Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

4 Vasárnap, 1953. augusztus 14. DELIM GYRRORSZIG A *nsfys>zetídütt fonál Perionból s/tineK máiszaM sziiveiei az Újszegedi Kender- l enszövőben Al fehéren ragyogó, selyem fonál most ,már engedél­\meskechk. Ütemesen csattog a szca'ágép vetélöfjc. r\ .. üjszegfdi Kender-Lenszövő egyik szövőgépén — a 96-os számún —\ olyan anyagból szőnek, amely egyedülálló az , öreg gyár történetében. Perion fonál, — ez a köszénkát-1 rányból készült műanyag — fut a szövőgépen. A perion tu Ir.jdonságaivul szövés technológiai szempontból legközelebbi á'l a selyemhez. S az újszegedi bátor kezdeményezés annál • is inkább dücsérendő. mert a perion megszelidStését nem i selyemszövőgfépen, hanem úgynevezett nehéz szövődéi gépen ! végzik. Szakítani kellett hát a hagyományos szövést eljárás- 5 5Ű; —^létreíkellett hozni a perion szövésének újitcchnológiá­.ját. • •> • >*•«».. ' •> Az első lépés \ • . r "Az új technológia kimunká­lását Baloyh Dezső, a szövö­tté vezetője\ végezte Kiss I. Llózsef \és Nometh József segít­ségével,; akik mindketten az előkészítő üziemrészek főmű­vezetőt. Természetesen nap ról napra xyaljó teendő a perion felhasználásit eljárásának tö­kéletesítése V' Mert a technika alkalmazásánál nincs és nem is lehet megállás! A perion felhasználásánál 6: első lépés az volt, hogy meghatározzák? a szövés elő­készítő művelettelnek módját: a ínná! keresztorsózását, cérná­zás'át. Nem ment ez könnyen. A rendkívüli csúszós, sima fe­lületű fonál az úgynevezett kettőzésnél, a csévéről való le­ié tés közben „makacskodott". }'a csak egy villanásnyi időre is csökkent a fonál lefejtési fe­í üUsége, azonnal „lerúgta" r ácát a csévéről. Ezt úgy ? <adályozták meg, hogy egy ingó- és vezető kosarat szer­kéz tettek. A perion „mintása lelke" A perion cérnázásánál is — több szál egyesítésénél — r ndszabályokat kellett hozni megfékezésére. A perion „mi­móza lelkére" jellemző, hogy a cárnázásnál vele foglalkozó irinberek körme is nehezítette a „Uiunkát, ha például be volt sza­kadva. A beszakadt köröm a fonalat szálkásította és ez a íjcis körülmény is lehetetlenné 'lette a zavartalan munkát. Fi Toman kell hát vele bánni. _ A szövésre való előkészítés további folyamatánál — az úgynevezett felvetésnél — a .perion súrlódása statikus elek­tromosságot hozott létre. Kí­sérletek közben, amikor az hgyik otílévő ember közel ha­jolt a súrlódás következtében statikus elektromossággal telí­tett perionhoz, hajszálait úgy ielőre húzta, akárcsak az erős szél. Ez a jelentkező statikus elektromosság nem veszélyes. IA szövésnél nem lépett fel statikus elektromosság, mert ez anyagtartó hengerről a gép­re futó fonalak$kevéssé súrlód­nak egymáshoz., Másfajta áru készítésénél könnyen keletkez­het a szövésnél statikus elek­tiomosság. Errei is gondoltak. Ezt az esetleges \statikus elek­tromosságot meg lehet szün­tetni. A periont váltakozva olyan súrlódásnak teszik ki, hogy pozitív és negatív elek­tromosságot hozzanak létre és is közömbösítsék, megsemmiy sílsék egymást. , A 96-os gépnél Balogh Dezsővel, a szövődé vezetőjével indulunk a 96-os géphez. Horváth IV. Józsefné, fiatalasszony