Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

Gr'LMBGTflRORSZBG Csütörtök. 1955. október «. Mi történt a külpolitikában ? Tovább tartanak a súlyos harcok Marokkóban Á francia nemzetgyűlés e hét végén, vagy az elkövetkező hét első nap­ján ül össze ismét, hogy megkezdje az előt­te lévő kérdések megvitatását. Ekkor mondja el maid elnöki beszédét Schneiter MRP-párti képviselő, a nemzetgyűlés újon­nan megválasztott eünöke. Párizsban egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a Faure-Jcormány aligha ússza meg bukás nélkül a nemzetgyűlés külpoli­tikai vitáját. Különösen De Gaulle tábor­nok pártjának képviselői követnek el min­dent, hogy távozásra bírják Faure minisz­terelnököt. Több francia lap megállapítja, hogy a gaulleista miniszterek be kívániák nyújtani lemondásukat, mert nem értenek egyet a kormány marokkói politikájával. A francia kormány ma minisztertaná­csot tart. Faure miniszterelnök ez alkalom­mal felhatalmazást akar kérni a miniszter­tanácstól, hogy a nemzetgyűlés vitája so­rán felvethesse a bizalom kérdését, ha arra sor kerül. A minisztertanács egyúttal dön­teni fog arról az álláspontról is. amelyet a kormánv képviselni kíván a nemzetgyűlési viták során. |arokkóban tovább'tartanak és egyre nagyobb területre terjednek ki az elmúlt hét végén kitört súlyos harcok a bennszülött törzsek és a francia katonai egységek között. A marokkói harcosok több francia helyőrséget körülzártak. Az Union Francaise d'Information közli a Marokkói Kommunista Párt közle­ményét, E közlemény hangsúlyozza, hogy Ben Arafa távozása a marokkói nép-első győzelme és a probléma megoldása felé vezető első lépés. Az. hogy Ben Arafa a szultáni hatalmat unokaöccsére ruházta, újabb mesterkedés, a kérdés igazi megoldá­sának akadálya és csak zsákuccába vezet­het. Eljött az ideje annak, hogy elmozdít­sák Ben Arafa utódát, kormányzótanácsot állítsanak fel és reprezentatív kormányt alakítsanak. Ebben a kormányban képvise­letet kell kapnia a nemzeti mozgalom min­den irányzatának, beleértve a Marokkói Kommunista Pártot is, amely követeli he­lyét a kormányban. A párizsi lapok bőven kommentálják, " méghozzá az esetek többségében bíráló hangnemben a francia kormánynax M azt a döntését, hogy Faure miniszterelnök és Pinay külügyminiszter elhalasztja moszkvai utazását. Még néhány jobboldali lap is, jóllehet kirohanásokat intéz a Szov­jetunió ellen, úgy vélekedik, hogy a francia államférfiak moszkvai utazása minden kö­rülmények között hasznos lehetett volna. A Le Monde például felveti a kérdést: nem lett volna jobb mégis elutazni? — „A köz­vetlen tárgyalások pozitív tényezőinek — állapítja meg ezután a Le Monde — diadal­maskodniok kell a bizalmatlanság fölött." Hűlte*, az Egyesült Államok külügy­minisztere kedd esti sajtóértekez­letén többek között nyilatkozott Franciaor­szág és az ENSZ viszonyáról is. — „Fran­ciaország döntése az ENSZ-szel kapcsolat­ban — állapította meg az amerikai külügy­miniszter — nem okoz károkat a nemzet­közi szervezetnek és nem befolyásolja Franciaország döntő szerepét a nemzetközi ügyekben." Az amerikai külügyminiszter nyilatko­zata további részében a közel-keleti kér­déssel kapcsolatban kiemelte: „Nehéz kri­tizálni olyan országokat, amelyek veszély­ben érezvén magukat, arra törekszenek, hogy fegyvereket szerezzenek, mert őszin­tén hiszik, hogy a fegyverek szükségesek védelmükhöz." Dulles a német kérdésről szólva kije­lentette: „A német újraegyesítés útján fej- I lődést érnek majd el a genfi értekezleten". | A llen amerikai külügyi államtitkár. | ** miután október 3-án kétízben is megbeszélést folytatott Nasszer egyiptomi | miniszterelnökkel, újságírók