Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

1659L uifosstoi t4~. > DltMBGYBRORSZfiS Ünnepi munkaértekezlet a Szegedi Járási Tanács egészségügyi csoportjánál R4*ztv«tt a megbeszélésen Román 3ózsef egészségügyi miirszler ' X Szegedi Járási Tanács egészségügyi csoportja ötéves fennállásának évfordulója alkalmából ünnepi munkaértekezletet tartott szombaton a járás orvosainak és középkádereinek részvételével. Az értekezleten megjelent Román József egészségügyi miniszter, Dombi Gyula a Járási Pártbizott. ság képviseletében, Török István, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. László György, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. Csikós Ferenc a járási tanács vb. elnökhelyettesének megnyitó szavai után Dombi Gyula az MDP Járási Bizottsága képviseletében üdvözölte a megjelenteket. A szegedi járás egészségügyi kádereinek az ország legnagyobb járásában, ahol a lakosság 80 százaléka mezőgazdasági dolgozó különösen nagy feladataik vannak. Ezekről és a felszabadulás óta megtett útról számolt be dr. Völgyesy János, a járási egészségügyi csoport vezetője. A többi között ismertette, hogy a járásban már 29 körzeti orvos működik, közülük számosan új rendelő helyiséget kaptak az öt év folyamán. Többek között Gyálaréten nagyrészt társadalmi munkával korszerű egészségházat építettek. 1950 óta kétszeresére növekedett a telefonnal, motorkerékpárral rendelkező orvosok száma; ez a tanyavilágban nagyon megkönnyíti munkájukat. A négy éve működő mozgó szakorvosi szolgálat biztosítja a falusi lakosság jobb orvosi ellátását. Ezt segíti az azóta csaknem kétszeresére növekedett védő- és szülésznői hálózat. Dr. Kubányí Károly járási iwnkológus elmondotta, hogy az 1951 óta működő járási onkológiai szolgálatnak nehéz dolga van a 120 ezer lakosú 250 ezer holdon fekvő nagyrészt tanyavilágban. Ez évi szűrési tervüket mégis 150 százalékosan tudták teljesíteni. Többen beszámoltak a járásban végzett szakorvosi munkáról, majd Román József egészségügyi miniszter beszélt. Hozzászólása elején emlékeztette az értekezlet résztvevőit a járás múltjára. Arra a harcra, amit a felszabadulás előtt legnagyobbrészt eredménytelenül vívtak az orvosok, védőnők, szülésznők a homokos vidéken nagy nyomorban élő nép közt dúló TBC, szapora gyermekhalandóság és más népbetegségek ellen. Ezután arról beszélt, hogy rra r-% r-i rra era rra „.4 SZERZŐ KI AD ASÁ" — hányszor olvastuk ezt a két szót a múltban egy-egy versesköteten, novellák vagy regény címlapján. Vádaskodó két szó: így törődtök ti az irodalommal, a fiatal, bontakozó tehetségekkel! így volt ez a harsányizsoltos irodalom-ipar fénykorában. S ma, a megnövekedett .könyvkiadás idején milyen öröm kézbevenni immár három új kiadású könyvet is. M indegyik címlapján ott olvashatjuk „T is za t áj i M a g v et ő". Van már önálló könyvkiadója a vidéknek is! Es nemcsak Szegednek, hanem Pécs, Debrecen írói is hangot kaphatnak saját kiadójuk útján. a járás egészségügyi dolgozói is a Szovjetunió felszabadításának, a párt iránymutatásának köszönhetik eddigi eredményeiket, majd feladataikat jelölte meg. — 'A szegedi járásban — mondotta —, mint az ország legnagyobb járásában, de hazánk valamennyi mezőgazdasági településén a Központi Vezetőség június 8-i határozata mutat utat az egészségügyi dolgozóknak is. A falusi orvos, védőnő, szülésznő elválaszthatatlan a falusi néptől. Harcolnia kell ennek a népnek a felemelkedéséért, kulturáltabb életéért. Ezt pedig egyedül a mezőgazdaság szocialista átépítése teremtheti meg dolgozó parasztságunk számára. Ez egyben biztosíték falusi dolgozóink lehető legjobb egészségügyi ellátásához. Minden a dolgozó népét szerető, azzal összeforrt