Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-29 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ AZ MDP CSONGRADMEGYE1 BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 255. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1955. október 29. MAI SZAMUNKBÓL: SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG VÁLASZTÁSA A SZEGEDI TEXTILMÜVEKBEN (3. oldal) AZ ÖSZI MUNKÁK VÉGEFELÉ JÁRNAK S KÉSZÜLŐDNEK A ZÁRSZÁMADÁSRA A DÓZSA TSZ-BEN (3. oldal) JOHN KEATS (2. oldal) f A hátralékok rendesése becsületbeli ügy (Cs. J.) Eddigi begyűjtési eredményeink azt mutat­ják: a szegedi járás dolgozó parasztjainak legnagyobb része felismerte a begyűjtési kötelezettségek teljesí­tésének fontosságát. Tudják: csak úgy számíthatnak ál­lamunk fokozottabb támogatására, népjólétünk folya­matos emelkedésére, ha öntudatos dolgozó emberekhez méltón, fegyelmezetten teljesítik állampolgári kötele­zettségeiket. Dolgozó parasztságunk megnövekedett ha­zaszeretete, öntudata a biztosíték arra. hogy az esztendő hátralévő két hónapja alatt községeink összes beadási hátralékaikat rendezhetik. Tiszta lappal, adósság nélkül kezdhetik az új esztendőt. A beadási hátralékok rende­zéséért azonban még nagyon sok a tennivaló. Különösen jelentős tartozásaink vannak hízottsertésből, tejből, vágómarhából és baromfiból is. Jelentősek a mult esz­tendőikről fennmaradt adósságok is. Az idén szinte kivétel nélkül mindenből nagy ter­mésünk volt. Minden gazdának megvan tehát a lehető­sége ahhoz, hogy elemi kötelezettségének eleget tegyen, rendezze államunk iránti tartozását. A mórahalmi dol­gozó parasztok december 31-ig szóló vágómarhabeadási tervüket mér október 26-án 98.5 százalékra teljesítet­ték. A sertésbeadással 73, a tojásbeadással pedig 94.6 százaléknál tartanak. 1386 mázsára kötöttek értékesítési szerződést az állammal. A szerződött mennyiség 76 szá­zalékát már át is adták. Ugyanezt megtehetik Bordány­ban, Forráskúton, Csengelén és Pusztaszeren, általában azokban a községekben is, melyek a begyűjtési kötele­zettség teljesítésében jelenleg hátul kullognak. A hátralékok rendezésében nemcsak a dolgozó pa­rasztokra, de a falu társadalmi szerveire is komoly munka vár. Szakítani kell azzal a káros nézettel, hogy a begyűjtés csak a begyűjtési csoport ügye. A begyűjtés népi ügy. Tehát a tanács, a pártszervezet, a Hazafias Népfront egyik legfontosabb feladata. Nemcsak a jól végzett felvilágosító munkára, hanem emellett a tanács­tagok példamutatására is szükség van. Mórahalom Szegvár után a megye községei közül jelenleg első a begyűjtésben. A község. 54 tanácstagja közül ötvenen már az egész évi beadási kötelezettségüket teljesítették. A falusiak szívesen követik az olyan tanácstag példáját, mint ifjú Kiri István 15 holdas középparaszt, aki nem­csak a mezőgazdasági munkákban az első, de első a be­adásban is. A sándorfalvi tanács 54 tagja közül 27-en mulasz­tották el eddig a sertésbeadási kötelezettség teljesítését. Nem csoda tehát, ha az egész falu lemaradt a sertés­beadással. Pusztamérgesen Börcsök István tanácstag 230 kiló hízottsertéssel adósa az államnak. Az ilyen ta­nácstag bort iszik és vizet prédikál, amikor másokat a beadási kötelezettség rendezésére buzdít. Fontos dolog tehát, hogy mielőtt harcba indulunk a beadási hátralékok új esztendőig való kiegyenlítésé­ért, tanácstagjaink tisztázzák tartozásaikat. Ez a siker egyik komoly feltétele. Nem lehetünk elnézőek azokkal a kulákokkal, akik spekulálva, visszaélve államhatalmunk türelmével, sza­botálják beadási kötelezettségeik teljesítését, hiszen egyedül csak a balástyai kulákok 285 mázsa hízottser­téssel tartoznak. A törvény erejével kell kötelezni őket adósságaik teljes rendezésére. A községi begyűjtési csoportoknak sürgősen rendbe kell hozniak begyűjtési adminisztrációjukat is. Jelenleg a legtöbb községben a begyűjtési hivataloknak nincse­nek naprakész jelentéseik a begyűjtés állásáról. Emiatt