Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-10 / 213. szám

weonwat, 1955. szeptember 10. OELMBGYBRORSZIG Kölcsönadott és megtérült forintok /"»> rt ~ | A * 0- » A Cipőgyárban A Szegedi Cipőgyár jelentősen fejlődött az elmúlt években. A gyár dolgozói odaadó jó munkával, s az államunknak kölcsönadott forintjaikkal járultak hozzá a további előrehaladáshoz. Az eredmények hasznát közvetve vagy közvetlenül látják ebben az üzemben is, s megtérülnek a kölcsönadott forintok. Öt év alatt a Cipőgyár dolgozói valamivel több mint egymillió forintot adtak kölcsön az államnak. A sorsolásoknál jelentős összeget nyertek vissza. Például Duna János ötezer, Udvari Sándor tízezer forintot nyert. Az elmúlt években nagyban javultak a munkakörülmények a gyárban. A régi géppark felújítására ötszázezer forintot fordítottak. Az 1953-ban végrehajtott födémcsere 130 ezer forintba került. Folyamatosan öltözőszekrényeket szereztek be 80 ezer forint értékben. 1954ben öltözői és fürdőt építettek 75 ezer forintos költséggel. A teherfelvonó 80 ezer forintba került. Ez évben csúszópályát létesítettek 145 ezer forintos költséggel. A Tisza-parton fürdőházat építettek, s két kajakot szereztek be közel 30 ezer forintért. A tűződei csúszópálya meghosszabbítása 15 ezer forintba került. Ezen kívül szép összeget fizettek ki a gyár dolgozóinak jutalmazások, segélyek formájában is. A Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyár hat és félesztendős fennállása alatt már korszerű nagyüzemmé fejlődött és jelenleg közel 1600 dolgozót foglalkoztat. Nehéz lenne felsorolni a Ruhagyár hatalmas fejlődésének adatait. De közüle néhány is mutatja, hogy a dolgozók jó munkája, a kölcsönadott forintok haszna minden vonatkozásban mutatkozik. üj, korszerű gépeket állítottak munkába, Pártélet A pártszervezet őrködik azon, hogy alapszabály szerint működjék a Haladás TSZ A termelőszövetkezet alapszabályzatának megtartása fontos feltétele a közös termelés jövedelmezőségének és ezen keresztül annak, hogy a tagok jóa dolgozó ember" javárTcsupán''eUm"^^- ™dba? .©©^V!©"1 tcv ben 100 darab új textima-gépet és 100 új mo-~ tort kaptak. A munkatermeket állandóan korszerűsítik, s ez évben már három szinkronszalagot létesítettek. 1952. január 1-től hárommillió 844 ezer forint beruházással bővítették és korszerűsítették az üzemet, s könnyebbé vált a munka. Ez évben is tovább folytatják az üzem épületeinek korszerűsítését. Sok százezer forintot tesz ki az az őszszeg is, amelyet újításokra, jutalmazásokra, segélyekre, kultúr- és sportcélokra fordítottak. Az üzeni dolgozói összesen mintegy kétmillió 200 ezer forintot adtak kölcsön államunknak. Közvetve és közvetlenül bőven megtérült ez. 'A sorsolásoknál számosan nyertek. Sári Istvánné és Rózsa Józsefné például 50— 50 ezer forintot nyert. Javult a munkások életszínvonala. Például Kiskerti Mihály, a karbantartás dolgozója — aki 1954-ben nősült, — 7300 forintért bútort vett és vásárolt rádiót, lemezjátszót ts. A munka minősége a Il-es Téglagyárban nek. Az újszegedi Haladás TSZ pártszervezete ezért fordít ebben az évben nagy gondot arra, hogy a szövetkezet minden tekintetben az alapszabálynak megfelelően működjék. Az alapszabály megtartása már eddig is jelentősen hozzá járult ahhoz. hogy a Haladás TSZ vonzóvá, rokonszenvessé vált a kívülálló dolgozó parasztok előtt. A legutóbbi egy hát alatt is Az esős időjárás is befolyásolta a nyerstégla száradását a Szegedi II. sz. Téglagyárban, de a főhiba mégsem ez volt. Gyerünk, gyerünk, minél többet — csak ez volt a fontos az üzemben, s a minőséggel nem