Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

'PROLETÁRJAI ""V AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTS A G A N A K LAPJA XI. évfolyam, 337. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: BULGANYIN EISENíIOWERHEZ INTÉZETT LEVELE VIAGSZERTE NAGY ÉRDEKLŐDÉST VÁLTOTT KI (2. oldal) N. A. BULGANYIN LEVELE DWIGT EISENHOWERHEZ, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉHEZ (2. oldal) MIT AD A MÁSODIK ÖTÉVES TERV SZEGEDNEK (3. oldal) Kedd, 1955. szeptember 27. hasa javára, a magad hasznára $ jegyess békekölesönt l Népi államunk kormánya kibocsátotta a Hatodik Békekölcsönt és egyúttal felhívással fordult a hősiesen dolgozó munkásokhoz, a szorgalmas parasztokhoz, az alkotni vágyó értelmiségiekhez, minden becsületes állam­polgárhoz: az új kölcsön jegyzésével segítsék elő a második ötéves terv célkitűzéseinek si­keres megvalósítását. A felhívás a többi kö­zött hangsúlyozza: „Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke meg­óvása és megszilárdítása további erőfeszíté­seket, lankadatlan harcot, odaadó munkát kö­vetel Magyarország egész dolgozó népétől". Ki nem vállalja most a lankadatlan harcot, amikor — mint a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozatában leszögezte — a szo­cializmus alapjainak lerakásáról van szó? Csak az nem, aki az életet, a boldogulást do­log nélkül, küzdelem nélkül képzelte és kép­zeli el. Ilyen ember pedig nagyon kevés van dolgozó népünk soraiban. Üj társadalmunk az ingyenélőket egymásután kiveti magából. Küzdelmes, de győzelmekben gazdag esz­tendő vonult el népünk felett a legutóbbi köl­csönjegyzés óta. Az ország gazdái — munká­sok, dolgozó parasztok, a néphez hű értelmi­ségiek — megelégedéssel állapítják meg itt, Szegeden is: nem volt hiábavaló az erőfeszí­tés, a sok hétköznapi munka. A párt és a kor­mány jól gyümölcsöztette a tavaly kölcsön­adott forintokat is ugyanúgy, mint eddig bár­mikor. Azok a nagyszerű új alkotások, ame­lyek az országban és benne Szegeden is létre­jöttek az ötéves terv folyamán, ékesszólóan tanúsítják, hogy pártunk legszentebb ügyé­nek tekinti a dolgozó nép anyagi és kulturá­lis jólétének szakadatlan növelését. Bárhová né­zünk, bármerre megyünk, mindenütt meglátszik a párt által vezetett dolgos népünk kezenyoma. Tekintsünk be a Szegedi Kenderfonógyár bölcsödéjébe és napközi otthonába, ahol 260 apró gyermekre vigyáznak féltő gonddal; be­széljünk az újonnan épült házak elégedett lakóival; látogassunk el az iskolákba a könyv­tárakba, a termelőszövetkezetekbe — minde­nütt fogyott a gond és szaporodott az öröm. Nem a semmiből formáltuk át Szeged arculatát. Ahhoz, hogy városunkban az ötéves terv utolsó két éve alatt közel ötezer darabbal lett nagyobb a sertésállomány és bú­zából 45 százalékkal termeltünk többet, mint az elmúlt esztendőben, hozzájárultak az eddig jegyzett békekölcsönök is. A megszaporodott jószágállomány, a megnőtt termésátlagok azt juttatják kifejezésre, hogy az állam szakem­berek beállításával, több műtrágyával és nö­vényvédő szerrel, fejlett gépi technikával se­gítette a mezőgazdaságot. De miből adott az ipar 37 százalékkal több cséplőgépet és 13.200 trakiort az ötéves tervben? Abból, hogy min­den hazáját szerető ember ereje és tudása leg­javával dolgozott és anyagi tehetségéhez mér­ten kölcsönöket is adott az államnak. Különö­sen a munkásosztály, a hatalom birtokosa vette ki részét mindig felelősségteljesen a kölcsönök jegyzéséből. Szegeden is az üzemek dolgozói mutatták a legjobb példát, amikor a párt és a kormány a nép segítségét kérte a szocializmus építéséhez. Most újra szólít mindenkit a haza. Nép­köztársaságunk kormányának a Hatodik Bé­kekölcsön kibocsátásával azonban nem csupán az a eéija, hogy napokon belül lejegyezzük a szükséges összeget. Azt is el akarja érni emellett, hogy