orvosnak, egészségügyi középkádernak az a feladata tehát, hogy elősegítse a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását. Ezután Román József miniszter az egészségügyi dolgozók és tanácsok kapcsolatával foglalkozott, majd bejelentette, hogy a minisztérium 1956. évtől tervszerűen biztosítja elsősorban az orvosok, de valamennyi egészségügyi kárder szervezett továbbképzését. A járás egészségügyi dolgozói munkájának elismeréseként több kitüntetést nyújtott át. Elsőnek az Elnöki Tanács nevében dr. Völgyesy Jánosnak, a járási tanács csoportvezetőjének a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést adta át. Dr. Károssy György újszentiváni orvos és Frányó Istvánné járási vezető védőnő az "egészségügy kiváló dolgozója", Vidéki Lajosné, az üllési szülőotthon dolgozója és Meleg Istvánné zákányszéki szülésznő "kiváló dolgozó* miniszteri kitüntetésben részesült. Vass Zoltánné, a járási tanács egészségügyi csoportjának dolgozója és Hegedűs József, a mozgó szakszolgálat gépkocsivezetője miniszteri elismerést kapott. Jó munkájukért többen kaptak a járási tanácstól könyv- és pénzjutalmat. B. M.-nc Hlu tcUei látni ls uásáwlni AZ ÜNNEPI VÁSÁRON Már hetekkel ezelőtt megkezdődött városunkban az előkészület az Ünnepi Vásárra. Az elmúlt napokban valóságos sátorváros épült a Széchenyi téren, a Klauzál téren, a Lenin utcán. „Vajon hol, mit lehet vásárolni?" kérdezik a járókelők egymástól. Károlyi Zoltán elvtársat, a vásár rendezőjét kérdeztük meg ezzel kapcsolatban. Tőle tudtuk meg, hogy a korzó baloldalán a földművesszövetkezetek árusítanak. Itt készült el a kultúrcikkek és kereskedelmi vállalatok pavilonja, ahol fényképezőgépet, hangszert, órát és ékszert lehet vásárolni. A jobb oldalon Szeged iparának legjellegzetesebb cikkei találhatók. Több mint 10 méter hosszú sátorban lehet venni a világhírű szegedi paprikát. Az érdekes és szép dekoráció már elkészült. Itt foglal helyet a Szegedi Papucskészítő KSZ és a Szentesi Kiskereskedelmi Vállalat. A Klauzál téren a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat budezéseket, csőbútort lehet kapni. A Lenin utcán díszes diadalkapun keresztül az Állami Áruházba lehet eljutni. Az Állami Áruház különösen felkészült a vásárra, ruházati cikkei közül bőven lehet választani. A tanácsháza előtt ksz-ek 210 méter hosszú pavilonja húzódik. Huszonkét szövetkezet legszebb munkadarabjait hozza a vásárra. Az ünnepi vásár egyik érdekessége a sokféle kiállítás lesz. Bútor, képzőművészet, ékszer, alumínium edény, sportszer, külföldi ajándéktárgyak. elektromos háztartási cikkek kiállításán sok űj, eddig Szegeden nem ismert cikk lesz látható és vásárolható. Az ünnepi vásár mezőgazdasági kiállításán a csorvai „Kis Imre" TSZ mintaszerű gyümölcsösének termékeit mutatja be. A szegedi Táncsics, az Alkotmány TSZ gabonaféleségeit, gyümölcsét és konyhakerti növényeit mutatja be. Az algyői célgazda... , .ság gyümölcsöt, paradicsotorpavilonja áll majd. A leg- j mot, paprikát és egyéb zöldszebb, a legmodernebb beren- ségféleséget hoz a vásárra. A kinai küldöttség látogatásai Szegeden PENTEKEN délután a városunkban tartózkodó három tagú küldöttség a Szegedi Kenderfonógyárba látogatott el. A küldöttséget a népitánc- és a színjátszócsoport tagjai üdvözöllek az üzem kultúrtermében, rnajd bemutatót tartottak liszteletünkre. A kis műsort az Állami Népiegyüttessel néhány évvel ezelőtt Kínában járt Pávó Ferenc konferálta. A tánccsoport három számát: a Csongrádi párost, a Legénytáncot és a Tápéi lakodalmas zárójelenetét mutatta be. A színjátszók Bartha Lajos közismert egyfelvonásos drámájával, a Tavaszi mámorral mutatkoztak be a vendégeknek. A Az újszentiváni hatótben meggyorsult a cséplés