól és az üzem különböző zugaiból. Olyan szerszám is akadt ezek között, amit még a téli hónapokban gyártottak. A textiltű-fogók széria gyártásának megkez. szerint történjék. Az edzők feladata az lett volna, hogy a pengéket teljes hosszukban edzzék meg, de a selejt bizonysága szerint olykor-olykor fittyet hánytak erre az utasításra. Ha a műszakiak és a minőségi ellenőrök ezt minden esetben észreveszik — a kér sokkal minimálisabb, mert a köszörülés és nyele- j Furcsán és szokatlanul érte ezeket az elvtársakat a felelősségre vonás. Kicsit meghökkentek. Ilyesmi azelőtt nem volt szokásban a Kéziszerszámárugyérban! Lehet, hogy azért vették félvállról a technológiai fegyelmet és a gyártás közben való ellenőrzést is. De hasznos volt a felelősségre vonás, mert azzés munkája nem vesz kér-; óta olyan gyönyörű és jó ba. De maga a meo volt vezetője Farkas elvtárs sem ellenőrizte rendszeresen a minőséget. Bárányi és Cserbe revizorok pedig Szép Lajos művezetővel együt annak ellenére. hogy jól ismerték a technológiai előírást, az edzőkkel sem tarttatták be és maguk sem mindig tartották be. A két edző —. Csengődi és Laska elvtárs — felelőssége mákszemnyivel sem kisebb, hiszen pontosan bemutatták nekik a gyakorlatban, hogy hogyan edzzenek helyesen, mégis eltértek az előírástól, noha az könynyen megtartható. késeket gyártanak, hogy ös: sze sem lehet hasonlítani őket a lágy és kaisza pengéjű, ferdenyelű és ügyetlen régiekkel. Csak pár esetet soroltunk fel a kisebb-nagyobb gondatlanságokból. Ma már nem általános jelenség az ilyen hiba a Kéziszerszámárugyárban. de úgy gondoljuk, hogy még most is az egyik legkárosabb azok közül a jelenségek közül, amelyek erősen gátolják az üzemet abban, hogy felzárkózzék a többi szegedi üzemhez és minden adósságát letörlesztve fejezze be az évi tervet. Hogy valóra válhassanak a tervek ... Cuppog a csizma a sárban, tönyt kapott mindenki acsaember is, ló is nehezen ha- Iádban, mióta a szövetkezetlad. A boronára vastag réteg rakódik a zsíros fekete földből — de vetni kell! Ha géppel nem, hát fogattal, meg kézzel. A tanya üres, csak egy-két idősebb állatgondozó van az épületek körül. A tócsákban meggyűlt vizet eregetik le az udvarról. A fiatalok mind kinn vanmak a földön. Csupa erős ember kell most a vetéshez! A kenyér az elsői Ha minden jól megy, holnap már nem lesz üres, bevetetlen gabonaföld az Alkotmány Termelőszövetkezetben. Szűcs József fogatos is itt van szekerével a nagy tábla mellett. Szűcs bácsi fia valahol a tábla másik végén dolgozik, azzal az igyekezettel, mint az apja. Már másodszor vetnek ebben a szövetkezetben. Fejükben is ugyanaz a gondolat motoszkál: mire költik az évi jövedelmet. Ruhájuk már van elég, két-két ölKészülődés a léire az Uiszegedi Kender-Lenszövőben ben vannak. Hanem tehén kellene! Vagy ha nem tehén, legalább egy jó üsző. Abból megint sokmindenre futná. A fiatalság többet ad a kényelemre. Így a fiatal Szűcs József azon spekulál, hogy egy szép, jó tűzhely kell az édesanyjának, a szobába meg egy szép, modern kályha. A rádió is jól jönne, csak bevezetnék már a tanyába az áramot. S hogy mit vesznek méq ? Körül kellene nézni otthon. bácsi megcsodálta, aztán megszólította. — Ugyan mennyit keresel ott fiam? Mondja a tűzoltó. Vidács bácsi nem szól, csak hümmög, s mentiben tüstént az fordul meg a fejében, hogy az ő járandósága 1500 fo: rintra csak