Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-09 / 212. szám

f / Mntek, 1955. szeptember i. OELMBGYBRORSZIG Fontos feladat ax üzemekben Az 1955-ös esztendő har­madik negyedének utolsó hó­napjában vagyunk. Ez az egyszerű tény is arra int, hogy az üzemekben minden niódon szervezettebbé, jobbá kell tenni a munkát, hogy jól legyen teljesítve a har­madik negyedévi terv min­den előírása. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Szeged ipara ez évben a felemelkedés to­vábbi útjára lépett, nagyszerűen kezdte az 1955-ös évet. Az első félév­ben Szeged ipari üzemei együttvéve 2.4 százalékos túlteljesítést értek el. Szé­psn nőtt a termelékenység, csökkent az önköltség. A szegedi gyárak kiváló ered­ményeket értek el az évi szo­cialista kötelezettség-vállalá­sok végrehajtásában, sőt an­nak esedékes részét messzi túlteljesítették. Mindezek azt mutatják, hogy a gyárak dolgozói tettekkel viszik előre az MDP Köz­ponti Vezetősége márciusi határozatában megjelölt ipari feladatok végrehajtá­sát, lelkesen kiállnak a párt politikája mellett. A tettek megmutatták azt is, hogy távolálló volt a sze­gedi üzemek dolgozóitól is a jobboldali demagógia. A feladatok a második félévben és igy a harmadik negyedévben megnövekedtek. A második félév tervfelada­tai nagyobbak, feszítetteb­bek. További jó, odaadó munka szükséges a tenniva­lók végrehajtásához. Agyári tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy megvannak az adottságok, a lehetőségek a nagyobb feladatok végrehaj­tására, csak okosan, helye­sen kell szervezni a munkát, alkalmazni a technikát, meg­teremteni a munka folyama­tosságát. Például az Űjsze­gedi Kender-Lenszövő Vál­lalat dolgozóinak munkája is szépen felfelé ível. Az új­szeged! gyár szeptember 6-ig a harmadik negyedév esedé­kes készáru négyzetméter tervét. kumuláltan 101.85 szá­zalékra teljesítette. A Sze­gedi Ruhagyárban a szovjet tapasztalatok dicséretre mél­tó, bátor alkalmazásával, új technológiával szinte hétről hétre születnek új, szép eredmények. Júliusi és au­gusztusi tervüket messze túl­teljesítették, a korszerű, ha­ladó technológiával. Július­ban és augusztusban — a szovjet tapasztalatok gyakor­lati alkalmazásával, a helye­sebb gyártási eljárásokikai — 410 ezer forint értékű anya­got takarítottak meg. A jó munkát a Ruhagyárban — mint a többi üzemeikben is — jól segítették a dolgozók­nak a műszaki fejlesztésre tett javaslatai, megvalósított újításai. A Ruhagyárban Ta­kács Miklós és Komáromi Ferenc együttes újításával például a férfinadrágokat mar nem kézzel, hanem gép­pel fércelik és így nyolc perccel hamarabb végzik ezt a műveletet. Több gépen al­kalmazzák Szabó Imre és Ótott Lajos műszerészek újí­tását, amellyel drága kül­földi anyagot takarítanak meg. A júliusi és augusztusi ta­pasztalatok azonban azt is jelzik, hogy egyes üze­mekben az előrehaladás nem kielégítő. Több üzemnek az első fél­évben szerzett előnye nem növekszik, hanem inkább lassan csökken. Vannak olyan üzemek is Szegeden, ame­lyek júliusban, augusztusban elmaradtak a terv teljesíté­sében. Ilyen üzem a Kézi­szerszámárugyár és a Láda­gyár is. A Szegedi Textilmű­vek, igaz, hogy értékben tel­jesítette augusztusi tervét, de mennyiségben nem. Az