Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

dElmhgtslrorszbg Kedd, 1955. november 1. Ml történt q külpolitikában ? A genfi külügyminiszteri értekezlet tegnapi ülésén a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kérdését tárgyalták Uétfőn délután a külügyminiszterek genfi értekezletének negyedik ülé­sén, amelyen Dulles amerikai külügymi­niszter elnökölt, az előző ülésen hozott ha­tározat értelmében a miniszterek megkezd­ték a harmadik napirendi pcmt — a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése — tárgyalását azzal a céllal, hogy szakértől csoportot alakítsanak e kérdéssel kapcso­latban, Ezután — a megállapodás értelmében — a miniszterek folytatták az el6ő napi­rendi pont — az európai biztonság és Né­metország — megvitatását. Vasárnap a külügyminiszterek nem tartottak értekezletet. Nem tartanak ma sem. Mindenszentek ünnepére való tekin­tettel Ezt az alkalmat használja fel Dulles arra, hogy Madridba Uta2zék. ahol tanács­kozik f'roncoval és a spanyol kormány több tagjával. Holnap a külügyminiszterek is­mét ülést tartanak. A külügyminiszterek szombati, harma­dik ülésén — mint rövid híreink között vasárnapi számunkban arról megelékez­tünk — az első napirendi pont, vagyis az európai biztonság és a német kérdés — megvitatására került sor. A Molotov elnök­letével lefolyt ülésen, amely délután három órától csaknem hét óráig tartott, Dvllet azt az állítást kockáztatta meg. hogy a szovjet küldöttség nem teljesfii a kormányfők genfi értekezletén kijelölt irányelveket, mi­vel pénteken benyújtott javaslatában a szovjet küldöttség mindenekelőtt az euró­pai biztonság kérdésével foglalkozott, míg a német kérdésről csak később akar javas­latot beterjeszteni. Molotov válaszában hangsúlyozta, hogy a német kérdés megvi­tatásakor a szovjet küldöttség kimerítően ismerteti majd álláspontját. A pénteken előterjesztett nyugati ja­vaslatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy e javaslatok a berlini külügyminiszteri kon­ferencián elhangzott javaslatokhoz viszo­nyítva pozitív Jellegűek, mivel e javasla­tokban már az európai biztonság szempont­jait is figyelembe vették. A nyugati javas­latoknak legfőbb gyengéje — állapította meg Molotov —, hogy mindent egy célnak rendelnek alá, nevezetesen az egyesített és újrafelfegyverzett Németországot minden­áron az Északatlanti Szövetségbe akarják bevonni. Kétségtelen, hogy ezek a javasla­tok nem segítik elő Németország egyesíté­sét, mivel nincsenek összhangban a német nép és az európai biztonság érdekeivel. — „A szovjet küldöttség felteszi a kérdést: — jelentette ki Molotov — valóban olyan Né­metország lebeg-e a tárgyalófelek szeme előtt, amely előre elkötelezi magát vala­melyik katonai tömbnék? Mi olyan Német­országot akarunk — mondotta Molotov —, amely népének valóban szabad akaratnyil­vánítása útján békeszerető, demokratikus állammá válnék. Mi úgy véljük, hogy Né­metország útját magának a német népnek kell szabadon kijelölnie." Molotov az ülés során kifejtette, hogy a szovjet küldöttség véleménye szerint a német kérdéssel foglalkozó tanácskozáso­kon meg kell hallgatni a német nép kép­viselőit U. V asárnap délután a francia nemzet­gyűlés megkezdte a kormány vá­lasztási törvényjavaslatával és a választási reformok kérdésével kapcsolatos vitát. A kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint a nemzetgyűlést megbízatásinak le­járta előtt feloszlatnák és az előzőleg kitű­zött időpontnál hamarabb, december első felében tartanák meg a parlamenti válasz­tásokat. A vita Paul Ribeyr képviselő által be­terjesztett jelentés megtárgyalásával kez­dődött. Ez a jelentés, amelyet a nemzet­gyűlés általános választójogi bizottsága ne­vében állítottak össze, a kommunisták, szo­cialisták és a radikálisaik szótöbbségével amellett foglal állást, hogy az új