kikerekedik min| den hónapban. Ügy, hogy ! nem megyen ő tűzoltónak, se máshová, jobban megteszi ez a szövetkezet még öreg korában ls. No persze, ha Igyekszik az ember. Vidács bácsi jól kinyitotta a fülét, mikor Szűcs József azt mondta, hogy két hízója . ! röfög otthon az ólban, s így fejből nem tudhatja az mintha akarná „^dani ember. Ez pedig jo jel, mert hogy - E„m hátrább való_ ,-gy annakidején mindig ezer he- !folytatja teszéigetést: lye volt a Szűcs bácsi kere- i J 6 setének, mikor a szegedi ku- ~ 1*fernis van két olyan lakoknál, meg az útépítésnél hM®. hogyha azokat levagdolgozott. Akkor nemigen -1uk> biztosan nem lesz sza.i. i lonna-gondunk a jovo eszAz év elején a tavaszi napok beálltával a nyári meleg és a szárazság okozta káros következményeket kellett elhárítani az Újszegedi Kender-Lenszövőben. Fontos kérdésként szerepelt a többi között a munkatermek szellőzése és a levegő nedvesítése. Ezek elintézése megnyugtatóan kedvező eredménnyel járt. A kísérleti teremrészben készült berendezés a kívülről beszálló friss levegőt a termeléshez szükséges mértékig előnedvesítette, lehüdése"előtt"maga a váÜalatve- tötte és így juttatta a munzető figyelmeztette a műszakiakat. (hogy a fogók egyes részeit elmarták, illetve elcsiszolták. Szögi elvtárs művezető mégsem tett megfelelő intézkedéseket azonnal, s ilyenformán körülbelül száz fogó selejtbe ment. A technológiai fegyelem megsértésének nem ez az egyetlen ós nem ez a legsúlyosabb esete ebben az üzemben. A minőségi ellenőrök munkatermében és a raktárban alig két hete 2322 darab selejtes zöldségkést találtak. Kiderült, hogy a kések tengelye lágy, nem elég rugalmas és kisebb nyomásra elgörbül a nyél és a penge találkozási vonalában. A pengék keménysége jóval alatta van a gyártástechnológiában előírt keménységnek. Az ecüzósi hiba helyrehozhatatlan, mert az újra edzés a műveletek egész sorának megismétlését vonná maga után. s amellett a már köszörült pengék nagy részét töljesen hasznavehetetlenné tenné. Leértékelve sem hozhatók forgalomba ezek a kések, mert ezzel a vásárlókat csapnák be. A selejtkár tehát meghaladja a 4500 forintot! A baj onnan indult el, hogy a zöldségkések gyártását már július 22-én megkezdték, a gyártástechnológiai utasításokat azonban csak egy héttel később kapták meg. A technológiai osztály mint sok (hasonló esetben egy ideig most is a gyártás után kullogott. S ott folytatódott a hiba. hogy a műszaki vezetők és a dolgozók nem is nagyon igényelték a végátvételi utasítást. Azaz, ha áttanulmányozták is, nem fordítottak gondot arra, hogy a gyártás pontosan, az előírás kahely felé. Az óránkénti körülbelül négy-ötszörös levegő-csere a gépeknél keletkező, a szervezetre nem előnyös pormennyiséget is igen nagymértékben leszorította és eltávolította. A téli időjárás is meghozta a maga problémáit. A levegő-nedvesítő berendezés a hideg levegővel, télen az ellentétes hatást fejtené ki. Ezért még a nyár végén előkészítettük, s a közelmúltban beszereltük a légáramlás útjába iktatott gőzfűtő csőhálózatot, s ezzel a terem fűtését is biztosítjuk. A napokban megtartott próba igazolja, hogy ez EZ elgondolásunk is helyes úton haladt. Több ízben fordultak hozzánk dolgozóink érdeklődéssel a munkatermek többi részéből, hogy róluk is fogunk-e gondoskodni? A megfelelő méretű ventillátort már beszereltük, az előkészítéssel foglalkozunk, s nem is sokára