végzi olt a mun­kát. A gép jól működik,, s ha­lad a szövés. Az első kérdés Horváth IV. Józsefnéhez: — Szereti-e a perion szövé­sét? Kis időt gondolkodik, majd válaszol: • — Igen, szeretem — és fejé­vel is bólint, s jelzi, hogy így van. Nem idegenkedett az új anyag szövésétől és egyre job­ban kitapasztalja a perion vi­selkedését, tulajdonságait. Körülnézzük a szövőgépet, ahol csak a beavatottak tudják, hogy mi a változás. A vetélő gyorsan keresztbe jár és a ben­ne lévő csévéről tekeredik a fonál, s az anyag szövésénél a kéresztszálat adja. IÁ sikamlós perion lecsúszott a csévéről, megakadályozta a munkát. De kifogtak rajta. A vetélőt telje­sen szőrrel bélelték és így út­ját állták a perion elrugasz­' i kodásának a csévéről. A megszött anyag hengerre való vitele is gondot okozott. A lassan forduló henger húzza a szőtt árut. Ezen a hengeren is módosítani kellett. Terelő­rvdat állítottak be, a hengert kendervászonnal bevonták, s csak ezek után tudták a gép­nél tárolni a szőtt anyagot. Megoldásra vár most olyan ké­szülék szerkesztése, amelyik mechanikai úton biztosítja az anyag állandó egyenletes sű­rűségét. A községpolitikai terv végrehajtásáról, a tanács és a tömegek közötti kapcsolatról, a mezőgazdasági munkákról tárgyalt a városi tanács ülése A kísérletek tovább folynak Természetesen a 96-os szá­mú gépen is műszaki szövet, /készül a perionból. Jelenleg' cukorgyári szűrőszövetet gyár- j tanak. A cukorgyártás hamaro-j san megkezdődik és aztán a gyakorlatban is kipróbálhat-1 ják az újfajta szűrőszövetet. El kel mondani azt is, hogy a perion felhasználása nem va­lami öncélú dolog. A perionból készült műszaki szövet jóval tartósabb, mint a kenderből, pamutból szőtt. Előnyéhez tar­tozik az is, hogy — éppen tar­j tósságánál fogva — hozzá já­i rul a munka folyamatosságá­hoz. Balogh Dezső sűrűn gépelt papírlapokat mutat. Gondosan rögzítették ezeken a lapokon az eddigi tapasztalatokat és a per­Ion felhasználásának eljárását műszaki szövet előállításához. 'A' kísérletek folynak tovább. Az eddigi eredmény jó. S az űjszegedi Kender-Lenszövő­ben is elindultak a perion fel­használásának, szövéstechni­kája kialakításának útján. ( morvay) A városi tanács péntek délutáni ülésén Dénes Leó elvtárs a városi tanács vb. elnöke ismertelte a legutób­bi tanácsülés határozatainak és a községpolitikai tervnek eddigi végrehajtását. Meg­említette a többek között, hogy a helyiipari tervfelada­tok pénzügyi teljesítése 64.3 százalék volt. A helyiipari vállalatoknál azonban a be­ruházások menete vontatott. A mezőgazdaság fejlesztésé­ről szólva közölte a beszá­moló a tanácsüléssel, hogy például a második kerület­ben 28 katasztrális hold le­gelön végeztek el fejtrágyá­zást, kijavítottak három le­gelő-kutat, növelték az apa­állatok létszámát. A keres­kedelem területén a község­politikai tervben előirányzott feladatokat nem tudták kel­lőképpen megvalósítani: el­sősorban a megfelelő helyi­ségek hiánya miatt. A köz­ségfejlesztési feladatok 57.8 százalékban valósultak meg. Ez az eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a város lakossága jelentős tár­sadalmi munkával segítséget nyújtott. A