törődtek. Felelőtlenül nem tartották meg a technológiai előírásokat. A nyerstéglát félszáraz állapotban rakták be a kemencébe, így azután az égetés nem lett tökéletes. Repedezett, deformálódott téglát kaptak A helyes keverési arány sem volt meg. Igen fontos a szénpernye állandó bekeverése az anyagba, mert az elősegíti a gyorsabb égetést. Ezt a keverést sem végezték rendszeresen. Fiatalokra volt bízva ez, akik, ha nem látták őket, elsétálgattak, ahelyett, hogy a rájuk bízott munkát elvégezték volna. Ebből következett, hogy 5—6 csille föld is felkerült a présházba, szénpemye nélkül. Százalékos arányban a következőképpen alakult a minőség: a második negyedévben az előírt 97.5 százalék elsőosztályú tégla helyett 92 százalékot teljesítettek, júliusban az előírt 98 százalék helyett 96 százalékot teljesítettek, augusztusban pedig 92.3 százalék lett az eredmény. Hiba volt az ellenőrzés körül is. A felelőtlenséget már kezdetben meg lehetett volna szüntetni, de a gyárvezetőség csak a mennyiséget tartotta fontosnak és a minőségre nem ügyelt. Elsiklott az apró hibák felett, amelyek egyre szaporodtak és a minőség romlásához vezettek. Most már több intézkedés történt a tégla minőségének megjavítása érdekében. Szélpál István elvtárs, az új gyárvezető így mondja: •— A bánya átrendezése volt az első. Azt akarjuk, hogy jó minőséggel teljesítsük a tervet. A második tennivaló: felelős személyre bízni a szénpernye csillékbe rakását, hogy az a keverésnél ne hiányozzon és így az égetés is jobb legyen. Egy idősebb asszony, Boczor Györgyné felel most ezért. Megfigyelték már több esetben munkáját — nincs panasz rá. Szorgalmasan dolgozik, az arányosságra mindig ügyel. Igy ezer darab téglához, úgy, ahogyan kell, 50—80 kilogramm szénpernye jut. A jóminöségű tégla készítéséhez a technológiai eljárásokat is ismerni kell. Most egészen pontosan meghatározzák a föld helyes keverésétől kezdve a téglával való bánásmódot — egészen az égetésig. A bányánál lényeges változás nem történt. A kemenekrmunVáknál már igen. Itt a szárítást inda clkftloMzására is kitér a technológiai előírás. S arra, hogy az előszárítás miképpen történjék. Ez a néhány intézkedés még csak kezdet a II. sz. Téglagyárban. Sok mindent kell még tenni, hogy több elsőosztályú tégla készüljön az üzemben. Az eredmény még számokban nem mutatható ki, de már lemérhető azzal, hogy a téglák formája nyersállapotban szembetűnően megváltozott, nem alaktalanok. Nagyon fontos azonban a gondos, helyes égetés is. Az a feladat a gyárban, hogy jó minőséggel teljesítsék a tervet! Ehhez továbbra is szívós, körültekintő munka szükséges. 430 nagvnyeremény és több mini 78 ezer kisnyeremény a IV. Békekölcsön harmadik sorsolásán A IV. Békekölcsön szeptember 18-án Egerben sorrakerülő harmadik sorsolásán 78.500 egész kötvény számát húzzák ki 24,913.800 forint nyereménnyel. A százezer forintos főnyereményen kívül 10 ötvenezer, 20 huszonötezer, száz 10 ezer és 300 ötezer forintos nagynyereményt sorsolnak ki. Ugyanakkor háromezer kötvényt ezer forintos, tizenegyiezret 500 forintos, 64.069-t pedig 200 kisnydreménnyel húznak ki. A nyeremények száz forintos névértékű egész kötvényekre vonatkoznak. Az A és B jelű 50 forintos kötvényekre a nyereményösszeg felét, az A, B, C, D jelzésű 25 forintos kötvényekre pedig a nyeremény negyedrészét fizetik ki. A 200 és az 500 forintos névértékű összevont címNagyiissxegíí beruházások u DÁV-nál A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál ez évben is jelentős beruházásokat hajtottak végre. A falu-villamosítási munkák során újabb öt községben gyúlt ki a villany. Ezekben a községekben majdnem kétezer, főleg mezőgazdasági dolgozóhoz kapcsolták be a villanyt. Ha ehhez még számításba vesszük a meglévő hálózaton történt bővítéseket, akkor az új villanyt használók száma megközelíti a tízezret. Szegeden a jobb és gazdaságosabb áramellátás, a lakosság fokozott áramigényének kielégítésére a régi 2000 voltos hálózat nagyrészét korszerűsítették és 6000 voltos feszültségre tértek át. A szegedi igazgatósághoz tartozik a Kecskeméten végzett kábelhálózat építése is. összeköttetést teremtettek Kalocsán át a dunántúli áramellátó területtel is. A beruházások együttvéve meghaladják a 12 millió forintot. Vállalaton belül is jelentősek a szociális beruházások. A bajai és a békéscsabai üzletigazgatóságnál ebédlőt, fürdőt létesítettek, 150 ezer forintos költséggel. Szegeden elkészült a kultúrterem és a vállalat központi épülete második emeletének építése is szépen halad. A dolgozók munkájának könnyebbé, gyorsabbá tétele érdekében több helyen gépesítették a munkát és új eljárásokat vezettek be. Különösképpen elősegítette a terv teljesítését a betonoszlopok állításánál alkalmazott daruskocsi. Jelenleg is több újítás kerül bevezetésre, ami a dolgozók munkáját segíti. Paku Mihály levelező letű kötvényekre kisnyereményék — tehát 200, 500 és ezer forintos nyeremények — esetén a kihúzott összeg kétszeresét, illetve ötszörösét fizetik ki. Amennyiben az összevont címletű kötvény egyik számát ötezer forintos vagy ezen felüli nyereménnyel húzzák ki, a kötvény többi száma egyenkint 200 forintot nyer. nyole új taggal lett erőaebb a közös gazdaság. Róka Mihályné is azért lépett be a napokban két hold földjével, mert meggyőződött arról: habár a nyári nagy esőzések rengeteg kárt okoztak a szövetkezet termelésében, mégis — csupán előlegként — három és fél kiló búza, négy kiló árpa, fél kiló takarmánykeverék, negyven deka zab és 8 forint készpénz jutott már a tagoknak. A munka jó megszervezése, irányítása és ellenőrzése rendyí/Stj fontos a többtermelés megvalósítása szempontiából. A pártszervezet vezetősége megbeszélte, majd a taggyűlés is határozaíilag elfogadta: igazgatóság gondoskodjék ról, hogy kiépüljön a tsz alapvető munkaszervezeti egysége, a brigád. 'Az elnök, Fodor István elvtárs, de a szövetkezet vezetőségének többi tagja is egyetértett ezzel. Mindhárom állandó jellegű brigád (növénytermelők, kertészeti és állattenyésztési) vezetőjének jegyxőkanyv aaerint átadták két évre 3—5 tagú ellenőrzőbizottságot választ. Az ellenőrzőbizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást". A Haladás TSZ-ben három tagja van az ellenőrzőbizottságnak: Kopasz István, Szögi Ferencné és Körmendi Kálmán. A párttagok minden visszásságra felhívják a figyelaiüket, hogy az ellenőrzést könnyebben, alaposabban tudják elvégezni. A munkaegységek pontos beírását például úgy ellenőrzik, hogy meghatározott időnként elkérik a brigádvezetőktől az ellenőrző könyveket, összeszedik a tagok munkakönyveit és egyeztetik a bejegyzett adatokat. A közgyűlés előtt beszámol munkájáról az ellenőrzőbizottság. Előfordul, hogy ilyenkor hangoskodik az, aki kárt csinált a közösségnek, de a kommunisták is ott vannak a közgyűlésen és felszólalásaikban rámutatnak: aki megkárosítja a szövetkezetet, azt alapszabály értelmében anyagilag meg kell büntetni. Sem az igazgatóságnak, sem a tagságnak nem tűri el a 37 pártszervezet, hogy eltérjen az alapszabálytól. Stump Ferenc bácsi 1952-ben 11 hold földdel lépett a szövetkezetbe és azóta mindig meg is kapta utána a földjáradékot. Nemrégen azonban azzal állt