Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-10 / 264. szám

d£L4!ST930RSZ5G I Csütörtök. 1955. november 10. HOFFMANN MESÉI o4 dtzg&di heniieti ^tinAát, etőaddda A szegedi Nemzeti Színház ez évi első operabomuta • tója estéről estére telt házakat von?, lelkes tapsok köszöntik az előadó együttest, s a város­ban széltében-hossZában jár a híre n sikeres előadásnak. Mj a siker titka? Milyen összete vők eredményéből szűrődött le a közöhség tetszésnyilvánítása? Egy sikeres bemutató első íellételc a mii helyes megvá­lasztása. Oííenbach Hoífmanrl meséi című operája ebből a szempontból sok vitára adhat alkalmat. Bár nem tartozik az operairodalom legreprezentati lebb darabjai közé, mégis nem véletlen, hogy túlélte a múlt század annyi balsikerü próbál kozását. Zenéjének legfőbb ér­téke, hogy természetesen, köny­nyedén, de amellett ötletekben bőven árad. Erezzük mögötte az emberi érzésvllág mély áb­rázolására való törekvést, a zene néhány igen jellegzetes típust formál, bár sokszor az egyéniség jellemzésére már nem telik az eszközökből. Oí­íenbach életnjűvét lezáró egyet­len operája nagysikerű operett­jeinek legjobb tulajdonságait fejleszti tovább a szövegkönyv megnőtt követelményeihez, s éppen ez teszi alkalmassá a közönség igényeinek növelésé­re. Gondos, művészi előadása képes azoknak a figyelmét is a zene mélyebb kifejező erejé­nek megértésére fordítani, akik­nek igényeit eddig az operett könnyedébb, kisebb tartalmi le­hetőségei is kielégítették. jWem lehet elfoglalni egysé­ges álláspontot az opera mellett, főleg benső eszmei tar­talma miatt. Nem tudjuk, csak mesének fogadjuk-e el, vagy va­lóságnak is. Mesének túl tragi­kus, valóságnak túl fantaszti­kus. Mindez tán abból adódik, hogy keresi, kutatja at élet el­rejtve működő hajtóerőit, de azokat nem .ismeri fel, csak mint szellemeket igyekszik megidézni. Jelképekkel dolgo­zik, de ezeknek a jelképeknek sokszor hiányzik a valóság­ereje. Emiatt a mű nem adhat hiteles összképet az életről, a részletekben azonban sok sike­rült ábrázolás, a polgári tár­sadalom leleplező rajza tűnik elő. Mindezt összevetve a Hoff­mann meséi színes, meseszerű, sokszor fantasztikus forgatagot vetít elénk, mely azonban az emberi érzelemvilágnak sok­színű ábrázolására ad alkalmat, s jól értelmezett előadása a kor társadalmi problémáira is ráirányíthatja a figyelmet, ér­dekes, könnyen érthető zenei nyelvezete pedig maradéktalan szórakozást nyújt. Ezek a tu­lajdonságok ma is helyet biz­tosítanak számára az opera­színpadokon. A sikeres előadás legfőbb té­nyezője a szegedi Nemzeti Szltiház operaegyüttesének ma­gas igényeket kielégítő, jól összecsiszolt, lelkes előadása. A színház régebbi tagjai között nagy szerep jut a fiataloknak, s feladatuk jó megoldása azt mu­tatja, liogv a szegedi színház­nak szívügye a fiatalok fejlő­dése, nevelése, munkájukat nagy figyelemmel és sok segí­tés kíséri. így nem véletlen, hogy egyik-másik fiatal mű­vész alakításában szinte ugrás­szerű fejlődés mutatkozik. Hoff­matlt, a költőt Varga Róbert alakítja. Zeneileg feladatát mértéktartóan, egészséges