értékben való teljesítés a Textilművekben a fonal mi­nőségének jelentős javulásá­ból adódott. Az a tennivaló valamennyi szegedi üzemben, hogy to­vább menjünk előre az el­ső félév, a nagyszerű kez­det után. Az önelégültség, az elernyedés legkisebb je­lére is fel kell figyelnünk. Semmi ok és alap nincs arra, hogy, mint mondani szokás, «babérainkon pi­henjünk". Az üzemeli vezetőinek, min­den dolgozójának az erőt ar­ra kell összpontosítani, hogy a termelékenység, a terme­lés növelése, a terv minden mutatójának teljesítése tar­tós legyen, s eleget tegyenek a harma­A gépállomások ez év! eredményei és legközelebbi feladatai A megyei tanácsok gépál­lomási igazgatóságai vezetői­nek csütörtökön délelőtt a földművelésügyi Miniszté­riumba összehívott értekezle­tén Szőke Mátyás földműve­lésügyi miniszterhelyettes is­mertette a gépállomások ed­digi munkájának eredmé­nyeit és az előttünk álló leg­közelebbi feladatokat. Megállapította, hogy a gép­állomások tavaszi összes iraktormunika-tervüket or­szágosan 114.2, talajmunka­tervükel 109.2 százalékra tel­jesítették, csaknem 50 száza­lékkal nagyobb területen vé­geztek gépi kapálást, mint a múlt évben és a termelőszö­vetkezetekben ez évben mintegy 70 ezer hold gépi kaszálást végeztek. Jelentős iejlódés mutatkozott a ga­bona gépi betakarításában is, s a múlt évihez viszonyítva ez évben egy aratógép 8.4, egy kombájn 12.3 holddal tel­jesített többet. E téren a leg­jobb eredményt Szolnok me­gye érte el, második Komá­rom, harmadik Bács megye. A gépállomások javuló mun­káját mutatja az is, hogy mi­nőségileg is jobb munkát vé­geztek, mint az előző évek­Íren. A behordásban is min­den eddiginél nagyobb segít­séget adtak a gépállomások a termelőszövetkezeteknek, sőt az egyénileg gazdálko­dóknak is segítettek vonta­tóikkal. Ez év nyarán a gép­állomások több mint 444 ezer normálholddal teljesítettek több munkát, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A nyári munkákban a legjobb eredményt Komárom megye érte el. Áttérve az őszi mezőgaz­dasági mimikákra, hangsú­lyozta a miniszterhelyettes, hogy ezek végrehajtása szer­vezési és agrotechnikai szem­pontból a legkörültekintőbb munkát igénylő, sokoldalú feladat. A gépállomásoknak már fel kellett mérni és ütem­tervet kellett készíteni az el­végzendő őszi feladatokról. Bár a gépállomásokon a fel­készülés az előző évihez vi­szonyítva javult, mégis a gépállomások még mindig nem tudtak a nyári idény befejezése után nyomban az őszi munkákra átállni. A gépállomások eddigi tel­jesítménye alapján megálla­pítható az is, hogy a mun­kák üteme nem kielégítő. Minden gépállomásnak ha­táridőre be kell fejeznie az őszi kalászosok vetését csak­úgy, mint a tavasziak alá végzendő szántásokat. Az őszi betakarítást a leg­kedvezőbb érési időszakban kell megkezdeni és a legki­sebb szemveszteséggel kell végrehajtani. Különösen nagy gondot kell fordítani a termésmaradványok — ku­koricaszár, napraforgókóró — azonnali betakarítására. A gépállomások egyik fon­tos feladata a betakarítási munkák segítésében a silózó­gépek üzemeltetése. A gép­állomásoknak segíteniök kell abban ls, hogy a termelők a rendelkezésre álló istálló­trágya teljes felhasználásá­val, a szántóterület legalább 20 