biztosítjuk az egész szövőteremre kiterjedő szellőző berendezést. Az előkészítő üzem épületében zárt teherfelvonó több hónapos nagyjavítása és átépítése alatt egy ideiglenes lánchenger és ládaernelő Demág felszerelésével a felvető előcsarnok ablakát kellett sz alapfallal együtt kibontani. A felvonó üzembe helyezése után biztonságnak a Demág emelőt is meghagytuk, de a nyílást a dolgozók kérésére két láttuk el, védekezésül a huzat és a hideg levegő beáramlása ellen. A stoppoló és a festő üzemrészben bővítjük az öltözőt és ezek a munkálatok hamarosan befejeződnek. A gyártás biztonságát, a termelékenység fokozását is szem előtt tartjuk. Ezt célozza az út festő laboratórium létesítése is. Az anyaghordáshoz vállaltuk 70 darab ládakocsi készítését. Ezeket még az év folyamán fokozatosan bocsátjuk az illetékes üzemrészek rendelkezésére. Egy Igen nyomasztó kérdést is megoldottunk ez évben — fedett lánchenger tárolót létesítünk. A rendszeres lánchenger tárolás, valamint ezek védelme a rozsdásodás, a hányódás és egyéb felesleges igénybevétel ellen a gyártási folyamatot, a költségek csökkentését is elősegíti. A vállalat energia-ellátásában is jelentfis eredményt, javítást kívánunk elérni. A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium, a Hőtechnikai Kutató Intézet kezdeményezésére és segítségével — amint azt a „Délmagyarország" november 6-i, vasárnapi számában megírta — kazántelepünkön szénosztályozó, szárító- és porszénpóttüzelő berendezést létesítünk. Ez a berendezés hozzájárni jelentős mennyiségű szén megtakarításához, 1— kevesebb szénnel több energiát állíthatunk elő. A berendezés hazánkban először nálunk valósul meg. volt választás. Hanem egy kérdés hátra van. Futja-e a jövedelem? — Kiszámoltuk mi már azt! — mondja magabiztosan Szűcs József —. Ketten 570 munkaegységet szaporítottunk össze az esztendőben, s olyan negyven forint formán esik egyre-egyre. De lesz annak föle is! No, meg a hízó.», Vidács Feri bácsi, a hatvanhárom éves raktáros egészen más "költségvetést- csinált magának, ö négy esztendeje lépett be a 14 holdjával, s négy esztenő alatt igen mindent megszerzett, amire szükségük volt. Már úgy a nagyját. — Az ilyen öregeknek, mint mi vagyunk a feleségemmel — magyarázza — nem sok minden kell már. Pár darab meleg ruha. kis tüzelő, efféle. Én inkább a Ezeket a munkálatokat nagyobbrészt terven felül vál- i^^ekre költöm a járanlaltuk, hogy ezzel is elősegítsük az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtását, a nép, dolgozó társaink életének további jobbátételét, Pozsgay Gyula gépészmérnök, az Újszegedi Kender-Lenszövő műszaki osztályának vezetője fi Központi Ellenőrző Bizol'ság közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ellenőrző Bizottsága Papp Istvánt, a Sárvári járási pártbizottság első titkárát, Kiss Kálmánt, a celldömölki járási pártbizottság titkárát, Zöldi Imrét, a celldömölki járási tanács végrehajtó bizottsága elnödóságomat, hadd boldoaulianaV. Az egyik fiam most jön haza a katonaságtól, annak kerékpárt vettem, a másik fiamat megsegítettem a motorvásárlásban. A legkisebb kollégiumban tanul, annak egy kis ruhaféle kell, meg zsebpénz. És nagy örömök elé nézünk ám most! Ha leszerel, nősül a katona fiam. ö is itt dolgozott, mielőtt bevonult, és ide is tér vissza. Olyan lakodalmat csapunk, mint a világ! Rövid kalkuláció: pár hektó bor, hús, sütemény, kalács — újabb súlyos összegeket tesznek ki. De hát el kének helyettesét a pártból kizárta és másokat is felelősségre vont, mert a politikai meggyőző munka helyett a párttól van 32 már igazítva, idegen módszereket alkalmaz-1 Kicsit büszke is Vidács tak, funkciójukkal visszaélve a , bácsi arra, hogy tehetős. Délszocialista törvényességet meg- 'előtt az udvarban egy tűzsértették, s a párt határozatai oltóval akadt össze. Nagy, ellen súlyosan vétettek. erős fiatalember volt. Vidác3' esztendőben. Nem okoz nehézséget a meghízlalásuk sem, mert jutott kukorica szépen, A férfiak ezzel kifogytak a vásárlási tervekből. Az asszonyok majd még ezután korholják őket, hogy ezt is, meg azt is kifelejtettek. Taián arra is futja még a jövedelem, ami a háztartásból hiányzik. Hiszen nem szortírozták el az utolsó forintig. S az is lehet, hogy a kályhából kerékpár lesz. és majd egyik disznó ára adja ki a kályhára valót. Ezek csak tervek — de megvalósítható, reális tervek, mert fedezetként ott áll mögöttük az egész évi becsületes munkával szerzett tisztességes jövedelem. Vidács bácsi erre azt mondja, hogy így is fordulhat, de a lakodalom mindenképpen meg lesz. És pedig olyan lesz ez a lakodalom, mint a világ! Na persze azt ls tudják az alkotmánybeliek, hogy sietni kell a vetéssel. Mert a jövő évi jövedelem attól is függ majd, milyen az idei vetés. Azért dolgoznak hát, hogy a tervek, amelyeknek alapját a jövő évi kereset ielenti majd, valóra váljanak. — A VILÁGTÖRTÉNELEM NAGY PEREI című előadássorozat negyedik előadása november 10-én, csütörtökön este 7 órakor lesz a Juhász Gyula Kultúrházban. Az előadás címe: Galilei. Előadó: Kunfalvi András. Minden érdeklődőt szeretettel vár a kultúrház vezetősége. Több mini 117.000 almásládé! készített a Szegedi Ládagyár A Szegedi Ládagyár — elsősorban az idei bő gyümölcstermésre számítva — mintegy 200.000 szállító-ládával többet készít, mint a múlt évben. Almásládát tavaly nem gyártottak, az idén pedig már eddig több mint 117.000 került ki az üzemből. Ez jelentős segítséget nyújt a szabolcsi és más vidékek termésének tárolásához, szállításához, A ,.Sztavropol" gőzös Indonéziai, kínai és vietnami útjáról megérkezett Moszkvába. Több mint egy évig tartott a forduló. — Tavaly július 19-én indultunk el Ogyesszából — kezdte beszámolóját Mihail Gmirov, a kapitány első helyettese. — Kiállítási tárgyakat szállítottunk Indonéziába a szovjet pavilon részére, s gépeket Kínának. Kína felé hajózva parancsot kaptunk, hogy viszszafelé menjünlk Vietnamba cs segítsünk a néphadsereg parancsnokságának a csapatok és a katonák családjai , áthajóztatásában az ország déli részé!bő1 « demokratikus köztársaságba. Az ~ " 'indokínai fegyverszünetet ellenőrző nemzetközi bizottság erre engedélyt adott. Amikor hajónk Ham-Tang halászfaluhoz ért, ott már senkit sem találtunk. Lebocsátottunk egy csónakot és a partra indultunk. Sokáig kószáltunk a településen, míg végül megpillantottunk két elcsigázott öreget. Volt a zsebemben egy gyufásdoboz, amelynek címkéje a moszkvai állami egyetemet ábrázolta. Megmutattam a képet az öreg halászoknák. Arcuk felragyogott az örömtől. Lien-szo! (szovjet) — kiáltotta egyikük. Így oszlott el a bizalmatlanság. Kiderült, hogy néhány nappal előttünk egy banda tört a településre és a lakosokat elűzte a dzsungelbe. Az öregek, miután megtudták, hogy szovjet emberek vagyunk, boldog kiáltozásba kezdték és karjukkal integettek. Erre a partmenti dzsungelekból kezdtek előszállingózni az asszonyok és A munkát megkönnyíti Vajda László gépész és Triff Lázár üzemlakatos nemrég bevezetett újítása. Olyan alsóvágású, kettős körfűrészgépet szerkesztettek, amelynek segítségével olcsó gömbfából is tudnak ládaanyagot előállítani. Azelőtt kész import deszkát használtak erre a célra. Az újítás munkabérben , _ . ..... , több mint évi húszezer fo- 'OVermekek. Szívélyesén köszöntöttek rintot. s jelentős valutameg- l bennünket. i takarítást eredményez, 1 A fordulók alatt arra törekedtünk VIETNAM PARTJAINÁL hogy utasaink ne unatkozzanak. Hangversenyeket rendeztünk, filmeket mutattunk be. A vietnami partok mentén hat fordulóval 15 000 utast szállítottunk. Bármerre jártunk, mindenütt szeretettel fogadtak bennünket. Megérkezésünk híre városról városra szállt. Az utasokat az ország déli részén vettük fel és északon tettük partra. Vietnami szokás szerint a barátság és hála jeléül állatokkal — •majmokkal, óriáskígyókkal, teknősbékákkal, madaraikkal — ajándékoztak meg. A végefelé hajónk már valóságos úszó állatkert volt. Különben erről Szergej Slikov mechanikus még többet tudna mondani. — Bizony, az út alatt új szakmát sajátítottam el — a kígyóbűvölést — mosolyog Slikov, — Három óriáskígyó volt a hajónkon. ..Manjunkát" Szulimov matróz gondozta, „Sipunnak" Zverjanszkij motorszerelő, „Szvisztnek" pedig én „kedveskedtem". Természetesen szelídített óriáskígyóklzal ajándékoztak meg bennünlcet, amelyek az emberek között nőttek fel, mégis sok vesződség volt velük. Hazánkba visszatérve „Szviszt"-t és .,Sipunt"-t a sztavropoli úttörőknek ajándékoztuk. Tpzután Alekszandr Getman fögépész vette át a szót. — Én a legnyugtalanabb állatokról, a majmokról szeretnék beszélni. Négyen voltak, de tíz helyett garázdálkodtak. A csinytevések terén különösen -Jaska" tűnt kL 0 volt mindenki kedvence, s ezért valamennyien megbocsátottunk neki. Holomjec és Razdolin matróz „munkaruhát" és „ml!rózegyenruhát" varrt neki. „Jaslca" egyszer bemászott az egyik biifféslány kajütjébe, elcsente az ajalkruzst, a felismerhetetlenségig kifestette magát ós telefirkálta a falat. Az Indiai Óceánon hajózva egyszer az őr hangja harsant végig a hajón: — Majom a vízben! Kiderült, hogy most „Zsorka" remekelt: felugrott a mellvédre, de lecsúszott. Megállt a hajó, s „Zsorka" szélsebesen felkapaszkodott a kötélre. Egy másik alkalommal makakomajmainkat kellett tizenegycsomós viharban megmentenünk. Egy hullám széttörte a ketrecet. A majmok kiugráltak és rémületükben az árbóctartóra vetették magukat. A hajó hol iz egyik, hol a másik oldalára dőlt, a szél sivított, a majmok borzalmasan bőgtek és a köteleken hintáztak. Matrózainknak végre aztán sikerült megmcn'eniök cs biztonságba helyezniök megrémült „útitársainkat" A majmokat az ogyesszai állatkert és a sztavropoli úttörők kapták. — Elefántok is voltaik a hajón — kezdte mondókáját Szemjon Karpenlo, elsőosztályú matróz. — Munkánk befejeztével a vietnami kormány két elefántot ajándékozott a szovjet embereknek. Vietnamban az elefánt a sokéves jóbarátság jelképe. Rövidesen elhagytuk a vietnami partdkat. Bombay felé hajóztunk, amikor értesítettek bennünket, hogy hajónkon ket elefántbébit kell elhelyeznünk. Az elcfantbébiket Nehru indiai minisztereinak ajándékozta a szovjet gyermekekneKi