mu­zikalitással oldja meg. Hangja biztosan ül, könnyedén szar­uval a legmagasabb fekvések­ben is. Külön dicséret illeti plasztikus, érthető szövegkiej­tését. Éneke belülről fakadó, kifejező, bár éppen hangjának színskáláját kell a kifejezés ér­dekében még sokkal gazdagab­bá tenni. A színpadon biztosan, otthonosan mozog, ugyanakkor belső hév, fiatalos lendület hat­ja át. szerepében kelle sen a magasabb fekvésekben szárnyaló, telten zengő, a kife­jező lehetőségek gazdagabb skáláját azonban nem használja fel. Berdál Valéria a tüdőbe­teg Antóniát vonzó, megható vonásokkal állítja elénk. Színé­szi játéka meggyőző légkört te­remtő. Éneke biztos muzikali tást mutat, hangja a pianok éneklésénél kristályos, lehellet­finoni, erősebb hangvételeknél azonban élességét kissé lágyí­tani kell. A mű legnehezebb szerepkö­re a Hoífrtiann költő boldogsá­gát tönkretevő rossz szellem megjelenítése. Valósággal me­fisztói, luciferl alak. A szerep igazi jellegének visszaadása azért nehéz, mert négy külön­böző alakban, egyéniségben je­lenik meg, mindig más, de mégis mindig ugyanaz. Nem­csak a véletlent, az esetlegest, hanem a szükségszerűt is jel­képeznie kell, hogy a költő bol­dogságának útjában nemcsak az 5 személye áll, hanem az élet egész rendje. Horváth József nagy színészi rutinjával sem tudta ezt a jellemet elég töret­lenül megjeleníteni. 'Az első felvonásban, mint Coppélius csak, mint egy intrikus öreg­úr jelenik meg, ki személyes sérelme miatt áll bosszút. An­nál sikerültebb és mélyebb tar­talmú többi három alakítása. összecsiszoltan pereg. De eb­ből az összeforrott együttes tel­jesítményből is kiemelkedik a zenekar játéka. Gondosan for­málják a legkisebb zenei motí­vumokat is, a zenekari hangzás állandó egyensúlyban van. Az egységes hangzásba ezúttal kü­lönösen jól simulnak be a réz­fúvók. A karmester kitűnő irá­nyító munkája nyomán a zene­kar valóban egy sokszínű pa­letta, melynek színei minden pillanatban készen állnak a drámai történés szálait gaz­dag árnyalatokban kivetíteni. A kitűnő zenekar néha túlzásokra Párthír Értesítjük az MDP Törté­net I. évfolyam hallgatóit, hogy az első témakörből 1955. november 11-én, pénteken délután 5 órakor a Pártokta­tók Házában bevezető elő­adást tartunk. Előadó: Czuth Béla elvtárs, ! a marxizmus—leninizmus tanszék tanársegéde. Aglt.-prop. osztály Szüret utáni teendők A kedvezőtlen időjárás mi­att a mi vidékünkön is szin­is csábít,.amikor a színpad Ik* ^SS sé háttérbe szorul. Az eredmé­nyes munkából a kórus is dere­kasan kiveszi részét. Elsősor­ban a férfikart illeti dicséret, az elő- és utójátékban nyújtóit teljesítményéért, Itt is a bari­ton és a basszus szólamok egy­séges hangszíne tűnik ki, míg a tenor az erősebb hangzások­nál kiegyenlítetlenül szól. A rendezést Versényl Ida végezte, kinek munkáját a szegedi közönség az Anyegin emlékezetes előadásából már ismeri. A darab egyébként egy­séges rendezői felépítésében tő­rést csak a befejezés jelent, amelyet azzal a céllal változ­tattak meg, hogy a mű végső kicsendülése derűsebb legyen. _Az új befejezés lényeges válto­zást nem tud adni, Hofímann a tfasonlóképpen sokrétű fel- , , , , , " adatot kell megoldania, j b"fb.an keres vigasztalást, s a bár lényegesen kisebb keretek né ny ^toldott melodráma­között Jánosi Rudolfnak I eg-Síeni mondat -három a kislá­hálásabb szerepet a harmadik!nyos" szentimentálizmusba öl­felvonásban kap, s itt kitűnő !tozteti a k?It5t- A rendezői jellemábrázoló készséggel mu.'megoldásokból kiemelkedik az tatja meg, hogy rátermett erre1 e,0!