Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-28 / 228. szám

VRÖLETARJA! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGA!NAK LAPJA XI. évfolyam, 228. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. szeptember 28. MAI SZAMUNKBÓL: N. A. BULGANYIN ÉS N. SZ. HRUSCSOV MÉG EBBEN AZ ÉVBEN INDIÁBA LATOGAT (2, oldal) A HATODIK BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSÉNEK ELSŐ NAPJÁN TELJESÍTETTÉK HARMADIK NEGYEDÉVI TERVÜKET A RUHAGYÁR DOLGOZÓI 1 (3. oldal) üzemi dolgozók forintjai Több mint tíz év múlt el azóta, hogy a magyar hazának és népének szabadságot, emberséget, békét hoztak a hós szovjet katonák. A gyári dolgozók, a hós munkásosztály a párt útmutatásával Szegeden is, mi­ként az országban mindenütt, tettekben és alkotásban az élen járt és jár, s nagy eredményeket ért el. Tet­tekkel formálja szebbé az életet, erősíti a hazát, amelynek ura és gazdája. A tett, a munka -nem volt volt hiábavaló. A dol­gozó nép munkájával visszamaradt agrár-államból ipari­agrár állammá lettünk. A szabad esztendőkben olyan gyáróriásokat emeltünk, mint például a Sztálin Vasmű, öt esztendeje múlt, hogy Szegeden megkezdte a ter­melést Közép-Európa egyik legkorszerűbb textilipari üzeme: a Textilművek. S ki ne tudná országra-szólö eredményeinket?! A munkásosztály, a magyar népelőtt kitágult az élet. Már csak rossz emlék a felszabadulás előtti iszonyatos nyomor, a munkanélküliség, a holnap­tól való rettegés. Eltűnt a létbizonytalanság, minden becsületes ember munkája, képessége szerint érvénye­sül és keres. A szegedi gyáraikban — akárcsak az or­szág valamennyi gyárában — nagyot változott a dol­gozók szociális, kulturális helyzete, munkakörülménye. A gyári dolgozók tudják a legjobban, mennyire válto­zott meg gyáruk képe, mennyire javultak az életkörül­ményeik. Korszerű fürdők, öltözők, bölcsődék, napkö­zik, orvosi rendelők is szolgálják az üzemekben az em­ber javát. Minden évben milliókat fordítunk Szegeden is üzemegészségügyi és munkavédelmi célokra, a gépi berendezések korszerűsítésére. A Szegedi Kenderfonó­gyárban is például új üzemrész épül. Itt is, akárcsak a többi üzemben, tovább javítják a dolgozó ember munkakörülményeit, ri i > I A munkásosztály, a gyárak dolgozói, jó munká­jukkal együtt az államunknak kölcsönadott forint­jaikkal is segítették eddigi eredményeink elérését, amelyekre méltán lehetünk büszkék. A kölcsönadott pénz bőségesen visszatérül, s kamatja, haszna a jobb élet- és munkakörülményekben, az egész fejlődésben mutatkozik. Egy napja, hogy a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa felhívással fordult a dolgozó néphez, hogy a haza javára, a maguk hasznára jegyezzenek Hatodik Békekölcsönt. A felhívás Szeged gyáraiban is nagy visszhangra talált. A jegyzés első napjáról el­mondhatjuk, hogy a hős munkásosztály Szegeden is példamutatóan helyt állt. Szaporodnak azoknak a gyári dolgozóknak a nevei, akik már az első napon eleget lettek hazafias kötelességüknek, kölcsönadott forint­jaikkal segítik — miképpen eddig — a maguk, csa­ládjuk és az ország további előrehaladását. A gyári dolgozóknak is van miből adni — tehetik, hogy adja­nak. A kölcsönadott pénz pedig nem valamiféle "aján­dék* az államnak, hanem olyan biztos befektetés, amelynek sokszoros a kamatja. Minden becsületes, az előrehaladást, a még gondtalanabb jövőt akaró, csa­ládját szerető dolgozó jegyez békekölcsönt szociális körülményeinek, keresetének megfelelően, öntudato­san jegyzik a kölcsönt a munkásosztály tagjai. Kovács II. Ferencnének négy gyermeke van és a férje rok­kant. Kovács elvtársnő munkásnő a Szegedi Kender­fonóban. havi