Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-29 / 255. szám

DELMFLGYFLRORSZflG Vasárnap, 1955. október 39. I (Folytatás az 1 oldalról.) I biztonság érdekeivel összj hangban rendezzék és Németország egységét békcl szerető és demokratikus alapokon állítsák helyre. Abból indulunk ki, hogy a német kérdés megoldásánál megbízható biztosítékot k«ll teremteni arra, hogy nem születik újjá a német militarizmus és nem fogja fenyegetni az európai népek békéjét és nyugalmát. Most, amikor a párizsi egyezmények alapján gyakorlatilag már folyik a nyugati hatalmak katonai csoportosulásaiba felvett Nyugat-Németország remWUtriiálása, új akadályok gördültök a német kérdés megoldása elé. A kialakult körülmények között csak fokozatosan lehet elérni a szükséges megoldást úgy. hogy Európában enyhítjük a nemzetközi feszültséget, megbízható kollektív biztonsági repdszert létesítünk, Németország két része között közeledést és egytittmflk'ldóst teremtünk. Az utóbbi időben arról beszélnek, hogy szakaszonként kell megvalósítani mind az európai biztonság biztosítását, mind a német kérdés megoldását. Ezt a gondolatot nem kell elutasítani, ha ez az európai biztonság igazi biztosításának és Németország békés és demokratikus alapokon történő újraegyesítésének feladatait szolgálja. E céloknak azonban nem felelne meg a német kérdés olyan megoldása, hogy Németország szakaszonkénti egyesítésének örve alatt egész Németországban szakaszonként támasztanák fel a militarizmus!. Nem lehet hozzájárulni a német militarizmusnak sem egyszerre, sem szakaszonként történő feltámasztásához. Másrészt a jelenlegi viszonyok között, amikor két külörj öző társadalmi rendszerű német állam van, nem lehet a német kérdés megoldását Németország egyik vagy másik része érdekeinek rovására. a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói szociális vívmányainak rovására — amely vívmányok óriási jelentőségűek az egész német nép számára — megoldani. Teljesen irreális volna megkísérelni Németország egyesítésének megvalósítását Németország két részének mechanikus összeolvasztása útján. Ennek során feltétlenül abból kell kiindulnunk, hogy a német kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. A mi feladatunk, hogy segítsük őket ebben, nem pedig, hogy rájuk kény szeri tsUk egyik, vagy másik tervünket. \ leiierelés kérdése — elsőrendű fontosságú kérdés Értekezletünk igen fontos kérdése — amelynek pozitív megoldását minden nép várja — a leszerelés kérdése. Elmondhatjuk, hogy a leszerelés egész sor fontos kérdésében — a fegyverzet és a fegyveres erők színvonalának, az atomfegyver eltiltása rendjének és időpontjának, az Ide vonatkozó nemzetközi ellenőrzés néhány fontos vonásának kérdésében — már jelentős mértékű egyetértés jött létre a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország között. A leszerelés problémája gyakorlati lépések megtételért követeli, döntést követel. A szovjet küldöttség hajlandó tekintetbe venni mindazokat a javaslatokat, amelyek elősegítik a fegyverkezési verseny megszüntetését, amelyek előreviszik a leszerelés kérdését. A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a mostani értekezleten megvitatásra kerül a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kérdése is, mert az Ilyen kapcsolatok előmozdítják a nemzetközi együttműködést és a jobb kölcsönös megértést. Mí tudjuk, hogy a Nyugat és Kelet közötti kapcsolatok fejlesztése akkor lesz sikeres, ha szilárd gazdasági al&pja lesz és a nemzetközi kereskedelem aikadálytalan fejlődésére fog támaszkodni. Ezt ma olyan tények akadályozzák, mint a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható hátrányos megkülönböztetések, a normális hitelviszonyok megbontása és egyéb, a nemzetközi együttműködést akadályozó mestcr-éíjcs intézkedések. Kívánatos volna megegyezésre