átök színes forgataga, fia­a szerepkörre. Gaál József it8los' tüzes, lendülete, a velen­Spalanzini szerepében töleicei Íelenet megragadó hangu­megszokott könnyedséggel áb- ílata- a harmadik felvonás gyors rátolja a mesebeli „tudóst", (ritmusban pergő drámai mene­kinek komolykodása is eleven te' A díszleteket Olah Gusztáv, az Állami Operaház kiváló mű­vésze tervei alapján a szegedi Sándor-testvérek készítették el. Kitűnően sikerűit díszletek egy­részt technikai lehetőséget ad­nak a cselekmény folyamatos pergéséhez, például az első felvonás két képének nyílt, for­gószínpados változása, más­részt hozzásegítenek a tartalmi mondanivaló mélyebb megérté­séhez. Amikor a második felvo­nás díszletei a szemünk előtt emelkednek ki a mélyből, Dap­pertutto, a varázsló intésére, ez is kifejezi, hogy Dappertutío személye jelképe annak az egész környezetnek, amely a költőt gyilkosságba viszi. A humort fakaszt, s ezzel helyes egyensúlyt teremt az első fel­vonásban a valóság és a mese kettősségében, Crespel tanácsos szerepében Sinkó György ala­kító készsége mutat nagy fej­lődést. Hangja mind szebben és tartalmasabban zengő, s egy­re biztosabban szolgálja a drá­mai kifejezést. Mucsi Sándor Miklóst, a jóbarátot, a költő ál­landó kísérőjét alakítja. Kü­lönösen az első felvonásban méltó társa. Színészi játéka ki­fejező, előre lendítő, színes és életteli felvonáseleji áriája a babáról. Szalma Ferenc jóízű kocsmárosa érdekes színfoltja az elő- és utójátéknak. Schlemll szerepében Lusztig István még nem talált eléggé magára, bár!második felvonás díszletei itt-ott előcsillan énekesi kultú-1 egyébként költői szépségű kú­rája. Kisebb szerepekben jól szolgálják az előadás művészi egységét Turján Vilma, Kom­lóssy Erzsi, Juni József, Bör­zsönyi Mihály. Juni József ko­moly figyelmet érdemlő hang­anyaggal rendelkezik, Komlós­sy Erzsinek nagy része van a barcarola hangulatos, megszó­laltatásában. Az előadás sikerében döntő szerepe van a vezénylő Rubá­nyi Vilmos karmesternek. Min­den egyes ütemen látszik a gondos zenei előkészítő mun­ka eredménye. A legkisebb zök­kenők nélkül minden biztosan, pet varázsolnak a szemünk elé. A jelmezek és a maszkok alko­tói gazdag fantáziáját mutatja, másrészt azt a bőkezűséget, amellyel a színház külsőségek­ben is növelni akarja az elő­adás élményszerűSégét. összefoglalva megállapíthat­juk, hogy Oííenbach: Hofí­mann meséi című operájának előadása a szegedi Nemzeti Színház operaegyüttesének jól­sikerült erőpróbája volt, s a fejlődés újabb lehetőségeit és útjait tárta fel az év soronkö­vetkező feladataihoz. Erdős János Ltvél Mindsjsníröl a Szegedi JÜlaml Pedagógiai Főiskola