nem láthatják, mi is a közvetlen feladat, hol kell ja­vítani a munkán. Szakítani kell az ilyen munkastílus­sal. Rendet kell teremteni a különböző begyűjtési válla­latok egymáshoz való viszonyában is. Gyakran előfor­dul, hogy a termelő egy-egy terményfajtából már a fe­leslegét értékesíti a földmúvesszövetkezetnél, holott a terményforgalmi vállalatnál más terményből még te­kintélyes adóssága van. Pedig az adósságot a szabadon értékesített terménnyel is lehetne rendezni, ha a két vállalat munkája között némi összhang lenne. Az előt­tünk álló nagy begyűjtési feladatot úgy kell megvaló­sítani. hogy a meggyőző, felvilágosító szó hatására ja­vuljon meg a munka. Közeledik november 7-e, a mun­kások és dolgozó parasztok nagy ünnepe. Induljon hát begyűjtési munkaverseny e nagy nap tiszteletére. Jus­sanak el minden parasztházba a népnevelők, mondják el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vív­mányát, a népi államhatalmat erősítjük többek között azzal is, ha becsülettel rendezzük az állam iránti tar­tozásainkat. A magyar ifjúság üdvözlete a Komszomolnak A DISZ Központi Vezetősége a Komszomol megalakulásának 37. évfordulója alkalmával táv­iratot intézett a Lenini Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságához. — „A Szovjetunió hős ifjú­sága mindenkor példaképül ált előttünk — hangzik az üdvözlő táviratban —. A Komszomol példája a párt ügyének oda­adó szeretetére hív, helytállás­ra tanít és nagy tettekre köte­lez bennünket. Büszkén vall­juk magunkat a Komszomol testvérének és minden erőnk­kel azon dolgozunk, hogy a magyar ifjúság és szervezete, a DISZ, méltó legyen a Kom­szomol nagyszerű barátsá­Igára". Á nemzetközi feszültség további enyhítésének megvannak a nagy és még ki nem használt lehetőségei — mondotta megnyitóbeszédében V. M. Molotov szovjet külügyminiszter Lapunk tegnapi számában röviden ismertettük a négy hatalom külügyminiszterei genfi értekezletének ünnepé­lyes megnyitását. Az alábbiakban közöljük a külügymi­niszterek felszólalásainaik fontosabb részeit. A külügyminiszteri érte­kezlet első ülését — mint ar­ról már beszámoltunk — Pinay francia külügyminisz­ter, az első ülés elnöke nyi­totta meg. Pinay beszéde bevezetőjé­ben megállapította: a júliusi genfi kormányfői értekezlet nagy reményeket ébresztett a világban. A kormányfők le­szögezték: közös akaratuk az, hogy szilárd bázisokra alapít­sák a tartós békét. Azzal bíz­tak meg bennünket — mon­dotta ezután Pinay —, hogy ma kezdődő munkánkban előrehaladjunk a megoldások keresésében, és hogy pozitív eredményekre jussunk. Ma­gától érthetődően azonban nem lehet itt szó arról, hogy mindent, mégpedig azonnal megoldjunk, A leszerelés kérdéséről szólva Pinay kijelentette, hogy e szövevényes kérdés­ben csak bizonyos számú elő­zetes intézkedésben lehet megállapodásra jutni. A napi­rend első pontjánál, a német egység és a biztonság kérdé­sénél azonban nincs akadá­lya annak, hogy azonnali döntés szülessék egy olyan terv módozatairól, amely ösz­szekapcsolná a német egység megvalósítását a biztonsági rendszer kidolgozásával. Ha nem hoznánk ilyen döntést — mondotta — nem lenne le­hetséges további haladás, Pinay beszéde további ré­szében a Kelet és Nyugat kapcsolatairól szólott ki­hangsúlyozván. hogy a fran­cia kormány fontosságot tu­lajdonít e kérdésnek. Mindaddig, amíg fennáll a világ megosztottsága, Nyu­gat-Európa biztonsága fel­bonthatatlanul kötve marad a nyugati biztonság szerveze­teihez és ilyen körülmények között illuzórikus lenne a biztonság területén egységes Európáról beszélni. Viszont oz Európa két ré­sze közötti gazdasági, kultu­rális és humánus kapcsolato­kat változatossá téve, meg­sokszorozva és elmélyítve le­hetséges kell legyen, hogy új­légkört teremtve fokozatosan törekedjünk az egységes Eu­rópa újjáépítésére. Ez az eszménykép talán tá­voli. Mindenesetre a francia kor­mány máris eszerint és e felé orientálta és határozta meg politikáját azon