a kölcsönjegyzés — mint eddig mindig — most is hatalmas népszavazás le­gyen a békéére, a szocialista építőmunkára, a jólétre. Aki helyesli azt, hogy a második öt­éves tervben i'ijabb 14 millió forintot költünk Szegeden lakóház építkezésre; hogy közel öt­millió forintos költséggel korszerűsítjük a Szegcdi Gázmüveket; hogy Alsóváros és Fel­sőváros mozit kap; hogy megépítjük a gyer­mekkórház tbc-osztályát; hogy ötmillió forint­ból vásárcsarnokot építünk a Marx téren — az szívesen hozzá is járul mindezekhez köl­csönadott forintjaival. Aki nem ezt cselekszi rnofi, hanem a közöttünk lapuló sírna szavú és hízelgő hazaárulókra hallgatva félrehúzó­dik az ő maga szűk, egyéni világába — az nem jó hazafi még akkor sem, ha örökké a himnusz cseng is az ajkán. Az ellenség görbe szemekkel nézi, hogy a Hazafias Népfrontba tömörült dolgozók széles tömegei mától kezdve ünnepi hangu­latban írják alá a kölcsönjegyzés íveit. Az ellenség megint nyelvel, zsibong, lármázik a békekölcsön ellen, így akar olcsó, népszerű­séget szerezni magának a tájékozatlan és ke­vésbé öntudatos emberek között, A régi, ki­Magyarország dolgozó népéihez! zsákmányoló rendszernek ezek a sötét varjai „megálljt" kárognak a dolgozók fülébe. Azt károgják, hogy lassabban építkezzünk és ak­kor nem lesz szükség kölcsönjegyzésre. De Szeged lakossága elött is már ismerős ez a hang. Két esztendeje a jobboldali politika hí­vei is azt javasolgatták nekünk alapjában, véve, hogy mondjunk le a szocialista nehéz­ipar fejlesztéséről, várjunk a termelőszövet­kezeti mozgalommal és a kisparaszti gazdasá­gokra építsük népünk jövőjét. De mi nem ér­tettünk ezzel egyet. Mi Petőfi Sándorral ér­lünk egyet, aki — nem félve a népámítás vád­jától — bátran kikiáltotta: „Ha majd a bőség, poharából mindenki egyaránt vehet... akkori mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán. De addig nincs megállás..." Bizony nincs megállás. A Kánaánhoz még nem érkeztünk el, bármennyit fecsegnek erről a hamis próféták. Igaz. népünk csendes, szorgalmas munkája ragyogó sikereket tud már felmutatni. Még sem állhatunk meg a szocializmus felé haladva félúton. Az eddigi­nél is sokkal több traktorra, különböző kom­bájnokra. műtrágyára van szükségűnk, hogy a termékeny, de a oarcellás műveléssel elha­nyagolt tiszamenti földjeinkről sokkal gazda­gabb termést arathassunk a következő években. A párt mindenkinél nagyobb felelősséget érez a lakosság egyre növekvő igényeinek kielégí­téséért. Azért harcol a párt Sztálinváros, a diósgyőri nagykohó, Almásfüzitő és a többi nehézipari létesítményért, hogy gyorsabb ütemben gyárthassuk nemcsak a mezőgazda­sági gépeket, hanem a fogyasztási cikkek szaporítása céljából újabb könnyű- és élel­miszeripari üzemeink is legyenek. Nem lehet patópáloskodnunk. Amit ma megtehetünk, azt nem szabad holnapra halásztanunk, mert a régi úri-Magyarország százados mulasztását kell pótolnunk, „Mindenért, ami ebben az országban tör­ténik — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs — mi, kommunisták vagyunk a felelősek". A kommunistáknak kell tehát példamutatásuk­kal mozgósítaniok. szervezniük, lelkesíteniük a lakosság valamennyi rétegét, hogy a hazá­ért, az otthonért, a családért, a békéért min­denki jegyezzen Hatodik Békekölcsönt. A kommunistákkal az élen induljanak el a bé­kekölcsönjegyzés legjobb harcosai és magya­rázzák meg mindenkinek Szegeden és környé­kén: az államnak kölcsönadott forintok többszörösen visszatérülnek közvetlen és köz­vetett formában is. Baráth István, a Hungária Szálló alkalmazottja és Erdei Mátyás gépál­lomási dolgozó —, hogy a többi sok száz nyerőt ne is említsük — közvetlenül vissza kapott már az eddig jegyzett békekölcsönből 50 ezer, illetve 10 ezer forintot. Közvetve vi­szont valamennyi szegedi lakos számára visz­szatérül