diszisláihoz Kedves Elvtársak/ Ez a veszedelmes szőlűbeíeg­ség elsősorban a vékonyabb héjú szőlőket — mint például az ezerjó, a kadErka — tá­madta meg. A szürke rotha­dásos szőlőből szűrt mustot ! célszerű most a szüret után 1 Icnyálkázni és ezt követően : fajélesííűvel erjeszteni. Ily- j módon a bor barnatörésre ke­vésbé vagy egyáltalán ncin lesz hajlamos. Ugyancsak már most kell gondoskodni a jövő évi szőlő­telepítésekről is. Az idevonat­kozó párt- és kormányhatá­rozatok értelmében az ország csemegeszőlő területét az össz-szőlőterületek 30 száza­lékúig kell emelni. A csemc- : geszőlő területek Szeged vi- ! dókén jelenleg is az össz-sző­lőterülcteknek még csak alig a 3—5 százalékát adják. Te­hát évről évre egyre nagyobb területeket kell beültetni cse­megeszőlővel is. Ez csak úgy lehetséges, ha a telepítés szempontjából alkalmas sza­porító anyaggal jól gazdálko­dunk. Szükséges, hogy min­den csemegeszőlő területtel rendelkező termelő haladék­talanul szelektáltassa készle­tét az Országos Szőlőoltvány és Facsemete Forgalmi Vál­lalattal és az alkalmas anya­got térítés ellenében bocsás­sa a vállalat rendelkezésére. — "Villanyrendőr* lesz Szegeden. Az elmúlt napok­ban az Anna-kút mellett már el Is helyezték azt a be­ton talpazatot, amelyre a rendőri fülkét helyezik majd el. Még ebben az esztendőben a Kossuth Lajos sugárút és a Sztálin körút sarkán villany­jelzéssel irányítják a for­galmat — ez lesz az első "Villanyrendőr* városunkban. Egy mai költő kozmikus útjáról Pletykás kis zugban, girhes eszpresszóban a bütykös lábom rejtő félcipőmbe jó fogpiszkálóm szinte belevágtam, s bolond csikóm úgy elragadt magával, hogy légbeszállt, s alant maradt a táj az emberekkel s törpékkel megáldva. K ívánkoztam és messzire jutottam, kiváltam, mint savóbót a tejföl, s néhány más tejből alvadt buborék is kacsintgatott föl rám és szállt utánam — kötött bár köldökzsinór: ellenálltunk — mondván: több tejföl nem, terem alant, Váteszként írtam buborékj aimnak: törpétlenül a földet vonzani új napközeibe! Tévelygést nekünk! A kétkedést teremtsük, hogVha nem volt, pityergést minden dalba, dalnokok, s lidérces lángunk harci zaj vidítsa: porból valánk és az leszünk megint. Jl hirtelenben mtmelés-tevök s zománcuk-féltő satnyák bámulása kísért, s a hólyag-bolygóhad dalolt ünneplősebbet, mint ott lent, ahol a Köznapőkból rikkantottam össze egy-két kalendár' örök lapjait. S dudáltam újat, nagyszerűt és mégse hujántott senki lentről fölfelé: „Hogy volt! No mester, ez a nóta kéne! A sötétségből szőjj nekünk eget s a pálmaágat majd csak megkapod, ha mind kihűlnek nálunk a szívek." Nem. tapsolt senki lentről fölfelé, csak megindultak mind az üzemek s olyan kormot és füstöt eregettek, hogy hólyag-bolygóhadammal leszálltam füstösen, s mármost egyetlen a kérdés, hogy bevesznek-e még az emberek. 