és a behordás munkája i r—m •—% rra rra r-i i "- - "• " " r-., Aki ismerős a szegedi járásban, jól tudja: Üjszentiván környéke a járás egyik legmélyebben fekvő területe. Ez azt jelenti, hogy esőzések idején itt okoz legtöbb nehézséget a sár, s az esővíz. Ennek ellenére az újszentiváni dolgozó parasztok a tiszántúli községek között mégis az elsők között vannak a behordás és a cséplés munkájában. A falu valamennyi egyéni gazdája megértette: egy perc idő sincs a várakozásra. Napokon belül be kell fejezni a hordást és a cséplést is. Látni kellett volna azt a munkát, amit az újszentiváni gazdák most a hét utolsó napjaiban végeztek. Ketten, sőt hárman is összefogtak, s a felázott tarlókról, az ingoványossá vált utakon szakadatlanul hordták a gabonát be a szérűskertekbe. A legszorgalmasabb gazdák közül is kitűnt Józó Antal Rákóczi u. 247 sz. alatt lakó gazda, aki összefogott két dolgozó paraszt társával és hármas fogattal hordta gabonáját. Ugyanígy cselekedtek Putnik Miklós és társai is. Űjszentivánon jó példát mutatnak a munkában a „Szabad Föld" Termelőszövetkezet tagjai. Nekik is az a jelszavuk most: nincs idő a várakozásra. Kökény János és Szalma István szövetkezeti tagok az utóbbi napokban még a legszorgalmasabbak közül is kitűntek derekas, fáradhatatlan munkájuk, kai. A tsz elnöke. Kerekes János elvtárs jól irányítja a munkát. Mindenhol ott van, ahol segítségre, s a nehézségek leküzdésében űj ötletre van szükség. A Szabad Föld Termelőszövetkezet valamennyi igája a gabona horTŐdram „ájíziilött a meretlen művével kezdték meg a kiedásra kerülő kötetek sorát, aztán egy verseskötet (Lödi Ferencé) és egy ifjúsági regény (Dér Endréé) következeit, mutatva, hogy a Tiszatáji Magvető igyekszik a sokoldalúságot, a változatosságot is szem előtt tartani. Móra „Hannibál föltámasztása" című ízes, szatirikus regényéről már külön cikkben is megemlékezett a „DélmagyarorA „Tiszatáji Mag-1 szágf. Azóta sokak kevetö" indulása már1 2ében fordult meg ez magábanvéve is örö-' a könyv, amely a leimet jelentett a betű- szabadulás előtt nem szerető szegedieknek, i jelenhetett meg, hiszen íróknak és olvasóknak maró gúnnyal világi egyaránt. Még nagyobb öröm, hogy ez az indulás igen bíztató is. Erről tanúskodik a három „újszülött", a szegedi könyvkiadó első három kiadványa. Haladó hagyományaink ápolásaként Szeged világhírűvé nőtt klaszszikusának, Móra Ferencnek egy eddig istotta meg a Horthykorszak közéletének nevetségesen, de méginkább gyűlöletesen ostoba világát. A regényt először folytatásokban a Magyar Nemzet közölte 1949-ben. kötetben pedig most adták ki első ízben. Móra nagyszerű emberábrázoló erejét, pompás elbeszélő, mesélő kedvét, sajátos jóízű humorát. életbölcsességét árasztják a lapok. Jobb indulási tán el sem lehetne képzelni a fiatal, szegedi könyvkiadó számára. Szeged halhatatlanná vált íróját két fiatal alkotása követte, akik ezonban mégsem állnak egészen „múlt" nélkül. Lödi Ferencnek 1950-ben ,.lgij akarom" címmel már jelent meg verskötete, 1952-ben pedig „Szeged" címmel elbeszélőkölteményc jelent meg külön kötetben. Verseit gyakran olvashatjuk a Tiszatáj és pesti lapok hasábjain is. Jórészt ezeknek az újabb verseinek gyűjteményét tárja az olvasó e'é az „Érlelő évek" című kötet, amely igen változatos, sokszínű válogatást nyújt. Pártos hangú költészet L'ódi Ferencé, s nem hiányzik belőle a lírai hang művészete sem. Érzékenyen reagál új életünk számos apró eseményére, de megszólal verseiben a múlt sivár gyermekélete és a jelen boldog, meleg családi derűje is. A kötet részletesebb ismertetésére még viszszatérünk éppúgy, mint a másik fiatal író. Dér Endre első regényének értékelésére isi Dér Endre „Első