Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

Csütörtök, 1955. október 6. 3 OELMRGYRRORSZSG Hz elmúlt héten ismét több mint háromszázan léptek a megyében a k özös gazdálkodás útjára Ebben az évben Csongrád megyében szeptember hónapban léptek be legtöbben a termelőszövetkezetekbe, vagy alakítottak új szövetkezeteket. Az elmúlt hónapban 1210 család 1546 taggal és 5517 katasztrális hold földdel választotta a közös gazdálkodást. Hat új termelőszövetkezet és tszcs alakult szeptemberben. Különösen nagyaranyú volt a belépések száma Székkutason. A nemrég alakult székkutasi Viharsarok TSZCS és Kossuth Termelőszövetkezet működési engedélye most érkezett meg a megyei tanácshoz és az engedélyt rövidesen eljuttatják az új szövetkezet tagjaihoz. Az elmúlt hét megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődésében további sikereket hozott, mert újabb 270 család 304 tagja lépett be a termelőszövetkezetekbe és 1194 katasztrális holcl földdel gyarapították a termelőszövetkezetek földjét. A belépők zöme a legfejlettebb szövetkezeti típust, a termelőszövetkezetet választotta. Nemrégiben a szentesi Tiszanaenti TSZ-be heten, az apátfalvi Kossuth TSZ-be hárman, a magyarcsanádi Úttörő TSZ-be pedig négyen kérték felvételűket. Az elmúlt héten a magyarcsanádi Május 1 TSZCS-be 40 család 278 katasztrális holddal kérte felvételét. De szépen fejlődött a nemrég alakult kiszombori Alkotmány TSZ is, amely 13 családdal alakult meg s ma már 22 család tagja a szövetkezetnek. Elkészült Szeged jövő évi városés községgazdálkodási terve Elkészült a Szeged Városi Tanács város- és községgazdálkodási osztályának jövő évi terve. A tervben szerepel Szeged dolgozóinak sok kívánsága. A városi és a kerületi tanácstagok fogadó óráin a dolgozók elmondták, mit szeretnének, ha az 1956-os évben megvalósulna. A város- és községgazdálkodási osztályt többen felkeresték és elmondták, melyik út, ház vár feltétlen javításra, átépítésre, hol kell új kutat fúrni. A József Attila telepen lakó dolgozók azt panaszolták el, hogy nincsenek össze kötve Szegeddel — autóbuszjáratot kértek. A sok kívánságot, óhajt figyelembe véve, körültekintő munkával készült el az 1956os város- és községgazdálkodási terv. A terv szerint 16 millió forintot fordít a tanács Szeged építésére, szépítésére. A gázszolgáltatás megjavítására a terv 347 ezer forintot biztosít. Ebből a pénzöszszegből a Pacsirta és a Móra utcai hálózatot 160 méterrel bővítik. A gáz folyamatos bekapcsolása érdekében a Gázmű új gázórákat szerel fel. Az 1956-os város- és községgazdálkodási terv megvalósításában a Víz- és Csatornaművek dolgozói is kiveszik részüket. Háromszázezer forintos költségvetéssel az elkövetkező évben három új kút épül, Üjszeged vízhálózata ezer méterrel bővül. A szennyvíz korszerű átemelése érdekében a tanács a Víz- és Csatornaműveket az elkövetkező évben Diesel elektró gépcsoporttal és iszapszívó berendezéssel látja el. Ez a létesítmény 513 ezer forintba kerül. A dolgozók kérésére kibő, vítik az újszegedi uszodát is. Százhuszonnégyezer forintos költséggel elektromos berendezés, ezen kívül új beton kabinsor és gyermekmedence épül. Sok új ház, lakás épült már városunkban. Városunk még nem tud ezen a téren minden igényt kielégíteni. Az 1956-os vároS- és községgazdálkodási tervben nagy gondot fordít tanácsunk a lakásépítkezésekre, lakások rendbehozására. Egy millió 500 'ezer forintot biztosított a tamács a költségvetésből új ilakások építésére. Egy millió forintot fordítanak a hivatali helyiségek lakássá való átalakítására. Az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében lévő bérházak felújítósára 4 millió 300 ezer, karbantartására 3 millió 500 ezer forintot fordítanak. Ezzel jelentős mértékben javul a dolgozók lakásviszonya. Az 1956-os évben 3815 négyzetméter út épül — az utak fenntartására és felújítására ötmillió forintot fordítanak. Az elkövetkező évben három új autóbusz szolgálja majd) Szeged dolgozóinak kényeimét. A tan^»s nagy gondot fordított az építkezések mellett Szeged- dolgozóinak egészségére,, a város tisztaságára. 