Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

VILÁG momÁwi egyesüljetek"! "*v AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTS A G A N A K LAPJA XI. évfolyam, 218. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: TÁRGYALÁSOK A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT MOSZKVABAN (2. oldal) A TERMELÉS ÉRDEKEIT MESSZEMENŐEN FIGYELEMBE VESZI A KUKORICAÉRTÉKESlTÉSI RENDELET (2. oldal) Péntek, 1955. szeptember 16. J f> Eredményeink a lapja Ha széttekintünk az országban és szűkebb hazánkban: Szegeden, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a tíz szabad év alatt nagy utat tettünk meg, s egy évtized alatt annyit alkottunk, amilyenre egy évszázad alatt sem volt példa. Természetesnek vesszük ma már — és ez így van jól —, hogy az ország gazdája a dolgozó nép. Ki csodálkozik ma már azon, hogy a gyárak igazgatói munkások? A mindennapok valósága lett és megszokottá vált az is, hogy az üdülőhelyeken munkások, tisztviselők, parasztok pihennek, hogy az üzemekben tömegével vásárolják a mozi- és a színház-bérleteket is. A nép szívéből eltűnt a félelem a holnaptól, a munkanélküliségtől, a kenyértelenségtől. Az élet kitárult a magyar nép előtt. A nép öntudatos, igényes, művelt lett, s egyre inkább azzá válik. Sokáig lehetne sorolni azokat az eredményeket, amelyeket az országban, Szegeden elértünk, öt esztendő alatt a dolgozó néÉ a párt útmutatásával 75 új gyárat emelt, közte olyan gyáróriást is, mint a Sztálin Vasmű. Ót év alatt 13.200 traktort, 2200 kombájnt és sok ezer egyéb gépet kapott a mezőgazdaság. A párt vezetésével a dolgozó nép alkotó, teremtő munkája elmaradott agrár-államból, ipari agrár-állammá fejlesztette hazánkat. Szegeden felépült a lebombázott Űjszegedi Kender-Lenszövő, ahol a tíz új cérnázógép is dolgozik már. Természetes, ebben a gyárban is, akárcsak a többiben, a korszerűen felszerelt orvosi rendelő, bölcsőde, napközi otthon, munkásfürdő és öltöző. A háború után a gyermekklinikának csak üszkös romjai voltak. Nem volt a Tiszán híd, mert a menekülő fasiszták felrobbantották. Felépült a gyermekklinika és a Rákosi Mátyás-híd. s sokkalta szebb, mint a régi. Közel három és félmillió forintos költséggel valósult meg Szegeden hazánk első farostlemezgyára. Űj munkáslakóház falai magasodnak a Jósika utcában és a Marx téren. Az egyetem Béke-épületét is mi emeltük. De ki is győzné sorolni mindazt, ami Szegeden is megvalósult a dolgozó ember javára, életének szebbétételéért, munkája könnyítéséért, Mindarra, amit alkottunk, teremtettünk — nem egyszer áldozatos, hősi erőfeszítéssel —, méltán lehetünk büszkék. A dolgozó nép nem sajnálta az áldozatokat, hogy forrón szeretett hazáját erősitse, hiszen a haza és az ő egyéni érdeke egy. Eredményeink alapja • a párt-vezette dolgozó nép jó, odaadó, áldozatos és hősies munkája. Az űj hidak, az új gyárak, az új gépek, új lakóházak és iskolák mind-mind ennek a megcáfolhatatlan bizonyítékai. Az egykor kisemmizett, megalázott nép, miután a szovjet emberek meghozták szabadságát a párt útmutatásával gazdagítja, szépíti hazáját, a maga életét. Mérnökök, munkások, kutatók és tervezők, parasztok, traktoristák; fizikai és szellemi munkások együttes tevékenysége hozta meg az eddigi sikert. A dolgozók az eredmények megteremtését becsületes, odaadó munkájukkal együtt úgy is segítették, hogy kölcsön adták forintjaikat államunknak. Ez a kölcsönadott pénz közvetve és közvetlenül bőségesen visszatérül, s haszna a jobb munka- és életkörülményekben tükröződik. Tudni kell azonban azt is, hogy a Szovjetunió önzetlen segítsége, győzedelmes, nagy pártunk útmutatása nélkül nem lett volna lehetséges az előrehaladás, nem vált volna az urak országa a dolgozók hazájává. A párt útmutatása, vezetése nélkül nincs és nem is lehet szocializmus