próba" című müve tulajdonképpen ifjúsági regény, de élvezetes, szép olvasmány felnőtteknek is. Dér íráskészségét. színes elbeszélőtehetségét is jólismerik már a szegediek ugyancsak a Tiszatájból és a pesti lapokból, rádióból, üj regénye egy kis inasgyerek sorsával ismertet meg. A kisfiú kimarad az iskolából, mert szülei nem győzik az iskolaköltséget, így áll el inasnak. Hamarosan szembekerül ezonban mesterével, nem tudja elviselni annak igazságtalanságait. rossz bánásmódját. Itt állja meg kis hő7 r*i —' — n r—% r-i r-i sünk az élet első próbáját. Magát a történetet át- meg átszövi a sok derűs jelenet, szerelem és humor egyaránt, s könnyed, igen olvasmányos módon mutatja be az író hőse életét, amely szervesen beleágyazódik a viharsaroki építőmunkások sorsának megrajzolásába. Külön érdekessége a regénynek, hogy a benne szereplő Kelen Gyuszi asztalossegéd alakját az író gyermekkori barátjáról, a mártírhalált halt liös kommunista harcos. Kulich Gyuláról mintázta. Dér Endre egyébként most továbbfolytatja müvét. Az „Első próba" hősét továbbkísérhetjük útján. a készülő regényben felszabadulás utáni életével ismerkedhetünk majd meg. Sikeresen indult útjára a Tiszaíáji Magvető. Méltó kiadványokkal kezdte munkáját, s büszke lehet három újszülöttjére. A szegedieken, Szeged olvasóközönségén, a város dolgozóin a sor, hogy a nagyreményű újszülötteket megillető szeretettel fogadják c müveket, a felszabadult, önálló szegedi könyvkiadás hírnökeit. bemutató után a delegáció tag-[rád, Be'kés és Bács-Kiskun megyei kii 1 túraktívákat képelő — Népművelési Tanfolyam vizsgájára látogatott cl a háromlagú delegáció. A tanfolyam vezetője: Waldmann *>zsef fogadta a vendégeket, s mindjárt megkezdődött a vizsga. Először az üjszegedi Tisza parti iskola kis lánynövendékei mutatlak be eredeti magyar népi gyermekjá'.ékokat. A bemutató olyan nagyon tetszett a kínai vendégeknek, hogy a gyermekek kedvenc „Rózsa mamáját" — Kalmár Kálmánnét — aki betanította a játékokat, rögtön egy kis selyemből kézimunkával készített gyönyörű v.raggal ajándékozták meg. A továbbiakban a felnőttek szerepellek, vizsgáztak. Végül hosszasan elbeszélgettek a kínai elvtársak a tanfolyam jellegéről, tananyagáról, a módszerekről és a Népművészeti intézet munkájáról. Igen részletesen érdeklődtek minden iránt, maga a delegáció vezetője: Csen Csian-pin, íj Van Szung-szan, a pekingi Tömegmüvészeti Intézet vezetője is több kérdést tett fel. A délutáni órákban a Textilmüvekbe látogattak el kínai vendégcink és megtekintették az új üzemet, melyet a Szovjetunió segítő kezének köszönhetünk. jai hosszasan elbeszélgettek a szereplökkel a kultúresoport munkájáról és terveiről. Az előadás — és különösen Jároli Jenő meggyőző alakítása a Tavaszi mámorban — annyira megtetszett a vendégeknek, hogy egyik ajándékba kapott virágcsokorral azonnal „visszaaiándékozták" Jároli elvtársat. Majd miután a kullúrcsoport kitüntetéseit és nyereményeit is megtekintették, a beszélgetés végén három igen szép kínai kézúnunkájú selyemvirágot ajándékoztak a szereplöknek. SZOMBATON délelőtt a városban rendezett — Csongdásával foglalkozik most. A szövetkezeti fogatok mellett egy vontató is hordja a gabonát. Az újszentiváni dolgozó parasztoknak, tsz-tagoknak az a közös elhatározása: még alkotmányunk ünnepe előtt befejezik a gabona behordását, az ünnep után végeznek a csépléssel is. fiz Országos Mezőgazdasági Kiállítás hírei Két hét választ el bennünket az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitójától. A kiállítás rendezése még javában tart, de máris országszerte olyan hatalmas érdeklődés nyilvánul meg iránta, hogy a kiállítás rendezőségének intézkednie kellett afelől, hogy a különböző megyékből mikor jöjjenek zömmel a látogatók. Ezzel akarják megelőzni a torlódásokat, melyek könnyen bekövetkezheinek akkor, hogyha a kiállítás megnyitása után az ország több megyéjéből is egyszerre érkeznek a látogatók. Ezért a kiállítás rendezősége felhívja a Csongrád megyei dolgozókat, szövetkezeti tagokat és dolgozó parasztokat, akik meg akarják tekinteni a kiállítást — szeptember ötödike és tizedike tásra. A kiállítás rendezősége ez idő alatt zömmel olyan szakelőadásokat rendez, melyek elsősorban Csongrád megye és a Szeged-vidéke^ mezőgazdaságával, eredmé-y nyeivel és feladataival foglalkozik. A látogatókat megyénkből való szakemberek vezetik majd végig a kiállításon. akik a mezőgazdasági termelés minden ágából jó módszereket, hasznos tanácsokat tudnak nyújtani. A kiállítás rendezősége közli még. hogy a féláru vasúti jegy megváltásához csak a helyben váltott vásári jegyek érvényesek. Vásárolja azért meg mindenki a munkahelyén, vagy falujában a kiállítás látogatási jegyét. A Budapesten vásárolt kiállítási igazolványokat a féláru vasúti jegyek megváltásánál között utazzanak fel a kiállí- nem fogadják el. £(}(/ alkotó ember. . . SZÉP LAJOS UJABB UJÍTASA A KEN DE RFONŐG VARBAN (Tudósítónktól) A zúgó gépek falják a kendert a kártolón. Lassan telnek a légnedvesítők. s az anyaghordó kocsik fürgén gurulnak a piros kannákkal, melyben a szőke szalagok csavarodnak. Megszokott kép ez a Szegedi Kenderfonógyárban ... Az „A" nyújtósok nagyon várják és nem kis izgalommal a kártolósoktól az anyagot. S hosszú HÓNAPOKON AT figyelte Szép Lajos elvtárs, a MEO vezetője az anyaghordó kocsikat. Sok a hulladék — szomorkodtak el a kártolósok is. A termelési értekezleteken másról sem hallottak, mint a selejtről. Ezekután érlelődött meg Szép Lajos elvtársban, hogy valamit tenni kell. Leült az asztalhoz, ceruzájával tele rajzolta a papírt, majd idegesen összegyűrte. Nem jó az elgondolás. Éjszaka is az újításon tépelődött, hiszen majdnem ötven tonna anyagról volt szó. Ez óriási érték, sok embermunka fekszik benne. Közeledett augusztus 20. Szép elvtárs asztalára is rátették a felajánlási lapot. — Tudnám én. hogy mit kellene ráírni — gondolta, s aztán merész elhatározással, ... , rótta a sorokat. „Egy olyan | csokkentette sé és egyenlő hosszúvá teszi. A kártoló gépről egyszerre három szalag jön ki. Ha elszakad az egyik, az automata a hiányos szalagot egy másik kannába tereli és a yard számlálót automatikusan kikapcsolja. Ezzel elérik azt, hogy az eredeti kannába, amelyikbe belefolyik a szalag, az előírt minőségi követelménynek és az egyenlő hossznak megfelelő szalag kerül. Az ..A" nyújtóról pedig nem kerül többé vissza feldolgozásra olyan anyag, amelyben emberi munka fekszik. Ennek az újításnak, amely már kísérletezés alatt áll. nagy a jelentősége. Az előzetes számítások szerint nyomában több mint százezer forint a megtakarítás. Szép Lajos elvtárs augusztus 20 tiszteletére tett vállalását KOMMUNISTA MODON teljesítette. S nem is ez az első jelentős újítása. A vizesfonóban nehéz fizikai munkával préselték az anyagot. Olyan automatát szerkesztett, amely nagyban könnyíti a munkát. A gombolyítón lábpedállal dolgoztak — itt is automatikus megoldást talált fel. A finomítóban újításával az önköltséget szerkezetet tervezek, amely a kártolón megszünteti a viszszatérő selejtet. Vállalom, hogy augusztus 20 tiszteletére a szerkezetet elkészítem*. Az elhatározást TETT KÖVETTE. Létre jött a szerkezet, mely a kártolt szalagot egyenletes y.l és javította a minőséget. Szép elvtárs egyike azoknak az alkotó embereknek, akik újításaikkal megkönynyítik az emberi munkát, olcsóbbá teszik a termelést, növelik az áruk minőségét. Szabolcsi Gáborné