keresete általában 800 forint. Négyszáz forint békekölcsönt jegyzett a maga és családja előre­haladásáért. i,i i I • A kommunistáknak az élen kell járni a kölcsön­jegyzésben. Példamutatást várnak el a munkások gaz­dasági vezetőiktől, a műszakiaktól is. A Szegedi Ken­derfanógyár többszörös sztahanovista munkásnője, a kommunista Sonkó Imréné elvtársnő 1500 forinit béke­kölcsönt jegyzett. Havi keresete 1700 forint körül mo­zog. Nála is egy a szó és a tett. Imre Endre elvtárs, a Szegedi Konzervgyár sztahánovista főgépésze 1600 fo­rintos fizetése mellett 1800 forintot jegyzett. S a szta­hanovistáktól, a kiváló dolgozóktól nemcsak a mun­kában, hanem a jegyzésben is helytállást várnak. Amikor az öntudatos gyári dolgozók forintjaikat adják, szilárd a hitük abban, hogy jó helyre kerül a pénz, a jegyzéssel pedig kötelességet teljesítenek ön­magukkal, családjukkal, a hazával szemben. Világo­san tudnunk kell, hogy az életszínvonal további eme­léséhez, a jó munkával együtt az állam által kibocsá­tott összeg kölcsönadására is szükség van, Amit mi építünk, amit mi teszünk a gyárakban és mindenütt szerte a hazában, a béke jegyében, az emberért tesz­szük. Az önként kölcsönadott forintok azoknak az em­bereknek az életét szépítik — akik kölcsönadták, akik sokszorosan visszakapják. Kell a jó munka és a köl­csönadott forint második ötéves tervünk megkezdésé­hez. A második ötéves terv során tovább haladunk előre, tovább nő a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonala. S ki ne akarná a második ötéves tervet, amely a dolgozó emberért való?! Épülő hazánkat, szépülő életünket gyarapítjuk, a gondtalanabb jövőt segítünk megalapozni az állam­nak kölcsönadott forintjainkkal. A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! A haza javára, a magad hasznára: jegyezz békekölcsönt l Jegyeznek a Szegedi Textilművek dolgozói Akik példát mutatnak Vidám hangulatban érkeztek kedden reggel az üzembe a Szegedi Textilmüvek dolgozói. Már a kapuban beszélgettek a nagy napról: a Hatodik Béke­kölcsön-jegyzés kezdetéről. A röpgyűlésen tapssal fogadták a bejelentést: „A haza javára, a magad hasznára, jegyezz béke­kölcsönt". A jegyzéstgyűjtö pá­roknak bőven akadt munkája. Egymásután jöttek az éjszakai műszakosok és a nappalosok. A villanyszerelő műhelyből a Hargitai-brigád együttesen ke­reste fel a jegyzésgyűjtőket. Az üzemben elsőnek fejezték be a kölcsönjegyzést már reggel ne­gyed hétkor. Déli 12 óráig 300 ezer forintot adtak kölcsön ál­lamunknak a Textilművek dol­gozói. Példamutató kölcsön­jegyző bőven akadt. Dániel Jó­zsefné havonta 800 forintot ke­res, s 600 forintot jegyzett. Cselényi János 850 forintos havi keresetéből 700 forintot adott kölcsön államunknak. De­lecskei Jánosné 100 forinttal jegyzett kevesebbet, mint havi keresete. A példamutató jegyzők között ott találjuk Bakacsi Júliát, az üzem kitüntetett fonónőjét is, aki ez évben résztvett a varsói VIT-en. Közel ezer forintos ha­vi keresete után 700 forint köl­csönt jegyzett, , — A varsói VIT-en meggyő­ződtem arról, hogy a fiatalok bármilyen nyelven beszélnek is, nem akarnak háborút. Mi, magyar fiatalok is tolmácsoltuk népünk üzenetét: békében akarjuk építeni országunkat. Azért jegyzünk most szívesen békekölcsönt, hogy sok ilyen korszerű üzem épülhessen or­szágunkban, mint a miénk — mondotta a békekölcsön jegy­zése után. Délután 17 órakor jelentet­ték: A Textilművek dolgozóinak 56 százaléka már békekölcsönt jegyzett. A példamutató jegy­zők nevei között találjuk már Dudás Erzsébet és Goldman Mária nevét is, akik egyik kez­deményezői voltak a kedden kezdődött 3 napos ifjúsági mű­szaknak. Peregnek az orsók a Szegedi Textilművekben, egyre többen tesznek eleget hazafias köte­lességüknek: a haza javára, a maguk hasznára békekölcsönt jegyeznek. Példát mutatnak a kölcsönj'egyzésben a DISZ-tagok „,A DISZ-fiatalok is példamu­tatóan jegyeztek" — jelenti a Városi DISZ-bizottság — Du­dás Erzsébet gyűrűst önös a Szegedi Textilművekben. Ke­resete 850 forint, s 700 forint békekölcsönt jegyzett. 