elő, hogy neki 12 hold föld után jár a földjáradék. Tombácz István, a brigádhoz tartozó földterületet, állatokat, épületeket, gazdasági felszereléseket és felelőssé tették őket azok megőrzéséért és kihasználásáért. Idős Vér István, a növénytermelési brigád vezetője azt mondotta ezzel kapcsolatban: — Nagyon hasznos a brigádok összeállítása. Rám hárul teljesen a felelősség azért, hogyan osztom el a munkaerőt, elvégzünk-e minden munkát idejében. A pártszervezet vezetősége ügyel arra, hogy tudtom nélkül még az elnök se küldözgethesse ide-oda a brigádom tagjait, mert abból csak zavar szármázná. Szerintem nincs rossz termelőszövetkezet, csak rossz vezetés. Ha másutt is így szervezik meg a. munkát, mint nálunk, nem lehet semmi hiba. Az alapszabály kimondja: „A termelőszövetkezet közgyűlése a párttitkár megnézte a földkönyvet, amelyben csak 11 hold szerepel, tehát vigyáz arra, hogy Stumpf Ferenc ebben az évben sem vehessen fel jogtalan összeget. A tagság helyesli ezt a következetességet. Minden évben nagy gondot okoz az igazgatóságnak a háztáji földek elosztása. Az alapszabály szerint egy katasztrális holdnál nem lehet több háztáji földje egy tagnak, beleértve a kertet és a be nem épített házhelyet isMégis előfordul, hogy egye* sek a házkörüli föld kivételével követelik az egy ka* tasztrális holdat. Ilyen eset* ben a népnevelők — különösen Rabi István pártvezető* ségi tag — megmagyarázzák; ha alapszabóiyellenesen valaki több földet akar megtarta* ni, akkor megszűnik utána a beadási kedvezmény és épp úgy kell teljesíteni u.ána a beadást, mint az egyéniek* nek. Az idén — a jó felvilá* gosító munka eredményeként — nem is volt senkinél túl* lépés, de erre jövő tavasszal is vigyázni keh. Kiterjed a figyelme a párt* szervezetnek arra is, hogy mindenki fegyelmezetten és jól dolgozzék. A munkacsapa* tok vezetői nem veszik át a minőségileg kifogásolható munkát, vagyis csak akkor írják be az utána járó munkaegységet, ha az illető tag azt tökéletesen elvégzi. Ugyanakkor kiáll a pártaaervexet amellett, hogy a tagok megkapják az alapszabályban biztosított kedvezményeket. Boros Mi* hályné is megkapja a három hónapos szülési szabadságot és a szülési segélyt. Távolié* tének idejére havonként ja* vára írják az előző 12 hó* napban teljesített munkaegységei egy hónapra eső átlagú* nak 50 százalékát. Csak néhány olyan dolgot említettünk a termelőszövet* kezet alapszabályzatából, amelyeknek megtartása el* engedhetetlen az eredményes szövetkezeti gazdálkodáshoz? De ez is mutatja, hogy a tsz pártszervezete jó úton ha* lad, amikor segíti az igazga* tóság munkáját és a termelés fokozásáért, a tagok jövedel* mének emeléséért nem sa.W nálja a fáradságot. Sikeresen lette meg első próbaútját a magyar lörpeauló A Dunakeszi Vagongyár MTH Intézetében elkészült az első magyar törpeautó, amelyet Markot Jenő, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet főmérnöke tervezett. Az intézet fiataljai a főmérnök irányításával szerelték össze a kis törpeautót, amely első próbaútján mintegy 150 kilométeres úton "bebizonyítottam, hogy sikerült a tervezés. A kocsi túlterheléssel átlagosan 60 kilométeres át* lagsebességet ért el, a meredekebb emelkedőkön pedig 45 kilométeres sebességgel haladt. A törpeautót két személyre tervezték, súlya mintegy 250 kilogramm és rajta ötven kilogrammos csomagnak van helye. Januárban találkoztam velük először. Ügy történt a dolog, hogy kihúzták a férj békekölcsön-kötvényét ötvenezer forinttal és elmentem gratulálni szerencséjükhöz. Csak annyit tudtam, Papp Józsefnek hívják, s a Lemezgyárban dolgozik. Nem messze laktak a gyártól, az egyik tanyában, — oda nősült a fiatal Papp. Felesége vékony, szép szőke asszonyka, született Péter Teri. Az öreg Péter, az após elmondta, hogy nagyon jól érzi magát a Dózsa TSZben, ott jegyzett békekölcsönt és biztos rámosolyog majd őrá is a szerencse. A boldog nyertes elég hallgatag, megilletődött volt a sok pénztől, mert hiszen már a betétkönyvben rejtőzött a majdnem 25 ezer forint, amelyet a fél kötvénynyel nyert. Arra a kérdésre, hogy mire költi ezt a hirtelen jött nagy összeget, akkor azt válaszolta: „Nemrég esküdtünk, még lakásunk sincs". Világos felelet. Ilyenkor sok kérdezősködésnek helye nincs, legfeljebb azt kívánhat ja nekik az ember, hogy okosan osszák be a pénzt és elköltéséhez jó egészséget. Meg aztán kértek: ne írjak róluk. Az esetről rövid hír jelent meg az újságban. Azóta nem beszéltem a fiatal párral. de sokszor eszembe jutottak. A minap elvetődtem Péterék tanyájába. Az asszony vizet forralt szabad tűzön, rakta a gallyat a parázsra. Megismert. Panaszkodott, hogy beteges mostanában, de a tsz szépen jövedelmez, úgy. hogy elég jól éldegélnek. — Hát a fiatalok? — 0, azok kiröppentek. A Széli utcában kaptak lakást. Még aznap felkerestem őket. Varatlanu! toppantam be. Délfelé járt az idő. rA szőke menyecske halat pucolt a konyhában. A kicsi világvevő rádiót halkabbra, csavarta, hogy halljuk egymás szavát. — Az uram fogta a halat — mondta mind járt piciny büszkeséggel, — jár picézm. Mindjárt szólok is neki. kicsit ledőlt ebéd előtt, délutános. A ritkuló hajú szőkésbarna, kerekarai fiatal ember mosolyogva jött ki a szobából. Nyoma sem volt a janílári elfogódottságának. S bepillanthattam az ifjú pár örömteli életébe. — Jöjjöni nézze meg a szobánkat — szólt u fiatalasszony, s boldogan mutatott mindent. A vadonatúj háromajtós szekrényt, a tükörasztalt. az ikerablakokon a csipkefüggönyt. Fellibbentette az ágyon a selyembrokát ágytakarót, hogy lássam alatta a selyem paplant. — Tessék, így néz ki belölröl a szekrényem —• folytatta s mint egy gyermek, aki nagyon őrül játékának, úgy mutogatta sorba: — Van áj kosztümöm — a vállfán megforgatta u • záp rjiát — az embernek új lódén, nekem télikabát, ruhák. Tele van a szekrényünk, van ám sok-sok mindenünk. Es csillogott a szeme. — Fehér színű paplanhajak, párnahajak, rózsaszín is. Ebbe a dobozba meg a Ibékekölcsön-kötvényeket tartjuk. Látja, érdemes volt jegyezni. Csak nézze, ez a mi birodalmunk. Egy szoba, konyha, kamra. Rádiónk van, jó sparhetünk. — A fásládát, meg a sámlit, azt én csináltam — tette hozzá a férfi. — Van élelmünk és tessék csak jönni — szólt a szőke asszonyka és a konyha sarkából egy cső kukoricát vett magához. — Már befogtuk hizlalni a Zsuzsit — magyarázta, miközben az udvaron az ól felé haladtunk. — Szóval ezt mind-mind a nyereményből ceüi tük. Az öregeknek te adtunk hatezer forln• tot. — Jól beosztották a pénzt. — Igyekeztünk. Egy örömteli életet nyertünk a békekölcsönnel. ,4 konyhabútor ára még el van téve, nem jutottunk még megfelelőhöz, olyanhoz, amilyet Szeretnénk. Es aztán a fizetésből is takarékoskodtunk egy kis kukoricára a malacnak. — Igen — kapcsolódott megint a beszélgetésbe Papp József — én azóta már letettem a fűtői vizsgát és szépen keresek. .4 múlt hónapban is több mint 1300 forintot hoztam haza. Ugy igyekszem a munkával és — egy kissé ünnepélyes lett az arca — lehet, hogy nemsokára felvesznek tagjelöltnek a pártba... Az idö elszaladt. .4 beszélgetéstől a hal még nem sül meg, rohamosan közelgett a két óra. ElbúcsúztunkMost nem mondták, hogy ne írjak róluk. Markovits Tibor