határok között, amelyeket Európa je­lenlegi megosztottsága szab. Ha nem is vagyunk hajlan­dók a védelmünk és bizton­ságunk szempontjából lénye­ges elemeket megvitatás tár­gyává termi: elhatároztuk, hogy olyan messzire elmen­jünk, amennyire csak lehet azon ésszerű intézkedések ke­resésében, amelyek lehetővé teszik, hogy számoljunk a Szovjetunió szükségleteivel, érdekeivel és jogos aggodal­mával. Ezen tárgyalások folyamán felelősségünk még egy fel­adatot hárít reánk: azt, hogy elutasítsuk a hamis megoldá­sokkal való önámítást, azaz az olyan megoldásokat, ame­lyek többé-kevésbé ügyesen leplezik a megoldás hiányát vagy az olyanokat, amelyek be nem vallott félreértéseken alapulnak. A tét túlságosan komoly ahhoz, hogy ne tartsuk gon­dos tiszteletben a szellemi és erkölcsi becsületesség köve­telményeit. , Ez a becsületesség, amelyet ügyünk szolgálatába állítot­tunk, lehetővé teszi — erről meg vagyok győződve — po* zitív eredmények elérését. Befejezésül legyen szabad szólanom Eisenhower elnök Az álláspontok különbözőségeit át lehet és át is kell hidalni kiváló személyiségéről. Alig három hónappal ezelőtt itt volt alkalmunk csodálni duz­zadó életerejét. Bár hirtelen megbetegedett, ma mór sze­rencsére a gyógyulás útján van. Biztos vagyok abban, hogy mindannyiunk érzésének hú tolmácsolója vagyok, amikor azt javasolom Önöknek, mun­kálataink kezdetén, küldjünk üzenetet, mely tükrözi mély barátságunkat és még mele­gebb jókívánságunkat. Uraim! — mondotta beszé­de befejezéséül Pinay. — Megnyitottnak nyilvánítom a külügyminiszteri értekezletet. Eisenhower elnök váratlan betegsége a legmélyebb saj­nálkozást keltette Nagy-Bri­tannia, a brit nemzetközösség és a birodalom minden részé­ben — mondotta beszéde be­vezetőjében Macmillan angol külügyminiszter. Nem csupán kormányom, hanem egész népem nevében kívánok csatlakozni az ön ál­tal javasolt üzenet elküldésé­hez" — mondotta. „A legutóbbi júliusi genfi értekezlet új reményeket éb­resztett a világban. Szá­munkra, akik most hozzáfo­gunk a kormányfők által ránk bízott munkához, ez az elkövetkező hetekben nagy ihletet ad, de egyúttal próba­tételt is jelent. Célunkat szivélyességgel és megértéssel kell elérnünk, Nem szabad visszariadni át­meneti visszaesésektől és nem szabad, hogy az akadá­lyok, bármilyen komolyak le­gyenek is azok, eltérítsenek bennünket útuiűkról. Ugyanakkor realistáknak kell lennünk. Fel kell ismer­nünk, hogy jelenleg még je­lentős eltérések választják el a nyugati hatalmaik és a Szovjetunió álláspontját. Hi­szünk azonban abban, hogy ezeket át lehet hidalni és mi el vagyunlk tökélve, hogy minden erőfeszítést megle­szünk a siker érdekében. Nincs olyan áldozat, amit ne vállalnánk a béke ügyéért, kivéve a hitnek és a húség­nek azokat az elveit, amelye­ket a birodalom népei életbe­vágónak tartanak és ame­lyekért oly sokat áldoztak." A nemzetközi életben a szavakat tettekkel kell alátámasztani A kormányfők júliusi genfi értekezlete — kezdte beszé­dét Molotov szovjet külügy­miniszter — még jobban megszilárdította a népieknek a tartós és szilárd béke biz­tosítására irányuló akaratát. A kormányfői értekezlet megnyitotta az utat arra is, hogy a továbbiakban együt­tesen megvizsgáljuk és meg­oldjuk a megérlelődött nem­zetközi problémákat a köl­csönös megértés és a felek érdekei tiszteletben tartásá­nak szellemében, a népek kö­zötti béke biztosítása felada­tainak megfelelően. Egy időben voltak olyan megnyilatkozások, amelyek árnyékot akartak borítani a genfi értekezlet pozitív ered­ményeire. Ezzel ma is szá­molni kell. Ez azt bizonyítja, hogy nem kevés nehézség áll a genfi értekezlet feladatai megvalósításának útjában. Mindamellett feltételezzük, hogy valamennyiünket egy­öntetúleg az az óhaj hat át, hogy megszilárdítsuk a kor­mányfői értekezlet már ed­dig elért eredményeit és ezek alapján dolgozzunk tovább. A genfi értekezlet óta el­telt idő alatt a Szovjetunió kormánya egész sor újabb