1955. október 27. Lődi Ferenc A z ártéri fásítást segítik a Szegedi Tudományegyetem Növényélettani Intézetének kutatásai A Szegedi Tudományegye-1 ban csírázik. Ferenczy Lajos tem Növényélettani Intézete kutatásai közben rájött, hogv mindössze három éve műkő- a magban egy csírázást gátló dik, de máris számos kuta- J anyag van, amely az áztatás­tási eredményével segítette nál eltűnik. A jarovizációs időszak kezdetén két-három héten át áramló vízben tart­ják a magot és aztán ültetik ki. így azonnal kihajt. Szalai István docens, az intézet ve* zetője és Bertényi Lászlóné tanársegéd azt vizsgálták, hogy a különböző talajokon nőtt kőrisek szerkezete ho­gyan változik. Megállapítot­ták, hogy a kőrist csak jó­minőségű talajokon érdemes elültetni. Az általában 150— 180 évig élő fánál szikes, ho­mokos talajon már 30 év után jelentkezik a csúcsszá­radás. Egészen újszerű bioló­giai vizsgálatukkal kiderí­tették, hogyan befolyásolja a fa hozamát életkora. Most olyan irányban folytatják kutatásaikat, hogy megálla­pítsák a fa ipari felhasznál­hatóságát. a mezőgazdaság és az ipar munkáját. Most is jelentős kísérleteket végeznek. Feren­czy Lajos az intézet fiatal kutatója például a nyersbő­rön foilosodást előidéző bak­tériumok kártételének meg­akadályozására folytat kísér­leteket. Egy másik jelentős munka már befejezéshez közeledik. Egyik legfontosabb fafajtán­kat. a szerszámfának is ki­válóan alkalmas magaskőrist vizsgálják meg a tiszamenti értéri fásítás szempontjából. Számos erdővidéket bejártak és tizenegy helyről vett min­ta alapján számolnak most be a szegedi Tudományegye­tem rövidesen megjelenő Ac­ta Biológiájában eddigi eredményeik egy részletéről. A magaskőris magja csak két év után és kis százalék­AS_S_Zlony Saláta, savanyúság Húsétélekhez mindig ad- j BEN. Bármilyen húshoz ad­junk savanyúságot, salátát.1 hatjuk. Az almát, körtét egy­NAK. Ezúton mondunk köszönetet nektek Mindszent község DISZ-szervezetétiek fiatáljai nevében azért, hogy vállaltátok községünk DISZ-fiatalságának patronálását. Köszönettel tar­tozunk azért a kedves előadásért, amellyel a mi fiataljainkat O lympia szerepében kelle- ^ét órán át szórakoztattátok. Az előadás minden száma, min­mes meglepetést jelent llen !elenete megnyerő, kedves volt számunkra. Kérünk ben­Fcsti Ella játéka A nem könv-I neteket főiskolai diszisták, hogy mielőbb és minél többször , ". 1 A I R\R*RT C R-RRJ /-> T- /> 1 F, S-, — — A H I /V RT 11 L'L I ÉSIL M R> RTÍ RTÁ R I I J Y-R -Y J ím,r<i <n nyü szerepet mind énekével, niínd játékával jól formálja, koloratúrái meglepően biztosan és könnyedén gyöngyöznek a habafigura által kívánt merev testtartás mellett is. Moldován Stefánia Giulietta . trepében nem játssza meg eléggé szí­ncsen a léha, könnyelmű velen­cei szépasszonyt. Hangja in­kább vivő ereiével hat, különö­látogassatok cl hozzánk! Egyúttal megígérjük azt, hogy mi is viszonozni fogjuk a Ti látogatásaitokat, illetve előadásaito­kat a mi szerény tudásunkkal. Reméljük, ezzel is hozzájáru­lunk ahhoz, hogy a várost és a falut közelebbvigyük egymás­hoz. Meleg elvtársi szeretettel üd­vözöl benneteket a mindszenti DISZ-fiatalság nevében: GYŰR FI LÁSZLÓ DISZ-titkár; KORMOS JÓZSEF szervező­> , - „ , titkár. Amíg van friss anyag ne bontsuk meg a télire eltett üvegeket, mert azok vitamin­tartalmára a tél végén na­gyobb szüksége