jutni a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését célzó intézkedésekről a kultúra, a tudomány, a technika területén is. továbbá nz idegenforgalom fejlesztését célzó intézkedésekről és egyúttal az ipari, a mezőgazdasági és a kereskedelmi tapasztalatok kicseréléséről. Ügy tűnik nekünk, hogy az ilyan nemzetközi kapcsolatok fejlesztése terén nagy lehetőségek vannak. Befejezésül engedjék meg, hogy kifejezzem azt a reményemet, hogy értekezletünk a kölcsönös megértésre irányuló törekvésnek és az együttműködésre való készségnek ugyanabban a szellemében folyik majd le, mint amely a genfi kormányfői értekezleten uralkodott, s amely- a nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke megszilárdításának ügyét szolgálta Fzen ez úton elérjük majd i népeink vágyainak megfelelő kedvező eredményeket. • V. M. Molotov nyilatkozata előtt a szovjet küldöttség nevében teljes egészében csatlakozott ahhoz a javaslathoz, hogy küldjenek Eisenhower elnöknek üzenetet és ebben kívánjanak neki mielőbbi gyógyulást. Pá rtélet A vetés gyors befejezéséről hozott határozatot az alsóvárosi pártszervezet taggyűlése Kö/ök akcióit somata revén kell előrehaladni Dulles, iz Egyesült Államok külügyminisztere beszéde elején kijelentette: kormányaink mindegyike elismeri, hogy a jelenlegi helyzet nem jelenti a biztos béke kielégítő alapját. Ugyanakkor természetesen mindegyik kormány arra törekszik, hogy semmiféle változás ne gyengítse saját biztonságát. A fennálló feszültségnek és bizalmatlanságnak mély gyökerei vannak, ezek nem küszöbölhetők ki egykönnyen. Elértük azonban azt a kritikus pontot, ahol olyan közös akciók sorozata révén kell előrehaladnunk, amelyek helyreállítják a bizalmat, különben a jövő egyáltalán nem lesz olyan, mint a múlt volt, hanem még annál is rosszabb, a korábbi helyzet tovább romlik. Mindnyájan megegyeztünk abban, hogy Németországot szabad választások útján újból egyesíteni kell. Németországnak a jelenlegi időszakban való egyesítése azonban megköveteli, hogy mindnyájan bizonyosak lehessünk; ez a lépés nem fogja gyengíteni biztonságunkat. Az Egyesült Államok, felismerve ennek szüksésségét, hajlandó csatlakozni a Németország egységével kapcsolatos biztosítékokhoz, amelyek eleve kizárják a német militarizmus bárminő újjászületését. Ezek, — véleményünk szerint — tekintettel vannak minden jogos biztonsági érdekre, beleértve a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit is. Ezeknek a biztosi-1 iékoknak lehetővé kell lenniük,, hogy haladéktalanul hozzáfog- j junk Németország régóta esedékes újraegyesítésének megvalósításához Mindenki elismeri, hogy a fegyverzetek jelenlegi mennyisége nehéz terhet jelent az egyes országok számára és hogy azokat csökkenteni keik nem csupán takarékoskodási intézkedésként, hanem azért is, mert a biztonsági célokat szolgáló fegyverzet valójában háborúhoz vezethet. De egyikünktől sem várható el, hogv lényeges mértékben csökkentse katonai ütőerejét, hanem csak a többiek fegyverzetének hasonló csökkentésivel lépést tartva. Ezért világos, hogy nz előrehaladás ebben a kérdésben nem pusztán azon múlik, hogy megegyezés történik-e a csökkentés kérdésében, hanem annak Ibiztosításán is, hogy a megegyezés szerinti cső' -intés valójában megtörténjék. Máskülönben senkinek sem lenne az az érzése, hogy veszélytelenül végrehajthatja a megállapodás szerinti csökkentéseket. Valamennyien egyetértünk abban, hogy kapcsolataink kiszélesítése a kölcsönös megértés előmozdítását szolgálhatná. Azonban ezen a téren sem várhatunk hirtelen olyan messzireható tetteket, amelyek semmibeveszik az összes biztonsági megoldásokat. Ezekkel a 'kérdésekkel kapcsolatban különféle javaslataink lesznek, amelyekkel igyekszünk eloszlatni a Szovjetunió jogos aggodalmait. Reméljük, hogy a Szovjetunió olyan komoly és jóindulatú