a kölcsönadott összeg, hiszen csupán az új kenyérgyár építésére — amely január elsején kezdődik — 4.8 millió forintot ad a nép állama. A kölcsönadott, készpénzben jegy­zett összeg 25 százalékát a város további építésére fordíthatja a tanács. Minél több Ha­todik Békekölcsönt jegyeznek városunkban a dolgozó parasztok, a kisiparosok, a kiskeres­kedők, a ' háziasszonyok, annál nagyobb ösz­szeget használhatunk fel itt, helyben szociális és kulturális beruházásokra. Dolgozó népünk tíz szabad esztendő alatt megtanulta: ha vannak igényei, azt önerejé­ből kell kielégítenie. A Szovjetunió anyagi eszközökkel, kincseket érő tapasztalatokkal segít a szocializmus alapjainak lerakásában, de népünk nem várhatja ölhetett kezekkel ezt a segítséget. Sopánkodással és fohászkodással nem juthatunk messzire. Össze kell fognunk, anyagilag is támogatnunk kell n hazát, hogy nyugodt, békés, magasszínvonalú életet biz­tosíthasson számunkra. A szegedi járás el­hagyatott falvaiba azért tudtuk bevezetni a kultúrát és a kényelmet jelentő villanyfényt, mert az elmúlt években is összefogtunk, egy­akaraton voltunk mind a munkában, mind a kölcsönjegyzések alkalmával. Láthatja minden gondolkodó ember, hogy az egész dolgozó nép hozzájárulása, támogatása, akarata és összefogása nélkül nem lenne erős honvédel­münk és sehol semmi nem épülhetne ebben az országban. Ezért tegye magáévá minden igaz hazafi a párt és a kormány jelszavát: A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt! Kölcsönadott forintjainkkal is juttassuk kifejezésre: „Ez az ország a mi or­szágunk, itt most már a mi kezünk épít". Ne legyen senki passzív szemlélője ennek a nagy országos mozgalomnak, hanem adjon kölcsön minden igaz honpolgár annyit, amennyit anyagi helyzete megenged. A haza felvirágoztatására, önmaga boldogságára adja, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új állam­kölcsönt bocsát ki: a Hato­dik Békekölcsönt. A Minisz­tertanács felhívja az ország dolgozó népét, a szorgalmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasz­tokat, értelmiségieket cs al­kalmazottakat, hazánk min­den állampolgárát, hogy az új kölcsön jegyzésével is já­ruljanak hozzá a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés épí­tőm-unkánk sikeréhez. A Hatodik Békekölcsönt a Magyar Népköztársaság kor- ] mánya egyezerkétszáz millió : forint összegben bocsátja ki ; és a jegyzés a mai nappal kezdődik. Országunk az első ötéves terv időszaka alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, népünk jobbmódú, művel­tebb lett. Sikereink szilárd alapja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, vala­mint a néphez hű értelmiség lelkes alkotó munkája, dol­gozó népünk megbonthatat­lan egysége. Az első ötéves terv ered­ményeihez nagy mértékben járultak hozzá dolgozó né­pünk megtakarításai is. ame­lyeket államkölcsön formá­jában lelkesen bocsátott ál­lamunk rendelkezésére. Eisö ötéves- tervünk nagy alkotá­saiban öltöttek testet a köl­csön forintjai. A Sztálin Vas­mű, az Inotai November 7 Erőmű, a Tiszalöki Duzzasz­tómű. Kazincbarcika, a gép­állomások széles hálózata, bölcsődék, iskolák, kultűr­otthonok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gyümöl­csöztettük a dolgozók köl­csönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a * mim 5MO.lT ímMmm. sztüi » iso asíiMv magyar nép teremtő ereje hívott létre, mindannyian méltán büszkék lehetünk. Népköztársaságunk állam­kölcsönci jó befektetésnek bi­zonyultak. A liat esztendővel ezelőtt kibocsátott ötéves Tervkölcsönt teljes egészé­ben visszafizettük. Magyar­ország történetében ez voit az első államkölcsön, amely­nek eredményeit a dolgozó ncp élvezte cs amelyet nye­reménnyel, vagy kamattal növelve az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegy­zői. A Hatodik Békekölcsönt olyan időpontban bocsátjuk ki, amiker ismét nagy fel­adat ál! népünk előtt: a má­sodik ötéves terv megvalósí­tása. a szocializmus építése hazánkban. A második öt­éves terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, to­vább növeli népünk szociá­lis és kulturális ellátottságát. Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szoro­san összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lan­kadatlan harcot, odaadó munkát követel Magyaror­szág egész dolgozó népétől. A Hatodik Békekölcsönre jegyzett összeg a munkás­osztály hatalmának továbhi erősítését, a nehézipar, a me­zőgazdaság fejlesztését, né­pünk jólétének növelését, to­vábbi felemelkedésünket, a békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biztosíték arra. hogy vala­mennyi. hazáját, népet és családját szerető, becsületes magyar dolgozó résztvesz a kölcsön jegyzésében. Magyar dolgozók! Munká­sok! Parasztok! Értelmisé­giek! A haza javára, a maga­tok hasznára, jegyezzetek bé­kekölcsönt! Budapest, 1955. szeptem­ber 27. A MAGYAR NÉPKÖZ rARSASÁG MINISZTERTANÁCSA A Hatodik Békekölcsön kibocsátási feltételei 5. Az évenkint kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalé­kos kamata egy évre eső át­lagának. A nyereményekből 20 százalék nycreményilleíék levonásra kerül. A kölcsön nyereményei százezer forin­tos főnyeremény, ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz forintos nyeremények, amelyek a száz forintos kötvényre vonatkoz­nak és magukban foglalják a 1. A Hatodik Békekölcsön 1955. október elsején, 1956. március hó elsejétől 1976. március elsejéig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhe­lyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön százmillió fo­rintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer so­rozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek »sorozat«-száma hatvanezeregytől nyolcvan­ezerig, egy sorozaton belül a kötvények «száma» egyíőj­ötvenig (01—50) terjed. 4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalom­ba kerülnek összevont köt­vények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek két, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak meg­felelő két, illetőleg ct nyere­ményre jogosítanak. Az öt­ven forintos félkötvcny és az időközi elszámolások céljai­ra szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű köt­vényre eső nyeremény meg­felelő hányadára jogosítanak. kötvény névértékét is. A köt­vények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül kisoreo* lásra. 6. A kölcsön húsz évi idő­tartama alatt évenkint két, összesen negyven nyeremény­sorsolás lesz, a pénzügymi­niszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysor­solások alkalmával minden százmillió forint névértékű osztályra a következő nyere­ményeket kell kisorsolni: 100 Ft névértékű egy sorsolás kötvényre eső nyere- alkalmával: meny, beleértve a névértéket Is db. 50 ezer forint 1 2-5 ezer forint 1 10 ezer forint t 2 5 ezer forint [ 6 Ezer forint 50 500 forint 050 200 forint 8040 A nyeremények száma összesen: 8.750 A nyeremények forint­összege: 2108.000 Ezenkívül minden sorsolá­son kisorsolásra kerül égy darab 100 ezer forintos fő­nyeremény is. 8. A nyereménnyel kl nem sorsolt kötvények 1961. év­től 1976. évig terjedő 15 év alatt a pénzügyminiszter ál­tal megállapított időpontok­ban, névértékben kerülnek kisorsolásra. ' i Kisorsolásra kerülő nye­remények mennyisége a: összes sorsolások -'"almával — darab: 40 40 80 240 2800 26.000 321.600 ! 350.000 .J4,320.000* Ft 9. A nyereménnyel kisor­solt, valamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvé­nyeket 1979. március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott köt­vények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt kifizetni rnár nem lehet,.

Next

/
Thumbnails
Contents