építés, nem válhat egyre tartalmasabbá a dolgozó ember élete. Az úton a nagy sikereket pártunk vezetésével, a Szovjetunió segítségével érte el a munkásosztály, a dolgozó nép. S továbbra is ki-ki a maga posztján jólétének kovácsa. Haladni akarunk, mindig feljebb és feljebb. Azt akarjuk, hogy még szebb, gondtalanabb legyen a dolgozók élete, még erősebb legyen szeretett hazánk. S az ország gazdája, a dolgozó nép egyszerű hétköznapi munkája, a kisebb és nagyobb tettek jelentik a zálogát annak, hogy a magunk elé tűzött célokat elérjük. A gyárakban a munkások, a műszaki értelmiség odaadással dolgozik a terv teljesítéséért, a technika korszerűsítéséért. Termelőszövetkezeteinkben igen odaadó munka, s megmutatják országnak, világnak a tsz tagjai, hogy az igazi paraszti felemelkedés egyetlen lehetséges és járható útja a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás. Az élet minden területén alkotnak, teremtenek az emberek. A szebb, gondtalanabb életért további tettek szükségesek. Eddigi nagy sikereinket a munkások, parasztok, értelmiségiek mindennapos, szorgalmas, serény munkájával értük el. Az ő munkájuk, helytállásuk segíti sikerre a magunk elé tűzött feladatok végrehajtását. Lelkesítő, szép az előttünk álló tennivaló. S az eddigi eredmények is lelkesítik a dolgozó népet, hogy győzedelmes pártunk vezetésével lankadatlan szorgalommal, hittel folytassa harcát a haza további felvirágoztatásáért, az életszínvonal további növeléséért, az építőmunka új sikereiért. Kölcsönadott és megtérült forintok M 1 •*• ásodik ötéves tervünk megkezdésének küszöbén állunk. Ha végig tekintünk első ötéves tervünk idején, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a dolgozó emberek alkotó- teremtömunkája a párt vezetésével nagy eredményeket hozott, A dolgozók jó munkája és ez»:l együtt az államunknak kölcsönadott forintok ott tükröződnek az új gyárakban, új gépekben, az üzemek korszerűsítésében, a munka- és életviszonyok jobbá tételében. Nem maradt el az odaadó munka haszna és ez együtt a kölcsön adott forintokkal bőségesen gyümölcsözik, megtérül. S az állam a kölcsönt — mindenki tudja ezt — vissza is fizeti. Nézzük meg röviden néhány szegedi üzemben, hogy jó munkával, a kölcsönadott forintok segítségével milyen változások vannak. Új ebédlő* öltöző és iürdő A Szegedi Seprőgyárban össze sem lehet hasonlítani a régebbi időszakot a mostanival. Nagyobbodott az üzem. Három telephelye van, helyesebben most már kettő, mert a Gólya utcaiból most költöztek át a Cserzy Mihály utcában létesült új munkaterembe a ládaelemrészeket készítők. Ez a műhely 60 személy részére biztosít kényelmes munkahelyet. A gyárban új, modern kénező helyiség, a 60 négyzetméteres szárító is létesült. A kazánház nagyobbitására most keriil sor. Kicserélik a kazánt is. A kétszázzal több munkás foglalkoztatása is mutatja, hogy milyen nagy szükség van a gyár termékeire. Most már nagyobbrészt a külföldi piacot elégítik ki áruikkal, de bőven jut a belföldnek is. A megszaporodott munkáslétszám az öltöző létesítését vonta maga után, 26 új szekrényt szereztek be ide és az ebédlő teljes felszerelése is megtörtént már régebben. A Cserzy Mihály utcai telepet is bővítik majd. Űj ebédlő, női és férfi öltöző, fürdő épü? itt. Gépeket szereznek be. hogy a seprökötés és általában az egész munkafolyamat jobbá, könnyebbé váljon. Három év alatt 7 millió 880 ezer forint beruházás a Falemezgyárbau A Szegedi Falemezgyár dolgozói jó munkájukkal együtt, kölcsönadott forintjaikkal is elősegítették az előrehaladást. Az elmúlt három év alatt számos olyan létesítmény valósult meg, amely könnyebbé, jobbá tette a munkát, a dolgozó ember érdekében. 1953-ban, 1954ben és az idei esztendőben eddig az üzemben 7 millió 880 ezer forintos beruházás volt. Például a porelszívó berendezésekre közel 20 ezer forintot, az öltöző, fürdő bővítésére 250 ezer forintot. a bölcsőde átalakítására 107 ezer forintot fordítottak. Jutalmazásokra az elmúlt években mintegy százezer forintot fizettek ki. A sorsolásoknál számos dolgozó nyert jelentős összeget a Falemezgyárban. Kristóf Lajos üzemlakatos például 10 ezer forintot nyert és ebből a pénzből maga és egész családja szépen felruházkodott. Erdős Sándor az állam segítségével családi házat épített, akárcsak Ba'ilabás Ferenc, vagy Ohatt Pál. Épiikezés a Szőrme- és BörruhakésziJöben Szezonjellegű iparágnak számított még évekkel ez-; előtt a szőrme- és bőrruha- j készítés. Lábbal hajtott gé- ' pekkel dolgozott néhány | szakember a mostani üzem helyén. Az előrehaladás azonban nagy a Szőrme- és Bőrruhakészítöben is. A kölcsönadott összeg több mint egy negyede, 104.200 forint, mint nyeremény került viszsza a dolgozókhoz. Többszörösen nyertek az egyre növekvő üzemmel is. Megszűnt az iparág szezonjellege. Télen, nyáron különböző szőrmeárukat, bőrkabátokat készítenek és szállítanak az ország különböző részeibe, de exportra is. Jelenleg 170 munkással több dolgozik az üzemben, mint öt évvel ezelőtt. Hatvan cikkféleséget gyártanak a most már zárt ciklusúvá vált üzemrészekben. A varrógépeket villany hajtja, s egyre több beállítása válik szükségessé. A 25 Textima varrógép, a nagy import szűcsgép s ezenfelül még a felújított szűcsgépek is arról tanúskodnak, hogy jó helyre kerültek a kölcsönadott forintok. Két éve ebédlő létesült az üzemben, öltöző, fürdő, mosdó építésére, átalakítására 90 ezer forinto.t költöttek. Az ebédlőfelszerelés kiegészítésére még ezen felül 10 ezer forintot költöttek. Az öt év alatt kölcsönadott 395 ezer forint legjobban az üzem új épületének felépültével térül vissza. Az építkezéshez nemrégen hozzákezdett a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat. Kényelmesebb, jobban felszerelt üzemépület lesz, amelyre közel kétmillió forintot költenek. A Szalámigyárban . Nehéz lenne felsorolni mindazt, ami a Szalámigyárban is az elmúlt öt év alatt megvalósult. Százezreket fordítottak az üzemben munkaés egészségvédelmi berendezések megvalósítására. Az elmúlt évben például a kézimunka megszüntetéséért három új villamos meghajtású litf kéZdté * meg a - munkát. Magas beruházással bővítették a hűthető raktárakat és ez elősegítette, hogy az idén megszűnt a gyár szezonjellege. Űj húsdarálógépek, sonkaprések, töltőgépek, villamostargonca állt a termelés szolgálatába. Százezer forintos költséggel szellőző-berendezést és a Tisza partján a dolgozók részére üdülőházat valósítottak meg. Az idén 1 millió 700 ezer forintot fordítottak az üzem fejlesztésére. A nagy összegből a szovjet tapasztalatok alapján modern szalámiraktárt létesítettek. Bővítik a munkás öltözőt és korszerűvé teszik a mosdóhelyiséget. Űjabb szellőzőberendezéseket és gépeket is állítanak munkába az emberek hasznára és javára. A Kéziazerszámárugyárban Az elmúlt években sokat könnyült a Kéziszerszámárugyár dolgozóinak munkája. A többi között megszűnt a szabadkézi kovácsoló munka. A kézi kovácsolás helyett, gépi kovácsolást alkalmaznak. A kétéve munkába állított száz tonnás szovjet excenter-gép hidegsajtol ást végez és könnyíti a munkát. A csiszoló műhelyben nagy teljesítményű porelszívó berendezéssel biztosítják a dolgozók egészségvédelmét. A gyárnak igen korszerű fürdője és öltözője van: A dolgozók egészségvédelmét szolgálja az is, hogy a kemencéknél a kovácsszén helyett áttértek a gázzal való fűtésre. A merész tervekből büszke valóság lett Látogatás az egyetem Béke-épületében Az egyetem Béke-épületének felavatása óta három esztendő telt el Most ismét ellátogattunk az egyetem Béke-épületébe, megnézzük, beváltotta-e ez a gyönyörű monstrum palota a hozzá fűzött reményeket. Mindenkit érdekel, hogy az új épületben barátságos otthont nyert három tudományos intézet, hogyan dolgozott az elmúlt években, mennyiben fejlődött, gazdagodott. Az épület felavatásakor az egyes intézetek csak a legszükségesebb műszerekleel, felszerelési tárgyakkal rendelkeztek. 1952. szeptemberében az intézetek vezetői, tudományos munkatársai még csak tervekről tudtak beszélni. Ma ezekből a merész tervekből büszke valóság lett. A kezdet kezdetén. kicsiny szobában, egy laboratóriumi bak tetején vetette papírra egyik tanársegédürik az intézet terveit, költségvetését — meséli nekünk Sipos György, az Alkalmazott Kémiai Intézet adjunktusa a küzdelmes múlt emlékei között kutatva. — A Béke-épület felépítésével egyszerre 600 négyzetméter területű helyiséghez jutottunk. Ezzel meg is indult intézetünk rohamos fejlődése. Százezer forint értékben beszereztünk különleges magyar és külföldi műszereket, kísérleti eszközöket. Az új helyiségek korszerű berendezésére 3 év alatt 105 ezer forintot fordítottunk. A régi 400 kötetes szakkönyvtárunkat megkétszereztük. A mi kutatómunkánk természetesen nagymennyiségű kísérleti anyagot is követel. Nem árulok el azzal titkot, ha megmondom, hogy jelenleg 350 ezer forint értékű vegyszerkészlettel rendelkezünk, s így intézetünk összvagyona már meghaladja a háromnegyed millió forintot. Egy emelettel feljebb találjuk az Általános Fizikai-Kémiai Intézetet, ahol Kiss Árpád akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár ad rövid áttekintést az új épületben végzett eddigi tudományoskutatómunkáról. — Ez az új épület lehetővé tette, hogy sokkal nagyobb méretekben végezzünk egyszerre többirányú kísérleteket. Ezekben már intézetünknek valamennyi tudományos munkatársa résztvesz. Az utóbbi időben különösen sprektroszkopikus és lkorroziós kísérleteket végzünk, melyek eredményességéhez nagymértékben hozzájárul az itteni kényelmes elhelyezésünk és az állandóan növekvő korszerű laboratóriumi felszerelésünk. Látogatásunk utolsó állomása a Gyakorlati Fizikai Intézet, amely Budó Ágoston akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanárnak és munkatársainak első látásra szinte titokzatos birodalma. Kérdésünk itt is ugyanaz, mint az előbbi két helyen. — Számottevően és sókoldalúan fejlődött intézetünk az elmúlt három esztendőben — mondja Budó Ágoston intézetvezető egyetemi tanár. Nem kevesebb, mint 700 ezer forint értékű beruházással büszkélkedhetünk. Ez a hatalmas összeg nagymértékben megkönnyítette oktatómunkánkat. Így többek között beszereztünk egy monochromátort 50 ezer forintért, egy dékádellenállás szekrényt 11 ezer forintért, és négy darab oszcilliszkópot 35 ezer forintért. Sérült akkumulátor-telepünk helyrehozatalára 40 ezer forintot költöttünk. Ezenkívül a Béke-épületben egy teljesen új kémiai laboratóriumot szereltünk fel. — Munkánk megköveteli, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a legújabb bel- és külföldi szakkönyveket, folyóiratokat. A közelmúlt éveiben nem kevesebb, mint százezer forint értékben vásároltunk könyveket. Így például hatezer forintért megszereztük a Wien—Horms sorozatot, amely 27 kötetből áll. Intézetünkbe régen 5—6 tudományos folyóirat járt, ma 45 tudományos és 10 népszerű folyóiratot járatunk! — Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy a Békeépület felavatása nemcsak intézetünk számára jelentette a merész tervek valóra váltását, hanem az intézet egyik dolgozójának, Zétényi Piroskának is, aki nem sokkal az új épületbe való költözésünk után a Békekölcsön-kötvények húzása során 25 ezer forintos nyereménnyel gazdagodott. Az egyetem Béke-épületében tett őrjáratunk végére értünk. Megállapíthatjuk: ezeknek az intézetéknek egészséges fejlődése a szegedi tudományos kutatómunkának egyik fő biztosítéka. (s-p)