választá­sokat az arányos képviseleti rendszer alap­ján egyfordulós szavazással kell lebonyolí­tani. A bizottság továbbá azt is javasolta, hogy 1958 január másodikával érvénytele­nítsék a jelenlegi nemzetgyűlés meghatal­mazását, A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése kérdésében Genf (MTI). A Szovjetunió, Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányfői a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fej lesztésének kérdésére vonatkozó irányelvükben kijelentették, hogy tanulmányozni kell „azo kat az intézkedéseket, beleértve az ENSZ szerveiben és intéz­ményeiben foganatosítható in­tézkedéseket, amelyek: a)' a népek közötti szabad érintkezést és békés kereske­delmet akadályozó sorompók fokozatos kiküszöbölését és b) az érdekelt országok és népek szempontjából kölcsönö­sen előnyős szabad érintkezés és kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnék". A négy hatalom külügymi­niszterei ennek megfelelően at­tól a kívánságtól vezérelve, hogy elősegítsék az államok közötti békés együttműködést, a következőkben állapodtak meg: 1. Rendszabályokat kell fo­ganatosítani a nemzetközi ke­reskedelem fejlődésének elő­mozdítására, értve ez alatt a Kelet és Nyugat közötti nem­zetközi kereskedelmet jelenleg gátló akadályok és korlátozá­sok felszámolását, továbbá a legnagyobb kedvezmény elvé­nek alkalmazását a kereskede­lem és a hajózás kérdéseivel kapcsolatban. 2. A négy hatalom minden tőle telhető Intézkedést meg­tesz, hogy elősegítse valameny­ny| ország kereskedelmi hajói­nak akadálytalan áthaladását a nemzetközi jelentőségű tenger­szorosokon és csatornákon, va­lamint a néhány állammal való tengeri összeköttetést jelenleg gátló akadályok és korlátozá­sok felszámolását. 3. Intézkedéseket kelt tenni a nemzetközi tudományos- és műszaki kapcsolatok kiszélesí­tésére, nevezetesen az atomerő békés felhasználása terén (a technikában, a mezőgazdaság­ban, a gyógyászatban, stb.) az e kérdésekkel foglalkozó szak­emberek értekezleteinek össze­hívása útján. A négy hatalom képviselői megfelelő lépéseket trsznek majd azokban a nem zetközi szervezetekben, amc Ivek a tudomány és a technika terén folytatott nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkoznak. Kívánatos, hogy az ezzel kapcsolatos legköze­lebbi intézkedésként 1956-ban hívjanak össze nemzetközi ér­tekezletet az atomerőnek a gyógyászat terén történő fel­használása kérdésében. 4. A négy hatalom helyesli, hogy a nemzetközi szakintéz­mények (nemzetközt menekült­ügyi szervezet (JRO) UNES­CO, egészségügyi világszerve­zet (WHO), szállítási és köz­lekedési szervezet, stb.) mun­kájában valamennyi ország részt vegyen, amely ilyen együttműködést kíván. Ezután a következő további Intézkedéseket kell tenni, be­leértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, amelyek előse­gíthetik a Kelet és Nyugat kö­zötti kapcsolatok megszilárdí­tását az ipar, mezőgazdaság, kulturális együttműködés és utazások terén: a) kölcsönösen küldöttsége­ket kell cserélni: az ipar, a mezőgazdaság és a kereskede­lem képviselőinek kölcsönösen utazásokat kell tenniök egy­más országaiban tapasztalat­csere céljából és azért, hogy megismerkedjenek az illető or­szágok e téren elért eredmé­nyeivel; b) ki kell bővíteni az odízá­gok közötti kulturális kapcso­latokat abból a célból, hogy szélesebb alapon fejlődjék Ki az érintkezés a tudomány és a kultúra munkásai között és ki­bővüljön a kulturális értékek cseréje. Ennek érdekében kívá­natos, hogy az illető országok kulturális együttműködési egyezményeket kössenek; c) ki kell bővíteni a sajtó­termékek (könyvek, folyóira­tok, újságok, stb.) cseréjét a tudományos kutatóintézetek, könyvtárak, tudományos és kulturális egyesületek, társa­dalmi szervezetek és magán­személyek között; d) • Intézkedéseket kell tenni a nemzetkőzi utazások, vala­mint az államok közötti sport­kapcsolatok szélescbbkörfl ki­fejlesztésére; e) rendszabályokat kell foga­natosítani a kivándorlási és egyéb előírások terén fennálló, jaz előbb említett államközi l kapcsolatok kibővítését meg­nehezítő mesterséges akadályok kiküszöbölésére. Bin lusszef volt marokkói szultán a Marokkóval kapcsolatos új események Középpontjában Párizs (MTI). Szidi Moham­med Ben lusszef, volt marok­kói szultán, akit a francia kor­mány két évvel ezelőtt meg­fosztott tisztségétől és Mada­gaszkár szigetére száműzött, hétfőn reggel — az Aix-les­Bains-i megállapodások értel­mében — visszaérkezett Fran­ciaországba. A volt szultánt repülőgép szállította Nizzába. Ben lusszef fogadására ma­gasrangú francia kormánytiszt­viselők jelentek meg, élükön Yrissou-yti, Pinay kabinetfő­nökével. Még nem történt vég leges döntés, hogy a volt szul tán hol telepedik le. Ben Arafa volt marokkói szultán, aki néhány héttel ezelőtt vonult vissza, Coty francia köztársasági elnökhöz intézett levelében bejelentette, hogy hivatátbsan lemond a trónról Mohammed Ben lusz­szef-nek, a Madagaszkárból most visszatért száműzött szul­tánnak a javára. Hangsúlyozta, hogy a marokkói nép egyhan• \gá kívánsága miatt tartja kö­telességének megtenni ezt a lépést. A francia kormány közlése Ihelyesli ezt a lépést és meg­állapítja, hogy ez „megnyitja a lehetőséget Marokkóban a bé­kés, rendes fejlődésre, a Fran­ciaországgal való állandó együttműködés keretében". A hétfői francia sajtó élénken kommentálja Ben Arafa teljes visszavonulását. Az Express keserűen jegyzi meg, hogy most az, amit Fraticiaországnak . ^llett volna megtennie, az események elodázhatatlan kö­vetkezményeként vált valóra. ! A francia kormány meghajol, s Ben lusszef visszatér maid a trónra. Az az egy kérdés ma. rad csak válasz nélkül, hogy vajon azért őllek-e meg annyi franciát és marokkón, hogy vé­gű/ Ide jussanak. •' A marokkói nacionalista pártok követelik Ben JusSíef haladéktalan visszatérését a trónra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nők felszabadítása A NAGY OKTÓBERI SZO­CIALISTA FORRADALOM a kezdete és alapja annak a nagy történelmi folyamatnak, amelynek aorán az emberiség világméretekben egyszer s mindenkorra leszámol az osz­tálytársadalommal, embernek — ember által való kizsák­mányolásával. Ebben a folya­matban különös helye van a nők felszabadításának. Már Marx és Engels rámu­tattak a nők e különleges helyzetére. Rámutattak arra. hogy a munkásosztálynak mérhetetlen nyomor és szen­vedés jut osztályrészül a ka­pitalizmusban. de a munkás­osztályon belül is a nők kép­viselik a legelnyotnottabb ré­teget. A nőt a kapitalizmus­ban a tőkés sokkal nagyobb mértékben zsákmányolja ki, mint a férfiakat. Azonos munkáért kisebb bért fizet, ugyanakkor el is zár előlük bizonyos termelési ágakat, különösen egyes magasabb szakképzettséget igénylő te­rületeken (a műszaki egye­temre például Magyarorszá­gon sem járhattak nők). De a nő még ilyen körülmények között is kénytelen elad.ii munkaerejét, s emellett csa­ládja körében is keü teljesí­tenie kötelességét. A kapita­lista viszonyok között a csa­ládon belül a férfi és a nő helyzete nem egyenjogú. A házastársaknak ez az egyen­lőtlen helyzAe gyakran fel­dúlja a családi életet, szeren­csétlenné teszi a nőt, aki sok esetben a kulturális felemel­kedés bármilyen lehetősége nélkül is kénytelen élni. A nők elnyomott helyzete az osztálytársadalom gazdasági szerkezetében gyökeredzik; Éppen ezért a nők.felszábadí­tása csak e gazdasági szerke­zet megváltoztatásával mehet végbe. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom a kapitalista gazdasági rend szétzúzásával megteremtette a nők felsza­badításának lehetőségét. Már a forradalom utáni első tör­vényrendeletek biztosítottak a nők egyenjogúságát. A nők felszabadulásának ez a felté­tele, hogy egyrészt bevonják őket a termelőmunkába, másrészt hogy szabaditsáik meg őket a házimunka végzé­sétől azzal, hogy a házimun­kát a társadalmi termelés egyik ágává változtatják. A társadalmi termelés bármely ágába a nő csak úgy kapcso­lódhat be. ha ehhez minden képesítést megszerezhet. Ezt az előfeltételt a szovjethata­lom megteremtette és ezzel lehetővé tette a nők egyenjo­gúságát a termelés vonalán is. A SZOVJET NŐK ma már a termelés és a tudomány minden területén nagy ered­ményeket mutatnak fel a szocializmus építése során. Munkájukat megkönnyítik a bölcsődék, napköziotthonok, a teilhes nőkről és anyákról való szociális gondoskodás. A családban is megválto­zott a nő helyzete. A szocia­lista rendszer megteremtette annak lehetőségét, hogy a házasság a házastársak kö­zötti kölcsönös vonzalmon alapuljon. A héflimunka rab­jából a nő egyré inkább a férfi egyenrangú társává vá­lik. akinek nem kötik ie minden idejét a mindennapi háztartási gondok, s akinek van ideje és módja a művelő­dés minden eszközét felhasz­nálni, s politikai mozgalmak­ban résztvenni. így valósulhatott meg az Októberi Szodalista Forrada­lom eredményeképpen az a program, amit Marx éa Engels tűztek ki a munkás­pártok számára, s amelyért a Bolsevik Párt olyan kemény küzdelmet vívott. A forradalomnak ebben a vonatkozásában i9 nemzet­közi jelentősége van. A Szov­jetunió először mutatott pél­dát a világnak arra, hogy mi­lyen úton lehet a nők egyen­jogúságát megvalósítani. E példa nyomán indulhatott el népi demokráciánk a nők egyenjogúsításénak útján. Ma már hazánkban is megvan a lehetőség arra, hogy a dol­gozni akaró nő bármely ké­pességeinek megfelelő mun­kahelyen elhelyezkedjen, a termelés egyik ága sincs el­zárva előle, s természetes, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elv megvalósul. A nőknek a termelésben való résztvételét a bölcsődék, nap­közi otthonok és az üzemi konyhák egyre szélesebb hálózata biztosítja. A munka törvénykönyve a terhes éa gyermekes anyáknak könnyí­téseket. szülési szabadságot stb. biztosít. TERMÉSZETESEN A KA­PITALISTA MULT minden hibáját nem lehet egyszerre felszámolni, de a munkásosz­tály pártjának tevékenysége elegendő biztosíték mind­annyiunk számára, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adta lehetőséget valóra fogjuk váltani. Sirokmán Ferencné v tanársegéd November 7-re készülnek a kuli úr ott honok és az üzemi kullúrcsoportok November 7-ire, a Nagy Szocialista Forradalom évfor­dulójára üzemeinkben és kul­túrotthonainkban a kullúrcso­portok mindig lelkesen készüt­nek. üj színdarabok, táncokat, ének- vagy zeneszámokat mu­tatnak be a forradalom emlék­ünnepségén. Az idei évfordu­lóra Is készülnek a szegedi kul­túresopórtok. S bár ez a készü­lődés általános — sajnos azonban olyan üzem is akad, ahol nemigen törődnek a kul­turális ünnepséggel. Érdeklőd­ve az ünnepségek iránt, a Sza­lámigyárból például azt a vá­laszt kaptuk, hogy ott semmi­vel sem készül a kultárcsoport az ünnepségre. Nem így a többi üzemeknél. A SZEGEDI KEDERFONÓ­GYARBAN színdarabbal nem készülnek november 7-re, de az énekkar és a népi táncosok már lelke­sen próbálnak. A fúvószenekar és az énekkar forradalmi da­lokkal készülődik, az énekkar még Lenin dalokat is ad elő. A népi tánccsoport két orosz tánccal lép majd a közönség elé és egy új számot is mutat jbe: a tyukodi csárdást. Emel­lett felolvassák Jiri Marék „Egy anya beszél" című novelláját, Pávó Ferenc pedig — aki an­nakidején a textilüzemek kul­túrversenyén Paul Robeson vi­lágszerte ismert Mississlpl da­lát énekelte — most az orosz hajóvontatók híres dalát: az „Ej uhnyem"-et fogja énekelni. A MÓRA FERENC KULTCROTTHONBAN a művészeti csoportok rend­szeres próbákkal készülnek az Ünnepi műsorra. A kultúrott­honban kerül megrendezésre a szegedi kisipari szövetkezetek