'A cso­portjába tartozó ifjúmunkások, valamennyien lejegyeztek. Jegyzési átlaguk 500 forint. A DELROST DlSZ-szerveze­tének 28 tagja még kedden dél­előtt aláirta a jegyzési ívet. A fiataloknál az átlag 734 forint. A DISZ-titkár itt'is jó példát mutatott 700 forintos jegyzésé­vel. A SZEGEDI KERTESZET. Ifjúmunkásalt ls azok közé kell sorolni, akik megértették, hogy a második ötéves terv munkái­hoz a dolgozók kölcsönadott fo­rintjaira is szükség van. Itt Takács András segédmunkás 550 forintos keresete mellett 300, Nagy Lajos pedig 660 fo­rintos keresetéből 300 forintot jegyzett. A SZEGEDI FALEMEZ­GYÁR gözfürész üzemében Mé­száros István DISZ-titkár a körfürésznél dolgozik. Keresete meghaladja az ezer forintot, de nem mindig éri el az 1100-at, mégis 800 forintot írt a jegy­zési ívre. TOMBÁCZ FERENCNÉ, a Fémipari és Finommecha­nikai Vállalat statisztikusa 1350 forint havi fizetése mel­lett 1500 forintot jegyzett Á szegedi tsz tagok jegyzése Kedden reggel a szegedi ter­melőszövetkezetek tagjai a röp­gyülések után, amikor vége lett a Hatodik Békekölcsön-jegyzés­ről szóló minisztertanácsi fel­hívás ismertetésének, csak­nem kivétel nélkül örömmel je­gyezték azokat az ősszegeket, amelyekkel hozzá akarnak já­rulni szocialista társadalmunk további építéséhez. A Ságvári telepi Táncsics Termelőszövetkezetben Kószó István elvtárs tsz-tag csoport­jának minden tagja nyomban a röpgyűlés után jegyzett. Mindenki a tőle telhető össze­get adta. Kószó elvtárs maga 500 forintot jegyzett. Csúcs Mihály elvtárs, a tsz elnöke 700 forint kölcsönt jegyzett. A baktói Felszabadulás Ter­melőszövetkezet tagjai is ki­tesznek most magukért. A Fel­szabadulás TSZ-ben sokan dolgoznak olyan szövetkezeti tagok, mint idős Mészáros Szilveszter, aki nem kis büsz­keséggel 800 forintot írt a pa­pírra. Közben ezeket mondotta: — Én ugyan már idős ember vagyok. Nem magamnak, ha­nem a gyermekeimnek jegyzek. Azt akarom, hogy még gazda­gabb erősebb legyen a mi or­szágunk. Ha még most is a múlt rendszerben élnénk, tu­dom fiaim cselédek, béresek lennének valahol. Nagyon ke­serű kenyeret ennének, rossz lenne az életük. Most mindket­ten jó állásban vannak, mun­kájukért tisztességes , fizetést kapnak. Jól élnek, de éljenek még jobban, ezért hát én nyolcszázat jegyzek. Hegedűs Ferenc, Czirok Jó­zsef, Gera András és még so­kan a Felszabadulás TSZ tag­jai közül 5—600 forintokat je­gyeztek. Árendás György elv­társ. az elnök 900 forintot adott kölcsön államunknak. Hasonló lelkesedéssel fogad­ták a Hatodik Békekölcsön jegyzéséről szóló miniszterta­nácsi felhívást az újszegedi Haladás, a baktói Alkotmány és a rókusi Dózsa Termelőszö­vetkezetekben is. Szeged ter­melőszövetkezeti tagjainak pél­damutatása találjon követésre a város egyéni gazdái körében is, hiszen ők is valamennyien tudják: kölcsönadott forintjaik csak egy parányi kis hányadát adják annak az összegnek, amit népünk már eddig is és amit még majd ezután fordít mező­gazdaságunk fellendítésére, dolgozó parasztságunk jólété­nek további emelésére. Ahol már mindenki jegyzett K szegedi nagyüzemek közül többen, az egyes üzemrészek­ben a délelőtti műszak vala­mennyi dolgozója öntudatosan lejegyezte a békekölcsönt. Pél­dául