1956-banria város belterületén 54 hektár földet fásítanak, a Valéria-tér parkosítására 100 ezer forintot biztosítanak. Ezenkívül, az elhanyagolt parkokat is felújítják. 165 ezer forintot fordít különféle eszközök — seprőgépkocsi, ambulánskocsi — beszerzésére, melyek elősegítik a gyorsabb és könnyebb úttisztítást. 1955-höz viszonvítva háromszorosára emelkedett az 1956. évi város- és községgazdálkodási terv költségvetése. Ez is bizonyítja, hogy dolgozóink növekvő igényét évről évre jobban kielégítik; Iskolai béketitkárok és ferüleli békemegbízónak találkozója A városi békebizottság titkársága kedden este a békebizottság nagytermében baráti beszélgetést rendezett az általános és középiskolai béketitkárok, valmint a lakóterületek békemegbizottjai részvételével. Ez volt az első találkozó, ahol az iskolák és a hozzájuk tartozó békemegbizottak közösen beszélték meg az előttük álló feladatokat. Toldy István, a Petőfi telep I. számú Altalános Iskolájának Kossuth-díjas igazgatója iskolájuk és a Petőfi telepi békebizottság jó kapcsolatairól beszélt. Elmondta, hogy rendszerint az iskolában tartják meg a békebeszélgetéseket. A földrajz, a történelem, a fizika-szakos tanárok előadásai érdekessé, elevenné teszik ezeket a beszélgetéseket. Azután a baráti békebeszélgetés valamennyi résztvevője elmondta, mit kíván tenni a békemozgalmi munka megjavítása érdekében és elhatározták azt, hogy gyakrabban tartanak ehhez hasonló összejöveteleket, Közlemény a dolgozó nők nemzetközi konferenciájának összehívásáról Bukarest (TASZSZ) MintV az Agerpres hírügynökségi közli, a dolgozó nők nemzet-1 közi konferenciájának összehívásával foglalkozó élőké-,1 szítő bizottság Bukarestben befejezte munkáját. Az előkészítő bizottság közleményt adott át a sajtónak, amelyben hírül adják, hogy az előkészítő bizottság elhatározta: 1956. június 14— 17-ére összehívja a konferenciát. Az előkészítő bizottság az összehívandó értekezlet kapcsán felhívással fordult a világ nődolgozóihoz. Tőbb új tanácstagot választanak az 1. kerületben Szeged I. kerületénék területén elköltözés miatt megüresedett 8, 24 és 34. számú választókörzetek tanácstagi helyének betöltésére a városi tanács 1955. évi október 23ára új választást írt ki. A megüresedett tanácstagi helyek új választás útján történő betöltésére választási bizottságok alakultak. A választási elnökség 1955. évi október 3-i ülésén megválasztotta a tisztségviselőket: a választási elnökség elnöke id. Simon Béla (Sztháromság utca 15), elnökhelyettese Baráti Dezső (Széchenyi tér 17), titkára Forgács Pál (Széchenyi tér 16) lett. A választási elnökség mellett megalakult a választási bizottság és a szavazatszedő bizottságok is. A választási elnökség a választás időtartama alatt — és azt megelőzően is a szükséghez mérten — Szeged I. kerületi Tanács, Széchenyi tér 11 szám alatti épületének 101 számú helyiségében ülésezik. Szakszervezeti választások az üzemekben A Minisztertanács rendelete a magteimelés fellendítése érdekében A népgazdaság