Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-29 / 255. szám

Szombat, 1955. október 29. mm YÜRORSZBG Szakszervezeti Bizottság választása a Szegedi Textilművekken Csütörtökön délután a Tex­tilmüveik kultúrtermében az üzemi dolgozók küldöttei Szakszervezeti Bizottságot vá­lasztó közgyűlésre jöttek össze. Erdélyi Károlyné üdvözlő sza­vai után az üzemi bölcsőde kis lakói köszöntötték a választás résztvevőit, majd a tőmegszer­vezetek küldöttei tolmácsolták a dolgozók jókívánságait. Az Üzemi Bizottság beszá­molóját Hévízi Jánosné mon­dotta el. Bevezetőül a Szak­szervezeti Világszövetség fenn­állásának 10. éves évforduló­ját méltatta, majd rátért az Üzemi Bizottság eddigi mun­kájának értékelésére. A beszámoló elhangzása után egymásután kértek szót a dol­gozók. Elsőnek Erős Istvánné eredményeket elérni. Bergerné bírálta azokat az üzemi bizott­sági tagokat, akik nem hajtot­ták végre az Üzemi Bizottság határozatait. Hangsúlyozta, az új Ozemi Bizottság foko­zottabban ellenőrizze a hatá­rozatok végrehajtását és minden esetben vonja fele­lősségre a mulasztókat. Igen értékes volt Szakács Ká­rolyné szakszervezeti bizalmi hozzászólása is, ald javasolta, hogy bizonyos esetekben a mű­szaki vezetők kérjék ki a bizal­miak véleményét. Például, ha valakit jobb munkabeosztásba akarnak áthelyezni, kérdezzék meg az ott dolgozó bizalmit, méltó-e arra vagy sem. Felszólalt Pesti Lajos elv­társ, a Textiles Szakszervezet mondotta el véleményét az Területi Bizottságának elnöke Üzemi Bizottság munkájáról, is. Üdvözölte a dolgozókat és Erdélyi Károlyné termelésfele-[átadta Hévízi Jánosné, és lős felszólalásában elmondta,; Fenyvesi Mária elvtársnőknek hogy a termelési bizottság,-a Területi Bizottság dicsérő melynek vezetője volt, nem oklevelét, a békekölcsön-jegyzés foglalkozott eleget a brigádok-j idején végzett jó munkájukért, kai, s ezért azok nem tudtak \óNagy Sándor elvtárs, az üzem főmérnöke a vállalatvezetőség nevében együttműködést ígért az új Üzemi Bizottságnak és a dolgozók fokozottabb közre-1 működését kérte a műszaki fejlesztés elősegítésében. Tombácz Ferenc elvtárs az üzem pártbizottsága nevében értékelte a szakszervezet mun­káját. Kérte a megválasztandó Üzemi Bizottság tagjait és a műhelybizottsági tápokat, bogy érezzenek az eddigi'' I nngyobb| felelősséget munkái iránt és foglalkozzanak továbbra is oda­adóan a dolgozók problémáival. A vita befejezése után került sor a jelölő-bizottság javasla­tának ismertetésére. Az Üzemi Bizottság tagjainak elfogadá­sát vita előzte meg. A felszó­lalók arra kérték a jelölteket, hogy megválasztásuk htán töb­bet foglalkozzanak az emberek nevelésével. A szavazásnál az új Üzemi Bizottságot egyhangúlag meg­választották­Sz. G.-né Az öszi mttnkák vége felé járnak s készülnek a zárszámadásra Amikor nyöghet a beteg S. A. egyetemi hallgató a múlt hét egyik napján heves görcsökre ébredt. Nagy ne­hezen összeszedte magút, s 6 óra tájban levánszorgott az uti\ira. Szerencséjére akad­tak jóindulatú járókelők, akik eltámogatták az SZTK­ba. Negyed 7 lehetett, mire odaértek. Ott azonban nem találtak orvost. Az éjszakai szolgálat 6 órakor végetért, s a nap­pali csak fél 8-kor kezdődött. A beteg felkuporodott egy padra, várt és — nyögött, ügy látszik, mint ahogy „senki földje" van a háború­ban két front között, az SZTK-ban ehhez hasonlóan 6-tól fél 8-ig „senki ideje" van, amikor nyugodtan nyöghet a beteg. Csakhogy a „senki ideje" — senkinek sem kedvez. (andrás) A ruhagyári ifjúsági szalag november 7-re készül Néhány héttel ezelőtt a Szegedi Ruhagyár ifjúsági szalagjának dolgozói felhí­vással fordultak a város gé­pen dolgozó ifjúmunkásaihoz lönösen sokat számít a kiváló eredmények elérésénél, hogy az utóbbi időben as ifjúsági szalag kollektívája még job­ban összeforrott, s valóban és november 7 tiszteletére , őszintén, szívesen segítenek szocialista munkaversenyre egymásnak, átadják jól be­hívták ki őket. A versenyfel­hívást azóta már számos üzem ifjúsági osztálya, bri­gádja és ifjúmunkása elfo­gadta. A kezdeményező ru­hagyári ifjúsági szalag azóta mindent megtesz, hogy ne csak a verseny kezdeménye­zője, hanem nyertese is le­gyen. A vállalás értelmében október 11-től a nagy ünne­pig, naponta a szalag 290 darab munkaruha elkészíté­sét vállalta, ami 103 százalé­kos napi tervteljesítést jelent. Ezt a vállalást máris túltelje­sítették, mivel naponta 310 darab ruhát készítenek, ami 110 százalékos tervteljesítést jelent. Az ifjúsági szalag legjobb­jai, Török Rozál, Berta Juli, Csikós Ilonka és a többiek, kimagasló termelési eredmé­nyekkel, kiváló minőségi munkával járulnak hozzá a Zárszámadás előtt áll a sze­gedi Dózsa TSZ is. Ha a be­takarítással végleg elkészül­nek és az utolsó termények értékesítését is biztosították, rögzíthetik a munkaegység pontos értékét és a tagság elé tárhatják a gazdasági év mérlegét. Mint Zina Miklós elvtárstól, a szövetkezet elnö­kétől értesültünk, előzetes számításaik máris vannak, s habár ezeken az utolsó hetek még valamit módosítanak — nagyjából kialakult a várható jövedelem képe. Eddig pénzben hét forintot osztottak ki munkaegysé­genként. A zárszámadáskor ezt még további 10—11 fa>­rinttal egészítik ki, Búzából előreláthatólag 2.7-­3 kilogrammot, kukoricából 2 kilogrammot osztanak mun­kaegységenként. Az összes ki­osztott termények értéke sza­badfelvásérlási áron, a pénz­jövedelemmel együtt mintegy 32 forintot fog kitenni. Ha a szabadpiaci árakat vesszük alapul, akkor ez az összeg ter­mészetesen még nagyobb lesz. Számos család igen szép jövedelemre számíthat a Dó­zsa TŐZ-ben. Idősebb és if­jabb Gémes Ferenc például szeptember végéig több mint 650 munkaegységet szerzett. A zárszámadásig ez a szám bizonyára a 700-at is túlha­ladja, a Gémes-család tehát jóval több mint húszezer fo­rint jövedelemre számíthat, amihez még hozzájön a ház­táji gazdaság hozama. A Csa­nádi testvérek szeptember végéig mintegy 850 munka­egységet szereztek; jövedel­mük aligha fog sokkal elma­radni a harmincezer forint mögött Papp Illésné sertés­gondozó egymaga 402 mun­kaegységet szerzett az elmúlt hónap végéig, Körmöczi Már­ton kovács több mint 600-at — és így sorolhatnánk to­vább a szövetkezet példamu­tatóan dolgozó tagjait. A szö­vetkezetben mindez nem ti­tok. Az iroda falán ott függ a kimutatás, amely hónapról hónapra pontosan számon tartja, kl mennyi munkaegy­séget szerzett Talán még vannak aránytalanságok: egyeseknek sikerült köny­nyebb munkával is több munkaegységet szerezniük. A zárszámadásig azonban a tsz ellenőrző bizottsága még­egyszer alaposan megvizsgál­ja a munkaegységeket, hogy a hibák kiküszöbölésével elő­segítse az igazságos, valóban érdemek szerinti jövedelem­elosztást. Csakhogy a zárszámadásig hátra van árn még egy darab az őszi munkákból. Minde­nekelőtt: némely termény betakarítása, ami nélkül el sem készíthetik az