társadalmi mun­kák értéke 101 ezer forint, nem számítva a III. kerület­ben társadalmi munkával épült új egészségház munká­latait. A városban az I. fél­évben több mint 50 közvilá­gítási lámpa készült el. A közkifolyók száma 26-al sza­porodott, a vízvezetéki háló­zat hossza közel 6 ezer mé­terrel nőtt. Dénes elvtárs beszámolója azt tükrözte, hogy a város Rövidesen befejeződik a cséplés az ásotthalmi határban Ásotthalmon és környékén a Mórahalmi Gépállomás gé­pei csépelnek. A mórahalmi traktorosok és cséplőmunka­csapatok jó munkájának eredményeként a környéken előreláthatólag napokon be­lül teljesen befejeződik a cséplés. A szérűkből az utol­só szem gabona is a bizton­ságos magtárba kerül. A leg- . jobb cséplőcsapatok közül is I kitűnt Nyerges Mihály fele­lős traktorvezető brigádja. A brigád tagjai jól megszervez­ték munkájukat s minden cséplésre alkalmas időt mun­kával töltöttek. 16 munkanap alatt 3200 mázsa gabonát csépeltek el. Nyerges Mihály csapata nevében ígéretet tett, hogy 20 munkanap alatt 4800 mázsa gabonát csépelnek ei. Szekeres Antal Kenyércsatánk fiatal hősei Az idén scfckal nehezebb a cséplés munkája, mint más esztendőkbein volt. Az állan­dó esőzések miatt cséplobri­gádjainknak rengeteg nehéz­séggel, akadállyal kell meg­küzdeniök. A Kis.kundoroz.3­mai Gépállomás Petőfi ifjú­sági brigádja azonban min­den nehézség ellenére dere­kasan helytáll a munkában. A brigád DISZ-fiataljai nyá­ri tervüket eddig már 107 százalékra teljesítették. Pe­ták Mihály, a brigád vezető­je, egyben a brigád lelke is. Most fáradhatatlanul, szinte éjjel-nappal dolgozik, irá­nyítja a cséplőcsapatck mun­káját. Ebben a brigádban dolgo­zik többek között Dudás La­jos is, aki nyári terve telje­sítésében már 135. és Sárkö­zi István, aki 127 százalék­nál tart. Németh Kálmán gépállomás-igazgató Kiskundorozsma Alsóváros a szebb holnap küszöbén I elkük mélyén még ott lappang az alsóvárosi dolgozó parasz­toknak a vagyonféltés, az egyéni fel­törekvés. A párt nevelése folytán azonban hozzáértőbb gazdákká, fe­gyelmezettebb állampolgárokká ala­kultak általában. Legtipikusabb pél­dája ennek az egyik Szabadsajté ut­cai 6 holdas kisparaszt. Őbenne mintegy összesűrűsödik az alsóváro­siak felfogása, életszemlélete, maga­tartása. Jókötésű, rátarti ember, aki­nek tartásában már némi gőg is fel­fedezhető. Nem bigott, a szentképe­ket inkább megtűri, mint tiszteli vagy imádja, 48-as magyarnak tartja magát. Végtelenül szorgalmas, amije van. azért rettenetesen megdolgozott, de talán éppen ebből fakadóan eléggé kiszámíthatatlan. Mindig nyíltan a szemébe néz annak, akivel beszél, de ez inkább aféle vizsgálódás őnála, mintha vitatkozó társának egészen a bensőjébe akarna látni. Nagyon sokra tartja saját gazdaságát. Ügy véli, nála semmilyen ember, semmilyen közösség nem képes többet kihozni a földből. Amilyen lenézően beszél a nem-parasztokról, az már szinte a megvetés határát súrolja. Panaszko­dik, hogy többen irigylik tőle, amije van, a valóságban pedig imponál neki a dolog, hízeleg a hiúságénak. A törvényt tiszteletben tartja. Arra, hogy mindig előre teljesíti a beadá­sát. és példásan fizeti az adóját, épp olyan