előtt adott ' nyilatkozatában kijelentette, hogy befejezte egyiptomi tárgyalásait és Beirutba utazik. Az egyiptomi miniszterelnökkel — mon­dotta Allén — az amerikai—egyiptomi kap­csolatokra vonatkozó kérdéseket vitatta meg és megbeszélései lehetővé tették szá­mára, hogy jobban megértse Egyiptom po­litikáját. Allén ezen kívül semmit sem volt hajlandó közölni kairói megbeszélésének tartalmáról. Diplomáciai körök véleménye szerint George Allen-nak nem sikerült rá­beszélnie Nasszer miniszterelnököt, hogy hat&lytalanitsa a Csehszlovákiával kötött fegyverszillítási szerződést. Párté let A Bútorgyár pártszervezete elérte: ritkábbak, de hasznosabbak az értekezletek Magyar kormánydelegáció utazott a Német Demokratikus Köztársaságba Október 5-én elutazott a ferihegyi repülőtérről a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának hatodik évfordulója alkalmá­ból Berlinben rendezendő ünnepségeken résztvevő ma­gyar kormánydelegáció. A delegációt Szalal Béla, az MDF Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Vezetőség titkára vezeti. Tagjai: Czottner Sándor szénbányászati miniszter és Safrankó Emánuel, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, aki Ber­linben csatlakozik a dele­gációhoz. A delegáció búcsúztatásá­ra a repülőtéren megjelent Kárpáti József külügymi­niszterhelyettes és a Kül­ügyminisztérium több vezető tisztviselője. Résztvett a bú­csúztatáson Sepp Schwabb. a Német Demokratikus Köz­I társaság budapesti nagykö­, vete és a nagykövetség több !tagja, Az ENSZ-közgyülés X. ülésszakának október 4-i teljes ülése New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyülés X. üléssza­kának október 5-i teljes ülé­sén folyt általános politikai vita során beszédet mondott Krisna Menőn. India küldött­ségének vezetője. Áz ENSZ alapokmány fe­lülvizsgálásának szükségessé­ge mellett síkraszálló egyes küldöttségek álláspontját il­letően India képviselője kije­lentette, hogy kormányának véleménye szerint az alapokmány csak közös megegyezéssel, de minde­nekelőtt a Biztonsági Ta­nács állandó tagjainak kö­zös megegyezésével vizs­gálható felül. Az alapok­mány felülvizsgálása azon­ban még nem időszerű. India küldötte ezután át­tért a tagfelvételi kérdésre és felhívta a közgyűlés fi­gyelmét arra, hogy az embe­riség egyharmada még min­dig nincs képviselve az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. Hangsúlyozta, az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem szabad sem „zártkezű klubnak", sem valamilyen országcso­port „szent szövetségének" lennie és ennélfogva a döntést valamely ország tagfelvételi kérelmének megvizsgálásánál nem sza­bad az illető országgal kapcsolatos szimpátiának, vagy antipátlának befolyá­solnia. Az indiai -küldöttség veze­tőjének beszédével végetért az általános vita, amelynek során 45 ország küldöttsége fejtette ki az általános és re­gionális nemzetközi kérdé­sekkel kapcsolatos állás­pontját. A politikai vita befezezése után megkezdik munkájukat a közgyűlési bizottságok. Ha­marosan összeül a politikai bizottság is. New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyülés különleges politikai bizottsága október 4-én tartotta ülését. A bizottság elhatározta, hogy a következő sorrendben tárgyalja meg az eléje ter­jesztett napirendi kérdéseket: 1. A Délafrikai Unióban keletkezett faji konfliktus kérdése, amelyet a Délafri­kai Unió kormányának poli­tikája idézett elő; 2. a palesztinai menekültek segélyezésével foglalkozó kó­zelkeleti ENSZ-kirendeltség igazgatójának beszámolója; 3. a Délafrikai Unióban élő indiai származású személyek helyzete; 4. új tagok felvétele