évi mér­leget. Még fiz holdon kell a kukoricát letörniük, három holdon a takarmányrépát fel­szedniük. négy holdról a sző­lőt leszüretelniük és végül öt holdról a rizst elcsépelniük, hogy azt mondhassák: az idei gazdasági év munkálatait be­fejeztük. Ezenfelül még 59 hold búzavetés is elvégzésre vár, ami nem kevésbé fon­tos, hiszen nemcsak az idei számadásra — a jövő eszten­dőre is gondolni kell. Meg­kérdeztük Zina elvtársat, mennyi idő alatt tudnak vé­gezni a hátralévő munkák­kal. — A vetést — feleli —• négy nap alatt befejezhet­jük. A föld nagyobb része már fel van szántva; még 22 holdon kell pótlólag a szántást elvé­gezni, ugyanis ezekről a föl­dekről csak a mult héten le­hetett letörni a kukoricát. Egyébként már minden ve­téssel végeztünk: a földben van az őszi árpánk meg az őszi takarmánykeverékünk is. És a betakarítás? — A betakarítás befejezé­séhez tagságunk nyolc napi munkájára van még szük­ség — számolja ki papíron az el­nök elvtárs. — Sajnos, nem mindig jó az idő, a héten is még csak három napot tud­tunk dolgozni. Ha olyan lesz az idő. mint csütörtökön meg ma, akkor egykettőre befe­jezzük és jöhet a zárszám­adás. Mindenesetre minden percet kihasználunk; ha HZ idő megengedi, vasárnap is dolgozni fogunk — mondja befejezésül Zina elvtárs. — A prágai színházak idei műsorában több új darab szerepel. Az új csehszlovák darabok közül kiemelkedik Dvorak és Vejrezka "A vi­lág ifjúsága* című műve, mely Marx és Engels életé­ről szól. A külföldi darabok közül legnagyobb érdeklő­désre Sartre új szatírája tart­hat számot, a "Nyekraszov*, melyet annakidején nagy visszhanggal fogadott Párizs. — Közvéleménykutatás a színházban. A szegedi Nem­zeti Színház a *Szegedi Tü­kör* című lapon keresztül közvéleménykutatást indított, felkérve a színházlátogató közönséget, hogy írja meg véleményét az előadásokról. A legjobban sikerülteket a *Szegedi Tükör«-be>n közlik és íróiknak egy színházi sza­badjegyet biztosítanak. — A JUHÁSZ GYULA SZABADEGYETEMRE való jelentkezések határidejét az utóbbi napokban megindult nagyarányú jelentkezés miatt a Társadalom- és Természet­tudományi Ismeretterjesztő Társulat meghosszabbította november 7-ig. Az egyetem megnyitó ünnepsége ezért ok­tóber 29 helyett november 9-én este 6 órakor lesz. — Jó gyermekek megjutal­mazására október 30-án va­sárnap délelőtt 10 órakor a Juhász Gyula Kultúrház és a Somogyi Könyvtár bábelő­adással egybekötött mesedéi­előttöt rendez. A gyerekek részleteket hallhatnak a tün­dérország meséi«-ből. A Ti­szaparti • Általános Iskola bábjótszó csoportja a *Há­rom kis gida* című mesejá­tékot mutatja be. A jó gyer­mekek között az előadás után meséskönyveket sorsol­nak ki. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT SZEGEDI BIZOTT­SÁGA november 1-én, ked­den délután 6 órakor a Nép- j front-bizottság nagytermében I városi népfront-bizottsági (hónapokban rendezett ün­iilést tart. Az ülésen Buza nepségekről. s arról, hogy az kai beszámolót tart. vált munkamódszereiket. így például néhány nappal ez­előtt Pigniczky Kati megbe­tegedett, s a helyére ideigle­nesen beállított Veszelovszki Etel bizony még nem tudott megbirkózni az ifjúsági sza­lag gyors munkatempójával. Ezért a lányok úgy döntöttek, hogy aki egy kicsit előbbre van saját munkájával, az gyorsan „besegít" Kati gépé­nél, s ezáltal nem lesz kiesés a termelésben. A Szegedi Ruhagyár ifjú­sági szalagjának díszesei, s valamennyi ifjúmunkása