Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-28 / 228. szám

VRÖLETARJA! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGA!NAK LAPJA XI. évfolyam, 228. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. szeptember 28. MAI SZAMUNKBÓL: N. A. BULGANYIN ÉS N. SZ. HRUSCSOV MÉG EBBEN AZ ÉVBEN INDIÁBA LATOGAT (2, oldal) A HATODIK BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSÉNEK ELSŐ NAPJÁN TELJESÍTETTÉK HARMADIK NEGYEDÉVI TERVÜKET A RUHAGYÁR DOLGOZÓI 1 (3. oldal) üzemi dolgozók forintjai Több mint tíz év múlt el azóta, hogy a magyar hazának és népének szabadságot, emberséget, békét hoztak a hós szovjet katonák. A gyári dolgozók, a hós munkásosztály a párt útmutatásával Szegeden is, miként az országban mindenütt, tettekben és alkotásban az élen járt és jár, s nagy eredményeket ért el. Tettekkel formálja szebbé az életet, erősíti a hazát, amelynek ura és gazdája. A tett, a munka -nem volt volt hiábavaló. A dolgozó nép munkájával visszamaradt agrár-államból ipariagrár állammá lettünk. A szabad esztendőkben olyan gyáróriásokat emeltünk, mint például a Sztálin Vasmű, öt esztendeje múlt, hogy Szegeden megkezdte a termelést Közép-Európa egyik legkorszerűbb textilipari üzeme: a Textilművek. S ki ne tudná országra-szólö eredményeinket?! A munkásosztály, a magyar népelőtt kitágult az élet. Már csak rossz emlék a felszabadulás előtti iszonyatos nyomor, a munkanélküliség, a holnaptól való rettegés. Eltűnt a létbizonytalanság, minden becsületes ember munkája, képessége szerint érvényesül és keres. A szegedi gyáraikban — akárcsak az ország valamennyi gyárában — nagyot változott a dolgozók szociális, kulturális helyzete, munkakörülménye. A gyári dolgozók tudják a legjobban, mennyire változott meg gyáruk képe, mennyire javultak az életkörülményeik. Korszerű fürdők, öltözők, bölcsődék, napközik, orvosi rendelők is szolgálják az üzemekben az ember javát. Minden évben milliókat fordítunk Szegeden is üzemegészségügyi és munkavédelmi célokra, a gépi berendezések korszerűsítésére. A Szegedi Kenderfonógyárban is például új üzemrész épül. Itt is, akárcsak a többi üzemben, tovább javítják a dolgozó ember munkakörülményeit, ri i > I A munkásosztály, a gyárak dolgozói, jó munkájukkal együtt az államunknak kölcsönadott forintjaikkal is segítették eddigi eredményeink elérését, amelyekre méltán lehetünk büszkék. A kölcsönadott pénz bőségesen visszatérül, s kamatja, haszna a jobb élet- és munkakörülményekben, az egész fejlődésben mutatkozik. Egy napja, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívással fordult a dolgozó néphez, hogy a haza javára, a maguk hasznára jegyezzenek Hatodik Békekölcsönt. A felhívás Szeged gyáraiban is nagy visszhangra talált. A jegyzés első napjáról elmondhatjuk, hogy a hős munkásosztály Szegeden is példamutatóan helyt állt. Szaporodnak azoknak a gyári dolgozóknak a nevei, akik már az első napon eleget lettek hazafias kötelességüknek, kölcsönadott forintjaikkal segítik — miképpen eddig — a maguk, családjuk és az ország további előrehaladását. A gyári dolgozóknak is van miből adni — tehetik, hogy adjanak. A kölcsönadott pénz pedig nem valamiféle "ajándék* az államnak, hanem olyan biztos befektetés, amelynek sokszoros a kamatja. Minden becsületes, az előrehaladást, a még gondtalanabb jövőt akaró, családját szerető dolgozó jegyez békekölcsönt szociális körülményeinek, keresetének megfelelően, öntudatosan jegyzik a kölcsönt a munkásosztály tagjai. Kovács II. Ferencnének négy gyermeke van és a férje rokkant. Kovács elvtársnő munkásnő a Szegedi