százalékát lehetőleg még a nyár végén, vagy ősszel megtrágyázzák. Ahol még nem kezdték meg, azonnal meg kell kezdeni az őszi mélyszántást és ennek végzé­sére minden időt ki kell használni. A jól végzett őszi mélyszántás a jó tavaszi ve­tések alapja. A gépjavításokat novem­ber 1-én mindenütt meg kell kezdeni, dik negyedévre kirótt fel­adatoknak. A Textilművek szeptember minden napján túlteljesíti tervét. A Szegedi Cipőgyára korábbi hónapok elmaradása után augusztusban túltelje­sítette tervét. A Szegedi Ci­pőgyár szeptember hónapot jól kezdte és 6-ig 947 pár ci­pőt készítettek terven felül. Telephelye — a DÉMA — azonban szeptemberben már 815 pór cipővel elmaradt. A DÉMÁ-ban új gyártmányra tértek át. S bár ez is nehe­zíti a helyzetet, az elmara­dás oka bizonyos szervezési hiányosságokból is adódik, gyáron belüli okok miatt. Nagy munka, erőfeszítés kell ahhoz, hogy az elmaradást a Szegedi Cipőgyár és telephe­lye fokról fokra megszün­tesse. Tesznek — tegyenek is ezért — napról napra. Üzemeinkben folyik a mű­szaki fejlesztés. A dolgozók számos helyes javaslatot tesznek. A műszaki fejlesztést nem szakithatjuk el a termelés napi feladataitól s vele együtt kell azt végezni. Az üzemek vezetői körülte­kintően vizsgálják a ter­melést, a műszaki fejlesz­tés kérdéseit. Tegyék szer­vezettebbé a munkát, szi­lárdítsák tovább a fegyel­met, szüntelenül dolgozza­nak a korszerűbb eljárások alkalmazásáért, összpontosítsák úgy az erő­ket, hogy a harmadik negyed­év tervfeladatait megvaló­sítsák. Nyilvánvaló, hogy az évi terv teljesítéséhez szük­séges a harmadik negyedév tervének teljesítése. Egyes üzemek ne az első félévben szerzett előnyökből éljenek, hanem a felfutást állandósít­sák. A szocializmus építése, a dolgozók életszínvonala emelése csak akkor valósít­ható meg, ha állandóan emelkedik a munka terme­kenysége, csökken az ön­költség. javul a minőség és a műszaki színvonal, s szi­lárdabb lesz mind a techno­lógiai-, mind a munkafegye­lem. Ezért minden dolgozó érdeke, hogy a fejlődés ál­landó legyen és meggyorsul­jon. ,» | Vízmelegítővel egybeépített iemezfürdő­kád készül a vidéki lakosság részére A Műszaki és Közszükségleti Cikkeket Gyártó KSZ-ben ötletes módon oldották meg a horgany­zott lemez fürdőkád készíté­sét. A fürdőkáddal egybeépí­tettek egy kis kályhát, liogy el­sősorban vidéken, de máshol is — ahol nincs autógeizer használatára lehetőség — ne kelljen a fürdővizet külön me­legíteni. A kád és a kályha kettős fala közt kering a víz, amely egy ' kiló faszén tüzénél már felme­legszik. A kályha más tüzelő­szerrel. kőszénnel vagy fával is fűthető. Fegyveres szabotőr-banda felett ítélkezett a Csongrád megyei bíróság A Csongrád megyei bíróság Sárkáfiy-tainácsa veszedelmes szabotőrök, fegyverrejtegetők és rémhírterjesztők felett ítél­kezett. A vádlottak az elmúlt években Földeákon és környé­kén a népi demokratikus ál­lamrend megdöntésére irányu­ló több bűncselekményt követ­tek el. A bíróság a kulákok be­folyására alakult kártevő ban­da tagjait példás büntetéssel sújtotta. Tamási István első­rendű és Neparáczki Béla má­sodrendű vádlottat főbüntetés­ként életfogytiglani börtönre, teljes vagyonelkobzásra, tör­vényes jogaik gyakorlásától pe­dig 10—10 évi