az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. Nincs annál nagyobb mé­reg, mint amikor valamilyen értekezletnek se vége, se haszna nincsen. A Szegedi Bútorgyárban is ilyen érte­kezletek voltak régebben. Ügyszólván kötéllel lehetett csak rábírni a dolgozók egy részét arra, hogy munkaidő után az üzemben maradja­nak fél-éjszakáig, valamilyen megbeszélésre. Lantos Fe­renc kiváló ifjúmunkás, a DISZ-szervezet tagja így jel­lemzi az akkori helyzetet: — Felállt valaki az érte­kezleten és hozzáfogott be­szélni. Beszélt vagy másfél óra hosszat — ismert dol­gokról, fölöslegesen. Az emberek egy része el­aludt, mert fáradt volt, a másik része meg szidta az értekezletet. Időbe telt, míg a pártszer­vezet vezetősége észrevette: a sok hosszú és tartalmatlan értekezlet nem lendítője, ha­nem fékje kezd lenni a ter­melésnek, a tervteljesítés­nek. Taggyűlés elé vitték az ügyet, ahol - -árttagok hasznos ja­vas!.; iat tettek, hogyan le­hetne kevesebb, de színvona­lasabb értekezleteket tartani. A legilletékesebb helyen folyt erről a vita, hiszen az üzem, a szaíkszervezet. a tö­megszervezetek vezetői több­nyire kommunisták, tehát lé­nyegében tőlük függött, ho­gyan valósítják meg a ho­zott határozatot. Dicséretük­re legyen mondva — megva­lósították. — Az értekezletet, ahol a párttagok és a pártonkívüli dolgozók feltárják a terme­lést gátló hibáikat és javasla­tokat tesznefk azok elhárítá­sára, rendkívül fóntosnak tartjuk — mondja Vigh Ist­ván párttitkár elvtárs —. De csak az ilyen értekezletet tartjuk fontosnak. Amióta a párttagok, a gazdasági és a tömegszervezeti vezetők meg­értették és tapasztalták is, hogy a ritkábban és rövidebben megtartott gyűlések hasz­nosabbak, hetenként csak egy-két értekezletet tar­tunk az üzemben. Hogy milyen jótékony ha­tása van ennek a tervek tel­jesítésére, a munkaversenyre nézve, megmutatta két leg­utóbbi közös megbeszélés. Az egyik, a szokásos havi termelési értekezlet — a mai méretekkel mérve egy kicsit hosszúra nyúlt — két óra alatt befejeződött. A dolgo­zók 85 százaléka jelen volt. Elsősorban a kommunisták, de a pártonkfvüliek közül is sokan szót kértek. Röviden, érthetően bírálták a fogyaté­kosságokat, ismertették el­gondolásaikat vagy újításai­kat a gépek tökéletesítése céljából. Erre az értekezletre mondja Rózsa Etelka: — Hasznos és érdekes volt. Az értekezlet óta jobban látjuk, mi a legfontosabb tennivaló, hogy teljesítsük a tervet és többet keressüník. A másik közös megbeszé­lés akkor volt, amikor a ru­hagyáriak versenykihívásá­hoz csatlakoztak a munká­sok. Egyhangú helyesléssel megfogadták, hogy az éves tervet december 15-ig telje­síti az üzem. Ennek érdetké­ben többen konkrét munka­felajánlást tettek. A gyűlés rövid volt, utána mindenki a jólvégzett munka tudatában mehetett haza pihenni, vagy szórakozni. A pártszervezet, a szak­szervezet, az MSZT termé­szetesen sűrűbben tart ki­sebb értekezletet, de ezek nem érintik csak 15—20 szá­zalékát a munkásoknak és inkább csak a pártmunkások vesznek rajta részt. A párt­bizalmiak és a népnevelők kéthetenként tartanak meg­beszélést. Ennek eredménye, hogy a kommunisták jó pél­dával járnak elől a terme­lésben. Az idős Bodó Mi­hályról, Molnár Jenőről, Molnár Mátyás DlSZ-tiükár­ról és a többi párttagról csak dicsérően tudnak szólni a pártonkivüliek. A pártszervezet tehát el­érte, hogy a íölösleges és szó­szátyárkodó értekezletek he­lyett kevesebb, rövidebb és színvonalasabb összejövetele­ken vitatják meg a legége­tőbb problémákat a gyár gaz­dái. Ügy tűnik azonban, mint­ha az elvtársak mégis túl­lőttek volna kissé a célon. Márki Béla ifjúmunkás pa­naszkodik: Olyan régen volt már DISZ-gyúlés, hogy alig emlékszik