büszke, mint a szaktudására. Amióta a termelőszövetkezeti moz­galom gyökeret vert Alsóvároson, mind gyakrabban hangoztatják az egyéniek, hogy a kisparcellás gazda­ság olcsóbban képes termelni és lóval n. Ragaszkodás a régihez jobb talajművelést lehet folytatni, mint a „nehézkes" gépekkel. Az Üj Élet TSZ ötéves létezése óta valahogy túlságosan megokosodtak egyes em­berek. Van olyan, aki szemrebbenés nélkül kijelenti: „több eszem van ne­kem. mint a szövetkezet tagjainak együttvéve". Érdekes, hogy az ilyen „nagyeszű" embereknek az apja, a testvére vagy a sógora már tagja az Üj Élet TSZ-nek. Nem haragszanak rájuk, amiért beléptek, egyáltalán nem. A tsz-tagok sem úgy néznek az egyéniekre, mint haragosaikra, csak éppen nem közelednek egymáshoz valami nagy szivélyességgel. |U| i ennek a hűvös és csínján való '*' barátságnak az oka. ami jel­lemző az Új Élet TSZ tagjaira és az alsóvárosi dolgozó parasztokra álta­lában? Egyrészt a tsz-tagok bizonyos­fokú elzórkózottsága, másrészt a kí­vülállók sokszor megközelíthetetlen magatartása. Amikor például vala­melyik dolgozó paraszt azt mondja, hogy „ő nem megy a közösbe, amíg nem muszáj", akkor Csiszár Antal, az Új Élet TSZ népnevelője ebből olyan ferde következtetést von le, hogy könnyebb a tevét átbújtatni a tű fokán, mint az alsóvárosi kisgaz­dákat meggyőzni a tsz előnyeiről. Vagyis: ha egy kívülálló goromba szóval elvágja az érvek áradatát, a szövetkezeti tag megsértődik és úgy tesz, hogy ő nem agitálja többet, majd jön közéjük, ha megérik az esze. A tsz-tagok közül többen is azon a nézeten vannak, hogy nem ér­demes házról házra járni, hogy a szö­vetkezet eredményeit ismertessék, mert a kívülállók úgysem értik meg őket, mindig mást beszélnek, mintha süketek volnának. Csodálatosképpen elfelejtették, hogy pár évvel ezelőtt még maguk sem akartak hallani a szövetkezetről, ma pedig nehezen mondanának le róla. Mindkét rész­ről helytelen tehát az elzárkózás, de erről mindenekelőtt a tsz-tagjai te­hetnek. Amíg a szövetkezetbeliek csak kénytelen-kelletlen keresik fel a kí­vülállókat, addig a kulákok és cinko­saik máris olyan hazugságokat eresz­tettek szárnyra, amilyeneket a jobb­oldali elhajlók fecsegtek nem is sok­kal ezelőtt. Feltűnő, hogy Alsóváro­son megint sokat beszélnek arról, hogy „a kisparaszti gazdaság képes a bővített újratermelésre". Maga az élet hazudtolta meg ezt a felfogást és ennek megfelelően a párt márciusi és júniusi határozata izzé-porrá zúzta a jobboldali nézeteket. A kulákok per­sze nem estek a fejük lágyára és a fuldokló módjára belekapaszkodnak mindenbe, ami — véleményük sze­rint — kerékkötője lehet az egyre na­gyobb lendülettel haladó szocialista mozgalomnak. Minden ellenséges demagógia azonban csak addig az ideig csapódik az emberek fülének, amíg ki nem nyílik teljesen az ér­telmük. Az emberi értelem pedig olyan, mint a rózsabimbó: ha elkezd nyílni, kibomlik egészen és feltétle­nül. Nagy István •ti lakossága kívánságainak a tanács egyre inkább eleget tesz, a lehetőségekhez képest és a varos fejlesztéséhez ma­guk a dolgozók is minden területen szívcsen hozzájá­rultak. Az elmúlt hasmené­ses megbetegedésekről szólva