Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

'PROLETÁRJAI ""V AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTS A G A N A K LAPJA XI. évfolyam, 337. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: BULGANYIN EISENíIOWERHEZ INTÉZETT LEVELE VIAGSZERTE NAGY ÉRDEKLŐDÉST VÁLTOTT KI (2. oldal) N. A. BULGANYIN LEVELE DWIGT EISENHOWERHEZ, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉHEZ (2. oldal) MIT AD A MÁSODIK ÖTÉVES TERV SZEGEDNEK (3. oldal) Kedd, 1955. szeptember 27. hasa javára, a magad hasznára $ jegyess békekölesönt l Népi államunk kormánya kibocsátotta a Hatodik Békekölcsönt és egyúttal felhívással fordult a hősiesen dolgozó munkásokhoz, a szorgalmas parasztokhoz, az alkotni vágyó értelmiségiekhez, minden becsületes állampolgárhoz: az új kölcsön jegyzésével segítsék elő a második ötéves terv célkitűzéseinek sikeres megvalósítását. A felhívás a többi között hangsúlyozza: „Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lankadatlan harcot, odaadó munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől". Ki nem vállalja most a lankadatlan harcot, amikor — mint a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozatában leszögezte — a szocializmus alapjainak lerakásáról van szó? Csak az nem, aki az életet, a boldogulást dolog nélkül, küzdelem nélkül képzelte és képzeli el. Ilyen ember pedig nagyon kevés van dolgozó népünk soraiban. Üj társadalmunk az ingyenélőket egymásután kiveti magából. Küzdelmes, de győzelmekben gazdag esztendő vonult el népünk felett a legutóbbi kölcsönjegyzés óta. Az ország gazdái — munkások, dolgozó parasztok, a néphez hű értelmiségiek — megelégedéssel állapítják meg itt, Szegeden is: nem volt hiábavaló az erőfeszítés, a sok hétköznapi munka. A párt és a kormány jól gyümölcsöztette a tavaly kölcsönadott forintokat is ugyanúgy, mint eddig bármikor. Azok a nagyszerű új alkotások, amelyek az országban és benne Szegeden is létrejöttek az ötéves terv folyamán, ékesszólóan tanúsítják, hogy pártunk legszentebb ügyének tekinti a dolgozó nép anyagi és kulturális jólétének szakadatlan növelését. Bárhová nézünk, bármerre megyünk, mindenütt meglátszik a párt által vezetett dolgos népünk kezenyoma. Tekintsünk be a Szegedi Kenderfonógyár bölcsödéjébe és napközi otthonába, ahol 260 apró gyermekre vigyáznak féltő gonddal; beszéljünk az újonnan épült házak elégedett lakóival; látogassunk el az iskolákba a könyvtárakba, a termelőszövetkezetekbe — mindenütt fogyott a gond és szaporodott az öröm. Nem a semmiből formáltuk át Szeged arculatát. Ahhoz, hogy városunkban az ötéves terv utolsó két éve alatt közel ötezer darabbal lett nagyobb a sertésállomány és búzából 45 százalékkal termeltünk többet, mint az elmúlt esztendőben, hozzájárultak az eddig jegyzett békekölcsönök is. A megszaporodott jószágállomány, a megnőtt termésátlagok azt juttatják kifejezésre, hogy az állam szakemberek beállításával, több műtrágyával és növényvédő szerrel, fejlett gépi technikával segítette a mezőgazdaságot. De miből adott az ipar 37 százalékkal több cséplőgépet és 13.200 trakiort az ötéves tervben? Abból, hogy minden hazáját szerető ember ereje és tudása legjavával dolgozott és anyagi tehetségéhez mérten kölcsönöket is adott az államnak. Különösen a munkásosztály, a hatalom birtokosa vette ki részét mindig felelősségteljesen a kölcsönök jegyzéséből. Szegeden is az üzemek dolgozói mutatták a legjobb példát, amikor a párt és a kormány a nép segítségét kérte a szocializmus építéséhez. Most újra szólít mindenkit a haza. Népköztársaságunk kormányának a Hatodik Békekölcsön kibocsátásával azonban nem csupán az a eéija, hogy napokon belül lejegyezzük a szükséges összeget. Azt is el akarja érni emellett, hogy a kölcsönjegyzés — mint eddig mindig — most is hatalmas népszavazás legyen a békéére, a szocialista építőmunkára, a jólétre. Aki helyesli azt, hogy a második ötéves tervben i'ijabb 14 millió forintot költünk Szegeden lakóház építkezésre; hogy közel ötmillió forintos költséggel korszerűsítjük a Szegcdi Gázmüveket; hogy Alsóváros és Felsőváros mozit kap; hogy megépítjük a gyermekkórház tbc-osztályát; hogy ötmillió forintból vásárcsarnokot építünk a Marx téren — az szívesen hozzá is járul mindezekhez kölcsönadott forintjaival. Aki nem ezt cselekszi rnofi, hanem a közöttünk lapuló sírna szavú és hízelgő hazaárulókra hallgatva félrehúzódik az ő maga szűk, egyéni világába — az nem jó hazafi még akkor sem, ha örökké a himnusz cseng is az ajkán. Az ellenség görbe szemekkel nézi, hogy a Hazafias Népfrontba tömörült dolgozók széles tömegei mától kezdve ünnepi hangulatban írják alá a kölcsönjegyzés íveit. Az ellenség megint nyelvel, zsibong, lármázik a békekölcsön ellen, így akar olcsó, népszerűséget szerezni magának a tájékozatlan és kevésbé