Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

DELMFLGYFLRORSZflG Vasárnap, 1955. október 9. A marxista filozófia létrejötte forradalmi változás a filozófiában (A marx S'a—lenmisia esti egyetem első konferencájának anyagához) A szeged marxista— I a marxista filozófia volt a leninista esti egyetem hallgatói október 10-én, az első konferenciákon vitatják meg a Marx előtti filozófia fő'ob szakaszait, továbbá azt, hogy a marxista filozófia létrejötte miért jelentett forradalmi változást a filozófiában. A hallgatók közül többen — különösen azok, akik eddig keveset foglalkoztak filozófiával — panaszkodtak: nem látják világosan a marxista filozófia gyökeres különbségét a korábbi filozófiai rendszerektől. Kitűnt, hogy több elvtárs hozzáfogott ugyan a megadott klasszikus irodalom tanulmányozásálhoz és jegyzeteléséhez, átlapozgatta a Filozófiai Lexikont is, mégsem jutott sokkal előbbre, a lényeg megragadását illetően. Ezért az alábbi néhány gondolattal segítséget kívánunk nyújtani a filozófia története megértéséhez. A filozófia több mint háromezer éves története nem más, mint a materializmus és az idealizmus harcának története. Ez azt jelenti, hogy a materializmust mint filozófiát, mint világnézetet, nem a marxizmus hozta létre. hanem előtte sokszáz évvel már ismeretes volt. A marxista filozófia tehát nem abban adott újat, hogy materialista világnézet jött létre, hanem abban is, hogy feltárta a filozófia osztálytartalmát. A marxizmus keletkezése nem egyszerű előrelépés a filozófiai eszmék fejlődésében, hanem forradalmi, minőségi változás, mivel gyökeresen különbözik minden megelőző filozófiai rendszertől, . , A marxista filozófia keletkezésének történelmi feltételei a következők voltak. A múlt század negyvenes éveinek közepén kiéleződtek a kapitalizmus gazdasági és politikai ellentmondásai. Ez abban nyilvánult meg az 1830-as és 40-es években, Ihogy a proletáriátus kilép az önálló, nyílt politikai harc színterére. Jóllehet első fellépése (korlátozott és szervezetlen formában) már korábban. az angol és a francia polgári forradalom idején tapasztalható. Az 1831-től 1844ig lezajlott munkásmozgalmak, mint a lyoni szövőmunkások felkelése, az angol chartista-mozgalom és a sziléziai takácsok felkelése azonban azt mutatja, hogy a XIX. század közepére megszerveződik egy új társadalmi osztáily, amelynek feltétlenül ki kell dolgoznia saját ideológiáját, forradalmi világnézetét. Ebben az időben a világ forradalmi mozgalmainak központja Németor' szág volt, ezért törvényszerű, hogy a német forradalmi munkásmozgalom vezérei, Marx és Engels a munkásosztály ideológusaivó lettek és több ország munkásmozgalmainak tapasztalatán kidolgozták a proletáriátus forradadalmi, tudományos világnézetét. Szükséges megemlítenünk a marxista filozófia ismeretelméleti gyökereit is. A marxizmus továbbfejlesztette és átdolgozta mindazt, ami nz emberi gondolkodás történetében a legjobb volt. A legértékesebbet használta fel abból, amit az angol politikai gazdaságtanban, a francia utópista szocializmus elméletében, tovább a német filozófia és a XVIII. századbeli francia materializmus történetében talált. Felhasználta, de gyökeresen átdolgozta ezeket a gondolatokat, támaszkodva kora nagy természettudományos felfedezéseire. Miben áll a marxista filozófia különbsége' minden más filozófiai rendszertől annak ellenére, hogy a materialista eszmék már az ógörög filozófiában is megvoltak? Legalább négy alapvető vonás jellemzi ezt a különbséget. Először A filozófiai gondolat történetében először munkástömegek tudományos, forradaiimi világnézete. Élesen megmutatkozik ez a sajátossága a marxista filozófiának, ha osztálytartalma szempontjából összehasonlítjuk más haladó filozófiai rendszerekkel. A francia materializmus például a francia forradalmi burzsoázia haladó világnézete volt. amely tevékenyen