Kenderfonóban. havi keresete általában 800 forint. Négyszáz forint békekölcsönt jegyzett a maga és családja előrehaladásáért. i,i i I • A kommunistáknak az élen kell járni a kölcsönjegyzésben. Példamutatást várnak el a munkások gazdasági vezetőiktől, a műszakiaktól is. A Szegedi Kenderfanógyár többszörös sztahanovista munkásnője, a kommunista Sonkó Imréné elvtársnő 1500 forinit békekölcsönt jegyzett. Havi keresete 1700 forint körül mozog. Nála is egy a szó és a tett. Imre Endre elvtárs, a Szegedi Konzervgyár sztahánovista főgépésze 1600 forintos fizetése mellett 1800 forintot jegyzett. S a sztahanovistáktól, a kiváló dolgozóktól nemcsak a munkában, hanem a jegyzésben is helytállást várnak. Amikor az öntudatos gyári dolgozók forintjaikat adják, szilárd a hitük abban, hogy jó helyre kerül a pénz, a jegyzéssel pedig kötelességet teljesítenek önmagukkal, családjukkal, a hazával szemben. Világosan tudnunk kell, hogy az életszínvonal további emeléséhez, a jó munkával együtt az állam által kibocsátott összeg kölcsönadására is szükség van, Amit mi építünk, amit mi teszünk a gyárakban és mindenütt szerte a hazában, a béke jegyében, az emberért teszszük. Az önként kölcsönadott forintok azoknak az embereknek az életét szépítik — akik kölcsönadták, akik sokszorosan visszakapják. Kell a jó munka és a kölcsönadott forint második ötéves tervünk megkezdéséhez. A második ötéves terv során tovább haladunk előre, tovább nő a dolgozók anyagi és kulturális színvonala. S ki ne akarná a második ötéves tervet, amely a dolgozó emberért való?! Épülő hazánkat, szépülő életünket gyarapítjuk, a gondtalanabb jövőt segítünk megalapozni az államnak kölcsönadott forintjainkkal. A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! A haza javára, a magad hasznára: jegyezz békekölcsönt l Jegyeznek a Szegedi Textilművek dolgozói Akik példát mutatnak Vidám hangulatban érkeztek kedden reggel az üzembe a Szegedi Textilmüvek dolgozói. Már a kapuban beszélgettek a nagy napról: a Hatodik Békekölcsön-jegyzés kezdetéről. A röpgyűlésen tapssal fogadták a bejelentést: „A haza javára, a magad hasznára, jegyezz békekölcsönt". A jegyzéstgyűjtö pároknak bőven akadt munkája. Egymásután jöttek az éjszakai műszakosok és a nappalosok. A villanyszerelő műhelyből a Hargitai-brigád együttesen kereste fel a jegyzésgyűjtőket. Az üzemben elsőnek fejezték be a kölcsönjegyzést már reggel negyed hétkor. Déli 12 óráig 300 ezer forintot adtak kölcsön államunknak a Textilművek dolgozói. Példamutató kölcsönjegyző bőven akadt. Dániel Józsefné havonta 800 forintot keres, s 600 forintot jegyzett. Cselényi János 850 forintos havi keresetéből 700 forintot adott kölcsön államunknak. Delecskei Jánosné 100 forinttal jegyzett kevesebbet, mint havi keresete. A példamutató jegyzők között ott találjuk Bakacsi Júliát, az üzem kitüntetett fonónőjét is, aki ez évben résztvett a varsói VIT-en. Közel ezer forintos havi keresete után 700 forint kölcsönt jegyzett, , — A varsói VIT-en meggyőződtem arról, hogy a fiatalok bármilyen nyelven beszélnek is, nem akarnak háborút. Mi, magyar fiatalok is tolmácsoltuk népünk üzenetét: békében akarjuk építeni országunkat. Azért jegyzünk most szívesen békekölcsönt, hogy sok ilyen korszerű üzem épülhessen országunkban, mint a miénk — mondotta a békekölcsön jegyzése után. Délután 17 órakor jelentették: A Textilművek dolgozóinak 56 százaléka már békekölcsönt jegyzett. A példamutató jegyzők nevei között találjuk már Dudás Erzsébet és Goldman Mária nevét is, akik egyik kezdeményezői voltak a kedden kezdődött 3 napos ifjúsági műszaknak. Peregnek az orsók a Szegedi Textilművekben, egyre többen tesznek eleget hazafias kötelességüknek: a haza javára, a maguk hasznára békekölcsönt jegyeznek. Példát mutatnak a kölcsönj'egyzésben a DISZ-tagok „,A DISZ-fiatalok is példamutatóan jegyeztek" — jelenti a Városi DISZ-bizottság — Dudás Erzsébet gyűrűst önös a Szegedi Textilművekben. Keresete 850 forint, s 700 forint békekölcsönt jegyzett. 