öntudatos emberek között, A régi, kiMagyarország dolgozó népéihez! zsákmányoló rendszernek ezek a sötét varjai „megálljt" kárognak a dolgozók fülébe. Azt károgják, hogy lassabban építkezzünk és akkor nem lesz szükség kölcsönjegyzésre. De Szeged lakossága elött is már ismerős ez a hang. Két esztendeje a jobboldali politika hívei is azt javasolgatták nekünk alapjában, véve, hogy mondjunk le a szocialista nehézipar fejlesztéséről, várjunk a termelőszövetkezeti mozgalommal és a kisparaszti gazdaságokra építsük népünk jövőjét. De mi nem értettünk ezzel egyet. Mi Petőfi Sándorral érlünk egyet, aki — nem félve a népámítás vádjától — bátran kikiáltotta: „Ha majd a bőség, poharából mindenki egyaránt vehet... akkori mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán. De addig nincs megállás..." Bizony nincs megállás. A Kánaánhoz még nem érkeztünk el, bármennyit fecsegnek erről a hamis próféták. Igaz. népünk csendes, szorgalmas munkája ragyogó sikereket tud már felmutatni. Még sem állhatunk meg a szocializmus felé haladva félúton. Az eddiginél is sokkal több traktorra, különböző kombájnokra. műtrágyára van szükségűnk, hogy a termékeny, de a oarcellás műveléssel elhanyagolt tiszamenti földjeinkről sokkal gazdagabb termést arathassunk a következő években. A párt mindenkinél nagyobb felelősséget érez a lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítéséért. Azért harcol a párt Sztálinváros, a diósgyőri nagykohó, Almásfüzitő és a többi nehézipari létesítményért, hogy gyorsabb ütemben gyárthassuk nemcsak a mezőgazdasági gépeket, hanem a fogyasztási cikkek szaporítása céljából újabb könnyű- és élelmiszeripari üzemeink is legyenek. Nem lehet patópáloskodnunk. Amit ma megtehetünk, azt nem szabad holnapra halásztanunk, mert a régi úri-Magyarország százados mulasztását kell pótolnunk, „Mindenért, ami ebben az országban történik — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs — mi, kommunisták vagyunk a felelősek". A kommunistáknak kell tehát példamutatásukkal mozgósítaniok. szervezniük, lelkesíteniük a lakosság valamennyi rétegét, hogy a hazáért, az otthonért, a családért, a békéért mindenki jegyezzen Hatodik Békekölcsönt. A kommunistákkal az élen induljanak el a békekölcsönjegyzés legjobb harcosai és magyarázzák meg mindenkinek Szegeden és környékén: az államnak kölcsönadott forintok többszörösen visszatérülnek közvetlen és közvetett formában is. Baráth István, a Hungária Szálló alkalmazottja és Erdei Mátyás gépállomási dolgozó —, hogy a többi sok száz nyerőt ne is említsük — közvetlenül vissza kapott már az eddig jegyzett békekölcsönből 50 ezer, illetve 10 ezer forintot. Közvetve viszont valamennyi szegedi lakos számára viszszatérül a kölcsönadott összeg, hiszen csupán az új kenyérgyár építésére — amely január elsején kezdődik — 4.8 millió forintot ad a nép állama. A kölcsönadott, készpénzben jegyzett összeg 25 százalékát a város további építésére fordíthatja a tanács. Minél több Hatodik Békekölcsönt jegyeznek városunkban a dolgozó parasztok, a kisiparosok, a kiskereskedők, a ' háziasszonyok, annál nagyobb öszszeget használhatunk fel itt, helyben szociális és kulturális beruházásokra. Dolgozó népünk tíz szabad esztendő alatt megtanulta: ha vannak igényei, azt önerejéből kell kielégítenie. A Szovjetunió anyagi eszközökkel, kincseket érő tapasztalatokkal segít a szocializmus alapjainak lerakásában, de népünk nem várhatja ölhetett kezekkel ezt a segítséget. Sopánkodással és fohászkodással nem juthatunk messzire. Össze kell fognunk, anyagilag is támogatnunk kell n hazát, hogy nyugodt, békés, magasszínvonalú életet biztosíthasson számunkra. A szegedi járás elhagyatott falvaiba azért tudtuk bevezetni a kultúrát és a kényelmet jelentő villanyfényt, mert az elmúlt években is összefogtunk, egyakaraton voltunk mind a munkában, mind a kölcsönjegyzések alkalmával. Láthatja minden gondolkodó ember, hogy az egész dolgozó nép hozzájárulása, támogatása, akarata és összefogása nélkül nem lenne erős honvédelmünk és sehol semmi nem épülhetne ebben az országban. Ezért tegye magáévá minden igaz hazafi a párt és a kormány jelszavát: A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt! Kölcsönadott forintjainkkal is juttassuk kifejezésre: „Ez az ország a mi országunk, itt most már a mi kezünk épít". Ne legyen senki passzív szemlélője ennek a nagy országos mozgalomnak, hanem adjon kölcsön minden igaz honpolgár annyit, amennyit anyagi helyzete megenged. A haza felvirágoztatására, önmaga boldogságára adja, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új államkölcsönt bocsát ki: a Hatodik Békekölcsönt. A Minisztertanács felhívja az ország dolgozó népét, a szorgalmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket cs alkalmazottakat, hazánk minden