rá. Márki Béla nem tartozik a legfegyelme­zettebben dolgozó ifik közé és a DISZ-gyűlésekről is el szokott maradozni. De, ha már neki is kezd hiányozni a fiatalok ügyeinek közös megvitatása, akkor ez nyil­ván azt jelenti: a pártveze­töség «kevesebb értekezletet* jelszóval szemet hunyt az olyan elengedhetetlenül fon­tos értekezlet elhanyagolása felett is, mint a rendes DISZ-taggyűlés. Ügy véljük, ez nem vezet jóra. A párt­vezetőségnek állandóan segí­tenie kell az üzemi DISZ­szervezetet. Gondoskodnia kell a fiatalolk tanulásáról ós szórakozásáról, a szervezeti élet felelevenítéséről. Ehhez viszont feltétlenül fontos rendes időközönként gyűlés­re összehívni az ifjúmunká­sokat, hogy ők is beleszól­hassanak saját ügyeikbe. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztató jelentése az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről A legfontosabb őszi mező­gazdasági munka, a kenyér­gabona vetése országszerto nagy arányban megindult. Az elmúlt év hasonló idősza­kához mérten a vetések ed­digi teljesítése lényegesen túlhaladja az elmúlt évi ve­tésteljesítést, egyes megyék­ben azonban, különösen Baranya, Tolna. Csongrád és Heves megye­ben a terv teljesítése még a 10 százalékot sem éri el. A vetés előrehaladása elle­nére az őszi munkák üteme nem kielégítő. A legdöntőbb a kukorica betakarítása, ami épp>en a dunántúli megyékben áll a legrosszabbul. A kukoricatö­rés munkája még azokban a megyékben sem folyik kielé­gítően, ahol az érési állapot ezt már megengedné, és sok­helyütt a kukorica törését nem követi azonnal a szár­vágás és a letakarítás, vala­mint az azonnali talajelőké­szítő munka. Nagyrészt ez az oka an­nak, hogy egyes megyék­ben — így különösen Bács, Békés, Csongrád és Hajdú megyében — a gépi talaj­előkészítés! munka a terv­hez viszonyítva, a kedvező időjárás ellenére is csak mintegy 20—25 százalékot ért el. A talajelőkészítési és ve­tési munkák mind a terme­lőszövetkezetek. mind az egyéni termelők területein általában jobbak az elmúlt évekéhez viszonyítva. Megérte az időt és a fáradtságot (MTI) A londoni rádió je­lenli, hogy kedden este, 72 éves korában meghalt Papa­gosz tábornagy, görög mi­niszterelnök. Néhány órával halála előtt hatáskörét Szte­fanopulosz külügyminiszterre ruházta át. Az AFP értesülése szerint Kanellopulosz miniszterel­nökhelyettes és hadügymi­niszter Papagosz döntése kö­vetkeztében benyújtotta le­mondását. London (MTI). A londoni rádió közli, hogy Macmillan brit külügyminiszter hazaér­kezett New Yorkból és részt­vett az angol kormány mi­nisztertanácsán. Macmillan beszámolt Dulles amerikai külügyminiszterrel folytatott newyorki megbeszéléséről. Hangsúlyozta, Dulles-szel folytatott tárgyalásai igen fontosak voltak a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet szempontjából. Másfél év akkor is sok idő, i ha a rendes nyolc órai mun­kával telik el. Különösen, ha a napi munka mellett külön kö­telezettségek is vannak Cs. Horváth János elvtársnak, a Kiskundorozsmai Textilüzem segédmíivezetőjének és társai­nak azonban megérte az Időt és a fáradtságot, amint ezt ők maguk is mondották, hogy el­végezték a másfél éves műve­zetői tanfolyamot. Szívesen jártak minden másnap a négy­órás elméleti oktatásra és vas szorgalommal olvasgatták, ta­nulmányozták a tantárggyal kapcsolatos anyagot. — Mint szövőmunkás kerül­tem ebbe az üzembe — mon­dotta Cs. Horváth elvtárs se­gédmfivezető — s azóta min­den vágyam, hogy alaposan megismerkedjem a szövés tech­nikájával. F.rre a tanfolyamra se keltett engem agitálni. Mi­kor megtudtam, hogy a segéd­müvezetők részére másfél éves tanfolyam indul, azonnal feliratkoztam. Kilenc éve