megfontolást szentel ezeknek a javaslatoknak, amilyent hitünk szerint megérdemelnek. Az a remény, amelynek itt hangot adtam, Eisenhower elnök reménye, aki gondolatban velünk van és én igen nagyra értékelem, hogy önök megemlékeztek róla. Genf (TASZSZ). Pénteken délután a négy hatalom külügyminisztere ismét összeült, hogy Macmillan angol külügyminiszter elnökletével megkezdje az első napirendi pont — az európai biztonság és Németország — tárgyalását. Az illés során Macmillan szólalt fel elsőnek. * Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés péntek délelőtt szavazott a szocialisták által felvetett bizalmi kérdésben. Mint az AFP jelenti. a Faure-kormány 271 szavazattal 259 ellenében bizalmat kapott. • L. A. C. Fry rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság új budapesti követe megbízólevelének a közeljövőben történő átadásával kapcsolatban pénteken, október 28-án látogatást tett Boldoczki János külügyminiszternél. • A Magyar Népköztársaság kormányának és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának megbízottai 1955. október 27-én új fizetési megállapodást írtak alá Bonnban. * London (MTI). Mint a londoni rádió közli, az ENSZ közgyűlése október 27-én folytatta a szavazást a Biztonsági Tanács nem állandó (harmadik tagjának megválasztására. A még be nem töltött helyre jelölt Fülöp-szigetek és Jugoszlávia csütörtökön három újabb szavazás alkalmával sem kapta meg n i szükséges szótöbbséget. A szavazást most 10 nappal elhalasztották. • A francia nemzetgyűlés válosztásügyi bizottsága csütörtökön 29 szavazattal 12 ellenében és 2 tartózkodással hozzájárult annak a javaslatnak sürgős megvitatásálhoz, amely szerint a most működő nemzetgyűlés hatásköre 1956. január 2-án lejár. Így a választásokat decemberben akár 4-én, akár 11-én megtarthatják, A francia kormány azonnal meg kívánja kezdeni a választási reform vitáját a nemzetgyűlésben. Alkotó taggyűlés volt óktó | ber 27-én este, az alsóvárosi pártszervezetben. A szervezés,' az előkészítés nem volt ugyan tökéletes, (a pértbizalmiak nem értesítettek minden elv-[ társat és a taggyűlés napirendi, pontját sem ismertették) mégis élénk és hasznos vita alakult j ki Bár súlyos hibája volt a; beszámolónak, hogy egyedüli Faragó elvtárs, a pártszervezet) titkára készítette el és a tag-1 I gyűlés előtt sem vitatta azt! ' meg a vezetőség, a Városi! Párt-végrehajtóbizottság javaslata alapján lényegében a legfontosabb feladatokra hívta fel! a párttagság figyelmét. Ez! természetesen nem azt jelenti,! hogy a jövő hónapi taggyűlés! beszámolójának elkészítését mét a párttitkárra háríthatja a vezetőség. A vezetőség tagjainak sokkal nagyobb folelősaóget kell érezniök a taggyűlés sikeréért. Tapasz-j talataikkal, javaslataikkal hozzá kell járulniok ahhoz, hogy, a beszámoló sokkal mélyreha-' tóbban elemezze a pártszervezet egyhónapos munkáját és konkrétabban szabja meg a tennivalókat. A taggyűlést tehát nem a beszámoló tökéletessége, hanem a párttagok értékes felszólalásai tették alkotóvá, színvonalassá. A taggyűlés értékelte a pártszeivezet munkáját a Hatodik Békekölcsön-jegyzésben és megállapította: Alsóvároson negyven százalékkal többen jegyeztek az idén békekölcsönt, mint az elmúlt esztendőben. A népnevelők többsége fáradhatatlanul dolgozott, hogy a dolgozó parasztok fokozottabban járuljanak hozzá kölcsönadott forintjaikkal is a szocializmus építéséhez. Foglalkozott a taggyűlés a pártoktatqs jelentőségével is. A beszámoló bírálta azohit az elvtársakat, akik — bár önként jelentkeztek ,.A marxizmus—leninizmus alapjai'V tanfolyamra — már az első foglalkozásról hiányozlak mintegy tizen. Nem szólt azonban a párttitkár elvtárs arról, hogy a vezetőség milyen intézkedéseket akar tenni az oktatási fegyelem megszilárdításáért. Idézte a Szervezeti Szabályzat vonatkozó