helyt áll vállalásának, s ha a mostani őszinte munkaszere­tet és versenylendület no­vember 7-ig nem csökken, hanem csak fokozódik, akkor minden remény megvan arra, hogy a Szegedi Ruhagyár if­júsági szalagja a verseny szalag jó eredményeihez. Kü- büszke győztese lesz, Csü ör'öHi értekezletén féléves munkáról számolt be az MHDSZ megyei elnöksége Csütörtökön értekezletre ladott be újítást. A Textilmű­hívta össze az MNDSZ me~ j vekben Halász Károlyné gyei elnökségo a kerületi, az . mérnök a minőség megjaví­iizemi, a községi és a tenne- tását célzó újításon dolgozik, lőszövetkezeti MNDSZ-szer- | Az MNDSZ sokat tett azért vezetek elnökeit, egyes veze-j is, hogy ebben az esztendő­tősógi tagjait 6 aktíváit. A féléves munkáról Nagy Ká­rolyné, az MNDSZ-megyei el­nöke tartott beszámolót. Az értekezleten résztvett és fel­szólalt Lazányi Józsefné. az MNDSZ országos központja agitációs osztályának vezető­je, valamint Kovács Józsefné elvtársnő, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság munkatársa. Az egésznapos értekezleten több fontos problémáról esett szó mind a beszámolóban, mind a hozzászólásokban. Megemlékeztek az elmúlt László akadémikus külpoliti-1 • . . . . , !,ai fart 1lpan es a mezőgazdasági ter­melés fokozására is mozgósí­— AZ ELSŐ KERÜLETI TANÁCS végrehajtó bizott­ságának elnöke értesíti a vá­ros dolgozóit, hogy az újsze­gedi hetipiacot október 38­tól, péntektől kezdve minden héten kedden és pénteken délután a Torontáli téren, a Vakok Intézete előtt tartják meg. I i • i i totta az MNDSZ a nőket. Igen jelentős, hogy az üze­mek női dolgozói is felelőssé­get éreznek a technika fej­lesztéséért. A Szegedi Ruha­gyárban Adányi Andrásié újításával megkönnyítették a kézi munkát, Polgár Gyuláné a kézi munkák gépesítésére ben minél több asszony kap­csolódjék be a munkába. A dorozsmai József Attila TSZ asszonyai 200 munkaegyseg teljesítésére tettek közé felhí­vást. Ennek nyomán me­gyénkben több mint ezer tsz asszony október végére vagy túlhaladja a 200 munkaegysé­get. illetve kis- és sokgyere­kes anyák esetében 120 mun­kaegységet. Felszólalt a találkozón a szegedi résztvevők közül Herczfeld Mihályné, Barta Mártonná, Ternai Istvánné. A beszámoló megvitatása után az értekezlet résztvevői megválasztották a megyei el­nökség tagjait, amelybe Sze­gedről megválasztották Far­kas Istvánnét, az MNDSZ városi titkárát és Barta Már­tonnét, a Szegedi Szalámi­gyár dolgozóját póttagnak. Tagja lett az MNDSZ megyei elnökségének Ackov Szlav­kóné Űjszentivánról és Kris­tóf Andrásné Szatymazról. A Komszomol első kong­resszusa 1918. október 29-én nyílt meg. Ezt a dátumot te­kintik a Komszomol szüle­tésnapjának. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az első Kom­szomol-szervezetek ezen a napon alakultak meg. Már 1917-ben, a február és októ­ber közötti időszakban, az egész országban, főként pe­dig a nagy ipari központok­ban kezdtek kialakulni a szo­cialista ifjúsági szövetségek, amelyek a szovjet hatalom győzelme utáni első hóna­pokban gyorsan megerősöd­tek. A munkás- és paraszt­ifjúság szövetségeinek első kongresszusa idején, több mint 22.000 fiú és leány tar­tozott soraikba. Ezek a szer­vezetek egyesülésük után komoly erőt jelentettek. Az ifjúsági szövetségek egyesülése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első évfordulójának előestéjén történt. Nehéz idők jártak akkoriban. A fiatal szovjet köztársaságot az