bejelentette Dénes elvtárs, hogy a járványt teljesen fel­számolták, de a tífuszos megbetegedések veszélye még fennáll. Ezután a tanács és a tö­megek közötti kapcsolatról Szilágyi András elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára tartott részletes előadást. A párt vezető-szerepének je­lenőségét hangsúlyozva a ta­nács és a tömegek közötti kapcsolatról szólva többek között elmondta, hogy tör­ténnek olyan esetek, hogy egymást megkerülve a tanácstagok és a szak­igazgatási szervek a leg­különbözőbb, felelőtlen ígé­reteket teszik a lakosság különböző rétegeinek, az egyes területeken lakó dolgozóknak. Ezeket az Ígé­reteket nem lehet megvaló­sítani. Ezek a tettek egyálta­lán nem segítik elő tömeg­kapcsolataink megszilárdítá­sát, s elkerülésük végett mind a tanácstagoknak, mind a szakigazgatási szer­veknek szoros kapcsolatot kell egymással teremteni, i Igaz, alaposabb munkát vé­! geznek a tanácstagok és a i szakigazgatási szervek az előző időszakhoz viszonyítva, azonban a tömegekkel vaió jobb kapcsolat érdekében ezen tovább kell javítani. A városi tanács megyei jogra emelésével és a kerü­leti tanácsok megalakítási­val kapcsolatban a követke­zőket mondotta Szilágyi elv­társ: — A városi tanács, a vb. és egyes esetekben a szak­igazgatási .szervek is komoly erőfeszítéseket tettek, hogy hatásköröket adjanak le a kerületi tanácsoknak, amely­lyel azok jelentőségét növe­lik a lakosság előtt, gyorsít­ják, egyszerűsítik az ügyme­netet, javítják a tömegkap­csolatot. Ugyanakkor, ami­kor mi ilyen erőfeszítéseket teszünk, teljesen érthetetlen, hogy egyes szakminisztéri­umok igyekeznek a kerületi tanácsok jogait csorbítani. A Népművelési Minisztérium például megszüntette kerü­leti tanácsainknál a népmű­velési előadói állásokat és azok hatáskörét átadta a vá­rosi tanács népművelési osz­tályának. Az Oktatásügyi Minisztérium pedig először megszüntette a kerületi ta­nácsainknál lévő oktatási csoportot, mondván, hogy majd ellátja a feladatot a városi tanács oktatási osztá­lya. Időközben azonban más név alatt csak megszervez­ték a kerületben az oktatási csoportot. Így állt elő az a helyzet, hogy egyes munka­körben foglalkoztatott dolgo­zók önmaguknak egyben má­sodfokú hatóságai is. Java­soljuk — mondotta Szilágyi elvtárs —, hogy a tanács is fejezze ki tilta­kozását a Népművelési cs Oktatásügyi Minisztérium említett intézkedésével kapcsolatban. A következőkben a város lakossága és a tanácstagok növekvő jó kapcsolatáról tett említést a vb. titkára, de ugyanakkor megemlítette, hogy a tanácstagok beszámo­lóikon, fogadóóráikon talál­koznak választóikkal —, de annyi fáradságot már nem sokan vettünk magunknak — mondotta —, hogy szemé­lyesen meglátogassuk vá­lasztóinkat, elbeszélgessünk velük az ország, saját maguk ügyes-bajos dolgairól. Pedig a választópolgárok elvárják tanácstagjainktól, hogy kap­csolatuk személyes jellegű legyen. Beszámolt Szilágyi elvtárs arról, hogy a megalakulást nem számítva 3 ülést tartott ez évben a városi tanács. A ta­nácstagoknak átlag 70—72 százaléka jelent meg az ülé­seken, a távollevők egyhar­mada igazoltan, kétharmada igazolatlanul maradt el a ta­nácsülésről. Ez