pontját, amely minden párttagnak kötelességévé teszi eszmei-politikai képzettségének állandó növelését, de arról megfeledkezett (nem csoda, hiszen a beszámolóból hiányzott a vezetőség egészének véleménye), hogy a tanulás elhanyagolásáért fegyelmi úton felelősségre ls lehet vonni egyes elvtársakat. A beszámoló legértékesebb része volt az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről adott kép. Rámutatott, hogy Alsóvároson különösen lassan halad az őszi kenyérgabona vetése. Ennek oka: a dolgozó parasztok a paprika betakarításával foglalatoskodnak, a vetésre pedig nem használják ki a jó idő minden óráját. Ez a helyzet tarthatatlan, mert a kenyérgabona vetésének határideje október 31-én lejár. A vetésre azért kell most minden erőt összpontosítani, mert ninden perc késlekedés a jövő évi termés rovására megy. A lemaradás megszüntetéséért október 30-án, vasárnap, széleskörű agitáció! indít | a pártszervezet. A pártszervezet | népnevelői — az üzemi agitá-1 torok segítségével — felkeresnek minden dolgozó parasztot. Mozgósítják őket arra, hogy csatlakozzanak az üzemi munkások november 7-i versenyéhez és legkésőbb november 5ig feltétlenül vessék el a kenyérgabonát. Nem szabad a népnevelöknek elfogadniok az olyan kifogást, hogy a paprikaföldbe akarják vetni a búzát. Az igaz, hogy a paprlkaföldbe érdemesebb búzát vetni, mert' a paprika Jól megzsírozza a földet és vastagabb, tömöttebb kalászokat érlel. Dc most már nincs idő a várakozásra. Aki még nem takarította be a paprikát, az is vesse el napokon belül a kenyérgabonát kukorica j vagy más termény után, mert a vetés határidejének megtartása döntő fontossággal bir a termésátlag emelkedésében. A felszólalók helyesették a vetés gyors befejezése céljából javasolt házról-hézra menő agitációt. K&zi Ferenc elvtárs tanácstag vállalta, hogy egyenkint meglátogatja a körzetében lakó dolgozó parasztokat. Figyelemmel kíséri azokat, akik a jövő héten is késlekednek és az ilyenekhez többször is elmegy a vetés szorgalmazása végvtt. Nagyi János elvtárs szerint a paprika azért is hátráltatja a vetést Alsóvároson, mert értékes valuta és sokan akurátusan, veszteség nélkül, jó minőségben akarják leszüretelni. De éppen azért van szükség a felvilágosító szóra, hogy a dolgozó parasztok megértsék: ha jobban iparkodnak a betakarítással és nem várnak tovább a búzavetéssel, ezzel saját magukon segítenek elsősorban. Halász László népnevelő-felelős elvtárs kijelentette, hogy személyesen beszél a népnevelőkkel, hogy október 30-án jelenjenek' meg a pártszervezetben, ahon-! nan irányítják majd a vetést agitációt. Egyhangúan elfogadta a taggyűlés a határozati javaslatot, amelynek legelső pontja arról szólt, hogy az őszi vetést november 5-lg be kell ser 5-ig fejezni Alsóvároson és ennek érdekében a kommunista tanácstagok is többet foglalkozzanak választóikkal. Pozitívuma volt a taggyűlésnek hogy a pártbizalmiak közül többen felszólaltak és bírálták pártcsoportjuknak azokat a tagjait, akik az értesítés ellenére sem jöttek el a pártszervezet legfelsőbb plénuméra. Megyeri Jánosné pártbizalmi például elmondotta, hogy Farkas Lajos és Tóth József elvtárs hiányzik a pártcsoportjából, noha mindkettőnek személyesen szólt. Kéri Mihály elvtárs önkritikusan elismerte, hogy nem értesítette pártcsoportjának tagjait, ezért nem jelent meg közülük senki a taggyűlésen. Igaz, Kéri elvtársat baleset érte a munkahelyén, de azóta lett volna alkalma értesíteni a csoportjába tartozó párttagokat, a taggyűlés időpontjáról. Egyes elvtársak azt is kifogásolták (teljesen igazuk volt), hogy a pártbizalmiak nam közöltök velük, milyen kérdések szerepelnek a taggyűlés napirendjén és így nem tudtak jól felkészülni. Á vezetőségnek tehát — miután pártbizaími értekezleten ismerteti, hogy miről tárgyalnak a taggyűlésen — máskor nagyobb gondot