intézkedést tett, hogy előse­gítse a nemzetközi feszült­ség további enyhülését. Eze­ket az intézkedéseket világ­szerte helyeslés fogadta. Mindenekelőtt rá kell mu­tatni arra a határozatra, amelynek értelmében 640 ezer fővel csökkentették a szovjet fegyveres erőket. A Szovjetunió ezzel a gya­korlatban mutatta meg, hogy kész tevékenyen elő­mozdítani a fegyverkezési verseny beszüntetését és, hogy a nemzetközi feszült­ség további enyhítésére tö­rekszik. Ismeretes az is, hogy Len­gyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Bulgária és Albánia kormá­nya szintén csökkentette fegyveres erőit. A Szovjetunió nemrég ha­tározatot hozott, amelynek értelmében határidő előtt le­mondott a Finnország terü­letén fekvő Porkkala-Udd-i haditengerészeti támaszpont­ról. A Szovjetuniónak nincs többé egyetlen katonai tá­maszpontja sem határain túl. A Szovjetunió a genfi ér­tekezletet követő időszakban diplomáciai kapcsolatokat te­remtett a Német Szövetségi Köztársasággal. Megkötötték és életbelépett a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcso­latokról szóló szerződés. Az a tény, hogy a Szovjet­uniónak normális kapcso­latai vannak a Németor­szág területén lévő mind­két állammal, kétségtelenül elősegíti majd Európa kö­zéppontjában a nemzetközi feszültség enyhülését és kedvező befolyást gyako­rol a német kérdés rendezé­sére. A szovjet kormány, mind­ezen lépéseik megtételénél, valamint a Szovjetuniónak mind a Kelet, mind a Nyu­gat államaival való kapcsola­tai és együttműködése ki­terjesztésében abból indul ki, hogy a nemzetközi életben a szavakat tettekkel kell alá­támasztani, nem lehet meg­állni a még meg nem oldott kérdések előtt, hanem lépés­ről lépésre kell előrehaladni, megteremtve a feltételeket a más, még nehezebb kérdé­sek megoldása felé. A Szovjetunió intézkedé­sei nyilvánvalóvá tették azt a tényt, hogy a nem­zetközi feszültség további enyhítésének megvannak a nagy és még ki nem hasz­nált lehetőségei, figyelembevéve természete­sen, hogy minden állam — és elsősorban a nagyhatal­mak — Genf szellemében fognak cselekedni. Sajnos, e lehetőségeket tá­volról sem használja ki min­denki. A kormányfők a követke­ző kérdések megvitatásával bíztak meg bennünket: 1. Az európai biztonság és Németország; 2. A leszerelés; 3. A Kelet és Nyugat kö­zötti kapcsolatok fejlesztése. A német kérdést az európai biztonság kérdésével összhangban kell rendezni Az európai biztonság és Németország kérdésének fon­tos jelentőségét a négy ha­talom kormányfői egyhan­gúlag megállapították. A szovjet kormány java­solta, hogy kössünk általá­nos európai biztonsági szer­ződést minden érdekelt eu­rópai államnak és az Ame­rikai Egyesült Államoknak a részvételével. A kormány­főik elhatározták, hogy az ál­talunk benyújtott szerződés­tervezetet a külügyminiszte­rek elé terjesztik megvita­tás végett. E kérdés megvita­tása során a szovjet küldött­ség kifejti majd az említett javaslatok indokolásául szol­gáló elgondolásait. Mindamellett már ma meg kell mondani, hogy a ka­tonai csoportosulások je­lentik a fő akadályt az eu­rópai biztonság biztosítá­sának útjában. E csoportosulások megalakí­tása az északatlanti tömbbel kezdődött. Ezek a csoporto­sulások szembeállítanak egyes országokat más országokkal és szítják a fegyverkezési versenyt. Ezek a csoportosu­lások fokozzák egy újabb há­ború veszélyét. A Szovjetunió a katonai csoportosulások megszünteté­sét kívánja. Ha valamilyen meggondolás miatt ez nem hajtható végre azonnal, ak­kor javasolju/k, hogy történ­jék ez fokozatosan, de már most készítsék elő az utat sz összes katonai tömbök és cso­portosulások megszünteté­sére. Éppen az európai biztonság kérdésével összefüggésben — ez az európai népek szem­pontjából fő kérdés — kell megvizsgálnunk az e kérdés­nek alárendelt német kér­dést is. A Szovjetunió híve volt és marad annak, hogy a né­met kérdést az európai lFolytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents