Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

DELMRGYIRORSZIG Vasámapr 1995. augusztus 14. Eredmények — hibák — tervek Beszámoló a TTIT Csongrád megyei szervezetének kétéves munkáfáról A Társadalom és Tarmé• ssei tudományi Ismeretterjesztö Társulat 1953. április 29-i megalakulása óta hazánk politikai és kulturális életének jelentős tényezője lett. Ha visszatekintünk a Csongrád megvei szervezet megalakulása ('1953 október) óta eltelt fejlődésére, megállapíthatjuk, hogy komoly eredményeket értünk el mind megyénk technikai és kulturális forradalmánok emelésében, mind ax értelmiségnek a szocializmus építésébe való közvetlen bekapcsolásában, továbbá sikerült igen nagyszámú, jelentős, eddig passzív értelmiségi rétegeket közelebb hoznunk a párt, a szocializmus ügyéhez. Az elmúlt k<7t év alatt nagyjában kiépítettük megyei szervezetünket, létrehoztuk a különböző szakosztályokat, városi és járási osztályokat; értelmiségünk művelődési és társas igényeinek kielégítésére megnyitottuk a szegedi és hódmezővásárhelyi értelmiségi klubot. Két év alatt 2495 ismeretterjesztő előadást tartottunk 105.300 hallgató előtt, több nagy kiállítást rendeztünk, amelynek több mint 30.000 látogatója volt, nem számítva ebbe a számba kirakatkiállításaink nézőinek számát. Ezek a számok önmagukban is jelzik, hogy itt a tudomány, a kultúra és a néptömegek komoly találkozásáról van szó, s megmutatják azt is, hogy a szegedi egyetem, főiskola, de megyénk ryiás iskoláinak, kutatóintézetcinek a hatósugara a Társulat munkájával olyan nagy mértékben megnövekedett, amilyenről a régi rendszerben még álmodni sem lehetett. Az rlöadásigények spontán kielégítése helyett a megyei szervezetünk megerősödésével mind jobban előtérbe kerültek a tervszerűen összeállftott, megvitatott előadássorozatok: a megveszorte nagy sikert aratott orvos-egészségügyi előadások. irodalmi estek, az atom kérdéséről, a rádióról, a nevelésről, a gyümölcs- és zöldségtermelésről tartott előadások — s mindenekelőtt, mint legnagyobb eredmény: a szegcdi szabadegyetem. Megyei szervezetünk tagjai tanulmányokat Írtak a Társulat országos lapjaiba, az El*t- és Tudományba és a Természet és Társadalomba, népszerű tudományos cikkekkel láttuk el a megyei sajtót, a Viharsarkot és a Délmagyarországot. Az immár országosan ismertté vált Csongrádmegyei Füzetekben feltártuk megyénk baladó hagyományainak legértékesebb vonatkozásalt, megmutattuk a Marosszög eddig még kiaknázatlan gazdasági lehetőségeit, s megyénk rizstermelésének — a nemzetgazdaság szempontjából Is annyira fontos — nagy távlatait. A kezdeti bizonytalanságot: után igyekeztünk munkánkat egyre jobban összehangolni a népmüvelés és a tömegszervezcíek munkájával. Előadókkal, a szakkörök támogatásával segítettük a kultúrotthonok munki ját, résztvettünk a békeblzottságnk kulturális munkájában, a DISZ részére a fiatalokat érdeklő fontos témákból állítottunk össze előadúsanyagokat, az MSZT Magyar—Szov;ct Barátsági Körei részére előadókat biztosítottunk. Aa elmull kél c»%lcndS munkáját — a kétségtelen eredmények mellett is — mégis az jellemezte, hogy a szervezőmunka mellett meglehetősen háttérbe szorultak a munka tartalmát érintő elvi is Ideológiai problémák. Nem tisztáztuk önmagunk, a az Ismeretterjesztés munkájában résztvevő értelmiségiek előtt munkánk alapvető elvi célkitűzését; azt, hogy nekünk nem akármilyen ismeretterjesztést kell folytatnunk, hanem olyant, amilyen közvetlenül segíti a szocializmus építését, a termelést. Az általános műveltség emelését, az erkölcsi nevelést szinte célnak tekintettük, pedig ez csak eszkőz: a szocializmus építésének eszköze. Az ismeretek terjesztésével úgjj kell az általános műveltséget (beleértve a politikai műveltséget is) emelni, az erkölcsi nevelést folytatni, hogy ezzel a szocializmust építsük az emberek tudatában. Nem gondoltunk arra, hogy a munkásosztályban meglévő természetes vágy az ismeretek iránt még nem elég ahhoz, hogy mozgósítsa őket az ismeretterjesztő előadásokra. N'.em igyekeztünk előzetes propagandával, megfelelő szervező munkával megnyerni az üzemek dolgozóit előadásokra. nem igyekeztünk tisztázni üzemi funkcionáriusainkkal, hogy az Ismeretterjesztés az ő munkájukat segíti, a szocializmus építéséhez segít átformálni az embert, segít legyőzni az emberek tudatában még továbbélő kapitalista maradványokat. 1953 július után felvetődött a tömegek kulturális igényei kielégítésének kérdése, — a mint tudjuk, ebből az igények válogatás nélküli, kispolgári kielégítése lett. Miként jelentkezett ez az ismeretterjesztő munkában? Az érdekesség hajhászásában. a politikától való elfordulásban, a pozitivista, kozmopolita vagy nacionalista elemnek az előadásokban való behatolásában. Nem tisztáztuk azt, hogy az ismeretterjesztő munka demokratizmusa nem a tömegek igényeinek akármilyen kielégítése, hanem a tömegek érdekében való igények kielégítése. Ez jelenti a kultúra demokratizmusát Is, a a mai értelmezésünk szerint a demokráciát is. A» értelmiséget érdeklő kérdésekkel sem törődtünk eleget, a klubjainkban kínálkozó alkalmakat nem használtuk fel eléggé arra. hogy nyflt és szabad vitákban megvitassuk a különböző tudományágak elvi kérdéseit, nem elégítettük értelmiségünk filozófiai érdeklődését, nem segítettük hozzá ahhoz, hogy megnyugtató választ kapjon népi demokráciánkban való helyzetéről és szerepéről. Szóval munkánk színvonala nem felelt meg kielégítően a kulturális építés és a dolgozók kommunista nevelése megnövekedett feladatainak. A politikai Ismeretterjesztés elmaradt, de őssztevékenységünk sem kapcsolódott eléggé a szocializmus építésének gyakorlatához, nem függött össze kellően megyénk sajátossápávai, feladataival. A mezőgazdasági Ismeretterjesztést általában végeztük, s nem azért, hogy erősítsük a termelőszövetkezeti mozgalmat megyénkben, a műszaki ismeretterjesztés tematikájából nem domborodott ki a fő cél: a műszaki színvonal emelése. Témáink sokszor elvontak voltak, néhány előadás stílusa nem volt elég népszerű, s a lakosság széles rétegei természetesen unták a számukra nem nagyon érthető előadásokat. Előfordult, hogy az egyik előadó háromszor is teleírta a táblát képletekkel a minden természettudományi előképzettség nélküli hallgatóságnak tartott előadása közben. Nem tanulmányoztuk eléggé a szovjet Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő összszövetségi Társulat munkáját, amelynek eredményeit, tapasztalatait felhasználva nyílván jobbá, színvonalasabbá, pártosabbá tehettük volna munkánkat. A márciust halároualok bennünket Is hozzásegítettek ahhoz, hogy kijavítsuk hibáinkat, s megfeleljünk azoknak a nagy feladatoknak, amelyeket a műszaki és természettudományos kultúra, az agrártudományi ismeretek tömegpropagandája, a dolgozók hazafias nevelése, az értelmiség marxista-leninista átnevelése terén pártunk és egész dolgozó népünk joggal elvár tőlünk. Hibáink felismeréséhez és kijavításához nagymértékben hozzásegített bennünket a Szegedi Városi Piárt-végrchajtóbizottság is, amely egyik ülésén foglalkozott a társulat szegedi munkájával. S munkánk elvi színvonalának emelkedésében máris jelentkezik az a támogatás, amelyet a Csongrádmegyei és Szegedi Városi Pártvégrehajtóblzottság kulturális és tudományos osztályának állandó iránytmutatása jelent. A második átérem terv beindítása, első ötéves tervünk teljesítése növeli Társulatunk, megyei szervezetünk feladatait is. Nagy célkitűzéseinket cssk a műszaki színvonal emelésével. mezőgazdasági kultúránk fejlesztésével, a népi-nemzeti eRV'ég további erősítésével érhetjük et. Mindezeknek tömegpropagandája Társulatunk megtisztelő. nagy nemzeti feladata. A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk azoknak az eredményeknek a megmutatására, melyet megyénk a szocializmus építése terén elért. Meg kell mutatnunk az iparosítás, a falvak villamosításának, a termelőszövetkezeti mozgalom, a munkás-paraszt szövetség eredményeit. A közeljövőben megjelennek a Csongrádmegyei Füzetek sorozatában a szegedi Textilmüvekről és a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Termelőszövetkezetről készülő monográfiák. hogy ékesen bizonyítsák a szocialista iparosítás és a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben meglévő jinyes lehetőségeit. Jobban kell kapcsolódnia a Szabadegyetem előadásainak is a ma kérdéseihez. Ezt nemcsak a közgazdasági és filozófiai szak felállításával akarjuk biztosítani, hanem azzal, hogy a flzika-müszak fakultás előadásai az Iparosítás és a villamosság kérdései köré, az agrártudományi fakultáson (amelyet Hódmezővásárhelyen szervezünk meg) a nagyüzemi termelés kérdéseit helyezzük előtérbe, kiegészítve a kisüzemi gazdálkodás legfontosabb kérdéseivel. A történelmi, művészeti, irodalmi ismeretterjesztésben rejlő lehetőségeket is jobban kl kell aknáznunk a demokratikus hazafiság, a szovjet kultúra népszerűsítése, a munkásosztály történelmi hivatásának megmutatása és az új magyar művészet és irodalom megismertetése szempontjából — őszi irodalmi-est sorozatunkat, művészeti évfordulóink megünneplését már ezeknék az elveknek alapján készítjük elő. Klubjainkat az értelmiség összejöveteleit az osztálytársadalmak előítéleteitől megszabadított értelmiség társas életének, művelődési lehetőségeinek színhelyévé avatjuk, az ország legjobb tudósait, vezető értelmiségeit meghívjuk, hogy megvitassuk a szocializmus építésével kapcsolatos alapvető kérdéseket, valamint az értelmiséget különösen érintő problémákat. A különböző foglalkozású értelmiségiek között baráti találkozókat rendezünk, hogy egymást megismerjék, nézeteiket kicserélhessék — egyegy klubestre meghívjuk a termelésben élenjáró munkásokat, parasztokat, hogy baráti beszélgetések révén is erősítsük a népi-nemzeti egységet. A saoctaliumus felépítésébem a „kiművelt emberfők sokaságára" van szükség. Óriásit haladtunk azon az úton, hogy Csongrád megye az írástudatlanság, a vallásos szekták, a babonák, a Pallaviciniek és Károlyiak pusztaságából a művelt emberfők virágzó megyéje legyen. De még többre, még nagyobb tudásra, szakismeretre, még szélesebbkörű általános és politikai müveitségre van szükség. Ebben a munkában számítunk arra a hazafias gondolkodású értelmiségre, amely hivatali munkája mellett hivatásának tekinti az ismereteknek, a műveltségnek a minél szélesebb körben való terjesztését. A szocializmus építése az emberek fejében — ez az Ismeretterjesztő Társulatba tömörült magyar értelmiség feladata, legszebb történelmi hivatása. Osváth Béla a TTIT Csongrád megyei titkár-* 19*. AUGUSZTUS 14, VASARNAP IDOJ ARASJFLENTÉS Váltató Időjárás vasárnap estig: Mérsékelten meleg Idő. változó lelhózet, néhány helyen eső, zivatar, mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 25—28 lok kózótt. MOZI Szabadság Fél 4. háromnegyed 6 és 8, liétküznao háromnegyed 6 és 8: Barátom Fábián. — Csehszlovák film (augusztus 17-ig). Vörös Csillag: Augusztus 17-ig nyári szünet. Fáklya: 5 ó akor é» 8 órakor: A (élelem béic. _ Francia film (augusztus 15-ig). Ma délelőtt fél II-kor matiné keretében a Kis krajcár cfmíi magyar film kerül bemutatásra. Késónjóvók csak a híradó utáni szünetben mehetnek be • nézőtérre. Postás Kultúrotthon: Fél 7 és (ét 9: Rágalom tüzében. — Csehszlovák tilm. ŰJSZEGEDI SZABADTÉRI SZÍNPAD Ma este 8 órai kezdette!, rossz Idő esel én hétlön: Verdl-Pucciniest. Közreműködik Palló Imre Kossuth-díjas kiváló müvéaz. Takács Paula. Uhrer Zita. Llttasy György és Remsey Győző, a Sze gedi Filharmonikus Zenekar Rubányi Vilmos vezényletével. MUZEUM Fehértó élővilága (Kultúrpalota. "Roosevelt tér) Múzeumi Képtár (Horváth Mihálv utcai űvegetarnok) hétfő kivélelével mindennap áéielőtt 10 órától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés 13 órától 18 óráig. Augusztus 15|tő! 19-ig a Központi Könyvtár ; mindennemű szolgálatot szűnctetj tet a belső rendezési munkálatok miatt. A könyvtár ifjúsági kölcsönzője és a strand-szolgálata azonban ez alatt ts változatlanul nyitva lesz. Ai Egyetemi Könyvtár nyitvatartási rendje szeptember l-ig: kölcsönzés kedden és oénteken 9-13 óráig. A kutató szoba nyitva 13 órától 14-ig. At olvasóterem zárva. Járási: Sztálin krt. 54. Kölcsönzés szerda kivételével minden hétköznap du. 3—6 óráig, szombaton de. 10-1 óráig. du. 2—6 óráig. Gorkij Könyvtár. Hétfőn, szerdán. pénteken: 8— 12-ig. 13-17-ig, kedden, csütörtökön: 10-12-lg és 13—19 őráig. szombaton 8-tól 13 óráig van nyitva. ALLATORVOSI INSPEKCIOS SZOLGALAT 1955. augusztus 13-tól 20-lg este 18.00 h-tól reggel 06.00 h-ig .(vasárnap nappal la) kizárólag első segélv- és nehézellés esetére inspekciós Palotás Gyula állami állatorvos. Lakása: Partizán utca 7. szám alatL FELHÍVÁS Felhívom a város lakosságát, hogv azok. akik még a Itkónyilvántartó-könyvbe bejegyezve nincsenek. haladéktalanul jelentkezzenek felvételűk végett a körzeti lakónyllvántartó-könyv vezetőiéAzon személvek ellen, akik ezen jelentkezési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szabálysértést eljárást megindítom A szabálysértés elkövetője az 1/1964. B. M. sz. rendelet 40. A. (2.) bek. alapján 500 Ft pénzbirsággal súljható. _ . x. Vb. elnök Meghalt Thomas Mann, a világhírű német Író . Zürich (MTI). Thomas Mann, a nagy német író, 1955. augusztus 12-én húsz órakor, nyolcvan éves korában a zürichi Katonai kórházban meghalt. Thomas Mann érgyulladásban szenvedett. Betegsége eleinte normális lefolyású volt. Pénteken reggel