Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-27 / 253. szám

DELMFlGYFLRORSZflG Vasárnap, 1955. október 27. Mi történ* a kaipoSiSikcfoqn ? Szerdán Genfbe éríezeit a Szovjetunió foiíidöftsége |y[ a délután ünnepélyes keretek között 1 1 kerül sor Genfben, az ENSZ-székhá­zának nagytermeben a négy hatalom külügy­miniszterének részvételével tartott értekezlet megnyitására. A négy külügyminiszter közül elsőnek V. M. Molotov érkezett meg Genfbe, repülőgépen, Berlinből jövet. Kíséretében volt Gromiko külügyminiszterhelyettes, Szokolov­szkij marsall, vezérkari főnök és Puskin nagy­követ. Még nem történt döntés arra vonatko­zóan, hogy az értekezlet mikor fejezi be mun­káját. F.z azonban pillanatnyilag a kevésbé lényeges kérdések egyike. Ami a világot ma elsősorban érdekli, az az, hogy az értekezlet­nek milyen kilátásai vannak az előtte álló feladatok — nevezetesen az európai bizton­ság és a német kérdés, a leszerelés, valamint a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok to­vábbi megjavítása — megoldását, vagy a megoldás elősegítését illetően? Mint Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere az osztrák új­ságírókiildöttségnek adott nyilatkozatában többek között kijelentette, a Szovjetunió po­zitív eredményeket vár a genfi értekezlettől és úgy hiszi, hogy ilyen eredmények elérésé­nek megvan a lehetősége. Kétségtelen vi­szont, hogy jelentős a tanácskozó felek kö­zötti véleménykülönbség a német kérdés megoldására vonatkozóan, azonban a további kérdésekben, a leszerelés és az európai biz­tonság kérdésében megvannak a megegyezés elérésének lehetőségei. Mint Molotov az osztrák újságíróknak adott nyilatkozatában megállapította — ha megvan a kívánság a megértésre — és mi reméljük, liögy minden résztvevőben él ez a kívánság — akkor meg­van a lehetősége, hogy a genfi értekezleten pozitív eredmények szülessenek. A nyugati külügyminiszterek a tanácsko­zások egész sorával készültek a genfi érte­kezleten elfoglalandó álláspontjaik össze­egyeztetésére. Október 24-én ülést tartottak Párizsban. A tanácskozások során közös me­morandumokat fogadtak el, amelyet kedden, október 25-én terjesztettek elő az Eszakatlanti Szövetség tanácsa, az Atlanti Tanács elé. Az Atlanti Tanács kedd délutáni ülése után nyil­vánosságra hozott közlemény szerint „a mi­niszterek széleskörű vitát folytattak és közös álláspontra jutottak a genfi értekezleten fel­merülő kérdésekben". A svájci hatóságok hétfőn megtagadták a beutazási engedélyt az NDK-ból érkezett 15 főnyi munkásküldöttségtöl, amely a genfi kül­ügyminiszteri értekezleten a német munkások álláspontját akarta előterjeszteni. A dolgozók tiltakoztak a svájci kormány önkényes intéz­kedése ellen és kijelentették, hogy nem mon­danak le arról a jogukról, hogy a német kér­désre vonatkozóan hallassák szavukat Genf­ben. T egnap, október 26-án kezdte meg az ' osztrák parlament a semlegességi törvényjavaslat szövegének vitáját. Ausztria — szögezi le a törvényjavaslat első cikkelye — függetlensége állandó fenntartásának, va­lamint sérthetetlenségének biztosítása végett önként kinyilvánítja állandó semlegességét. Ausztria ezt minden rendelkezésére álló esz­közzel megvédi. Ausztria a jövőben semmiféle katonai szövetséghez nem csatlakozik és nem engedi meg, hogy területén idegen államok katonai támaszpontokat létesítsenek". A törvényjavaslat második cikkelye leszö­gezi, hogy a semlegességi törvény végrehaj­tásával a szövétségi kormányt bízzák meg. C den angol miniszterelnök az angol al­™ sóház keddi ülésén bejelentette, hogy a kormány ki akarja bővíteni a hadügyminisz­térium hatáskörét. Egyúttal közölte, hogy