központi ünnepélye, november 5-én délután 5 órai kezdettel. A műsorban fellép a szövetke­zetek ének- és zenekara. A kultúrotthon színjátszóegyütte­se Füsi József „Hajnal" elmü színművét mutatja be. Műsor után a november 7. tiszteletére rendezett munkaversenyben legjobb eredményt elért szö­vetkezeti dolgozókat megjutal­mazzák. A SZEGEDI RUHAGYÁRBAN I november 5-én este 7 órakor lesz a díszünnepély. A műsor­ban bemutatják Antonet: A vallomás című jelenetét. El­szavalják Szergej Vasziljev: A békés föld felett című versét. Az üzem népitánccsoportja a cseh polka és a trencsényi csa­logató táncjátékokat adja elő. A Ruhagyér zenekara Erkel: Bánk Bán című operájából a Hazám hazám című nagyáriá­ját, valamint a Rákóczi meg­térése cfmü dalt szólaltatja meg. Műsor után a Ruhagyár kultúrbizottsága táncestet ren­dez. A SZEGEDI JUTAARUGYAR kultúresoportja „Az utolsó nap" című egyfelvonásos színda­rabot mutatja be a forradalom évfordulója alkalmából rende­zendő emlékünnepélyen. A tánc­csoport szovjet táncokkal lép fel, emellett üj bemutatóként előadja a „Surdl-dom" című Fehér megyei szüreti táncot. A Jutaárugyár tőbb dolgozója szavalattal színesíti a műsort. A JUHASZ GYULA KULTÚROTTHON valamennyi művészeti cso­portja fellép a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett ünnepi műsorban. A zenekar Jelen­len Glinka: Iván Szuszanyin című operájának keringőjét tanulja, a szólótáncokat Ká­dár Andrea és Papp József adják elő. A színjátszócsoport ugyancsak új bemutatóra ké­szül. Miklósy Györgynek, a szegedi Nemzeti Színház mű­vészének rendezésében Rach» manov: Viharos alkonyat cí­mű drámájának harmadik felvonásából adnak majd elő részleteket. Fellép a műsor­ban Pesti Ella, a szegedi Nemzeti Színház operaéne­kesnője is, aki a kultúrotthon zenekarának kiséretével Er­kel: Hunyadi László című operájából Erzsébet áriáját énekli. AZ ÜJSZEGEDI KENDER-LENSZÖVÖ VALLALAT ünnepélyén az énekkar régi forradalmi dalokat énekei, többek kőzött a „Vörös Cse­pel"-t, a zenekar a „Lobogi lenini z6szló"-t ad1a elő. A műsorban szerepel még Csaj­kovszkij románca is, Strauss ..Anna polká"-ja is. A népi tánccsoport pedig egy tatár táncot és a Három-ugrós ma­gyar népi táncot adja elő. Az állami gazdaságok min'silerének utasifása a téli gép avüásokra Az állami gazdaságok mi­nisztere utasítást adott ki az 1955—56. évi traktor- és munkagépjavítás végrehajtá­sára. Az utasítás többek kö­zött előírja, hogy az állami gazdaságoknak a javítási anyagot és az alkatrészeket folyamatosan úgy kell besze­rezniók, hogy a gépeket fenn­akadás nélkül, határidőre ki tudják javítani. A gazdaságok birtokában lévő szántó-, univerzál- és vontató-traktorok, vala­mint a tavaszi talajmun­kákhoz, növényápoláshoz szálastakarmányok betaka­rításához szükségen mun­kagépek javítását 1955. no­vember elsején kell e'kez­ilcni és 1956. február g5-ig bc kell fejezni. Az őszi szántást végző gé­pek javítását úgy kell üte­mezni, hogy a téli gépjavítás a mélyszántást ne akadá­lyozza. Az öntözés és az árasztás céljára szolgáló szi­vattyúk és azok hajtóerő­gépeinek javítását 1956. ápri­lis l-re, a nyári betakarító gépek (arató-cséplőgép, szal­magyűjtő kocsi, aratógép, cséplőgép, kazalozó stb.) és ezek tartozékainak javítását 1956. május 31-ig kell befe­jezni. A javítási munkák jobb megszervezése és a szak­munkások, traktorosok mun­kaerejének helyes elosztása j végett a gazdaságok javító­j műhelyeiben meg kell sZer­I vezni a traktorok és a főbb munkagépek szakosított javí­tását. í Ennek érdekeben traktor­és munkagép-típusonként 1 három-öt főből álló brigá­dokat kell szervezni, s a , brigádokat az évi gépjaví­tás folyamán lehetőleg azo­I nos munkában foglalkoz­I tatnl. ' A gépek kifogástalan mű­szaki átvételéért a gazdaság , főmérnöke, illetve főgépésze 1 felelős,

Next

/
Thumbnails
Contents