váratlanul keringési zavarok léptek fel. Az orvosok eredménytelenül próbálták megakadályozni állapotának kritikussá válását. A halál órájában az író betegágyánál felesége és leiét gyermeke volt jelen. Az ADN hírügynökség Thomas Mann halála alkalmából ezt írja: „Thomas Mann-ban a német nép a humanizmus és a béke nagy íróját vesztette el. Thomas Mann a német irodalmat örökbecsű müvekkel gazdagította, élete végéig bátran küzdött az oszthatatlan német kultúráért és hitet tett az egységes, békeszerető Németország mellett". Miniszteri utasítás az állami gazdaságok szarvasmarhatenyésztésének fejlesztéséről A Központi Vezetőségnek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata többek között előírja, hogy az állami gazdaságoknak nagyteljesítményű tenyészállatokkal kell elősegíteni az egész mezőgazdasági termelés fellendítését. A határozat megvalósítása érdekében az állami gazdaságok minisztere utasítást adott ki a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséről: Az utasítás értelmében felülvizsgálják az állami gazdaságokban a tenyész- és növendéktenyészbikákat, valamint az üszöáitományt. Az állomány szaporítását. valamint a tehenek utánpótlását a legmagasabb termelést elérő tehenektói származó utódokkal kell biztosítani. A tenyészbikák felülvizsgálására minden termelési igazgatóság háromtagú bizottságot alakít. Az üszőáiIomány felülvizsgálatát és minősítését a gazadságon belül az igazgatóból, a főállatter.yésztőből. a kezelő állatorvosból és a törzs tenyésztőből alakított bizottság végzi. A tehénállományból is ki kell jelölni azokat a fajtiszta teheneket. amelyeknek tejtermelése a laktáció ideje alatt meghaladja a háromezer litert, 3.6 százalékos tejzsírral és amelyeknek külleme is megfelelő. A kiválasztott tehenek utódainak jobb nevelését már szoposborjú korban meg kell kezdeni. Különös gondot kell fordítani a növendékek edző nevelésére, a legeltetésre, a rendszeres járlatásokra. A RADIO MOSÓRA AUGUSZTUS 15. HÉTFŐ Kotsulh-ridió 4.30 Faliin«ptir, 4.35 Reggeli zene, 5 Faluródió, 6 Hírek. sportMi adó. 7 Szabad Nép \ezércikke, h(rek. 7.15 Hanglemezek. 8.10 Hangverseny. 9 20 Gyermejtridiő, 9.49 Énekkar. 10 Hírek, lapszemle, 10,10 Chopin-dalok. 10.25 Hegedű, 10.30 Óvodások műsora, II Balettzene. 11.30 Petőfi, a nép költője. összeállítás, 12 Hírek. 12.10 Klasszikus opéretlekből. 12.45 Az újjászülető Phdnjan. Előadás. 13 Magyar nőták, 14.15 Uttürö-hiradó 14.40 Könnyű zene. 13 HfréR, 15,10 Zenés kalendárium. 16 Fényszóró, Ifjúsági Rádió tudományos folyóirata, 16.25 Gyermekkórus, 16.40 Bach-miívek. 17 Hírek, 17.10 Válasz hallgatóinknak. 17.30 Egy falu — egy nóta, 18 Technikai újdonságok. 18.20 Kórusmüvek. 18,40 Ifjú Figyelő postája, 19 Műsorismertetés. 19.02 Debussy. A tenger. Ismerteti Raics István. 19.54 Szivünk szerinti törvény, 20 Estt Híradó. 20.20 Tánczene. 21 An Jen nyilatkozik a rádióban a koreai nép nemzeti ünnepe alkalmából. 21 óra 10 Zenés irodalmi műsor Korea felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából. 22 Hírek. 22.15 Tfz nerc külpolitika. 22.25 Hanglemezek. 23.30 Néni zene, 24 Hírek. 0.10 Népdalok. Petőfi-rádió 7 Azonos a Kossuth-rádió műsorával. 11.30 Műsorzárás, 14 Operarészletek. 15 Zenekari hangversíny. 15.30 Vidám félóra. 16 Operettrészletek. 16.30 Ének, 17 Kórushangverseny. 17.25 A dollár álare nélkül. Előadás, 17.40 Filmzene. 17.50 Kamarazene. 18,20 Emlékezés az 1935-ös nagy építőipari sztrájk napjaira, 18.40 Mosolyegyüttes énekel. 19 Moszkvai Rádió összeállítása, 19.30 Vidám népdalok. 19.50 Tánczene 20 20 Sporthíradó. 20.40 Celo Malesplnl két novellája. 21.05 Magyar nóták. 21 óra 30 Hangverseny, 22 Meaélő muzsika. 22.22 Könnyű dallamok. k FELHÍVÁS Felhívom Szeged vároa közönsége figyelmét, hogy a Belügyminlsztérlum Csongrád megyei Főosztály fogadóirodája. Szeged. Kossuth Lajos sugárút 23. ezim alatt megnyílt, mely reggel 9 órától este 18 óráig a dolgozók rendelkezésére áll. B. M. Csongrád megyei Főosztály KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mindazoknak a rokonoknak. ismerősöknek. sportegyesületi munkatársaknak. akik s/eretett jó férjem elmúlásán érzett fájdalmunkat részvétükkel enyhítették, a magam és rokonságunk nevében hálás köszönetet mondok. Orv. Dani Imréné OYERMEKEKNEK Biztosan hallottatok már pajtások Háry Jánosról, a nagyotmondó obsitos vitézről, és sok más társáról, akiknek csodálatos, kalandos történetei mindig ámulatba ejtették hallgatóságukat. Ha jól kinyitjátok a fületeket, meg a szemeieket, ti is találkozhattok pajtásaitok között ilyen kis háryjánoeokkal. Néha pórul járnalk, mint ahogy pórul járt az a huszár is, akiről ez a Kálmány Lajos szegedi gyűjtéséből való tréfás mese szól: ISagyoímondó huszárok Mikor a huszár hazajött Taljánországból, elmesélte, hogy iátoit egyszer egy óriási káposztát. Akkora volt, hogy meleg időben az egész hadsereg alája húzódott hűsölni. Látott egy méhet is, az akkora volt, mint egy ló. „Hát a kaptár mekkora volt?" — kérdezték tőle. „Hát csak akkora, mint nálunk". — felelte a huszár, „Hát akkor, hogy ment be a méhecske?" — kérdezték tovább; de a huszár nem hagyta magát zavarni, azt mondta: „Akkor már eljöttem". Erre megszólalt valaki a hallgatóságból: „Ez semmi! Mi Lengyelországban voltunk és olt láttam, csináltak egy nagy üstöt. Amikor a kovácsok az egyik telében kala- üsttel?" — kérdezte páltak, azok, akik a má- kíváncsian a Taljánorsik felében dolgoztak szágban járt huszár, az üstnek, nem hallót- „A te káposztádat főzIák a kalapálást". Mit ték meg benne!" — csináltak azzal a nagy volt a válasz. Találós kórdós Egy nagy csoda vagyon széles e világon, Nincs égen, sem földön, sem Magyarországon. Van minden városban, de nincsen Egerben, Van minden kis vízben, de nincs a tengerben, Elfér egy vödörben, de nem a csöbörben, Tudja minden varga, csizmadia egy aem, Elbírja egy veréb, de ló, ökör egy sem. Mi a2? (vi»q ?A) Irodalmi fejtörő Ideírtuk néhány vers kezdőcorait, de elhallgattuk költője nevét és a vers címét. Találjátok ki, pajtások ti: mind a kettőt! 1. Száll a madár, ágrui ágra. Száll az ének szájrul szájra. • t Itt születtem én, ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon. KÉT KEDVES JATEK Örülnek a kislányok á papírboltokban kapható papírból kivágható és összeragasztható babaszobának és jálékospolcnak. Aki ügyes. egy egész babaszobát állíthat össze magának, a játékospolcára pedig mackót, öltöztethető babát, toronykockát, babakocsit, kifestőkönyvet készíthet. A játék neve: Klári", baba-szöbája, Klári baba-játékai. Ara 3.50 FL Már egy hete csák a mamára gondolok mindig meg-megállva. • Küldjétek be egy levelezőlapon a szerkesztőségbe (Lenin utca li) a megfejtést. A Jó magfejtők nevét közöljük