ellenség tűzgyűrűje vette körül. A belső ellenforradalmárokat, a fehérgárdistákat támogat­ták a külföldi imperialisták. Az egész nép, s az ifjúság előtt is az a feladat állt, hogy fegyverrel a kezében védelmezze október vívmá­nyait, megvédje hazáiát. A fiatalok bátran és hősiesen küzdöttek a polgárháború frontjain. A párt világos és nemes célt tűzött a Komszomol elé, megmutatta fejlődésének út­ját. 1920-ban Vlagyimir Iljics Lenin, a Komszomol III. kongresszusán mondott be­szédében rámutatott arra, A Komszomol — a Párt segítőtársa a kommunismus építésében hogy a felnövekvő nemze­déknek milyen óriási szerepe van az új társadalmi rend­szer megteremtéséért folyó harcban és Oroszország ipari állammá alakításában. A nagy vezér felszólította az ifjúságot, hogy tanuljon, önfeláldozóan dolgozzék a társadalom javára, első le­gyen a kommunizmus építőt között, ragadja magával az egész munkás- és paraszt if­júságot. Lenin szavait a Komszo­mol harci programjává tűzte ki. A szocializmus építésé­nek esztendeiben, amikor a Kommunista Párt megvaló­sította az ország iparosításá­nak és a mezőgazdaság kol­lektivizálásának lenini ter­vét, a komszomolisták az új társadalom építőinek első so­raiban küzdöttek. Csupán az első ötéves terv esztendeiben a Komszomol Központi Bi- j zottsága 200.000 fiatalt moz- [ gosított a rohaménítkezések­re. Több mint 8000 komszo­molista dolgozott a gorkiji autógyár építkezésén. 7000 a sztálingrádi traktorgvár, 12 ezer pedig a kuznyecki ko­hókombinát építkezésén. A moszkvai Metró első gyűrű­jét több mint 18 000 fiú és leány építette. 38 000 kom­szomollstát irányítottak a Donyec-medence bányáiba. Sok tízezer komszomolista épített új várost az ország keleti és északi részein — az Amur menti Komszomolsz Lenin a Komszomol III. Kongresszusán építőinek tiszteletére kapta nevét. A fasiszta Németország tá­madása egy időre megszakí­totta a kommunizmus építé­sét á Szovjetunióban. Az ifjű hazafiaknak, mint az egész népnek, fegyvert kellett ra­gadnia, hogy megvédje a szo­cializmus vívmányait. A komszomolisták az egész szovjet néppel együtt önfel­áldozóan harcoltak az ellen­ség ellen, A háború befejezése után a szovjet nép megkettőzött energiával folytatta a kom­munizmus építését. Az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés hatalmas lépéssel haladt előre. A Komszomol sok ezer fiút és leányt irányított az erő­művek építkezéseire. Az Uk­rán Komszomol-szervezetek több mint 16.000 komszomo­listát irányítottak a Donyec­medence szénbányáiba. A vasbeton-szerkezeteket és al­katrészeket gyártó üzemek építkezését túlnyomórészt komszomolisták vállalták. A párt kitűzte a feladatot: a mezőgazdaság gyors fellen­dítése. E célból határozták el 28—30 millió hektár szűzföid termővé tételét az ország ke­leti és délkeleti vidékein. A komszomolisták lelkesen fo­gadták ezt a határozatot. Kö­rülbelül 300.000 fiatal hazafi utazott a szűzföldekre. A szovjet ifjúság számos hazafias tette tanúskodik ar­ról, milyen nagy segítséget nyújt a Komszomol a Kom­munista Pártnak, a kommu­nizmus építésében. A Komszomol az első kong­resszus óta eltelt időszakban hatalmasat fejlődött. Az 1954 márciusi XII. kongresszuson csaknem 19 millió fiút és leányt számlált soraiban. A párt körül tömörült, a kommunizmusért küzdő fia­tal harcosok e hatalmas had­serege hű Marx—Engels— Lenin—Sztálin legyőzhetetlen zászlajához. - A. Blatyin

Next

/
Thumbnails
Contents