kell fordítania az ellenőrzésre. Meg kell győződnie arról, hogy a pártbizalmiak tovább adják-e a hozzájuk beosztott elvtársaknak a kapott tájékoztatást. Egyébként helyés határozatot hozott a taggyűlés a pártcsoport-munka megjavítására. A határozat értelmében a vezetőségnek november 10-től folyamatosan össze kell hívnia egy-egy pártcsoportot és meg kell vizsgálnia, részt vesz-e minden elvtárs a pártszervezet munkájában. Megállapítható, hogy az alsóvárosi pártszervezet taggyűlése egészében véve elérte a célját. A legfontosabb feladatokra Irányította a párttagság figyelmét és megszabta a feladatok végrehajtásának módját is. A novemberi taggyűlést azonban sokkal gondosabban kell megszervezni, a beszámolónak pedig nem a párttitkár, hanem a vezetőség jól megvitatott és átgondolt beszámolójának kell lennie. JOHN KEATS A nagy angol költő születésének évfordulóidra Százhatvan esztendővel ezelőtt született Londonban, szegény bérfuvaros apjának külvárosi házában a XIX. század egyik legnagyobb lírai költője, a nálunk csak kevesek által ismert John Keats. Apját nyolc, anyját tizennégy éves korában vesztette el, az utóbbit ugyanaz a betegség vitte sírba, mely a szegények legkérlelhetetlenebb ellensége, s amely később az ő halálát ts okozta: a tüdővész. Szülei halála után ránehezedett három öccse neveltetésének gondja is. Orvosi pályára készült, néhány szemesztert el is végzett a londoni klinikán. De hajlamai az irodalom felé vonzották. Első versei egy Lelgh Hunt nevű jószemíl, harcos, bátor kritikusnak és lapszerkesztőnek a folyóiratában jelentek meg, ugyanott, ahol Shelley is kezdte pályáját. Hunt és Shelley barátsága megbélyegzett emberré tették az akkori hivatalos irodalomkritika szemében. Már első verseskötetét megtámadták, mikor pedig 1818-ban „Endymion" című románca megjelent, a konzervatív sajtó leghírhedtebb bértollnokai támadtak rá durván és igazságtalanul. A támadások is hozzájárultak öröklött tüdőbaja súlyosbításához, s a fiatal költő halálos betegen dolgozott tovább. 1820-ban jelent meg legszebb ódáinak és szonettjeinek gyűjteménye, de a következő évben már annyira súlyosbodott betegsége, hogy kénytelen félbehagyni „Hyperion" című nagyszabású költeményét, s Olaszországban keresni gyógyulást. Még ugyanabban az esztendőben huszonhatodik életévében meghalt Rómában. Keats látszólagos „politikamentessége" a dekadens polgári költőket arra indította, hogy benne lássák egyik ősüket. A burzsoá irodalomtörténetírás pedig, kihasználva a nagybeteg költő metanchóliáját, igyekezett ezt az állítólakos politikamentességet még jobban kiélezni, nem egyszer éppen Byron és Shelley rovására. Pedig Keats verseinek alaposabb vizsgálata meggyőző erővel bizonyítja, hogy a költő nem az öncélú szépséget kereste, amikor a görög művészet felé fordult, éppen úgy, mint ahogy néhány évszázaddal korábban a renaissance nagy kőitől sem azért fordultak az antik irodalom felé, mintha a valóságtól akartak volna elfordulni. Keats a természet és a művészet szépségét, az életörömöt szegezi szembe az igazságtalan, embertelen, elnyomó társadalom gonoszságával, olyan erővel, amilyennel csak olyan ember tudta, aki érezte, hogy ez a társadslom már bölcsőjénél korai halálra Ítélte őt. Irodalmi tanulmányai során meglátta, hogy a régi görögök az igazságtalan társadalom körülményei között a szépségben keresték és találták meg az igazságot. így tesz ő is, amikor egyik legszebb versét, az „Oda egy görög vázához" című költeményt így fejezi be: „A Szép: Igaz s az Igaz: szép! — sohse áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség!" Keats költészete, mint a romantika legnagyobbjai általában, végső soron már a realizmus felé mutat, elsősorban rendkívül színes, pompás nyelvezetével, dús, gazdag, élethű duzzadó képeivel. Pósa Péter föl'kotai tanszékvezető docens