megalakítják a vezérkari főnökök egyesített testületét, amelynek élére a kormány Sir William Dicksont, az angol légierők jelenlegi vezérkari főnökét nevezi ki. A hadügyminisztérium — kibővített jog­köre értelmében'— a miniszterelnök vezeté­sével összehangolja majd a katonai és a pol­gári védelmi erők együttműködésének terve­zetét és ezeknek az erőknek a kiképzését. fl genfi szellem jegvtben cselekedni annyi, mini eídsegífcni a nemzetközi feszültség enyhülését Molotov nyilatkozata a genfi repülőtéren Genf (TASZSZ) Október 26-án Genfbe érkezett a négyhatalmi külügyminisz­teri értekezleten résztvevő szovjet küldöttség. A repülőtéren V. M. Molo­tov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyet­tese, külügyminiszter, a kül­döttség vezetője a következő nyilatkozatot tette: — Holnap kezdődik a négy hatalom külügyminiszterei­nek értekezlete. Örülök, hogy újból találkozom Genfben kollégáimmal, az angol, a francia és az amerikai kül­ügyminiszterrel. Fontos kérdéseket kell megvitatnunk. A kormány­fők megbízása értelmében megvitatjuk az európai biz­tonság kérdését és a német kérdést, a leszerelés kérdését, valamint a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejleszté­sének kérdését. A kormányfők genfi érte­kezlete óta gyakran beszél­; nek a genfi szellemről. Ez ' érthető is. A genfi szellem jegyében cselekedni annyi, mint elősegiteni a nemzetkö­zi feszültség enyhülését, a béke megszilárdulását. Az ér­tekezlet résztvevőitől erőfe­szítéseket várnak annak ér­dekében, hogy megegyezésen alapuló megoldásra jussanak azokban a kérdésekben, ame­lyek erősen foglalkoztatnak mindenkit, aki őszintén óhajtja a hidegháború befe­jezését és elő kívánja segí­teni a kölcsönös bizalom ki­alakulását az államok között. A szovjet küldöttség a maga részéről minden tőle telhetőt el fog követni, hogy elősegítse az értekezleten olyan pozitív eredmények el­érését, amelyek összhangban ! állnak a népek vágyaival. Engedjék meg, hogy szívé­lyesen üdvözöljem Genf la­kosságát. hatóságait és Svájc kormányát, A% Országos Rpkelanács Elnökségének felhívása %z a mélyreható változás, amel>et a nemzetközi légkör­ben a négy hatalom kormány­főinek genfi értekezlete hozott, a Szovjetunió állhatatos béke­politikájával együtt a népek békeharcának eredménye. A világméretű békemozgalom kö­vetelése nyomán a nemzetközi politikában hivatalos elisme­rést nyert a tárgyalások esz­méje. A világ békebarcosal azt kí­vánják, hogy a biztató kezdet után minden világrész min­den országában diadalmaskod­jék Genf szelleme. Ezért küz­denek most világszerte a béke őrei. A ml hazánk békebizottsá­gai, a békeharc mostani szaka­szában tartsák legfontosabb feladatuknak a tömegek tájé­koztatását! A békemozgalom aktíváira nagy feladat hárul: scgíteniök kell, hogy népünk nyomon tudja követni a béké­ért folyó küzdelem minden mozzanatát, tisztán lásson a világpolitika kérdéseiben. Az Országos Béketanács El­nöksége éppen ezért [elhívja hazánk valamennyi békebizott­ságát, hogy [okozza tájékozta­tó, felvilágosító munkáját. Erősödjék ez a tevékenység különösen most, a négy nagy­hatalom külügyminisztereinek genfi tanácskozása idején. A békebizottságok elégítsék ki azt a nagy érdeklődést, amely­lyel népünk a külügyminiszte­rek genfi értekezlete felé for­dul. A tények felhasználásával mutassanak rá az utóbbi hó­napok pozitív eredményeire, ugyanakkor leplezzék le azokat a kísérleteket, amelyek a genfi szellem megsemmisítésén fá­radoznak és a hidegháború légkörét szeretnék fenntartani. Megyei bizottságaink az el­következő hetekben a többi tö­megszervezet és mozgalom be­vonásával lépjenek fel kezde­ményezőként és minden