lépett fel a feudaliz nyos módszere, már régebben létrejött, különösen Hegel filozófiájában. A dialektikát tehát nem a marxista filozófia hozta létre, de a tudományos és a forradalmi dialektikát igenis egyedül a marxista filozófia alkotta meg, először egyesítette a materializmust a dialektikával. Hegel filozófiája igen bonyolult és ellentmondásos, amelyet röviden jellemezni mus ellen. De a francia ma- ] igen nehéz. Hogy elvileg terializmus mégis a burzsoáziának, mint kizsákmányoló osztálynak az érdekeit fejezte ki, nem pedig a proletariátusét. Nem fejezte ki az elnyomott osztályok érdekeit Feuerbach filozófiája sem, noha több helyes materialista eszmét hirdetett. 0 is a burzsoá filozófia tipikus képviselője volt. aki teljesen el volt szakadva korának társadalmi és politikai harcaitól. Az orosz klasszikus filozófia — azzal, hogy a forradalmi parasztság világnézete volt — felette állt a nyugateurópai materialista tanoknak. Mégsem fejezhetne ki a forradalmi proletáriátus érdekeit, mert a XIX. század közepén Oroszországban még nem volit fejlett munkásosztály. Lenin. Herzen emlékezete című művében azt írta: „Herzen (ez vonatkozik az orosz filozófia összes képviselőire. A szerk.) megközelítette a dialektikus materializmust ..: de megtorpant a történelmi materializmus e4őtt. Látható tehát, hogy a marxista filozófia a történelemben először a proletár tömegek világnézetét jelenti, szemben az összes többi filozófiai tanításokkal. Másodszor, A marxista filozófia először adott tudományos felfogást a társadalom fejlődéstörvénveiről. mert minden megelőző materializmus csupán a természettel foglalkozott, nem pedig a társadalmi élettel. Megint össze kell hasonlítanunk a marxista filozófiát a korábbi leghaladóbb materialista tanításokkal, hogy jól láthassuk a különbséget. A francia materialisták csak a természet területén voltak materialisták. Mihelyt áttértek a társadalmi viszonyok vizsgálatára, rögtön idealistákká lettek, ök a társadalmi törvények felfogásában abból indultak ki. hogy a vélemények kormányozzák a világot, vagyis más szóval a társadalmi tudat az elsődleges, a meghatározó. A filozófia alapkérdésére tehát idealista választ adtak. Feuerbach szintén az idealizmus talaján találta magát, mihelyt áttért a történelem és a társadalom törvényeinek magyarázatára, mert szerinte három eszményi tényező — a vallásos éraelem. a szeretet és az erkölcs — az, amelytől az egész társadalmi élet függ. Színtiszta idealizmus ez is. A klasszikus orosz filozófusok már egész sor helyes materialista nézetet hangoztattak a társadalomra vonatkozólag. Helyesen nyilatkoztak például a néptömegek szerepéről a történelemben. Helyesen értelmezték az egyes gazdasági tényezők és a nép anyagi szükségleteinek szerepét. Helyes materialista magyarázatot adtak az esztétika számos kérdésére. Egészében véve azonban megtorpantak a történelmi materializmus előtt. Szerintük a főszerepet a történelemben az értelem, a ráció, a tudomány, a művészet, az irodalom, vagyis a társadalmi tudat formái játszák. Csak a marxista filozófia adott materialista értelmezést a társadalom fejlődéstörvényeinek és ez gyökeresen megkülönbözteti minden előző filozófiai rendszertől. Harmadszor, A filozófia történetében először a marxista filozófia hozta létre — kora tudományos felfedezéseire támaszkodva — a megismerés tudományos módszerét, a materialista dialektikát. A dialektika mint a tudományos megismerés bizomegértsük a hegeli dialekti ka osztálytartalmát, rá kell mutatni három alapvető ellentétre, amely szembeállítja a marxista dialektikával. 1. Hegel dialektikája idealista dialektika. Őnála az „ablektikája a múlt felé fordul. Elismerte a társadallom fejlődését, de csak a történelem múlt korszakaiban. Hegel a történelmet három szakaszra osztotta: görög világra, római világra és német világra. A fejlődés csak a két előbbi korszakban ment végbe, a német világban megszűnik minden fejlődés. Miért? Azért, mert Hegel a XIX. század porosz feudális monarchiáját a fejlődés csúcspontjának tekinti. Szerinte ez a legeszményibb társada- . .. ,, lom, amely örök és változat- r,um cafolta lan. Itt válik Hegel az uralkodó osztályok ideológusává, filozófiáját ezért tette meg a földbirtokos osztály és a reakciós burzsoázia kicstári filozófiájának. A materialista dialektika ezzel szemben elismeri a fejlődést a múltban, a jelenben és a jövőben is. Ez elsőrendű érdeke a munkásosztálynak. 3. Hegel elismeri, hogy a fejlődés ellentmondásokon keresztül valósul meg, azonban azt állítja, hogy az ellentmondások végül kibékíthetők. Nézete szerint — mint azt hirhedt Triádjában lefektette — a fejlődésnek két ellentétes oldala van: tézis és antitézis. Ezek kibékülnek a triád harmadik részében, a szintézisben. Ez tipikus burzsoá nézet, mivel a társadalmi osztályellentétek kibókíthetőségét hirdeti. Ezzel szemben a marxista dialektika azt tanítja. hogy az ellentétes érdekű osztályok kibékíthetetlenül szembenállnak egymással és csak forradalom segítségével fejlődhet tovább a társadalom. Negyedsier. A filozófia történetében a marxizmus vezette be először a filozófia pártosságának az elvé?, az összes filozófiai rendszerek osztályalapon való értéltelésének elvét. Ez azt jelenti, hogy a filozófiai tanítások mindig meghatározott társadalmi osztályok érdekeit fejezték és fejezik ki. A marxista filozófia élesen rámutatott erre, mivel a történelmi materializmus alapián lehetségessé vált. A burzs >á ideológiának állandó törekvése volt. hogy elködösítse a filozófia, a közgazdaság; és egyéb nézetek pártos jellegét, mivel a burzsoázia osztálycéljait, a kizsákmányolást el akarja rejteni. A marxizmus viszont nyíltan hirdeti a munkásosztály harcának célját, világnézetének osztályjellegét, hiszen ez természetéből következik. A burzsoázia — hogy elrejtse aljas osztályérdekeit — azt hirdetteti a tömegek számára érthetetlen nyelvű ideológusaival, hogy a filozófia általános emberi, objektív filozófia, amelynek semmilyen osztálycéljai nincsenek. Ez az úgynevezett burzsoá objektivizmus nem más, mint kísérlet arra, hogy bekössék a munkásosztály szemét. Csak marxista filozófia létrejöttével vált a filozófia tartalmában, nyelvezetében a néptömegek, a Mi történt q külpolitikában ? A francia hadsereg fele már Észak-Afrikában van — írja egy írancia újság altér Lippman' az ismert amerikai ™ szemleíró „Visszatekintés Genfre" című cikkében, amely a New York Herald Tribüné című amerikai lapban jelent meg, elemezVe az Egyesült Államok politikáját a genfi kormányfői értekezlet eredményeinek világánál, beismeri, hogy az új viszonyok között teljes csődöt mondott az a politika, amely azon alapult, hogy a Szovjetuniót ,.agresszor"-nak tüntesse fel és „szovjet agresszióval" ijesztgessen más országokat. — „Genfben — írja Lippman — a Kreml lenyűgözően demonstrálni akarta és valóban demonstrálta is, hogy többé semmi szükség nincs a szovjet katonai agressziótól való félelemre. E rettegés megszűnése oda vezetett, hogy a demokratikus országok parlamentjeit nehezen lehet arra késztetni, hogy továbbra is megszavazzák a katonai kiutalásokat. Ugyanez késztette a nyugati parlamenteket külpolitikájuk áfc értékelésére. Most — folytatja cikke további részében Lippman — mikor a szovjet katonai hódítástól való rettegés jelentős mértékben szétoszlott, sok országban — hogy úgy mondjuk — új elsőbbségi sorrend alakult ki. A németek számára például az újraegyesítés feladata fontosabb lesz, mint « Nyugattal való katonai szövetség. Görögország és Törökország megengedte magának a hajbakapást Ciprus miatt, jóllehet soha nem következett volna ez be, ha még mindig tartottak volna a szovjet hódítás kilátásától. Egyiptom — és lehet, hogy Szíria is — azon a véleményen van, hogy szabadon manőverezhetnek, tekintélyes előnyökhöz jutva ilymódon." tjtacmillan angol külügyminiszter pénteken az angol konzervatív párt Bornemouthban tartott értekezletén beszédet mondott. Kijelentette: „Anglia külpolitikájának fő célja, hogy elérje a tartós békét". Hozátette azonban, hogy ez nem jelent valamely konkrét országcsoport politikájába való belenyugvást. A távolkeleti helyzetről szólva a külügyminiszter megjegyezte, hogy ott „két nagy esemény történt: megszűntek a harcok Koreában és Indokínában". Macmillan véleménye szerint azonban „az indokínai és délkeletázsiai problémák végleges rendezése huzamos időt vesz igénybe". Béntek délután avfrancia nemzetgyű• lés folytatta a marokkói kérdés vitáját. A felszólaló képviselők közül többen hevesen támadták a kormányt. André Pierre független szélső jobboldali képviselő szerint a kormány gyengének mutatkozik Észak-Afrikában és így „elveszti egész Észak-Afrikát". E gyengeség példájaként a kormány tagjai felé fordulva hangoztatta: „Önök még egyetlen halálra ítéltet sem végeztek ki". i July, a marokkói és tuniszi ügyek minisztere közbevágott, hogy a kormány jelentős erősítéseket küldött Marokkóba, megerősítette a rendőri hatalmat és 35 halálraítélt közül 18-at már kivégeztek. — I „Addig azonban — mondott July —, amíg a terroristák cinkosságban vannak a marokkói néppel, nem lehet a terrorizmust leküzdeni." j. I Francois Billoux kommunista képviszolut eszme fejlődik dia- seIŐ a Francia Kommunista Párt titkára — lektikusan, nem pedig az akinek felszólalásával befejeződött a nemanyagi valosag. A nwxiz- zetgyűlés péntek estl ülése _ nagy beszédmusnak ezt a fejetetejére ál- ^n vázoUa a párt politikáját az északafrihtott dialektikát a talpara kai kérdésben. Beszédét híreink között részkellett állítania, hogy hasz- ietesen ismertetjük. náliható legyen. 2. Hegel dia- ^arokkóban - mint a péntek esti ' • francia sajtó arról beszámol — változatlanul „rendkívül feszült" a helyzet. A kormány nagyarányú erősítéseket küldött a helyszínre az utak ellenőrzésére. Több francia helyőrség még mindig be van kerítve. Ezeknek az alakulatoknak élelemmel és fegyverekkel történő ellátása repülőgépről történik. Boyer de la Tour tábornok, marokkói francia főkormányzó sajtóértekezletén azzal vádolta a spanyol hatóságokat, hogy lehetővé teszik a Riff hegységben lévő és működő marokkóiak felfegyverezését. A madridi külügyminisztéhírt. Politikai megfigyelők szerint lehetséges, hogy ennek az ügynek további fejleményei lesznek. E megfigyelők szerint a francóisták világos célja az, hogy kiterjesszék befolyásukat Marokkóban. A Paris Presse péntek este közölt cikke szerint a francia hadsereg fele már ÉszakAfrikában van, Rövid külpolitikai hírek Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan fogadta Garst Rat, a „Garst and Thomas" hibrid kukoricavetőmagot termelő cég vezetőjét és beszélgetést folytatott vele. A fogadáson jelen volt A. A. Benyegyiktov, a Szovjetunió szovhozügyi minisztere és V. V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének első helyettese. Berlin (MTI). Az Emnidintézet újabb közvéleménykutatást végzett a Saar-vidéken. A megkérdezettek 72 százaléka kijelentette, hogy az október 23-i népszavazáson elutasítja a párizsi szerződések egyik lényeges pontját alkotó Saar-statutumot. * Helsinki (TASZSZ). J. K. Paasikivi finn köztársasági elnök október 7-én ratifikálta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Finnország között 1948. április 6-én megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés érvényességének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Finnország között 1955. szeptember 19-én Moszkvában aláírt egyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió lemond Porkkala-Udd területének támaszpontként való felhasználási jogáról és kivonja a szovjet fegyveres erőket erről a területről. Az új marokkói kormánynak képviselnie kell a közvélemény minden irányzatát Francois Billoux beszéde a francia nemzetgyűlés péntek esti ülésén Francois Billoux kommunista képviselő, a Francia Kommunista Párt titkára pénteken este a nemzetgyűlési vita során nagy beszédet mondott. Vázolva a párt politikáját az észak-afrikai kérdésben, kijelentette, hogy ez a politika Franciaország nagyságának igazi politikája, s öt pontban' lehet összefoglalni: 1. Abba kell hagyni a háborús és megtorló politikát Marokkóban. Ez azt jelenti, hogy véget kell vetni a megtorló műveleteknek, a rendőri terrornak, a gyarmatosító gengszterek terrorjának, szabadon kell bocsátani a politikai foglyokat és meg kell engedni, hogy visszatérjenek hazájukba a száműzött marokkói hazafiak, így Ali Jata, a Marokkói Kommunista Párt titkára. Nem szabad végrehajtani a halálraítélt marokkói hazafiakon az ítéletet. Meg kell szüntetni az ostromállapotot, biztosítani kell a szabadságjogokat, a sajtó és a sokat, a rendőri karhatalom erősítését és vissza kell hívni a legutóbbi időben odakiildölteket. 2. Tárgyalni kell a marokkói] nép hívatott képviselőivel. Ben Arafa távozásával eltűnt az egyik akadály. Létre keli hozni a kormányzótanácsot. 3. Olyan marokkói kormányt kell alakítani, amely képviseli a marokkói közvélemény minden irányzatát. 4. Meg kell engedni a marokkói népnek, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés választása útján maga döntsön a sorsáról. 5. Politikai, gazdasági és kulturális megállapodásokat kell kötni, amelyek a két ország teljes egyenjogúsága alapján lehetővé teszik újabb kapcsolatok létesítését Franciaország és Marokkó között és így tartós és erős francia— marokkói barátság kifejlődését. — Ez Franciaország és a Francia Unió legfontosabb érgyülekezés szabadságát. Abba deke — hangsúlyozta Frankell hagyni a fegyverszállító-1 cois Billoux. A Karamanlisz-kormány kevés támogatásra számíthat a görög pártok részéről Athén (TASZSZ) A görög parlamenti ellenzék pártjai nyilatkozatokat tettek közzé, amelyekben meghatározták álláspontjukat Karamanlisz kormányával szemben. A Llvilágnézetévé. A dialektikus és történelmi materializmus kifejezi a munkásosztály érdekeit az eeész világon. A marxizmus—leninizmusban legfontosabb a proletáriátus diktatúrájáról szóló tanítás. Csak az marxista, aki az osztályharc elismerését kiterjeszti egészen a proletárdiktatúra elismeréséig, mert ez adja a tudományos szocializmus magvát. A marxista dialektika — a metafizikával ellentétben — azt tanítja, hogy az osztályok is. az állam is meghatározott törtéproletáriátus nelmi korszakban keletkeztek és egy meghatározott idő utón elkerülhetetlenül felszámolódnak. Tehát a burzsoá kizsákmányolás és a burzsoá állam egyáltalán nem örök, mert az élet normális rendje az állandó fejlődés, a forradalmi változás. Csak főbb vonalakban tudtunk itt rámutatni, miért jelentett a marxista filozófia megjelenése forradalmi változást a filozófiában. Mégis úgy gondoljuk: ha a marxista—leninista esti egyetem hallgatói emellett alaposan és elmélyülten tanulmányozzák a megadott irodalmat, megértik a lényeget és az október 10-i konferenciákon élénk viták születnek; _ berális Párt (Venizelosz pártja) rámutat arra, hogy a görög tömörülés képviselőjének elnökletével történő kormányalakítás -ellentétben áll a görögök érzéseivel és a nemzeti szükségletekkel-. A középpártok nemzeti haladó szövetségének (EPEK) vezető bizottsága és parlamenti csoportja ugyancsak nyilatkozatot tett közzé; amelyben rámutat, hogy olyan kormányra van szükség, amely -hozzá tud fogni a nemzeti kérdések megoldásához, a haladás útjára vezeti az országot és megvédi az ország becsületét-. Szvolosz és Kartalisz, a dolgozó nép demokratikus pártjának vezetői szintén bejelentették, hogy nem támogatják Karamanlisz körmi* nyát, i