állampolgárát, hogy az új kölcsön jegyzésével is járuljanak hozzá a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés építőm-unkánk sikeréhez. A Hatodik Békekölcsönt a Magyar Népköztársaság kor- ] mánya egyezerkétszáz millió : forint összegben bocsátja ki ; és a jegyzés a mai nappal kezdődik. Országunk az első ötéves terv időszaka alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, népünk jobbmódú, műveltebb lett. Sikereink szilárd alapja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint a néphez hű értelmiség lelkes alkotó munkája, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége. Az első ötéves terv eredményeihez nagy mértékben járultak hozzá dolgozó népünk megtakarításai is. amelyeket államkölcsön formájában lelkesen bocsátott államunk rendelkezésére. Eisö ötéves- tervünk nagy alkotásaiban öltöttek testet a kölcsön forintjai. A Sztálin Vasmű, az Inotai November 7 Erőmű, a Tiszalöki Duzzasztómű. Kazincbarcika, a gépállomások széles hálózata, bölcsődék, iskolák, kultűrotthonok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gyümölcsöztettük a dolgozók kölcsönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a * mim 5MO.lT ímMmm. sztüi » iso asíiMv magyar nép teremtő ereje hívott létre, mindannyian méltán büszkék lehetünk. Népköztársaságunk államkölcsönci jó befektetésnek bizonyultak. A liat esztendővel ezelőtt kibocsátott ötéves Tervkölcsönt teljes egészében visszafizettük. Magyarország történetében ez voit az első államkölcsön, amelynek eredményeit a dolgozó ncp élvezte cs amelyet nyereménnyel, vagy kamattal növelve az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegyzői. A Hatodik Békekölcsönt olyan időpontban bocsátjuk ki, amiker ismét nagy feladat ál! népünk előtt: a második ötéves terv megvalósítása. a szocializmus építése hazánkban. A második ötéves terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, tovább növeli népünk szociális és kulturális ellátottságát. Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lankadatlan harcot, odaadó munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől. A Hatodik Békekölcsönre jegyzett összeg a munkásosztály hatalmának továbhi erősítését, a nehézipar, a mezőgazdaság fejlesztését, népünk jólétének növelését, további felemelkedésünket, a békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biztosíték arra. hogy valamennyi. hazáját, népet és családját szerető, becsületes magyar dolgozó résztvesz a kölcsön jegyzésében. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a magatok hasznára, jegyezzetek békekölcsönt! Budapest, 1955. szeptember 27. A MAGYAR NÉPKÖZ rARSASÁG MINISZTERTANÁCSA A Hatodik Békekölcsön kibocsátási feltételei 5. Az évenkint kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből 20 százalék nycreményilleíék levonásra kerül. A kölcsön nyereményei százezer forintos főnyeremény, ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz forintos nyeremények, amelyek a száz forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a 1. A Hatodik Békekölcsön 1955. október elsején, 1956. március hó elsejétől 1976. március elsejéig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön százmillió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek »sorozat«-száma hatvanezeregytől nyolcvanezerig, egy sorozaton belül a kötvények «száma» egyíőjötvenig (01—50) terjed. 4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek két, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő két, illetőleg ct nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvcny és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. kötvény névértékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül kisoreo* lásra. 6. A kölcsön húsz évi időtartama alatt évenkint két, összesen negyven nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával minden százmillió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni: 100 Ft névértékű egy sorsolás kötvényre eső nyere- alkalmával: meny, beleértve a névértéket Is db. 50 ezer forint 1 2-5 ezer forint 1 10 ezer forint t 2 5 ezer forint [ 6 Ezer forint 50 500 forint 050 200 forint 8040 A nyeremények száma összesen: 8.750 A nyeremények forintösszege: 2108.000 Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül égy darab 100 ezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel kl nem sorsolt kötvények 1961. évtől 1976. évig terjedő 15 év alatt a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban, névértékben kerülnek kisorsolásra. ' i Kisorsolásra kerülő nyeremények mennyisége a: összes sorsolások -'"almával — darab: 40 40 80 240 2800 26.000 321.600 ! 350.000 .J4,320.000* Ft 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1979. március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt kifizetni rnár nem lehet,.