'A csoportjába tartozó ifjúmunkások, valamennyien lejegyeztek. Jegyzési átlaguk 500 forint. A DELROST DlSZ-szervezetének 28 tagja még kedden délelőtt aláirta a jegyzési ívet. A fiataloknál az átlag 734 forint. A DISZ-titkár itt'is jó példát mutatott 700 forintos jegyzésével. A SZEGEDI KERTESZET. Ifjúmunkásalt ls azok közé kell sorolni, akik megértették, hogy a második ötéves terv munkáihoz a dolgozók kölcsönadott forintjaira is szükség van. Itt Takács András segédmunkás 550 forintos keresete mellett 300, Nagy Lajos pedig 660 forintos keresetéből 300 forintot jegyzett. A SZEGEDI FALEMEZGYÁR gözfürész üzemében Mészáros István DISZ-titkár a körfürésznél dolgozik. Keresete meghaladja az ezer forintot, de nem mindig éri el az 1100-at, mégis 800 forintot írt a jegyzési ívre. TOMBÁCZ FERENCNÉ, a Fémipari és Finommechanikai Vállalat statisztikusa 1350 forint havi fizetése mellett 1500 forintot jegyzett Á szegedi tsz tagok jegyzése Kedden reggel a szegedi termelőszövetkezetek tagjai a röpgyülések után, amikor vége lett a Hatodik Békekölcsön-jegyzésről szóló minisztertanácsi felhívás ismertetésének, csaknem kivétel nélkül örömmel jegyezték azokat az ősszegeket, amelyekkel hozzá akarnak járulni szocialista társadalmunk további építéséhez. A Ságvári telepi Táncsics Termelőszövetkezetben Kószó István elvtárs tsz-tag csoportjának minden tagja nyomban a röpgyűlés után jegyzett. Mindenki a tőle telhető összeget adta. Kószó elvtárs maga 500 forintot jegyzett. Csúcs Mihály elvtárs, a tsz elnöke 700 forint kölcsönt jegyzett. A baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai is kitesznek most magukért. A Felszabadulás TSZ-ben sokan dolgoznak olyan szövetkezeti tagok, mint idős Mészáros Szilveszter, aki nem kis büszkeséggel 800 forintot írt a papírra. Közben ezeket mondotta: — Én ugyan már idős ember vagyok. Nem magamnak, hanem a gyermekeimnek jegyzek. Azt akarom, hogy még gazdagabb erősebb legyen a mi országunk. Ha még most is a múlt rendszerben élnénk, tudom fiaim cselédek, béresek lennének valahol. Nagyon keserű kenyeret ennének, rossz lenne az életük. Most mindketten jó állásban vannak, munkájukért tisztességes , fizetést kapnak. Jól élnek, de éljenek még jobban, ezért hát én nyolcszázat jegyzek. Hegedűs Ferenc, Czirok József, Gera András és még sokan a Felszabadulás TSZ tagjai közül 5—600 forintokat jegyeztek. Árendás György elvtárs. az elnök 900 forintot adott kölcsön államunknak. Hasonló lelkesedéssel fogadták a Hatodik Békekölcsön jegyzéséről szóló minisztertanácsi felhívást az újszegedi Haladás, a baktói Alkotmány és a rókusi Dózsa Termelőszövetkezetekben is. Szeged termelőszövetkezeti tagjainak példamutatása találjon követésre a város egyéni gazdái körében is, hiszen ők is valamennyien tudják: kölcsönadott forintjaik csak egy parányi kis hányadát adják annak az összegnek, amit népünk már eddig is és amit még majd ezután fordít mezőgazdaságunk fellendítésére, dolgozó parasztságunk jólétének további emelésére. Ahol már mindenki jegyzett K szegedi nagyüzemek közül többen, az egyes üzemrészekben a délelőtti műszak valamennyi dolgozója öntudatosan lejegyezte