dolgozik már Cs. Horváth elvtárs a Kiskundo­rozsmai Textilben. Tizenhat éves korában került a szövő­débe, ahol nagy szorgalommal sajátította el a gépek kezelését, szerelését. így lett az egyik szövőműhelyben segédműve­zető. Ma azonban már zsebé­ben van a tanfolyam Írásos eredménye, a Könnyűipari Mi­nisztérium által kiállított mű­vezetői jogosítvány is, _ , — A tanfolyam elvégzése óta sokkal magabiztosabban állok egy javításra vagy szerelésre váró gép mellé, mint azelőtt — mondja. — Pontosabban be tu­dom állítani a gépet, ami na­gyon fontos, mert a helyes be­állítás esetén nem szakad úgy az anyag, nem fordul elő olyan könnyen géptörés, vagy malőr­fejtés. Természetesen a jó gép­beállítás a minőség emelkedé­sét is elősegíti, mert például a vászon nincs kitéve annak, hogy csíkot hagynak benne. Elismerően szól a szakmai továbbképzésről Farkas János segédművezető is. — Tizenöt éve dolgozom eb­ben a szakmában. — mondja — de nagy tapasztalataim mellett is sokat tanultam a tanfolyamon. Különösen örültem a géptan­nak, mert ezt még nem ismer­tein eléggé. Egyébként több szakkönyvem van otthon a könyvtárban, köztük egy kitű­nő szovjet mű, amelyet őröm­mel tanulmányozok. Mondha­tom, hogy a tanfolyam elvég­zése az én munkámat is meg­könnyítette. Fletétlenül szük­ségesnek tartom a szakmai to­vábbképzést, hiszen állandóan fejlődik a szövőipar, — nekünk se lehet lemaradni. A m-ost megindult műszaki fejlesztési Dudás István elvtárs a leg- ] művezetője annak' a DlSZ-ta­fiatalabb segédművezető a gokból álló műszaknak, ame­Kiskundorozsmai Textilben. Mindössze 18 éves és már ön­állóan szereli a gépeket. Mint gépkarbantartó munkás került az üzembe, de vas szorgal­mával gyorson elsajátította a gépszerelés!. Ezért lehetett segédművezető és Iratkozhatott fel csaknem két éve a művezetői tanfo­lyamra, amelyet kitüntetéssel végzett. — Azelőtt bizony sűrűn oda mentem a főművezetőmhöz I.énárt elvtárshoz: „Nézze már Sanyi bácsi" — kérdeztem tőle — „mi baja ennek a gép­nek?" — Ilyenkor azután tü­relmesen megmagyarázta, mi okozta a hibát. Nagyon jól esett a segítség, mert elméle­tileg nem rendelkeztem mű­szaki ismeretekkel és bizony cokszor azt sem tudtam hol kezdjem el, ha a gépen kompli­kállabb h'ba volt. lyik az augusztus 20-i munka­versenyből győztesen került ki. Ebben része van az ő jó műszaki munkájának is. — Ha a szövőnő szól, liogy hibáz a gépe, legtöbb esetben gyorsan ki tudom ja­vítani — mondja — hiszen sok­oldalúan elsajátítottam a szö­vőszakma műszaki ismereteit. F.I is mond mindjárt egy esetet, amely a napokban tör­tént meg vele: — Oda hívott az egyik gép­hez a szövőnő, hogy nézzem meg mj a hiba, mert előre dol­gozott az áru. Ilyenkor azon­nal a szövetszahályzót nézzük. En is ezt vizsgáltam, azonban rájöttem, hogy nem itt kell keresni a bajt. A vászonexen­der, vagyis nyüstváltó nem volt pontosan beállítva, ha­marabb váltott. Ha ezt nem javítják ki rögtön, akkor ment­hetetlenül selejtet gyárt a gép. Ma már mind ritkábban mivel a szálak meglazulnak és szorul Dudás elvtárs segít-'a vászon sűrűsége nem lesz ségre. Nagyon büszke arra,'azonos. Természetesen azonnal hogy mint DISZ-tag ő a segéd- sikerült megelőznöm a hibát. Száz és ezer példát sorolhatnának még fel a műveze­tők arra. milyen mértékben és hogyan könnyíti meg munka jukat a szakmai továbbképzés. Sajnos a megye üzemeiben még sok művezető van, aki nem követi Dudás elvtársik példáját. Nem akarnak tovább tanulni, mert elégedettek ön­|mozgalom pedig különösem magukkal és nem veszik észre, hogy ez a maradiság súlyosan [nagy szakmai ismeretet kíván, gátolja munkájukat. L - Kovács Imre tőlünk.

Next

/
Thumbnails
Contents