lesz szerve­zetünknek. Ebédhez, vacsorá­ihoz mostanában még készít­sünk friss savanyúságot. VEGYES SALÁTA. Vörös­káposztát. paprikát, hagymát szeletelünk és besózzuk. Egy­két órán ét állni hagyjuk, majd kicsavarjuk. ízlés sze­rint ecetet, vizet, cukrot, sót keverünk össze. Felforraljuk és forrón ráöntjük a salátára. Kihűlve tálaljuk. A CÉKLA ízletesebb ha fogyasztás előtt pár napig el­készítve állni hagyjuk, de fo­gyasztható rögtöh is. Elkészí­tése a következő: Megmossuk a céklát, és sótlan vízben megfőzzük. Vizét leöntve, mint a főtt krumplit, meghá­mozzuk. Amikor kihűlt, vé­kony szeletekre vógluk. Üvegbe rakjuk, tormaszelete­ket teszünk közéje. Vizet, ecetet, cukrot sót és kömény­magot vegyítünk ízlés szerint, ezt felforraljuk és az üvegbe rakott céklára öntjük. Lekö­tözzük és elrakjuk. Hetekig is eláll. Ételek díszítésére is használhatjuk, szendvicseken is szép és étvágygerjesztő, különösen, ha hullámos élű késsel szeleteltük. . ALMA, . KÖRTE ECET­forma darabokra vágjuk, magházát kiszedjük üvegek­be rakjuk. Fél kockacukor mennyiségű szalicilt teszünk a tetejére. Ízlés szerint ece­tet hígítunk vízzel, cukrot adunk hozzá (két literes üvegre 20 dekát számítva) és felforraljuk. Langyosan önt­jük a gyümölccsel telt üve­gekbe. Dupla celofánnal le­kötözzük és dunsztoljuk. MÉRLEG — ÜVEGBŐL Akinek nincs pénze mérle­get venni, nagyon olcsón pó­tolhatja azt, ha valamelyik üvegáru üzletünkben üvegből készült házi füszermércét vá­sárol. Ez nem más. mint egy nagy üvegpohár, amelyen körben különböző rovátkák vonallal jelzett beosztás ta­lálható. Gyártásakor kimér­ték és megjelölték, hogy mi meddig, mennyire tölti meg a poharat, Mérni lehet ve'e folyadékot, lisztet, cukrot. crm beí]!Hdííje^o]°i.óió!^kíÍSzón! | &lzt< rizst, mákot. Beosztása jük és kérjük, írjon máskor |s. öt dekától 50 dekáig terjed, Bútorok — nagy választékban A szegedi Butorértékesitő- j vásárolhatók a Butorértékesí­nél készpénzfizetés ellenében nagy választékban lehet bú­tort vásárolni. Igen szépek az új eljárással készült feslett hálószoba berendezések. A festés olyan jól sikerült, hogy szinte alig lehet megkülön­böztetni a politúrozott búto­roktól. Különböző színű szép konyhaberendezések is vásá­rolhatók. A Német Demokra­tikus Köztársaságból is ér­keztek bútorok. A német há­lószobaberendezésnek nem­csak a minősége kitűnő, na­gyon szépek a bútorok vona­lai is. A szekrény nem kél különálló darab, hanem egy­beépített, háromajtós. A gar­| nitúra ára 9000 forint. J Rácsos gyermekágyak is tő boltban. A gyermekágyak ára matraccal együtt 550 Ft. Gyermelcéknclc szépkivitelű modern szobaberendezést is készített bútoriparunk. A gyermekszobában az aszta­lon, rekamiéren, székeken és ügyes beosztású ruhás- és tá­tékosszekrényen kívül még egy tanulópad van. Íróasztal­hoz hasonló, könyvespolccal építették egybe és több fiókja is van. Ha külön is gyárta­nálk. sok örömet okozna szü­lőknek és gyerekeknek egy­aránt, mert ennek segítségé­vel megoldódna a külön „ta­nuló-sarok" kérdése, ami az iskolás gyerekeknek bizony nagyon fontafe

Next

/
Thumbnails
Contents