me­gyeszékhelyen tartsanak tájé­koztatókat, amelyeknek részve­vői azután üzemekben, intéz­ményekben, városokban, fal­vakban békebeszélgetéscken, békeesteken, gyűléseken tájé­koztassák a széles néptömege­ket a nemzetközi helyzet kér­déseiről. Békebizottságaink jó mun­kájukkal járuljanak hozzá, hogy dolgozó népünk eligazodjék a nemzetközi helyzet kérdéseiben és öntudatos, lelkes munkával szolgálja szabad hazánk to­vábbi felemelkedésének és a genfi szellem végleges győ zelmének ügyét. gft xvS&jtiK­London (MTI). A kairói rádió okltóber 25-i esti arab­nyelvű adásában közölte, hogy Egyiptom és Szaucl­Aríbia kedden megegyezett abban, hogy kölcsönös kato­nai szerződést köt egymással. • A határjelek felújítására és megjelölésére alakított ma­gyar—jugoszláv vegyesbizott­ság folyó hó 23—26-ig tartot­ta Baján 12. rendes üléssza­kát. Az ülésszakon a vegyes­bizottság megállapodott azon intézkedésekben, amelyeket a magyar—jugoszláv határon a határjelek felújítására és megjelölésére irányuló mun­kálatok 1955. év végéig tör­ténő teljes befejezése érdeké­ben megtesznek, m Moszkva (TASZSZ). Mao Ce-tung, Liu Sao-csi és Csou En-laj táviratot intézett K. J. Vorosilovhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökéhez, N. A. Bulganyin­hoz, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökéhez és V. M. Molotov külügyminiszterhez, a Szovjetunió Minisztertaná­csa első elnökhelyetteséhez. A táviratban köszönetet mondottak a szovjet állam­férfiaknak a Kínai Népköz­társaság megalakulásának ha­todik évfordulójára küldött üdvözletéért. * New York (TASZSZ). Amint az United Press hír­ügynökség kairói tudósítója közli, az egyiptomi külügy­minisztérium szóvivője októ­ber 25-én bejelentette, hogy az egyiptomi kormány az or­szág elhagyását javasolta a kairói amerikai nagykövetség légi attaséjának, mivel olyan kijelentéseket lett, amelyek sértik Egyiptom méltóságát. m Washington. Róbert Men­zies ausztráliai miniszterel­nök — az amerikai rádió canberrai jelentése szerint — közölte, hogy kormánya de­cember 10-re fogja kiírni a szenátusi és képviselőházi vá­lasztásokat. * Genf (TASZSZ). A genfi négyhatalmi külügyminisz­teri értekezletre október 25­én Genfbe érkeztek a Német | Demokratikus Köztársaság kormányának megfigyelői. A megfigyelők küldöttségét George Handke külügymi­j nisztériumi államtitkár ve­A kiiipIniszM genfi toleranciája :eti. A mai napon összeül Genfben a volt Nemzetek Szövetsége palotájában, mely most az ENSZ európai köz­pontja, az USA, Szovjetunió, Nagybritannia es Franciaor­szág külügyminisztereinek konferenciája. Ez a konfe­rencia annak a megállapo­dásnak eredményeként ül össze, amely a négy állam kormányfőinek július érte­kezletén jött létre. kor­mányfők genfi konfei. iiciája konkrét kérdéseket illetőleg nem hozott határozatot, csak azt a törekvést állapította meg, amelyet külpolitikájuk­ban érvényesíteni akarnak. Az idevonatkozó nyilatkozat megállapítja, hogy a négy nagyhatalom kormányfőjét az az óhajtás vezeti, hogy hozzájáruljanak a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez és erősítsék az államok kö­zötti bizalmat. Ezt az ünne­pélycsen deklarált törekvést nevezzük *genfi szellemi­nek. A genfi szellem nagyjelen­tőségű fordulat a világpoliti­kában. Kudarcát jelenti an­nak az erőpolitikának, me­lyet az USA folytatott. Ez az erőpolitika abban állt, hogy az USA fegyveres erőszak­kal szerette volna világural­mi törekvéseit a többi álla­mokra, közöttük a Szovjet­unióra is rákényszeríteni, a hidegháborút jelentette, amely a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen in­tézett állandó gazdasági és politikai támadásokban ju­tott