szempontjából jelentős magtermelés fellendítéséért a Minisztertanács rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében az exportminőségű magot termelő gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők export-felárban részesülnek. A kedvező feltételek nyomán export céljára a gazdasági aprómagvak, valamint a kerti magvak termelése az eddigieknek a háromszorosára növekedett. A magyar gazdasági magvak nagy külföldi kereslete szükségessé teszi, hogy növeljük ezek termelését. A jövő évi export céltermelésre folynak a szerződéskötések. Az idei magtermelés hasznosságát látva, a gazdaságok és az egyéni gazdák is szívesen kötnek szerződést exportmag termelésére. Most kezdődtek meg a szegedi üzemekben a szakszervezeti választások. Termelési csoportonként a dolgozók megválasztják a szakszervezeti bizalmiakat, majd ezután kerül sor — szakszervezeti taggyűlésen — a műhelybizottságok és az üzemi bizottságok megválasztásóra. Ezt követi majd a szakszervezetek felsőbb szerveinek megválasztása. A szakszervezeteknek a párt útmutatásával fontos és felelősségteljes feladatokat kell elvégezni. Az üzemek szakszervezeteinek alapvető kötelességük a termelés elősegítése, a munkaversennyel, a dolgozók kezdeményezéseivel, a technika korszerűsítésével való törődés. Ezzel együtt a szakszervezeteiknek mevelniök is kell a dolgozókat, ismertetni velük a helyesebb munkamódszereket, jó tapasztalatokat. Törődni kell a kollektív szerződés valamennyi pontjának megvalósításóval, elsők között annak egészségügyi, munkavédelmi részével is. Figyelemmel kísérni a dolgozók jogainak érvényesülését, ugyanakkor kötelességeik becsületbeli végrehajtását. A szakszervezeti választások jelentőségét növeli, hogy második ötéves tervünk megkezdésének küszöbén állunk, s biztosítanunk kell, hogy minden üzem eleget tegyen az évi terv valamennyi mutatójának. A szakszervezetek munkája kihat — ki is kell hatnia — a termelés, a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a növekvő anyagi és kulturális szükségletek kielégítésére. A szakszervezeti munkának méginkább oda kell irányulni az üzemekben, hogy jól segítse a negyedik negyedév feladatainak végrehajtását. A gazdaságosabb, termelékenyebb munka teremt szilárd alapot a népjólét növeléséhez. A szakszervezeti választások — amelyek a szakszervezeti demokrácia megnyilvánulásai — akkor töltik be feladatukat, ha ennek jegyében zajlanak le. November 12-én nyílik meg a vidéki képzőművészek kiállítása Budapesten A megyei képzőművészeti munkacsoport ezúton értesiti Csongrád megye képzőművészeit, hogy a vidéken élő képzőművészeik. kiállítása 1955. november 12-én délben nyílik meg Budapest, VI. kerület, Nagymező utca 8. szám alatt az Ernst Múzeumban. Erre a címre küldhet be minden vidéken élő művész október 24—26-i,g legfeljebb nyolc művet. Az anyag a művészek saját költségén küldendő a MÁVSPED útján. A feladással egyidejűleg a visszaszállítás összegét át kell utalni a Műcsarnok címére (Budapest, XIV. Hősök tere) postai úton. A visszaszállítási és a felküldési ár azonos. A tárlatra beküldhetők olajfestmények (keretezve), grafikák, akverellek (üvegezve és keretezve) és szobrászati munkák. Minden egyes művet kiállítási szelvénnyel kell ellátni. Kiállítási szelvényeket a Megyei Munkacsoporttól lehet igényelni Október 20-ig. Szép és felelősségteljes • szakszervezeti bizalmi munkája. Tevékenysége sokrétű, s akkor dolgozik jól, ha figyelme kiterjed az egyes emberek termelésére, magatartására, s foglalkozik kérdéseikkel. Javaslatokat is tesz a szociális