azt mutatja, hogy a felelősség tekintetében vannak még lanács'„;gja­inknál igen erős kifogá­solni valók. Javaslom a tanácsnak — mondotta Szilágyi elvtárs —, hogy vonjuk felelősségre az igazolalanul távollévő ta­nácstagokat. Mint eredményes munkát végző állandó bizottságot ki­emelte Szilágyi elvtárs az egészségügyi, az ipari, a ke­reskedelmi és a szociálpoli­tikai állandó bizottságot. Sokkal többet vár azonban a tanács a népművelési állandó bizottságtól. A tanács és a tömegszervezetek kapcsola­táról szólva megállapította a beszámoló, hogy a kapcsolat csak egyes időszaki felada­tok elvégzésére szorítkozik és sajnos nem állandó jel­legű. Ennek oka, hogy a tö­megszervezetek és a városi tanács vb. nem tett meg mindent, hogy az állandó jó kapcsolat kialakuljon. Ezen a helyzeten feltétlenül vál­toztatni kell. Beszédében megemlítette Szilágyi elvtárs, hogy az egyes osztályok jó munkát végeztek az elmúlt időszak­ban: a Belkereskedelmi Minisz­térium értékelése alapján például a kereskedelmi osztály első az országban. Az apparátus munkájának megjavítására főfeladatként tűzte ki, hogy fejlesszék ma­gukat a tanácsi dolgozók po­litikailag és szakmailag. Az apparátus többször nem rea­gál kellőképpen az esemé­nyekre, a párthatározatok végrehajtására. Vannak, akik nem ismerik eléggé a jog­szabályokat, ugyanakkor akadnak, akik túl mereven alkalmazzák a rendelkezése­ket, nem osztály harcosan. A felekkel való bánásmóddal kapcsolatban megemlítette, hogy az apparátus dolgozói általában igyekeznek a hoz­zájuk forduló lakosokat fel­világosítani, ügyeiket minél hamarabb elintézni. De elő­fordul még, hogy mind az apparátus dolgozói, mind oe­dig a felek gorombáskodnak egymással. Sokkal nagyobb türelem­mel, megértéssel kell fog­lalkozni az emberekkel és udvariasan, de határozot­tan kell visszautasítani az igazságtalanul fellépő fe­leket. A tanács és a dolgozó tö­megek kapcsolatait tovább elemezve különösen a bü­rokrácia elleni harccal fog­lalkozott a beszámoló. Dénes Leó elvtárs és Szi­lágyi András elvtárs beszá­molójához számosan szóltak hozzá a tanácstagok közül. Megvitatták és elfogadták a beszámolókkal kapcsolatos határozati javaslatokat. Sa­vanya Miklós elvtárs, a vá­rosi tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke részletes beszámolót tartott a bizottság munkájáról, eredményeiről, hogyan ellen­őrizték a tavaszi, majd a nyári mezőgazdasági munká­latokat, mozgósították a dol­gozó parasztokat a károk megelőzésére, a feladatok időben való elvégzésére. A mostani gabonabehordással és csépléssel kapcsolatosan kérte a mezőgazdasági ál­landó bízottság elnöke s. ta­nácstagokat, a különböző vállalatok, intézmények ve­zetőit. hogy gépkocsikkal le­gyenek a tsz-ek segítségére. A tanácsülés határozati ja­vaslatot fogadott el arra vo­natkozóan, hogy a tanácsta­gok fokozott mértékben se­gítik a betakarítási munka, a gabonabegyűjtési terv s k°­res teljesítését és a tsz-moz­galom fokozódó fellendítését A városi tanács ülése el­fogadta az újonnan bírósági ülnököknek javasoltakat és több tanácstagot lakásválto­zása, illetve rossz munkája miatt felmentett tisztsége alól,

Next

/
Thumbnails
Contents