a békekölcsönt. Például a Szegedi Kenderfonógyár szárazfonodájának, a Ruhagyár több termének dolgozói eleget tettek hazafias kötelességüknek. A vállalatok, intézmények közül jónéhányban már tegnap valamennyi dolgozó lejegyzett. <4 XI. számú Autójavító Vállalatnál 164 dolgozó jegyzett. Becsülettel, példásan teljesítette hazafias kötelességét például Tóth Ferenc műszaki vezető, Major Szilveszter művezető és sok más dolgozó is, A DÁV szegedi központjának és üzemvezetőségének 353 dolgozója jegyzett. A DAV dolgozói teljesítették önmagukkal, családjukkal, hazájukkal szembeni kötelezettségüket. Az Autóközlekedési Igazgatóság valamennyi dolgozója már 9 órára lejegyzett. Nyolc órakor már minden dolgozó jegyzett a Kárpitos Kisipari Szövetkezetben éppenúgy, mint a Minőségi Ruhajavító KSZben. rÁ Tervező Irodában munkálkodó valamennyi dolgozó lejegyzett, még 9 óra előtt. Most már csak azoknak a dolgozóknak kell jegyezni, akik szabadságon voltak, illetve tegnap hivatalos úton. Szegedtói távol végezték munkájukat. Az Orvosi Műszerkészítő KSZ-ben 8 órára minden dolgozó jegyzett békekölcsönt. Például Gasparits Péter, Csikós Pál, Elek Imre 1800—1800 forintot adott kölcsön államunknak. A Kéményseprő Vállalat dolKASSAI TIBOR tanácstag, a Szegedi Nyomda Vállalat sztahánovista öntője 1500 forintot jegyzett, fizetése alig több ennél Dócon a tanácstagok az első kölcsönjegyzök Amikor kora reggel a nép* nevelők ezrei indultak útnak. Csongrád megye városaiban és falvaiban, teli volt tarso* lyuk mondanivalóval. Talán legtöbbet mégis a legfiatalabb községekben kellett el* mesélniük, hisz itt kapták a legtöbbet a tervtől. Egyik legifjabb, a Palla* vicini őrgróf egykori major* jából alakult Dóc három év* vei ezelőtt még a 16 km-re lévő Sövényházához tartó* zott. Azóta sok középület, a 30 régi ház mellé 54 új, takaros családi ház épült a már önálló községben, Az új tanácsháza szomszédságában a 300.000 forinttal épült kultúrház nyújt szórakozást a dolgozó parasztoknak. Az idén nyáron a petróleum pislákolását villanyfény vál* gozói kivétel nélkül teljesítet- J totta fel ték hazafias kötelezettségüket. Erokrő] ^^ Gazdagj6. A Konzervgyárban minden tanácstag, a Hazafias műszaki és adminisztratív dolgozó jegyzett békekölcsönt. A Mérleggyári Öntödében Kis üzem a Mérleggyári öntöde, létszáma alig múlja felül a hatvanat — a kölcsönjegyzés ünnepi perceiberf azonban ez a kis kollektíva megmutatta, hogy becsületben akármelyik nagyobb gyárral felveszi a versenyt. Kora reggel kezdődött ebben az öntödében is a jegyzés — és a délelőtti műszak végéig hatvan dolgozóból hatvan lejegyzett. Estefelé azután délelőttös társaikhoz csatlakozott az üzem hátralévő három dolgozója is. A jegyzők közül ki kell emelni Lengyel Lajos vállalatvezetőt, aki 2200 forintos fizetésével 3000 forintot jegyzett. Báhr Jánost, aki 1350 forintos keresetéből 800 forintot, Stefán Jánost, aki 970 forintos keresetéből 600 forintot és Kovács Bélát, aki 720 forint keresetéből 400 forintot ajánlott fel az államnak. Népfront-bizottság elnöke, 4 holdas dolgozó paraszt •— amikor a községben elsőként 600 forintos békekölcsönjegyzéssel járult hozzá faluja, az ország építéséhez. Lelle Ferenc tanácstág, pedagógus, a községi pártszervezet titkára ezernégyszáz forintot adott kölcsön államunknak. Példájukat sorra követték a többi tanácstagok is. Lovas Lajos vb-tag 800 forintot írt neve mellé. Kora reggelre több mint harmincan jegyeztek kölcsönt és aztán útrfak indultak, hogy dolgozó paraszttársaikat is meggyőzzék róla, érdemes kölcsönadni a nép. állatnának.