juttatásokra vonatkozóan az üzemt bizottságnak. Felelősséget érez azért, hogy a hozzá tartozó szervezett dolgozók fegyelmezett, jó munkát végezzenek. Nyilvánvaló, a dolgozók nem hallgatnak az olyan bizalmira, aki ugyan beszél a minőség, a gazdaságos munka jelentőségéről, maga viszont selejtet gyárt, pazarolja az anyagot. A választásokon fontos arra ügyelni, hogy olyan emberek legyenek a bizalmik, akik azt munkájukkal, magatartásukkal kiérdemlik. Olyan emberek, akik dolgozótársaik megbecsülését és bizalmát is élvezik. A szakszervezeti bizalmi-* választásokon beszámolók i3 hangzanak el a végzett munkáról. Fontos azonban, hogy a jelen és jövő tennivalóit is alaposan meghatározzák. Kerüljön szóba a munkaverseny, az emberek javaslataival, problémáival való törődés. Mélyüljön el minden munkásban a választásokkor is, hogy ki-ki a maga posztján sokat tehet üzeme vállalásónak teljesítéséért, azért, hogy szép eredményeket érjenek el a november 7 tiszteletére, az MDP Csongrád megyei Végrehajtóbizottsága zászlajáért folyó versenyben. A választágkor mondják el azt is, hogy a megválasztott bizalmitól mit várnak, s milyen munkát végezzen. Valamennyi szervezett dolgozó nyilvánítson mindenütt bátran véleményt, tegyen javaslatot, hogy így is javuljon a szakszervezet munkája. A Textilművekben már megválasztották a szakszervezeti bizalmiakat. Ezeken a választásokon helyesen, úgy, ahogyan kell, megbeszélték a teendőket a termelésre és az emberekről való gondoskodásra egyaránt. A szakszervezeti választásokon valamennyi szervezett dolgozónak részt kell vennie, hiszen ott legközvetlenebb ügyükről lesz szó. Szakszervezeti vezetőket választanak, s tevékeny közreműködésüktől függ, hogy a megválasztottak helytálljanak, jól dolgozzanak érdekükben, javukra, a haza megerősítéséért. Az üzemek pórtbizottságainak, pártszervezeteinek segítségével a szakszervezeti választások töltsék be jól szerepüket. Az erősebb, jobban dolgozó szakszervezetek alaposabban tevékenykedhetnek pártunk politikájának megvalósításáért, amely mindenkor a dolgozó emberekért való, javukat szolgálja. DUDÁS JÁNOSNAK arcára van írva: izzig-vérig parasztember. Napbarnított arcából, éles tekintetéből olvasni lehet. Szilaj lovasok, kiskunok unokája lehet, aki a bizalmatlanságot az idegen és az ismeretlen iránt őrzi lelkében. Élete delelőjén jár, de szorgalma, munkakedve most is a régi. Ismerősei mondják róla: beteg, ha munka nélkül van. Öszi idők végén, amikor mindent rendbetett nyoloholdas deszki gazdaságában, mindig nyakába vette az országot, ment munkát keresni. Tétényből, az állami hizlaldából, vagy ahol éppen dolgozott, mindig az ébredő föld, a tavasz hívta haza. Jó öt évvel ezelőtt a deszki Kossuth TSZ tagjai már mondogatták neki: „Ne menj el, lépj be hozzánk. Itt a szövetkezetben találsz munkát. A haszon sem kevés!" Dudás csak a fejét rázta. — Még nem. Majd ha tisztán látok mindent. Hogy tényleg jobb a szövetkezeti munka, mint az egyéni, ott leszek én akkor hívás nélkül is. Próbálok egy évet még így, az is lehet, hogy kettőt, vagy éppen öt lesz belőle, még nem tudom. Különben, hogy mennyi lesz, az rajtatok is múlik. A következő őszön Dudás János újra elment. Munkát gyorsan kapott. A pénzt küldte, itthon ruhát vásároltak belőle, s költötték, amire éppen kellett. Látszatra nem is érdekelte őt a termelőszövetkezet. Ügy tett, mint akinek semmi köze az ügyhöz. Titokban azonban mindig ott volt a szeme a közösön. Még arra is gondja volt, hogy a boronákat, ekéket, s a többi szerszámokat rendben tartják-e a szövetkezetbeni