kifejezésre, háborús han­gulatot igyekezett kiváltani és a harmadik világháború lerobbantásával fenyegetett. A Szovjetunió az USA erő­politikájával szemben min­dig következetesen és nyo­matékosan hangsúlyozta a különböző gazdasági és tár­sadalmi rendszerű államok együttműködésének lehető­ségét és szükségességét s nem szűnt meg újabb és újabb javaslatokat tenni a nemzetközi feszültség enyhí­tésére: Nyilvánvaló, hogy Genf a Szovjetunió politiká­jának diadala. Mi idézte fel a nyugati ha­talmak, elsősorban az USA külpolitikájában ezt a lénye­ges változást? Annak az il­lúziónak a szétfoszlása, hogy az USA atom-monopólium­mal rendelkezik. Az USA azt remélte, hogy az atom­monopóiium olyan hatalmi túlsúlyt biztosít számára, amellyel akaratát ki tudja kényszeríteni. Nagyon lénye­ges ok a világbéke-mozga­lom hatalmas sikere, mely nyilvánvalóvá tette, hogy az emberek a kapitalista álla­mokban is határozottan el­lene vannak a háborúnak. De igen nagyjelentőségű szere­pet játszott az az egyre erő­södő mozgalom is, amellyel a világ elnyomott népei az őket megillető önrendelke­zési jog alapján igyekeznek az imperialista államok által reájuk rakott béklyókat ie­rázni. Az USA már az ENSZ­közgyűlésén sem tudja aka­ratát feltétlenül érvényesí­teni, mert a szavazatok biz­tos többségével nem rendel­kezik. Az USA és a többi kapi­talista államok mereven el­zárkóztak az elől, hogy az ázsiai és a távol-keleti kér­dések a kormányfők érte­kezletén megbeszélés tárgyá­vá tétessenek. Ezekkel a kér­désekkel a külügyminiszte­rek konferenciája sem fog­lalkozik. Pedig nyilvánvaló, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhülése nem következ­hetik be anélkül, hogy ezek a kérdések, közöttük Kína ENSZ-beli képviseletének kérdése, a nemzetközi jog­nak és a tényleges erőviszo­nyoknak megfelelő megol­dást Jie nyerjenek. A genfi szollem azok­nak az elveknek uralomra­jutása, amelyeken az ENSZ alapokmánya felépül. Genf lezárja azt a korszakot, amelyben az imperialista ha­talmak az ENSZ alapokmá­nyával ellentétesen, a II. vi­lágháború alatt és utána kö­tött megállapodások durva félretételével egy számukra kedvező új nemzetközi hely­zetet szerettek volna kiala­kítani. A külügyminiszterek kon­ferenciájának feladata, hogy a genfi szellemet a nemzet­közi élet konkrét kérdéseit illetően érvényre juttassa. A kormányfők által adott di­rektívák három kérdés ta­nulmányozásával bízták meg a külügyminisztereket. 1. Az európai biztonság ügye és Németország. 2. A lefegyver­zés. 3. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesz­tése. A lefegyverzés kérdésének megtárgyalása az ENSZ le­szerelési albizottságában folyik. A külügyminiszteri konferencia ebben a kérdés­ben az albizottságban kifej­tendő munka közös elveit van hivatva megállapítani. Az egész emberiség szem­pontjából nagyjelentőségű a Kelet és Nyugat közti gazda­sági és kulturális kapcsola­tok fejlesztése, lehetővé te­szi, hogy az egész emberiség egyesítse erejct a haladás ér­dekében. Az európai biztonság és Németország kérdése a leg­szorosabban összefügg, vi­szont a biztonság kérdése döntő módon befolyásolja a lefegyverzés ügyét, mert a béke és biztonság fenntar­tása a lefegyverzés előfelté­tele. A bonni kormány és a nyugati hatalmak a Német Szövetségi Köztársaságot a német nép egyetlen állami szervezeteként szeretnék be­állítani, s ezen keresztül az egész német népet az At­lanti Szövetség kötelékeibe vonni be, hogy ezzel kato­nai erejüket a Szovjetunió­val ós a népi demokráciák­kal szemben fokozzák. A Szovjetunió viszont annak állandó hangoztatásával, hogy a német kérdés megoldása az egész német nép ügye, nyomatékosan