időtartamra való eltiltásra ítélte. A banda többi tagja, Nádasdi Mihály 10 évi börtönt, Szirbuly József és Ra­konczai Mihály pedig egyen­ként 3 évi börtönt kaptak. Szeptember sokai igér ... Első napok az egyetemen it MEG HOSSZÜAK AZ ÖRAK. A kellemes, munkával és pihe­néssel töltött nyár után úgy túiük, mintha minden előadás a végtelenben kezdődne, s mintha arrafelé is tartana. Az eiső negyedóra mégcsak leköti a figyelmet, hanem egyszer csak ropp, — kitörik á ceruza hegye. Ejnye, azt tüstént meg kell faragni. A szomszéd hall­gató jegyzetére nagy tintapötty esik a töltőtollból, azt meg föl kell itatni, nehogy elmaszato­lódjék. Hol is az itatós? Hiába, még az a toll sem jön bele új szerepébe az első órán! Nagyon kiszáradt a nyáron! Igy megy ez szeptember el­sején! De másodikán, harma­dikán és ötödikén már a töl­tőtoll is, a hallgató is beleszo­kik az egyetem munkatempójá­ba. Ki hamarabb, ki később! Azoknak könnyebb, akik nem először jöttek az egyetemre, hi­szen jól ismerik a várost, az előadókat, egymást és az inté­zet minden szögletét. De az el­sőéveseknek új itt minden: az emberek, az épület, az oktatási módszer... minden... min­den. S a többieknek, a felsőbb­éveseknek js hoz valami újat minden szeptember. Már maga az az érzés is új, hogy egy év­folyammal előbbre jutottak, új feladatok állnak előttük. So­kat már megcsap a hamarosan elkövetkező új hivatás érzése. — Még egy év és tanár le­szek! — hízeleg a negyedévesek lelkiismeretének a gondolat. Viselték az ifjúsági szövetsé­get, s alig néhány embernek volt kézzel fogható DlSZ-meg­— Még egy év és negyed- bízatása. Igy év elején az volt éves leszek. — mosolyognak a harmadévesek, és minden év­folyamnak megvan a maga szál­lóigéje, amely a közelebbi jövő egyik fontosabb állomását jelzi. Kellemes, biztató az a tudat, hogy előre haladnak és szép eredményeket hagynak maguk után. De mi is az az új, amit az előbb megbolygattam? A tanul­mányi munkáról még korai volna nyilatkozni, annak elle­nére, hogy biztatóan indul. Csak az az egy tény is igazol­ja ezt, hogy a bölcsészeti kar könyvtáraiból a hallgatóság már széjjelkapkodta a kötelező olvasmányokat. Az elsőévesek is — akik pedig sokszor hetekig szokták kerüigetni a könyvtá­rat — már az első napokban hozzáláttak az olvasáshoz, ta­nuláshoz. Ezt a jelenséget azon­ban a hallgatók nagy részétől már megszoktuk. A KAR IFJÜSAGANAK SZERVEZETI ELETE az, ami új vonásokkal, nagyszerű kez­deményezésekkel és tervekkel gazdagodott. Az utóbbi évek­ben sajnos, tartalmat nyert az egyetemi ifjúság körében ez a kifejezés: „tiszteletbeli DISZ­tag". Jóformán a vezetők kép­Változások Béketelepen Az élet szinte észrevétlenül változik. Úgy vagyunk ezzel a dologgal, mint a piciny gyermek fejlődésével. Nő, erősödik a szemünk láttára — mégsem vesszük észre. Csak az ismerősök, akik nem látják minden nap, veszik észre a változásokat. Így jár az ember, ha kilá­togat a Béke-telepre. A ró­kusi állomás háta mögötti úton éppúgy sziszegnek a já­rókelőkre a gunárok, mint ré­gen. Az első ház, — az iskola is olyan messziről, mint pár esztendővel ezelőtt, amikor egy szép ünnepségen Béke-te­lepnek nevezték el az egy­kor Aigner főispán nevét vi­selő városrészt. Akkor még nem volt az iskola előtt tele­fonfülke, — most van. De bent a nevelőszobában mind­járt azt mondják el, hogy többször rossz a telefon, mint jó. És azt, hogy van éppen elég probléma a Béke-tele­pen, amit meg kellene oldani. Úgy gondolják, az újságíró majd segít abban, hogy meg­hosszabbítsák a kövesutat a szövetkezeti boltig, hogy le­gyen italbolt, gyógyszertár, orvos és a telepre járjon ki az autóbusz. De a látogatónak nem az ötlik a szemébe, ami nincs — inkább ami van. Az az erő­sítő készülék sem volt meg azelőtt, amely az iskola iro­dájában díszlik most. S mi­lyen szép fényesek az iskola ajtói, ablakai. Az egykor hul­lámos padozatú folyosó most sima, egyenes. Cement- és olajlábazattal van ellátva a fal. Beszélgetünk a tíz perc szünetben összesereglett pe­dagógusokkal. Csak úgy dől belőlük a szó. Segíti őket a rókusi pártszervezet, most is kaptak több száz tollszárat a gyerekek számára. Elintézték, hogy az iskola előtti térség játszótér legyen. A pártszer­vezet jóvoltából kaptak fut­ballkaput és labdát. Most lett kész a zárt betoncsatorna, amely a vizet levezeti az ud­vari kúttól. Eddig évekig ott száradt a tócsa. És •íj esőbútorpadokat kaplak, egy tanteremre valót. Űj tan­teremmel bővül az iskola. Ez évben már van hetedik és nyolcadik osztály is az isko­lában. A négy alsótagozati Osztály már osztott. Négy év­vel ezelőtt még csak két pe­dagógus volt itt, — az idén öt nevelővel ismét bővült a nevelők száma: összesen ki­lencen vannak. A szülői mun­kaközösség is kitűnően dol­gozik. Év közben előadásokat tart és azoknak bevételéből minden esztendőben a negye­dik osztályos gyerekeket és néhány kitűnő tanulót el­visznek nyaralni, Az idén is voltak Budapesten és Párá­don, a Mátrában. Nyertek már egy lemezjátszót az egyik kuitúrversenyen, — most a Dózsa TSZ szüreti báljára készülnek. De nemcsak az iskolából áll a Béke-telep. S változások mindenütt tapasztalhatók. Horváth Györgyöt és fele­ségét csak este lehet otthon találni. Az ember tanácstag, a MAV Igazgatóságon dolgo­zik, az asszony a Jutaárugyár kétszeres sztahanovistája. Azt mondják: aokkal jobb ma ax életük, mint a múltban. Ilyen jelen­ségre persze bőségesen buk­kanunk a telepen. Mintegy 7—800-an laknak itt, — zöm­ben munkások, gyári dolgo­zók. Csak néhányat említ­sünk közülük: Péter Sándor valamikor napszámba járt, nagyon rosszul élt. Most csa­ládjának van rádiója is; .Gé­mes János is rossz sorban élt. Most a Dózsa TSZ tagja, nemrégen vettek házat ma­guknak. Fogas Illés tégla­gyári munkás volt, úgy mondják: rongyokban járt. Fogas most is munkás — de össze sem lehet hasonlítani az egykori életét a maival. Szabó Lajos is itt lakik a te­lepen: egyszerű munkásból gyárigazgató lett. Ilyen ma­gas beosztásban többen van­nak a telep volt lakói közül. Maristyán János volt napszá­mos Néphadseregünk hadna­gya. Megváltozott az élet a Bé­ke-telepen. Szél József ta­nácstag, mintagazda, öröm­mel meséli, hogy van már az utcában villany, meg kút. Alig egy éven belül a nemzet­közi út sarkán, a Csallóközi utcában, a Zsámbokréti so­ron, meg a tó szélén két lám­pát is felszereltek. A Csalló­közi utca és a Régiposta ut­ca sarkán július végén adták át az új kútkiíolyót. Ezek az egyszerű adatok, tények, teszik bizakodóvá, egyre magabiztosabbá a béke­telepieket is. a megszokott gyakorlat, hogy a tagság hosszú időre magára maradt, s mire a vezetőség felébredt a nyári vakációból, a hallgatók nagyobb része egé­szen elszokott a szervezeti élet­től és a szervezeti munkától. Nos, most másként történt! Szeptember elsején már kész feladatok várták a tagságot. Sípos István, a bölcsészeti kar DISZ-bizottságnak titkára, s vele együtt az egész vezetőség hozzákezdett a munkához. A kar DISZ-vezetöségj tagjai fel­ismerték, hogy szervezetüknejc nem volt eddig elég tár­sadalmi aktivitása. A szervezeti élet ezelőtt alig terjedt túl a hallgatóságon. Ez a felismerés önként nyújtotta az orvosságot: tevékenyen részt kell venni a város politikai életében. A tervek szerint ez úgy valósul meg, hogy mintegy száz hall­gató végez, rendszeres politi­kai munkát a város iskoláiban, tőmegszervezeíeiben és intéz­ményeiben. EZ MÉGCSAK SZAZ EM­BER! A tagság visszamaradó része a kar politikai, tanulmá­nyi és kulturális életében kap­feladatot. Megszűnik a „tisz­teletbeli DISZ-tagság" és min­den hallgató DISZ-megbízatást kap. Az alapszervezetek* veze­tősége ezt egyénenként is szá­inontartja, mégpedig írásban. Ilyenformán nem lesznek „mel­lőzött" és „túlterhelt" hallga­tók. Ez a két dolog csak kiraga­dott részlet a bölcsészeti kar DISZ-bizotíságának terveiből. Ezek mellett pontosan jelezve vannak a munka egyes mozza­natai és még számos értékes gondolat. A vezetőség lelkese­dése sem ér kevesebbet, mint az egészséges kezdeményezé­sek sorozata, s minden jel'arra mutat, hogy ez a szeptember nemcsak tanulmányi eredmé­nyekben, hanem a szervezeti élet fellendülésében is sokat ígér! _ f-n -n) A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának Elnöksége törvény• erejű rendeletet adott ki az „épitönap" megünneplésének bevezetéséről. Az „épiiönapot" a Szovjetunióban minden évben augusztus 2. vasárnapján ün­neplik meg. A MAGYAR Tudományos Akadémia és a Magyar Föld­rajzi Társaság szeptember 19. és 23. között rendezi meg az első magyar földrajzi kong­resszust. Csongrád megyei sikerek a Mezőgazdasági K'állíláson (MTI). A fűszerpaprika­kiállítók között első díjat nyert az Ásotthalmi Állami Gazdaság 40 holdon elért 46 mázsás átlagterméseredmé­vel. Ugyancsak első díjat nyert a röszkei Lenin Ter­melőszövetkezet is. II. díjat kapott Szögi Jó­zsef szegcdi egyéni gazda. III. díjat nyert Németh Fe­renc domaszékí egyénileg dol­gozó paraszt. Kihirdették a borverseny győzteseit is. Az egyéni termelők közül a vö­rös borok versenyét Nagy­pál Ferenc csongrádi egyéni termelő nyerte. Az OIP nyereményszolgálafa Az Országos Takarékpénztár nyereményszolgálatot rendsze­resített, hogy nyilvántartsa azoknak a kötvényeit, akik arra megbízást adnak és érte­sítse őket nyereményükről. A nyereményszolgálat-levelező­lapokat az OTP fiókokban, a postahivatalokban és a dohány­árudákban lehat beszerezni. A nvereményszolgálat-levele­zőlapokon olvasható írással kel! feltüntetni a kötvénytulaj­donos nevét lakáscímét, a köt­vényfajtát (I., II. III.. IV., vagy V. békekölcsön), valamint a kötvény sorozatszámát, sor­számát és osztályát, egy leve­lezőlapon csak egy kölvény adatait lehet közölni. (MTI^

Next

/
Thumbnails
Contents