a Szegedi Kenderfonó­gyár szárazfonodájának, a Ru­hagyár több termének dolgozói eleget tettek hazafias köteles­ségüknek. A vállalatok, intéz­mények közül jónéhányban már tegnap valamennyi dolgozó le­jegyzett. <4 XI. számú Autójavító Vál­lalatnál 164 dolgozó jegyzett. Becsülettel, példásan teljesí­tette hazafias kötelességét pél­dául Tóth Ferenc műszaki ve­zető, Major Szilveszter műve­zető és sok más dolgozó is, A DÁV szegedi központjának és üzemvezetőségének 353 dol­gozója jegyzett. A DAV dolgo­zói teljesítették önmagukkal, családjukkal, hazájukkal szem­beni kötelezettségüket. Az Autóközlekedési Igazga­tóság valamennyi dolgozója már 9 órára lejegyzett. Nyolc órakor már minden dolgozó jegyzett a Kárpitos Kisipari Szövetkezetben éppenúgy, mint a Minőségi Ruhajavító KSZ­ben. rÁ Tervező Irodában munkál­kodó valamennyi dolgozó le­jegyzett, még 9 óra előtt. Most már csak azoknak a dolgozók­nak kell jegyezni, akik szabad­ságon voltak, illetve tegnap hivatalos úton. Szegedtói távol végezték munkájukat. Az Orvosi Műszerkészítő KSZ-ben 8 órára minden dol­gozó jegyzett békekölcsönt. Például Gasparits Péter, Csi­kós Pál, Elek Imre 1800—1800 forintot adott kölcsön álla­munknak. A Kéményseprő Vállalat dol­KASSAI TIBOR tanácstag, a Szegedi Nyomda Vállalat sztahánovista öntője 1500 forintot jegyzett, fizetése alig több ennél Dócon a tanácstagok az első kölcsönjegyzök Amikor kora reggel a nép* nevelők ezrei indultak útnak. Csongrád megye városaiban és falvaiban, teli volt tarso* lyuk mondanivalóval. Talán legtöbbet mégis a legfiata­labb községekben kellett el* mesélniük, hisz itt kapták a legtöbbet a tervtől. Egyik legifjabb, a Palla* vicini őrgróf egykori major* jából alakult Dóc három év* vei ezelőtt még a 16 km-re lévő Sövényházához tartó* zott. Azóta sok középület, a 30 régi ház mellé 54 új, ta­karos családi ház épült a már önálló községben, Az új tanácsháza szomszédságában a 300.000 forinttal épült kul­túrház nyújt szórakozást a dolgozó parasztoknak. Az idén nyáron a petróleum pis­lákolását villanyfény vál* gozói kivétel nélkül teljesítet- J totta fel ték hazafias kötelezettségüket. Erokrő] ^^ Gazdagj6. A Konzervgyárban minden tanácstag, a Hazafias műszaki és adminisztratív dol­gozó jegyzett békekölcsönt. A Mérleggyári Öntödében Kis üzem a Mérleggyári ön­töde, létszáma alig múlja felül a hatvanat — a kölcsönjegyzés ünnepi perceiberf azonban ez a kis kollektíva megmutatta, hogy becsületben akármelyik nagyobb gyárral felveszi a versenyt. Kora reggel kezdődött ebben az öntödében is a jegyzés — és a délelőtti műszak végéig hat­van dolgozóból hatvan lejegy­zett. Estefelé azután délelőt­tös társaikhoz csatlakozott az üzem hátralévő három dolgozó­ja is. A jegyzők közül ki kell emelni Lengyel Lajos vállalat­vezetőt, aki 2200 forintos fi­zetésével 3000 forintot jegyzett. Báhr Jánost, aki 1350 forintos keresetéből 800 forintot, Stefán Jánost, aki 970 forintos kere­setéből 600 forintot és Kovács Bélát, aki 720 forint kereseté­ből 400 forintot ajánlott fel az államnak. Népfront-bizottság elnöke, 4 holdas dolgozó paraszt •— amikor a községben elsőként 600 forintos békekölcsön­jegyzéssel járult hozzá fa­luja, az ország építéséhez. Lelle Ferenc tanácstág, pe­dagógus, a községi pártszer­vezet titkára ezernégyszáz fo­rintot adott kölcsön álla­munknak. Példájukat sorra követték a többi tanácstagok is. Lovas Lajos vb-tag 800 forintot írt neve mellé. Kora reggelre több mint harmin­can jegyeztek kölcsönt és az­tán útrfak indultak, hogy dol­gozó paraszttársaikat is meg­győzzék róla, érdemes köl­csönadni a nép. állatnának.

Next

/
Thumbnails
Contents