ÚJ ÚTON Dudás János lelkében öt évig tartó hosszú, kínos küzdelem folyt a régi és az új között. Azt mondta a szövetkezetről, olyan az, mint a házasság: ha szeretik egymást a házastársak, ha semmivel kezdik is az életet, hamar talpraállnak, gyorsan összeszedik magukat. De amelyik családban széthúznak a tagok, keserű pohárból isznak ott mindannyian, csúnya az életük. Közben a Kossuth Termelőszövetkezet tagjai, akik 1949-ben szegényen „házasodtak össze", szépen kezdtek talpra állni. Az első esztendőkben az istállók szinte kongtak az ürességtől, csak itt-ott lézengett bennük egy-egy jószág. Ma sok-sok birkájuk, marhájuk, csikajuk, jó kondára való disznójuk van. Az egyes emberek haszna is több mint, akár egy tíz holdas egyéni gazda jövedelme. Akik eddig mór 300 munkaegységet teljesítettek, keresetük húszezer forint felé közelget, pedig az osztalékra kerülő termények egy része kint van még a határban. MINDEZEKET LÁTTA Dudás János is. Figyelte a vetéseket a szövetkezeti földeken, becsülgette a termést, odahasonlította az övéhez. ->.'. Ha megszakadok az egyéni munká-i val, akkor sem tudok egy holdról annyi termést szakítani, mint a szövetkezet tagjai. Pedig helyettük a neheze munkát a gépek végzik. Lassan világosság kezdett derengeni a vajúdó ember lelkében. Először csak gondolta, de aztán otthon, a család előtt ki is mondta: „Mit ér ez a nyolc hold, ha csupa küzdelem, kínlódás rajta az élet. Az aszszony ismerte férje gondolatait. Először ellenezte, de aztán ráhagyta: — „Tégy, ahogy akarsz" — mondta. S Dudás János úgy is tett. Talán már senki sem emlékezett Dudás János öt évvel ezelőtti kijelentésére: „Megyek én magamtól is, ha itt lesz az ideje " Nem is hívták azóta. Kint lakik a falu szélén, félre esik a háza. Talán ezért is kerülték el a népnevelők. Vagy azért, hogy nehéz, keményfejű embernek tartották, úgy gondolták, maradjon csak magára, gondolkodjon egyedüL, cselekedjen a maga jó belátása szerint. Nem tudni ezt pontosan, de a Kossuth TSZ népnevelői közül az utóbbi közgyűlésen többen ugyancsak elszégyelték magukat — volt is nekik miért —, amikor ott látták maguk között Dudás Jánost, akit ők nem ie kerestek fel, s mégis eljött, A szövetkezeti tagok persze örömmel fogadták az új belépőt, s dicsekednek is azóta Dudás János nevével a faluban. AMIKOR A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT aláírta, arról volt szó, hogy november elsejével kezdi a munkát a közösben. — Nem várom én azt meg — mondta.— Sietek, rendbehozom még az egyéni ügyeimet, s aztán itt dolgozom, hadd szaporodjanak nekem is az egységeim. Meg aztán sokkal jobb is bandában dolgozni; Azt, hogy magam vagyok, lelkemre mondom. meguntam már. S aztán tréfásan fűzi tovább a szót: — Mikor meghalt a nagyapám, meg a dédapám, földjeiket ők is itthagyták, nem tették a fejük aló. Legalább mi legyünk okosabbak náluk. Nekik csak azért kellett a föld, hogy bőrkikopásig dolgozzanak rajta, mindig csak nélkülöztek azért, hogy még egy újabb kis parcellát ragaszthassanak a tábla mellé, s azután meghaltak anélkül, hogy csak egy kicsit is éltek volna. Én most már azt mondom, másoknak is ezt tanácsolhatom: dolgozzunk, de emberek módjára éljünk is. JÖ HALLGATNI ezt az értelmes paraszti beszédet. Olyan ember szájából jön, aki mór tíz éve szabadságban él, de lelke még csak most szabadult a hosszú rabságból, a magántulajdon gyötrelmes börtönéből. Most már barátkozik az új úttal, az új élet szépségeivel, s lassan felejti is a régit, a rosszat, amelyhez annyi kín, küzdelem, verejték kellett. Csépi József