védi a Német Demokratikus Köztársaság szuverén állami jogait, me­lyeket az államok hosszú so­ra szintén elismert s védel­mezi azokat a vívmányokat, amelyeket a Német Demok­ratikus Köztársaság a német nép számára biztosít. Az imperialista álla­mok sajtóorgánumai és nem egyszer felelős állásban lévő vezető közéleti szemé­lyiségei is gyakran tesznek olyan nyilatkozatokat, ame­lyek éles ellentétben állanak Genf szellemévei. Mintha az imperialista hatalmak ural­kodó osztályai még mindig remélnék azt, hogy az erővi­szonyok valami csoda foly­tán az ő javukra fognak ala­kulni. A ma kezdődő genfi konferencia fogja megmu­tatni. hogy őszinte-e az im­perialista hatalmaknak az alapokmány elveihez való visszatérése s élvezni fog­juk-e annak az új kornak áldásait, melyben a ncpek békés együttélésének elve uralkodik. Buza László egyetemi tanár, akadémikus A külügyminiszterek értekezletének színhelye Mától kezdve Genf ismét az a város, amelynek neve az elkövetkező két-három hét alatt a legtöbbet fog szerepel­ni a külügyminiszterek érte­kezletéről szóló tudósítások­ban, riportokban, hírekben. Genf Svájc délnyugati csücskében feleszik, a Genfi­tó partján, ott, ahol a Rhóne­folyó elhagyja a Genfi-tavat. Közel fekszik a francia— svájci határhoz és a hasonló nevű kanton közigazgatási székhelye. 145 ezer főnyi la­kossága francia anyanyelvű. Egész sor nemzetközi intéz­mény székel falai között, töb­bek között az ENSZ-titkárság európai osztálya és a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal. A legjelentősebb nemzetközi értekezletek nagyrészét is Genfben tartják. Ezért tré­fásan az értekezletek váro­sának is nevezik. Genfnek hatalmas Idegenforgalma van: évente többszázezer i külföldi látogatja meg. Genf nemzetl'.özi jelentő­sége csak részben következik Svájc semlegességéből. Nagy­szerű fekvése legalább eny­nyire kedveltté teszi. A Genfi-tó partja mellett elte­rülő kies ligetek és a Mont­Blanc hófödte csúcsának kontrasztja itt természetesnek Ihat. A Rhóne-folyó két pari­ján épült város, amelyet hat lu'd köt össze, igen forgalmas vasúti csomópont és fontos kereskedelmi központ is H Földközi-tenger országai felé irányuló áruforgalomban. Igen híres a város óra-, ék­szer- és precíziós-műszer­ipara. Repülő}elvétel alapján ké­szült képünkön az ENSZ genfi palotája, a külügymi­niszterek tanácskozásának színhelye látható. MnroliSióban a lielysret továbbra ÍM zavaros Párizs (MTI). A Rabathói Párizsba e'rkezett legújabb hí­rek szerint a marokkói helyzet továbbra is zavaros. Ben Szliman folytatja kor­mányalakítási tárgyalásait. A Demokratikus Függetlenségi Párt helyettes fótitkára, akit Ben Szliman meghívott, ki­mentette magát azzal, hogy Lousanneba utazik, s ott a párt elnökével, Mohammcd Hasz­szan El Vazzanival tárgyal. Az Iszt'klal megtagadta a részvételt a kormányban és közleményében leszögezte, hogy törvényellenesnek tartja a kor­mányzótanácsot. El Glaui mar­rakesi pasa kijelentette, hogy óhajtja Ben Jusszef azonnal visszatérését a trónra. . A hivatalos közlemények sze­Trint a Rif-hegységben véget ér­jtek a repülőgépek közremükö­jdésével végrehajtott „tisztoga­jtási müveletek". Az utóbbi 24 órában ismét számos merény­letre került sor. L. A. C. Fry, rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Ki­rályság ú.i magyarországi kö­vete október 26-án, szerdán Budapestre érkezett. A követ üdvözlésére a pá­lyaudvaron megjelent Marj-ii József, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium protokol­csztálvának vezetője, továbbá a budapesti angol követség tagjai C. L. S. Cope ideigle­nos ügyvivő vezetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents