Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-10 / 264. szám

Csfltörtfik, 1955. november 19. Miért lett selejtes 2322 kés a Kéziszerszámárugyárban ? 3 OELMIir YflRQRSZRG Lapunk egyik korábbi szá­mában már foglalkoztunk az­zal, hogy a Szegedi ICéziszer. számárugyárban a volt igaz­gató és más vezetők mulasz­tásai miatt a nyári hónapok­ban a termelés alacsony szín­vonalon megrekedt és a se­lejtes áruk mennyisége fel­szaporodott. Közönséges, mm. dennapi jelenség volt akkor a munka- és a technológiai fegyelem komoly megsértése. Két hónapja — amint azt kö­zöltük is — az üzem a rendteremtés útjára lépett. Korántsincs még min­den rendjén, de azért komoly előrehaladás mutatkozik. Szeptember hónapban a megrendelők 150 ezer forint értékű árut küldtek vissza a vállalatnak minőségi kifogá­sokkal; a múlt hónapban már 12 ezer forintra csökkent a visszaküldött áruk értéke. Korábban a termelés színvo­nala 65 százaiélíra süllyedt, ma eléri a 90 százalékot. Egyenletes, állandó, de nem éppen zökkenőmentes az üzem termelésének minőségi és mennyiségi javulása; Lehetne gyorsabb is ez a tempó! S gyorsabb is lenne, ha minden dolgozóban és a termelés minden parancsnoki posztján álló vezetőben na­gyobb volna a felelősségérzete és a technológiai fegyelem iránti tisztelete. Csakhogy ez­zel még bajok vannak! A közelmúltban egy kis ta­karítás során mintegy 25—30 ezer forint értékű kész. vagy félkész áru került elő a munkapadok alól és az üzem különböző zugaiból. Olyan szerszám is akadt ezek között, amit még a téli hónapokban gyártottak. A textiltű-fogók széria gyártásának megkez. szerint történjék. Az edzők feladata az lett volna, hogy a pengéket teljes hosszukban edzzék meg, de a selejt bi­zonysága szerint olykor-oly­kor fittyet hánytak erre az utasításra. Ha a műszakiak és a minőségi ellenőrök ezt min­den esetben észreveszik — a kér sokkal minimálisabb, mert a köszörülés és nyele- j Furcsán és szokatlanul ér­te ezeket az elvtársakat a fe­lelősségre vonás. Kicsit meg­hökkentek. Ilyesmi azelőtt nem volt szokásban a Kézi­szerszámárugyérban! Lehet, hogy azért vették félvállról a technológiai fegyelmet és a gyártás közben való ellen­őrzést is. De hasznos volt a felelősségre vonás, mert az­zés munkája nem vesz kér-; óta olyan gyönyörű és jó ba. De maga a meo volt ve­zetője Farkas elvtárs sem el­lenőrizte rendszeresen a mi­nőséget. Bárányi és Cserbe revizorok pedig Szép Lajos művezetővel együt annak el­lenére. hogy jól ismerték a technológiai előírást, az edzőkkel sem tarttatták be és maguk sem mindig tartot­ták be. A két edző —. Csen­gődi és Laska elvtárs — fe­lelőssége mákszemnyivel sem kisebb, hiszen pontosan bemutatták nekik a gyakor­latban, hogy hogyan edzze­nek helyesen, mégis eltértek az előírástól, noha az köny­nyen megtartható. késeket gyártanak, hogy ös: sze sem lehet hasonlítani őket a lágy és kaisza pengé­jű, ferdenyelű és ügyetlen ré­giekkel. Csak pár esetet soroltunk fel a kisebb-nagyobb gondat­lanságokból. Ma már nem általános jelenség az ilyen hiba a Kéziszerszámárugyár­ban. de úgy gondoljuk, hogy még most is az egyik legká­rosabb azok közül a jelensé­gek közül, amelyek erősen gátolják az üzemet abban, hogy felzárkózzék a többi szegedi üzemhez és minden adósságát letörlesztve fejez­ze be az évi tervet. Hogy valóra válhassanak a tervek ... Cuppog a csizma a sárban, tönyt kapott mindenki acsa­ember is, ló is nehezen ha- Iádban, mióta a szövetkezet­lad. A boronára vastag ré­teg rakódik a zsíros fekete földből — de vetni kell! Ha géppel nem, hát fogattal, meg kézzel. A tanya üres, csak egy-két idősebb állatgondozó van az épületek körül. A tó­csákban meggyűlt vizet ere­getik le az udvarról. A fia­talok mind kinn vanmak a földön. Csupa erős ember kell most a vetéshez! A kenyér az elsői Ha minden jól megy, hol­nap már nem lesz üres, be­vetetlen gabonaföld az Al­kotmány Termelőszövetke­zetben. Szűcs József fogatos is itt van szekerével a nagy tábla mellett. Szűcs bácsi fia valahol a tábla másik végén dolgozik, azzal az igyekezettel, mint az apja. Már másodszor vet­nek ebben a szövetkezetben. Fejükben is ugyanaz a gon­dolat motoszkál: mire költik az évi jövedelmet. Ruhájuk már van elég, két-két öl­Készülődés a léire az Uiszegedi Kender-Lenszövőben ben vannak. Hanem tehén kellene! Vagy ha nem te­hén, legalább egy jó üsző. Abból megint sokmindenre futná. A fiatalság többet ad a kényelemre. Így a fiatal Szűcs József azon spekulál, hogy egy szép, jó tűzhely kell az édesanyjának, a szo­bába meg egy szép, modern kályha. A rádió is jól jönne, csak bevezetnék már a ta­nyába az áramot. S hogy mit vesznek méq ? Körül kellene nézni otthon. bácsi megcsodálta, aztán megszólította. — Ugyan mennyit keresel ott fiam? Mondja a tűzoltó. Vidács bácsi nem szól, csak hüm­mög, s mentiben tüstént az fordul meg a fejében, hogy az ő járandósága 1500 fo­: rintra csak kikerekedik min­| den hónapban. Ügy, hogy ! nem megyen ő tűzoltónak, se máshová, jobban megteszi ez a szövetkezet még öreg ko­rában ls. No persze, ha Igyekszik az ember. Vidács bácsi jól kinyitotta a fülét, mikor Szűcs József azt mondta, hogy két hízója . ! röfög otthon az ólban, s így fejből nem tudhatja az mintha akarná „^dani ember. Ez pedig jo jel, mert hogy - E„m hátrább való_ ,-gy annakidején mindig ezer he- !folytatja teszéigetést: lye volt a Szűcs bácsi kere- i J 6 setének, mikor a szegedi ku- ~ 1*fernis van két olyan lakoknál, meg az útépítésnél hM®. hogyha azokat levag­dolgozott. Akkor nemigen -1uk> biztosan nem lesz sza­.i. i lonna-gondunk a jovo esz­Az év elején a tavaszi na­pok beálltával a nyári meleg és a szárazság okozta káros következményeket kellett el­hárítani az Újszegedi Ken­der-Lenszövőben. Fontos kér­désként szerepelt a többi kö­zött a munkatermek szellőzé­se és a levegő nedvesítése. Ezek elintézése megnyugta­tóan kedvező eredménnyel járt. A kísérleti teremrész­ben készült berendezés a kí­vülről beszálló friss levegőt a termeléshez szükséges mér­tékig előnedvesítette, lehü­dése"előtt"maga a váÜalatve- tötte és így juttatta a mun­zető figyelmeztette a műsza­kiakat. (hogy a fogók egyes részeit elmarták, illetve el­csiszolták. Szögi elvtárs mű­vezető mégsem tett megfelelő intézkedéseket azonnal, s ilyenformán körülbelül száz fogó selejtbe ment. A tech­nológiai fegyelem megsérté­sének nem ez az egyetlen ós nem ez a legsúlyosabb esete ebben az üzemben. A minőségi ellenőrök mun­katermében és a raktárban alig két hete 2322 darab se­lejtes zöldségkést találtak. Kiderült, hogy a kések ten­gelye lágy, nem elég rugal­mas és kisebb nyomásra el­görbül a nyél és a penge ta­lálkozási vonalában. A pen­gék keménysége jóval alatta van a gyártástechnológiában előírt keménységnek. Az ecüzósi hiba helyrehozhatatlan, mert az újra edzés a művele­tek egész sorának megismét­lését vonná maga után. s amellett a már köszörült pen­gék nagy részét töljesen hasznavehetetlenné tenné. Leértékelve sem hozhatók forgalomba ezek a kések, mert ezzel a vásárlókat csap­nák be. A selejtkár tehát meghaladja a 4500 forintot! A baj onnan indult el, hogy a zöldségkések gyártá­sát már július 22-én meg­kezdték, a gyártástechnoló­giai utasításokat azonban csak egy héttel később kap­ták meg. A technológiai osz­tály mint sok (hasonló eset­ben egy ideig most is a gyár­tás után kullogott. S ott foly­tatódott a hiba. hogy a mű­szaki vezetők és a dolgozók nem is nagyon igényelték a végátvételi utasítást. Azaz, ha áttanulmányozták is, nem fordítottak gondot arra, hogy a gyártás pontosan, az előírás kahely felé. Az óránkénti körülbelül négy-ötszörös levegő-csere a gépeknél keletkező, a szervezetre nem előnyös pormennyiséget is igen nagymértékben leszorította és eltávolította. A téli időjárás is meghozta a maga problémáit. A leve­gő-nedvesítő berendezés a hi­deg levegővel, télen az ellen­tétes hatást fejtené ki. Ezért még a nyár végén előkészítettük, s a közel­múltban beszereltük a lég­áramlás útjába iktatott gőzfűtő csőhálózatot, s ezzel a terem fűtését is biz­tosítjuk. A napokban megtar­tott próba igazolja, hogy ez EZ elgondolásunk is helyes úton haladt. Több ízben fordultak hozzánk dolgozóink érdeklő­déssel a munkatermek többi részéből, hogy róluk is fo­gunk-e gondoskodni? A meg­felelő méretű ventillátort már beszereltük, az előkészí­téssel foglalkozunk, s nem is sokára biztosítjuk az egész szövőteremre kiterjedő szel­lőző berendezést. Az előkészítő üzem épületé­ben zárt teherfelvonó több hónapos nagyjavítása és át­építése alatt egy ideiglenes lánchenger és ládaernelő De­mág felszerelésével a felvető előcsarnok ablakát kellett sz alapfallal együtt kibontani. A felvonó üzembe helyezése után biztonságnak a Demág emelőt is meghagytuk, de a nyílást a dolgozók kérésére két láttuk el, védekezésül a hu­zat és a hideg levegő be­áramlása ellen. A stoppoló és a festő üzem­részben bővítjük az öltö­zőt és ezek a munkálatok hamarosan befejeződnek. A gyártás biztonságát, a termelékenység fokozását is szem előtt tartjuk. Ezt célozza az út festő labo­ratórium létesítése is. Az anyaghordáshoz vállaltuk 70 darab ládakocsi készítését. Ezeket még az év folyamán fokozatosan bocsátjuk az il­letékes üzemrészek rendelke­zésére. Egy Igen nyomasztó kér­dést is megoldottunk ez év­ben — fedett lánchenger tá­rolót létesítünk. A rendszeres lánchenger tárolás, valamint ezek védelme a rozsdásodás, a hányódás és egyéb felesle­ges igénybevétel ellen a gyár­tási folyamatot, a költségek csökkentését is elősegíti. A vállalat energia-ellátá­sában is jelentfis ered­ményt, javítást kívánunk elérni. A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium, a Hőtechnikai Kutató Intézet kezdeménye­zésére és segítségével — amint azt a „Délmagyaror­szág" november 6-i, vasár­napi számában megírta — kazántelepünkön szénosztá­lyozó, szárító- és porszén­póttüzelő berendezést létesí­tünk. Ez a berendezés hoz­zájárni jelentős mennyiségű szén megtakarításához, 1— kevesebb szénnel több ener­giát állíthatunk elő. A beren­dezés hazánkban először ná­lunk valósul meg. volt választás. Hanem egy kérdés hátra van. Futja-e a jövedelem? — Kiszámoltuk mi már azt! — mondja magabizto­san Szűcs József —. Ketten 570 munkaegységet szaporí­tottunk össze az esztendőben, s olyan negyven forint for­mán esik egyre-egyre. De lesz annak föle is! No, meg a hízó.», Vidács Feri bácsi, a hat­vanhárom éves raktáros egé­szen más "költségvetést- csi­nált magának, ö négy esz­tendeje lépett be a 14 hold­jával, s négy esztenő alatt igen mindent megszerzett, amire szükségük volt. Már úgy a nagyját. — Az ilyen öregeknek, mint mi vagyunk a felesé­gemmel — magyarázza — nem sok minden kell már. Pár darab meleg ruha. kis tüzelő, efféle. Én inkább a Ezeket a munkálatokat na­gyobbrészt terven felül vál- i^^ekre költöm a járan­laltuk, hogy ezzel is elősegít­sük az MDP Központi Veze­tősége márciusi határozatá­nak végrehajtását, a nép, dol­gozó társaink életének to­vábbi jobbátételét, Pozsgay Gyula gépészmérnök, az Újszegedi Kender-Lenszövő műszaki osztályának vezetője fi Központi Ellenőrző Bizol'ság közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ellenőrző Bizottsága Papp Istvánt, a Sárvári járási pártbizottság első titkárát, Kiss Kálmánt, a celldömölki járási pártbizottság titkárát, Zöldi Imrét, a celldömölki járási ta­nács végrehajtó bizottsága elnö­dóságomat, hadd boldoaulianaV. Az egyik fiam most jön haza a katonaságtól, annak ke­rékpárt vettem, a másik fia­mat megsegítettem a motor­vásárlásban. A legkisebb kol­légiumban tanul, annak egy kis ruhaféle kell, meg zseb­pénz. És nagy örömök elé nézünk ám most! Ha lesze­rel, nősül a katona fiam. ö is itt dolgozott, mielőtt bevo­nult, és ide is tér vissza. Olyan lakodalmat csapunk, mint a világ! Rövid kalkuláció: pár hektó bor, hús, sütemény, ka­lács — újabb súlyos összege­ket tesznek ki. De hát el kének helyettesét a pártból ki­zárta és másokat is felelősség­re vont, mert a politikai meg­győző munka helyett a párttól van 32 már igazítva, idegen módszereket alkalmaz-1 Kicsit büszke is Vidács tak, funkciójukkal visszaélve a , bácsi arra, hogy tehetős. Dél­szocialista törvényességet meg- 'előtt az udvarban egy tűz­sértették, s a párt határozatai oltóval akadt össze. Nagy, ellen súlyosan vétettek. erős fiatalember volt. Vidác3' esz­tendőben. Nem okoz nehéz­séget a meghízlalásuk sem, mert jutott kukorica szépen, A férfiak ezzel kifogytak a vásárlási tervekből. Az asszonyok majd még ezután korholják őket, hogy ezt is, meg azt is kifelejtettek. Ta­ián arra is futja még a jö­vedelem, ami a háztartásból hiányzik. Hiszen nem szortí­rozták el az utolsó forintig. S az is lehet, hogy a kály­hából kerékpár lesz. és majd egyik disznó ára adja ki a kályhára valót. Ezek csak tervek — de megvalósítható, reális tervek, mert fedezetként ott áll mö­göttük az egész évi becsü­letes munkával szerzett tisz­tességes jövedelem. Vidács bácsi erre azt mondja, hogy így is fordul­hat, de a lakodalom minden­képpen meg lesz. És pedig olyan lesz ez a lakodalom, mint a világ! Na persze azt ls tudják az alkotmánybeliek, hogy si­etni kell a vetéssel. Mert a jövő évi jövedelem attól is függ majd, milyen az idei vetés. Azért dolgoznak hát, hogy a tervek, amelyeknek alapját a jövő évi kereset ie­lenti majd, valóra váljanak. — A VILÁGTÖRTÉNE­LEM NAGY PEREI című előadássorozat negyedik elő­adása november 10-én, csü­törtökön este 7 órakor lesz a Juhász Gyula Kultúrházban. Az előadás címe: Galilei. Előadó: Kunfalvi András. Minden érdeklődőt szeretet­tel vár a kultúrház vezető­sége. Több mini 117.000 almásládé! készített a Szegedi Ládagyár A Szegedi Ládagyár — el­sősorban az idei bő gyümölcs­termésre számítva — mint­egy 200.000 szállító-ládával többet készít, mint a múlt évben. Almásládát tavaly nem gyártottak, az idén pedig már eddig több mint 117.000 került ki az üzemből. Ez je­lentős segítséget nyújt a sza­bolcsi és más vidékek termé­sének tárolásához, szállításá­hoz, A ,.Sztavropol" gőzös Indonéziai, kínai és vietnami útjáról meg­érkezett Moszkvába. Több mint egy évig tartott a forduló. — Tavaly július 19-én indultunk el Ogyesszából — kezdte beszámolóját Mihail Gmirov, a kapitány első he­lyettese. — Kiállítási tárgyakat szállí­tottunk Indonéziába a szovjet pavilon részére, s gépeket Kínának. Kína felé hajózva parancsot kaptunk, hogy visz­szafelé menjünlk Vietnamba cs segít­sünk a néphadsereg parancsnokságá­nak a csapatok és a katonák családjai , áthajóztatásában az ország déli részé­!bő1 « demokratikus köztársaságba. Az ~ " 'indokínai fegyverszünetet ellenőrző nemzetközi bizottság erre engedélyt adott. Amikor hajónk Ham-Tang halász­faluhoz ért, ott már senkit sem találtunk. Lebocsátottunk egy csónakot és a partra indultunk. Sokáig kószál­tunk a településen, míg végül megpil­lantottunk két elcsigázott öreget. Volt a zsebemben egy gyufásdoboz, amely­nek címkéje a moszkvai állami egye­temet ábrázolta. Megmutattam a ké­pet az öreg halászoknák. Arcuk felra­gyogott az örömtől. Lien-szo! (szovjet) — kiáltotta egyi­kük. Így oszlott el a bizalmatlanság. Ki­derült, hogy néhány nappal előttünk egy banda tört a településre és a lako­sokat elűzte a dzsungelbe. Az öregek, miután megtudták, hogy szovjet emberek vagyunk, boldog ki­áltozásba kezdték és karjukkal inte­gettek. Erre a partmenti dzsungelekból kezdtek előszállingózni az asszonyok és A munkát megkönnyíti Vajda László gépész és Triff Lázár üzemlakatos nemrég bevezetett újítása. Olyan al­sóvágású, kettős körfűrészgé­pet szerkesztettek, amelynek segítségével olcsó gömbfából is tudnak ládaanyagot előál­lítani. Azelőtt kész import deszkát használtak erre a célra. Az újítás munkabérben , _ . ..... , több mint évi húszezer fo- 'OVermekek. Szívélyesén köszöntöttek rintot. s jelentős valutameg- l bennünket. i takarítást eredményez, 1 A fordulók alatt arra törekedtünk VIETNAM PARTJAINÁL hogy utasaink ne unatkozzanak. Hang­versenyeket rendeztünk, filmeket mu­tattunk be. A vietnami partok mentén hat fordulóval 15 000 utast szállítot­tunk. Bármerre jártunk, mindenütt szeretettel fogadtak bennünket. Megér­kezésünk híre városról városra szállt. Az utasokat az ország déli részén vettük fel és északon tettük partra. Vietnami szokás szerint a barátság és hála jeléül állatokkal — •majmokkal, óriáskígyókkal, teknősbékákkal, mada­raikkal — ajándékoztak meg. A vége­felé hajónk már valóságos úszó állat­kert volt. Különben erről Szergej Sli­kov mechanikus még többet tudna mondani. — Bizony, az út alatt új szakmát sajátítottam el — a kígyóbűvölést — mosolyog Slikov, — Három óriáskígyó volt a hajónkon. ..Manjunkát" Szuli­mov matróz gondozta, „Sipunnak" Zverjanszkij motorszerelő, „Szviszt­nek" pedig én „kedveskedtem". Ter­mészetesen szelídített óriáskígyóklzal ajándékoztak meg bennünlcet, amelyek az emberek között nőttek fel, mégis sok vesződség volt velük. Hazánkba visszatérve „Szviszt"-t és .,Sipunt"-t a sztavropoli úttörőknek ajándékoztuk. Tpzután Alekszandr Getman fögé­pész vette át a szót. — Én a legnyugtalanabb állatokról, a majmokról szeretnék beszélni. Né­gyen voltak, de tíz helyett garázdál­kodtak. A csinytevések terén különö­sen -Jaska" tűnt kL 0 volt mindenki kedvence, s ezért valamennyien meg­bocsátottunk neki. Holomjec és Raz­dolin matróz „munkaruhát" és „ml!­rózegyenruhát" varrt neki. „Jaslca" egyszer bemászott az egyik biifféslány kajütjébe, elcsente az ajalkruzst, a fel­ismerhetetlenségig kifestette magát ós telefirkálta a falat. Az Indiai Óceánon hajózva egyszer az őr hangja harsant végig a hajón: — Majom a vízben! Kiderült, hogy most „Zsorka" re­mekelt: felugrott a mellvédre, de le­csúszott. Megállt a hajó, s „Zsorka" szélsebesen felkapaszkodott a kötélre. Egy másik alkalommal makako­majmainkat kellett tizenegycsomós vi­harban megmentenünk. Egy hullám széttörte a ketrecet. A majmok kiug­ráltak és rémületükben az árbóctar­tóra vetették magukat. A hajó hol iz egyik, hol a másik oldalára dőlt, a szél sivított, a majmok borzalmasan bőgtek és a köteleken hintáztak. Matrózaink­nak végre aztán sikerült megmcn'e­niök cs biztonságba helyezniök megré­mült „útitársainkat" A majmokat az ogyesszai állatkert és a sztavropoli út­törők kapták. — Elefántok is voltaik a hajón — kezdte mondókáját Szemjon Karpenlo, elsőosztályú matróz. — Munkánk befe­jeztével a vietnami kormány két ele­fántot ajándékozott a szovjet embe­reknek. Vietnamban az elefánt a sok­éves jóbarátság jelképe. Rövidesen elhagytuk a vietnami partdkat. Bombay felé hajóztunk, amikor ér­tesítettek bennünket, hogy hajónkon ket elefántbébit kell elhelyeznünk. Az elcfantbébiket Nehru indiai miniszter­einak ajándékozta a szovjet gyerme­kekneKi

Next

/
Thumbnails
Contents